A ​csodatévő drágakő

Pavel Bazsov - Drágakőhegy ​és más mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pavel Bazsov - Ezüstpatkó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pavel Bazsov - Aranyhajszál
A ​nagy meseköltő, Bazsov történetei a világirodalom legszebb meséi közé tartoznak. Aki csak egyszer is elolvasta bármelyiket közülük, nem felejti el soha. Meséiben a népmesék színpompás világa egybeolvad a drágakőlelőhelyek szorgalmas munkásainak életével, s miközben az olvasó beleéli magát a mesék varázsába, lelkében eltörölhetetlen nyomot hagy a malachitból virágot faragó Danyiluska küzdelme vagy a Rézhegyek királynőjének, az elérhetetlen tündérnek titokzatos varázslatai, a hegyek alatti drágakövek kertje, a lidércek bolygó fényeitől csillogó mocsár. Semmihez nem hasonlítható, különös világ ez, amelyet Bazsovnál jobban nem ismer senki.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Mese ​Szaltán cárról meg a fiáról, a dicső és hatalmas Gvidon hercegről, meg a Lebegyről, a gyönyörű cárlányról
Három ​ékes hajadon fonogat a guzsalyon. Szól a legnagyobbik fennen: Kérne csak a cár meg engem! Sütni-főzni állanék, s mindenkit jól tartanék! Szól utána a középső: Engem kérne cári kérő! Szőne-fonna gyors kezem új ruhát bőségesen!

Boldizsár Ildikó - Boszorkányos ​mesék
A ​kötete főhőse, Amália, a boszorkány szépséges szép, ért az állatok és a növények nyelvén, s csöppet sem gonosz: legfeljebb néha szomorú. De ami a legfőbb: csodás meséket mesél. Mesél az esőről, a napról, a holdról, csillagokról, felhőkről, virágokról, madarakról, színekről és árnyékokról, és a mesék boszorkányos varázslata hatalmába kerít mindannyiunkat, kicsi és nagy olvasót egyformán.

Pavel Bazsov - Lidérc ​anyó kútja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pavel Bazsov - A ​Rézhegyek Királynője
Mint ​minden igazi nagy mesemondónál, Bazsov történeteiben is csodálatosan keveredik valóság és mese ; a drágakövet bányászó és faragó Danyiluska történetei és a Rézhegyek Királynőjének titokzatos varázslatai, a hegyek alatti drágakövek kertje, lidércek bolygó fényeitől csillogó mocsarak, erdők, drágaköveket rejtő bányák tárnái. Semmihez nem hasonlítható, különös világ ez, amelyet Bazsovnál jobban nem ismer senki.

Mihail Pljackovszkij - A ​nyúl, aki senkitől sem félt
Torzsarágó, ​a szürke nyuszi akaratán kívül válik híressé, miután sem a medvétől, sem a tigristől, sem az oroszlántól nem ijedt meg. Csodálata addig tart, amíg valaki rá nem jön, hogy mitől lett ilyen bátor a kis nyuszi… Mihail Pjackovszkij mesehősei – akárcsak az oktondi Torzsarágó – kedves, jóravaló állatok, akik sok mindent tanulnak meg a maguk vagy mások kárán. Hápisápit, a piszkos kiskacsát, Csahost, az éneklő kutyát, vagy a hiú pávát Vlagyimir Szutyejev rajzolta sok-sok évvel ezelőtt. A Sün, akit meg lehetett simogatni című kötet ismert meséi közül most jó néhány új köntösben jelenik meg a legkisebbek örömére.

Benedek Elek - Piros ​mesekönyv
E ​kötetben a világirodalom legszebb meséiből nyújt válogatást Benedek Elek, aki lefordította és átdolgozta e csodás történeteket, és szép magyar nyelven teszi közzé 19 és 22 csodás, fordulatos, elbűvölő meséjét, a magyar gyermekek okulására. A színes hangulatos illusztrációk híven tükrözik vissza a mesék hangulatát. Néhány cím a kötetből: Szigurd királyfi (izlandi); A varázsló ajándéka (finn); Hüvelyk Tamás (angol); A szépségért meg kell szenvedni (szicíliai); A négy évszak (japán); A sárga madár (svéd) mese.

Ismeretlen szerző - A ​Szoria-Moria palota
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​mesemondó szikla
Honnan-hogyan-miért ​jött létre a világ, a Nap, a Hold és csillagok, ki találta meg a tüzet, honnan ered a szél, a vihar és az állatok, ezekre a kérdésekre keres választ az emberiség, amióta benépesítette a Földet. A természethez közel élő emberek mesével próbálnak választ adni arra, amire nem találnak magyarázatot. Így keletkeztek az eredetmesék, a világot teremtő hősök mítoszai, s így az állatmesék is, melyekben az ugrabugra nyúl meg a gyenge teknős túljár a leghatalmasabb állatok eszén. A mesemondó szikla hangját először csak két indián fiúcska hallja, de később az egész falu körülüli a sziklát, sült hússal és tortillával kedveskednek neki, s a szikla elmondja nekik a rég volt idők történetét, a kezdeti korokét, amikor még a Nap földi asszonyt vett feleségül, s az erős indián férfi tartotta az eget, vagy a holló szabadította ki a Holdat és csillagokat egy öregember tarisznyájából. A Népek Meséi sorozat újabb kötete az észak-amerikai népek, indiánok, négerek, eszkimók, fehér telepesek, kanadai franciák ezerszínű mesekincsét foglalja magába.

Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev - A ​tűzmadár
Igazi ​csemegét jelent Alekszandr Nyikolajevics Afanaszjev (1826-1871) író, irodalomtörténész, néprajzkutató 1855-ös orosz mesegyűjteményének első magyar kiadása. Az európai mesekincs legarchaikusabb rétegéhez tartozó orosz mesék világa talán hátborzongatóbbnak tűnik a magyar népmeséknél, de a mesékbe rejtett jó tanácsok, próbatételek és megoldási technikák valódi bölcseleti anyaggá formálják a meseanyagot. Még vonzóbbá teszi a most közreadott gyűjteményt, hogy Vlagyimir Propp, a híres mesekutató is e meseanyag vizsgálatára építette meseelméletét, példát adva az európai mesék további kutatásához és értelmezéséhez. A kötet - hasonlóan a Grimm testvérek és Andersen meséinek gyűjteményes kiadásához - mind a gyerekek, mind a felnőttek számára számos meglepetést és gyönyörűséget kínál.

Ismeretlen szerző - Maya-mayi, ​a hét nővér
Különös, ​ismeretlen világ tárul fel előttünk a kis kötet lapjain: az ausztráliai bennszülöttek ősi világa. Ma is szinte ugyanazon a kezdetleges kultúrfokon él Ausztrália őslakossága, mint száz meg száz évvel ezelőtt. Testvéreiknek tekintik az állatokat, isteni eredetűnek a természeti tüneményeket. A kötet legendái a bennszülött törzsek eredetével, egyes természeti jelenségek keletkezésével, s az ausztráliai állatvilággal foglalkoznak. Különös képviláguk, szokatlan nyelvük egy valaha nagyszámú nép életéről mesél, s ez a nép ma már egyre fogy, egyre pusztul, mióta a Wundák, ahogy a fehér hódítókat nevezik, mind jobban kiszorítják őket ősi földjükről.

Ismeretlen szerző - Világszép ​Vaszilisza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​bőbeszédű teknősbéka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ezüstfogú leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Tűzmadár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Az ​ikertündérek
Az ​Akadémiai Kiadó 6-14 éves gyermekek számára kiadott Mesék, mondák, történetek sorozatának 1990-ben megjelent szép kötete Gajdár Béláné zagyvarónai mesélőtől 1977-1985 között gyűjtött, Az ikertündérek címen kiadott mesekönyve. A kötet 17-17 tündér- és tréfás mesét, 5 állatmesét, 4-4 hiedelem-, illetve novellamesét, 3 legendamesét, 1-1 formula-, ostobaördög-, rátótiádafüzér-, csali-, és végtelen mesét, és 10 színes illusztrációt tartalmaz. A meséket követően Gajdár Béláné mondja el életét, akinek nemcsak terjedelmes, változatos repertoárja figyelemreméltó, de mesekazetta is őrzi szuggesztív előadásmódját, színészi fogásait, hallgatóságot lenyűgöző hangszínváltásait. Tréfás meséi egy részét felnőttek számára már közzétette Nagy Zoltán egy korábbi, az egész nógrádi palócságból gyűjtött és kiadott regionális kötetben, bizonyítva ezzel, hogy Gajdár Bélánét felnőtt és gyerek egyaránt élvezettel hallgathatta sok éven keresztül.

Ismeretlen szerző - Esti ​mesék a boldogságról
Esti ​mesék a boldogságról... ez a címe ennek a könyvnek, amely a világ különböző tájairól való népmeséket, regéket, és híres írók meséit tartalmazza. Arab, észt, lengyel, svéd, koreai és magyar, Andersen és Grimm-mesék egyaránt szerepelnek a könyvben. Más népek, más életformák, különböző történetek – de mégis sok a hasonlóság. Csupa jól ismert szavak, fogalmak: segítőkészség, jóság, őszinteség, hűség, szeretet, becsületesség, kitartás, tisztesség, barátság – ezek olyan fogalmak, amelyek mind kapcsolódnak a boldogság megteremtéséhez. Ezek a szavak a világ minden táján ugyanazt jelentik–csupán a hozzájuk kötődő történetek mások.

Vlagyimir Jakovlevics Propp - A ​varázsmese történeti gyökerei
"A ​következőképpen lehetne bemutatni az egyik legelterjedtebb, a sárkánnyal folytatott harcról és a leányszöktetésről szóló meseszüzsé keletkezésének és alakulásának vázlatos történetét. [.] Az első stádium a rítusé, a ténylegesen elvégzett rítusé. A második stádium a mítosz: a rituális gyakorlattal már felhagytak, és úgy tekintenek rá, mint értelmetlen és elítélendő szokásra. Megjelenik a hős, az istenek fia, hogy elpusztítsa a leányrabló szörnyet. Az emberek hisznek a mítoszokban, a mítoszoknak vallásos értelmük van, a közösségek szakrális hagyományait hordozzák. S végül a harmadik stádium a meséé. A mesei váz változatlan marad, a szüzsé néhány vonása átalakul, az elbeszélést azonban már kitalált, fantasztikus történetként fogadják. A hős a maga ereje vagy szépsége miatt kelt csodálatot, többé nem isteni alak, hanem ember, a cárevics, idealizált és gyönyörű. [.] De vajon minden varázsmesei szüzsé hasonló stádiumok mentén fejlődött? A kérdés nagyon is kézenfekvő, mégis helytelennek tartom. Mindig arra igyekeztem rámutatni, hogy a varázsmesék [.] egy egységes rendszer részei, és egyetlen kompozíciós séma szerint épülnek fel. Következésképpen nem is igen beszélhetünk különálló mesetípusok keletkezéstörténetéről, sokkal inkább a varázsmesék hagyományrendszerének történetiségéről. A varázsmese történeti gyökerei című munkámat is ennek a kérdésnek szenteltem" - foglalta össze munkájának téziseit Propp. Manapság már aligha vitatható, hogy A mese morfológiája "második kötetének" tekintett mű nélkül a korábbi, a strukturalista folklór- és irodalomtudomány klasszikusává vált Propp-mű jó néhány alapvető következtetése sem érthető meg. Mégis óva intenénk a két mű olvasóit attól, hogy az első kötetet mint a varázsmesék szerkezeti leírását, a másodikat pedig mint a varázsmesék "szimbólumtárát" olvassák. Propp 1928-as és 1946-os könyveiben a varázsmesei elbeszélés műfaji jellegzetességeinek és a mesehagyomány egészének a rítusokkal és a mítosszal párhuzamos történeti modelljét vázolta fel. Életének utolsó évtizedeiben fogott hozzá a mesegyűjtés és -kutatás elméleti kérdéseit is tárgyaló munkájához, Az orosz mese című, sajnos befejezetlenül maradt monográfiájához. "Hősies" vállalkozása még akkor is le kell nyűgözze a professzionális vagy a laikus olvasót, ha a proppi meseelmélet egyes elemeinek mára inkább csak tudománytörténeti jelentőségük van.