Képzelet-királyfiak

Bruno Bettelheim - A ​mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek
Az ​elmúlt évtizedekben a "racionalista" beállítottságú pedagógusok és pszichológusok úgy vélték, hogy a mesék ijesztő és kegyetlen motívumai ártalmasak a gyermeki lélek fejlődésére, ezért támadták és akadályozták a mesék eredeti, népi, "hagyományos" fogalmazásban való megjelenését. Bruno Bettelheim gyermekpszichológus a mesék részletes elemzése során bemutatja, hogy a felnőtt ésszel ijesztőnek és kegyetlennek tűnő mesemotívumok milyen módon vesznek részt a gyermek lelki "anyagcseréjében", és hogyan segítenek megoldani a valóban ijesztő konfliktusokat, melyek lélektani megértése és feldolgozása nélkül a gyermek nehezen válhat kiegyensúlyozott, ép lelkű felnőtté.

Ismeretlen szerző - Elfelejtett ​lények boltja
Az ​elfelejtett lények boltja csupa varázslat: téli titkok és illatok, sürgés-forgás, neszezés. A polcokon mai magyar írók meséi és versei, az ünnepvárás minden napjára jut egy-egy. Boldog ámulást-bámulást kívánunk!

Ismeretlen szerző - Egy ​asszony két vétkecskéje
34 ​bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történet eredeti gyűjtésben. A hol szomorú, hol víg históriák zöme azt bizonyítja, hogy igenis megbízható szivárvány a szerelem, az embernek az életörömmel, az életigenléssel kötött, el nem pusztítható, meg-megújuló szövetsége. Így és ezért - ha van szerelmünk és szívünk a megéretésére - lehet igazi könyvsláger ez a könyv most az új század elejének Magyarországán az alig serdült és korosabb olvasok körében egyaránt.

Kóka Rozália - Virágszépzöld ​Anna
Az ​unokáim elpilledtek, és „fészkelni” kezdenek. Gáborka a fűtőtest elé terít egy takarót és ráheveredik, Lívia felmászik az ágyra, és ráfekszik a „selyem párnára”. Két kézzel összemarkolja a négy-öt pelenkából álló „busziját”, majd szorgalmasan markolászni kezdi a már kétes tisztaságú rongycsomót. Elálmosodott. Kedvesen kérlelni kezd: - Mamó, mondd el a „hája, máját”! - Nekem meg a „hím, hám, humot!” – szólal meg Gabóca. Lívia mellé ülök, és mesélni kezdem a legkedvesebb meséjét. A róka, mint récepásztort. Fényes tekintettel, mosolyogva figyelnek a gyerekek. Alig várják, hogy anyóka végre megkérdezze a medvétől: - Tudsz-e szépen énekelni? - Hogyne tudnék! Mam-mam-ma, mam-mam-ma! - velem mammognak. A farkassal együtt tutulnak, a róka versikéjét meg egyenesen harsogják: „Hája, mája réce lába, begye, nyaka tepertője, hasam legyen temetője! Tyű!” Aztán következik Gábor kedvenc meséje, A tréfás farkas. Szóról szóra tudják. Hím, hám, húm, megeszlek! – kiáltják egymásnak. Felelevenednek, felugrálnak, és ismét hancúrozni kezdenek.

Csiba Éva - Bőrművesség
Értelmes, ​modern fiatalnak lenni és megpróbálkozni a művészet valamelyik ágával - csaknem egyet jelent. Van, aki verset ír, van, aki zenél - bachot vagy beatet -, és van, aki a képző- és iparművészet egy-egy ágában kísérletezik. Ez a sorozat - a Mühelytitkok - az utóbbiakhoz szól. Minden kötetünk szerzője fiatal művész: festő, építész, textiltervező, grafikus, keramikus, bábkészítő és így tovább. Írásaikban nemcsak az adott művészeti ág történetét és esztétikáját foglalják össze, hanem saját érzéseikről, terveikről is vallanak, s - nem utolsósorban - hasznos, sehol másutt nem található tanácsokat adnak: hogyan fejlesztheti ki az olvasó a benne szunnyadó képességeket?

Max Eisler - Anton Faistauer - Albert Paris Gütersloh - Ludwig Hevesi - Gustav Klimt - Richard Muther - Fritz Novotny - Emil Pirchan - Egon Schiele - Alice Strobl - Gustav ​Klimt
Klimt ​a bécsi századforduló legjellegzetesebb festője volt. Neki köszönhető, hogy Párizs mellett Bécs vált a korabeli festészet másik nagy központjává. Munkásságában Klimt egyesíti a Kelet és a Nyugat művészeti hagyományait: bizánci kompozíciójú, aranytól sziporkázó képei szecessziós motívumokból állnak össze lenyűgöző egésszé. Azon kevesek közé tartozott, akik a "szent művészetnek" egy mind művészietlenebb korban csakugyan szakrális tartalmat tudtak adni, megőrizve szépségét és hitelét. Klimtnek és híveinek sokat kellett küzdeniük, amíg el tudták fogadtatni ezt a provincializmusból kitörő, új művészetet s a képek megbotránkozást keltő, kihívó erotikáját. A válogatás, amely - jórészt korabeli - osztrák írók, kritikusok, műtörténészek írásaiból készült, ezekkel a csitulni nem akaró tusákkal s az életmű értékeivel és hátterével ismerteti meg az olvasót.

Gabnai Katalin - Drámajátékok
Hittétek ​volna, tanártársaim? Hittétek volna a hetvenes évek elején, mikor a Maros menti szúnyogok felhőit hessegettük a makói tanfolyam első tábortüzénél, vagy a szárnyas hangyák támadásait álltuk a mohácsi kollégium klórszagú vaságyain beszélgetve a magyar művészetpedagógia megújításáról, szóval hittétek volna, hogy egyszer drámatanári diplomát lehet majd szerezni magyar egyetemen? Mert most lehet. Már lehet. És még lehet. Rajtatok múlik, hogy a drámapedagógia, ez a bizonyítottan előre vivő módszer bekerül-e most már az általános nevelőképzésbe, ahol leginkább szükség volna rá, vagy értelmetlen adminisztráció áltevékenysége bénítja legjobbjainkat is, hosszú időre ellopva az erőt a legfontosabbtól, a ránk bízottakat megillető, inspiratív figyelemtől és a közösségteremtő, alkotó munkától. Ugye, az nem lehet?

Gabnai Katalin - Színházas ​könyv
Ez ​a könyv a színjáték világába visz. Olyanoknak szól, akik érdeklődnek a színházcsinálás gyakorlata iránt, színházba járnak, vagy szeretnének színházba járni. Azoknak lesz igazán érdekes, akik maguk is megpróbálkoztak már színielőadás létrehozásával. Alapozó tudnivalókat, bevezető ismereteket kínál, de nem tankönyv. Olvasókönyv inkább, ami adalékokat szolgáltat hogy kedves mesteremet, Keleti Istvánt idézzem családi és baráti, netán iskolai szép beszélgetésekhez. Nem akar előadáselemző irányzatoknak megfelelni, de mindent megtesz azért, hogy hozzásegítse élményük kifejezéséhez az azt megosztani vágyókat. Kerül minden fölösleges idegen szót, de nem kerülheti el a szakszavak időnkénti használatát. Nem igényel előképzettséget, egész fiatalon is meg lehet érteni a lényegét. De reméljük, hogy lapozása közben nem unatkozik az sem, aki azért veszi kézbe, mert sokkal később jött rá, hogy érdekli a mímeléssel járó öröm, izgatja a szertartások feszültsége vagy a lassú bámészkodások birodalma.

Agota Kristof - Tegnap
A ​Tegnap 1995-ben jelent meg Párizsban. A történet egy meg nem nevezett nyugat-európai országban játszódik, szereplői emigránsok (Kristof csak apró jelekkel utal arra, hogy magyarokról van szó), akik kilátástalan nyomorban, szinte emberi érzések nélkül élnek. Sandor, a regény főhőse azonban mégis találkozik egy nővel, aki talán értelmet adhat az életének. Agota Kristof, vagyis Kristóf Ágota 1935-ben született Csákváradon, 1956-ban távozott Magyarországról, férjével együtt Svájcba települtek. 1970 óta franciául írja műveit: pályája kezdetén költeményeket, aztán drámákat, majd regényeket. Ez utóbbiak (A nagy füzet, A bizonyíték, A harmadik hazugság) hozták meg számára az egyöntetű kritikai- és közönségsikert. 1996-ban a rangos Alberto Moravia-díjjal tüntették ki. Agota Kristof könyvei magyarul: A nagy füzet, 1989 Trilógia, 1996 "Őt vártam tehát! Ezt nem tudtam. Azt hittem, hogy egy ismeretlen, szép, nem valóságos nőt várok. És erre megérkezik az igazi Line, akit tizenöt éve nem láttam. Itt találkozunk, távol a szülőfalunktól, egy másik faluban, egy másik országban... Szeretném megmondani neki, hogy itt vagyok, hogy vigyázok rá, figyelek rá ebben az idegen világban. Szeretném megmondani neki, hogy nem kell félnie, mert én itt vagyok, és meg fogom óvni minden veszélytől. Azt olvastam vagy hallottam valahol, hogy a fáraóknál az eszményi házasság a fivér és nővér házassága volt. Én is így gondolom, jóllehet Line csak a féltestvérem. Másik nincs is."

Agota Kristof - Mindegy
Huszonöt ​rövid, kíméletlenül lecsupaszított nyelven íródott novella és négy, szintén rövid, feszes szerkezetű színmű alkotja e kötet anyagát, amely voltaképpen két Agota Kristof mű (a Mindegy című, 2005-ben megjelent novellagyűjtemény és a kilencvenes évek végén publikált, Szürkület és más színművek című drámakötet) egy könyvvé összeolvasztott változata. "Nem is tudom, mikor írtam a Mindegy című kötetben szereplő novelláimat. Ellenben azt tudom, hogy a korábban, még magyarul írt verseim szolgáltak alapul hozzájuk. Megpróbáltam francia nyelvre lefordítani őket (...), de prózában, sok változtatással. Ezek a kis novellák az első franciául írt szövegeim" - meséli Agota Kristof egyik interjújában. Hozzáteszi azt is, hogy akkoriban mindez inkább csak játék volt számára. Nos, lehet, hogy a szerző egyszerű "ujjgyakorlatnak" tekinti e rövid írásokat, ám mások lényegesen többet látnak bennük. Az egyik neves francia társulat, a Compagnie Interligne már a kötet megjelenését követő évben színpadra alkalmazta e novellákat, melyekről a franciaországi kritikusok is nagy elismeréssel szóltak: "Egy könyv, amelyet csendben kell olvasni. Ízlelgetve minden egyes szavát." A kötet a novellákon kívül a szerző négy színművét is tartalmazza. A kötetben található színművek: Egy elsurranó patkány; John és Joe; A lift kulcsa; Szürkület, avagy az utolsó vendég

Agota Kristof - Tegnap ​/ A Szörny
A ​világszerte hatalmas sikert arató regényeit és drámáit francia nyelven publikáló, 1956-ban Svájcba emigrált, de magát halála napjáig magyarnak valló Agota Kristof (1935–2011) e kötetében egy rövidsége ellenére is igencsak megrázó regény és négy – a magyar közönség számára eddig ismeretlen – dráma kapott helyet. A Tegnap, az írónő több mint 40 nyelvre lefordított, és itthon már három kiadást megért Trilógiája előtt született, önéletrajzi elemekkel átszőtt kisregénye látszólag az „idegenbe szakadt” magyarok beilleszkedésének nehézségeiről szól. A figyelmes olvasó azonban hamar rá fog jönni arra, hogy a szerző már e korai művében is ugyanazokat a kérdéseket feszegeti, amiket később a Trilógiában is felvet. Merthogy a Tegnap főhősének ugyanúgy a hazugság és az igazság relativitásából, illetve az írás és a valóság között mindig meglévő különbségből fakadó problémákkal kell megküzdenie, mint a Trilógia ikerpárjának. A 2007-ben a párizsi Seuil kiadónál megjelent Agota Kristof-drámakötet címadó darabja, A Szörny egy gyilkos vallás megszületésének hátborzongató története. Hasonlóan félelmetes – és elgondolkodtató – a másik három dráma is. Az út a betonlabirintussá silányított Föld vízióját tárja elénk, A járvány egy kis falu lakóit megtizedelő öngyilkosság-sorozat rejtélyét járja körül, a Vezeklés pedig egy különös házaspár szörnyű titkával ismerteti meg az olvasót.

Agota Kristof - Trilógia
A ​magyar származású, Svájcban élő szerző messziről pillant vissza a hazai történelmi tájra, melynek nyugtalanító díszletei között megdöbbentően cudar körülmények között cseperedik két gyerek. Talán éppen ő és testvére irodalmi másai. A felzaklatóan nyers, ugyanakkor lenyűgözően őszinte történet azt kutatja, vajon csírázhat-e emberség a történelem által végletesen embertelen létformába lökött szereplőkben, akiket elszakít egymástól a magyar forradalom, és csak felnőttként találnak újra egymásra. A közben eltelt évek során groteszk, keserű szerelmek, súlyos megpróbáltatások révén sodródnak sorsuk beteljesedése felé.

Agota Kristof - A ​Nagy Füzet
Valahol ​Európában pusztító háború dúl. Egy anya vidékre menekíti ikreit a nagyanyjukhoz, a népmesék gonosz boszorkányához. A gyerekeknek egyedül kell megtanulniuk mindent, ami a túléléshez szükséges. Magányosan, éhezve és fázva vezetik naplójukat a Nagy Füzetbe. Följegyzik, mit láttak, mit hallottak, mit tettek, mit tanultak. Szívük megkeményedik, testük megedződik, életben maradnak - de iszonyatos áron. Agota Kristof Magyarországon született, Svájcban él, franciául ír - elsősorban drámákat. Franciaországban megjelent s azóta tizenöt nyelvre lefordított első regénye fekete humorral átszőtt mese és fejlődésregény egyszerre. Vízió egy könyörtelen, elembertelenedett világról, a háború és az azt követő ellentmondásos időszak szörnyűségeiről.

Balázs Ágnes - Lufi ​és a hóba rajzolt szív
Ugyan ​kit érdekel egy tanulmányi verseny, ha már hetedikes az ember és amúgy is ki kell javítani a matek hármast a félévi bizonyítványban? Ám ha kiderül, hogy Szamóca a francia fővárosba utazik a nyáron és a verseny fődíja egy párizsi utazás? A DALMÉZSUKUKUKATAPÁ HANTAZSIZIRIDEKLAMEMŐ lelkesen jelentkezik a feladatra. Vajon sikerül-e legyőzniük a 7.a-sokat, akik még csalni is képesek a győzelem érdekében? És sikerül-e kinyomozniuk, hogy ki rajzolta azt a titokzatos szívet a hóba, amelynek közepén Lufi neve díszeleg?

Balázs Ágnes - Lufi ​és a zűrös vakáció
Lufi ​a nyári vakáció alatt vándortáborba megy. A túrázások során lépten-nyomon bajba keveredik, számháborúban és kincsvadászaton is részt vesz, miközben titkos baráti társaságot alapít, hogy bosszút álljon az utálatos Pál Laurán és a Kukucska ikreken. Végül rájön, hogy legeslegjobb barátból csak egyetlen létezik. Balázs Ágnes lányregényei sok derűvel és humorral ábrázolják a gyermek- és felnőttkor közötti határhelyzet szépségeit és konfliktusait. A regény sok derűvel és humorral ábrázolja a gyermek- és felnőttkor közötti határhelyzet szépségeit és konfliktusait.

Balázs Ágnes - Lufi ​és a hajmeresztő szerelem
„Amikor ​véletlenül összefutok Szamócával, és ő rám emeli a kedves vadgesztenye szemét, akkor én egy jókora ütést érzek a mellkasomban, amitől néhány percre teljesen megbénulok, jéghideg lesz a tenyerem, és fülig vörösödöm…” Lufi maga sem érti azt a különös érzést, ami váratlanul hatalmába keríti Szamóca közelében, tüsire vágatja a haját miatta, és nevetségessé válik az egész suli előtt. Persze nemcsak Lufit éri utol a szerelem, hanem Pierre-t, a szomszéd francia fiút, a bombázó Gombos Zsuzsit, a gimnazista rocksztár Bitász Ferit, a kényeskedő Pál Laurát és még Szamócát is.

Balázs Ágnes - Lufi ​és a boszorkányfarsang
Hogy ​milyen egy boszorkány? Hát bibircsókos az orra, és fekete ruhában jár. Ja, és fejkendője is van. Éppen úgy néz ki, mint Vali néni. Lufi a legelső alkalommal haragra gerjeszti a barázdált arcú öregasszonyt. A bajt további események boszorkányos összefonódása tetézi, amelyekben különös szerepet játszik egy elhagyatott telken álló cirkuszi sátor, két ördögjelmez és három hamisított levél. A háttérben persze Lufi agyafúrt akciói állnak, amelyek nem mindig a terv szerint alakulnak, de végül mégis egybeforrasztják az egymástól elszakadt szíveket. Mi ez, ha nem boszorkányság? A varázslat áldozata két fekete férfinadrág és tíz doboz cserépangyalka.

Balázs Ágnes - Lufi ​és a párizsi randevú
"Mindannyian ​fölpillantottunk. Az Eiffel-torony teraszának korlátjára kötözve egy csokor lufi lengedezett a szélben". Hogyan kerülhettek Párizs leghíresebb építményének tetejére azok a színes léggömbök? A sorozat zárókötetében Lufi fantáziája gyakran forog egy romantikus randevú körül, s ez nem is csoda a szerelmesek városában. Ám hogyan találkozhatnának össze Szamócával, ha Lufi elvesztette a mobilját, ha Teri néni büntetésből szobafogságra ítélte a diákszállón, s ha egy idegesítő, minden lében kanál fiúcsapat társaságában kell bebarangolnia Párizst?

Balázs Ágnes - Lufi ​és az elcserélt születésnap
Lufi ​fergeteges születésnapi bulit szervez. De mit tegyen, ha Szamóca nem lehet jelen az ünnepségen, mert cserediákként Londonban tanul? Ő is elcseréli hát a születésnapját!

Balázs Ágnes - Lufi ​és a nyolcpecsétes titok
„Mégis ​hogy képzelik? Hát mik vagyunk mi? Dísznövények? Hogy kényük-kedvük szerint csak úgy ide-oda lehet pakolgatni meg költöztetni minket?” – fakad ki a felnőttek ellen Mészáros Emőke, amikor kiderül, hogy otthonát ezentúl meg kell osztania egy pótpapával és egy kistestvérrel. Lufi is tehetetlennek érzi magát, mert szülei úgy határoztak, hogy másik kerületbe költöznek. A DALMÉZSUTAPÁ HANTAZSILAMEMŐ nem hagyja magára Lufit a bajban, és titkos mentőakciót készít elő a szülői döntés ellen. Mi lesz, ha az A, a B, és a C terv is befuccsol? Lufi új iskolába kerül, és nem látja többé Szamócát?