El ​Kazovszkij

Gerő László - Régi ​orosz építészet
A ​könyv kizárólag a Szovjetunió régi orosz területének építészetével foglalkozik, és jelentős emlékeit a XI. századtól a XIX. század közepéig mutatja be. A szerző az általános társadalmi-gazdasági-politikai fejlődés folyamatába helyezve, az egyetemes európai kapcsolatok, párhuzamok kimutatásával tárja fel az orosz építészettörténet csaknem ezer évét, az első középkori megmaradt emlékektől a XIX. század nagyszabású városépítészeti tevékenységéig.

Ismeretlen szerző - Modern ​magyar festészet 1919-1964
A ​modern magyar festészet remekműveit bemutató hatalmas összefoglaló munka második kötetét tartja kezében az olvasó. Az első rész 2004-ben elnyerte a Szép Magyar Könyv-díjat. A Modern Magyar Festészet 1919-1964 a hazai piktúra egyik legizgalmasabb, leggazdagabb korszakát mutatja be...

Ismeretlen szerző - Modern ​magyar festészet 1892-1919
Ez ​a könyv végre teljességben, kompromisszumok nélkül, kiváló minőségű és páratlan bőséges reprodukciós anyaggal mutatja be a modern magyar festészet közel száz esztendejét. A kétkötetes mű első része 1892-tól 1919-i kalauzolja el olvasóit. Kieselbach Tamás műkereskedő, gyűjtő és művészettörténész, a könyv szerkesztője és kiadója ritkán kínálkozó lehetőséget ragadott meg, mikor munkatársaival e nagy, összefoglaló munka létrehozásába belekezdett. A magyar magánygyűjtemények jelentős része ugyanis, ellentétben a világ nyugati felében létrejöttektől, az elmúlt másfél évtized nagy társadalmi átalakulásának következtében folyamatos mozgásban és fejlődésben van, így legtöbbje jól ismert a neves műkereskedő és műgyűjtő előtt. Ennek eredményeként Kieselbach Tamás soha nem látott bőségű forrásból, 61 Múzeum, 146 jelentős magángyűjtemény műtárgyállományából, valamint az elmúlt egy-másfél évtized műkereskedelmi forgalmából, összesen mintegy 60-70 ezer műalkotásból válogathatta ki az egyes kötetekbe kerülő közel ezer-ezer festményt. Ily módon nem csupán számos, még reprodukálatlan, "rejtőzködő" remekmű kerül most először a közönség elé, de a képek újszerű, széles rálátásról és független értékítéletről tanúskodó szerkesztése révén eddig ismeretlen műtörténeti összefüggésekre is fény derül. A bemutatott műalkotások mélyebb megértését, az egyes művészek és irányzatok alaposabb megismerését neves magyar művészettörténészek tanulmányai segítik. Az invenciózus válogatás, a kiváló reprodukciók, a magas színvonalú tervezői és kivitelezői munka láttán minden túlzás nélkül kijelenthetjük: E könyv lapjain a modern magyar festészet történetének talán legszebb és legizgalmasabb olvasata bontakozik ki.

Ismeretlen szerző - A ​művészet története Magyarországon
Egyre ​több képzőművészeti kiadvány foglalkozik a magyarországi művészet történetének egy-egy fontos korszakával. Monográfiák, díszes albumok, kisebb-nagyobb tudományos és népszerűsítő tanulmányok ismertetik jelentős művészeti irányzatok, iskolák, művésztelepek történetét, egyes kiemelkedő alkotók tevékenységét. Egyre sürgetőbb szükségletté vált, hogy az olvasók kezébe adjuk a hazai képzőművészet fejlődésének átfogó bemutatását. Egyre inkább nélkülözhetetlenné vált, hogy megjelenjék egy olyan egykötetes kézikönyv, amely egységes koncepció és korszerű szemlélet alapján segítse az áttekintő tájékozódást, feltárja a nagy összefüggések láncolatát a honfoglalás korától egészen napjainkig. A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportjának kollektívája Aradi Nóra vezetésével kiadónk felkérésére vállalta, hogy elkészíti az új, egykötetes összefoglalást. A nagyközönség számára írott új teljes áttekintésre törekvő kézikönyv felhasználja a kötet elkészülésének időpontjáig feltárt legújabb kutatási eredményeket. A szerzők, akik az általuk bemutatott korszak legjobb hazai szakértői, éltek a lehetőséggel, hogy először ebben a könyvben közöljék a legújabb értékeléseket. Az igen gazdag ismeretanyagot tartalmazó kötet használatát bő apparátus, fogalommagyarázat, hely- és névmutató közlésével igyekeztünk megkönnyíteni. A szöveget közvetlenül kísérő gazdag illusztrációs anyag, a sok alaprajz mind a legvilágosabb szemléltetést célozza.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​építészetének története
Magyarország ​építészetének teljes köru bemutatására törekszik ez a kötet a római kortól napjainkig. Felvázolja a fontosabb történeti és kulturális mozzanatokat: bemutatja a templomokat és várakat, a középületeket és lakóházakat, a városrendezés jeles teljesítményeit. Kik voltak a jelentosebb egyházi és foúri építtetok? Hogyan muködtek a céhek? Milyen módon jutottak el Magyarország területére a különféle építészeti stílusok Európa más térségeibol? Hogyan módosultak a helyi viszonyok között? Miként törekedtek az újító szándékú építészek a sajátos magyar formanyelv megteremtésére? A szerzok minden korszakban az ország akkor létezo területi viszonyait vették figyelembe. A kötetet másfélszáz rajz és több mint 200 fekete-fehér és színes fénykép mellett térképek teszik szemléletessé. A jegyzetek és a gazdag bibliográfia az építészettel elmélyülten foglalkozók, a leendo szakemberek és az érdeklodo olvasók számára egyaránt hasznos eligazítást nyújtanak.

Gulácsy Lajos - A ​virágünnep vége
Összegyűjtött ​írások Gulácsy-képekkel.

Szvoboda Dománszky Gabriella - A ​magyar biedermeier
A ​biedermeiert elsősorban a festészettel, a lakberendezési tárgyakkal és egyfajta polgári életmóddal kapcsolatban szokás emlegetni. Mindennapokra szabott igényes otthonossága mindig is népszerűséget biztosított számára, és takarékos, míves vonalvezetésében újabban a modernizmus előkészítőjét látják. Élvezetes, a korszak hangulatát is megidéző szövegében a művészettörténész szerző arra is kitér, hogy a biedermeier a 19. századi magyar művészetben fontos szerepet tölt be: ez a stíluskategória Európához kapcsolja a korszak mindmáig kissé lebecsült, szerény produktumait. A magyar társadalom ekkoriban Európa közepén nem tért, nem is térhetett ki a divatirányzatok elől, így a biedermeier nem utolsósorban a nyugati civilizáció követését jelentette, miközben megjelent a "nemzeti" művészet igénye. A "magyar biedermeier" aranysujtásos csillogása, vidékies zamata, tempós rátartisága, de főképpen a hagyományok modern nemzeti értékké transzportálása pedig új elemekkel, vonzó helyi színekkel gazdagította a stílus tárházát.

Stróbl Mihály - A ​gránitoroszlán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gotthold Ephraim Lessing - Laokoón ​- Hamburgi dramaturgia
Gotthold ​Ephraim Lessing (1729-1781) "a felvilágosodás századának tipikus és ragyogó alakja" sokoldalú alkotó volt: költői, drámaírói, műfordítói, kritikusi, filológusi munkássága inspirálóan hatott kora szellemi életére. A kötet két legjelentősebb művészetelméleti munkájából ad ízelítőt.

Lengyel Györgyi - Kalocsai ​virágok
Lengyel ​Györgyi több,mint kétszáz válogatottan szép kézimunka bemutatásával és elemzésével átfogó képet nyújt az országszerte és a nagyvilágban különösen kedvelt kalocsai hímzés történetéről, stílusrétegeiről, motívum-és színvilágának, kompozíciós rendjének fejlődéséről a kezdetektől - az egyszerű fehér hímzésektől a legszebb virágos réttel vetélkedő színes hímzésekig./ A kalocsai népművészetet nem kellett a feledésből visszahozni,új életre kelteni:ékes példája annak,hogy a paraszti elszigeteltség megszűnte után tovább élhet a hagyomány,most már népi iparművészetként,új formákban és alkalmazásban, új technikák és anyagok felhasználásával,a régi szűk közösségek helyett az egész társadalom esztétikai igényeit szolgálva. A mai kalocsai stílust ugyanaz a nép teremti meg meg,mint a régebbi stílust rétegeket./ A minták elrendezésében kettős alapelv érvényesül: a történeti kialakulás rendje, a különböző technikák találkozása az egyes darabokon,a színesedési folyamat: ugyanakkor közvetlenül ehhez kapcsolódva megmutatja a szerző,hogyan élnek tovább a különböző stílusrétegek a mai kézimunkákon./ A kalocsai hímzések romlatlan szépségének megőrzése érdekében Lengyel Györgyi felhívja a figyelmet azokra a legfontosabb tudnivalókra,amelyeket a kézimunkázóknak szemmel kell tartaniuk.

Erwin Panofsky - A ​jelentés a vizuális művészetekben
Erwin ​Panofsky német művészettörténész a művészettörténet terminológiájának egyik megalkotója. Legnagyobb érdeme az ikonológiai módszer kidolgozása. Ezt taglalja a "A jelentés a vizuális művészetekben" című műve. Panofsky az ikonográfiai-ikonológiai értelmezést három szintre osztja: preikonografikus leírás, ikonográfiai elemzés, ikonológiai elemzés. Művében ezeket a lépcsőfokokat híres művészek alkotásainak elemzésével példázza alá és magyarázza meg. Panofsky kétség kívül a művészettörténeti elemzések egyik legfontosabb módszerét dolgozta ki, könyve pedig fontos szakirodalom ezen, az azóta már külön tudományággá emelkedett módszertan megértéséhez.

Johann Wolfgang Goethe - Színtan
1840-ben ​jelent meg a Színtan, amit élete vége felé Goethe fő művének nevezett. Ebben a könyvben a természettudós Goethe lép elénk, akinek kísérletező kedve, vizsgálódásainak érzékletes leírása jól mutatja, hogy személyében elválaszthatatlan a költő és tudós, a művész és gondolkodó. Magyarul eddig csak részletek jelentek meg a műből: ebben a könyvben a Didaktikai résznek - a háromrészes mű legfontosabb részének - teljes magyar szövegét adjuk az olvasó kezébe, jegyzetekkel és színes ábrákkal kibővítve.

E. H. Gombrich - A ​művészet története
A ​művészet története egyike a legismertebb és legnépszerűbb művészetről szóló könyveknek. Első ízben 1950-ben jelent meg angolul. Ötven év óta páratlan sikerű bevezetésnek bizonyult a művészet történetébe a legkorábbi barlangfestményektől kezdve, napjaink legújabb kísérleti irányzataival bezáróan. A tudós művét azoknak a felnőtteknek és fiataloknak szánta, akik "szeretnének eligazodni a művészet ismeretlen és elbűvölő tájain", akik most fedezik fel maguknak a művészet világát. Gombrich könyvében mindvégig betartja azt az ígéretét, hogy a tudálékos szakzsargont mellőzve, nevek és lexikális adatok túlzsúfolása nélkül igazítja el olvasóit a művészeti korszakok és stílusok világában.

Barcsay Jenő - Munkám, ​sorsom, emlékeim
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kenneth Frampton - A ​modern építészet kritikai története
Kenneth ​Frampton korunk egyik legismertebb építészettörténésze és építészeti kritikusa 1930-ban Angliában született. Londonban az Association School of Architekture-ön tanult építészetet. 1959-től 1965-ig tervező irodában dolgozott, miközben 1962 és 1965 között az Architectural Design műszaki szerkesztője volt. Részt vett a Peter Eisenman által alapított és vezetett, New Yorkban működő Institute for Architecture and Úrban Studies munkájában. Egyik alapítója és szellemi irányítója volt - Peter Eisenman és Mario Gandelsonas, Kurt W. Foster és Anthony Vidler társaságában - az intézet fontos építészetelméleti folyóiratának, az 1973 és 1984 között kiadott Oppositionsnak. A New York-i Columbia Egyetem Ware professzora, ezenkívül a világ számos egyetemén, építészeti intézményében tanított, illetve tanít. 1980-ban jelent meg első ízben összefoglaló-áttekintő műve a modern építészet történetéről, amely hamar alapmunkává vált, több nyelvre is lefordították. A mű újabb kiadásait Frampton 1985-ben, 1992-ben és 2007-ben átdolgozta, kibővítette; ezen alapszik a jelenlegi fordítás is. E könyv párjának tekinthető a Yukio Futagawaval közösen kiadott, kétkötetes Modern Architecture című munkájuk, mely 1851-től 1945-ig a legfontosabbnak ítélt épületek bemutatásával rajzolja fel a modern építészet történetét. Az 1980-as években nagy hatást váltott ki kritikai regionalizmus felfogása, amely a posztmodern egyoldalú modernellenességével szemben a modern mint befejezetlen program belső bírálatát, az egyetemes és a regionális tényezők kiegyensúlyozásának fontosságát fogalmazta meg. E gondolatkört folytatta az építészeti formálásmód autonómiáját a középpontba állító Tanulmányok a tektonikus kultúra köréből című könyvében (amely németül 1993-ban, angolul 1995-ben jelent meg). Frampton az építészetet a kultúra olyan alapvető területének tekinti, mely tartós, sokféle feltételt egyeztető sajátossága folytán képes ellenállni a modern árukultúra homogenizáló hatásának, dacolni a hely, a jelenlét fenyegető elvesztésével.

Ortutay Gyula - A ​nép művészete
1978 ​márciusában, 68 éves korában hunyt el Ortutay Gyula, a magyarországi folklórkutatás kiemelkedő egyénisége. Jelentős, szerteágazó és sokszínű munkásságának eredményeit számos gyűjtemény, könyv, tanulmány őrzi. Váratlan betegsége és halála következtében azonban sajnos nem valósíthatta meg egy olyan tervét, amelyet élőszóban emlegetett: a szóhagyományban élő népköltészet egészéről szóló monográfia megírását. Úgy képzelte, hogy hetvenéves korában lemond közéleti funkcióiról, akkor sajtó alá rendezi néhány, még nem publikált folklórgyűjtését és megírja összefoglaló szintézisét a népköltészet sajátosságairól. A betegség alkotóereje teljében ragadta el. Így ez az összefoglaló munka megíratlan maradt, körvonalai azonban kibontakoznak jelen kötet tanulmányaiból. A közölt írások annak idején főleg szakfolyóiratokban jelentek meg, s így a magyar olvasók széles rétegeihez első megjelenésük idején nem jutottak el, a fiatalabb generáció pedig már nem is ismerheti őket. A nép művészete című kötet szerkesztői Ortutay Gyulának a népművészetről és a népköltészetről szóló legfontosabb elméleti és módszertani írásait gyűjtötték egybe. A könyvet Ortutay életművének bibliográfiája teszi teljessé.

Andrási Gábor - Pataki Gábor - Szücs György - Zwickl András - Magyar ​képzőművészet a 20. században
A ​20. századi magyar művészet története 1896-ban, a millennium esztendejében kezdődik, akkor, mikor a fényes ünnepségek ellenére leplezetlenül feltárul az akadémikus és modern szemlélet ellentéte. A historizmus mellett virágzik a szecesszió, néhány fiatalember pedig elindul Nagybánáyra, a modern magyar művészet első állomására. A történet az avantgárd törekvésekkel folytatódik, a Nyolcakkal és aktivistákkal, a két világháború közötti római iskola hivatalos modernségével, a posztimresszionista Grashammel, 1945-tel, a realizmus doktrinája által meghatározott ötvenes évekkel, a hatvanas, hetvenes évek újavantgárd művészetével, a rendszerváltással, a modernizmus utáni kortárs művészettel. A kötet átfogó képet ad a század képzőművészetéről, és első ízben vállalkozik az 1945-től napjainkig terjedő időszak ismertetésére, az elmúlt ötven év újjáértékelésére, a politikai nyomástól, cenzúrától, és a vele szembe alkalmazott taktikáktól független szakmai elemzésre. Ebből adódik, hogy a szerzők korábbi művészettörténet-írásunkban központi helyet elfoglaló az ún. haladó törekvések kiemelése helyett árnyaltabb képet festenek, nem hangsúlyoznak egyoldalúan egy-egy vonulatot vagy irányzatot. Úttörő jelentőségű az utóbbi harminc év feldolgozására, amelynek művészetről összefoglaló tanulmány mindeddig nem született. A szerzőknek új szempontok alapján kellett feldolgozniuk ezt az időszakot, és törekedtek arra, hogy a művészet folytonosan alakuló kontextusát és intézményrendszerét, a kiállításokat, galériákat, folyóiratokat egyaránt bemutassák, és a legfiatalabb alkotók munkáinak is helyet adjanak. 1989, a rendszerváltás óta immár tíz év telt el. Nemcsak a világ formálódott át, és vele a művészet, hanem a művészettörténet szemlélete. A századvég közelsége kényszerítően időszerűvé tette, hogy egy új nézőpontú összegzés, a nagyközönség számára is érthető, friss szellemű, színvonalas 20. századi magyar művészettörténet megjelenjen. A kötet szerzői a 20. századi magyar és közép-kelet-európai képzőművészet szakemberei, akik kiállítások kurátoraiként, egyetemi előadókként foglalkoznak kutatási területükkel, tudományos publikációk mellett a kortárs művészeti életben is aktívan résztvesznek. Andrási Gábor (1954) az Óbudai társaskör Galéria vezetője, Pataki Gábor (1955) az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatóhelyettese és az Új Művészet folyóirat szerkesztője, Szücs György (1960) a Magyar Nemzeti Galéria tudományos titkára és Festészeti Osztályának múzeológusa, Zwickl András (1964) a Magyar Nemzeti Galéria muzeológusa és a Magyar Iparművészeti Főiskola adjunktusa.

Borsos Mihály - Horváth György - Magyarország ​rejtett kincsei
Megannyi ​érték sorjázik a többszámjegyű országutak mentén, s nekünk büszkének kell lennünk kincseinkre, hiszen csak annak az országnak van jövője, aki táplálkozni tud a múltjából. Könyvünk hangsúlyozottan szubjektív válogatás Magyarország gazdag kincseiből, egy építőkocka, lépcsőfok a megismerés felé, célja felkelteni a kíváncsiságot a hazai kincsek iránt. Nem ígérjük, hogy csupa új dolgot fogunk mutatni az olvasónak, hiszen biztosak vagyunk abban, hogy ő is jól ismeri akár Visegrád fellegvárát, de legyen ez egy inspiratív könyv, amit ha az Olvasó végiglapoz, megannyi szépséget, ha olvassa, tudást talál benne... Borsos Mihály

Norbert Schneider - Vermeer - A festői életmű
Igaz, hogy azon a kevés képen, amit festett, megtaláljuk a teljes színskálát; de a citromsárga, a világoskék és a halványszürke színharmóniája festészetének olyan karakterisztikus vonása, mint a fekete-fehér-szürke-rózsaszín együttese Velázqueznél. (Vincent van Gogh)

Judith Miller - A ​huszadik századi üveg
A ​huszadik századi üveg különleges, színes és illusztrált útmutatója, amely történelmi hátteret, árlistákat és értékes ötleteket is tartalmaz. Ezernél is több üvegtárgy katalógusa árakkal, részletes leírással, naprakész értékeléssel és összehasonlító árakkal, hogy a gyűjtők könnyebben eligazodjanak a legkeresettebb darabok között. A könyv több mint ezer, kifejezetten e kötethez készült csodálatos fotó segítségével mutatja be az összes népszerű üvegfajtát, köztük a különleges kortárs alkotásokat is.