Bukfencező ​múzsa

Oszip Mandelstam - Csillapíthatatlan ​szavak
Oszip ​Mandelstam válogatott verseinek első magyar gyűjteménye ez a kötet. Ez a nagy költő, akit higgadtabb irodalomtudósok is Majakovszkijjal és Blokkal emlegetnek együtt, ma felfedezés - legalábbis nekünk, mert a fiatal orosz költőnemzedék nagy hatású atyjai közt tartja számon, az orosz költői nyelv és kifejezésmód megújítóját tiszteli benne. A század második évtizedének legelején jelentkezik, s míg roppant tehetsége szét nem feszíti a mindenkori skatulyák oldalait, a szimbolizmus és futurizmus közt "középen" elhelyezkedő akmeista csoporthoz tartozik. Klasszicizáló költőnek szokás nevezni, egyik korabeli kritikusa szerint benne valósul meg az a bonyolult egyszerűség, ami "ma a vágyálma minden klasszikus-epigonnak". És valóban, első kötete s kivált első kötete célkitűzéseit magasabb szinten megvalósító utolsó versei a bonyolult egyszerűségben fogantak: Mandelstam bonyolult, mert nem egynemű és nem könnyen fogalmazható életérzéseket közöl, és egyszerű, mert homálytól-dagálytól iszonyodva, olykor a matematikai képletek meggyőző dísztelenségével fogalmaz. Súlyához képest kis térfogatú világot teremt magának, amely úgy tágul szüntelenül, hogy mindig túlfeszül önnön határain. Mandelstam elébe megy annak, amit meg akar ragadni, feszülten figyel, és szorongva, kínlódva szűri költői anyagát, keresi meg világa tárgyainak legpontosabb nevét. A "nehezen meghallhatóra" figyel, lelkiismeretes szigorral űzi a költészet "szómágiáját", s ha van olyan korszaka, amelynek verssorai szemre áradóbbnak, oldottabbnak látszanak - mint például költészete s egyszersmind a huszadik századi orosz költészet egyik csúcsában, a Pala-ódában -, a figyelmes olvasó hamar belátja, hogy legindázóbb versmondatainak is mindig Mandelstam legnagyobb latin mestereihez méltó tiszta, mintegy klasszikus külső logikájuk is van. Az 1932-37 közötti utolsó korszaka, a börtön és a száműzetés éveinek költészete, a Voronyezsi ciklus, a Leningrád-nosztalgia verskoszorúja különös módon a negyvenes éveiben járó férfi nagy öregkori költészetévé tisztult, a kozmikus magány és kozmikus félelem egyetemes érvényű nagy költészetévé.

Christian Morgenstern - Akasztófa-énekek ​és más költemények
Az ​akasztófa-költészet: egy darabka világnézet. A zárójelbe tett, anyagtalan dolgok korláttalan szabadsága. Ez az, ami szóhoz jut benne. Tudjuk, mi az, hogy: mulus - az iskolapad és az egyetem közötti irigylésre méltó köztes fok. Az akasztófa-testvér ugyanígy irigylésre méltó köztes fok ember és világegyetem között. És nincs tovább. Az akasztófáról másként tekintünk a világra; s mást látunk meg benne, mint mások.

Christian Morgenstern - Christian ​Morgenstern összes bitódalai
Gondolt ​már rá valaki, milyen magányosnak érzi magát a száradni kilógatott ing, milyen kitaszítottnak az asztalos beszélő lova, hogyan kergetik szerelmesen egymást haranghangok az éjben, és mit lát a Sügördög a tóból? Gondolt bizony, mégpedig Christian Morgenstern (1871-1914) német költő, Galgenlieder című legendás kötetében, melyet a Kiadó most végre teljes terjedelmében, eredeti nyelven s több, összevethető fordításban is ajánl figyelmünkbe. Akasszuk hát hétköznapi életünket kicsinyt egy bitófa hívogató csücskére, és könnyeden lengedezve versről versre ismerjük meg Morgenstern abszurd bájukban oly megkapóan emberi figuráit!

Marina Cvetajeva - Marina ​Cvetajeva versei
Száztizenöt ​éve, 1892. szeptember 26-án született, hatvanhat évvel ezelőtt, 1941. augusztus 31-én lett öngyilkos Marina Cvetajeva, az orosz avantgárd, az Ezüstkor egyik legnagyobb költője. Szenvedésekkel és tragédiákkal teli, hányatott életének első szakaszában Rilke, Paszternak, Mandelstam hódolt tehetsége előtt, majdnem két évtizednyi önkéntes, prágai és párizsi száműzetése alatt a hivatalos körök és irodalmi klikkek többnyire agyonhallgatták, akárcsak a halálát követő két évtized során odahaza. A Szovjetunióban csak az 1960-as évek elején jelenhetett meg az első válogatott verseskötete, paradox módon jórészt annak az Ilja Ehrenburgnak a közbenjárására, aki Cvetajeva költészetének egyik csúcsát, a Versek Blokhoz ciklust haláláig nem volt képes megérteni. Ez a kötet és a későbbi válogatások azután nemcsak orosz költők egész sorát bűvölték el Rozsgyesztvenszkijtől és Bella Ahmadulinától Brodszkijig, hanem olvasók millióit is. Ám Cvetajeva költészetének sokszínűségét csak az 1990-es évek közepén fedezhette fel az orosz közönség, amikor végre publikálták az eddig legteljesebbnek mondható életművet, hét kötetben. Azóta Cvetajeva reneszánszát éli, szerelmi, hazafias és tájlírája a legkülönfélébb tematikus kiadványokban lát napvilágot, Sosztakovics 1973-as szvitje után (Hat Marina Cvetajeva-vers) újabban a népszerű előadónő, Jelena Frolova zenésítette meg sok költeményét. Ebben a válogatásban helyet kapott számos, eddig magyarul nem ismert mű, így az orosz polgárháború másik oldalát, a ritkán megverselt "fehéreket" ábrázoló "Hattyúk tábora" sorozat darabjai, de más fontos költemények is, főleg az 1910-es és 20-as évek termékeny időszakából, például a "Kihűl két nap" "ó, Uram, irgalom!...", a "Szürkületen halok én meg, igaz! Melyiken...", "Az ország", "A haza", vagy éppen a teljes Asztal ciklus és a Versek Csehországhoz megrendítő darabja, a "Szeretetem, dühöm...".

Christian Morgenstern - Akasztófa-énekek
A ​groteszk költészet koronázatlan királyát, Christian Morgensternt Akasztófa-énekei, ezek a kimeríthetetlen fantáziáról és nyelvi játékosságról árulkodó költemények tették halhatatlanná. Sokszor valóban a tréfa az egyeduralkodó bennük: a szavak, rímek, ötletek csiszolgatása és kiforgatása; sokszor a világ fonákságainak nevetségessé tételét célozzák ezek a "bukfencek a lehetetlenbe". Morgenstern a humor segítségével akar egy elgépiesedő és elembertelenedő világ szorításán lazítani, és "egy kis szellemi könnyedséget, vidámságot és szabadságot terjeszteni". Ezért ajánlja fél évszázad múltán is változatlanul sziporkázó Akasztófa-énekeit "az emberben lakozó gyermeknek.

Elizabeth Barrett-Browning - Portugál ​szonettek
"Az ​1847-es év elején egy napon, amikor a reggelin túljutottunk, az ablakban álltam és figyeltem az utcai jövés-menést. Egyszer csak az az érzésem támadt, mintha a hátam mögött állna valaki. A feleségem volt. Éreztem, amint egy papírköteget csúsztatott a zsebembe. Olvassam el s tépjem szét, mondta, ha nem tetszik. Azzal kiszaladt a szobából." Ezt meséli a Portugál szonettek-ről Robert Browning, akit az angol irodalomtörténet legnagyobbjai közt tart számon. Kettőjük szerelmének emléke a világirodalomban ez a csodálatosan szép szonett-füzér. A költőnő, akit negyvenéves koráig szobájába zárt a betegség és az apai zsarnokság, mámorosan ünnepli verseiben élete megtalált értelmét, a szerelmet, és a férfit, aki ezt a felszabadító érzést felgyújtotta benne.

Emily Dickinson - Emily ​Dickinson versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Robert Browning - Robert ​Browning versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Orosz ​Erato - Szendvics vörös kaviárral
"Az ​orosz irodalommal kapcsolatos sztereotípiák egyike, hogy >>Szonyának nincsen teste<< - azaz, hogy az orosz klasszikus írók a testi szerelem ábrázolásától még akkor is tartózkodtak, amikor az esztétikailag indokolt lett volna. Mint a legtöbb sztereotípia, ez is inkább hamis, mint igaz. (...) Tény, hogy az orosz társadalom és kultúra megkésett fejlődése következtében nincs >>orosz Boccaccio<< vagy >>orosz de Sade márki<<. (...) A kommunista rendszer bukása óta egyre-másra jelennek meg az orosz erotikus irodalom különéle antológiái, s így ma már nemcsak az irodalomtörténészek, hanem az egyszerű orosz olvasók számára is köztudott például az, hogy a barkoviánus irodalom csúcsát az orosz költészet két legnagyobb klasszikusa, Puskin és Lermontov jelenti - s bár különféle szervezetek követelik az erotikus művek betiltását (...) az a bizonyos sztereotípia végérvényesen megdőlt." (M. Nagy MIklós)

Ismeretlen szerző - Magyar ​badar
A ​limerik (vagy angolosan: limerick) abban a formában, ahogy ma ismerjük, a viktoriánus Anglia Janus-arcú terméke. Az egyik arcát Edward Lear, a nonszenszversek írója és illusztrátora tette olyan népszerűvé, hogy a vicclapokban valóságos népmozgalommá vált ilyen ötsoros, aabba rímképletű badar versikéket fabrikálni, melyeknek első sora általában személynévre végződött, vagy a várost nevezte meg, ahol a limerik szereplőjével a további négy sorban elbeszélt bámulatos badarság megesett. A Janus-arc másik fele a prüdériájáról híres korszak visszájáról tekint ránk. Ez az értelmiség obszcén folklórja, amely a XX. század közepéig csakis szájhagyomány útján terjedt az irodalmi berkekben, egyetemek táján, a katonatiszti karban, de bizony a felsőbb papság köreiben is, hasonlóan a malac viccekhez, csak éppen virtuózan leleményes rímekkel, énekelhető formában előadva. A műfaj illetve a versforma valójában sokkal régebbi eredetű, csíráit már a középkori angol költészetben is kimutatták. Büszkék is rá az angolok, és annyira a nyelvükbe ágyazottnak tekintik ezt a formát, hogy azt tartják, jó limeriket írni csakis angolul lehet. Antológiánk arról szeretné meggyőzni a magyar olvasókat, hogy ez nem így van. Elszórtan ezelőtt is jelent már meg magyarul limerik, nagyobbrészt angolból átültetve. Most Várady Szabolcs, a kötet szervező-szerkesztője megpróbálta mozgósítani a magyar költészetet - ennek eredménye olvasható a kötetben: 300 db tőről metszett magyar limerik! Akad köztük jó néhány malac, sőt bízvást disznónak is nevezhető példány, de a szemérmes olvasó is bőven találhat kedvére valót (és mivel a versek tematikus rendben sorakoznak, legfeljebb becsukja a könyvet, valahol a 175. limerik után). A kötet előszava nemcsak a műfaj történetét meséli el, hanem a jó limerik készítésének receptjét is az olvasó kezébe adja.

Allen Ginsberg - A ​leples bitang
Az ​1926-ban született amerikai költő grandiózus "szerelmes verse", az Üvöltés 1955-56-ban keletkezett, a legjobbkor, a leginkább időben: programnyilatkozata, politikai és társadalmi manifesztuma lehetett a Mammon, a Moloch hatalmára fülsiketítő nemmel felelő "leples bitangoknak": az amerikai beat-nemzedéknek. Azóta közel harminc év telt el: újabb lázadások söpörtek végig a világon és haltak el, a régi beatnikek elhallgattak, eltűntek (vagy a Halál vagy a "sárga ház" ölelte őket örökre keblére) - Ginsberg azonban maradt. Mert költészete nem egyetlen divat-konjunktúra terméke - sokkal inkább egy alapjaiban rendíthetetlen magatartásé és világnézeté: a minden jobb sorsra érdemes és elnyomott kisebbség fájdalmát már-már perverzül személyesen átélő költő nem maradt megénekelni való "anyag" híján az elmúlt három évtizedben. S ez a lényegében érzékeny és sérülékeny alkat - némi rezignáltság ellenére - megőrizte korai, kihívó, rosszabb pillanataiban taszító exhibicionizmusát is. Legjobb verseiben viszont ez az exhibicionizmus nem egyszerűen polgárpukkasztó elem, hanem a feltárulkozás döbbenetes hatású segédeszköze. Az idő múlásával sokal költője lett, ha nem is mindenkié. De még azok a versértők is, akik nem tudják egészében befogadni költői világát, még ők sem tagadják meg tőle a kivételes tehetség iránti tiszteletet. Mert az ma már nyilvánvaló, hogy a csúcsformájában üvöltő-lihegő-éneklő Ginsberg joggal tekintheti magát a nagyapjának vallott Whitman méltó utódának, az első patrónusaként fellépő William Carlos Williamst pedig egyenrangú társának. S talán még William Blake sem sértődne meg, ha tudná, hogy Ginsberg az ő profétikus látomásaiban véli felfedezni költészetének gyökereit.

Christian Morgenstern - Akasztófadalok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Ismeretlen szerző - Algernon ​Charles Swinburne és Oscar Wilde versei
A ​kötet Algernon Charles Swinburne és Oscar Wilde válogatott verseit tartalmazza.

Tim Burton - The ​Melancholy Death of Oyster Boy And Other Stories
Published ​by Harper Entertainment in 1997, Tim Burton's illustrated book of poems gave birth to a wide variety of loveably macabre characters, such as Stain Boy and The Boy With Nails in his Eyes. Many of these characters have also found their way into shockwave cartoons and a toy range. The twenty-three tales are equally amusing and tragic, but even when the fate of the freakish characters is grim, Burton's humour shines through, such as in this memorable line from the Robot Boy tale - He never forgave her unholy alliance: a sexual encounter with a kitchen appliance.

Szabó Magda - Ki ​hol lakik?
Sok ​szülő emlékezhet gyermekkorából a Ki hol lakik? és a Marikáék háza című lapozgatós könyvekre, amelyek régóta hozzáférhetetlenek, de most újjászületnek az Európa Könyvkiadó Szabó Magda gyermek- és ifjúsági könyveit tartalmazó sorozatában. Az írónő kedves állatversikéinek új kiadását Szalma Edit grafikusművész illusztrálta.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit összes versei
Költőutódai ​közül is a legnagyobb tehetségek hajtották meg előtte elismerésük zászlaját. Radnóti Miklós mély és alapos elemzését közöljük a könyv utószavaként. A versek mindegyike mélyről fakadt, az önkifejezés nem volt könnyű feladat a költőnő számára. Regényeiben is sokszor találjuk nyomát önéletrajznak, de veresei lelkének legmélyebb rétegeit világítja meg. A kötet az eddig ismert verseken kívül huszonhat verset közöl dr. Kozocsa Sándor gondos bibliográfiai útmutatásával.

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche versei
Arról, ​hogy a Nietzsche-kérdés a filozófiatörténet, a gondolkodástörténet egyik sokat kutatott, forgatott, vizsgált kérdése ma, tud a magyar olvasó is, s az Európa Könyvkiadó s fordítói jóvoltából a németül nem olvasó is sorra kézbe veheti munkáit. Ezzel a bő válogatással most nemcsak az iránta való, de a líratörténet iránti adósságát is törleszti a hazai fordításirodalom és könyvterjesztés könyvterjesztés is. Nélküle a századvég s a századelő nagy irodalmi fordulásának ismerete csonka is, érthetetlen is volna. De alapjában érthetetlen volna a mai európai líra is.

Karinthy Gábor - Én, ​fájdalomherceg
Nagy ​költő volt. Lehetett volna még sokkal nagyobb - mondjuk akár érettségi tétel -, ha nem vonul ki a világból idejekorán, ha nem fordul magába, s hallgat el örökre. De ő nem kért a versenyből, senkit sem akart legyőzni, senki fölé nem akart kerekedni, csak hagyják őt békén - nyilasok, lélekbúvárok, értetlenkedő, kegyetlenül tréfálkozó barátok, mindenki. Ő mindössze egy kis, sárga szobára vágyott színes poharakkal, ahol szerényen meghúzódhat, álmodozhat, verselhet kedvére. Más dolga neki nem is volt e világon. Mire mindez meglett, a költő benne örökre elhallgatott. Az ő nagy tragédiája. És a miénk, mindenkié. E soványka kötetben egy élet művét veheti a kezébe az Olvasó. Őrizze szeretettel. Karinthy Gábor élete valós és fiktív elemekből szőtt történetét Karinthy Márton Ördöggörcs - Utazás Karinthyába című könyve beszéli el.

Vlagyimir Viszockij - Tilalmakat ​szegve
Vlagyimir ​Viszockij, a brezsnyevi korszak művész-fenegyereke 42 évet élt. Egyedi énekstílusa és nem szokványos színészi tehetsége egy tehetségtől félő világban bontakozott ki, melyben az üldözött értelmiség mártíriumát viselte. Költészete mind tartalmi, mind formai, és nem utolsó sorban előadásmódjának stílusát tekintve iskolát teremtett, melyet azóta is utánoznak. Költészete mára bevonult a klasszikusok közé, költeményeit az iskolákban Puskin és Lermontov műveivel együtt elemzik. Hazánkban is jó néhány költeménye látott napvilágot magyar fordításban, verseskötete azonban ez idáig nem jelent meg. E könyv a művész születésének hatvanötödik évfordulója alkalmából 65 művet tartalmaz orosz és magyar nyelven egyaránt.