Joseph ​Haydn élete dokumentumokban

Jemnitz Sándor - Wolfgang ​Amadeus Mozart
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Duke Ellington - Mindenem ​a muzsika
A ​század egyik legkiemelkedőbb és leghíresebb dzsessz-komponistája és zenekarvezetőjének önéletrajzát már számos nyelvre lefordították. Hosszú életének mintegy hatvan éve a zene jegyében telt, így önéletrajza is "zenévé vált" emlékeiből áll össze. Közvetlen hangú, könnyed, érdekes könyve nemcsak a maga sikeres pályájáról, utazási élményeiről vall, hanem a vele együtt dolgozó vagy környezetében megfordult pályatársakról s az amerikai dzsessz társadalmi életéről is színes képet ad. A könyvet mintegy száz fénykép illusztrálja, s megtalálja benne az olvasó Ellington műveinek és hanglemezeinek jegyzékét is.

Richard Petzoldt - J. ​S. Bach élete képekben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

H.C. Robbins Landon - 1791 ​- Mozart utolsó éve
Életének ​utolsó évében Mozart olyan lázasan dolgozott, mintha megérezte volna, hogy összegeznie kell, és hamarosan búcsúznia is. Ebben az 1791-es esztendőben több hangjegyet vetett papírra, mint az azt megelőző három évben együttvéve. Olyan csodálatos művek születtek ekkor, min a Varázsfuvola és a Requiem. E gazdag és tragikus év eseményei elevenednek meg az angol Langdon professzor könyvének lapjain. Műve korántsem zenetörténeti szakmunka csupán - noha annak is remekmű -, de egyszersmind hiteles és aprólékos életrajz is, sőt élvezetes olvasmány nemcsak zenerajongók, de minden más olvasó számára is, akit érdekel a történelem, és a nagy művész mindennapjainak története, amiben itt kell rejtőznie a remekművek titkának is, ha ez végül mindig megfejthetetlen marad is. Ez a regényszerűen izgalmas történelmi, zenetörténeti esszé bemutatja a zseni életét, a nagy művek keletkezésének körülményeit, és friss szemmel vizsgálja azt a sok legendát, amely Mozart utolsó életévét, házasságát és halálát övezi. A szerző a bécsi klasszika egyik legismertebb tudósa; műve alapkönyvnek számít a Mozart-irodalomban.

Fajth Tibor - Nádor Tamás - Puccini
Giacomo ​Puccini a XX. századnak kétségkívül legnépszerűbb operaszerzője. A hétköznapi dolgok, érzések költője. Hőseit, a mindnyájunknak kedves Mimit, Toscát. Pillangókisasszonyt vagy furfangos Gianni Schicchit és ezek sorsát mély együttérzéssel, drámai erővel vagy elragadóan szellemes humorral ábrázolja. Puccini művei könnyen érthetőek, mindenkihez szólnak. Behízelgő dallamai valósággal slágerekké váltak. Zenei nyelvében mégis lépést tartott kora fejlődésével. A zenés színpadnak pedig alig van hozzá mérhető boszorkányos ismerője. A dokumentumokat bőven idéző kötetből az olvasó képet kaphat róla, hogy sikerekben és bukásokban gazdag életútján micsoda küzdelmek árán születtek halhatatlan művei. De bemutatja a könyv Puccinit, a magánembert is: a nők, az autók, a motorok, a vadászat örök szerelmesét.

Ujfalussy József - Achille-Claude ​Debussy
Negyven ​éve már, hogy Debussy nincs az élők sorában, születésének is idestova századik évfordulóját ünnepelhetjük. Művészete az európai polgári kultúra és humanitás eszmény késő őszi virágzásának egyik legpoétikusabb hajtása. A halála óta eltelt negyven év alatt művei bevonultak az európai zeneművészet klasszikus repertoárjába. Nálunk is elég sokat és jól játszanak Debussyt. Hangverseny- és rádióműsorok, zenekarok és szólóművészek egyaránt szívesen tűzik műsorukra, zenepedagógiánkban is előkelő szerepet visz. Annál feltűnőbb, hogy a történeti alakjával, életével és művészetével foglalkozó magyar nyelvű irodalom milyen kisterjedelmű, szinte szegényes. Ez a kis könyv elsősorban ilyen áttekintő kép újrafogalmazását, összefoglalását tartja feladatának.

Réti Zoltán - Rózsavölgyi ​Márk
Rózsavölgyi ​Márk zeneszerző és hegedűművész, aki az önéletrajza szerint Balassagyarmaton (Nógrád vármegyében) született 1789-ben, a klasszikus verbunkos korának utolsó nagy alakja volt. Sorsa sok tekintetben hasonlított elődeihez, a magyar tánczene korábbi mesterei (Bihari József, Csermák Antal, Lavotta János) életéhez: ő is szegényen és betegen halt meg (a magyar forradalom első évében). Rózsavölgyi Első Magyar Társastáncának gyönyörű dallamaival került be a táncmuzsika a magyar tánctermekbe. Eleganciája, könnyedsége, bája és pezsdítő ereje éppen megfelelt a hazafias lelkesedésnek. Rózsavölgyi Prágában részesült magasabb zenei képzésben, majd magyarországi színházaknál játszott, 1833-tól Pesten élt, de az egész országban koncertezett. 1835-ben Bécsbe is ellátogatott, s attól kezdve az európai zenei élet is számon tartotta. 1839-ben mutatták be a Visegrádi kincskeresők c. daljátékát, az Első Magyar Társastáncot pedig 1842 farsangján játszotta először. Kompozícióival érzékenyen reagált a kor társadalmi és politikai eseményeire. Közel 200 „eredeti magyar hangművet” írt, többségük nyomtatásban is megjelent. (Fia, Rózsavölgyi Gyula alapította 1850-ben a Rózsavölgyi és Társa zenei céget, mely a 20. század elejére a legjelentősebb magyarországi zeneműkiadóvá fejlődött.) A magyar reformkor művésztársadalma (Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Egressy Béni) nagyra értékelte tevékenységét. Liszt Ferenc Rózsavölgyi dallamait is feldolgozta két rapszódiájában. Petőfi Sándor, a reformkor és szabadságharc költője kiállt Rózsavölgyiért, majd verssel (Hegedű és koldusbot) búcsúztatta a „csárdás atyját”. Kötetünkben Rózsavölgyi Márk életét és munkásságát Réti Zoltán, a zeneszerző életművének kutatója mutatja be.

Varga Bálint András - Kurtág ​György
Kurtág-breviáriumnak ​is nevezhetnénk a kötetet, a zeneszerző spontán, beszélgetés közben felmerült gondolataival komponálásról, életéről, barátságairól és két "verbális kompozíciójával".

Nádor Tamás - Antonio ​Vivaldi életének krónikája
Velence ​"rőt papjának" muzsikája korunkban olyan népszerűségre tett szert, mint kevés más mester alkotásai. Concertóit lépten-nyomon játsszák, kamarazenekarok éppúgy, mint nagy együttesek, sőt, eljutottak a jazzesítéshez is. A "Négy évszak" hanglemezfelvételeinek felsorolása katalógus-oldalakat tölt meg, de egyre-másra "fedezik fel" a hanglemezgyárak és a koncertrendezők Vivaldi vokális zenéjét is. Nádor Tamás krónikája a legújabb forrásmunkák alapján követi "napról napra" Vivaldi életútját. Azt az életutat, ami valóságos regény. Hiszen Vivaldi felszentelt pap volt, de nem misézett, hegedűművész volt, de operákat írt, népszerűségét concertóinak köszönhette, de a legfontosabb számára a színpad volt. Bejárta Európa számos zenei színpadát, ünnepelték Drezdában és Amszterdamban, Rómában és persze Velencében, de szegény nincstelenként temették el Bécsben. S a regényes életút leírása mögött kirajzolódik a Tengeri Köztársaság háttere is, a hanyatló hatalmú Velence örök karneválja. Megjelennek a korabeli velencei muzsikusok, megismerkedünk Serenissima operai életével és cenzoraival, leányárvaházi zenekaraival és a San Marco zenészeivel, valamint a más életében elfeledett zeneszerző "feltámadásával", ami külön regény...

Zoltán János - Szikora ​Róbert
A ​szerzőről 1953-ban születtem, Budapesten. Szokásos iskolák. A hatvanas évek közepétől engem is elkapott és azóta sem enged el a beat-, a pop- és a rockzene. A gimnáziumi évek alatt már publikáltam. Az egyetem elvégzése után, 1985-ben végeztem el a MÚOSZ iskolát. 1973 óta végigjártam az újságíró szamárlétrát, a külső munkatárstól a főszerkesztői posztig (Pop Express, Metál Hammer, Poptükör, Popvilág, Polip). 1991 és 1998 között a Pesti Riport és a Heti Riport popzenei rovatát vezettem. Eddig öt különböző pop és rockzenei szaklexikon, több rockévkönyv megírásában és szerkesztésében vettem részt, valamint 12 beat-, pop és rocktörténeti dokumentációs könyvem jelent meg. A 2005-ben megjelent Rockcirkusz című enciklopédiára különösen büszke vagyok, melyben 140 beat, pop és rock stílusú együttes története olvasható. Jelenleg A magyar beat, pop és rockművészet ötven éve című DVD-n dolgozom.

Legány Dezső - Henry ​Purcell
Halkan ​vedd kezedbe e könyvet és vigyázva forgasd. Régi emberekről szól, foszladozó lapokról, rajtuk néhány névvel. Született... élt... meghalt... Ennyi az egész. Vágyaikat eltemették, örömükről ki sem tud már, munkájukat emészti a feledés. Ó, figyeld! - életének értelmét, féltett művészetét mind egyetlen forrásba önti, ahonnan könnyen s nesztelenül egy sugár, a leghatalmasabb és legmelegebb egész Angliában, a mély tajtékokból lángolva veti fel Henry Purcell nevét!

Várnai Péter - Heinrich ​Schütz
Heinrich ​Schütz anno 1585 született, október 8-án, Kösteritzben, egy Elster melléki kis fészekben, a Voigtlandban. Anno 1591 atyjával, Cristoph Schütz-cel Weissenfelsbe költözött, ahol a nagyapa, Albrecht Schütz, birtokokat hátrahagyva akkortájt meghalt. Schütz atyja később Weissenfels polgármestere lett; azonban 1599 augusztus 20-án, finom hangja miatt Moritz hessen-casseli őrgróf udvarába került, ahol a grófok, nemesek és más derék ingeniumok között elvezettetett a nyelvekhez, művészetekhez és gyakorlatokhoz.

Várnai Péter - Beszélgetések ​Ligeti Györggyel
Ligeti ​Györgyöt, a Bécsben élő, magyar származású zeneszerzőt igen sokan tartják a legnagyobb élő komponistának, de legalábbis korunk zenéje legjelentősebb vezéralakjai egyikének. Minek köszönheti ezt a hírnevet? Talán leginkább annak, hogy sohasem követett egyetlen "divatot" sem, távol tartotta magát a darmstadti iskolától éppúgy, mint bármely más, napjainkban feltűnt csoporttól. Mindig megmaradt saját egyéniségénél, melynek legfőbb jellemvonása a zeneiség. Talán meglepő, ha egy komponista dicséreteként a zeneiség szót használja valaki. Akik azonban ismerik az utolsó harminc év muzsikáját, azok tudják, hogy ebben a zenében hányszor és hány különböző formában uralkodott el az öncélú konstrukció, az elmélet a zene - természetesen megformált-megszerkesztett, de mégis spontán - áradása fölött. Ligeti különböző zenei újításai iskolát teremtettek. Sokan átvették tőle a mikropolifóniát, a beszélt nyelv lejtésének formaképző módszerét, sőt zenéjének néhány tipikus, egyedi jellemvonását is. Mindezekről a stílusjegyekről, a stiláris fejlődés útjáról, a Ligeti-zene tisztán zenei és eszmei jellegzetességeiről vallanak e beszélgetések. A kötet Ligeti György első budapesti szerzői estjére jelenik meg.

Petrovics Emil - Maurice ​Ravel
A ​magyar zenekedvelő közönség, de a zenésztársadalom is hajlamos Maurice Ravel művészetét Debussy csillogó, de erőtlenebb visszfényének tekinteni. Az impresszionista iskola vezére és tanítványa - így vélekednek általában. Kitűnő és szeretett mesterem, Farkas Ferenc jegyezte meg egyszer nagyon találóan: Debussy zseni volt, Ravel pedig művész. A könyv egyik feladatát abban láttam, hogy ezt a különbséget képességeimhez és lehetőségeimhez mérten megvilágítsam.

Ismeretlen szerző - Ha ​Mozart naplót írt volna
A ​népszerű naplósorozat újabb kötete Mozart életét tárja elénk. Mindazokhoz szól, akik szeretik Mozart muzsikáját. A Mozart leveleiből és egyéb dokumentumokból nagy gonddal és hozzáértéssel összeállított munka mély betekintést nyújt a nagy mester alkotó tevékenységébe és életébe. Valóban naplóról van szó, mert minden esemény, minden gondolat és érzés úgy sorakozik időrendbe egymásután, hogy szinte észrevétlenül kialakul előttünk a nagy zeneköltő pályafutása, művészete és kora.

Lehotay-Horváth György - Rózsa ​Miklós életem történeteiből
43 ​esztendei távollét után, 1974-ben látogatott ismét szülőhazájába az 1907-ben Budapesten született, kivált filmzenéi által világszerte ismert zeneszerző, Rózsa Miklós. Hogy szellemi gyökerei emberöltőnyinél hosszabb távollét tán sem tépődtek ki talajukból, érzékelhette a rádióhallgató tiszta, élvezetes magyar beszédéből, hamiskássan fordulatos adomázásából, csúfondárosan pesties előadásmódjából, Kötetünk címe tudatosan játékos: nem élettörténetét meséli el Rózsa, hanem valóban élete történeteit, mindenekelőtt találkozásait a legkülönfélébb valódi és talmi hírességekkel - Mario Lanzádtól Toscaniniig, Judy Garlandtól Marilyn Monroe-ig -, valamint olyan, sokszor drámai sorsfordulókat, melyekbe a világtörténelem alaposan belejátszott. Az önmagukban is szórakoztató epizódok mégsem puszta "nagy emberek papucsban"-anekdoták. A zsugorított jellemrajzok, groteszk események mögött felsejlik Holywood, az "álomgyár" fénykora, a korabeli zenei élet és a filmszínészek világának megannyi fénye és árnya. Az írott szöveg igyekezett az élőszó varászát, egy vonzóan világos, derűs elme sziporkáit átmenteni, remélve, hogy sikerül fölidézni egy különleges életpálya légkörét, s egy részben letűnt, részben nagyon is élő művészvilágot.

Szentkuthy Miklós - Händel
A ​magyar barokk zeneszerző életregénye. Szentkuthy Miklós, akinek Haydn-regénye sok hívet szerzett a komoly zenének, és egyben gondolatkeltő vitákra adott alkalmat, ezúttal is egyéni, sajátosan gazdag stílusában, a korban való teljes beleérzéssel és azonosulással írta meg krónikáját Händel változatos és dicsőséges életéről, máig is eleven, gyakran játszott műveiről. A zeneszerző egyéni élményeit költött vagy valóságban élt személyek életének epizodikus változataiban adja elő (pl. az utolsó Medici herceg, Hogarth, a csípősen szatirikus és egyben moralizáló, kiváló festő és rajzoló, Garrick angol színész). Az így megfestett körkép sok helyütt a XVIII. század gunyoros szellemében torzít ugyan, de igaz és szuggesztív, s a barokk kor és a händeli zene mélyreható ismeretéről tesz tanúságot.

Gál György Sándor - Somogyi Vilmos - Mesél ​a bécsi erdő
A ​világhódító tánc - a keringő - története elválaszthatatlanul összefügg a Strauss család történetével. A "március előtti" Bécs korszakától kezdve a huszadik század elejéig ennek a muzsikus dinasztiának tagjai fejlesztették naggyá a keringőt; az ő művészi munkálkodásuk révén vált a népi eredetű, kezdetben vaskos tánc - az idősebb Johann Strauss, majd zseniális fia, az ifjabb Johann és annak testvérei, Josef és Eduard működése révén - egy teljes évszázad uralkodó ritmusává, a könnyűzene halhatatlan műfajává. Lázas sietséggel rohanó történet ez s egyben a romlás csíráit már magában hordozó régi monarchia fénykorának tükörképe. Mert a Strauss-muzsika végigkísérte ezt a korszakot, s máig sem veszítette el varázsát. - Gál György Sándor és Somogyi Vilmos történelmi dokumentumok alapján, színes képzelettel ötvözte regénnyé a Strauss család és a XIX. századi Bécs történetét.

James Webster - Georg Feder - Haydn ​élete és művei
Joseph ​Haydnt a halála óta eltelt két évszázad során szívesen nevezték a "vonósnégyes atyjának", de hasonló joggal tarthatjuk a "szimfónia atyjának" is, és sokan emlékeznek a pódiumról és a hallgatóság soraiból nagyszerű oratóriumainak és miséinek előadására, egy-egy billentyűsdarabjának eljátszása eddig mindenki számára szinte felüdülés. Haydn hosszú élete során sok időt töltött Magyarországon (az Esterházy hercegek szolgálatában), meghatározója volt a bécsi és kismartoni zenei életnek, zenéjével meghódította Londont és a briteket. Pályájának, művészi fejlődésének minden jelentős állomását - korabeli dokumentumok alapján - bemutatják könyvünk szerzői, majd közlik Haydn műveinek teljes jegyzékét, minden részinformációval együtt. Mindezt teljességre törekvő bibliográfia egészíti ki. Kiadványunk az angol Új Grove-monográfiák Haydn-kötetének magyar kiadása, amely alapműnek számít a nemzetközi Haydn-irodalomban.

Révész Dorrit - Anton ​Webern
Századunk ​egyik legtöbbet vitatott zeneszerzőjéről ezúttal első ízben olvashat magyar nyelven zenekedvelő közönségünk. A komponista körül folyó vitába aligha kapcsolódhatunk méltányosabban, mint hogy mindenekelőtt saját szavait, írásait bocsátjuk közre. Gyűjteményünkhöz pedig elöljáróban aligha fűzhetünk találóbb és szebb gondolatokat, mint Willi Reich néhány szavát: "Az olvasók közül sokan talán más képet alkottak maguknak Webern szellemi alakjáról a legutóbbi idők zenei írásainak nyomán, mint amilyennek az az itt közölt előadásokban kialakul. A képzeletnek e szabad játékával csak azt szegezhetjük szembe, hogy itt egyetlen olyan szó sincs amelyet nem Webern maga mondott - azon a tüzes és mégis mértéktartó módon, mely minden találkozásunkat feledhetetlen élménnyé tette. Ilyen élmények visszfényeként adjuk át ezeket az előadásokat az utókornak - köszönettel mindazért a szépért és mélyértelműért, amit tanítása és példája adott; nagy szellemének dokumentumaként, emberségének emlékműveként. Akinek füle van hallásra hallja!"