A ​kereszténység lényege

Seregély István - Krisztus ​az út, az igazság és az élet I.
Seregély ​István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke a jelenkori magyar egyház meghatározó egyénisége, közéleti szerepvállalása ismertté és elimertté tette őt hívők és nem hívők körében egyaránt. A Szent István Társulat a múlt év karácsonyára, 25 esztendős főpásztori szolgálatának jubileumára jelentette meg Seregély István összegyűjtött írásainak és beszédeinek első kötetét, melynek most a folytatása is napvilágot látott.. A könyvek tematikája szerteágazó: teológia, Szentírás-magyarázat, lelkiség, oktatás-nevelés, hazaszeretet… A könyv keménytáblás kötésben jelent meg

Reinhard Marx - A ​tőke
Egyház ​és politika - feszültségekkel teli kérdéskör! Jó egyáltalán, ha egy püspök gazdasági és politikai kérdésekben is megnyilatkozik? Illetékes lehet-e ezen a területen? Reinhard Marx, a kötet szerzője könyvében mindezen kérdésekre határozott igennel felel. A Katolikus Egyház társadalmi tanítása éles ellentétben áll Karl Marx tanaival, és olyan társadalometikai üzenetet hordoz, mely végső soron magából az evangéliumból fakad. Az érsek tudatosan és kifejezetten épít a Karl Marx és saját személye között húzódó párhuzamokra és elismeri, hogy névrokonát a szovjet kommunizmus összeomlása után túl hamar temette a nyugati közvélemény, ráadásul a napjainkban tapasztalható gazdasági és pénzpiaci krízis mintha az ő nézeteit igazolná. Mindez azonban csak látszólagos. A főpásztor könyvében hangsúlyozza, hogy igazságosság, szolidaritás és emberiesség nélkül a kapitalizmusnak sem erkölcse, sem pedig jövője nem lehet. A Katolikus Egyház társadalmi tanítása szilárd alapot szolgáltathat egy emberséges gazdasági rend felépítéséhez, bár a kötet nem tartalmaz kész megoldásokat, mégis iránytűként szolgálhat a kapitalizmus jövőjéről szóló vitában, amelyet társadalmi szinten minél hamarabb kell kezdeni.

Jacques Le Goff - Assisi ​Szent Ferenc
Assisi ​Szent Ferenc egyénisége kétszeresen is lenyűgöz, amióta csak érdeklődésem, lassan már fél évszázada, a középkor felé fordult. Mindenekelőtt maga a történelmi személy, aki a XII-XIII. század fordulójának meghatározó időszakában, a középkor modern és dinamikus szakaszának kezdetén, mozgásba lendítette a vallást, a tág értelemben vett kultúrát és a társadalmat. Félig szerzetesként, félig laikusként, az ekkortájt fellendülő városokban, az utakon és a magányos elmélkedés színterein, az udvari kultúra fénykorában, amely egyben a szegénység, az alázat és a prédikáció új gyakorlatának korszaka is, az Egyház peremvidékén, de óvakodva az eretnekségtől, lázadó szellemben, de nihilizmus nélkül, Közép-Itáliában, a kereszténység legforrongóbb vidékén munkálkodva, Róma és az alvernai magány között, Ferenc meghatározó szerepet játszott az új keresztény társadalom apostolaivá váló, frissen megalapított koldulórendek felemelkedésében, és ökológiai dimenzióval gazdagította a keresztény lelkiséget, olyannyira, hogy a vallásban, az irodalomban és a képzőművészetben kifejeződő középkori természetszemlélet megalkotójának tűnik. Ferenc a Krisztust középpontba állító és a vele való azonosulásig jutó újfajta szentség mintaképe, az első ember, aki maga is részesült a stigmákban saját kora és a középkori történelem mindmáig legvonzóbb egyéniségei közé tartozik kezdi könyvének előszavát Jacques Le Goff. Nagy jegyzetapparátussal ellátott, tudós munkái mellett a világhírű történész előszeretettel műveli az olvasmányos történeti esszé műfaját is. Ez utóbbi típusba sorolható ez a kötet, mely az igazi Szent Ferenc alakját úgy teszi szinte láthatóvá és hallhatóvá, hogy egyúttal mozgásban lévő, izgalmasan változó koráról is pontos képet ad.

Thomas F. Torrance - Keresztény ​teológia és természettudományos kultúra
Thomas ​F. Torrance a teológia és természettudomány párbeszédének az elkötelezett híve. A párbeszéd itt nem egymás melletti elbeszélés, és nem is egy összemosott egyveleg. A szerző a teológia és természettudomány határvidékén jár, nyitottan arra, hogy megértse és felhasználja mindazt, amit a természettudományból megtudhat, de eközben soha nem szűnik meg teológus lenni. Karl Barth tanítványa nem akarja a természettudományt „megkeresztelni", és nem épít fel egy természeti istenérvektől hemzsegő dogmatikai rendszert. Ugyanakkor tudja, hogy az isteni megtestesülésről nem beszélhetünk úgy, mintha egy távoli másik univerzumban, egy másik tér-időben történt volna, mert ez ahhoz a világhoz és természethez kötődik, amelyről a természettudományok beszélnek, így ettől a kerettől sem szakíthatjuk el a teológiát.

Arthur Peacocke - Egy ​tudományos kor teológiája
Arthur ​Peacocke az a teológus és természettudós, aki komolyan veszi a saját korának természettudományos kihívásait, és ennek érdekében képes újragondolni akár a Szentháromságról, akár a gondviselésről megfogalmazott évezredes egyházi tanításokat is. Könyvében néhol merész teológiai állításokat fogalmaz meg, amelyek az olvasóban megdöbbenést kelthetnek. Ám éppen ezért izgalmas ez a kötet: kérdésfeltevéseivel, igényes válaszaival arra késztet bennünket, hogy a körülöttünk lévő világot és a bennünk lévő folyamatokat tőlünk telhető mélységgel újraértelmezzük.

Németh Pál - Az ​írás és az olvasás felelőssége
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szunyogh X. Ferenc - A ​Szent Zsolozsma I-II.
A ​második kötetben is ugyanazon elveket követtem, mint az elsőben. Nem akartam sem tudós, sem író lenni, hanem alázatos tanító. Tudós az, aki kutatásai alapján új eredményt tud felmutatni; író az, aki szép stílusával, újszerű és egyéni meglátásával gyönyörködtet; tanító, aki az előző mesterek legbiztosabb tanításait összefoglalja és mentől világosabban tovább adja.

Székely János - Az ​Újszövetség teológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Joseph Ratzinger (XVI. Benedek pápa) - A ​közép újrafelfedezése
Joseph ​Ratzinger utolsó professzori éveiben alakult meg az a tanítványi kör, mely Stephan Otto Horn szalvatoriánus, korábbi passaui fundamentálteológiai professzor vezetésével válogatást állított össe Ratzinger bíboros teológiai műveiből. A jelen kötetben négy évtized szellemi alkotásai szerepelnek. A II. Vatikáni Zsinaton (1962-1965) mint teológiai szakértő vett részt Ratzinger professzor, és végigkísérte az Egyház teológiai, lelki és szellemi megújulását. A címben szereplő "közép" a jelenlegi sokszínű teológiai nézetek közötti eligazodást jelzi. Amikor a filozófiai, a művészi, a társadalmi megoldások nem vezetnek sikerre az egyén vagy a közösség életében, felmerül a lehetősége a vallási vagy "isteni" válasznak a mai élet kihívásaival szemben. Három nagy fejezetcím fogja egybe Joseph Ratzinger meglátásait, melyeket tanulmányokban, cikkekben és előadásokban fejtett ki. Az első a keresztény hit sajátos megjelenésével kapcsolatos írásokat tartalmazza, a második az egyház létére és ökumenikus dimenziójára világít rá, míg a harmadik az egyház és a politika kényes területét vizsgálja. A kötetet a teológus pápa bibliográfiája zárja, mely az egyéni tájékozódáshoz és kutatáshoz ad további szempontokat. XVI. Benedek Pápa szellemi és egyházi pályája gondviselésszerűen emelkedik ki a XX. századból, és ível át a harmadik évezredbe. Az 1960-as évek sok kihívást jelentettek az Egyház számára, és az új gondolati irányzatok és kultúrák szellemi légkörében a hívő kereszténynek is gyakran a szélsőségek között kellett megtalálnia saját katolikus álláspontját. Joseph Ratzinger mint professzor egyetemi kurzusaival és publikációival egy teológiai iskolát is teremtett, melyre a hit tisztaságának védelme mellett jellemző volt a hit jelenkori magyarázata is. A teológus pápa különböző területekről kifejtett tanítása által az olvasó nemcsak bevezetés nyer Ratzinger teológiájába, hanem egyúttal eligazítást is kap a katolikus gondolkodást meghatározó központi kategóriák között. Kránitz Mihály teológus

Tomka Ferenc - A ​keresztény hit legfőbb kérdései
Ebből ​az összefoglalásból általában hiányoznak a szokásos teológiai kifejezések, illetve közös nevezőre hoztuk és behelyettesítettük azokat közérthető fogalmakkal. Teológiailag művelt olvasó részéről ez a szokottnál nagyobb figyelmet tételez fel. A legtöbb - különösen a vallási dolgokban kevésbé jártas - ember számára azonban éppen az ismert fogalmak alkalmazása válik érthetővé. Az anyag egyes részei szorosan összefüggnek. Az olvasó csak akkor érti meg a későbbieket, ha a korábbi részeket alaposan áttanulmányozta.

Kovács Tibor - Szathmáry Sándor - Zsoltáros-naptár
Uram! ​ Vezetőt választunk vezetni minket, És szolgát szentelünk szolgálni Téged. Uram! Küldd el hozzánk a Te szolgáid, hogy megmutassák az utat amely Tehozzád, a békébe, Amely embert emberhez vezet. Szentgyörgyi Albert (Második zsoltár: A vezetők, részlet) Föltétel volt: Megmarad a nyomda! És azután, bár elesett Várad A betű szökött, tovább Kolozsvárnak, Hogy az Igét híven sokszorozza. Kozma László (A Váradi Biblia, részlet) „Az egészséges tudomány egyedül az igazság szolgálatában áll. Ebben a szolgálatban van a tudomány szabadsága... Az egészséges tudomány az, amit a világ nem szenvedhet el. Az igazi tudomány mindig a tények elfogulatlan tanulmányozásán alapszik. Ebből fakad a szolgálat törvénye. Csak az egészséges tudomány áll szolgálatában az igazságnak és a nemzet egészségének az alapja..." Makkai Sándor (A tudomány szabadsága és a szolgáló értelem, részlet)

Nemes György - Az erkölcsteológia vázlatos áttekintése
Ez a kiadvány a gimnázium második osztályában tanított erkölcstan tankönyve. Igazodik az erkölcsteológia hagyományos felépítési módjához. Az alapfogalmak után tárgyalja a teológiai erényeket, a vallásosságot, majd az emberi kapcsolatok, az anyagvilág és a szellemi értékek kérdéseit. A kiegészítő anyag olyan olvasmányokat tartalmaz, amelyek a törzsanyag egy-egy részét jobban megvilágítják, lehetőséget adnak az adott téma mélyebb átgondolására.

Ismeretlen szerző - Biblikus ​teológiai szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

XVI. Benedek pápa - Caritas ​in veritate
Az ​ember teljes értékű fejlődéséről a szeretetben és az igazságban szóló enciklika a VI. Pál pápa által írt _Populorum progressio_-t veszi alapul, melyen keresztül bemutatja, mennyire volt igaza az elődnek, milyen helyzetben van a jelenleg a társadalom, és milyen problémákra kell megoldást találni egy évvel a 2008-as gazdasági válság után.

Boda László - Emberré ​lenni, vagy birtokolni?
Emberré ​lenni, vagy birtokolni? Az Evangélium már régen föltette ezt a kérdést: _"Mi hasznára van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelkének kárát vallja?"_ (Mt 16,25). Korunkban - főként Gabriel Marcel és Erich Fromm nyomán - hatalmas visszhangja van a _"vagyok"_ és a _"birtokolok"_ szembesítésének, melyet az erkölcsteológia hagyományosan a keresztény igazságosság keretében tárgyal, ma új szempontokkal gazdagítva. - A _"lenni"_ igéhez kapcsolódik a test-lelki-szellemi értékekben kibontakozó emberség. Az öngyilkosság, a háború, a magzatelhajtás megannyi támadás a _"lenni"_ ige ellen. A _"birtokolni"_ pedig az ember ősvágyát fejezi ki, mely bűnös formájában a hiteles emberéletet fenyegeti. Mégsem arról van szó, hogy a _"birtokolni"_ szót a _"létezni"_ szó ellenségének tekintsük. Az Evangélium az anyagiakkal való helyes bánásmódra hívja fel a figyelmünket. A helyes értékrangsort azonban nem szabad szem elől téveszteni. Nem az ember van a pénzért, hanem a pénz az emberért. A birtoklásvágy eluralkodása a szerelmet és a házasságot is tönkreteheti. Mi tehát az értékek hiteles rangsora ebben? II. János Pál pápa többször is lerögzíti üzenetében, hogy embervoltunk megvalósítása fontosabb a birtoklásnál. Sokatmondó az üzenet, melynek igazsága átszövi ennek a könyvnek valamennyi alapkérdését: "Az ember többet ér annál, mint amije van"...

Pheme Perkins - Jelenések ​könyve
Az ​Újszövetségi Szentírás kommentár-sorozatának utolsó kötetét tartja kezében az olvasó. A titkos Jelenések könyvet. Ez ma számos szekta kedvenc könyve, néhány buzgó utcai prédikátor pedig erre hivatkozva hirdeti: hamarosan itt a világvége. Ebből a könyvből megtudhatja az olvasó, hogy a Jelenések könyve vigasztaló és nem elrettentő olvasmány, ezt a zsidó irodalomban járatos, költői lelkű szerzője "evangéliumként" írta az üldözött keresztényeknek.

Kereszty Rókus - Jézus ​Krisztus
Célom, ​hogy bemutassam Jézus Krisztus misztériumát. A Katolikus Egyház krisztusképéből indulok ki; igyekszem annak hiteles történeti alapjait megmutatni s egyben keresem mélyebb megértését. Abban bízom, hogy vizsgálódásaim végén Krisztus személye és műve még egyértelműbben jelenik meg, mint isteni misztérium: meghaladja az emberi értelem határait, ugyanakkor új értelmet ad az emberi életnek és a világegyetemnek. Könyvemet elsősorban egyetemi, illetve főiskolai tankönyvnek szántam, de Amerikában sokan használták lelki életük gazdagítására, vagy prédikációs előkészületre. A biblikus krisztológia, a történeti és rendszerező rész sok olyan témát tartalmaz, amely a nem hívő, de kereső, általános műveltséggel rendelkező olvasó számára is érdekes olvasmány lehet. Ahelyett, hogy a mai gyorsan változó krisztológiai irányokat részletesen ismertetném, a Krisztus-misztérium egészére figyelek, s annak fényében igyekszem a mai olvasó kérdéseire válaszolni. (Kereszty Rókus O.Cist)

Yves Congar - Szeretem ​az egyházat
Yves ​Congar, a híres francia teológus könyve a II. Vatikáni zsinat után új lendületet kapott ekkléziológiában segít eligazodni. Az író -- a zsinat egyik dogmatikai szakértôje -- fôképpen a Lumen gentium konstitúció alapján elemzi mindazt, amit a katolikusok hisznek és vallanak az egyházról. Annak különbözô értelmezéseit (Isten népe; Az üdvösség egyetemes szentsége; Messiási nép) sorra véve segít minket, hogy ,,vallásosságunkat az értelem erôfeszítésének fényével világítsuk meg''. Az utolsó fejezetben számba veszi az ökumenikus mozgalom lehetôségeit és sürgetô feladatait. Ebben maga is tevékeny részt vállalt egész életében. A neves francia dogmatikus a zsinat elveit mindvégig következetesen érvényesíti, és különleges tisztánlátással, de nagy megértéssel és empátiával ír az egyház ,,emberi'' hibáiról. A Szeretem az egyházat népszerûsítô jellege és a zsinat utáni évek érezhetô lelkesedése ellenére a szakértô tudományos igényével megírt mû, amit az imponáló részletességû jegyzetapparátus is bizonyít. A kötet -- melyet Szabó Ferenc S. J. elôszava kísér -- nélkülözhetetlen kiegészítôje a II. Vatikáni zsinat dokumentumainak.

Szent Ágoston - Vallomások
A ​világirodalom egyik leghíresebb önéletrajzi műve, a kereszténység egyik klasszikusa kerül itt új fordításban és - hazánkban először - latin nyelven is az olvasó kezébe. Szent Ágoston, a negyedik század kereszténységének nagy doctor-a, a legkiválóbb írók egyike »Vallomásai«-ban nemcsak a kereszténységhez vezető küzdelmes útját rajzolja meg, hanem olyan »lélekábrázolást« is nyújt, amilyen az ókorban Augustinus kezdeményéig hallatlan volt, de amilyent azóta sem ajándékozott szenvedő, töprengő, vívódó lélek, istenáldotta nagy művész, gondolkodó vagy apostol az emberiségnek. Aki szent Ágostonnal barátságot köt, azt könyve többé el nem hagyja. Balogh József évtizedeken át dolgozott ezen a fordításon, amely a magyar olvasók hihetőleg nagy tömegeinek fog gyönyörűséget szerezni és elmélyedő tanulságot hirdetni.

Barth Károly - Kis ​dogmatika
Bonnban, ​a félig rombadőlt választófejedelmi kastélyban (amibe később az egyetem költözött), tartottam meg ezeket az előadásokat, reggel 7-kor, miután felserkentésünkre egy-egy zsoltárt, vagy egyházi éneket énekeltünk. Reggel 8-kor az újjáépítés észrevehetően jelentkezett az udvar felől egy kattogó, zörgő gép formájában, amely a kőtörmeléket zúzta össze kisebb darabokra. (Megemlítem, hogy kíváncsian járkálván a romok között, egy teljesen ép Schleiermachermellszoborra bukkantam, amit azután kimentettek és megfelelő helyre juttattak.) Hallgatóságom egyrészt theologusokból, nagyobbrészt azonban más fakultások hallgatóiból állott. Németországban ma csupa olyan ember van, akik - kiki a maga helyén és a maga módján - szinte erejükön felüli dolgokat éltek át. Ez bonni diákjaimon is meglátszott. Komoly arcukkal, amelyeknek újból meg kellett tanulni mosolyogni, igen mély hatást tettek rám, viszont én is, mint régről való, sokféle híresztelésekkel körülvett idegen, érdekes voltam a számukra. Ezt a helyzetet sohasem fogom elfelejteni. Véletlenül épp ez volt az 50. előadói szemeszterem. S amikor végére jutottam, úgy éreztem, hogy valamennyi közül ez volt számomra a legszebb. Tusakodtam azon, hogy kiadjam-é ezeket az előadásokat könyvformájában is? Hiszen az „Apostoli hitvallás"-nak már két paraphrásisát tettem közzé: a „Credo"-t 1935-ben és a „Confession de la Foi de Veglise"-t 1943-ban. Aki ezt a mostani könyvemet figyelmesen elolvassa, az nem sok új anyagot fog ebben a harmadik kísérletben fölfedezni, azok pedig, akik a „Kirchliche Dogmatik" nagy köteteit olvassák, éppenséggel nem.