Góg ​és Magóg Népe A ​szerző válogatása életművéből

László Gyula - Múltunkról ​utódainknak I-II.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Berzeviczy Albert - Beatrix ​királyné
A ​Históriantik reprint sorozatának legújabb kötete az MTA egykori elnöke, Berzeviczy Albert eredetileg 1908-ban megjelent, meghatározó történeti munkáját (Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1908.) tartalmazza, a megszokott módon az eredeti kiadás reprodukcióival együtt. A mű annak idején a Nápolyban született Aragoniai Beatrix, Hunyadi Mátyás király özvegye halálának négyszázadik évfordulójára született. Mint ahogy a szerző írja: "Magyarországi szereplése őt nemzetünk szemében egyikévé tette történelmünk leggyűlöltebb alakjainak; Mátyás birodalmán kívül töltött életidejét pedig úgy a magyar mint az olasz történetírás majdnem teljes homályban hagyta. (...) E mű czélja az ő életét és korát nagyrészben kiadatlan okmányok s egykorú forrásművek felhasználásával a lehetőségig teljesen állítani az olvasó elé". A némi megszakítással több évi kutatómunkával született mű - mely során a szerző hazai és külföldi levéltárakban is kutatott, s csak magának Beatrixnak százhatvannégy eddig kiadatlan levelét vagy oklevelét használta föl - részletesen mesél Beatrix gyermek- és leányéveiről, majd a szerző külön fejezetben foglalkozik az 1476-os esküvővel, melynek köszönhetően - természetesen dinasztikus okokból - hazánk társuralkodójává vált. Berzeviczy az uralkodás évein belül 1485-ben húzza meg a cezúrát, innentől kezdve az uralkodó-pár közti "lappangó ellentétekről" írva. A kötet ötödik része a férje halála utáni időszakot vizsgálja, egészen 1497-ig, kikor is "magtalansága" okán ő maga vált az ármányok áldozatává, külön kitérve a királyné és Ulászló színlelt házasságára, és az ebből fakadó megalázó házassági pörre. A kötet utolsó része (A hajótörött) Beatrix életének tragédiáját mutatja be: hogyan veszíti el hazatérve rokonait, családja pedig a nápolyi hatalmat, s végül "a nemzetségét trónjától megfosztott rokonok védelme alatt, kegyelemkenyéren tengődve hanyatlik korai sírja felé". Széles körben ajánlható kötet.

Róna-Tas András - Kis ​magyar őstörténet
A ​magyarság korai története nemcsak a történettudománnyal foglalkozó tudósok kacedráin tartozott és tartozik ma is a legvitatottabb kerdések közé, hanem a legszélesebb olvasóközönség körében, a sajtóban is állandóan napirenden szereplő téma. Éppen ezert vált szükségessé, hogy egy széles körű ismeretekkel rendelkező tudós közérthetően és tömören összefoglalja az egymásnak gyakran ellentmondó főbb nézeteket, megvilágítsa az alapfogalmakat, ismertesse a forrásokat, irányt mutasson az érdeklődőknek a tájékozódáshoz.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

László Gyula - Őseinkről
A ​neves régészprofesszor tudományos vitákra serkentő, de a nagyközönség számára is élvezhető, őstörténetünkről, az avarokról, a honfoglalókról és utódaikról szóló tanulmányait jól egészítik ki önmagáról és halott barátairól írott közvetlen hangú vallomásai.

Győrffy György - A ​magyarság keleti elemei
Tartalom A ​magyarság keleti elemei A székelyek eredete és településük története (1941) A csatlakozott népek (1958) A hongoglalás és megtelepedés története kapcsán a székely eredetkérdésről (1977) A kabar kérdés (1983) Besenyők és magyarok (1939, 1989) A magyarországi besenyők kutatása Kik voltak a besenyők? Besenyők a hazai elbeszélő források tükrében Besenyők helyhez rögzíthető okleveles és helynévi adatokban A besenyők nyelve A besenyők európai hongfoglalásának kérdéséhez (1971) A kun és román népnév eredetének kérdéséhez (1948) A Codex Cumanicus keletkezésének kérdéséhez (1942) A kipcsaki kun társadalom a Codex Cumanicus alapján (1951) A magyarországi kun társadalom a XIII-XIV. században (A kunok feudalizálódása) (1953) A Nagykunság és Karcag a középkorban (1974) A Jászság betelepülése (1981) A XV. századi jász szójegyzék (1957, 1988) A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása (1968)

László Gyula - A ​honfoglaló magyar nép élete
_A ​honfoglaló magyar nép élete_ 1944-ben jelent meg először, és mert az akkori újabb kiadást több nem követte, mára antikváriumok és aukciók alig elérhető könyvritkaságává vált. Sikerének titka a tudományos munkák esetében oly ritka, egyszerre élvezetes és pontos nyelvezet, lenyűgöző tárgyismeret mellett az az új módszer, a leírásra-megőrzésre szorítkozó hagyományos régészi szemlélettel szemben kialakított életszerűség, amelyik nem éri be a tárgyak rendszerezésével, hanem az azokban megőrzött szellemiség feltárására, rekonstrukciójára törekszik. Ehhez persze nem elegendő _csak_ régésznek lenni - a tudományok sokaságának segítségül hívása nélkül ez a vállalkozás nem lehet sikeres. A László Gyula-féle régészet ilyen értelemben szintetikus tudomány, az egyik első példa a jóval később interdiszciplinárisnak nevezett kutatásokra. Ő maga, mivel a legtöbbet a néprajzból meríthetett, "régészeti néprajz"-nak nevezi módszerét, s tartalmáról ezt írja: "a népvándorlás és a magyar honfoglalás korának leleteiből igyekszik az egykori életet a lehetőségekhez képest újjáalkotni és beleágyazni a kor művelődésének képébe". Ez a törekvés - amely László Gyula egész munkásságát áthatja - _A honfoglaló magyar nép életé_ben bontakozik ki először teljes gazdagságában. Kis túlzással élve, ha nem tudnánk, hogy a szerző egy évezreddel korábbi világról tudósít, akár azt is hihetnénk, hogy csupán egy távoli vidéken élő népcsoport körében tett utazásáról számol be. És ez az élményszerű és élményt adó közvetlenség az, ami miatt nem csak a szakemberek nélkülözhetetlen alapkönyve, hanem az érdeklődők legszélesebb köre számára is izgalmas olvasmány.

Nagy Imre - Viharos ​emberöltő
Nagy ​Imre mártír miniszterelnök Kaposváron, Somogyország székvárosában született paraszti származású, városivá lett szülők gyermekeként. A gimnázium alsó négy osztálya után kitanulta a lakatosmesterséget és megkezdte felsőkereskedelmi iskolai tanulmányait, melyeket félbeszakított az l. világháború. Az olasz fronton harcolt, megsebesült, majd 1916 nyarán ismét megsebesülve esett orosz fogságba. A kaposvári szociáldemokrata mozgalomban szerzett élményei ész az orosz forradalom hatására lett az oroszországi bolsevik (kommunista) pártnak. Sok ezer magyar hadifogollyal egyetemben tért haza. 1921--ben biztosítási tisztviselőként talált megélhetést. Tevékeny részese volt az újjáéledő szociáldemokráciának 1925-ben a Magyarországi Szocialista Munkáspárt helyi csoportjának egyik vezetője. Ekkor kötött házasságot Égető Máriával, 1927-ben született meg gyermekük. Erzsébet. Rövidesen hajsza indult az új párt tagjai ellen. Nagy Imrét többször letartóztatták. Ettől kezdve az illegális kommunista párt falusi szervezkedését irányította. 193-ban emigrálni kényszerült előbb Bécsbe, onnan pedig a Szovjetunióba. Az itt töltött évek alatt szakértőjévé vált a magyar mezőgazdaságnak, a demokratikus földreform ügyének. Nézetei miatt éles viákat folytatott egyes pártvezetőkkel, akik ellenezték a földosztást. A háború alatt a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztője és egyben bemondója volt. Nagy Imre 1944-ben tért haza, megválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjának, majd kinevezték az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi miniszterének. A következő hónapokban irányító szerepe volt a radikális földreform végrehajtásában. 1946-47-ben néhány hónapig a köztársaság belügyminisztere. 1947-1949 között az országgyűlés elnöke. Tiltakozott a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása ellen, amiért kizárták a pártvezetésből. Kényszerű önkritika után miniszteri és miniszterelnök-helyettesi megbízást kapott az ötvenes évek elején. 1948-tól egyetemi tanár volt a Közgazdaság-tudományi Egyetemen és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Az MTA akadémikussá választotta. Nagy Imre 1953. július 4-én nehéz politikai és gazdasági helyzetben lett Magyarország miniszterelnöke. Kiemelkedő szerepe volt az általa meghirdetett "új szakasz", az életszínvonal-emelés, a gazdasági és szociális reformok megvalósításában, a demokratikus törekvések érvényesítésében, a kitelepítés, az internáló- és kényszermunkatáborok megszüntetésében, a törvényesség helyreállításában. A Rákosi-diktatúra felülkerekedésekor minden tisztségtől, még párttagságától is megfosztották. Ekkor lett Magyarországon szellemi vezéralakja a sztálinizmus elleni küzdelemnek, a szocializmusnak a nemzeti sajátosságok és a demokrácia jegyében fogant reformjáért küzdő ellenzéknek. Tanulmányaiban leleplezte a magyarországi sztálinizmus vétkeit, kiállt a békés egymás élés világpolitikai elve mellett. 1956. október 23-án kirobbant forradalom és szabadságharc Nagy Imrét miniszterelnökként az ország élére emelte. Azonosulva a forradalmi követelésekkel arra törekedett, hogy békés úton, széles nemzeti összefogással valósuljon meg a független, semleges és demokratikus szocialista Magyarország. A világtörténeti helyzet azonban nem volt kedvező egy ilyen politikai célkitűzés számára. A forradalom és szabadságharc leverése után véres megtorlás következett. Nagy Imre sorsa tragikusra fordult. Nem volt hajlandó megtagadni a forradalmat, elárulni népét. 1956 novemberében a menedéket adó Jugoszláv Nagykövetségről romániai fogságba hurcolták, ahol még volt ereje és lehetősége a zaklatott körülmények ellenére tanulmányokat írni és papírra vetni a "Viharos emberöltő" c. vázlatos önéletírás 1918-ig terjedő részét, melyet az olvasó most hasonmás kiadásban a kezében tart. Nagy Imrét 1958. június 15-én koholt vádak alapján államellenes összeesküvés címén a vérbíróság kötél általi halálra ítélte. Kegyelmet nem kért. A perben elmondott utolsó szavaival sorsát "a nemzet kezébe" helyezte. Június 16-án mártírtársaival együtt kivégezték. Nagy Imre a magyar nemzet világhírű hőse jelképévé vált a magyar népi ellenállásnak, világméretekben pedig az antisztálinista harcnak. Szimbolikus temetése 1988-ban történt Párizsban, A Pére Lachaise temetőben. Jelképes sírjánál a világ szabadságharcosai tisztelegtek. A magyar demokrácia létrejöttének ünnepi pillanata volt Nagy Imre és mártirtársai újratemetése 1989. június 16-án. Példamutató emlékét a magyar országgyűlés 1996. június 25-én törvényben ökökítette meg. Magyarországon és szerte a világban szobrok, utcák, terek, intézmények, szervezetek és a róla szóló művek sokasága őrzi, elemzi életútját, példáját. A "Viharos emberöltő" személyes módon, megragadóan mutatja be egy nagy magyar, szocialista hazafi ijfúságát. Sajnos, még ezt is befejezetlenül...

Ipolyi Arnold - A ​magyar szent korona története
Ipolyi ​Arnold püspök eredeti könyvének reprint kiadása. A nemzet történeti jelképei közt kétségtelenül a legméltóbb helyet foglalja el az ország Szent Koronája. Mint állami létünkkel legalábbis egykorú nemzeti hatalmi jelvény és műkincs, közkegyelet tárgya - egyszersmind államhatalmi és nemzetközi jogi tényező. Törvényes jelentőségénél fogva máig jogérvényes hatású.

László Gyula - Vértesszőlőstől ​Pusztaszerig
"S ​lett legelőbb az aranykorszak...élt biztonságban minden nép lágy nyugalomban..."-írja Vergilius "Átváltozások" című művében, s e könyv olvasói nyomon követhetik - a régészet és a rokontudományok eszközeit és eredményeit e kötetből megismerve -, hogy milyen volt valójában a régmúlt korok mindennapjainak élete. László Gyula professzor nem történelemkönyvet írt, a szó szorosan vett értelmezése szerint (nem lesz tehát e művében csatákról, hadvezérekről, békekötésekről szó; sőt még évszámokat is elvétve említ), hanem - és ehhez gyakorló régészként szerzett tapasztalatait csakúgy felhasználja, mint saját és elődei, valamint kortárs tudósok eredményeit - azt tűzte ki feladatául, hogy nyomon kövesse: miként fejlődött ki és gazdagodott egyre az élet a Kárpát-medence területén - mintegy félmillió év leforgása alatt. E könyvből kiderül, hogy a különböző nyelveket beszélő európai és ázsiai népek ősműveltsége mennyire egy tőről fakad. Ennek bemutatása során szó esik a régészet rokontudományairól (embertan, állattan, vegytan, nyelvtudomány, néprajz, földrajz, oklevéltan, pénztörténet stb.), amelyek mind hozzásegítenek ahhoz, hogy e régmúlt korok művelődési viszonyait , művészetét és köznapi életét megismerhessük. Majd a különböző nagy korszakokat ( az őskortól a középkorig) és népeket mutatja be (szkíták, kelták, dákok, rómaiak, germánok, skirek, kvádok, langobárdok, hunok, avarok, szlávok, magyarok stb.). A könyv utolsó fejezetében a szerző a honfoglalásról és előzményeiről ír. Szó esik itt - röviden - a szerző kettős honfoglalás feltevéséről, valamint az Árpád vezette honfoglalókról és azokról az érdekes forrásmunkákról, amelyek a magyarok Európában való megjelenéséről hírt adnak. A kötetet gazdag képanyag teszi teljessé. A több száz fotó, térkép és rajz a szerző szövegét híven kíséri és illusztrálja - a rajzokat pedig ő maga készítette.

Pusztay László - Trianon ​1920. június 4.
Vitéz ​Pusztay László honv.őrgy. tanár, közlekedési szakemberként ment nyugdíjba. A II. világháború idején bejárta egész Európát, fiatal katonaként, illetve fogolyként, – Bécstől Berlinig, Berlintől Párizsig, Párizstól Ukrajnáig. A magyar nemzetet sokszor kifosztották, a földdel egyenlővé tették, lakóit lemészárolták, elhurcolták, börtönbe vetették. De mindig magára talált, felemelte fejét, megacélozta erejét, mélyebbé és termőbbé vált a nemzeti érzés. A nép ősi tehetségei izmosították a nemzeti kultúrhagyományokkal rendelkező magyar nemzetet, nem tudták népét kiirtani. Sokszor éltek vissza a történelem folyamén a vendégszeretetükkel ugyanannyira, hogy végül kitúrtak minket saját országunkból, okozva ezzel a jelenben is meglévő tragédiák egész sorát. A legsúlyosabb amit tettek nemzetünk ellen az a Trianoni szerződés, melyet a magyar nép soha, de soha nem tud elfelejteni, mert igazságtalan volt. Jó volna, ha Strasburg felfigyelne, hogy ma is embertelen magyarverések vannak szlovákiában, kárpátalján, erdélyben, s délvidéken, (szerbiában) csak azért mert magyarok. A háborús bűnök nem évülnek el.

Bóna István - A ​középkor hajnala
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Terei György - Nováki Gyula - Mráv Zsolt - Feld István - Sárközy Sebestyén - Fejér ​megye várai az őskortól a kuruc korig
A ​Castrum Bene Egyesület és a Civertan Bt. közös munkája során jelenik meg Fejér megye várai az őskortól a kuruc korig című vártopográfiai munka. A könyv nem előzmények nélküli, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye hasonló korú erősségeiről már korábban olvashattak az érdeklődők. A felépítése hasonló a korábbiakhoz, az első részben a lokalizálható várak, erődítések kerülnek bemutatásra. Ezt követi az elpusztult, lokalizálható és nem lokalizálható erődítmények bemutatása, majd a további kutatást igénylő, bizonytalan-, illetve tévesen várnak tartott helyszínek, objektumok és adatok kerülnek sorra. A kötet utolsó nagy fejezetében a közel száz felmérési rajz, légifotó és térkép teszi teljessé a bemutatást. Az az olvasó, aki már fogta kezében a korábbi köteteket, számos változást figyelhet meg, hiszen Fejér megye esetében sok, eddig sehol sem közzétett várat mutatnak be a szerzők. Természetesen a korábban már ismert helyszínekről is sok új kutatási eredmény kerül most a nagyközönség elé. A legjelentősebb változás azonban az, hogy az eddig vizsgált őskor, középkor és korai újkor erősségek mellett egy további korszak, a római kor változatos, a többitől teljesen elütő erődítései is megtalálhatóak a kötetben. A könyv egyszerre ajánlható a szakembereknek, az érdeklődő laikusoknak és a lokálpatriótáknak, hogy belőle megismerhessék az egyes objektumok elhelyezkedését, terepi jellemzőit, a kutatás eddigi eredményeit és a legfrissebb irodalmát is. A teljes forrásanyag összegyűjtése azonban itt sem szerepelt a szerzők célkitűzései között, de bármilyen további munka alapjai lehetnek az egyes erősségekre vonatkozó szócikkek. A kötet teljes terjedelmében színes, így a szövegek közti térképek is jobban értelmezhetőek. A könyvet záró légi felvételek végül egyfajta étvágygerjesztőnek is tekinthetőek, hogy az Olvasó személyesen is felkeresse a bemutatott Fejér megyei erődítéseket.

Dr. Somorjai Lajos - Megjártam ​a Don-kanyart
Somorjai ​Lajos frontnaplója lebilincselő olvasmány, egyben történeti értékű dokumentum, melyből az egykori szemtanú vagy érintett hozzátartozó újból emlékezhet, a pusztán érdeklődő olvasó pedig árnyaltabb és hitelesebb képet alkothat a második világháborús katonai részvételünk tragikus Don menti krónikájáról. A kötetet a szerző által készített fotók teszik érzékletesebbé.

Révész Tamás - A ​légjáró
A ​Magyar Légierő 75. évfordulója apropója kapcsán igazi csemege ez a magyar repüléstörténet egyik nagy szervezőjéről, az első magyar katonai pilóta életéről szóló monográfia. Petróczy István életútjáról eddig még nem jelent meg összefoglaló munka, és a szerző közel tízéves kutatómunkájának eredményeképpen eddig publikálatlan, hiánypótló információk is napvilágot láttak ebben a könyvben.

Ismeretlen szerző - A ​budai basák levelezése 1553-1589 I.
A ​hódoltság kora első felének egyik ma is nagy haszonnal forgatható forráskiadványa, mely a Budán székelő basáknak a Habsburg udvarhoz és a magyar végvári kapitányokhoz írt, illetve a tőlük neki címzett leveleket tartalmazza. A kor katonai és politikai eseményeinek sajátos lenyomatát adva közre.

Heribert Illig - Klaus Weissgerber - Magyarok ​a kitalált középkorban
Mikor ​történt a honfoglalás? Hány magyar törzs érkezett a Kárpát-medencébe? Kik voltak a hunok és az avarok? Ez csupán néhány azon kérdések közül, amelyeket Herbert lllig és liluus Klaus Weissgerber e könyvükben nagyító alá helyeznek. De miért is vizsgálnánk meg újra már az általános iskolában belénk sulykolt ismereteket? E kérdés megválaszolását nagyban segíti Herbert Illig nagy port felvert Kitalált középkor című műve. Az eladási listákat jó ideig vezető könyv jelentős felfordulást okozott történészkörökben is. Illig ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a "sötétként" emlegetett középkor nem is lehetett olyan sötét, mivel annak korai szakasza egyszerűen nem is létezett! Így tudjuk csak igazán megérteni a jelen könyvben feltett, egyszerűnek tűnő kérdések igazi súlyát, hiszen a vizsgált kor éppen a korai magyar történelem legfontosabb időszaka. A szerzők szemügyre veszik László Gyula sokat vitatott "kettős honfoglalás" elméletét, a Képes Krónika "problémás" időrendjét és a nagyszentmiklósi aranykincshez hasonló magyar régészeti leletek igencsak zavaros időbesorolását. Kiknek ajánljuk ezt a könyvet? Elsősorban mindazoknak, akiknek érdeklődését felkeltette a Kitalált középkor. Ajánljuk azoknak is, akik nem ismerik a nagy vihart kavart könyvet, hiszen e kötetben a szerzők a magyar történelem izgalmas kérdéseinek taglalásán kívül ismertetik a fantomkorszak elméletét és annak az egyetemes történelemre gyakorolt hatását is. Es nem utolsósorban ajánljuk ezt a könyvet mindenkinek, aki szeretné megismerni a történettudomány legizgalmasabb felfedezését.

Nagy László - Az ​erős fekete bég - Nádasdy Ferenc
- ​Egy nádorfi a "legmagyarabb század"-ból - Vázlat egy magyar reneszánsz főúr portréjához - Az "erős fekete bég" a végvári harcokban - A tizenötéves háború legendás hírű hadvezére - A gondolkodó katona - Epilógus - Nádasdy Ferenc életének fontosabb eseményei - Források és irodalom

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.