Nagy ​Lajos

Czére Béla - Krúdy ​Gyula
Tartalom Az ​idő költője Útkeresés és rátalálás (1892-1910) TÖRTÉNELMI MÚLT ÉS LEGENDÁSÍTOTT JELEN ÁRNYÉLETEK SZÍNJÁTÉKAI AZ ÚTKERESÉS REGÉNYEI KÖZÉPKORI HALÁLTÁNC Krúdy-hasonmások: Szindbád és Rezeda Kázmér Az első nagy alkotói korszak (1911-1917) SZINDBÁD HAJÓJÁN REZEDA KÁZMÉR ROMANTIKUS SZEREPJÁTSZÁSA LEGENDÁK TÁJAIN MEGVÁLTÓ SZERELEM ESZMÉNY ÉS VALÓSÁG ÜTKÖZÉSE A NOVELLÁKBAN VILÁGHÁBORÚ ÉS FORRADALMAK A látomásos-lírai regények Másokik nagy alkotói korszaka (1918-1921) A NYÍRSÉG MITOLÓGIÁJA SZÜLETÉS ÉS HALÁL: A TEREMTÉS LÁTOMÁSA ÉLET ÉS HALÁL MEZSGYÉJÉN MAGYAR SORS, ÍRÓI SORS 1919 UTÁN BALLADAI HANGVÉTELŰ NOVELLÁK Lírai realizmus és anekdotizmus Utolsó alkotói korszaka (1922-1933) A MÚLT SZÁZADI BUDAPEST POÉZISE ADOMÁVÁ KEREKÍTETT MÚLT A MAGYAR KÖZÉPKOR SORSNOVELLÁK ÉS "GASZTRONÓMIAI" ELBESZÉLÉSEK ÖNVALLOMÁS ESSZÉKBEN AZ UTOLSÓ ÉVEK REGÉNYEINEK MÉRLEGE Krúdy helye a magyar prózában és az irodalomtörténet-írásban Életrajzi adatok Fontosabb kiadások Fontosabb könyvek, tanulmányok

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Tüskés Tibor - Illyés ​Gyula
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Czine Mihály - Móricz ​Zsigmond
"Klasszikusaink ​műveit százezrek olvassák, a róluk szóló irodalmat csak kevesen, mert a babona szerint az irodalomtörténet nem sokak olvasmánya. Pedig egy ilyen könyv is lehet érdekes, lebilincselő. Czine Mihály irodalomtörténész műve is ilyen: ha olvassa az ember, úgy érzi, regénybe fogott."

Rónay László - Kosztolányi ​Dezső
1926. ​március 26-án írta Kosztolányi Árpád fiának, Dezsőnek azt a köszöntő levelet, melyben szinte poétikus szépséggel foglalja össze születésének körülményeit. "Március 29-e - írja a többi között - 1885-ben, mikor születtél, éppen virágvasárnapra esett. Szép, enyhe, verőfényes tavaszi nap volt. Vidáman, reményekkel telten állottunk az ágy körül, melynek párnái között aludtad első édes álmodat. Anyai nagynéném, özv. Mukics Mátyásné, született Kádár Rebeka (a jó Rébi néni), mikor téged bepólyázottan karjaira vett, így szólott: "szép és jeles napon született, híres ember lesz belőle." A Kosztolányi és a Brenner család is szívósan őrizte és gyakran idézte hagyományait. A Kosztolányi családban mindenki nagy büszkeséggel emlegette, hogy az ősök valaha főnemesek voltak, s ezt a már-már arisztokratikus tudatot színezte újabb elemekkel Kosztolányi Ágostonnak, a költő nagyapjának szabadságharcos vitézsége és üldöztetése. A nagyapa emigrációja egy részét Amerikában töltötte, s ott megismerkedhetett azzal a polgári életformával, melyet hazatérte után a maga számára is igyekezett kialakítani. Szabadkára települt, ott kiskereskedést nyitott, s hamarosan szép polgárházat emeltetett. Kosztolányi Árpád, Dezső édesapja, s ide tér vissza, hogy házastársául válassza Brenner Euláliát, aki szintén polgári családból született, s olyan környezetben nevelkedett, ahol divat volt könyvekről, színházi előadásokról, hangversenyekről beszélni. Igazi értelmiségi családok voltak ezek, ahol senki sem csodálkozott azon, hogy Kosztolányi Árpád tudományos ambíciókat melengetett szívében. Ez a környezet és ez a szemléletmód, de az öntudatos, hazafias öünszemlélet is, mely kivált a Kosztolányiakat jellemezte, mindvégig döntő befolyással lesz majd Kosztolányi Dezső érdeklődésére és ízlésére.

Vasy Géza - Sánta Ferenc
Sánta Ferenc a felszabadulást követő évtizedben útnak induló írónemzedék egyik legjelentősebb képviselője. Az 1956-os események átmeneti törést jelentettek ugyan alkotóművészetében, de írói világképe akkor sem változott meg. Bármennyire ellentmondásosak is olykor etikai és történetfilozófiai nézetei, munkásságát mindvégig a szocializmust építő magyar társadalom valósága hatja át, s így helyét a szocialista irodalomban kell kijelölnünk. Ebben a kötetben első ízben kerül feldolgozásra Sánta Ferenc életműve, részletes műelemzés alapján.

Ismeretlen szerző - Déry ​Tibor
A ​Kossuth-díj a legmagasabb rangú állami elismerés Magyarországon. Az 1848-as szabadságharc századik évfordulóján, 1948-ban adták először, s odaítélése ma is jelentős szellemi és kultúrpolitikai esemény. A sorozat kiadása nem csupán hiányt pótló, egyedi szemléletű könyvszakmai nagyvállalkozás, hanem kortörténeti dokumentumok gyűjteménye is. Hiszen az, hogy kik mikor kaptak díjat, és mely alkotásaikért vagy milyen életművükért, sokat elárul az adott időszak általános és kulturális politikájáról, irodalomról vallott felfogásáról és értékviszonyairól. A sorozat az egy író egy könyv alapelvét követi, de azok az alkotók, akiknek lezárt életműve szakmailag nem igazolta a magas díj odaítélését, egy-egy kötetben összevontan kapnak helyet. Az írók munkásságát reprezentáló művek és műrészletek kiválasztását jeles szakértőink végzik. Minden egyes kötet a nagyközönség számára írt irodalomtörténeti bevezetővel és bibliográfiai jegyzékkel készült. Az Alexandra Kiadó exkluzív sorozata 2002 könyvhetétől folyamatosan jelenik meg. Turczi István sorozatszerkesztő

Vargha Kálmán - Gelléri ​Andor Endre
Vargha ​Kálmán, a kitűnő irodalomtörténész új könyve egységben mutatja fel Gelléri Andor Endre életének történetét irodalmi munkásságának kibontakozásával. Ismert adatok és új kutatások alapján, részint először itt publikált dokumentumok, levelek segítségével vázolja fel életútját, s értő, érzékeny novellaelemzésekkel közelíti meg Gelléri Andor Endre tündéri realizmusá-nak immár halhatatlan titkát.

Horváth Károly - Madách ​Imre
Horváth ​Károly a Madách iránt érdeklődő mai olvasóközönség igényei szerint, az életmű és a szakirodalom teljes ismeretében kíséri végig könyvében Madách Imre pályáját. Bemutatja neveltetését és eszmélkedését a reformkor szabadelvű atmoszférájában, Fráter Erzsébettel kötött házasságát. A legújabb kutatások figyelembevételével rajzolja meg Madách politikai szereplését a szabadságharc előtt és után, a bebörtönzését és az ezt követő visszavonultság éveit.

Kabdebó Lóránt - Szabó ​Lőrinc
A ​szerző mondja könyvéről: "Szabó Lőrinc a 20. századi magyar líra klasszikus nagysága. A kétségbeejtő és a feloldó végletek állandó küzdelme alakítja életművét. Ellentmondásos és lenyűgöző egyénisége évtizedeken át foglalkoztatott. Háromkötetes monográfiában, az életrajzát megmutató két forráskiadásban igyekeztem pályáját szinte napról napra követve megrajzolni. A részletes feltárás után szükségét éreztem, hogy egy, az irodalom iránt érdeklődő közönség számára készített pályaképben összegezzem eddigi írásaim eredményeit. Az eddig véglegesnek érzett szövegek átvétele is ez a könyv, és természetesen korrekció is: alkalom arra, hogy egyetlen könyvben újítsam meg és véglegesítsem azt a képet, amelyet két évtized kutatásai alapján eddig rajzoltam a költőről."

Borbély Sándor - Juhász ​Gyula
Juhász ​Gyula századunk egyik legalaposabban tanulmányozott költője. Az életmű egészének és számos részproblémájának beható ismerete kedvező alkalmat kínált a pályaív társadalompolitikai és irodalomtörténeti, egyben esztétikai újragondolásához. Minden ilyen vállalkozás természetesen bizonyos perújrafelvétel is, egyúttal pedig kísérlet az alkotó és a közönség kapcsolatának elmélyítésére. Borbély Sándor kismonográfiája a költő születésének centenáriumára jelenik meg.

Tamás Attila - Weöres ​Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Dersi Tamás - Illés ​Endre
Tartalom Bevezető A ​novellista Köd a Rákóczi úton "Szép angyaloknak húga?" Hamisjáték, sok szereplővel Teljes világítás Történelmi fenyegetés Pofon az autóbuszon Kortársak ábrázolása Önéletrajzi töredékek A fájdalom szorításában Összefoglalás A kritikus Az Est, Pandora, Budapesti Hírlap Távol a vitáktól Változó korízlés Illúziók nélkül Együttes vallomás A drámaíró Irodalom és színház A Törtetők fogadtatása A szenvedély mérgezettjei Engedékeny dráma Türelmetlen szeretők Karikatúra a sznobról Mítoszok maszlaggal Festett egek Zárókép A műfajteremtő Non fiction az irodalomról Oxigén az irodalomtörténetben Új Krétarajzok Patinás arcképek Találkozás a lázító szépséggel Áttekintés Jegyzetek Illés Endre művei

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Pomogáts Béla - Radnóti ​Miklós
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sükösd Mihály - Hemingway ​világa
Ernest ​Hemingway, az író, a művész már életében a modern világirodalom klasszikusai közé emelkedett; Ernest Hemingway, az ember pedig népszerűségben, mítoszteremtő erőben a Búcsú a fegyverektől, az Akiért a harang szól, Az öreg halász és a tenger, valamint a feledhetetlen novellák hőseivel vetekedett. A legendák, melyek alakja köré fonódtak, egy látványosan-tragikus szerepjátszás, közéleti produkció eredményei. Ám sokszor éppen ezek takarták el az igazi Hemingwayt: a külsőségek védőpáncélja mögé rejtőző érzékeny, nagy írót, akinek regényei az emberi helytállás legszebb ódái közé tartoznak, s aki a halál árnyékában élő ember földi programját akarta megfogalmazni. Ebben a kötetben Sükösd Mihály fogja vallatóra az Életet és a Művészetet, az Embert és a Művészt. Hemingway vall e lapokon magáról: az ő bonyolult világába vezeti be az olvasókat ez a könyv, mely gazdag fényképanyagot is tartalmaz.

Széles Klára - Vajda ​János
Vajda ​János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.Vajda János A honárulókhoz I Aki nem az, ne vegye magára Mikor nyugosznak már békén, mikor Az ezeréves sírok szentjei? Mikor nem bántják ősök álmait Az unokák garázda vétkei?… Oh! – az igaz magyar hazafinak Nemcsak éltében kell lakolnia; Galád utódok bűnei miatt Sírjában is meg kell fordulnia! S nincs a haragos égnek mennyköve, Mely megüsse az ily gyalázatot? Mennykő, villám! – Hová is gondolék, Hisz már az is megvásároltatott!… Vagy a napok és csillagok ura A napot rájok sütni engedi? Hát mit csináljon! – Hisz maguknak ők Napot aranyból tudnak önteni! ....

Tóth Béla - Móra ​Ferenc betűösvényein
„Móra ​Ferenc betűösvényein baktatva szeretnénk a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, amely magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkből is felbúvárolja írónk alakjának legfontosabb elemeit, vele élt kortársak hiteles visszaemlékezéseit. Tollunk mozgatására okunk száz és egy különösen. Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét. Életének példázata talán kirajzolt utakat mutat a kiteljesedni szándékozó ember eszményeihez.” (Részlet az ajánlásból)

Balázs Mihály - Fényi András - Hegedüs András - Írók, ​képek
___Elsősorban ​a tanítók számára készült ez a könyv. A tanítóknak, akiknek helyzetüknél fogva nincs módjuk, nincs lehetőségük arra, hogy könyvtárakban búvárkodjanak, adatok után kutassanak, ha egy-egy író, költő alkotásával foglalkoznak a tanítási órákon. Ha ilyenkor — az irodalmi alkotások, és alkotóik szeretetére nevelve — az írókról, költőkről is szólni akarnak, ez a könyv segítségükre siet. ___A költők, írók életének azokat az epizódjait, azokat az emlékeit idézik a könyvben összegyűjtött írások, amelyeket mint gyermekek éltek át, amelyeket a gyermekkorból, a családi életből hoztak magukkal, amelyek írói, költői létük elindítói, formálói voltak. ___Ha az irodalom, az olvasás szeretetére akarunk nevelni — s ez feladatunk — az alkotók megszerettetésével kell kezdenünk. A nagy író és költő is volt kisgyerek, játszott, olvasott, szerette a fákat, madarakat, nézegette este a csillagokat — szülei, testvérei körében nőtt fel, és sokat dolgozott, sokat szenvedett, amíg nagy ember lett belőle. ___E könyv sorai közel hozzák a nagy embert a kicsi gyerekekhez, mert — József Attilát idézve — arról mesélnek: ___„A kisgyerek, ki voltam..."

Balázs Mihály - Vati Papp Ferenc - Írók, ​képek II.
Huszonhárom ​író gyermek- és ifjúkorának rajzát nyújtjuk át ebben a könyvben az olvasónak. Második kötetünk ez, szándékáról és tartalmáról nem mondhatunk mást, mint amit az első kötet bevezetőjében egyszer már elmondtunk: nem irodalomtörténetet, nem is írói pályaképet vagy életmű-értékelést kívánunk adni, csupán egy érdekes - ha nem is teljes - gyűjteményt azokból a vallomásokból, amelyeket költők és írók fogalmaztak a szülőföldről, a kiröppentő családi fészekről, az iskoláról, a gyermekévek örömeiről és szenvedéseiről, az ifjúkor alapvető emberi tapasztalatairól és tanulságairól. Áprily Lajos, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Eötvös József, Fekete István, Füst Milán, Garai Gábor, Heltai Jenő, Jókai Mór, Kaffka Margit, Karinthy Frigyes, Katona József, Madách Imre, Nagy Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Radnóti Miklós, Sarkadi Imre, Sütő András, Tamási Áron, Török Sándor, Vajda János, Zelk Zoltán