Időzés

Schöpflin Aladár - Ady ​Endre
Egy ​nagy formátumú, biztos ízlésű irodalomtörténész esszéjét olvashatjuk ebben a kötetben. Schöpflin Ady kevés barátja közé tartozott, de írásában éppen az a rokonszenves, hogy nem hagyja magát belecsábítani azokba a közhelyekbe, amelyeket az irodalmi barátok nagy része el szokott mondani az alkotókról. Olyan sajátosságokra figyel fel, amelyek valóban érvényesek Ady költészetére, s amelyeket ő írt le először világosan és elfogulatlanul. A kötet élén Balogh Tamás esszéje Schöpflint, a Nyugat kiemelkedő kritikus-egyéniségét is közelebb hozza Ady mai olvasóihoz.

Vasadi Péter - Tettetés ​nélkül
Édes ​semmi. Nem lehet másképpen mondani: az ember feledhetetlen, édes semmi. Egy mozdulat, ahogy fölkattintja a kézilámpát. Hirtelen megtelik a szoba. Óvatosan fölkel az ember, s kibotorkál a nehéz függönyig. Kint szürkület van s benne a magukra találó fenyők, tuják, fagyalok. A szürke ég. A négyemeletes házak ablakai szétszórtan világítanak. Kávé gőzölög. Megerednek a vízcsapok. Oldódik az álomi merevség. Ki megy el ma? Ki nő meg? Ki érkezik? Elállt az eső. Lila-vörösfejű giliszták vesződnek a betonon. Ma is a van lesz. Az egyedüli. Nem égies. Nem földies. Ez van. Csak ez van, van. Most látja a forrását. Érzi a szagát. Fölfogja az eső tudását. Áll benne, csordultig. A titkos van örökre eljegyezte. Nem szabad durván megragadnia. Érinteni. Csak érinteni. Vasadi Péter

Fekete Sándor - „…agyon ​akart verni a magyar nép…”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bóna László - Félálmoskönyv
"Olyan ​könyvet szeretnék írni, amit báhol föl lehet ütni.Amit lehet olvasni elejétől a végéig, mindenhol tart benne egy gondolat" - olvasható a kötet hátoldalán a szerző ajánlása, aki Krúdy gondolatának értelmében - "Az emberiség történelme: álmoknak sorozata" - alkotta meg a Félálmoskönyvet. A másfél tucat kisesszé tárgyai, a hétköznapi élet közismert jelenségei, szereplői, motívumai, eseményei, ám a szerző sohasem "ragad" meg a dolgok szikár, tényszerű leírásánál, hanem "Halad előre. De mégsem halad semerre sem". Az írásokban - bár különféle élethelyzetekről esik szó - a lényeg mindig abban az írói bravúrban rejlik, ahogyan a szerző mélypszichológiai "módszerekkel" elmezi és vizsgálja az őt körülvevő világ jelenségeit (Álmosnapló; Az éj leple; Lapok a félálmoskönyvből). Minden dologban, még a leghétköznapibban is (Görög saláta) sebészi pontossággal "kitapintja" a lényeget, azt hogy a külvilág "lenyomata" a lélekben - az álom és ébrenlét határán - miféle gondolatok elindítója lehet, miközben ezeknek a gondolatoknak a révén - a pszichológiai, filozófiai, társadalomtudományi megközelítések okán - a történések legmélyebb összefüggései is értelmeződnek (Fű-szöveg). Természetesen ez, a többféle iskolát is "vegyítő" lényeglátás nem szakmai jellegű, hiszen a szerző inkább csak el-eljátszadozik egy-egy "jelentéktelen" ötlettel, miközben lírai képsorokba rendezi "gondolatfutamait" melyekből pontosan körvonalazódik mi minden rejtőzhet, rejtőzik egy-egy banálisnak látszó tárgy, vagy esemény hátterében. - Az esszékötet elsősorban a művelt, "vájtfülű" olvasóknak ajánlható.

Peter Stock - A ​marhakirály
Az ​USA bírói és közigazgatási rendszere tipikusan angolszász jellegű, és innen származtak át az egykori észak-amerikai angol gyarmatokba. Kisregényünkben "békebíróval" és "seriffel" találkozunk. A _békebíró_ választott vagy kinevezett tisztviselő a bírói szervezet legalacsonyabb fokán. Kisebb polgári és büntetőügyekben mondhat ki ítéletet, elmaradottabb mezőgazdasági vidékeken rendőri és közigazgatási teendőket, is bégezhet. Némelyik államban az anyakönyvvezetői funkciót is ellátja. A _seriff_ az angol igazságszolgáltatásban ősrégi intézmény: a megyék és a grófságok fő végrehajtó közigazgatási tisztviselője. Az első seriffeket régen a király nevezte ki, hogy a megyei közigazgatást irányítsák. Az Egyesült Államokban a városokban és vidéken egyaránt a seriff ügyelt a törvények betartására, végrehajtotta a bírói ítéleteket, rendelkezéseket és általában ügyelt a közrendre. Vidéken, különösképpen a nyugat felé előrenyomuló pionírok által épített új településeken, ahol nem volt békebíró, korlátozott bírói teendőket is végezhetett. A falvak lakói a közbizalmat élvező bátor és becsületes férfiak közül választották meg. A banditák és a marhatolvajok esküdt ellenségei voltak, de szép számmal akadtak közöttük olyanok is, akik aljas érdekből összejátszottak velük.

Kertész Imre - A ​száműzött nyelv
A ​száműzött nyelv Kertész Imre előadásainak, esszéinek gyűjteménye."Egy ismerősöm nemrégiben megjegyezte, hogy mást mondok az esszéimben, mint a regényeimben, s bevallom, ismerősömnek ez az észrevétele annyira meghökkentett, hogy azóta sem tudom kiverni a fejemből. Őszintén szólva valószínűleg sohasem írtam volna meg itt következő tanulmányaimat, ha fel nem kérnek rá. És sohasem kértek volna fel rá, ha össze nem omlik Európa másik nagy totalitárius birodalma, amelyet a szocialista melléknévvel illettek. Ez volt a hely ahol magam is éltem, az élet, amely teljes valóságában megismertette velem az illegálisnak nyilvánított normális létezés állapotát... Az itt következő írásokat különben nem tekintem szabályszerű esszéknek. Műfajukat egyszer inkább a ťmegközelitésekŤ szóval jellemeztem, ha ilyen műfaj valójában, persze, nem is ismeretes. Részint azt akartam így kifejezni, hogy egyik írás sem meríti ki teljesen a tárgyát, legföljebb megközeliteni tudja; másrészt pedig, hogy ugyanazt akarják megközeliteni, csupán más oldalról, amit az elbeszélői szövegeim is: a megközelithetetlent." (K.I.)

Ady Endre - Ady ​Endre összes versei
Ady ​óriási tehetségű volt. De még óriásibb ösztönű. Olyan tragikus beállítottságú költő, aminőket a magyar történelemnek csak legbaljóslatúbb korszakai neveltek. Örökségének ereje nem kisrészt abban van, hogy maga is örökséget vett át. Különös élességűre Zrínyi óta van fölhangolva egy húr a magyar lírán: a nemzeti pusztulás veszélyét mondja, s ellene a segítséget kéri. Ady legmesszehangzóbban ezt a húrt tudta verni, maga is pusztulóban. Sirályhangjai letorkolására, míg élt, a szolgák kórusának a Himnusz-t kellett harsognia. Senki nem volt oly közös gazdája az őriznivalónak és végeznivalónak, mint ő. Ady mindmáig ő a legszívósabb összekötő a múlt és a remény közt. Illyés Gyula

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Garaczi László - Metaxa
Egy ​mondat, két nő, és a férfi (majdnem) belehal. A MetaXa hőse két asszony szerelme közt őrlődik. Művészlélek, aki a helyét nemcsak az érzelmek világában, de általában véve a világban sem leli. Megcsömörlik és elkárhozik. Ám eközben Garaczi regénye - a kalandos történettel együtt - a tanulságot és a tanulhatatlanságot, az ember örök balgaságának tapasztalatát és a mindent felülíró irónia receptjét egyaránt olvasójára örökíti. A cselekménnyel fejlődve nem okosabbak leszünk, hanem érzékenyebbek, miközben a nyelv plasztikussága, a mondatok másképp mondhatatlansága lenyűgöz és magával ragad. MetaXa című regényével a szerző 2000-ben az Origo és a Magvető Kiadó online irodalmi pályázatán megosztott első díjat nyert, ám akkor úgy érezte, a "papírmegjelenés"-hez még dolgozni szeretne a művön. Az újraformált és befejezett szöveg ízig-vérig Garaczi regény lett; humorral, nyelvi játékossággal, pontos és kíméletlen valóság és lélekábrázolással.

Berniczky Éva - Méhe ​nélkül a bába
Két ​nő Kárpátalján. Soha nem találkoztak, ám az Egyik Nő, mint kígyótól megbűvölt állat engedelmeskedik Szvitelszki, a színtelen szemű könyvgyűjtő akaratának, és a Másik Nő nyomába ered. Naplójából - penészes füzetekből, árnyékszékből előkerült lapokon eléoszlott sorokból, gomolya levében ázott papírlapok szétfolyt betűiből - teremti újra a Másik Nőt, aki keze nyomán, mint pillangó a bábból bújik elő és tovarebben, csak szerelmei emlékét hagyva maga után. És még valamit, egy kérdést: kinek az életét is éli most már az Egyik Nő, aki a titkokat kutatva újabb és újabb titkokra bukkan. A történet ennyi, voltaképpen. De közben zajlik az élet, múltban és jelenben, Jónán és Csornoholován. Fogy a pálinka, gyerekek zuhannak le a tetőről, Odarka csábítgatja más asszonyok emberét, Mokrinka osztogatja nyálas csókjait, varrja és mossa az apácaruhákat, holtvágányon veszteglő hálókocsiban fogadja láthatatlan látogatóit Alla, ábrándozva teszi kézbesíthetetlenné nefelejcsmintás celluxszal a csomagokat a birsalma fenekű postáskisasszony... És van egy Harmadik Nő is: Berniczky Éva, aki a maga különös módján látja és láttatja velünk mindezeket. A szerzőről: Berinczky Éva 1962-ben született Beregszászon. Ma is Kárpátalján, Ungváron él. Novelláskötete, A tojásárus hosszúnapja 2004-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Ez az első regénye. "...mire a háttal álló nő közelébe értem, addigra arra is rájöttem, hogy senki más nem képes puszta megjelenésével felidézni a kánikulában a hideget, a szülőszoba rosszul záródó ablakain besüvítő északi szelet, a jeges vizet, amellyel annak idején naponta egyszer megmostak a kezelőben, csak egykori bábám, aki gyermekeimet a világra segítette. Bár ebből a szögből még mindig nem láthattam rá az arcára, ekkora szinte bizonyos voltam abban, hogy az iskola előtt beszélgető asszony Odarka. Borzongásomat készségesen egészítette ki az iskolaudvar irányából felerősödő, majd időnként elfojtott nyivákolás. Mintha valakinek hol befogták, hol meg szabadon hagyták volna a száját, s mikor végre levegőt vehetett, sírásba fúló légzése ügyetlenül keverte meg a délután csendjét. A hang változatlan ritmusban bugyogott, majd halt el, hogy fülembe másszon megint. Olyan volt, mintha a folytonos megszakítással szándékosan késleltetnék valakinek a megszületését. A rozsdától bemerevedett kapu nyílását mind szélesebbre feszítette a szél..."

Szerb Antal - VII. ​Olivér
Egy ​király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját. De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot csak színleli. Szerencsére a véletlen jóvoltából egészen rendkívüli helyzetbe kerül: azt kell szélhámoskodnia, hogy az, ami - VII. Olivér exkirály. Mi ez? A legősibb vígjátéki forrás, a személycsere egy fejtetőre állított változata? Paradoxonok halmozása a kor divatja szerint? Vagy az egzisztencialista filozófia egyik legizgalmasabb problémájának - mi a személyiség? - játékos feldolgozása és persziflázsa egyszerre? Szerb Antal 1942-43-ban A. H. Redcliff angol írói álnév mögé rejtőzve jelentette meg ezt a bűbájos regényt, s nem sokkal ezután Ex címmel vígjáték formájában is feldolgozta a történetet.

Jókai Mór - Erdély ​aranykora
Jókai ​1851-ben keletkezett történelmi regényében Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvarába viszi az olvasót, ahová hol a török szultán követei kopogtatnak be újabb és újabb adókért, hol pedig a váraikból, birtokaikról elűzött magyarország, főurak segítségért. A regény központi hőse Bánfi Dénes, Kolozs, és Doboka megye főispánja, féktelen oligarcha, aki ugyanakkor Erdély önállóságáért harcol. Bánfi áldozatul esik a fejedelmi udvar cselszövésének, s bár a fejedelem megkegyelmez neki, a kegyelemlevél későn érkezik, s legnagyobb ellensége Csáky fejét véteti.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

Szalay Lenke - Te ​már nagylány vagy, Mogyoró!
Te ​már nagylány vagy, Mogyoró - mondogatja a mama. Mogyoró szerint mindig olyankor hangzik el ez a mondat, amikor valami kötelességről van szó. Persze ha magassarkú cipőt szeretne, vagy a tv esti adását akarja megnézni, rögtön figyelmeztetik zsenge korára. A közkedvelt Mogyoró-sorozat harmadik kötetében az olvasó ismét találkozik Petivel, Mogyoró öccsével, Marikával, a falusi barátnővel s Karcsival, aki játszótársból majdnem udvarlóvá lép elő. Kalandjaik az olvasónak sok derűs percet szereznek.

Kardos G. György - Avraham ​Bogatir hét napja
Az ​Avraham Bogatir hét napjának színhelye Palesztina, időpontja 1947 nyarának néhány napja. A zsidók idealizmusból vagy a történelem kényszere folytán már gyökeret vertek a sivár, kiégett talajba, de még nincs meg a végleges biztonságuk, s azt a független államisággal vélik elérni. Az oda vezető út nem könnyű. Nemcsak azért, mert szembekerülnek az ország lakosságának nagyobb részét jelentő arabokkal, hanem azért is, mert a világ különböző tájairól érkezett bevándorlók maguk is különféle eszmék hívei, és legalább annyi közöttük a megszállott, mint a megfontolt. Izgalmas események, politikai okokból elkövetett terrorakciók és ellenakciók láncolata, bosszú és áldozatvállalás, indulatok és érvek - rengeteg ellentmondásos gondolat tölti ki Avraham Bogatir napjait. Az író összesűríti az 1947-es év palesztinai fejleményeit, és jellemábrázolásával, dialógusaival kiválóan érzékelteti azt az időszakot, amelyben Izrael Állam megszületett, de a történések hű ábrázolásával sejteti az olvasóval az ország jövendő útját is.

Fekete István - Kele
Megsebesül ​egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár - ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István, a természeti világ és falusi élet avatott ismerője. Nemcsak a vadon élő és ősidők óta emberhez szelídült állatok találkozásáról van szó azonban. Nemcsak a házörző kutya, a csacsi és a ló meg a tehén tárgyalja meg életének apró-cseprő gondját és baját Kelével, a sérült szárnyú és következésképpen túlzottan érzékeny, szilajul gyanakvó gólyával. Itt az ember is a természet egészének szerves részeként él falusi környezetében. Az ötödik kiadásban megjelenő könyvet Csergezán Pál illusztrációi díszítik.

Moldova György - Kádár ​János
Moldova ​György két kötetes történelmi olvasókönyve heves indulatokkal fűszerezett vitát váltott ki. Az emberek nagy része által nem ismert történelmi dokumentumok jelennek meg a könyvben, és ezek drámai megvilágításba helyeznek egy-egy eseményt. Ilyen dokumentum pl. Nagy Imre (Vologya) jelentése az orosz titkosszolgálatnak.

Garaczi László - Pompásan ​buszozunk!
"Apám ​aláírásában a kezdőbetű fél oldal, több helyen átszaggatja a papírt, ezzel a fergeteges és grandiózus Gé-vel nem tanácsos viccelődni. Aki egyszer találkozik Apám Gé-jével, más szemmel néz rá, ez az ember még sokra viszi. Aláírás­hamisítás szóba sem jöhet, évekig gyakorolok, silány utánzatokra telik csupán. Csodálom és imádom őt ezért a Gé-ért. Sokszor csak úgy öncélúan, az élvezet kedvéért megkérem, vesse papírra a nevét, a nevünket, másodpercekig szánkázik a toll föl-alá, hurkok csapódnak jobbra-balra; dupla szaltó és svédcsavar, de nem ám csak úgy össze-vissza, hanem egy tökéletesen begyakorolt és indulatos terv szerint, és egyszer csak ott áll megint ez a különös, vad ábra, ami távolról sem emlékeztet arra a Gé-re, amit én írok, amit nekem kell írni, ám mégis az, extatikus, földöntúli, isteni változatban. A lenyűgöző iniciáléhoz elvékonyodó, jelentéktelen kis farkat rezzent, a név fölös maradékát, így vet tőrt a nagyra törő szándéknak az elbizonytalanodó akarat." (Garaczi László)

Berniczky Éva - A ​tojásárus hosszúnapja
Berniczky ​Éva első kötetének egyetlen mondatát sem lehet átugrani, mert mindegyikben történik valami. Ráadásul ezek a történések kiszámíthatatlanok: a mondat elején nem lehet tudni, hova kanyarodik el a vége. Neorealista írás vagy misztikus komorbarokk? Szürke abszurd? Abszurd realizmus? Drámai groteszk? Változatos és gazdag próza, és nem mellesleg utánozhatatlanul friss a kortárs magyar irodalomban. A helyszín: Ukrajna, közelebbről: Kárpátalja. Ahol - a határon túli magyar Berniczky Éva könyvét olvasva úgy tűnik - az abszurd nem esik mesze a valóságtól. De ő otthonosan mozog ebben az ambivalens világban, hiszen a sajátja, minden apró részletét ismeri. Az ember szinte belezuhan hömpölygő írásaiba. Tesz még néhány kétségbeesett kísérletet, hogy megkapaszkodjon a parton, mivel az ismeretlen, a szürke számtalan árnyalatában megjelenő, furcsa világ inkább taszító, mint csábító, de magával ragadja az áradó, szövevényes szöveg, tekergő mondataival: "Valaha ugyanitt egy bánatos múlt századi mosónő tűnt el a teknőjéből gomolygó gőzben ugyanúgy, ahogyan most leheletének jégvirágai között Angéla."

Esterházy Péter - Egy ​kék haris
Senkit ​ne tévesszen meg a megnyirbált cím: valódi "kékharisnyák" olvashatók ebben a kötetben is. Vagyis hamisítatlan Esterházy-publicisztikák: glosszák, jegyzetek, esszéisztikus elmélkedések. A tárgy pedig ezúttal is _bármi_, azazhogy minden, amit az író észrevesz, s amire rögtön reflektál. A kor lélegzik ezekben az írásokban, néha éppenséggel légszomjjal küzdve, máskor megnyugodva. Meglehet, kevesebb a vitriol, több a rezignált bölcsesség. S hogy ez miért van így, arra áttételesen választ kapunk a kötetet záró nagyívű esszéből, mely egyszerre szól regényről és politikáról, _hagyományról és egyéniség_ről, de mindenekelőtt a magyar nyelvről, a magyar mondatról. Amely "nem a nyelvből jön, hanem a szerzőből, vagyis mindig személyes, mindig bravúros. Stílus és nem létezés." ___Esterházy írói személyiségét, emberi karakterét árnyalja olvasói számára a Petri György által készített interjú.