Egyházjog

Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi ​közjog
A ​tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.

Sándor Iván - A ​vizsgálat iratai
Egy ​múlt századi per körülményeiről tudósít Sándor Iván ebben a könyvében, a tiszaeszlári perről, amelynek okai, lefolyása, kihatásai ma sem hagyhatnak senkit közönyösen. Világra szóló per volt, híreit egykori angol, francia, holland, német, osztrák, cseh, lengyel, orosz, japán lapok őrzik, Európa és Amerikai nagyvárosaiban nincs olyan jelentős könyvtár, ahol az érdeklődő ne találna adatot róla. Botrányos per volt, a civilizált emberekben mélységes megdöbbentést keltett, hogy a XIX. század utolsó negyedében, egy európai országban még szerephez juthattak középkori hiedelmek és előítéletek, vérvádat emelhettek ártatlan személyek ellen. Miért, hogyan - ezt kutatja eddig ismeretlen korabeli, és mai dokumentumok alapján a könyv, feltárva a védő, Eötvös Károly impozáns harcának módszereit, a per társadalmi és európai hátterét.

Thomas Paine - Az ​ember jogai
Átnyújtok ​Önnek egy szerény értekezést, amely a szabadságnak azokat az alapelveit védelmezi, amelyek meghonosításában oly kiemelkedő része volt az Ön példamutató erényének. Azért fohászkodom, hogy az ember jogai olyan egyetemesek lehessenek, mint az Ön nemes lelke csak kívánhatja, és hogy adassék meg Önnek az a boldogság, hogy lássa, hogyan javítja meg az új világ a régit. Igen lekötelezett, engedelmes és alázatos szolgája Thomas Paine

Ismeretlen szerző - Abortusz ​és...
Az ​őszi parlamenti döntés előtt úgy tűnik, már mindent elmondtak az abortuszról, amit csak lehetséges. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, meggyőződhet arról, hogy az érvek és ellenérvek pergőtüzében még korántsem "sütöttek el minden patront"; jobbára csak politikai, ideológiai vaktöltények pukkanásait hallotuk. Az abortuszvitában hiányolt érveket számba véve lényegében elmondjuk miről szól e kötet. Nyolc tanulmányát a kérdések legjobb ismerői, értői vetették papírra. Ezeket sorolva magyarázatot kapunk a kicsit szokatlan címre: Abortusz és... Abortusz és jog, abortusz és bioetika, abortusz és történelem, abortusz és szociológia, abortusz és pszichológia, abortusz és filozófia kapcsolatát boncolgató írásokat jelez a rejtélyes három pont. Szerzőinknek nem az a céljuk, hogy állást foglaljanak, egyik vagy másik politikai döntés mellé állítsák az olvasót. Az elvi problémákat felvetve ahhoz szeretnék hozzásegíteni az olvasót, hogy felelős döntést hozhasson az élet által mindannyiunknak feltett kérdésre. Lehet, csak eszmei a döntés, lehet, hogy egy emberke sorsa fordul meg rajta, s lehet, hogy egy nemzedéknyi ember élete a tét. Bármekkora is a súlya, jó csak akkor lehet a döntés, ha szilárd alapokon nyugszik. Az Alkotmánybíróság elnöke egy interjúban így szólt a kérdésről: "A törvényhozásnak megszabtuk, milyen keretek között tudja alkotmányosan meghozni az új abortusztörvényt. Ez olyan elméleti újdonság, ami igazából nem tűnt fel senkinek. Azt mondjuk, el kell dönteni, hogy mi a magzat. Ezt eddig minden Alkotmánybíróság megkerülte. Mi a Parlamentre hárítottuk, mondván, az Alkotmányból nem lehet megállapítani, mi is a magzat. Márpedig a kérdést nem lehet megkerülni. ÓRiási terhe ez a magyar parlamentnek, hogy erre választ kell adnia, és akkor is válaszol - ha nem válaszol."

Szente Zoltán - Bevezetés ​a parlamenti jogba
E ​kötet a parlamenti jog első magyar nyelvű átfogó és rendszeres bemutatása. A magyar országgyűlés működési elveit és szabályait nemzetközi összehasonlításban tárgyalva elemzi a különböző modellek, alternatívák jellegzetességeit és következményeit is. Megkerülhetetlen könyv mindazoknak, akik érteni akarják legfontosabb demokratikus intézményünk működését.

Pokol Béla - Középkori ​és újkori jogtudomány
Az ​állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek. Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.

Carl Schmitt - Legalitás ​és legitimitás
A ​XX. század egyik legkiemelkedőbb politikai és jogelméleti gondolkodója, a ma reneszánszát élő Carl Schmitt ebben a kötetében a weimari Németország alkotmányos, állami berendezkedését ismerteti, elemzi, kritizálja. Első magyar megjelenés.

Erdő Péter - A ​bűn és a bűncselekmény
A ​bűn és a bűncselekmény viszonya alapvető példa az erkölcs és a jog egész szabályrendszere közötti kapcsolat jellegére. Arra teszünk kísérletet, hogy a katolikus hit kifejtésének és az egyházjogi gondolkodás fejlődésének tükrében bemutassuk e két normarendszer kölcsönhatását, fokozatosan kirajzolódó különbségüket és megbonthatatlan összetartozásukat. Ez a vizsgálódás – meggyőződésünk szerint – használható eredményeket kínálhat a világi jogrend és általában az erkölcs kapcsolatára nézve is. Mindez rendkívül szükséges egy olyan szellemi környezetben, amelyben annak kísértése is felmerül, hogy a társadalmak működését jog, erkölcs és akár állam nélkül, más mechanizmusokkal szabályozzák, melyek alig hagynak teret az emberi szabadság számára. Ezért jog, erkölcs és társadalom szerves kapcsolatának tudatosítása bonyolult világunkban hozzájárulhat az önkéntes jogkövetés elősegítéséhez.

Szuromi Szabolcs Anzelm - Fejezetek ​az egyházi jogalkotás történetéből
A ​Katolikus Egyház kezdettől fogva rendelkezett jogi jellegű szabályokkal. Ezek a szabályok nem pusztán a Krisztus nevére megkeresztelkedettek közötti viszonyokat rendezték, hanem elszakíthatatlanok voltak Jézusnak az Isten Országára vonatkozó tanításától, cselekedeteitől és az általa alapított szentségek kiszolgáltatásától, különös tekintettel az Oltáriszentség megünneplésére. Ezt kezdetben főképp szokásjogi normák, később a zsinati és pápai, illetve püspöki jogalkotás követte, amelyet alapvetően befolyásolt az izraelita szakrális jog, majd a római jog erőteljes hatása. Az Egyházban tehát a szakrális jelleget megőrzött, önálló, az egyes államoktól és politikai rendszerektől független jogalkotói hatalom létezik, mely jogosult saját jogának az alkalmazására és szankcionálására. Az egyházi jogszabályok összefoglalására az egyháztörténelem folyamán számos gyűjtemény keletkezett, melyek kezdetben a szokásjogot, a későbbiekben pedig főképp zsinati kánonokat, pápai ügyleveleket, egyházatyák által írt szövegrészleteket, bibliai vagy más teológiai írások idézeteit tartalmaztak. A Corpus iuris canonici-ben található nagymennyiségű, konkrét esetre hozott és az Egyház történetének különböző időszakaiban megszületett joganyag alkalmazása számos esetben nehézkessé és bonyolulttá tette a kánoni jogalkalmazást, valamint többször félreértelmezésekre adott okot. Szent X. Piusz pápa éppen ezzel az indokkal indította el a kánonjog első kodifikációját 1904. március 19-én. Az 1917. május 27-én kihirdetett Codex iuris canonici-t, melyet a II. Vatikáni Zsinat után az 1983. január 25-en kihirdetett új Egyházi Törvénykönyv követett. A jelen kötet ennek a kikristályosodási folyamatnak egyes területeit és témait igyekszik bemutatni.

Kahler Frigyes - A ​főcsapás iránya: Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Erdő Péter - Latin-magyar ​egyházjogi kisszótár
Az ​1983-ban kihirdetett Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) hivatalos nyelve a latin, s ezért a tudományos igényű szövegmagyarázatnak ma is a latin eredetit kell alapul vennie. Csakhogy mai egyházjogunkban – részben a II. Vatikáni Zsinat szóhasználatának hatására – számos olyan szakkifejezés és sajátos jelentésváltozat is előfordul, amelyet az általános latin nyelvezet és a régi Egyházi Törvénykönyv szókincse ismeretében sem könnyű helyesen értelmezni. Ez a kisszótár a Törvénykönyv legfontosabb, mintegy 1500, sajátosan egyházjogi szavát, kifejezését vagy különleges jelentésváltozatát tartalmazza.

Raymond Aron - Tanulmány ​a szabadságjogokról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tomka Ferenc - Intézmény ​és karizma az Egyházban
Tomka ​Ferenc Intézmény és karizma az Egyházban c. könyvét mintegy kétezer példányban gépelték le vagy sokszorosították a kömmunizmus éveiben, mert megjelenését az állami cenzúra megakadályozta. Most immár harmadik nyomtatott kiadását tartja kezében az olvasó. Sok hitében – vagy egyház-hitében – elbizonytalanodott fiatal és felnőtt nyilatkozott úgy az elmúlt évek során, hogy e könyv segítségével újra e tudták fogadni a katolikus Egyházat, megtanulták felfedezni az emberi vonások hátterében az istenieket. A könyv közérthető nyelven írt egyházszociológia. Mint ilyet tankönyvként használja több katolikus felsőoktatási intézmény – egyetem, főiskola, levelező tagozat. Érdekelheti miandazokat, akik egy keresztény közösségben vagy megújulási mozgalomban vagy szerzetesrendben élnek, s szembekerültek a kezdeti tűz – vagy a karizma – logadásának, a megmerevedésének (=az intézményesedésnek) gondjával. Érdekelheti azokat, akik fájóan tapasztalják, hogy a "szent" Egyházban is bőségesen voltak, vannak torzulások, elidegenedések, kiüresedett formák, s akik keresik, hogy miképpen lehetséges ilyen körülmények között az Egyház megújulása. Érdekelhetik azokat is, akik válaszolni szeretnének a nem hívőknek vagy más egyházak tagjainak a katolikus Egyház elleni vádjaira, kérdéseire. "Végre egy könyv – írta egy olvasó –, amely mer beszélni a katolikus Egyház mulasztásairól, hiányosságairól, s ezt úgy teszi, hogy az ember nem eltávolodik az Egyháztól, hanem közelebb kerül hozzá." Dr. Tomka Ferenc teológus, szociológus, Káposztásmegyeren (negyvenezres lélekszámú lakótelepen) élő katolikus közösség lelkipásztora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem magántanára számos tanulmány és nyolc teológiai, szociológiai, kateketikai és lelkipásztorkodás témakörébe tartozó könyv szerzője.

Mályusz Elemér - Egyházi ​társadalom a középkori Magyarországon
Mályusz ​Elemér művének új kiadását egy közel 1300 tételből álló bibliográfia egészíti ki, amely az 1947 és 2005 között megjelent, a középkori magyar egyháztörténet témában írt szakirodalmat foglalja magában. Az 1943-44 fordulóján írt, majd 1971-ben megjelentett monográfia valószínűleg Mályusz Elemér munkái közül a legérdekesebb, a szélesebb olvasóközönség számára is élvezettel olvasható mű. Az Egyházi társadalom a középkori Magyarországon hat évtizeddel elkészülte, és három évtizeddel első kiadása után sem veszített jelentőségéből. A benne foglalt kutatások eredményei a mai napig meghatározóak, a magyar középkorral, egyháztörténettel foglalkozó kutatók, hallgatók számára megkerülhetetlenek. A szerző a témát megírásának idején újnak számító, a nyugat-európai középkorkutatókéhoz hasonló módszertani megközelítéssel dolgozza fel: több kritikai vizsgálatnak veti alá a középkori magyar egyház történetére vonatkozó latin nyelvű okleveles, elbeszélő és dekretális forrásokat, és ezen módszertani megközelítés segítségével a korszak egyháztörténetét a korabeli magyar állammal és társadalommal összefüggésben szemléli. Mályusz nem csupán a középkori magyar egyház társadalmának egyes rétegeiről értekezik, hanem arra is rávilágít, hogy mindezen társadalmi csoportok hogyan hatottak egymásra, a világi társadalomra, valamint a korabeli államszervezetre.

Ismeretlen szerző - Mindszenty ​és a hatalom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​II. Vatikáni Zsinat dokumentumai
XIII. ​János pápa 1959. január 8-án jelentette be először, hogy zsinatot kíván egybehívni. Az új zsinat neve II. Vatikáni Zsinat lett, mert az 1868-70-ben tartott I. Vatikáni Zsinat által felvetett témák folytatásaként a modern ember hitproblémáira kellett korszerű útmutatást adnia. A II. Vatikáni Zsinat szándéka az volt, hogy bemutassa az Egyház lényegét és egyetemes küldetését az egész világnak. Az Egyház önmagába tekintett, hogy párbeszédet kezdjen önmagával, ugyanakkor kitárulkozott a világ előtt, hogy kinyilvánítsa magát tagjaiban. János pápa az általános célokon kívül három fő feladatot állított a zsinati atyák elé: az Egyház belső életének megújítása, az elszakadt keresztény testvérek visszahívása az Egyházba, s hangsúlyozottabb párbeszéd a világgal. A Zsinat 3 éve alatt született okmányokat összegyűjtve, bevezetőkkel és magyarázatokkal ellátva először 1975-ben adta ki a Szent István Társulat. 1995-ben, a Zsinat bezárásának 30. évfordulóján felmerült a szövegek pontosításának gondolata, s a revideált fordítást a 2000. év Nagy Jubileumának esztendejében bocsátottuk útjára. A szövegeket egybevetettül a latin eredetivel, a dokumentumokat a keletkezés sorrendjébe állítottuk, s kiegészítettük egy bő fogalmi útmutatóval, mely magában foglalja az Egyházi Törvénykönyvet, a Katolikus Egyház Katekizmusát és II. János Pál pápa írásos megnyilatkozásait.

Ismeretlen szerző - Merre ​visz a végzet - Árulók, botrányok, perek
A ​kötet írásai rejtélyek, botrányok, árulások, cselvetések, perek, végzetes szenvedélyek nyomán mutatják be az örökké változó emberi valóságot. Ezek a rejtélyek máig hatnak. Újra meg újra feltehetjük a kérdést: kié volt és kié lett a királyné nyaklánca? Áruló volt-e Dreyfus kapitány? Miért nem mentették fel őt, amikor nyilvánvalóvá lett az ártatlansága? A tüzes spanyol táncosnő hogyan fosztotta meg trónjától a bajor királyt? Egyáltalán: mi mozgatja a történelmet? Bosszúhadjáratok és személyes árulások? Van-e történelmi igazságszolgáltatás?

Jakov Katz - Az ​előítélettől a tömeggyilkosságig
Ebben ​a munkájában Katz a széles körű eseményleíráson túl részletes és átfogó elemzését adja az újkori európai antiszemitizmus kialakulásának, eszmevilága történeti fejlődésének a francai felvilágosodástól egészen a legújabb korig. Külön érdekesség az antiszemitizmus kelet-közép-európai formáinak és megnyilvánulásainak részletes bemutatása. A könyv méltán aratott sikert világszerte, szinte minden európai nyelvre és japánra is lefordították.

James G. Frazer - Az ​aranyág
"Frazer ​a klasszikus brit etnológia utolsó képviselője (1854-1941). Élete és munkássága korszakot jelent a néprajztudomány történetében. ... Az Aranyágban arra tesz kísérletet, hogy felvázolja az emberi gondolkodás fejlődését a mágia, a vallás egymást követő lépcsőfokain keresztül egészen a tudományig. Egy ókori szokás - a Diána szentély papja (az Erdő Királya) elődjét megölve nyerte el tisztségét, amelyet addig viselt, míg ő maga áldozatul nem esett utódja kardjának - nyomába ered. A szokásra Frazer az ókori irodalomban nem talál kielégítő magyarázatot... ezért bejárja Ausztrália bozótjait, felkeresi az afrikai őserdők törzseit, részt vesz a mexikóiak, anjuk szertartásain, német és olasz városkák farsangi forgatagában és meghallgatja az öreg parasztok múlt idéző meséit. Végül nemcsak az Erdő Királya megölésének szokására hoz magával magyarázatot, de felvázolja az emberi gondolkodás történetét is."