Those who fear the dry and impenetrable prose of many political essays need have no such reservations with this selection. Indian author Roy (The God of Small Things) brings a novelistic readability and immediacy to her impassioned critiques of imperialism, the corporate media and their “neo-liberal project”—what she describes as “the medium of those who have power and money.” Her unequivocally critical look at the Bush administration’s policy in Iraq will likely lead American readers to label her as either brilliantly astute or strongly anti-American. Still, she carefully differentiates between governments and their people. In “Instant Mix Imperial Democracy,” she congratulates Americans for standing up to their government: “Hundreds of thousands of you have survived the relentless propaganda you have been subjected to, and are actively fighting your own government. In the ultra-patriotic climate that prevails in the United States, that’s as brave as any Iraqi or Afghan or Palestinian fighting for his or her Homeland.” In the same talk, Roy delivers a scathing critique of the current state of democracy: “The project of corporate globalization has cracked the code of democracy. Free elections, a free press and an independent judiciary mean little when the free market has reduced them to commodities on sale to the highest bidder.” In addition to observing problems; Roy suggests non-violent solutions—boycotts, protests and open discussion. Regardless of whether one agrees with her ideas, Roy crafts articulate and convincing arguments that deserve their place in any debate on globalization, democracy or Iraq.
Kapcsolódó könyvek
Norbert Elias - A haldoklók magányossága
Földünk mulandó teremtményei közül egyedül az ember számára okoz gondot a halál. Az ember a születés, a fiatalság, a nemi érés, a betegség, az öregség és a halál dolgában osztozik az állatokkal, de valamennyi élőlénytől eltérően csak ő _tudja,_ hogy meg fog halni. A halálra vonatkozó felfogás, illetve az embereknek az elmúláshoz való viszonya minduntalan változik, többek között a várható élettartam hosszától és az individualizáció szintjétől függően. A modern felfogású esszé legérdekesebb mozzanata talán annak az ellentmondásosnak tűnő helyzetnek a leírása, hogy a mai modern társadalmakban a halálra készülők hamar elmagányosodnak, hamar felbomlik a kapocs köztük és szeretteik között.
Norbert Elias német szociológus (1897-1990). 1933-ban Hitler elől Párizsba, majd Angliába emigrál. Fő művét - _Über den Prozess der Zivilisation (A civilizáció folyamata,_ Bp., Gondolat, 1987) - 1937-1939-ben írja, ám csak 1969-ben válik ismertté világszerte. Ezt követően alakul ki róla az a vélekedés, miszerint Elias "a világ egyik legeredetibb és legélesebb szociológiai elméje". Több egyetemen tanít, végül Amszterdamban telepszik le. Kései könyveit és nagyesszéit többnyire megint csak anyanyelvén, németül írja, így _A haldoklók magányosságá_t is.
Ruth Benedict - Mori Szadahiko - Krizantém és kard
A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló.
Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első olyan könyv megjelenésére, amely érdemeinek megfelelően méltatja Benedict munkásságát. Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése, Mori Szadahiko műve. A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a japán kultúrát.
Thomas Hardy - A weydoni asszonyvásár
Thomas Hardy (1840-1928) angol regényíró, novellista és költő, a falusi élet, az iparosodástól érintetlen környezet egyik legihletettebb ábrázolója. Regényeiben - Hazatérés, Egy tiszta nő, Lidércfény - döntő szerepet juttat a véletlennek, a váratlan fordulatokat előidéző félreértéseknek, az embertől független külső erőknek. A weydoni asszonyvásár főhőse, Michael Henchard sorsát azonban nemcsak ezek befolyásolják, pályáját sokkal inkább gazdag, ellentmondásos jellemének szélsőséges vonásai, idulatai, érzelmi kedélyhullámzásai alakítják.
Susan Greenfield - Identitás a XXI. században
Susan Greenfield, a tudományos pályája elismeréseként bárói rangot kapott brit agykutató három forgatókönyvet vázol fel letehetetlenül érdekes és kulcsszerűen fontos könyvében. Megkockáztathatjuk a jóslatot, hogy az Identitás a XXI. században feltehetően a következő időszak kulcsműve lehet. A kutatónő e nagyszerű művében az új évezredünk első századában rohamosan tért hódító életmódszereket veszi górcső alá, hogy megtalálja a választ a mindannyiunknak húsbavágó kérdésre: vajon ma használt önmegvalósító eszközeink - a karrierhajhászástól a tudatmódosító szereken át a szintén ez irányba ható információtechnológiai lehetőségekig - miféle befolyással lesznek az ember identitására? Megszűnik-e a XXI. századi Valaki-identitás, hogy átadja a helyét a kábítószerek, a tévés szappanoperák, a számítógépes stratégiai szerepjátékok és más mesterséges eszközök által manipulált Senkinek, vagy nem válik-e végül a MySpace és Facebook vagy más virtuális és valóságos szekták közösségi létélményében felolvadó Akárkivé? A szerző, agykutató lévén, tisztázza az agy, az elme, a gondolkodás, az identitás alapfogalmait, s ezekre alapozva vázolja fel elénk az emberi személyiség e három lehetséges forgatókönyvét. Susan Greenfield nemcsak alapvető, hanem élvezetes művet alkotott: a téma megértéséhez szükséges minimális tudományos (biológiai és pszichológiai) tényanyag felvonultatása mellett a kulturális és társadalmi megközelítést sem nélkülözve, ez a könyv friss humorral átitatott, közérthető nyelven elemzi tárgyát, amelynél nem lehet számunkra fontosabb és érdekesebb: mivé lesz személyiségünk, mivé lesznek gyermekeink és unokáink az emberiség új és újabb életmódszerei és eszközei által?
Joachim Bauer - A testünk nem felejt
Valóban öröklött génállományunk határozza meg döntő mértékben sorsunk alakulását? Hazájában alapművé vált könyvében Joachim Bauer határozott nemmel válaszol a kérdésre. A legfrissebb tudományos kutatási eredményeket felvonultatva bemutatja, hogy a gének kizárólag idegrendszeri közreműködéssel válhatnak aktívvá, így a külső behatások nemcsak idegrendszerünk finom struktúráiban idéznek elő változásokat, hanem a génjeink működését is szabályozzák. Életvitelünk és emberi kapcsolataink minősége ebből a szempontból roppant fontos, és rendkívüli jelentőségük van a gyermekkori élményeknek, mivel a stressz befolyásolja az agy fejlődését, a traumatikus tapasztalatok és az átélt erőszak pedig neurobiológiai lenyomatként raktározódhatnak el, ami később fellépő lelki vagy pszichoszomatikus problémák előidézője lehet. Ez a felismerés új távlatokat nyit a betegségek megértésében és még fontosabbá teszi a pszichoterápia alkalmazását a gyógyításukban.
Ismeretlen szerző - Zsombékok
A kötet címadó metaforája 1920-ból, Szekfű Gyula tollából ered: "...a heves nemzeti érzés volt jóformán az egyetlen kapocs, amely az életmód... külsődleges homogenitása mellett a középosztály különböző rétegeit összetartá. A liberális törvényhozás hiába mondta ki a szabad connubiumot és commerciumot, egy-egy vidéki társadalom nemesi, nyárspolgári, értelmiségi és zsidó rétegei mégis külön foltokban, egymástól elkülönzött zsombékokon ültek." A maga korában a kép nem fejezett ki mást, mint amit a középosztályi közvélemény erről a kérdésről széles körben gondolt: az integrált nagy magyar középosztály programja, amely a reformkor végétől kezdve oly sokszor napirendre került, nem valósult meg.
Tanulmánykötetünk az iskoláztatás társadalomtörténetén keresztül közelíti meg a középosztály-képződés magyarországi sajátosságait a 19. század első feléből indítva egészen a második világháborúig. Az elmúlt évtizedben oly sok kutatási eredmény halmozódott fel a magyar társadalomtörténet-írás területén, hogy a legfontosabb kérdések szisztematikus számbavételének eljött az ideje. A kötet műfaji kínálata ennek megfelelően igen tágas: historiográfiai, fogalomtörténeti írásoktól konkrét esettanulmányokig húzódik.
Max Weber - Gazdaságtörténet
Jelen kötet felszabadulásunk óta immár a harmadik terjedelmes válogatás a 20. század legjelentősebb polgári szociológusának és gazdaságtörténészének, Max Webernek műveiből. Ez a tény és a benne kifejezésre jutó érdeklődés a több mint fél évszázada elhunyt kiváló tudós és gondolkodó életműve iránt nem elszigetelt jelenség nálunk. Világszerte valóságos reneszánszát éli az iránta való kritikus érdeklődés. Marxisták és nem marxisták ma is, vagy talán ma inkább, mint még néhány évtizeddel ezelőtt, szükségesnek érzik, hogy korunk forradalmi mozgalmakban, háborúkban és a gazdasági, politikai és szellemi-erkölcsi válságokban gazdagodott tapasztalatait szembesítsék annak a jelentős személyiségnek gondolatvilágával, akit nem minden ok nélkül, de mindenképpen szellemesen vezetek "a burzsoázia Marxának". A hazai marxista kutatás egy jelentős monográfia keretében és több kisebb terjedelmű tanulmányban ismertette és értékelte a polgári szociológia egyik megalapozójának és az empirikus szociológia mindmáig egyik legnagyobb egyéniségének életművét.
Peter Burke - Az olasz reneszánsz
A reneszánsszal foglalkozó számos korábbi tanulmányhoz hasonlóan, könyvemnek is az a célja, hogy megértse és megmagyarázza az újításokat - melyek idővel új tradíciót teremtettek. Könyvemet elődeitől némiképp az különbözteti meg, hogy a mozgalom kultúrtörténete mellett társadalomtörténetét is szeretné megragadni és kiemelt jelentőséget tulajdonít a kultúra és a társadalom közötti viszonynak. ( Peter Burke)
Ismeretlen szerző - Magyarország története a 19. században
A "hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.
Rosalind Miles - Az idő leányai
"Mi a történelem? - teszi fel a kérdést Gibbon, a Római Birodalommal foglalkozó nagy történetíró. Nem más, mint a férfiak bűneinek, boldogságainak s szerencsétlenségeinek jegyzéke. Végre elérkezett az idő, hogy a bölcsőt ringató kéz tollat ragadjon, s igazságot tegyen: nők is voltak a történelemben" - írja könyve bevezetőjében Rosalind Miles, az ismert amerikai újságírónő, s meg is próbálja orvosolni ezt az "igazságtalanságot". Bemutatja a nők történetét a kezdetektől napjainkig: milyen szerepet játszottak a vallásban, a kultúrában, a munkában s a forradalmakban.
Ismeretlen szerző - Lakótelepek
A lakótelepekről, sőt az ott élőkről is számos előítélet él bennünk. Jelen kötet tanulmányai egy árnyaltabb, az időszakonként változó sztereotípiákat fókuszba helyező, ugyanakkor sztereotípiáktól mentesebb képet nyújtanak a lakótelep jelenségről. Megismerhetjük azokat az építészeti, városépítészeti eszméket, melyek szerepet játszottak a lakótelep-gondolat kiformálódásában. Az interdiszciplinaritás jegyében született építészeti, eszmetörténeti, néprajzi, szociológia elemzések is helyet kaptak a kötetben. A nemzetközi trendeket is bemutató kiadvány fekete-fehér fotókkal illusztrált.
Ismeretlen szerző - Zárt, bizalmas, számozott - Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963
Az 1956 novembere és az 1963 közötti időszak döntő jelentőségű volt a Kádár-rendszer mechanizmusának megformálásában. A nemrégiben feltárt levéltári források egyértelműen azt mutatják, hogy a későbbi - konszolidáltnak nevezett - működés alapjait az új pártvezetés ekkor, ebben az első néhány évben rakta le. A kötet a rendszerformálásnak ebből a meghatározó korszakából ad közre javarészt eddig ismeretlen levéltári dokumentumokat: a kora kádárista sajtóirányítás kultúrploitika, illetve cenzúra történetéből, továbbá a külpolitikai tájékoztatás és propaganda elveiről és gyakorlatáról. A gyűjteményből világosan kirajzolódik, hogy ez a tágabb értelemben vett tájékoztatáspolitika s az ennek hátterében formálódó kádárista ideológia egyszerre alkalmas arra, hogy átalakulóban lévő kommunista rendszer "filozófiáját" és ugyanakkor politikai praxisát is reprezentálja.
A párt- és állami iratoknak ez a gyűjteménye fontos forrásmunka lehet a dinamikusan folyó jelenkortörténet-kutatás számára és hasznos segédanyagként szolgálhat az egyetemi oktatásban.
Ismeretlen szerző - A magyar agrártársadalom a jobbágyság felszabadításától napjainkig
A kötet, amelyet az olvasó kezében tart, neves társadalom-, gazdaság- és agrártörténészek közreműködésével készült, és a magyar agrártársadalom történetének legutóbbi másfél évszázadát foglalja össze. Igen széles anyag- és forrásbázison, közérthető nyelven ismerteti a sorsfordító eseményeket. Izgalmas már magának a jobbágyfelszabadítás előzményeinek a felrajzolása: a majorsági és a jobbágyföldek arányának alakulása és annak hatása az érdekeltek egész további sorsára. A feudális eredetű nagybirtok továbbélése, a föld és a munkaalkalmak égető hiánya folytán a fejlődés belső logikája elvezet a századforduló agrárszocialista mozgalmáig, majd a válságos évtizedeken át az 1945-ös földreformig. Innen már kortörténet következik: az újonnan földhöz jutottak élete, a "kisparaszti ország" kialakulása, az erőszakos szövetkezetszervezés, majd 1956 után a második hullám, a "magyar agrármodell" problémakörei. A felsőfokú oktatásban is haszonnal forgatható, tanulságos, gondolatébresztő kötetet letéve, az olvasó saját nemzedékének jelenén és jövőjén töprenghet el: hogyan tovább, magyar agrártársadalom?
Ismeretlen szerző - A felhalmozás míve
Kövér György 1949. január 5-én született Hajdúböszörményben. Egyetemi tanulmányait 1968-73 között, Debrecenben végezte, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-orosz szakán.
1974-1991 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékén dolgozott tudományos munkatársként. 1987/88-ban egyik alapítója, 1997 és 2003 között pedig elnöke volt a Hajnal István Társadalomtörténeti Körnek. 1991-1998 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtörténeti Tanszékének docense. 1993-ban kandidátusi fokozatot szerzett. 1993-tól docens az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szociológiai Intézetének, később Bölcsészettudományi, ma Társadalomtudományi Karának Történeti Szociológiai Tanszékén. 1997-2000 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. 1998-tól az ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének docense, ahol 19. századi gazdaság- és társadalomtörténetet oktat. 1999-ben elnyerte a Soros Alapítvány Ránki György díját. 2001 óta az ELTE BTK Történettudományi Doktori Iskolájában a Társadalom- és Gazdaságtörténeti Doktori Program vezetője.
Kutatási Területe: az Osztrák-Magyar Monarchia társadalom- és gazdaságtörténete, a 19-20. századi pénzügy- és banktörténet, a magyar középosztály kialakulása a 19. században, valamint az életrajz, önéletrajz és történetírás kapcsolata.
Ismeretlen szerző - Bevezetés a társadalomtörténetbe
A történetírás évszázadokig a "történelemformáló személyiségek", uralkodók, hadvezérek cselekedeteit örökítette meg, tehát alapvetően politikai eseményekről és ezek mozgatórugóiról szólt. Csak a XX. század történetírása ismerte fel - főként az ekkor megszülető szociológia hatására -, hogy a hétköznapoknak is van történelme, s fedezett fel új forrásokat és tematikákat a "társadalom történelmének" megragadásához és ábrázolásához.
E kötet fejezetei foglalkoznak a társadalomtörténet-írás történet-elméleti alapjaival, bemutatják a társadalomtörténet-írás historiográfiáját és intézményesülésének történetét, az egyes részdiszciplínák (várostörténet, mentalitástörténet, nemek története, mikrotörténelem, pszicho-história, politikai társadalomtörténet stb.) kialakulását, forrásbázisát és lehetőségeit, valamint elemzik a társadalomtörténet-írás és a hozzá legközelebb álló tudományágak (irodalomtörténet-írás, néprajz, szociológia stb.) elméleti és módszertani hasonlóságait és eltéréseit.
Ismeretlen szerző - Tokugawa Japan - The Social and Economic Antecedents of Modern Japan
The foundations of modern industrial Japan lie to a great extent in the government and society that preceded it: the two and a half centuries ruled by the Tokugawa shogunate (1603-1868). In this volume nine Japanese scholars focus on a variety of aspects of the Tokugawa period: the government system, village society, commerce, the growth of cities, the transportation and communications network, and ukiyo-e and kabuki. The high levels attained in the refinement of the political administration, in agricultural productivity, in popular culture and literacy, and in the beginnings of the capitalistic form of economy wre among the many achievements of this period, wich enjoyed a relative peace in seclusion from the rest of the world. Cumulatively, these essays offer a fascinating account of how the country was run and what life was like in Tokugawa times. This volume, translated and edited for a foreign audience, will provide interesting reading for scholars and students of Japan.
Chie Nakane is emeritus professor of University of Tokyo.
Shinzaburō Ōishi is professor at Gakushuin University.
Conrad Totman is professor at Yale University.
"Anyone interested in Tokugawa history will enjoy and benefit from a reading of this attractive work." - _Monumenta Nipponica_
"This is the first major, well-rounded English-language collection of articles on Tokugawa Japan to appear in a generation, and will be ideal for college-seminar use." - _The Japan Foundation Newsletter_
Buzinkay Géza - Kókay György - A magyar sajtó története I.
A sajto.com sorozatunk első kötete, A magyar sajtó története I. a hazai nyomtatott, illetve elektronikus médiumok históriáját tekinti át a kezdetektől azaz a ma ismert első magyarországi nyomtatott újságok megjelenésétől a fordulat évéig, tehát nagyjából a 20. század közepéig. Mindezt úgy, hogy a terjedelem szabta korlátok mellett kitekint az egyes korszakok nemzetközi sajtóviszonyaira, illetve a honi sajtó történetét a magyar irodalom és politika történetbe ágyazza.
Hasonló terjedelemben, ehhez fogható alapossággal a magyar újságírás múltjával sehol máshol nem találkozhat az olvasó, így állíthatjuk: Buzinkay Géza és Kókay György korábbi munkájának javított, új kiadása hiánypótló vállalkozásnak számít.
Könyvünk szerzői Dr. Buzinkay Géza, az Eszterházy Károly Főiskola tanára, illetve Dr. Kókay György irodalomtörténész a téma legalaposabb és legfelkészültebb ismerői, akik korábban is számtalan könyvben, folyóiratban publikálták a hazai sajtó történetével kapcsolatos kutatásaikat. Kötetünk alapjául szolgáló kéziratuk korábban már többször látott napvilágot.
A magyar sajtó története I. kötetét nemcsak az újságíró-iskolák hallgatóinak, hanem a nyilvánosság története iránt érdeklődőknek is ajánljuk. Bízunk benne, hogy hamarosan elkészül a folytatás is, azaz az elmúlt bő fél évszázad sajtóviszonyainak a feldolgozása.
Kisteleki Károly - Lővétei István - Nagyné Szegvári Katalin - Rácz Lajos - Schweitzer Gábor - Tóth Ádám - Egyetemes állam- és jogtörténet - Ókor, feudális kor
Az egyetemes állam- és jogtörténet stúdiumának újszerű anyagát tartalmazza a tankönyv. Elsősorban azon állam- és jogfejlődési eredményeket mutatja be, amelyek döntően befolyásolták az európai jogi kultúra alakulását, ezért a Közel-Keletről, Mezopotámiából indítja vizsgálódását és az európai abszolutizmusnál fejezi be. A szerzők bizonyos vonatkozásokban megkísérlik megújítani a tárgy oktatását.
Ismeretlen szerző - Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig
A 20. században és különösen annak második felében a magyar társadalom igen jelentős változásokon ment keresztül. Közvetlenül a második világháború befejeződése után felvillant a polgári fejlődés kiteljesedésnek a lehetősége. Az ötvenes évek elejétől azonban a már meglévő polgári struktúrákat is megpróbálták teljes mértékben felszámolni, kezdetét vette a társadalom „államosítása”, ami a hatvanas évek közepére vált majdnem teljeskörűvé. A hatvanas évek végétől bontakozott ki a „szocialista kispolgárosodás” (a „felemás polgárosodás”), a „kettős” társadalmi struktúra kialakulása, ami odáig jutott, hogy a magyar társadalom a nyolcvanas években lényegében „már csak” a politikai struktúra jellege és az állami tulajdon túlsúlya miatt volt „szocialista”. A rendszerváltozás következtében a kilencvenes évek alapvetően a – modern – polgári társadalmi viszonyokhoz való visszatérés jegyében teltek. Az olvasókönyvben található – többek között a történeti demográfiának, a társadalom térbeliségének, kisebbségeknek, a társadalom szerkezetének, az életmódnak, a mentalitásnak, a szociális viszonyoknak és a különböző devianciáknak a kérdéseit elemző – esszék, tanulmányok, valamint az ezeket illusztráló dokumentumok az elmúlt bő fél évszázad változásainak, folyamatainak a megértéséhez és értelmezéséhez nyújtanak segítséget, nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem a jelenkor története iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség számára is.
Rácz István - Parasztok, hajdúk, cívisek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.