|
Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környéken élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjai egyik eredménye, amelyben egy elmúló – napjainkra megváltozott – sajátos életformáról ad képet. A csikósok,a gulyások, a juhászok, a disznópásztorok “személyesen mutatkoznak be”, a valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről, az egymás megleckéztetésére kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról.
Az Olvasót a történetmozaikok teljes képpé formálásában a gazdag illusztrációs anyag segíti.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyarságtudomány kézikönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Volly István - Népi játékok I.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Pálóczi Horváth Ádám - Énekes poézis
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Péter László - Betyárlegendák
Nincs fülszöveg.
Ismeretlen szerző - A magyar folklór
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Magyar folklór szöveggyűjtemény
Voigt Vilmos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézetének egyetemi tanára évtizedek óta foglalkozik a magyar folklór áttekintésével. Az ő szerkesztésében jelentette meg kiadónk a szakterület egyetlen egyetemi tankönyvét A magyar folklór címmel. Ez a tankönyv önmagában is megállja a helyét, most azonban teljessé válik a szöveggyűjtemény által, amely a magyar folklór szövegeinek teljes keresztmetszetét adja. A magyar népköltészet fontos műfajai (pl. mese, ballada, népdal) sokszor jelentek meg antropológiajellegű áttekintésekben. Népzenénk és néptáncaink is megismerhetők hasonló (szakmailag pontos, a nagyközönség számára is élvezetes) gyűjteményekből. Annál különösebb, hogy mindmáig sohasem készült el a magyar folklór egészét bemutató szöveggyűjtemény. Kötetünk a magyar műveltségben már klasszikussá vált kiadványokat veszi alapul, a 19. század közepétől napjainkig. Pontosan közli a szövegeket, a hozzájuk kapcsolódó dallamokat, kommentárokat, szaktudományos megjegyzéseket is. A közlésnek ez a módja lehetővé teszi, hogy az olvasó átfogó képet kapjon a néphagyomány szóbeliségben megformált legszebb alkotásairól. Az érdeklődők, a kérdés kutatói pedig arról a folyamatról is fogalmat alkothatnak maguknak, ahogyan a tudományszak, a magyar írók, tankönyvek szerkesztői részt vettek ennek a hagyománynak a megszerkesztésében, megbecsülésében. A kötet érdeme nemcsak az, hogy egyedülálló vállalkozás mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, hanem az is, hogy sokan sokféleképpen olvashatják, élvezhetik, értelmezhetik ezt a „kincsestárat”.
Janó Ákos - Solymos Ede - Bács-Kiskun megye népművészete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Tasnádi Zsuzsanna - Selmeczi Kovács Attila - Régi magyar mintakincs
A Néprajzi Múzeum rajzgyűjteménye gazdag mintakincset őriz, amely több mint száz év gyűjtéseit, dokumentálásait öleli fel. Ebből a gyűjteményből válogattuk a kötetben szereplő rajzokat, amelyek többsége 1880-1950 között készült, és 18-20. századi tárgyak díszítményeit őrzi. Mindennapi használati tárgyakat és ünnepi darabokat mutat be, jól dokumentálva a magyar paraszti, polgári és nemesi rétegektől származó díszítőmotívumok és dísztárgyak változatosságát. Rajztanárok, lelkes amatőrök, néprajzkutatók, múzeumi rajzolók, szűcsmesterek, íróasszonyok, textilgyári rajzolók és ismeretlen alkotók munkái tárják elénk a magyar nyelvterület kézműveseinek gazdag mintakincsét. Reméljük, hogy gyűjteményünkben fellelhető motívumok sokfélesége esztétikai élvezetet és kreatív ötleteket is ad elfeledett mintakincsünk újabb felhasználásához.
Jung Károly - Az emlékezet útjain
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szendrey Ákos - A magyar néphit boszorkánya
Szendrey Ákos, az 1965-ben elhunyt kiváló etnográfus műve eredetileg kandidátusi értekezésnek készült,s mind ez ideig csak az Akadémia kézirattárában volt hozzáférhető. Pedig igazi kultúrtörténeti csemege ez a boszorkányokról szóló - eddig legteljesebb - "értekezés", amelyet haszonnal és élvezettel forgathatnak a szakemberek és az érdeklődő olvasók egyaránt.
Hiszen ki ne lenne kíváncsi arra, milyen is a "magyar boszorkány", amely még csak nem is hasonlít a mesék vasorrú bábájához? Ki ne olvasná szívesen, hogyan lehet megszerezni ezt a titokzatos "tudományt", hogyan lehet felismerni a rontót, s milyen módokon történhet meg a "boszorkányutazás"? Kit nem "babonáz meg", hogy megtudhatja, mely vidékeken kiket tartottak boszorkánynak, azok hogyan rontottak-kötöttek-varázsoltak, s hogy miért éppen sóval, fejszével, gatyamadzaggal lehet védekezni ellenük?
Könyvében Szendrey Ákos - a régi idők szórványos feljegyzései, a boszorkányperek jegyzőkönyvei és az újabban feltárt néprajzi adatok alapján - összegzi, elemzi és rendszerezi a bűbájosokhoz kapcsolódó sokrétű, színes hiedelemanyagot.
Ismeretlen szerző - Szem meglátott, szív megvert
Az ember az ősidőktől egészen a közelmúltig hitt a szavak varázserejében. Nemcsak hitt benne, fel is akarta használni: ráolvasással és a velejáró mágikus cselekedetekkel akarta segíteni mindennapi munkáját, elhárítani a személyére, tárgyaira, környezetére leselkedő veszélyeket, elűzni a gonoszt, gyógyítani a betegségeket - vagy éppen beteljesíteni szerelmét. A ráolvasás a népköltészet legarchaikusabb műfaja. Máig őrzi a pogány hitvilág elemeit, bár a varázsigék a középkorban egyházi fordulatokkal telítődtek, imádsággá váltak, beépülve az egyház áldásosztó és ördögűző vallási formuláiba. Kötetünk anyagát több, mint nyolcezer ráolvasás közül válogatta Pócs Éva, akinek magvas utószava nemcsak a műfaj tematikai és történeti áttekintését segíti, hanem a tér- és időbeli kapcsolatait is elemzi. A bájolásra, gyógyításra, rontásra mondott szövegek - miközben kirajzolják a magyar hiedelemvilág egyik fővonulatát - költőiségükkel is elbűvölik az olvasót. Az újszülött látogatói a pólyába pénzt csúsztattak, arcát pedig friss tojással dörzsölték meg, ezt mondva: "ilyen kerek, ilyen szép, ilyen egészséges légy!" Szemmelverésre szenesvizet készítettek három szem parázzsal. Miközben mosták a beteget "nevetlen" (negyedik) ujjal, háromszor mondták: "Szem meglátott, szív megvert, Jézus vigasztaljon!" Bal kézzel fogta a gyógyító a kificamodott végtagot, jobb keze élével keresztezgetve: "ér helyre, bőr helyre, Jézus, Mária húzd helyre." A lány ásóval felszedte a legény lábnyomát, viaszba burkolta, és bevetette a kemencébe, ezt mondva: "Úgy égjen a te szíved értem, ahogy elolvad ez a viaszk itten."
Nagy Mari - Vidák István - A kosárkötés magyar hagyományai
...Sok-sok lelkes ember gyűjtőmunkájának köszönhető, hogy ez a könyv létrejött.Magunk is harminc évvel ezelőtt indultunk első utunkra, hogy az utolsó idős mesterektől megtanuljuk a kosárkötés mesterségét, és összegyűjtsük az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Köszönjük mindazoknak, akik előttünk jártak, akiknek munkáját felhasználtuk, és ezzel hozzájárultak a kosárkötés hagyományainak megismertetéséhez, továbbadásához.
Ortutay Gyula - A nép művészete
1978 márciusában, 68 éves korában hunyt el Ortutay Gyula, a magyarországi folklórkutatás kiemelkedő egyénisége. Jelentős, szerteágazó és sokszínű munkásságának eredményeit számos gyűjtemény, könyv, tanulmány őrzi. Váratlan betegsége és halála következtében azonban sajnos nem valósíthatta meg egy olyan tervét, amelyet élőszóban emlegetett: a szóhagyományban élő népköltészet egészéről szóló monográfia megírását. Úgy képzelte, hogy hetvenéves korában lemond közéleti funkcióiról, akkor sajtó alá rendezi néhány, még nem publikált folklórgyűjtését és megírja összefoglaló szintézisét a népköltészet sajátosságairól.
A betegség alkotóereje teljében ragadta el. Így ez az összefoglaló munka megíratlan maradt, körvonalai azonban kibontakoznak jelen kötet tanulmányaiból. A közölt írások annak idején főleg szakfolyóiratokban jelentek meg, s így a magyar olvasók széles rétegeihez első megjelenésük idején nem jutottak el, a fiatalabb generáció pedig már nem is ismerheti őket. A nép művészete című kötet szerkesztői Ortutay Gyulának a népművészetről és a népköltészetről szóló legfontosabb elméleti és módszertani írásait gyűjtötték egybe. A könyvet Ortutay életművének bibliográfiája teszi teljessé.
Timaffy László - Táltosok, tudósok, boszorkányok
Dr. Timaffy László szedte csokorba ennek a tájnak ma is szájhagyományként őrzött mondáit. A hiedelem- és történelmi mondák tükrözik a Kisalföld - benne Burgenland és Csallóköz - területén élő magyarság értékes prózai népköltészetét.
A hiedelem-mondák őseink hitvilágának maradványait mutatják, a történelmi mondák pedig azt, hogy mint élnek a múlt eseményei a nép emlékezetében. Határainkon kívül élő népünk híven őrzi hagyományait és azt is megláthatjuk, hogyan hat egymásra az itt élő népek kultúrája.
Az iskolák, az ifjúság számára értékes anyagot nyújt a könyve, és azoknak is élvezetes olvasmány, akik érdeklődnek prózai népköltészetünk iránt.
Láng János - A mitológia kezdetei
A nemrég elhunyt szerző utolsó művében az archaikus népek meséinek, elbeszéléseinek és mítoszainak elemzésén keresztül a primitív gondolkodásmód rekonstrukciójára vállalkozik. Foglalkozik mindazokkal a motívumokkal, amelyek szinte valamennyi primitív nép elbeszéléseiben jelentkeznek, s megkísérli feltárni az ezek mögött húzódó alapvető pszichológiai törvényszerűségeket. Külön fejezetben tér ki arra, hogy a görög mitológiában és a klasszikus görög kultúrában hogyan élnek tovább ezek a témák és motívumok, s így egységes koncepcióba foglalja az írásbeliség szintjét el nem ért népek monda- és mesekincsét. Kritikailag tekinti át a különböző mítoszelméleteket, és ezekkel szemben meggyőzően fejti ki saját álláspontját.
Orbán Balázs - Torda város és környéke
: "A Torda város és környéke Orbán Balázsnak nemcsak utolsó munkája, hanem - ahogy életművének értői, többek között Kelemen Lajos és Illyés Elemér megállapították - a Székelyföld leírásának kiegészítő része. Maga Orbán Balázs is így vélekedik. A Torda város... előszavában leírja, hogy a Székelyföld... V., Aranyosszéket tárgyaló kötetébe be akarta dolgozni a városról összegyűjtött adatokat, mivel Torda akkori lakóinak nagy része székely volt, de az anyag nagy mennyisége miatt végül is úgy döntött, hogy az külön kötetet érdemel. "E meggyőződés hozta létre e kötetet - írja -, amely e szerint "Székelyföld leírása" című művem kiegészítő, de önálló része, s mintegy függeléke."
Jankovics Marcell - Jelkép-kalendárium
Jankovics Marcell könyve rendszerezett, gazdagon illusztrált válogatást ad az év napjaihoz fűződő jelképek mérhetetlen sokaságából. Egyben bemutatja elődeink értékrendét, világképét.
Ismeretlen szerző - Az ősi magyar hitvilág
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.
_A_h%C3%A1rom_muzsikus_cig%C3%A1ny.jpg?1393676087)
Babos István - A három muzsikus cigány
Szuhay Péter Babócsán ismerkedett meg a kiváló mesemondó hírében álló, akkor 63 éves Babos Pista bácsival, aki vert falú házikójában együtt élt fiaival, menyeivel, unokáival. Mint szegény cigány zenész, hol zenélésből, hol napszámosmunkából tartotta fenn magát és családját. Mikor mesemondásra került a sor, családját kizárta, mint nem komoly embereket, akiket a mesemondás nem érdekel, és szinte rituális áhítattal belefogott valamelyik meséjébe. A gyűjtő éveken keresztül látogatta a vendégszerető romungro mesemondót, és mintegy 60 órás mesefelvételt készített vele, felgyűjtve a varázsmesékből, tréfás és novellamesékből álló repertoárt. Meséi olyan területről származnak, ami fehér folt idáig a mesegyűjtés terén, másrészt az anyag mennyisége és folklorisztikai, ponyva és irodalmi sajátságai megérdemlik, hogy felfigyeljen rá a szaktudomány éppúgy, mint a nagyközönség. Ezt a jelentős meseanyagot idáig a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrizte.
