Gamiani: Tejet! Tejet! Jaj, tejet!
Nem értettem, miért kiabál ily kétségbeesetten, mintha halálán volna, mígnem Julie egy hatalmas műhímtaggal fölfegyverkezve jelent meg, amelyből a beletöltött meleg tejet egy rugó segítségével akár tíz lépésre is el lehetett lőni. Julie felszíjazta a leleményes szerszámot a megfelelő helyre. A legpompásabb csődör sem mutatkozhatott volna, még ereje teljében sem, erősebbnek – legalábbis ami a méretet illeti.
Kapcsolódó könyvek
Choderlos de Laclos - Veszedelmes viszonyok
Ez a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.
Georges Bataille - A szem története / Madame Edwarda / A halott
Georges Bataille mindhárom kisregénye a már-már őrületig felfokozott nemiségről szól. Hallatlanul obszcén és pornográf írások, de minden egyes sorukban érezhető az a szorongás, amely az eszeveszett kicsapongásokat és szentségtörést kíséri.
Bataille hőseinél minden perverzió olyan, mint egy hőstett; a legelvetemültebb kicsapongások közben is a halállal viaskodnak. Ettől olyan felkavaró a könyv: Bataille-nál a szexualitás véresen komoly, s minden erotikus játékban, minden aktusban jelen van a halál.
Georges Bataille a szürrealistákkal együtt indult, több folyóiratot is vezetett, igen nagy hatást gyakorolt a későbbi nemzedékekre. Különösen az erotikai tárgyú írásai jelentősek. (Erotikum című esszékötete jövőre jelenik meg a Mérleg sorozatban.) 1962-ben halt meg.
Oscar Wilde - Teleny
Vitathatatlan, hogy Oscar Wilde (1854-1900) igazi zseni volt, hiszen csak egy zseni tudja oly szélsőségesen megosztani a közvéleményt, mint ahogy tette ezt ő. A tragikus sorsú nagy deviáns bizarr, megrendítő, rejtelmes pályájú könyvével jelentkezik a kiadó, egy megdöbbentő művel forró erotikáról, szerelemről és megszállottságról. Pompás, szórakoztató, ugyanakkor igen szomorú szenvedélytörténet ez a homoerotikusnak is nevezhető regény, mely a már-már beteges rögződés és a nagyon is emberi hűtlenség drámája, s bizony olyan könyv is a Teleny, melyet a világirodalmi köztudat még pár évtizeddel ezelőtt is szégyellt és figyelmen kívül hagyott. A történet elsősorban a Teleny és Camille Des Grieux között kibontakozó szerelmi kapcsolatról szól. Köntörfalazás nélkül, nyíltan mond ki a szerző olyan dolgokat, amivel megbotránkoztatja az olvasót. Érzékletesen ábrázolja a francia bordélyok duhaj mindennapjait, a különféle szeretkezések legintimebb pillanatait. Ám nem csupán ebből áll a mű, hiszen az író egyúttal lerántja a leplet kora társadalmáról is, görbe tükröt állítva a viktoriánus kor erkölcsi normái elé. A fiatal Camille és Teleny mindent elsöprő szerelme meghiúsul, a társadalom bűnösnek tartja az ifjú szerelmeseket, az a társadalom, amely a valóságban sokkal nagyobb fertőben van, sokkal mocskosabb bűnök terhelik, az a társadalom, amely Wilde-ot is kivetette magából, s csak később ébredt rá, hogy egy kivételes művésszel, a 19. századi irodalom legnagyobb alakjával művelte ezt.
Cora Carmack - Szakítópróba
Szüzesség.
Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban...
Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban), stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk, megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes embereknek is szükségük van szerelemre…
Czére Gyöngyvér - A férfiak elárulása?
Ott vonaglottunk az előszobaszőnyegen, ruháink szanaszét dobálva: egyikünk mindig elindult kúszva a szoba felé, hogy a vetett ágyon áldozzunk tovább a csodás gyönyörnek, de a másikunk mindig rávetette magát az előszobaszőnyegen, megállította a soba felé kúszó testet csókokkal, harapásokkal. Így egy órába is beletelt, azt hiszem, amíg bevergődtünk a szoba előre megvetett kanapéjára. Hosszú idő telt el mindenesetre, s csak arra emlékszem, hogy Ági fanyar, bodzaillatú ölére hajoltam... - Tényleg így élted ezt át? - hajolok előre a fotelban. - Ilyen szépségesen, költőien? - Így - bólint Laura, zománcos fogai nedvesek az emlékezéstől. - Így emlékszem mindenre.
Gabrielle Wittkop - A nekrofil
Ha létezik könyv, ami megosztja olvasóit, és a legszélsőségesebb véleményeket váltja, provokálja ki, A nekrofil kétségkívül ezek közé tartozik. Hőse, Lucien, a mindig fekete ruhát viselő párizsi régiségkereskedő egyaránt kedveli a nőket és a férfiakat, feltéve hogy megfelelnek egyetlen követelménynek: ne legyenek immár az élők sorában. Magányos szenvedélye a messzi gyermekkorban gyökerezik. Anyja halálával megrázó körülményeit, a gyász színei és díszletei, az a bizonyos szövőlepke illat, amit halottak párállanak maguktól, egy életre erre a magányos szenvedélyre ítélik.
Mígnem… Lucien váratlanul szerelmes lesz. Az Ő kedvesei azonban, a természet elrendelése folytán csupán rövid időt tölthetnek nála. És akkor Lucien felveszi a reménytelen küzdelmet a halál ellen, a semmi ellen, amibe mindenki áttűnik egyszer. Ezzel a szép és reménytelen harccal emelkedik ki a példátlan naplóregény a szokványos rémtörténetek sorából, és válik a szerelem, a magány, a sors ellen vívott küzdelem költeményévé.
Susan Swann - Csoportos játékok
Engedelmesség, emlékszel? Talán nem tanultad meg a leckét? Ó, dehogynem, Mary jól megtanulta a leckét. Tudott a hatalmi játszmákról két szerető között, és arról is, hogy az engedelmesség alapvető követelmény, ha valaki egyszer már alkut kötött a Titkos Társasággal és elfogadta játékszabályait. Mindezt a férfi is tudta. Tökéletesen tisztában volt Mary kötelességeivel, és a lány úgy érezte, mintha lelkének egy rétegét máris lehámozták volna róla. A tudás hatalmat adott a férfi kezébe Mary fölött, és a lány beleborzongott az izgalomba. A behódolás vágya elárasztotta a testét, és felszabadította érzékeit...
Virna DePaul - A rossz testvérrel ágyba bújni
Melina Parker elbűvölő, kedves lány, de nem éppen a legjobb szerető. Mikor egy újabb férfi szakít vele emiatt, úgy dönt, ideje fejleszteni ágybeli képességeit.
Gyerekkori barátját, Max Daltont kéri meg, hogy adjon neki szexleckéket, pedig titokban a férfi ikertestvérébe, Rhysbe szerelmes már évek óta.
Melina végül rossz ágyban köt ki, és Rhys tanítja meg neki, mi az igazi szenvedély.
Frédéric Lasaygues - Egymás bőrében
A kötetsorozat egy Franciaországban idén megjelent, nagy port kavaró, olvasmányos és humoros, gyakran sikamlós, ugyanakkor egy kapcsolat lényegét mélyen feltáró kisregénnyel nyit. Az alaphelyzet egy jó scifiére hasonlít: férfi és nő szerepet, sőt testet cserél; de előkészíti a helyzet- és jellemkomikumot is. Félreértések, elhallgatások, leleplezett titkok követik egymást - miközben a szereplők lelki húrjain játszik a szerző. Szex, szerelem, házasság, csalás és megcsalatás az egyik - munka, karrier, bürokrácia, korrupció, szervilizmus a másik oldalon. Ki melyik szerepet játssza szívesebben? Ebben a párkapcsolatban ki a férfi és ki a nő? Jó-e nőnek/férfinak lenni? Vajon mi magunk igazi nők/férfiak vagyunk-e?
Abby Lee - Hol jár az eszem?
Abby Lee egy talpraesett, pimasz és rendkívül nyitott fiatal nő. A középszerű szexuális életet enyhén szólva kevésnek érzi, olyasmi után kutat, amire mindig is vágyott. Íme az ő különleges kalandjairól vezetett bensőséges naplója!
Abby semmilyen lehetőségtől nem zárkózik el, legyen szó játékszerekről, szabadtéri élvezetekről vagy egy harmadik fél bevonásáról. Lelkesen dönget végig az egyéjszakás ismeretségekkel, alkalmi menetekkel és más tiltott gyümölcsökkel szegélyezett ösvényen, miközben friss, fanyar humorral vonja le a konzekvenciákat, és bőkezűen osztogatja - nem éppen elvetendő - jótanácsait nőknek, férfiaknak. Örömökkel teli útkeresése közben összetalálkozik Blogpasival, és elmereng: vajon fel tudja-e adni az egyik ágyból a másikba ugrándozást, és képes lesz-e végül megállapodni?
"Egyszerűen szeretni kell ezt a lányt, aki ilyen derűsen vállalja: - lgazuk van, valószínűleg fixálódtam a szexre'." (Eve Magazin)
Emma Allan - Barátnők titkai
.....Elnyúlt a hatalmas kanapén és levette a csomagolópapírt. Nem volt kétséges, hogy mit tartalmaz a doboz: TÖBB FOKOZATÚ VIBRÁTOR. Egy kártya hullott a doboz mellé, rajta dőlt betüs kézírással két szó: Élvezd! Adrienne.Adrianne jól látja, a szexet is gyakorolni kell, hogy jó legyen. Ahogy a dobozfedelet kipattintotta, a vibrátor az ölébe esett. Sokkal nehezebb volt, mint képzelte. Egy kicsit idegenkedve, hüvelyk- és mutatóujja közt tartva emelte fel. Hússzínűműanyagból készült, élethűen mintázta a felálló férfi szerszámot, még az ereket is ki lehetett venni rajta. A talapzatán lévő gombbal az erősséget lehetett állítani. Elfordította a kapcsolót: a masina olyan hirtelen kezdett zümmögni és vibrálni, hogy ijedtében az ölébe ejtette. A rezgések megremegtették a combját és.....* * *......Életében először Caroline azt kívánta, bárcsak tapasztaltabb és ügyesebb lenne a szexben. Le akarta nyűgözni a férfit a repertoárjával, hogy olyan élményhez juttassa, amit az soha életében nem felejt.
Ismeretlen szerző - 26 éjszaka
"Mr. Walling gazdag, sikeres üzletember, a szex megszállottja. A nők a lábai előtt hevernek, hódításainak egyetlen személy áll ellen: a titkárnője. De talán ő sem sokáig... - Tudja, mit kellene tennie, Mr. Walling? Menjen végig sorrendben az egész ábécén. Úgy vélem, komoly kihívás lenne, szemben azzal, hogy rendszertelenül, nyakra-főre teríti le az áldozatokat. - Hajlandó lenne fogadni velem, hogy képes vagyok-e huszonhat nővel lefeküdni, a keresztnevük kezdőbetűje alapján ábécé sorrendbe rendezve? Méghozzá hat hónap leforgása alatt? - És mi lenne a tét? - Nos, ha valamilyen okból kifolyólag én veszítek, megduplázom a fizetését. Ha viszont nyerek, ön hajlandó feljönni hozzám..."
De Sade márki - Szodoma százhúsz napja
Marquis de Sade több mint két évszázaddal ezelőtt írta híres-híredt könyvét, mely magyar nyelven most jelenik meg először. Egy előkelő társaság négy hónapját jeleníti meg: ezen a százhúsz napon régi történetek elmesélésével és a gyakorlatban is a legkülönfélébb perverzióknak élnek.
Sade márki fantáziája ebben a műben olyannyira rájárt a szexuális és egyéb perverziókra, hogy az utókor az ő nevéből képezte a - történelemmel egyébként egyidős - "szadizmus" fogalmát. Ezt a könyvet tehát csak azoknak a felőtt olvasóknak ajánljuk, akik pornográf tartalmától és durvaságától el tudnak vonakoztatni, s meglátják benne a rokokó világ túláradó szexuális fantáziáját.
Laure Charpentier - Gigola
Párizs a hatvanas években. A 25 éves, fiús életet élő homoszexuális lány elrontott orvosi tanulmányai és az első, szerencsétlenül végződő szerelem után az éjszakai életbe veti magát. Gigola néven tökéletesen férfias dendivé válik. Szmokingban jár, vörös szegfűvel a gomblyukában, ezüstgombos, kobra fejű botot lóbálva. Így lesz a Pigalle prostituáltjainak és az előkelő negyedek gazdag nőinek a kedvence, lányokat futtató, kifinomult selyemfiú-lány. Dől a pénz és az alkohol. De találkozása a távolságtartó Alice-szal, aki a legjobban ellenáll vágyának és uralkodásának, a hanyatlását jelenti. Az 1972-ben kinyomtatott Gigolát akkor a cenzura betiltotta. A kígyófejű bot gombjának erotikus képe riasztotta volna el a véleményformálókat? Évtizedekkel évvel később Gigola még mindig a hatvanas évek Pigalle-jának egyik legelbűvölőbb (vagy legbotrányosabb) személyisége. Laure Charpentier író-filmrendező, tucatnyi sikeres regény szerzője. A Gigolát nemrégiben filmesítették meg Charpentier rendezésében, a címszerepet Lou Doillon alakítja. A szerelemnek nincs neme mondta egy interjúban a szerző, akinek története - maga vallja - nagy mértékben önéletrajzi ihletésű. A filmváltozat máris diadalt aratott, díjat nyert a sevillai Európa Filmfesztiválon, és Cannes-ban is bemutatják.
Laurell K. Hamilton - Isteni vétkek
Mintha nem lenne elég az ikreivel terhes Meredith NicEssus faerie hercegnőnek visszarázódnia a Los Angeles-i mindennapok valóságába – odahagyva trónt és koronát –, a rendőrség egy sorozatgyilkossági ügyben kéri segítségét: a városban élő féltündéket valaki brutális módon lemészárolja, a holttesteket pedig tündérmesekönyv-illusztrációk mintájára rendezgeti el. Ráadásul feltűnik az Angyalok városának tündérkeresztanyja is, csáberejének mindenhatóságába vetett megingathatatlan hitével.
Merrynek nemcsak az emberek világában kell helyt állnia, a mágia visszatérő hatalmával újraéledő sidhe udvartartások intrikái is megnehezítik életét, ugyanakkor testőrei és szeretői – belső konfliktusoktól, vetélkedésektől sem mentes – hadával is meg kell birkóznia. Azt hitte, sikerült hátrahagynia a vért és a politikát; idilli életről álmodott a napsütötte Los Angelesben, szerettei körében. De itt az ideje az ébredésnek, rájönni, hogy a gonosz nem ismer határokat, és senki nem él örökké – még a mágiával élők sem.
Hamilton erotikával fűszerezett fantasyregény-sorozatának újabb kötete a hű rajongókat ismét bűbájának hatása alá vonja.
Ismeretlen szerző - Gyönyörű gyönyörök
A lelkek közti csillagászati távolság, melyről Tóth Árpád panaszkodott, nem csökkent - de gyakrabban enyhíti kínjait a testek közelsége: az erotika.
Gaston Leroux - Az operaház fantomja
"Az operaház fantomja nem mese. Egyáltalán nem az volt, aminek sokáig hitték, nem holdkóros művészek, babonás igazgatók találták ki, nem a kartáncos kisasszonyok, a balettmamák, a jegyszedőnők, a portások és a ruhatári alkalmazottak túlfűtött képzeletének fura teremtménye.
Bizony hogy létezett, hús-vér ember volt, noha mindent megtett, hogy szakasztott olyan legyen, mint egy igazi fantom, vagyis egy árnyalak."
Így kezdi világhírű regényért Gaston Leroux, a francia krimi század eleji nagy klasszikusa, aki az "igazi" irodalom olyan nagyságait mondhatta rajongó barátainak, mint Apollinaire vagy Éluard, és akinek hatvan (!) kötetét ma már a _posztmodern_ előképeit is újra felfedező rácsodálkozással szokás emlegetni.
Boris Vian - Venyigeszú és a plankton
A kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni.
A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé.
„Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.”
Takács M. József
J. M. G. Le Clézio - A láz
J. M. G. Le Clézio kötetének visszatérő motívuma a lázas állapot, melyet egy közönséges fogfájás, meghűlés vagy napszúrás is kiválthat. A lázas ember azonban mégsem teljesen önmaga; hallucinál, ébren álmodik, múltja megelevenedik, vagy éppen képzelgései rabjaként egy másik ember életét kezdi élni. Roch napszúrás hatására kezd el hallucinálni. Izzadságtól csatakos ágyán fekve azt képzeli, hogy szeretkezik, és delíriumában lassan átváltozik azzá a nővé, akit a karjában tart… „Ez a könyv kis őrületeinkről szól. Mindennap elveszítjük a fejünket. Dühbe jövünk. Ujjongunk. Részegek vagyunk. Ez általában nem tart soká, de épp elég. Valóságos vulkánok vagyunk. Szüntelenül kitöréssel fenyegetünk” – írja a kötetről a szerző, akit idén a svéd királyi akadémia irodalmi Nobel-díjjal tüntetett ki. Le Clézio „az érzéki eksztázis szerzője”, aki hazájában valóságos ikon, és akinek helyenként kísérletező és vad, máshol finom szövetű és árnyalt regényei szerte a világban nagy népszerűségnek örvendnek.
Agatha Christie - Fülemüle-villa / The Philomel Cottage
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.