Játékos ​nyelvtan - játékos helyesírás

Cs. Nagy Lajos - Helyesírási ​gyakorlókönyv
A ​Helyesírási gyakorlókönyv tartalmazza a magyar helyesírás minden szabályát oldott, könnyen tanulható és tanítható megszövegezésben. Ezeknek a szabályoknak a gyakorlatban történő használatát 2788 számozott példamondat mutatja be igen szemléletesen. Az ezt követő 354 diktálásra-gyakorlásra szolgáló szöveg helyesírási témakörök szerint van elrendezve. Közülök több tucat hibásan írt: ezek kijavítása nagyban elősegítheti a helyesírási ismeretek alapos elmélyítését. Az önellenőrzéshez javítási kulcsot ad a szerző.

Zsuffa Zoltánné - Gyakorlati ​magyar nyelvtan
Főnév, ​ige ..., alany, állítmány... Ezek talán még nem okoznak nehézséget. De még mennyi minden van a magyar nyelvtanban, amit tudni kellene, illene! Szállóigék, alá- és mellérendelő szóösszetételek, összetett mondatok, alliteráció, allegória, körülírás, a kolostori irodalom... Ebben a magyar nyelvtant rendszerező segédkönyvben mindent megtalálsz - közérthetően, tömören, sok-sok példával szemléltetve.

Hernádi Sándor - Nyelvtan ​és nyelvművelés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Antal László - Egy ​új magyar nyelvtan felé
Tartalom Többféle ​elemzés, többféle nyelvtan A magyar főnév birtokos ragozása Hány esetünk van? Gondolatok a névmásokról Kirajzolódó körvonalak: a magyar pronominalizáció Jól ismerjük a magyar igét? A magyar jelző három nyelvtani koncepció fényében Még egyszer az igéről Gondolatok a nominális szintagmákról Idézett, felhasznált irodalom

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Bárczi Géza - A ​Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzése
Bárczi ​Géza e posztumusz kötete a legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szöveg, a Halotti Beszéd nyelvtörténeti elemzését tartalmazza: nyelvtudományunk 1975-ben elhunyt kiemelkedő művelőjének egyetemi előadásait, melyeknek eddig még részletei sem jelentek meg nyomtatásban. Elemzése a nyelvemlék minden egyes mondatát sorra veszi: először a mondat értelmezését és szerkezetét írja le, majd szintagmáról szintagmára haladva, az egyes szavak olvasatától, helyesírási és hangtörténeti problémáitól kezdve egészen a szótő etimológiájáig jut el. E részletek elemzésén keresztül az egykorú nyelvi rendszer egészét, az ős- és ómagyar kor hang- és grammatikatörténetét is megismerteti. A kötetet a nyelvész szakemberek és egyetemi hallgatók mellett haszonnal forgathatják mindazok, akik többet akarnak tudni nyelvünk eredetéről, történetéről, és szívesen indulnak a megismerés ez útján, ha kalauzul Bárczi Gézát választhatják.

Tolcsvai Nagy Gábor - A ​magyar nyelv szövegtana
A ​közlés, az ismeretek megszerzése, megtartása és továbbítása a mindennapi, a tudományos, a politikai élet vagy a művészetek legkülönbözőbb területein alapvető fontosságúvá vált az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan a közlésre és az ismeretekre vonatkozó tudás jelentősége is megnőtt. Nyelv és szöveg az a két központi fogalom, amely a legtöbb magyarázatot kívánja meg e jelenségkörből, hiszen ezek az egyéni és közösségi cselekvéseknek, a kultúra mozgásirányainak egyszerre közegei és megvalósítói. Az itt olvasható szövegtan a szöveget e fölismerések tudatában, mint az értelemképzés alapegységét kívánja bemutatni, olyan uralkodóan nyelvi műveletként és szerkezetként, amely a világ megismerésének, az önmegértésnek és mindenfajta párbeszédnek az elemi összetevője, mégoly bonyolult formában is. A magyar nyelv szövegtana ezért kognitív keretben, funkcionális nyelvészeti háttérrel fejti ki a szöveg elméleti kérdéseit és írja le a magyar nyelv szövegtanának legfontosabb jelenségeit.

Szemere Gyula - Hogy ​is írjuk?
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Sándor - Helyesírási ​önképző
Könyvünket ​- amely szabálygyűjtemény és munkafüzet is egyben - azoknak ajánljuk, akik szeretnék jól megtanulni a helyesírást, és a részletkérdésekben is pontos tájékoztatást kívánnak. A kötet felépítése a következő: A részletes példasorok először föltárnak egy-egy helyesírási jelenséget, és ez alkalom arra, hogy olvasóink kipróbálják, le tudják-e vonni a konkrét esetek sokaságából a törvényszerűséget. A példasorokhoz aztán könnyen kikereshetik a szabályt, mert mindkettőt azonos számmal jelöltük. Lehetnek olyan olvasóink is, akik előbb a szabályokat szeretik megismerni, és utólag tanulják meg hozzájuk a példákat. Ilyen esetben fordítva kell eljárni: először a szabálygyűjteményt kell megnézni, és a megfelelő ponthoz ki kell keresni az azonos számmal jelzett példasort. Sok feladatot kínálunk, és mindegyikhez megoldást is. Valamennyi fejezet végén feladatgyűjtemény szolgálja a megoldást. A kötet végén az egész anyag áttekinthető táblázatok segítségével.

Hajdú Mihály - Családnevek ​enciklopédiája
A ​magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is. A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről. A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat. A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is. Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat: - pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete), - keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár), - nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz), - helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti), - életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór), - külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll). Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre. Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit. A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.

Szende Aladár - Szabolcs Árpád - Helyesírás ​lépésről lépésre
Ez ​a könyv érdekessé teszi az Ön számára a helyesírással való ismerkedést. Az ismerkedés abban áll, hogy különböző feladatokat fog kapni, amelyek megoldása Önre vár. Kezdetben csak egy-egy szót kell beírnia az üresen hagyott helyre, később bonyolultabb kérdésekkel is találkozik majd. Válaszainak helyességét a szójegyzékben található "KULCS" segítségével ellenőrizheti. Ez a könyv nem ad készen egyetlen szabályt sem - az olvasótól várja megalkotásukat. A könyv használata során, meg fogja látni, ebben az alkotásban öröme telik.

Rácz Endre - Takács Etel - Kis ​magyar nyelvtan
"A ​"Kis magyar nyelvtan" első kiadása (1959) óta eltelt négy évtized nyelvünk életében változásokat hozott, a leíró nyelvtudományban pedig a nyelv egyes tényeinek, fogalmainak újabb értelmezését érlelte meg. Ezekről a nyelvi változásokról és a nyelv vizsgálatának korszerű szemléletmódjáról tájékoztatja olvasóit könyvünk másodszor átdolgozott, felújított kiadása. Az új tartalom egy része új fejezetekben jelenik meg. A hangtan korábbi anyagát a fonémáknak és a hangok "jelentésének" (a hangszimbolikának) a bemutatása egészíti ki. A szavak alkotóelemeinek szerepét a lexéma és a morféma fogalmát ismertető fejezet értelmezi. A mondat szerkezetének vizsgálata a szintagmák fogalmának és fajtáinak tárgyalásával lett gazdagabb és egyben korszerűbb is. Voltaképpen a könyv teljes szövegének felújítására volt szükség, s ez meg is történt: a nyelvi példáktól az értelmező elemzéseken át a meghatározások, szabályok megfogalmazásáig. Ami változatlan maradt: a könyv felépítése, szerkezete és az egyes témák feldolgozásának módszere, stílusa. Így változtatásaival és a nyelvtudományt népszerűsítő szerepének változatlan vállalásával könyvünk megőrizte négy évtizedes múltjának jó hagyományait; lényeges jellemzőit tekintve az maradt, ami volt: Kis magyar nyelvtan." (a Kiadó)

Hernádi Sándor - Írjuk, ​mondjuk helyesen!
Tartalom Előszó ​5 Írjuk helyesen! 7 Ékezet - értelem - udvariasság 9 Csak röviden 10 Egy kis szóanatómia 12 Miből lesz a kettőzött d? 13 Helyesírási totó 16 Eddzük magunkat a helyesírásban! 18 Helyesírási babonák 19 Hol élünk? 20 Azonos alakú szavak elválasztása 22 Névelemzés 28 Hol kezdődnek az intézménynevek? 30 Le a kis kezdőbetűvel!? 31 "Formabontó" szók 33 Randevúzó kötőzók 35 Szakosodunk 36 Kötve hisszük 37 Mondatzárás és központozás 39 Vesszővesztés 41 A tantervi imperativusról 42 Nehéz-e a magyar helyesírás? 43 Mellérendelés a mellékmondatok szintjén 45 A gombhoz a kabátot 47 Rendezetlen fordítások 49 Foto vagy fotó? 49 Kirakatrendezés 51 Eddzük magunkat a helyesírásban! 53 (Mondatgyűjtemény a helyesírás gyakorlására) 55 A magánhangzók időtartama 55 A másalhangzók időtartama 64 A "j" hang jelölési módjai 74 Hasonulások és összeolvadások 81 Az igekötők egybe- és különírása 85 Állandó szókapcsolatok 93 A névutók és névutós szerkezetek 97 A kötőszó a tagmondat belsejében 99 A tagmondatokat kapcsoló "és", "s" kötőszó 100 Tagmondatok közbeékelődése 102 Kötőszók egymás mellett 105 Záró írásjel a többszörös mondatösszetételek végén 109 Innen - onnan 112 Tessék választani! 119 Mondjuk helyesen! 135 Szókurtítás 137 Magyar "facsimilék" 138 "Maradéktalan" kritika? 139 Szóból is megárt a sok 140 "Nagyságrendű" 141 "Alulmúl" és "alulkerekedik" 142 Önbírálat 143 Befordultam a konyhába 144 Terheltség-e a "túlterheltség"? 145 "Körülbelül" 146 "Össztanári" értekezlet a tanulók minden oldalú fejlesztéséről 148 "Világtakarékossági" nap? 149 Foglalkozás, gyűlés, óra, öszejövetel? 150 A jövő szavai - mai szemmel 151 "Gyermekül" szólni? 154 "Hogy hol szedi ezt föl a srác!" 160 Nyelv és iskola 161 Hibrid szólások 162 Az 1971/72. tanév 164 Több nevű iskolák 165 Hová járjon a gyerek? Hányadikos legyen? 166 Egy gyereknek hány apjáról 168 Valótlan mondatok 169 Azok az "az"-ok! 170 Ketten egy raggal? 172 Jelzőcsuszamlás 174 Félkész értelmezők 175 Mikor rövid az ember? 176 Rozoga szerkezetek 177 Kérvény szórendi ügyben 178 Ne beszéljünk határozottan? 180 Lehet valamivel kevesebb? 181 Névelőtlen nevelők 183 Világosan: udvariasan 184 Mentesítő mondatot! 186 Fontoskodó kartárs stílusgyakorlatai 187 Eddzük magunkat a helyes kifejezésben! (Nyelvhelyességi példatár) 189 Kulcs (A hibás mondatok helyesbítve) 196 Érdekesen - Szépen - Lelkesítően és játékosan 205 Postamunka 207 Ó, "hajtó!" 208 Nem hivatalosan 209 "Hálapénz" és "Jonatánia" 210 "Unalmas, mint a vízállásjelentés" 211 A tyúk vagy a tojás? 212 "Mezítláb" - az asztal fölött 213 "Szerény véleményem szerint..." 214 Virágcsokor 215 "Ecetetrá" 216 "Pattanásos bőrápoló krém" és egyebek 216 "Mely nyelv merne versenyezni véled" 225 Tömörkény István: "Délebéd" 227 Kosztolányi Dezső: "Öreg dalmata" 229 Csokonai Vitéz Mihály: "A Reményhez" 231 Az ifjúság hullámhosszán 238 Világjáró magyarok 245 A mesterséges nyelvek és a magyarok 247 A nyelvművelő Kosztolányi 253 Játéknyelvtan I. 269 Játéknyelvtan II. 281

Bárczi Géza - A ​magyar nyelv múltja és jelene
"A ​nyelvi jelenségekből... következtetni lehet a beszélő közösség gondolkodásmódjának bizonyos általános és különleges vonásaira, természetesen figyelembe véve azt, hogy a nyelv a maga rugalmas konzervativizmusával sokszor igen régi gondolkodási klisék nyomait őrzi." "Senki se hivatkozzék arra, hogy ha a nyelvet szabadon engedjük módosulni, a megváltozott szokás éppúgy megtermi a kifejezésmódok, szerkezeti lehetőségek, az új fordulatok között a szépet, a hatásosat, a nyelvileg ízlésest, mint a régi."

David Crystal - A ​nyelv enciklopédiája
David ​Crystal könyve az angolszász ismeretterjesztés legjobb hagyományait követve, olvasmányos és magas színvonalú összefoglalását adja mindannak, amit napjainkban a nyelvről tudni lehet. A hagyományosan nyelvészetinek tekintett témák mellett (grammatika, fonetika, fonológia, szemantika, nyelvtörténet, nyelvtudomány-történet) részletesen tárgyalja a nyelv pszichológiai, társadalmi aspektusait, és foglalkozik a nyelvi viselkedés patológiás zavaraival is. Több fejezete elemzi a nyelvnek a modern világban betöltött szerepét. Kiadásunk hazai nyelvészeti szakemberek segítségével készült, s amennyire ez lehetséges, igyekezett a könyv eredeti, főleg angol nyelvterületről vett példáit, sőt nyelvi humorát, vicceit is magyar megfelelőekkel kiegészíteni. A könyv illusztrációként több száz képet, grafikont, térképet, ábrát tartalmaz.

Pusztay János - Az ​"ugor-török háború" után
"Aeneas ​Sylvius Piccolomini a XV. században egy veronai szerzetes észrevételével örökítette meg, miszerint a magyar nyelv rokona a vogulnak és az osztjáknak." Az uráli összehasonlító nyelvtudomány történetével, "játékszabályaival" és újabb eredményeivel, nyelvünk finnugor származásának perdöntő bizonyítékaival ismerteti meg az olvasót közérthető, világos előadásban a szerző.

Ismeretlen szerző - Magyar ​grammatika
A ​Magyar grammatika olyan, teljességre törekvő összefoglaló magyar nyelvtan, mely a hagyományos grammatikák megszokott és bevált rendszerében és az elmúlt harminc év újabb kutatásainak eredményeit figyelembe véve tárgyalja nyelvünk jelenségeit. Jellemzi a nyelvi elemeket, bemutatja a nyelvi szabályokat és működésüket, valamint gyakorlati tanácsokat, útmutatást is kínál az olvasóknak a nehezebben elemezhető nyelvi szerkezetek megítéléséhez. A könyv szerzői az ELTE oktatói, akik elméleti ismereteik és oktatási tapasztalataik birtokában vállalkoztak arra, hogy modern, megújult klasszikus grammatikát írjanak. A Magyar grammatika elsősorban egyetemi tankönyv, hasznos segítőtársa lehet azonban minden magyar és idegen nyelvet tanító, valamint tankönyvírásra vállalkozó tanárnak is.

Fajcsek Magda - Szende Aladár - Miről ​vallanak a magyar szavak?
Minden ​szó egy-egy megtestesült dialektikum: különféle jelentések harcos egysége, a gondolkodás egy-egy testet öltött letéteményese. S ebben benne van a története is, amely olyan sokat árul el nemcsak a gondolkodás fejlődéséről, hanem egy nép életmódjának, társadalmi küzdelmeinek a fordulataiból is. Érdemes végighallgatni a szavak vallomását! Evégből a szakirodalom felhasználásával kis fejezeteket írtunk azokról a "szemen szedett szavakból", amelyek a legalkalmasabbnak látszanak arra, hogy megvallassuk őket.

Kálmán Béla - A ​nevek világa
Minden ​tulajdonnév végső soron köznévből származik. Így minden személynévnek és helynévnek volt eredetileg jelentése is. Mivel azonban a személynevek és helynevek rendszerint több évszázados vagy évezredes múltra tekinthetnek vissza, egy-egy helynév vagy személynév gyakran csak értelmetlen, puszta hangsor a mai ember számára. Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla, Dékány, Gerencsér, Molnos, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Novák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadványnevét az a közösség ruházza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is megváltoztathatja, egyesek, főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak. A helyneveket rendszerint egy közösség adja, hogy a természetben könnyebben tájékozódhasson. Mivel a nagyobb vizeket, hegyeket már az ősi időkben elnevezte valamilyen emberi közösség, ezek a nevek pedig az évezredek folyamán egyik néptől a másikra öröklődtek, nem mindegyiknek a nevét tudjuk megfejteni, sőt gyakran azt sem tudjuk eldönteni, milyen nyelvű népcsoport nevezte el (Dráva, Tisza, Abruzzók).

Szepesy Gyula - Nyelvi ​babonák
A ​szerző szerint nyelvi babonát terjeszt az a nyelvész, nyelvművelő, író, újságíró vagy bárki más, aki helytelennek nyilvánít olyan nyelvi eszközt, amely a nyelv rendszere szempontjából nem hibáztatható. Honnan származnak a babonák? - erre a kérdésre ad feleletet 23 hosszabb, rövidebb fejezetben a szerző. A könyv tulajdonképpen vitairat. Keményebb hangja nem szokatlan a nyelvművelő irodalomban. Szepesy Gyula így vall könyvéről: "Évtizedeken át tanulmányoztam azokat a nyelvi eszközöket, amelyeknek sajátosságait sokáig nem lehetett megnyugtatóan tisztázni és leírni, mert babonák szövevényeitől voltak körülvéve. Azoknak a nyelvészeknek a nyomán haladtam, akik ugyancsak egy-egy tévhitet iparkodtak eloszlatni. Így jöttek létre ezek az egymástól független, különálló »nyelvi novellák«, amelyeket tetszés szerinti sorrendben lehet olvasni, és bárhol félbe lehet szakítani. A Nyelvi babonák-kal kapcsolatos dolgozatok közül néhány már megjelent más formában a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv folyóiratban, valamint a Gondolat Kiadó népszerű nyelvészeti könyveiben."