Hárs László nagy sikerű regényének harmadik kiadása lányokról szól lányoknak. Illetve: különösképpen egy lányról, aki egy személyben két szerepet játszik: önmaga ikertestvére is. Boróka Biri szerény, vidám vidéki kislány, aki az egyik budapesti tér huligánjainak szemtelenkedéseiért úgy fizet, hogy maga huligánabbnak, szemtelenebbnek tetteti magát minden huligánnál… Hogyan játssza el két szerepét, és hogyan diadalmaskodik végül Biri igazi “énje” a nyegle Bori felett – erről szól a regény, melyben vidám és ábrándos, hangos és halk, jó modorú és modortalan pesti fiúk és lányok ismerhetnek magukra a kalandos történet olvasása közben.
Kapcsolódó könyvek
Fazekas László - Villantó
- Te Csaba, ugye te szerelmes vagy a Varga Boriba? - kérdezte a Bolyos hirtelen.
Mit feleljen neki? Csaba rádöbbent, hogy ő még sohasem tette fel így magának ezt a kérdést. Hülyeség! Mi az, hogy szerelmes? Természetesnek vette, hogy jóban van Borival, hiszen ez így volt, amióta csak az eszét tudja. Jó volt együtt, meg néha rossz is volt, de hogy ő szerelmes volna belé!
Egy intő és egy Balatonon töltött tavaszi szünet kapcsán villant fel először Csabában és Boriban, hogy egymás iránti rokonszenvük talán több is, mint pajtásság. De amíg eljutnak idáig, többször szembe kell fordulniuk egymással és önmagukkal. Az élet bizony tizenéves korban sem mindig egyszerű!
Magyar Katalin - Ének a küszöb előtt
Zódor Klári szorgalmasan rója nap mint nap a sorokat újdonatúj naplójába. A tizenhárom éves, testvér nélkül felnőtt, koraérett - és ráadásul örökké fölös kilói miatt aggódó - kislány azonban szinte észrevétlenül fölhagy az írással, s most már áradó bőbeszédűséggel, sok humorral meséli tovább élete folyását: csetlés-botlását a felnőttek titkokkal terhes világában, bimbózó érdeklődését a másik nem iránt, a zene ellenállhatatlan vonzását, rajongásból és fondorlatos bölcsességből szőtt barátkozásait. Igazi, mai csitrit rajzol meg Magyar Katalin a Pöttyös sorozat új darabjában, akárcsak korábbi, nagy sikerű leányregényében, a Hej, Krisztiná!-ban. A kötetet Görög Júlia illusztrálta.
Veronica Robinson - A fogoly sziget
"A fogoly sziget" a Franciaország tőszomszédságában fekvő Jersey szigetre, amely az angol birodalomhoz tartozik, de a második világháború alatt a német fasiszták tartották megszállva. Veronica Robinson az itt élő fiatalok ellenállásával ismerteti meg az olvasót. A történet középpontjában Mary áll, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő és családja a németekkel barátkozik, és ezért iskolatársai elfordulnak tőle. Mary, hogy társai megbecsülését visszaszerezze, veszedelmes lépésre szánja el magát...
Gergely Márta - A mi lányunk
A regény 1918-19-be vezeti vissza az olvasót. Színhelye egy nagy múltú, jellegzetesen dunántúli város. Itt lakik a könyv ifjú hősnője: a tizenkét éves Jakab Zsófi; nem a Belváros kosaras ablakú, előkelően zárkózott házainak egyikében, hanem kint, a város szélén, a hepehupás Ótemető utcában. De Zsófi azért gyakran megfordul a Belvárosban is, hiszen - szegény proletár kislány létére - az apácákhoz jár polgáriba. Zsófi szépre, jóra sóvárgó lelkét vonzza a gazdagok világa, mely annyival szebbnek, jobbnak tűnik a szemében, mint a magafajta szegények nyomorúságos élete. Azért tanul, hogy egyszer ő is olyan finom és művelt lehessen, mint a gazdagok, s az oltár előtt térdepelve, könnyekkel a szemében könyörög szíve alázatosságáért. Hiszen az a legnagyobb hibája - legalábbis Mater Marcella szerint -, hogy nem elég alázatos! Zsófi azonban hiába igyekszik, hiába tanul, eljön a nap, amikor Mater Marcella sátánnak bélyegzi őt, s kitiltják az iskolából. Nehéz próbatétel ez Zsófi számára. Minek éljen, ha nem tanulhat tovább, ha nem válhat különbbé, mint a többiek? A választ - sok tízezer hasonló sorsú munkásgyerekkel együtt - Jakab Zsófi is a születő Tanácsköztársaság új eszméitől kapja meg. Hogyan ismerkedik meg Jakab Zsófi a szegények igazságával? Hogyan alakul sorsa mint "munkásiskolásé"? Hogyan válik belőle a mi lányunk, aki a Tanácsköztársaság bukása után is megmarad azon a becsületes úton, melyet egy életen át követhet - erről szól Gergely Márta fordulatos, finom lélekrajzokban és erőteljes képekben gazdag új írása.
Thury Zsuzsa - Mostohatestvérek
Nem könnyű dolog mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri. Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, lélektani feszültségű regénye.
Hermína Franková - Ki tud franciául?
Ebben a történetben nagyon fontos, hogy valaki tudjon franciául! Mert a sportpálya szélén álló barakkban egy titokzatos, sovány, lerongyolódott fiú vacog, akiről a kisváros sihederei lassan-lassan megtudják: fogolytáborból szökött francia. Ki lesz a tolmácsa? Hogyan sikerül a gerekeknek elbújtantiuk, etetniük, felruházniuk úgy, hogy még a szülők se tudjanak róla, hiszen még tart a II. világháború, és németek állomásoznak a kisvárosban.
Frances Hodgson Burnett - A titkos kert
Évtizedek óta kultuszkönyv, amit nagyanyáink és apáink is változatlan érdeklődéssel olvastak, s olvassák a mai fiatalok is. A könyvnek számtalan különféle kiadása jelent meg, filmet is készítettek belőle, manapság is játsszák. Az édes-bús történet központi szereplői: egy zárkózott, árva kislány és egy betegeskedő kisfiú, akik rátalálnak az elveszett Édent felidéző, varázslatos kertre - és egy jó barátra, Colinra. A könyv most új köntösben, de változatlan szöveggel jelenik meg.
Johanna Spyri - Heidi
Az ifjúsági irodalomnak vannak nemzedékről nemzedékre olvasott, örökéletű művei. A múlt században élt svájci írónőnek, Johanna Spyrinek Heidije ilyen "örök" lányregény. Főhőse egy svájci kislány, aki a maga egyszerű jóságával, tiszta szívével nemcsak megállja a helyét árvaságában, hanem szeretetével és életörömével megváltoztatja maga körül az embereket. A napsütötte havasi legelők ragyogásában, ahol szegénységgel, betegséggel, magánnyal küszködő emberek viselik nehéz sorsukat, Heidi embersége, bizalma és hite megteremti az erény és jóindulat szép rendjét.
AZ életszeretetnek és humanizmusnak ezt a kivételesen szép eposzát ma sem lehet meghatódás nélkül olvasni.
Ruth Morris - Szökevény
Az ausztráliai írónő regényének hőse a tizenkét éves Joanne Mitchell. Ő a "szökevény", aki elhagyja a rideg nevelőszüleit, hogy valahol meleg otthonra találjon. Kalandos útja Ausztrália vadregényes tájain vezet keresztül, s míg az olvasó a távol tájakkal és az ott élő emberekkel ismerkedik, szívből kívánja, hogy a kislány elérje célját. Az izgalmas cselekményes regény Borbás Mária fordításában, Kondor Lajos illusztrációival kerül a magyar olvasók kezébe.
Fekete Gyula - Kincskereső Pipitér
1944 novemberében egy észak-borsodi falu fölött találat ért egy vadászkastélyt, s benne pusztult az öreg kasznár is. Titkát magával vitte a sírba: hová rejtette a Szapáry grófok vagyonát? Másfél évtizedig elhagyottan állt a romkastély, baglyok, denevérek vertek tanyát sötét padlásán, s az elvadult parkban gyerekek kergetőztek. Egy júniusi estén eltűnt közülük egy kislány... és itt kezdődik a történet. Pipitér és barátai, miután a kincskeresés apró örömökkel, csalódásokkal, kemény próbákkal és sok-sok vidámsággal teli útját járják, megtudják, hogy a talált kincsekkel nem egyvalaki lesz több midenkinél, hanem egy kicsit mindenki több lesz, mint volt - önmagánál lesz több.
Alice Vieira - Rosa, kis húgom, Rosa
Marianának nagyon nehéz. Egyszerre csak tele lesz a lakás pelenkával, cuclisüveggel, sírás-rívással, s vele már alig törődik a papa, a mama, a nagymama. Húgocska "érkezett" a házhoz...Mindez persze egy magyar kislánnyal is megeshet, de talán kicsit másképp, Mariana és családja ugyanis Portugáliában él...
André Dhotel - Ahová nem juthatunk el soha
Felejthetetlen emlék fákról, vízipókról, parti fövenyről, tengerről és kék égről, s ez az emlék erősebb az előkelő és gazdag környezetnél, amelyben Heléné él. Nevelőapja számára teljesen érthetetlen, miért szökik meg többször is a kislány, de az olvasó tudja, az emlék sarkallja, hogy megkeresse elveszett édesanyját és otthonát. Sok kaland, izgalmas viszontagság után, barátai segítségével ez végre sikerül is. A cselekményben gazdag, lírai hangvételű kis regény a "Pöttyös" sorozatban jelenik meg, Keserű Ilona művészi illusztrációival.
Beczássy Judit - Piri
"Ismersz, tudhatod, hogy nem a világba beszéltem, amikor azt mondtam, hogy nem megyek férjhez. Az ellenségem sem foghatja rám, hogy nem volt kiben válogatnom, bár a kínálat erősen kihívta bírálatomat, és alakította a férfiakra vonatkozó véleményemet. Aladárról (a jogászról, aki a sok képeslapot küldte a képzőbe) tudsz, róla kár több szót vesztegetni. A sors különös kedvezése volt Apa áthelyezése, mert akkor még zsenge emberismeretemmel képes lettem volna két évig várni rá, és csak azután verni a fejemet a falba. A főhadnagyról éppen eleget tudzs, hogy megértsd, milyen őszinte volt férjhez nem menési elhatározásom. ezek után jött - Jani. Nem állíthatom, hogy szépeket mondott, és azzal vett le a lábamról. Még egy ártatlan bókot sem kaptam tőle soha, se virágot, se éjjelizenét. Nem mondta, hogy nem tud nálam nélkül élni - talán ezért... És egyszer, persze otthon, a kapuban, se szó, se beszéd, csak megkérte a kezemet..." Beczássy Judit regénye végigkíséri Pirit életútján, az első világháború előtti években, míg révbe nem ér: férjhez megy ahhoz a bizonyos rokonszenves, komoly, fiatal mérnökhöz, aki - látszatra - még udvarlónak sem való.
Ezt a regényét, melyet az ifjúságnak szánt, 1961. február 1-én fejezte be. És február 20-án meghalt. Bár nem volt fiatal, mégis váratlan és fájdalmas volt az elmúlása. Beczássy Judit tele volt derűvel és optimizmussal, szerette az életet és most már nincs többé. A beszédes ajkak elnémultak, a toll kihullott szorgalmas kezéből. A mély emberi együttérzés, a gyengék, szegények és elesettek iránt érzett mély rokonszenve írásainak alaphangja. Cikornyátlanul, világosan írt, közvetlen hangon, póz nélkül, teljes odaadással és felelősséggel. Emlékét és munkásságát megőrzik szép és maradandó értékű könyvei. A felszabadulás után három ifjúsági regénye jelent meg: a Marika, az Egyszer vagyok fiatal és ez a legújabb, életének utolsó műve, melyen szinte még érzik kezének melege, a Piri. Ebben jórészt a saját ifjúkorát írta meg. Aki ezt a könyvet elolvassa, közelebb jut hozzá és még jobban szívébe zárja.
Kántor Zsuzsa - Csalánba nem üt a mennykő
Kántor Zsuzsa regényei népszerűek. Szeretik, szívesen olvassák őket a gyerekek. Érthető, mert ezek az érdekes és mulatságos, rövidebb-hosszabb történetek róluk szólnak, az iskoláról, az úttörőéletről, általános iskolás fiúk és lányok problémáiról. A Csalánba nem üt a mennykő című kötet két sikeres kisregényt tartalmaz. A címadó történet sok fordulattal, sok humorral számol be, hogy mennyi veszedelmet áll ki egy túl sokra vállalkozó úttörő. A másik kisregény, a Szerelmem, Csikó meghitten, finom lírával ábrázolja a jól tanuló fiú és a nehezen tanuló kislány barátságát és bontakozó szerelmét. Olyan írások ezek, amelyeken fiúk és lányok egyaránt jól szórakoznak. A kötetet Marton Magda szellemes rajzai díszítik.
Nagy Katalin - Rendhagyó emlékkönyv
A kötetben egy megtalált emlékkönyv kapcsán emlékszik vissza Nagy Katalin a gyerekkorára. Rövid történeteken keresztül mutat be sokféle gyereksorsot, melyekből kiderül, hogy vannak, akik nehezebb körülmények között élnek, őket bátorítani és segíteni kell; és van, akit sokan irigyelnek, ám valójában nagyon magányos. A gyereknyelven írt szövegek sikerének titka az őszinteség és a humor, amelynek köszönhetően a József Attila-díjjal is kitüntetett szerző könyvei minden korban élvezetes olvasmányok kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt.
Régi kedvencek-sorozatunkban olyan könyvek megjelentetését tűztük ki célul, melyek egyszer már belopták magukat sokak szívébe. Mi elővesszük és új, friss illusztrációkkal töltjük meg őket, hogy a mai gyerekek is szívesen vegyék kézbe ezeket a remekműveket, és számukra is legalább akkora élményt jelentsenek, mint nekünk jelentettek évekkel ezelőtt.
Lucy Maud Montgomery - Ezüst Erdő úrnője
Patricia Gardiner minden másnál jobban szerette Ezüst Erdőt.
A Prince Edward szigeten ebben a gyönyörű, régimódi házban született és nevelkedett, ahol a dolgok "mindig ugyanolyanok maradnak", és a jó dolgok sosem változnak. De Ezüst Erdőt sem kerüli el a változás szele az első iskolai naptól egy új kishúg érkezésén és a nagynénje örömteli esküvőjén át Pat első szerelméig.
Pat mindent megoszt szeretett barátaival, és felfedezi azt az egyetlen dolgot, ami valóban sosem változik: a szépséget és a békességet, amire mindig rátalál Ezüst Erdőben, a házban, ami emlékszik az élete minden pillanatára.
Frances Hodgson Burnett - A padlásszoba kis hercegnője
A romantikus regény hőse Sara, egy kedves, szeretetreméltó és dús fantáziával megáldott kislány, aki egy angol leánynevelőintézetben tanul. Édesanyja után váratlanul elveszíti édesapját is, s az addigi jómódból belecsöppen a teljes szegénységbe: ahol addig a tanulók dísze volt, ott szolgasorba kerül, kegyelemkenyéren élhet tovább. A kislányt belső gazdagsága, a mások iránti szerető részvéte, valamint különleges képzelőereje segíti át a megaláztatások hosszú során: Hercegnőnek hiszi magát, s úgy gondolja, hogy egy hercegnőnek béketűrőnek, jószívűnek kell lennie, s így is él. Új barátokra tesz szert, és csodás eseményeket él át, melyek később életének gyökeres megváltoztatását eredményezik.
Az amerikai írónő neve nem ismeretlen hazánkban. Sok műve - pl. A titkos kert - több kiadásban jelent meg, műveiből filmek, színdarabok készültek, amelyek sok generációnak szereztek már nemes szórakozást.
Cili Wethekam - A varázsszemüveg
"Mikor a tanító Ilse elé tett egy füzetet a padra, váratlan dolog történt. Ilse a szoknyája zsebébe nyúlt, és egy szemüveget vett elő. Ormótlan, ódivatú szemüveg volt, a keretes széles, fekete, a leglehetetlenebb kacskaringókkal. Ilyen szemüveget még senki se látott. De ő nyugodtam megtisztogatta, és tömpe orrocskájára illesztette..." Ezt a furcsa szemüveget még Afrikában a sámán csinálta Ilsének, és éppen ezért nem mindennapi jószág, hanem varázsszemüveg. Ilse életvidám egyénisége, bolondos történeti Afrikáról megbűvölnek mindenkit, akivel kapcsolatba kerül. A vidám, fordulatos kislányregényt Zsoldos Vera illusztrálta művészien.
Halasi Mária - A lépcsőháztól balra
A lépcsőháztól balra van egy régi mosókonyha: mesebirodalom a gyerekek számára. Itt nem kell elrakni a játékokat, itt lehet lármázni, rohangálni, falra firkálni. Külön világ ez: nem a felnőtteké, a gyerekeké. Itt verődik össze a kicsi csapat: Zsuzsi, Karcsú Peti, Eta meg Sóki. Mi történt attól a naptól kezdve, hogy a gyerekek felfedezték és megszállták ezt a zugot, mi történt addig, amíg birodalmuk kapuján megjelent egy nagy, rozsdás vaslakat, mely elzárta előlük a gyermekálmok, játékok korát...
Tadeusz Zimecki - Vakáció a kenguruk szigetén
Tadeusz Zimecki neves lengyel író, újságíró könyvei méltán váltak népszerűvé hazáján belül és túl. Kamaszokról írott regényében Ausztráliába viszi el az olvasót, ahol könyvének hőse, Wojtek a vakációját tölti. Ez az utazás sok érdekes kalandot, gyönyörködtető élményt és tanulságos tapasztalatokat tartogat Wojtek számára, s nem utolsósorban egy szép és izgalmas szerelem kibontakozását is.