Olyan, ​amilyen? Körkép ​új kultúránkról

Annelys de Vet - Bujdosó Attila - Magyarország ​szubjektív atlasza
Meg ​lehet-e rajzolni Magyarország portréját egyetlen, közösen fogott ceruzával? Sikerült-e bármennyire is feltérképeznünk ezt az országot minden optimizmusával és pesszimizmusával, büszkeségével és költőiségével együtt – egyetlen kiadványban? A Kitchen Budapest médialabor és Annelys de Vet holland tervező ötven fiatal alkotót hívott össze, hogy hazájukról képet alkossanak. Folklorisztikus klisék helyett az alkotók lefegyverző, személyes, részvételre épülő történeteket mesélnek el, amelyek így, összefűzve, a mai magyar lélekre világítanak rá. A XX. század legjellegzetesebb népi épületeitől kezdve vízparti vityillókon át buherált kerítésekig, a legjobb és legrosszabb dolgoktól ártatlan gyerekversekig és nemzeti méreteket öltő korrupcióig, fröccstől és ropitól a zöldségeskertekig és kiárusított termékekig. Ezek a szokatlan történetek együtt fejezik ki mindazt, hogy a kulturális identitás folyamatos mozgásban van, azt mindig szempontok sokasága befolyásolja és ezért definíciószerűen multikulturális. Ahogyan Parti Nagy Lajos a bevezetőjében írja: „Aki fellapozza ezt a különös és kézenfekvő könyvet, az különös és kézenfevő dolgokat tudhat meg Magyarországról.”

Kósa László - Hagyomány ​és közösség
A ​magyar néprajztudomány mindössze 200 éves múltra tekinthet vissza, akkortájt kezdtek szellemi nagyjaink felfigyelni arra, mit is jelenthetnek a nemzeti kultúra számára a népi hagyományok. Az értékelés azóta is változó, mindmáig nem ritkák a túlzó, egymásnak ellentmondó megállapítások. De a népi hagyományok gyökerei oly mélyek, hogy bizton remélhetjük: nem hiányoznak majd a jövendő magyar kultúrából. Kósa László hungarológiai összefoglalása a magyar népi kultúra anyagi és szellemi javait a honfoglalás kori kezdetektől mutatja be egészen századunk elejéig. Végigkísérhetjük, miként alakult a magyar nép kapcsolata a birtokba vett tájjal, miképpen formálódtak ki a társadalmi rétegzettségnek megfelelő értékrendek és szokások. Az utóbbi időkben megnyilvánuló nagy érdeklődésnek tesz eleget a szerző azzal, hogy elemzést ad a magyar népi műveltség európai helyzetéről, és állást foglal abban a tekintetben is, hogyan élhetnek tovább a jelenben és a jövőben a népi hagyományok.

Békés István - Hazádnak ​rendületlenül
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pléh Csaba - A ​társalgás pszichológiája
Életünk ​tele van társalgásokkal. Ismeretlenekkel, ismerősökkel, intim barátokkal, meghódításra váró fiúkkal, gonosz rendőrökkel mindig a szerepeket váltogató szóbeli közlekedésen keresztül érjük el, amit akarunk, közelebb kerülünk a másikhoz, vagy éppen elhidegülünk tőle. Bizonyos értelemben minden emberi kapcsolat társalgás. A társalgás pszichológiája a mai pszichológia, szociológia és nyelvészet egyik központi érintkezési területét tárgyalja: megmutatja, hogyan hangoljuk össze viselkedésünket, hogyan befolyásoljuk egymást, irányítunk, hízelgünk, engedelmeskedünk a társalgás során és annak segítségével. Ez a tankönyvként is remekül használható összefoglalás feltárja a társalgások mögötti rejtett emberi tényezőket - útmutatója lehet mindazoknak, akik diákként, hivatásból vagy csupán emberként foglalkoznak a kommunikációval. Pléh Csaba (1945) - A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja pszichológiatörténet, pszicholingvisztika és kognitív tudomány témákban. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem Kognitív Tudományi Központ vezetője. Több évtizede tanít, több száz tudományos cikket és több tucat könyvet írt, illetve szerkesztett.

Ismeretlen szerző - Tiszta ​sorok
„Mindannyian ​találkozunk azzal a közvélekedéssel, mely szerint a piszkos ember, a rendetlen porta, a takarítatlan lakás gyanút kelt. Hajlamosak vagyunk arra, hogy a piszkot, a rendetlenséget elítéljük, sőt valósággal erkölcsi fogyatékként minősítsük. Itt az ideje annak, hogy ennek a már-már előítéletnek is felfogható vélekedésnek a történetét is megvizsgáljuk, illetve a tisztaság–tisztálkodás fogalomkörét több szempontból is körüljárjuk”- olvasható a „Meg is mosakodjál” című tudományközi konferencia felhívásában. A tanácskozás a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2006 augusztusában nyílt azonos című kiállításához kapcsolódva több szervezet és intézmény összefogásával valósult meg, ahol néprajzkutatók, szociológusok és történészek tartottak előadásokat a legkülönbözőbb, tisztasággal, tisztálkodással kapcsolatos témákban. A nyitó előadásokban Verebélyi Kincső a nemzetközi kutatást, Kapitány Ágnes és Gábor szociológusok a tisztaság-szimbólum történetét és a jelenkori tisztaság-felfogás szimbolikus jelenségeit tekintették át. Nemcsak a szakemberek, hanem a nagyközönség számára is izgalmas olvasmányok lehetnek az előadások e kötetbe szerkesztett írott változatai. A tanulmányok között a régebbi korok köztisztasági viszonyairól, fürdő kultúrájáról, tisztálkodási szokásairól, szappanfajtáiról szóló írások mellett bőségesen találunk jelenkori néprajzi gyűjtéseken alapuló munkákat is, például a takarításról, a hulladék kezelésről, a mosásról, a mosogatásról, illetve a testápolási szokások változásairól.

Fekete Gyula - Éljünk ​magunknak?
Fekete ​Gyula nevét, műveit sokan ismerik máris országszerte, olvasóinak tábora nagy és gyorsan nő, de talán ennél is nagyobb hallgatóinak tábora, azoké, akik a Rádióból ismerik Fekete Gyula hangját, magvas eszmefuttatásait. Kisdiák korától kezdve írónak készült , de harmincadik évén is túl járt már, amikor első kötetét - egy novellagyűjteményt - közreadta, mert annak a nemzedéknek tagja, amelyet felnőttkora küszöbén szólított csatába a történelem. Alighogy a sárospataki kollégium kapuja becsukódott mögötte, már várta a halasztást nem tűrő feladat, s ő ment tenni a dolgát: földet osztani, újságot írni, szerkeszteni. Első kötetét hamarosan követte a második, egy kisregény. Azóta írt sok egyebet is, drámát, útirajzot, gyártörténetet, legigazibb műfaja mégis a regény. 1956 óta keletkezett regényeinek többsége két kiadásban fogyott el, közülük a legsikeresebb. "Az orvos halála" négyszer jelent meg eleddig idehaza s ezen kívül még vagy öt-hat nyelven, határainkon túl. Nagy és kiterjedt regényírói munkássága közben sem vált soha hűtlenné első műfajához, a publicisztikához. Alapos tudás, tárgyismeret, szenvedély jellemzi cikkeit, tanulmányait, amelyek közül nem egy országos vitát robbantott ki.

Dombrádi Krisztián - Rendszer ​és politika
Társadalomfilozófiai-politikatudományi ​esszék füzérét tartja kezében az Olvasó, amit a kommunikáció folyamatainak kibővülő, de egymásra épülő logikával rendszerképpé formálódó leírása köt össze. A szöveg nyomán többet látunk és értünk a magyar világból, mindenképpen kirajzolódik, hogy milyen bonyolult a társadalmi kommunikáció rendszere, és milyen sokoldalúan kapcsolódik össze a politikai kommunikációkkal. A kötet tehát elméleti tanulmány, hermeneutikai segítség az eligazodáshoz, módszertani elemzés, amely remélhetőleg sok szakembert elgondolkodtat, vitára ingerel és talán vizsgálódásra ösztönöz. Dr. Buda Béla

Bukodi Erzsébet - Ki, ​mikor, kivel (nem) házasodik?
Szükségtelen ​bizonygatni: az a tény, hogy kivel kötünk házasságot, vagy hogy egyáltalán megházasodunk-e, kialakítunk-e egy tartós, a közös életvitelen alapuló partnerkapcsolatot, életünk számos későbbi eseményét meghatározza. Befolyásolja gyermekvállalási terveinket, munkaerő-piaci karrierünket, anyagi lehetőségeinket, a nagy beruházásokra vonatkozó döntéseinket éppúgy, mint a mindennapok apróbb gondjainak kezelési technikáit. De lényeges hatást gyakorol gondolkodásmódunkra, értékeinkre, attitűdjeinkre, a világról alkotott elképzeléseinkre is. Sőt, egy elhamarkodott, rossz választás mindjárt az együttélés elején megpecsételheti annak sorsát, és a konfliktushelyzetek olyan sorát indítja el, amely a kapcsolat felbomlását eredményezheti.

Ismeretlen szerző - Ferge ​Zsuzsa szociológus
Ferge ​Zsuzsa akadémikus, szociológus, egyetemi tanár. Kezdetben statisztikusként dolgozott. Szociológusként legfontosabb kutatói érdeme egy korszerű szociálpolitika tudományos megalapozása. Tanári érdeme pedig, hogy tanítványok tömegét nyerte meg a cselekvő szociálpolitika ügyének. Napjainkban a kistérségi felzárkóztatás társadalompolitikájának ügyét képviseli.

Zsolt Péter - Hírnév! ​Jólét! VV!
A ​Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondozásában megjelent kötet felelős kiadója a média- és hírközlési biztos, aki a könyv alapjául szolgáló kutatást is kezdeményezte. Zsolt Péter médiaszociológus szerző széles körű tudományos vizsgálat alapján elemezte a valóságshow műsorok hatását a szereplőkre, a nézőkre, és ajánlásokat ad a tartalomszolgáltatóknak – miközben rámutat morális felelősségükre is. A könyvet dr. Kováts Beáta alkotmánybírósági tanácsadó, Babocsay Ádám médiapszichológus, valamint a szerző mutatta be. A kiadvány egyúttal ajánlást ad a szülőknek, pedagógusoknak, társadalomszervezőknek, hogyan segítsék feldolgozni a látottakat az egyre fiatalabban tévéző gyermekek számára. Még Szalai Annamária (1961–2013) engedélyével indult el a tavalyi évben az a kutatás, mely alapjául szolgált a könyvnek, és egyúttal a kiadvány elkészülését is ő támogatta. Bodonovich Jenő hangsúlyozta, hogy az egyedi szemlélettel rendelkező kötet útmutatást ad ahhoz, hogy ezeket a műsortípusokat hogyan is kellene feldolgozniuk a nézőknek. Ez az első ilyen kísérlet arra, hogy könyv formájában nyújtsanak segítséget szülőknek, pedagógusoknak, valamint egyúttal visszajelzést adjanak a médiamunkatársaknak. A könyvben találunk utalásokat is arra vonatkozóan, hogy adott korosztályok szerint a nézők milyen valóságshow-kat néznének szívesen. Zsolt Péter elmondta, hogy a kutatás és egyúttal a könyv elsődleges célja az volt, hogy a nézők illetve a műsorkészítők még jobban egymásra találjanak, és megértsék egymást. Szerinte a közönségnek azt kell megtanulnia, hogyan fogadja be helyesen a látottakat, a gyártóknak pedig hasznos információkkal szolgálhat egy társadalomtudományi nézőpontból szervezett fókuszcsoport-kutatás.

Ronald Wardhaugh - Szociolingvisztika
"A ​szociolingvisztia és a nyelvszociológia különbsége nagyrészt hangsúlykülönbség, azon múlik, hogy a kutatót a nyelv vagy a társadalom érdekli-e jobban, és hogy miben van nagyobb jártassága: a nyelvi vagy a társadalmi struktúrák elemzésében. A két terület közt igen nagy az átfedés, s nem látom értelmét, hogy megpróbáljuk világosabban elválasztani a diszciplínákat, mint amennyire jelenleg elválnak egymástól." A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociolingvisztia, a nyelv szociológiája általános fogalmaiba. Nem igényel különösebb nyelvészeti, szociológiai, antropológiai előismereteket, ezért alapszinten is hasznosnak bizonyulhat.

Norbert Elias - A ​civilizáció folyamata
Ez ​az 1939-ben megjelent s a hatvanas években világsikerré lett munka hallatlanul gazdag, forrásértékű példaanyagon elemzi (a középkori udvari illemkódexektől 18. századi, szépirodalomban rögzült viselkedésformákig) az európai világszemlélet és magaviselet civilizálódását. Az értekezés szigorú tudományossága cseppet sem akadályozta, hogy a szerző olyan, ízig-vérig köznapi viselkedésformák között tallózzék, mint például a tüsszentés, a köpés, az étkezési vagy hálószobai jó modor stb. Norbert Elias - a példákból és elemzésükből kiindulva - impozáns civilizáció- és társadalomelméletet is felvázol, mely napjainkig is a viták kereszttüzében áll. A civilizáció folyamatát Freud interpretációjaként is lehet olvasni, hiszen kifejezetten freudi gondolat a civilizációt gátlásmechanizmusok kiépülésének látni. Elias azonban a freudi elméletnek inkább kritikusa, mintsem illusztrátora, ugyanis nem állítja szembe a társadalmiságot a viselkedések természeti meghatározottságával. Azt vizsgálja, miként alakulnak át a már meglévő társadalmi magatartáskódok, és miként eredményezi a magatartás átalakulása az egész személyiségstruktúra átalakulását: hogyan helyettesíti lépésről lépésre az egyénre nehezedő külső kényszert az önkényszerítés. És arra is rámutat, hogy mindez nem csak feltétele, de eredménye is a modern, erőszakmonopóliumon alapuló állam létrejöttének.

Georges Minois - Az ​életfájdalom története
Az ​„életfájdalom” kifejezés a XVIII. századból származik, de a rossz közérzet, amit jelöl, azóta létezik, amióta az ember életének értelmét keresi. Már az ókori orvosok is leírtak depressziós tüneteket mutató betegeket, és növényi alapú orvosságokat javasoltak gyógyításukra. Ugyanebben az időben a filozófusok is elgondolkodtak a „lélek betegségeinek” furcsaságain. Életuntság, acedia, búskomorság, levertség, nyugtalanság, spleen, nihilizmus, csömör, szorongás, depresszió – az életfájdalom sokféle formában jelent meg az idők folyamán, de mindegyikük az emberi létezés rossz érzésével függ össze. Lucretiustól Schopenhauerig tisztánlátó gondolkodók egész serege vette górcső alá ezt a rossz érzést. Arisztotelésztől Dosztojevszkijig sokan a „kiemelkedő emberek” jellemzőjét látták benne. Aiszkhülosztól Shakespeare-en át Cioranig a nyugati kultúra legkiválóbb szerzőit ihlette meg ez az életérzés. Prométheusz sorsa elleni lehetetlen lázadásától a szabadság csapdáival magát szembe találó modern ember szorongásáig könyvünk azt mutatja meg, hogy az életfájdalom az ár, amit a gondolkodás fejlődéséért fizetnünk kell. Georges Minois francia történészprofesszor számos összefoglaló művet írt már a nyugati kultúra történetéről, többek között az ateizmus történetéről (1998), valamint a nevetés és a gúnyolódás történetéről (2000) is.

Kiszely István - Hankó Ildikó - Szokatlan ​szokások
Testdíszítések ​és más biológiai és társadalmi furcsaságok Milyen szokásaik voltak az embereknek a testükkel kapcsolatban az évezredek alatt? A szerző, A Föld népei sorozat készítése közben rengeteg furcsa testszokással találkozott: a koponyatorzítástól a tetováláson át a testfestésig, a legkülönösebb ruházkodásig, Ezeket gyűjtötte egy kötetbe és készített rendkívül érdekes látleletet az emberi hiúság és feltűnni vágyás évezredeiről több mint 800 fekete-fehér és 180 színes képpel.

Bibó István - Válogatott ​tanulmányok I-IV.
A ​Magvető Könyvkiadó 1986-ban három kötetben jelentette meg a 20. század egyik legkiválóbb magyar gondolkodója, Bibó István (1911-1979) válogatott tanulmányait. Ezt néhány évvel később a kiadó a szerző 1956-tal, illetve a nemzetközi joggal foglalkozó írásait közölve egy negyedik kötettel tette teljesebbé, így szolgáltatva némi igazságot az itthon addig meglehetósen mostohán kezelt életműnek. A jelen munka - Huszár Tibor válogatásában és utószavával - ebből a négy kötetből nyújt válogatást, mégpedig egységes koncepció alapján: gyűjteményünk Bibónak a társadalomtörténettel, a szociológiával és a társaslélektannal kapcsolatos legjelentősebb tanulmányait közli. A legkorábbi értekzés 1940-ből származik, és Erdei Ferenc munkásságával foglalkozik, a legkésőbbi 1979-ből, melyben Bibó Németh László kelet-európai koncepciójáról elmélkedik. A két dátum közötti időszakból számos fontos művet közlünk, amelyek aktualitásuk miatt is komyoly figyelmet érdemelnek: így helyt kap kötetünkben néhány, a magyarságtudománnyal kapcsolatos cikk, a Zsidókérdés Magyarországon 1944 után című korszakalkotó írás, az 1956-os eseményekre reflektáló elemzések, vagy az európai társadalomfejlődéssel foglalkozó főbb tanulmányok. Joggal írta Bibóról Illyés Gyula: "Hűséget és bátorságot tanult: klasszikus európaiságot. Abba az enciklopédista filozófiába hatolt bele, amely az erkölcsi jó és rossz meghatározó jegyeit a gyakorlati tevékenységből meríti." Bibó István megszívlelendő gondolatai sajnos még nem váltak igazán közkincsé: ideje, hogy eszméi, törekvései végre gondolkodásunk, politikai kultúránk szerves részévé váljanak. Ezt a célt szolgálja ez a tanulmánykötet, melyet Balog Ivánnak az egyes fejezetekhez kapcsolódó jegyzetei egészytenek ki.

Farkas Attila Márton - Buddhizmus ​Magyarországon
"A ​buddhizmusról sokan tévesen azt hiszik, hogy az egy ugyanolyan keleti világvallás, mint mondjuk az iszlám. Ennek fő oka, hogy a »hétköznapi« ember, a kívülálló, az eredeti keleti buddhizmusról látott-hallott, esetleg olvasott ugyan valamit, ... ám a buddhizmus Nyugatra került formáiról mit sem tud."

Hankiss Elemér - Diagnózisok
A ​könyv a szerző előbbi köteteiben megjelent tanulmányait tartalmazza. Az első tanulmány (Társadalmi csapdák) előszavában nagyjából így határozza meg a társadalmi csapda fogalmát: valóságos és kézzelfogható mechanizmus, amely különböző formákban újra meg újra mozgásba jön, s többnyire súlyos pusztításokat végez azokban az étrékekben, javakban, emberi kapcsolatokban, amelyekre a közösségeknek, társadalomnak nélkülözhetetlen szüksége van. A szerző számba veszi a legfontosabb csapdatípusokat, majd a csapdák elkerülésének, megelőzésének feladatait elemzi. A Korrupció című tanulmányában előbb feltárja a korrupció történeti gyökereit, kialakulásának előfeltételeit, majd elemzi a fontosabb megnyilvánulási formáit a borravalótól az umbuldáig, és mérlegeli azokat a veszélyeket, amelyek elsősorban a korrupcióban, de kisebb mértékben a korrupció elleni harcban is benne rejlenek. A Diagnózisok egyes darabjai az elkényelmesedett társadalomtudomány idólumait, közhelyeit, beidegződéseit pellengérezik ki. Egy írás a Viselkedéskultúránk torzulásait veszi számba, a másik a Közösségek válsága és hiánya kérdéskörével néz szembe, a harmadik az Értéktudat kiforratlanságát vizsgálja, a továbbiakban szó esik még Az információhiányról, rémhírek terjesztésének, befogadásának és továbbításának okairól és tüneteiről, a társadalmi méretű bűntudatról stb.... Hankiss megállapításai, elemzései - nem egy esetben - akkor is újszerűek, meglepőek, ha maga a jelenség közismert, a vele szemben kialakított álláspont egyértelmű, leírása a szakmunkákban már megtörtént. Ehhez járul a virtuóz módon könnyed, megvesztegetően kedves és szellemes stílus, a bátran, sokszor a naivitás vádját is nyiltan vállaló kérdező attitüd.

Urs Bitterli - "Vadak" ​és "civilizáltak"
Amióta ​- a felfedezőutak nyomán - érintkezés létesült Európa és a többi földrész között, nemcsak a többi kontinens, hanem Európa életét is átformálta az érintkezés számtalan gazdasági, politikai, kulturális és szellemi következménye. Igen nagy irodalma van a gyarmatosítás gazdaság- és politikatörténetének. Urs Bitterli - az egyoldalúság kockázatát is vállalva - főként a kulturális, szellemi hatásokról ír. A svájci kultúrtörténész minden eddigi feldolgozásnál mélyebben ábrázolja a kontinensek érintkezésének kétirányúságát is. Nemcsak arról ad számot, milyen nyomorító volt Európa hatása a mai "harmadik világra", hanem arról is, hogy milyen szellemi-erkölcsi folyamatok zajlottak le magában Európában a gyarmatosítás hatására. Különösen gazdag a könyvnek az európai felvilágosodás főműveit elemző része, de az érintkezés látványosabb csomópontjai is életre kelnek a könyv lapjain - a hajózás technikájától a térképészetig, az észak-amerikai indiánoktól a távol-keleti hittérítőkig...

Fábián Katalin - A ​Makoldi család
Hogyan ​élnek a hetvenes években azok, akiket – jobb szó híján – "telepieknek" neveznek? Barakkokban laknak, összepréselve – egy-egy családra kilenc négyzetméternyi hely jut, hozzá egy sufni, és az utóbbi időkben egy konyha is. A szobák padlózata beton, a falakból többnyire kifelejtették az ablakokat, hiszen eredetileg nem emberi lakás céljaira szánták őket, raktárépületek voltak, csak később töltődtek fel egyre ijesztőbb sokaságban hajléktalanokkal. A zsúfolt barakktelepek a Horthy-korszakban keletkeztek, s a szocialista Magyarországon lassan valamennyit lebontják. Nem egy – köztük Fábián Katalin történetének színhelye – átvészelte a háborút. A telep Budapest egyik külső kerületében húzódik. A háborúban bombatalálat érte, sok lakás elpusztult, száznál is több öreg ember meghalt akkor. De a telep maradt. Éveken át tartó huzavona után néhány hónapja került lebontásra. Egykori lakói valamennyien, így a könyv szereplói, a Makoldi család is – lakáshoz jutottak. Akik itt éltek sem kerestek kevesebbet, mint a többi fizikai munkás. Az iskoláztatás, a továbbtanulás, a kulturálódás előttük is nyitott, de tudnak-e, élhetnek-e a lehetőségekkel? Hogyan találtak – találnak – maguknak élettársat, milyenek a párválasztás lehetőségei, hogyan nőnek fel gyerekeik, hogy tudják jövőjüket biztosítani? A Makoldi család története megrázó, izgalmas olvasmány. Főhőse Makoldi Mihályné, ötvenkét éves, konyhai segédmunkás. Öt lányt nevelt fel a telepen, s gondoskodott a vele élő, alkoholista, szklerotikus férjéről, akitől különben hosszú évek óta különvált már. Igazságos és igazságtalan, erőszakos és szelíd, de minden terhet magára vállal. Okos és szép. Mitikus erejű asszony. Hiteles, tudományosan pontos, magasrendű írói munka Fábián Katalin munkája. Katartikus hatású.

Romano Rácz Sándor - Cigány ​sor
A ​Cigány sor megírásának nem célja volt, hanem oka: valami feszítő, belső erő késztetett rá, hogy megírjam. Úgy érzem, minden, ami életem során eddig történt velem, titkon erre a munkára készített fel. S hogy milyen gyakorlati hasznot remélek tőle? Talán akik eddig kedveltek, de nemigen ismertek minket, cigányokat, most megszeretnek; akik utáltak, ezután egy kicsit kevésbé fognak utálni; és akik továbbra is nagyon utálnak, pontosabban fogják tudni, hogy kiket utálnak." „A verbális agresszió legjellegzetesebb formája az asszonyoknak egy pontosan körülírható rituálé szerint zajló és naponta ismétlődő mű-veszekedése volt. A közös udvaron beszélgettek a napi gondokról, eseményekről, miközben fél szemmel állandóan a körülöttük játszó gyerekeket figyelték. Majd minden átmenet nélkül, mintegy vezényszóra, veszekedni kezdtek. Szörnyű átkok, trágárságok hangzottak el, amelyek el-borzaszthatták a kívülállót - olykor a nyomaték kedvéért a szoknyájukat is felemelték. Néhány perc múlva oly hirtelenül ért véget a veszekedés, ahogyan elkezdődött, és az asszonyok ott folytatták a beszélgetést, ahol a ribillió előtt abbahagyták." „Érdekes, ahogyan a politikai pártok preferálják a különböző cigány csoportokat. Az MSZP elsősorban a beásokkal szeret együttműködni, az SZDSZ és a Fidesz pedig az oláh cigányokkal. Sokat gondolkoztam, de nem tudtam megfejteni a nyilvánvaló vonzalmak okát.