Károly ​Róbert és Nagy Lajos

Kelly DeVries - A ​középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A ​középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.

Ismeretlen szerző - Magyar ​királyok nagykönyve
A ​kiadvány kronologikus sorrendben mutatja be Magyarország és Erdély uralkodóit az államalapítástól egészen a Habsburg-ház trónfosztásáig. Helyet kapnak itt nagy formátumú uralkodók, vezetésre még alkalmatlan trónörökösök, józan államférfiak, tragikus sorsú királynők és epizódszerepre kárhoztatott királyok éppúgy, mint kormányzóink vagy a török hódoltság idején a többé-kevésbé független magyar államiságot képviselő Erdély fejedelmei. A gazdagon illusztrált kötetet a Szent Korona történetéről szóló nyitófejezet, illetve a királyság utáni időszakkal, az államformákkal és a nemzeti emlékezettel foglalkozó zárófejezet teszi teljessé.

Kiss-Béry Miklós - III. ​Károly és Mária Terézia
Ezúttal ​egy férfi és – kivételképpen – egy női uralkodó történetét meséljük el. III. Károly csaknem 30 évet töltött el a magyar trónon, mégis kevés konkrét intézkedés fűződik a nevéhez. Ugyanakkor elmondhatjuk róla, hogy rendezte a bécsi udvar és Magyarország viszonyát, és igyekezett rendbe hozni a háborúkban tönkrement országot. Mária Terézia volt a Habsburgok között az egyetlen, aki nő létére el tudta ismertetni uralmát, igaz, ezt nagyrészt éppen apja-elődje kitartásának köszönhette. Az asszony évszázadokon át az egyetlen magyar királynő is volt. Önállóan, a saját nevében uralkodott, és négy évtizeden keresztül jelentős, hosszú távra kiható befolyást gyakorolt Magyarország sorsára is.

Bertényi Iván - Az ​Árpád-ház királyai
1000-1301. ​Három évszázad - huszonhárom uralkodó. De mindaz, amit elért az ország, hat kiemelkedő személyiségnek köszönhető: az államalapító Szent Istvánnak, I. Andrásnak, aki rendet teremtett a pogánylázadástól felbolydult országban, Szent Lászlónak, a nemes lelkű lovagkirálynak, Kálmánnak, boszorkányüldöző kora felvilágosult uralkodójának, III. Bélának, aki alatt Magyarország európai nagyhatalom lett, és unokájának, a "második honalapítóként" tisztelt IV. Bélának. Az utókor "szent királyok nemzetsége"-ként emlegette Árpád utódait, s méltán. Az európai uralkodóházak közt egyedülálló módon három férfi: István, Imre, László és öt nő - Piroska, László lánya, Bizáncban; Erzsébet, II. András lánya; Ágnes, III. Béla unokája, Prágában; Kinga és Margit, IV. Béla lányai - érdemelték ki, hogy az egyház szentté avassa őket. Tiszteletük máig elevenen él, és nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, olasz és görög földön is. És a többi koronás fő? Volt, akivel betegség, méreg vagy fegyver végzett, mások életét apa és fiú, testvér és testvér közti ellentét, árulás keserítette meg - emberek voltak, telve nemcsak erényekkel, hanem hibákkal is. Mégis, ahogy Theobald Feger _A magyarok krónikája_ című, Augsburgban 1488-ban kiadott könyv előszavában megfogalmazta: "A magyar királyok esetében ... méltatlan dolog volna, ha derék tetteik ... eltemetve, emlékezet és hír nélkül maradnának." Ez a könyv azért született meg, hogy ez a méltatlanság ne következzen be. Hogy szövegével, képeivel megelevenítse előttünk az egyszervolt magyar középkor ragyogását.

Falvai Róbert - Az ​Anjou-királynék
Különösen ​a két Erzsébet sztorija érdekes. Két kemény asszony, az egyik a francia eredetű Károly Róbert, a másik annak fia, Nagy Lajos felesége volt. Az első Erzsébet lengyel földről jött, itthon túlélte a királyi család elleni merényletet, majd részt vett a nagypolitikában, diplomataként utazgatott Európában. A másik Erzsébet a bosnyák lány, Nagy Lajos felesége, aki férje halála után szerelmi és hatalmi mámorában, agresszív politikájával csaknem vesztébe vitte az országot, végül ellenfelei végeztek vele.

Wass Albert - Adjátok ​vissza a hegyeimet!
A ​második világégés poklát követően nem csak mozdítható kincsek, de hazák is gazdát cseréltek. A szerző megkísérli bemutatni, hogyan lehet ezt az elviselhetetlenség kínzó helyzetét emberien, méltósággal megélni, túlélni.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története képekben
Incipit ​prologus in cronicam Hungarorum - itt kezdődik az előbeszéd a magyarok krónikájához, írta 1358. május 15-én egy régi szerkesztő a Bécsi Képes Krónika, az első olyan hazai történeti mű élére, amelynek szövegét képek, miniatúrák díszítik. Ezt az elsőt azóta, több mint hat évszázadon át, hosszú sorban mindig újak követték. Mint másutt, nálunk is ez lett a hagyományos műfaj, a megszokott: a történelmet a szöveg mondja el, s a kép csak a szemléltetés, élénkítés vagy a díszítés eszköze. E könyvünk itt most más műfajt képvisel. Az olvasó e kötetben nem valami kivonatos, rövid szöveges történelmet kap kezébe, a szokottnál több illusztrációval, hanem olyan, lehetőleg hiteles képanyagot, amelynek magának kell történelmünket bemutatnia. A képleírások szövege csak a magyarázatot adja hozzá, az eligazodást segíti. A fejezetek élén álló bevezető pedig elsősorban a képanyag és az egykorú valóság viszonyát próbálják érzékeltetni. A kiadó e jelentős vállalkozása a mai kor emberének a mi életnek megfelelő új típusú kötettel kívánja gyarapítani a magyar történelmet ismertető könyvek sorát. Ily gazdag és sokoldalú képanyag történetünkről eddig egyetlen kiadványunkban nem látott még így együtt napvilágot. Összeállításában kiváló szakemberek vettek részt; a képoldalakat összeállította és a képaláírásokat készítette: Szücs Jenő, R. Várkonyi Ágnes, Szabad György, Siklós András és Pamlényi Ervin. A bevezető szövegeket írta: Kosáry Domokos, Szabad György, Siklós András és Pamlényi Ervin. A kötetet szerkesztette: Kosáry Domokos. Szeretnénk, ha a Magyarország története képekben című kötet megnyerné az olvasók tetszését; egyaránt szívesen forgatná a történelem iránt már régen érdeklődők népes tábora, és mindazok - különösen a fiatalok -, akik most ismerkednek meg hazánk múltjával.

Ungváry Krisztián - Tabajdi Gábor - Budapest ​a diktatúrák árnyékában
Ungváry ​Krisztián és Tabajdi Gábor rendhagyó útikalauza a 20. század politikai diktatúrái és legmegrázóbb történelmi eseményei mentén veszi lajstromba Budapest emlékeit. A szerzőpáros olyan fővárosi helyszíneket mutat be olvasóinak, amelyek jobbára ismeretlenek a turisták előtt, a városlakók számára pedig a félmúlt homályába vesznek. A fiatal kutatók budapesti sétáin feltárulnak az 1919-es Tanácsköztársaság és az azt követő fehérterror, a német megszállás, a nyilas rémuralom és a zsidóüldözés, a világháborús főváros, a szovjet megszállás és a Rákosi-diktatúra, az 1956-os forradalom és szabadságharc, végül a Kádár-korszak elfeledett vagy épp szándékosan titokban tartott történeti helyszínei és emlékhelyei. Az egyes történelmi eseményekhez köthető szobrok és műemlékek kapcsán a szerzők múlt és jelen emlékezetpolitikai törekvéseit is áttekintik. A történészpáros kíméletlen és fájdalmas őszinteséggel mutat rá: a múlt századi véres diktatúrák emlékei jelöletlenül bár, de ma is ott kísértenek a főváros utcáin - ideje hát mindenkinek megismerni őket.

Marcellus Mihály - A ​veterán
Hadrianus ​korában járunk. A vérrel írt pannon történelemben viszonylagos békeidők jönnek, fejlődés és városiasodás kezdődik. A meghódított föld fejet hajt Róma sasos légiói és gyarmatosítása előtt. Marcus Lupius Melior az egyik aquincumi segédcsapat tribunusaként néz szembe a háborúkkal, és ezek mellett számára elfogadhatatlan jogtalanságokkal. Unokaöccse, a kegyetlen Mustella egészen másként értelmezi a törvényességet, mint rokona: szerinte Róma ereje a lesújtó kardban, semmint a diplomáciában rejlik. Hadrianus, aki a történet elején még csak Aquincum helytartója, Traianus tehetséges legátusa, később császárként tér vissza e falak közé, miközben ármány szövődik ellene. A regény igazi főhőse azonban maga Aquincum, mely a szemünk láttára növekszik a Danuvius-parti kis erődítményből Alsó-Pannónia fővárosává vagy – ahogy néhány korabeli utazó feljegyezte – Kis Rómává. Marcellus Mihály kézen fogja az olvasót, és sétára viszi a vízparti párát lehelő, ősi városba, ahol érdekellentétekről, megtorlásról és összeesküvésről suttognak a falak, a termák csarnokai és az aquincumi tisztviselők szobái. Mindezek mellett pedig képet kaphatunk a cseperedő városról, lakóiról és arról az elképesztően gyors asszimilációról, ami a Danuvius kanyarulatában, ebben a politikailag és hadászatilag nagyon kényes területen zajlott a Pax Romana építésének időszakában, a Krisztus utáni II. században.

Tim Severin - A ​viking - Vérszerződés
London, ​1019: mindössze néhány hónap telt el azóta, hogy Thorgils megszökött az ír egyház karmából, ám szinte azonnal Knut angol király, a viking világ egyik leghatalmasabb alakja feleségének, Aeéfgifunka a karjaiban találja magát. Szenvedélyes kapcsolatuk egyre mélyül, s ennek óhatatlnaul beláthatatlan következményei lesznek... Thorgils kénytelen ismét menekülni, és csatlakozik Grettirhez, a vérszomjas komorságáról hírhedt törvényen kívülihez. A két férfi útitárs lesz és vérszerződést köt - ami a halálon túl is összekapcsolja őket. A szőrmékkel kereskedő sítalpas nép fagyos birodalmából a Miklagardig, a városok királynőjéig vezető nagy folyót követve Thorgilsnak minden ravaszságát be kell vetnie, hogy életben maradjon a királyi érméket hamisító banditák, a fejvadászok és a rabszolga-kereskedők között. Végül aztán Konstantinápolyban szemtanúja lesz a végső bosszúnak... A Vérszerződés magával ragadó időutazás egy csodálatosan megalkotott, gazdagságra és hírnévre éhező karakterekkel benépesített, korhű világba.

Szilágyi Rita - Szent ​királylányok
"Az ​első magyar nők, akik nem voltak királyok feleségei, mégis széles körben ismertté váltak, szent királylányok voltak. Erzsébet hercegnő, II. András király lánya volt az első és talán máig a legismertebb magyar nő. A korabeli házastársi és vallási alázat mintaképe lett, akit ez egész keresztény világban már 800 éve tisztelnek, templomok sokasága viseli a nevét. Nem sokkal Erzsébet halála után, a tatárjárás idején született IV. Béla lánya, Margit, aki az unokahúga volt az előbbinek. Őt szülei eleve, fogadalomból apácának szánták. Igyekezett túltenni minden vele szemben állított elváráson, életét "engesztelő áldozatnak" tekintette... Érdekes módon az ő szentté avatása nem volt olyan gördülékeny és problémamentes, mint a nagynénjéé. Mint következő köteteinkben is, a főszereplők mellett jó néhány nőalak megjelenik még könyvünk lapjain. Megemlékezünk egy olyan nőről, akit a görögkeleti egyház tisztel a mai napig szentként. Piroskáról, László királyunk leányáról van szó, aki Bizáncban az Iréné nevet kapta. És voltak még jó néhányan, akiket -noha sohasem avattak szentté- számos helyen tisztelnek, tiszteltek."

Tim Severin - A ​viking - A király embere
Az ​Odin gyermeke és a Vérszerződés lélegzetelállító folytatása - a nagy ívű viking kaland méltó lezárása. Konstantinápoly, 1035: Thorgils a varég testőrség tagja lett, és megismeri a világ leggazdagabb városának ragyogását, egyben azonban a császári világ gyilkos intrikáit is. Harald Sigurdsson hadifőnök vezetése alatt csalétekké válik egy rajtaütésben, melynek célja, hogy csapdába ejtse a Földközi-tenger hajózási útvonalait rettegésben tartó arab kalózokat. Amikor Harald végre elfoglalja Norvégia trónját, Thorgilst titokban elküldi Normandiai Vilmoshoz, hogy összehangolják az Anglia elfoglalására készített terveiket. De vajon tényleg megbízhat-e szövetségesében? A szerző biztos szakértelemmel vezeti olvasóit a mitológiai elemekkel és felejthetetlen viking sagákkal átszőtt középkori világban, míg véget nem ér Thorgils Leifsson utazása.

Falvai Róbert - Habsburg-feleségek
Ugyan ​a cím kissé csalóka, mert nem csak róluk lesz szó. Királyaink ekkor még nem Habsburgok, de az onnan származó asszonyok már felbukkannak. II. Ulászló királyunk két felesége még máshonnan származott, de a Mohácsnál odaveszett fia, II. Lajos felesége már Habsburg Mária volt, ki férje halála után sem adta fel igényeit. Szólunk Izabella lengyel hercegnőről is, aki Szapolyai János, az utolsó magyar király felesége volt, aztán az erdélyi fejedelemasszonyok között is találkoztunk vele. Ezután lesz szó öt osztrák császár és magyar király, köztük három Ferdinánd, Miksa és Mátyás feleségeiről, szerelmi és házassági gondjaikról. Ugyanitt I. Lipót három feleségéről, majd I. József és III. Károly (Mária Terézia apja) életének sorsdöntő asszonyairól mesélünk.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

Falvai Róbert - Nő ​a magyar trónon
Nagy ​Lajos és a bosnyák Erzsébet lánya, Mária volt az egyetlen igazi magyar királynő, aki valóban uralkodott is. Kalandos történet az övé, hiszen Luxemburgi Zsigmond felesége lett, aki a nejét a lázadók börtönéből szabadította ki, majd Mária különös baleset áldozata lett. Jött utána egyenesen Nápolyból egy trónkövetelő, a felesége magyar királyné lett úgy, hogy soha nem járt hazánkban. Zsigmond második felesége a hírhedett Cillei-család lánya, Borbála, aki rengeteg bajt okozott a politikában, még csak nem is kizárólag Magyarországon, de külföldön is.

Kristó Gyula - Szent ​István király
Az ​egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.

Brigitte Riebe - Az ​éjszaka kapui
A ​középkor Európája válságban van, éhínségek, háborúk, járványok sújtják, miközben Kölnben két kamasz fiú, Johannes, egy flamand származású, tehetős kereskedő kisebbik fia és Esra, egy rabbi rokona örök barátságot fogad egymásnak. Ám a megbonthatatlannak hitt szövetség szertefoszlik, mikor mindketten a félárva, jószívű Annába, egy fogadó felszolgálójába lesznek szerelmesek. A történelem és a várost pusztító pestis formálja életüket. Ezt a kamaszkori barátságot, majd a szerelmi háromszöget a szerteágazó regény szálai, szerzetesek és gazdag patríciusok, zsidók és városbeli mesteremberek, polgárok és koldusok kavargó forgataga öleli körül. Hogyan alakulhat hármójuk sorsa azok után, hogy a fanatizált tömeg Szent Bertalan éjszakáján a gettót a földdel teszi egyenlővé? Brigitte Riebe széles tablót fest a 14. századi Kölnről és a korabeli életről, a rettenetes ragályról, amely a legnagyobb pusztítást az emberi lelkekben végzi. Izgalmas regénye rögzíti azt a pillanatot, amikor a törékeny egyensúly felborul, és zaklatott, új korszak veszi kezdetét.

C. J. Sansom - Az ​uralkodó
1541 ​ősz. Mérföldnyi hosszú menet halad York felé. VIII. Henrik király egy, a trónja megdöntésére irányuló összeesküvés leleplezése után pompázatos körutat szervez északra, hogy lenyűgözze lázadó alattvalóit. Ezer katona, a nemesség krémje és ötödik felesége kíséretében a király fogadja a yorki előkelőségek látványos behódolását. Cranmer érsek megbízásából Matthew Shardlake is Yorkba utazik. A jogi munka mellett Shardlake vonakodva, de elvállalja egy fontos, de veszélyes összeesküvő Londonba szállítását. Egy yorki üveges mester halála után azonban egyre átláthatatlanabb rejtélyekbe keveredik, amelyek nem csak a yorki vár foglyával, de magával a királyi családdal is összefüggnek. Amikor a hatalmas menet megérkezik a városba, Shardlake titkos dokumentumokba botlik, amelyek napvilágra kerülése megrendítheti a Tudor trónt …

Bán Mór - A ​Hadak Villáma
Bán ​Mór nagyívű történelmi regényciklusának negyedik kötete a magyar történelem talán legdicsőbb, s mégis legellentmondásosabb korszakának egyik kulcsfigurája, Hunyadi János szerepét mutatja be a Zsigmond király halálát közvetlenül követő zűrzavaros években. A kiterjedt történelmi kutatómunkán alapuló sorozat feleleveníti Hunyadi János életének és a Magyar Királyság XV. századi történelmének sorsfordító pillanatait, egybeszőve az ismert tényeket a néphagyomány elemeivel és az írói képzelettel. Bán Mór eleven és hiteles képet fest a korabeli Magyarországról és Közép-Európáról. Alakjai nem a történelemkönyvekből előhúzott, idealizált hősök, hanem hús-vér emberek, akik elvitathatatlan erényeik mellett néha a legszörnyűbb bűnök elkövetésétől sem riadtak vissza. A szerző egyedi hangvételű ciklusa egyszerre kíván tisztelegni a magyar történelmiregény-írás múltja előtt, és megőrizve megújítani annak hagyományát. Zsigmond király halála után a gyengekezű Habsburg Albertre száll a Szent Korona. Személye megosztja a magyar nemességet, és a cseh trónért is hadba kell vonulnia a lengyel uralkodó ellen. A csehországi hadjáratra ígéretéhez híven elkíséri Albert királyt Hunyadi János is, pedig nagyon nagy szükség lenne rá birtokain és Erdélyben: jobbágyai elégedetlenkednek, a városokat és a falvakat török portyázó seregek dúlják, és Hunyadvár is közvetlen veszélybe kerül – benne Szilágyi Erzsébettel és a hétéves Hunyadi Lászlóval. Noha az adott szó megtartásának és riválisai vonakodásának köszönhetően Hunyadi János és öccse, Iván megkapja a szörényi bánságot, és így a lehetőséget az al-dunai határvidék, a török legfőbb felvonulási területe megvédésére, Hunyadinak választania kell: a családja és saját birtokai, vagy az ország biztonsága, a török megállítása a fontosabb. És ez a választás nagyon nehéz...

Tim Severin - A ​viking - Odin gyermeke
A ​rendkívüli hősökkel, skandináv mitológiai elemekkel és véres csatákkal teli viking világban játszódó regény egy nagy ívű történelmi trilógia első kötete. 999-ben, az első millennium előtti évben születik meg Thorgils Leifsson, Szerencsés Leif és Thorgunna, egy rejtélyes, a második látás adományával megáldott ír nemesasszony fia. A hamar árvaságra jutó Thorgilst Izlandon és Grönlandon nevelik különböző mesterek, akik megtanítják az ősi szokásokra és figyelmeztetik, hogy a "Fehér Krisztus" egyre nagyobb területeket hódít el a "régi istenek" birodalmából. Thorgils még gyermekként eljut Vinlandra, a legutolsó nyugati erősségbe, s ott szemtanúja lesz egy rettenetes mészárlásnak, amit gonosz nagynénje vezet, s ami porig rombolja viking településüket. Izlandon belekeveredik az egymással versengő családok közötti véres küzdelembe, Írországban pedig fogságba esik egy csatában, és eladják rabszolgának. A hontalan Thorgils éles eszű és rendkívül alkalmazkodóképes, valódi küldetéséről álmodni sem mernének a körülötte élők. Odin híveként életének viharos eseményei során többször is életveszélybe kerül, hol csatában, hol betegségben, hol hajótörésben.