Magyar ​szótörténeti szótár

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Kövecses Zoltán - Magyar ​szlengszótár
A ​jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Ismeretlen szerző - Nyelvművelő ​kéziszótár
A ​Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv értelmező szótára I-VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​nyelv
Kötetünk ​fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatás mai állását. A tanulmányok nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. Az elméletibb jellegű fejezetek a többi fejezetnél nagyobb mértékben válogatnak tematikailag, és elsősorban olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyekre elméletileg megalapozott megoldások születtek. A leíró fejezetek inkább összegző jellegűek és igyekeznek az eddig elért eredményekről átfogó képet nyújtani. Az előbbi inkább a nyelvi rendszert tárgyaló fejezetekre, az utóbbi ezzel szemben a nyelvtörténeti, szocio- és pszicholingvisztikai, valamint az alkalmazott nyelvészeti fejezetekre jellemző. Nem hisszük, hogy tudományunk megérett volna már egy mindent átfogó szintézisre, ugyanakkor az utóbbi fél évszázad folyamán annyi új ismeretanyag halmozódott fel, annyi új részdiszciplína jött létre, hogy a legfontosabbnak ítélt eredmények összefoglalása mindenképpen időszerű feladat. Kötetünk szerzői erre a nem kis feladatra vállalkoztak. (Kiefer Ferenc)

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Ismeretlen szerző - Magyar ​helyesírási szótár
A ​szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk. A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.

Földes Csaba - Magyar-német-orosz ​beszédfordulatok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv kézikönyve
Az ​utóbbi évtizedek legfontosabbnak ítélt eredményeit foglalja össze. A kötet témái többek közt: nyelvtörténet, a magyar szókészlet elemeinek eredete;a magyar nyelv társadalmi változatai; szövegtan; stilisztika, a nyelvi norma, nyelvműveléssel kapcsolatos problémák; pszicholingvisztika; nyelvi jogok; nyelvi technológiák stb.

Tótfalusi István - Szokatlan ​szavak szótára
Tóthfalusi ​István összegyűjtötte a fontosabb nemzetközi műveltségszavakat, a görög és latin eredetű terminus technicusokat, amelyek a politika, a közélet, a művészeti ágak kifejezései (pl. demokrácia, diktatúra, parlament). Sok olyan szó is szerepel a kötetben, amelyek valamilyen oknál fogva archaikussá, ritkán előfordulóvá lettek (pl. régi foglalkozások, a hajdani katonaélet, az egyházak és a hitélet szavai). Végül a klasszikus irodalom olvasásakor fölbukkanó, a deákos műveltséghez tartozó szóanyagból szemelget, olyan kifejezések közül, amelyek a művelt társalgásnak ma is aktív elemei (idea, peregrinus stb.). Az értelmező szótár adott cikke nem egyszerűen lefordítja a szó jelentését, de irodalmi példákat és magyarázatokat is fűz hozzájuk. A csaknem 4000 címszót tartalmazó szótárat számos ábra illusztrálja.

Ligeti Lajos - A ​magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban
A ​fél évszázados akadémiai tagságát ünneplő hírneves őstörténész és turkológus legújabb munkájában a magyar nyelv török elemeit fogja vallatóra, a magyar nyelvtudomány jó két emberöltőnyi adósságát törlesztve ezzel. Ligeti - Gombocz művének folytatója - kiteljesíti, elmélyíti a magyar szófejtési hagyományt, számtalan nyelv birtokában szélesíti ki a nyelvtörténeti szemhatárt. A két nyelv szókincsét összevetve, egyben fonetikai, grammatikai és jelentéstani rendszerüket is szembesíti; nem elszigetelt szavakat elemez, hanem szavak tematikus bokrait, s vizsgálódásait a nép-, méltóság- és személynevekre is kiterjeszti. Eljárása török jövevényszavaink eleddig egységesnek tartott tömbjét rétegzettnek mutatja meg, és éles fényt vet az átadó török és a befogadó ősmagyar nyelv rendszerére, változásaira, valamint a magyar és török őstörténet jó néhány homályos mozzanatára. Ez a szakemberek számára a világ minden táján nélkülözhetetlen kézikönyv az etimológus gazdag ajándéka a nyelv- és történettudománynak, de a tudományban kiránduló érdeklődőnek is, aki - mondhatni - saját múltjának egy darabját veszi kézbe: a szerző szófejtéseiben az ősi magyar népélet elevenedik meg.

Herman Ottó - A ​magyar pásztorok nyelvkincse
Bámulatos ​ihlettség megelevenítette munkakedvét, megsokszorozta energiáját és a feje felett sokasodó időnek még mindég rendületlen önbizalommal kiáltja oda: „akarom!” Hermán Ottónak valóban alapos oka van akarni. A magyar nép történelmileg fel nem jegyzett idejéből kíván annyit a mennyit lehet, előnkbe varázsolni, de úgy, hogy állításaiban ne csak az ábrándozók higyjenek, hanem azok is, a kiket a tudomány megtanított kételkedni. Ö, a ki sohasem szeretett kitaposott útakon járni, a magyar nép eredetének helyét új módszer szerint kutatta. Sok híres elődje elment hazánk határain kívül messzire, hogy felfedezze a magyarok őshazáját. Sok becses nyelvészeti és egyéb adatokat gyűjtöttek össze, de az őshaza helyét kijelölniök nem sikerült, mert hiányzott az összehasonlító eljárásnak egyik főeleme.

Ismeretlen szerző - Nyelvi ​fogalmak kisszótára
A ​Nyelvi fogalmak kisszótára az első olyan kislexikon, amely magyar nyelven foglalja össze a legfontosabb nyelvészeti ismereteket. A könyv elsősorban diákoknak és magyart tanító pedagógusoknak készült azzal a céllal, hogy a nyelvvel, és legfőképpen a magyar nyelvvel kapcsolatos minden lényeges tudnivalót tömören és egyúttal érthetően megfogalmazzon. A kislexikon nem csupán a szűkebb nyelvtanra összpontosít. A hagyományos nyelvtani szócikkek mellett helyet kapnak például a szövegtan, a szociolingvisztika és a stilisztika témaköréből való összefoglalások is. A kisszótár mindazokat a tudnivalókat tartalmazza szócikkek formájában, amelyekre az érettségiző és felvételiző diákoknak szükségük van, és körvonalazza a mai műveltség nyelvi összetevőjét.

Terho Itkonen - Vierassanat
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mészáros Edit - Raisza Sirmankina - Erza-mordvin ​- magyar szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.