A ​vadász

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Ördögök
A ​XX. (vagy akár - most már - a XXI.) század apokaliptikus megpróbáltatásainak ismeretében erős késztetést érezhet az olvasó, hogy megvalósult jóslatokként tekintsen Dosztojevszkij írásaira; és különösen igaznak látszik ez a szerző politikával és baljós előérzetekkel leginkább átitatott művére, az 1872-ben megjelent Ördögökre. Csupa gyötrődő, vívódó, kisszerű életének magasabb rendű értelmet kereső lélek a regény szereplője: nyughatatlan lakói egy átlagos orosz kisvárosnak, melyet egyre jobban behálóznak a nihilista-anarchista eszmék és csoportosulások. A szövevényes konspirációk középpontjában Dosztojevszkij egyik legtalányosabb regényalakja, Nyikolaj Sztavrogin áll - az erkölcsi megfontolások nélküli "új embertípus" megszemélyesítője, aki a környezetében szunnyadó végzetes ideákat felerősítve mozgásba lendíti a végül tragédiába torkolló eseményeket. Az Oroszországot megszállt ördögök elszabadulnak, s kísértetiesen felsejlenek az emberiség eljövendő jótevői, akik az egyetemes boldogságért cserébe több millió levágott fejet követelnek... Az Ördögök a csalóka eszmék, hangzatos jelszavak és hősi pózok álcájában megjelenő gonoszság máig érvényes feltárása - megrendítő művészi látomás a hagyományos értékektől elszakadt modern emberről, aki oly könnyen válhat gyilkos ideológiák eszközévé.

Pavol Rankov - Szeptember ​elsején (vagy máskor)
Az ​ismert szlovák író első regénye látszatra egy szerelmi történet: három barát harca egy lány szerelméért. Mégis több ennél, hiszen a történet az 1938 és 1968 közötti évek Csehszlovákiájában játszódik, amikor a magánéletbe bőven beleszól a viharos történelem: II. világháború, zsidóüldözés, szovjet megszállás, kitelepítés-lakosságcsere, 1968-as forradalom.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Moses Isegawa - Afrikai ​krónikák
"Miközben ​Serenity eltűnt a hatalmas krokodil állkapcsai között, három utolsó kép villant át az agyán: egy lyukakkal teli rothadó bivaly, ahogy lárvasorok és légyfelhők áramlanak ki belőle; régi szeretője, eltűnt feleségének nagynénje; s a titokzatos asszony, aki gyermekkorában kigyógyította a magas asszonyok iránti megszállottságából." Megalkotom az afrikai nagyregényt – fogadta meg az 1990-ben Ugandából Hollandiába emigráló egykori tanár, Moses Isegawa, amikor nekiült első műve megírásának. Négy évig egyetlen sort sem volt képes leírni, majd egyszerre kiömlött belőle minden: apái és nagyapái emlékezete, a polgárháborútól és terrortól sújtott Uganda története, a katolikus szemináriumban és a zsarnok anya házában töltött évek, feketék és ázsiaiak, keresztények és muzulmánok hol békében, hol halálos ellenségként megélt mindennapjai. A részben az író személyes történetén alapuló regényhez nagyszabású, komor, véres kulisszaként szolgál a forrongó, titokzatos Abesszínia, ahol még ma is bevett dolog a többnejűség, ahol a szembenálló felek gyakran bozótvágó késsel intézik el nézeteltéréseiket. Úgy tűnik, a mű olvasóit nem riasztja a kötet vaskossága. Közel tucatnyi nyelvre fordították le, s ahol megjelent, bestseller lett belőle. Bizonyára a magyar olvasó is kedvét leli majd a cselekményes, fordulatos, izgalmas regényben, amelyet méltán neveznek az "afrikai Száz év magány"-nak. Mert akinek kedves Márquez könyveinek hangulata, izgalma, humora és misztikuma, nagy valószínűséggel Isegawát is szeretni fogja.

Piotr Szewc - Alkonyok ​és reggelek
Piotr ​Szewc a kortárs lengyel irodalom egyik kiemelkedő képviselője. Az Alkonyok és reggelek - második kisregénye - a galíciai Zamoscba, az író szülővárosába vezeti az olvasót. A háború előtti lengyel-zsidó-ukrán kisváros hétköznapjait a költői próza eszközeivel megjelenítő regény egyetlen témája az idő: egy kisváros utcáinak, házainak, kereskedőinek, iparosainak, köveinek, fáinak reggeltől estig tartó "története'.

Márai Sándor - Az ​igazi
Lehet-e ​az érzelmeket az értelem segítségével megsemmisíteni, teszi fel a kérdést Márai e mélylélektani drámában. A válasz: nem, mert az érzéseket néha, szerencsés esetben, meg lehet szelídíteni és el lehet sorvasztani, de az értelem soha nem győzheti le. Az 1941-es regény egy zátonyra futott házasság monológja: Márai előbb a feleség, aztán a férj szemszögéből avatja be olvasóit a bonyolult szerelmi háromszögbe; a kettősség és a párhuzamok látszólag kusza egyvelege bravúros pontossággal metszi át a viszonyokat és a viszonyulásokat. Márai nem szolgáltat igazságot (egyáltalán lehet?), csupán ott a nyitott-megválaszolt kérdés mindannyiuk feje fölött: mi is a mozgatórugó? Van-e különbség abban, ahogy a férfi tekint a nőre, mint a nő a férfira? Vagy vannak szerelmen felüli motivációk is?

Anatole France - A ​szilfák alatt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Adam Mickiewicz - Pan ​Tadeus vagy az utolsó birtokbafoglalás Litvániában
A ​XIX. százdai lengyel irodalom klasszikus remekét, a "lengyel Iliász"-t, Mickiewicz emigrációban írta. Távol hazájától tehát s távol az 1830-as tragikus felkeléstől, melynek leverése mélységesen kétségbe ejti. Ekkor, a gyász, a fájdalom napjaiban érik meg benne a gondolat, hogy megírja a lengyelek nagy nemzeti eposzát, megörökítse a régi szép idők mindennapjait, mindazt, ami már visszahozhatatlan: mert az a világ, melyben az ifjú Tadeus bűbájos szerelemi históriája zajlik, immár az emlékezetben él csupán. Gyermekkorának nosztalgikus fényében ragyognak a szülőföld tájai, a háborítatlan ősvadonok, a csendet kürtszóval fölverő medvevadászat, a kisnemesi falvak sajátos embertípusai, a lakomák, az összecsapások, szablyák suhanása, mordályok füstje, szerelem és hazaszeretet kitörései - a nemzeti viseletek, a jellemek, melyek egyképp viselik magukon az európai romantika s a lengyel-litván vonások jegyeit. Eposzt írt Mickiewicz? Verses regényt? A kettő keverékéből csinált valami újat? Egy bizonyos: tapintható gyönyörűséggel és szerető iróniába mártott tollal ábrázol, minden során, minden leírásán, legyen az a bozótos erdőé, nemesi udvarházé, felejthetetlen naplementéké, táncoké, az "eposzi" harcoké: mindenen ott érezni a megjelenítés örömét, művészi gyönyörűségét. Az örömet és élvezetet, aminek talán fő része van benne, hogy valóban sikerült remekművet alkotnia, mely elsősorban abban homéroszi, hogy végtelenül természetes. A _Pan Tadeus_-t, mely Sebők Éva fordításában 1957-ben először jelent meg magyarul, most Rónay György fordításában adjuk közre.

Jókai Mór - Az ​arany ember
A ​regény a magyar kapitalizmus keletkezéstörténetének egyik sikeres és közismert szépirodalmi dokumentuma. Hőse egy üzletember, akit szegény hajóbiztosként a véletlen, saját vakmerősége és nem utolsósorban ügyeskedése hatalmas vagyonhoz juttat. Zsákba rejtett kincse egy szultán üldözte török úrtól származik, az ő lánya megnyeréséért hozza fel a Dunába süllyedt hajóból és tartja meg magának Tímár Mihály. A mesés vagyon birtokosaként üzletelni kezd gabonával, telekkel, földbérlettel, és az arany még több arannyá változik kezében. Az arany ember már milliomosként kéri meg a "szegény" török lány, Timea kezét. A lány hálából igent mond, de kiderül, hogy csak a kezét nyújtja kérőjének, szerelmet nem kaphat tőle Tímár. "Alabástrom szobor" felesége és az üzleti pálya ridegsége meghasonlásra kényszerítik a férfit, és elmenekül oda, ahol nem a pénzt, hanem az embert nézik. Ezt találja meg a térképen még nem jelölt helyen, a Senki-szigetén, Noémi mellett. A főhős kettős életét több szereplő köti össze, véletlenek és törvényszerű találkozások, társadalmi összefüggések alakítják sorsukat. A regény kitűnően ábrázolja az akkori Komárom kereskedőrétegének spekulációit, tájleírásai (a Vaskapu, a téli Balaton) gyönyörködtetőek.

David Guterson - Hó ​hull a cédrusra
Egy ​kis halászfaluban - San Piedro szigetének egyetlen településén - amerikaiak és bevándorló japánok élnek hosszú évek óta békés egymásrautaltságban, a világtól elzárva. Aki itt él, nem engedheti meg magának, hogy bárkit is az ellenségévé tegyen, egy napon mégis gyilkosság történik: egy halász titokzatos körülmények között a tengerbe fullad, és egy japánt vádolnak a tett elkövetésével. A bírósági eljárás során csakhamar kiderül, hogy a tét nagyobb, mint egy ember bűnössége vagy ártatlansága. Mert ezen a szigeten az emlékek épp úgy sokasodnak, mint a cédrusok, és az eper a mezőn - egy japán lány és egy amerikai fiú gyönyörű szerelmének emléke, a valaha oly erősen vágyott, megszerzett és elveszített föld emléke, és legfőképp a II. világháború emléke, amikor egy egész közösséget száműztek a vidékről, szomszédaik pedig csak álltak és nézték. Lebilincselő, tragikus, sűrű atmoszférájú regény ez tisztességről és megbocsájtásról, megrázó történet, de egy vérbeli krimi izgalmasságával. Megjelenésekor hatalmas sikert aratott Amerikában; elnyerte a PEN/Faulkner és az Év Könyve díjakat.

Charles Dickens - Karácsonyi ​ének
A ​szőrösszívű Scrooge úr, a -zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös-, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését. Kidobja a karácsonyi énekeket kántáló koldus kisfiút és a szegényeknek gyűjtő úriembert egyaránt, kiszipolyozott írnokát is felmondással fenyegeti. Este, hazatérve magányos házába jelenést lát: meglátogatja Marley, rég halott üzlettársa, s bejelenti három további szellem érkezését. Az első a régi karácsonyok szelleme, aki végigvezeti Scrooge urat saját hajdani életén, s elfelejtett, fájó emlékeket elevenít föl benne. A második az új karácsony szelleme, aki felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára és vidámságára, szenvedéseikre és emberségükre. Végül a harmadik, a jövő szelleme megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, ellátogat megvetett unokaöccséhez, s jó barát, jó gazda, jó szomszéd válik belőle. Dickensnek ez az 1843-ban írt kis tanmeséje már az érett mester keze nyomát viseli magán: remekmű, melynek nem hervad a népszerűsége sem.

Ismeretlen szerző - Szép ​asszonyok egy gazdag házban
Ez ​a mű a klasszikus kínai irodalom egyik legkiválóbb regénye. Ismeretlen szerzője a XVI. század második felében írta, s kora társadalmának páratlanul hűséges képét rajzolta meg benne. Bemutatja Hszi-men Csinget, a gazdag kereskedőt; az író az ő közéleti szereplésének és magánéletének rajzával tárja elénk a kor erkölcsi romlottságát, azt, ahogy ez a társadalom megérett a pusztulásra. Nem csodálhatjuk, hogy e regényt a császári cenzúra később tiltott olvasmánnyá nyilvánította. A mű már három kiadásban és nagy példányszámban jelent meg magyar nyelven; hisszük, hogy ez a negyedik kiadás is széles körökben terjed el.

Aravind Adiga - A ​Fehér Tigris
E ​regény hőse gyilkos, aki nem nyeri el méltó büntetését. Sőt épp e gyilkosságnak köszönhetően lesz szerencsétlen sorsra született senkiből sikeres vállalkozóvá napjaink indiai társadalmában. Gyilkos, aki egyébként egy állatot sem tudna megölni. Áldozata pedig gazdája, aki szintén olyannyira nem szereti a kegyetlenkedést, hogy maga is vegetáriánus, és szolgájával is jól bánik. Akkor hát miért ölik meg? Pénzért. Ez a regény nem tanmese, még csak nem is bűnügyi történet, mindkettőnél jóval több. Modern levélregény, amely egy laptopon íródik. Nem igazán fontos, hogy kihez – egyébként a Kínai Népköztársaság miniszterelnökéhez –, sokkal lényegesebb ennél, hogy kihasználja a műfaj kínálta lehetőségeket. Tulajdonképp egy rendkívül provokatív, kíméletlen hangon megszólaló, környezetének morális hagyományait semmibe vevő lírai monológot olvashatunk, mely egyben szinte szociografikus ábrázolása is az évezred első évtizedébe lépő Indiának. Ahol a minden haladást béklyóba kötő, évezredes hagyomány együtt él a modern technológia által felforgatott, ugyanakkor velejéig korrupt politikai rendszer mindennapi gyakorlatával. Az Indiában született, majd Ausztráliában, Amerikában és Angliában is tanulmányokat folytató, ma Mumbáíban élő szerző jól ismeri a nyugati embertípus naiv személetmódját, mely gyakran a „megvilágosodást keresve”, még mindig a hatvanas évek végi hippi idealizmusának egyfajta szellemi örököseként látogat el Indiába: a provokatív hangnem elsősorban nekik (nekünk) szól, és késztet rá bennünket, hogy újragondoljuk Indiával kapcsolatos, közhelyes elképzeléseinket.

Móricz Zsigmond - Pillangó ​/ Árvácska
A ​Pillangó Móricz Zsigmond legbájosabb, legderűsebb regénye: egy ifjúi szerelem idilli története. Hitves Zsuzsika és Darabos Jóska szerelme a társadalom gátló akadályaiba ütközik, s Móricz igaz művészettel mutatja meg, hogy a két paraszt-fiatalnak hogyan kell megküzdenie a pénz és a vagyon ostoba előítéleteivel, tiltó parancsaival. De a fiatalok boldogságvágya mégis győz a parlagi életbölcsesség ellen. Az Árvácska, ez a kései mű, Móricz legfájdalmasabb, legkomolyabb sikolyát hallatja: iszonyatát a valóság miatt, amely ilyen nyomorba és ilyen megpróbáltatásokba taszítja a gyermekeket. "Állami Árvácska" megjárja a régi Magyarország poklának legmélyebb, legsötétebb bugyrait; az ő fájdalmát, megpróbáltatását mondja el ez a kisregény, egy elembertelenedett világ farkastörvényeiről vall biblikusan komor, zsoltáros hangon. Erről a regényről írta Móricz Zsigmond: "Irtóztató könyv, azt hiszem, de a fantáziának egyetlen sora sincs benne. Ilyen könyvet még nem írtam. Ennek a legkisebb mondata is magából az életből szállott fel, mint a mocsárból a kénes gőz... Az Árvácska csak azért regény, mert a pacsirta se tud másképpen vezércikket mondani: csak énekszóban".

Fejes Endre - Rozsdatemető
Jani ​ököllel ütötte meg őt, az arcát. Hátrazuhant a géproncsok közé, a koponyáját törte el, azonnal meghalt. Az esztergályos percekig nem tudta elmozdítani sárgás szemét az iszonyatos látványról. Aztán két hatalmas tenyerét az arcához emelte, ordított, mint egy állat, még akkor is, amikor a munkások elvezették.

Raana Raas - Árulás
Az ​Alfa elfoglalása utáni pár év tűzszünet lehetőséget adott arra, hogy hőseink – amennyire lehet – rendezzék az életüket. Judy, aki régi nevén rejtőzött el, a CSU-1-en tanul, Giin a szabad államok kormányaiba beépült SE-tagokra vadászik, Yaan pedig két kislányát neveli a feleségével. A háború azonban újra fellángol, és hamarosan mindhárman a csatatéren találják magukat, ráadásul nem is mindig az egymással szembenéző seregek soraiban. A háború alakulását a háttérben zajló árulások legalább annyira befolyásolják, mint maga a harc, de a politikai színtér mellett a Raas családnak szembe kell néznie saját árulóival is, és van, akit végül azok árulnak el, akikre az életét is rábízta volna. A Csodaidők nagyregény; egy családé is, egy világé is. Észrevétlenül ragad magával sodró erejű cselekményével, fantasztikus lüktetésével.

Charles Dickens - Szép ​remények
"Emlékezetes ​napja maradt életemnek ez a nap, mert nagy változásokat okozott bennem. De ez a nap senki életéből nem hiányzik. Képzeljétek csak el, hogy egy bizonyos nap kiesett volna az életetekből, milyen másképp fordult volna minden." - De hogy az a nap hozta-e a sorsdöntő fordulatot, amikor a Szép remények hőse, a szegény gyerekből úriemberré vált Pip először járt a dúsgazdag Havisham kisasszony házában, vagy inkább azon a ködös téli hajnalon dőlt el minden, amikor kisgyerekként egy szökött fegyencnek ételt-italt lopott? S amikor kiderül, mi mikor és miért történt-e tudás nem rejt-e magában újabb sorsfordulót? Pip életében mindenesetre megjelenik a titokzatos jótevő, akinek hála, maga mögött hagyhatja a falusi kovács házát s a mocsárszéli kis falut, és Londonba utazhat, hogy úriemberré váljon. A szép reményű ifjú Havisham kisasszonyt hiszi támogatójának, akinek házában évekkel korábban fizetett játszótársként szolgált. Az esküvője napján elhagyott kisasszony a menyegző foszladozó, rothadó díszletei között éli életét és fogadott lányát, Estellát a férfiak megleckéztetésére neveli. Pip beleszeret a lányba, s lelkében megfogan a gazdagság, az előkelőség iránti vágy is. Ám a tanulással, Estella "kergetésével" és léhasággal töltött londoni évek egy csapásra véget érnek, amikor egy este megjelenik Abel Magwitch, a szökött fegyenc... Charles Dickens "a szív írója". A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből.

Dimitar Dimov - Dohány
Egy ​álmos vidéki kisváros latin tanárának tehetséges, de üres lelkű, törtető fiát megigézi a vagyon és a hatalom délibábja. Merész és gátlástalan üzleti fogásokkal néhány év alatt bolgár dohány korlátlan ura lesz. Céljai érdekében emberi sorsokon gázol keresztül, és eltaszítja magától azt a nőt, akit szeret. A multimilliomos dohánymágnás lelkibeteg leányát veszi el feleségül, és visszatér ugyan első szerelméhez, de az üzlet érdekében őt is áruba bocsátja, és végül megvetetten, magára hagyatva pusztul e. A dohány, a háború előtt Bulgária kivitelének legfontosabb áruja, kitűnő alkalmat adott az írónak arra, hogy segítésével bemutassa a felszabadulás előtti Bulgária hiteles társadalmi keresztmetszetét. Az illatos, aranybarna dohány útját követve, a földeken görnyedő bolgár parasztok és a kizsarolt munkások sanyarú sorsát és önfeláldozó harcát éppúgy megismerjük, mint a gyárosok, nagykereskedők, megvesztegetett miniszterek aljasságát, és ügynökök piszkos üzleteit és az éjszaka könnyűvérű pillangóinak kalandjait.

Władisław Stanisław Reymont - Az ​ígéret földje
Lodz ​ébredezett. A kora reggel csendjébe belevágott az első gyári sziréna rikoltó búgása, utána a város minden tájéka felől még lármásabban bődültek meg a többiek és bömböltek rekedt, irdatlan hangon: rettenetes kakasok kara, amely érctorokkal sikongja a munkára hívó szózatot. Az ormótlan nagy gyárak, amelyeknek hosszan elfeketéllő, rengeteg teste és karcsú nyaka: a sok kürtő csak bizonytalanul rémlett az éjszakában, ködben, esőben, lassan-lassan fölébredtek: kazánjaikból tüzet hánytak és ontották a gomolygó füstöt: élni, mozgolódni kezdtek a vaksötétségben, amely még ráborult a földre.

Sass Henno - Itt ​jártam
Lakótelepen ​felnőni eleve szívás, pláne, ha az ember családja rendezetlen. Márpedig Rassé eléggé az. A bátyja például csak négy nappal idősebb nála. Nem, nem egy problémás ikerszülésről van szó... Igen, apuka két tóban pecázgatott... A két fiú tudja, hogyan álljanak bosszút apjukon. Mivel apu rendőr, az a legkézenfekvőbb, ha minden rosszba belekeverednek. Lopás, orgazdaság, benzinkút megcsapolása - sorban egyre komolyabb dolgok vezetnek el a nagy üzletig: a dílerkedésig. Igen ám, de ez a nagykutyák terepe, akik nem szeretik, ha hülyének nézik őket. Márpedig Sass lassan vágja le, hogy ezúttal tényleg szembejön vele az élet. A kérdés már csak az, ki is ül a kormánynál. Sass Henno izgalmas krimijével 2005 márciusában minden idők legfiatalabb szerzőjeként megnyerte az észt regényversenyt és az ezzel járó igen komoly pénzdíjat. A könyvből film is készült, mely szintén jelentős sikereket ért el: a 2008-as Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be, s az IMDb-n 7,4-gyel megy, ami kelet-európai filmként gyakorlatilag a csillagos eget jelenti.