Az amerikai polgárháború az egyik leghosszabb és legvéresebb az újabb kor háborúi közül. Ugyanakkor az egyik legrejtélyesebb is. Az Egyesült Államok számtalan háborúja közül ez az, amelyik valóban érdekli az amerikaiakat, ha másért nem, azért, mert máig ebben esett el a legtöbb amerikai. A Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást. Bár a küzdelem a rabszolgaság miatt tört ki, a két országrész szembefordulásának mélyén máig érzékelhető életformabeli különbségek húzódtak meg. Művészek sokaságát ihlette meg, a történészeket azonban még ma is zavarba ejti. Története csak a napóleoni vagy a világháborúkhoz mérhetően bonyolult és ellentmondásos.
Az első modern – vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott – háború történetéről írott könyvében John Keegan, a kiváló brit hadtörténész megfejti e háború földrajzi és vezetési viszonyainak, valamint hadászatának logikáját, és eligazít bennünket a konfliktus csataterein. Keegan ezzel a közérthető nyelven megírt munkájával teszi fel a koronát életművére, amelybe a hadtörténet több klasszikus művének megalkotásán túl beletartozik a NATO leginkább történelemtudatos tisztikarának, a Brit Hadsereg tisztjeinek az oktatása és nevelése is. Magával ragadó munkája a téma alapvető könyve.
Kapcsolódó könyvek
Hermann Róbert - Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái
Hermann Róbert könyvével indul a Zrínyi Kiadó Nagy csaták című új sorozata. Célunk az, hogy a magyar történelem egy-egy háborús korszakának csatáin és ütközetein keresztül mutassuk be a magyar történelem egészét. Természetesen a hadieseményekre összpontosítunk, de miután a háborút társadalmi jelenségnek – vagy ahogy a neves porosz katonai teoretikus, Karl von Clausewitz fogalmazott, a politika más, erőszakos eszközökkel történő folytatásának – tekintjük, a kor tágabb politikai körülményeit ismertetve szólunk a háborúk történetéről.
A kötet nem a forradalom és szabadságharc története, sőt nem is teljességre törekvő hadi krónikája. A szerző arra vállalkozott, hogy elemezze a szabadságharc legjelentősebb összecsapásait, s ezáltal a magyar hadtörténelem egyik legdicsőségesebb időszakát idézze fel a mai olvasó számára. A korszak politikatörténete, valamint a hadszíntér és a közlekedési lehetőségek ismertetése után a szembenálló haderőket mutatja be, majd ezt követi a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének leírása – számos illusztrációval, világosan eligazító térképekkel, az összecsapásokban szemben álló erők vezetőinek életrajzával, és a fennmaradt jelentésekből, visszaemlékezésekből, levelekből vett részletekkel. A kötetet részletes, áttekintő bibliográfia zárja.
Vida István Kornél - Világostól Appomatoxig
Az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a magyar katonai és politikai vezetés színe-java követte Kossuth Lajost a száműzetésbe, és sokan közülük - bár Kossuth maga nem - az Egyesült Államokba emigráltak. A szakirodalomban eddig szinte semmilyen figyelmet nem szenteltek az Amerikába irányuló kivándorlás ezen első hullámának. Könyvünk azt vizsgálja, miért választotta több mint kétezer magyar politikai menekült éppen az Egyesült Államokat második otthonának, továbbá az első tengerentúli magyar diaszpóra tagjainak életkörülményeit, integrációs lehetőségeit tanulmányozva arra keresi a választ, miért döntött úgy mintegy száz magyar katona, hogy fegyvert ragad Észak és Dél véres polgárháborújában.
A kötet részletesen elemzi a magyarok részvételét a konfliktusban mind az Unió, mind a Konföderáció hadseregében, objektíven vizsgálja a legismertebb magyar tisztek amerikai katonai pályafutását, foglalkozik a rabszolga-felszabadításhoz és az afro-amerikaiakhoz fűződő viszonyukkal. Külön fejezet foglalkozik a téma irodalmi, képzőművészeti és filmes feldolgozásaival, illetve azzal, hogyan ápolják a résztvevők emlékét Magyarországon és az Egyesült Államokban. A kötet eddig zömmel ismeretlen források alapján minden magyar résztvevőről pontosan dokumentált részletes életrajzot közöl, illetve a könyvet számos korabeli fénykép illusztrálja.
A szerző, Vida István Kornél a Debreceni Egyetem Angol–Amerikai Intézete Észak-amerikai Tanszékének adjunktusa, az észak-amerikai történelem és az amerikai–magyar kapcsolatok avatott ismerője. Főbb kutatási területei a nemzetközi migrációtörténet, az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás, a magyar–amerikai kapcsolatok és az Egyesült Államok 19. századi történelme. Számos tudományos cikk szerzője itthon és külföldön egyaránt. 2003–2004-ben a J. William Fulbright Alapítvány támogatásával a University of Maryland kutatói ösztöndíjasa, 2009-től pedig az Alexander von Humboldt Alapítvány posztdoktori ösztöndíjával a berlini Freie Universität John F. Kennedy Intézetében végez migrációtörténeti kutatásokat.
R. G. Grant - Katonák
5000 év háborúinak és csatáinak átfogó, gazdagon illusztrált történelme.
A látványos és tanulságos album az ókori görög hoplitától a középkori lovagon át a mai különleges alakulatokig azoknak a szemszögéből ábrázolja a harc drámáját, akik a főszerepeit játsszák – a vonalak mögött és a küzdelem véres forgatagában.
A KATONÁK enciklopédikus mű. Tárgyalja a mindenkori harcos kiképzését, harcmodorát és harci technikáit, részletes fotográfiákon mutatja be uniformisait, fegyvereit, személyes használati tárgyait is: figyelemre méltó alapossággal dokumentálja a katonaélet képi valóságát is.
„A HÁBORÚT A KATONÁK NYERIK MEG, A BABÉROKAT ELLENBEN A TÁBORNOKOK ARATJÁK LE.”
Ismeretlen szerző - Magyarország az első világháborúban
A Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.
John Keegan - A hadviselés története
John Keegan, a sandhursti brit Királyi Katonai Akadémia hadtörténet professzora a tárgy világszerte legismertebb kutatói közé tartozik. Híres könyveiben olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hadvezetés, néhány jeles hadvezér tevékenységét elemezve az ókortól a XX. századig, vagy a csata, mint emberi élmény, nevezetes ütközetek fényében - egymástól távol eső századok tapasztalatait vetve egybe, és általánosítva.
Jelen összefoglalása nem szűk értelemben vett hadtörténeti mű, hanem a fentebb jellemzett módszerrel elkészített, mindazonáltal a nagyközönségnek szánt áttekintés az ember, a társadalom és a harc, az erőszak és a háború viszonyáról, illetve ennek alakulásáról az emberi történelem során.Olyan új szemléletű szakmunka, amely a hadtörténetírás gyökeres átértelmezéséhez vezet, az ismert tényeket más megvilágításba helyezi, gyakorlatias és technikai, azaz szigorúan katonai szemszögből vizsgálva az eseményeket.
Meghökkentően új kép bontakozik ki például a napóleoni háborúkról: a katonák élelmezéséről, ruházatáról, testi megterheléséről, a fegyverek tűzerejéről, az általuk okozott sérülésekről, - arról, hogy mekkora az egyes ember és a társadalom teljesítőképessége, illetve harckészsége. Ezáltal a háborók indítékainak újszerű szempontjait is bevezetjük a kor tanulmányozásába.
Ungváry Krisztián - A Horthy-rendszer mérlege
A szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti.
A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét.
A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.
Ismeretlen szerző - Hadvezérek - A harcmezõk urai
Háború nem létezhet hadvezérek nélkül – vezetőre mindig szükség van a csaták és hadjáratok idején. Könyvünkben különböző nemzetiségű történészek és katonai szakértők vázolják fel lenyűgöző alapossággal a világ legnagyobb hadvezéreinek életpályáját, földön-vízen-levegőben vívott leghíresebb csatáikat, kezdve a nagy perzsa uralkodóval, a Kr. e. VI. században élt Nagy Kürosszal, és Vo Nguyen Giap tábornokkal, a vietnami háború hősével zárva a sort.
A világ – Kína, India és Afrika, Európa és Amerika – legjobbjait bemutató válogatás a hadviselés kétezer-ötszáz éves történetét tárja elénk, mindig az adott főhős szemszögéből vizsgálva az eseményeket. Megismerhetjük, hogyan változott a taktika és a stratégia, illetve a háború természete az évszázadok során.
A felsorolásból természetesen nem hiányozhat Nagy Sándor, Hannibál, Julius Caesar, Szaladin, Dzsingisz kán, Hunyadi János, Napóleon, Wellington, Nelson, Ulysses S. Grant, Erich Manstein, Zsukov marsall, de szerepelnek könyvünkben olyan, kevésbé ismert hadvezérek is, mint Tojotomi Hidejosi, a „japán Napóleon” vagy Nádir sah, a XVIII. század perzsa hódítója. Kötetünk több mint száz életutat részletesen ismertet, a Hadvezérek A-tól Z-ig című fejezet kiegészítéseivel azonban az életrajzok száma meghaladja a kettőszázötvenet.
E portrékkal, a fegyverek és az egyenruhák fényképeivel, a csaták korabeli ábrázolásaival gazdagon illusztrált, több mint százhúsz színes hadjárati térképpel és háromdimenziós csataleírással kiegészített kötetből mindenki megtudhatja, „mi tesz egy hadvezért naggyá”, és mondhatni ajánlott olvasmány minden, a hadtörténet iránt érdeklődő olvasó számára.
440 színes és 105 fekete-fehér illusztrációval
R. G. Grant - Csaták
A történetírásban megörökített első csatát a kánaániták vívták az egyiptomiakkal Megiddónál, de a garantált kölcsönös megsemmisítés koráig a hadviselés pontosan olyan régi, mint maga az emberi történelem. A Csaták ezt a figyelemre méltó, bár kegyetlen és félelmetes történetet örökíti meg hitelesen.
A nagyszerűen illusztrált enciklopédia nélkülözhetetlen összefüggéseket feltárva részletes bepillantást szolgáltat a háború és a hadviselés minden aspektusába, s így az olvasó a legkorszerűbb tudást összegző kézikönyvet tarthatja kezében a fegyveres harc 5000 esztendejéről.
A konfliktusok – az ókortól napjainkig. Minden egyes háborúnak megismerjük az okait, eseményeit és következményeit.
A hadvezérek – Nagy Sándortól Schwarzkopf tábornokig. Találkozunk minden történelmi kor legjelentősebb katonai vezetőivel.
A fegyverek – a harci kocsitól a lézerrel célra vezetett rakétáig megvizsgáljuk a hadviselés szerszámait és technológiáját.
A csatamezőn – megragadó és megindító személyes beszámolókból tanúi leszünk a hadviselés intenzitásának, rettenetes valóságának, és a közben megnyilvánuló emberi bátorságnak.
A figyelmet megragadó színes képekkel, térképekkel és illusztrációkkal világítjuk meg a hadviselés minden részterületét, s így a Csaták az egyik legdrámaibb emberi tevékenység nélkülözhetetlen vizuális megörökítője is.
Kelly DeVries - A középkor nagy csatái, 1000-1500 - Hastingstől Konstantinápolyig
A középkori csaták, ostromok és hadjáratok a játékfilmek kedvelt témái, s amellett hogy igen látványosak - a maguk szörnyűségével és pátoszával -, nem egy nemzet múltjának kiemelkedő, sorsdöntő eseményévé váltak. A korszak hadászati, haditechnikai jellegzetességeit taglaló bevezetést követően ezek közül mutatnak be húszat a nagy formátumú, igényes kivitelű kiadvány szerzői. A fent említett kritériumoknak minden szempontból megfelel az évszámok szerint elrendezett gyűjtemény első és utolsó csataleírása: a Hastingsnél 1066-ban normannjai élén diadalt arató Hódító Vilmos új korszakot nyitott a brit sziget történetében, míg az 1471-es brunkebergi ütközet a svéd történelem fontos fordulópontja, a dán hegemónia elleni küzdelem jelentős diadala. A színes képekkel, rajzokkal, illetve dupla oldalas taktikai térképekkel illusztrált lapokon az alábbi csaták elevenednek még meg: Legnano (1176), Hattín (1187), Arszúf (1191), Château Gaillard (1203-4), Konstantinápoly (1203-4), Bouvines (1214), Liegnitz (1241), Csúd-tó (1242), Málta (1283), Bannockburn (1314), Sluys (1340), Crécy (1346), Nájera (1367), Nikápoly (1396), Tannenberg (1410), Agincourt (1415), Vítkov-hegy (1420), Konstantinápoly (1453). Rohamozó nehézlovasság, íjászok, ostromok, tengeri ütközetek és a korszak minden más hadi jellegzetessége bemutatásra kerül az események politikai összefüggéseit is felvillantó ismertetésekben. A könyvet bibliográfia és mutató zárja.
John Keegan - A csata arca
A világszerte az egyik legtöbbet olvasott hadtörténeti munka, "A csata arca" 1976-ban jelent meg először angolul, és azóta sok nyelven és sokszor kiadták. A szerző, John Keegan akkoriban a Királyi Akadémia hadtörténet-tanára volt, és "A csata arca" volt az első könyve, amellyel azonnal nagyjelentőségű életműve talán legfontosabb darabját is megalkotta. Az évtizedes oktatói tapasztalat és a katonákkal -köztük a második világháborút csapattisztként megjárt, és addigra a brit hadsereg vezetőivé emelkedett főtisztekkel- töltött sok idő sajátos gondolatokat sugallt a szerzőnek. Az kezdte érdekelni, mit és hogyan tesznek a közkatonák, a tiszthelyettesek és a csapattisztek a katonai mesterség gyakorlása közben, mert a hadtörténetírás addig inkább a királyok és a vezérek háborújára összpontosított.
Keegan szakít a győztesek ügyét igazoló történetírás évezredes hagyományával, de azzal a hagyománnyal is, amelyik a visszatekintés bölcsességével - és az íróasztal biztonságos fedezékéből - az események eleve elrendelt, logikus láncának, valamiféle gigászi sakkjátszmának, "a politika folytatásának más eszközökkel" szereti láttatni a háborút. Emberi és materialista hadtörténet ez, utóbbi nem a szó szánalmas ideológiai értelmében, hanem úgy, hogy Keegan azt vizsgálja: az adott anyagi (topográfia, haditechnikai, élelmezési, egészségügyi stb.) feltételek mellett mit tehettek, és mit nem tehettek meg a katonák, valamint azt, hogy egy adott társadalom milyen hadsereget állít ki. Elemzi továbbá a csata mint fegyveres összecsapás és mint történelmi jelenség változásait az évszázadok során. Agincourt, Waterloo és a Somme-i offenzíva első napja döntő jelentőségű, sokszor megírt összecsapás, de ahogyan Keegan tekint rájuk, az olyasfajta változást indított el a hadtörténetírásban, amilyet Einstein és társai munkássága a fizikában.
Ismeretlen szerző - A hadviselés művészete I.
A kétrészes sorozat első kötete hiteles képet rajzol az i. e. 1500-tól i. sz. 1600-ig terjedő időszak legnagyobb katonai vezetőinek életéről és pályafutásáról Alkibiadésztől Hannibálon át Tamerlánig. Az életrajzokat térképek egészítik ki, amelyekből megismerhetjük az adott hadvezér legjelentősebb csatáit és hadjáratait.
Hermann Róbert - 1848-1849 - A szabadságharc hadtörténete
A könyv az 1848-1849-es szabadságharc hadtörténetének eddigi legsokoldalúbb összefoglalása hazai és bécsi levéltári kutatások alapján. A politikai előzmények, a katonai intézményrendszer, az egymással szembekerült hadseregek fegyverzetének, egyenruhájának és szervezeti felépítésének ismertetése vezeti be a művet. Bőségesen foglalkozik azokkal a "járulékos" tényezőkkel (katonaföldrajzi helyzet, hadiipar, hírszerzés, háborús propaganda, hadisajtó, katonai cenzúra, hadlelkészi szolgálat, egészségügy, hadifogolykérdés) is, amelyek nélkül e háború története sem érthető meg. A hadjáratok, csaták és ütközetek rendkívül szemléletes leírása nem öncélú: nem csupán a harctéri történésének hátterét és következményeit érthetjük meg belőle, de kibontakozik a szabadságharc katonai-politikai eseményeinek láncolata, a meghatározó - neves és névtelen - személyiségek, hősök jelleme is. A munka külön érdekessége, hogy számos eleddig ismeretlen tényt tartalmaz, és több ponton (például a pákozdi és a schwechati csata eseményeit és a mellékhadszíntereket illetően) módosítja, bővíti az ismereteket. A hadműveletek világos áttekintését színes térképek segítik. A kiadvány egyik különlegessége a legfontosabb összecsapások térbeli, "terepasztalszerű" ábrázolása, mely minden olvasó számára közérthetővé és életszerűvé teszi a kor harcászatának a szövegben bemutatott jellegzetességeit. A szerző elbeszélői stílusa kifejezetten élvezetes, néhol "anekdotikus", de történelmileg mindvégig hiteles. A szöveget igen gazdag illusztrációs anyag kíséri, köztük nemritkán nyomtatásban először megjelenő korabeli metszetek, litográfiák, festmények, vízfestmények.
A könyvet bátran ajánljuk minden általános és középiskolai tanulóknak, tanárnak és mindazoknak, akik a történelem, a hadtörténet iránt érdeklődnek.
Csikány Tamás - A harmincéves háború
Háborúk–csaták–ütközetek címmel a Korona Kiadó Vadász Sándor professzor által szerkesztett új sorozata a legfontosabbaknak tartott háborúk történetét öleli fel. A jelen első kötet a harmincéves háború egészéről, valamint a háború nevezetesebb csatáiról ad átfogó képet. A részletes és színes csataleírásokon kívül a szerző nagy hangsúlyt helyez a korabeli fegyverek, a vár- és sáncépítészet bemutatására, a hadművészet lényegének kifejtésére.
A fordulatos leírásokat gazdag képanyag és a kor hangulatát remekül tükröző színes grafikák teszik még szemléletesebbé.
Külön fejezetek foglalkoznak a magyarok részvételével a harmincéves háborúban. Különösen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadseregének leírása és tevékenysége kap nagy figyelmet. Bethlen ismerte fel elsőként, hogy a hagyományos magyar hadseregszervezés elavult, már nem fele meg a kor követelményeinek. Ő maga 42 csatában és ütközetben harcolt, melynek során bizonyította a bátorságát, hadseregszervező és hadvezéri képességét. Képet kaphatunk arról, hogy vállalkozásai, megrohamozásai és hadviselései nemegyszer hogyan kergették szinte az őrületbe ellenfeleit.
Geoffrey Regan - Királyi baklövések
Színes és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.
Markó Árpád - Magyarország hadtörténete
Markó Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett.
1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.
Kubinyi András - Nándorfehérvártól Mohácsig
A jeles történész kötetében olyan korábban már publikált tanulmányai kaptak helyet, melyek az 1456 és 1526 közötti időszak magyar hadtörténetének témakörében fogantak. Bevezetésként a nándorfehérvári diadalról, annak körülményeiről és következményeiről olvashatunk. Ezt követően Mátyás király és Jagelló-házi utódai hadügyének logisztikai kérdései kerülnek terítékre, majd a korszak vár- és várostörténetébe nyerhetünk betekintést. Megtudhatjuk, melyek voltak hazánk legfontosabb végvárai, milyen hatással voltak a háborúk a jelentősebb magyar városok életére, milyen plusz terheket rótt a polgárságra a hadakozás finanszírozása, sőt, olyan érdekességeket is, hogy miként fegyelmezték a katonákat Mátyás hadseregében, vagy milyen ügyek tartoztak a királyi kapitány hatáskörébe. Olvashatunk a fejérkői jobbágyok 1520 körüli megmozdulásairól, az 1523-as Szávaszentdemeter-Nagyolaszi térségében magyar győzelemmel végződő csatáról, Szulejmán szultán állítólagos békeajánlatáról és a mohácsi csata előzményeiről, megismerhetjük a 16. század eleji magyar hadsereg sajátosságait, a külpolitikai eseményeket, illetve a nemességnek a török veszélyhez való viszonyulását. Az utolsó fejezetben a szerző Elkerülhető volt-e a középkori Magyar Királyság bukása? című eszmefuttatása kapott helyet. A kiadványt rövidítésjegyzék, a tanulmányok első megjelenési helyének listája, személy- és helynévmutató, angol és német nyelvű összefoglalás zárja.
Ismeretlen szerző - Magyarország története
A Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.
Ismeretlen szerző - Sorsfordító ütközetek
A világtörténelem 30 híres csatájának - köztük Marathón, Cannae, Höchstädt, Trafalgar, Austerlitz, Waterloo, Gettysburg, Verdun, Sztálingrád, Normandia - átfogó, gazdagon illusztrált ismertetése.
Színes ábrák és térképek a sorsdöntő manőverekről, a szembenálló felek stratégiájáról.
Több mint 250 színes és fekete-fehér fotó, illetve további illusztrációk az egyes korszakok egyenruháiról, az ütközetek legnagyobb egyéniségeiről, a háborús taktikákról és a fegyverzetekről.
Ismeretlen szerző - Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről
A nagy politikai átalakulások óhatatlanul együtt járnak a múlt újraértel-mezésével is. Az elmúlt években ez jellemezte a magyar történetírást is. Az alternatív történeti olvasatok között ugyanakkor megjelentek olyan interpretációk is, amelyek a tudományosság szabályait áthágva egyes ko-rok, események vagy személyek megszépítésére vagy éppen befeketíté-sére törekedtek. Legendákat gyártottak tehát, tévhiteket terjesztettek, és ezzel mitizálták a múltat. A kötet tíz szerzője a XX. századi magyar tör-ténelem egy-egy ilyen sokat vitatott eseményével (Trianon, 1945, 1956 stb.) és személyiségével (Tisza István, Horthy István stb.) foglalkozik. Az igényes tanulmányokat Romsics Ignác szerkesztette kötetté és látta el bevezetővel. A kötetből ízelítőt közölt a Rubicon 2002 januári számában.
Ismeretlen szerző - Hetven döntõ csata - Az ókortól napjainkig
Cannae és Azincourt, Waterloo és Gettysburg, Sztálingrád és Midway, a Tet-offenzíva... Népszerű "Hetvenes" sorozatunk jelen kötete a legutóbbi huszonöt évszázad nagy csatáit és konfliktusait mutatja be.
Kronológia szerint hét fejezetre tagolva elemzi az ókori, középkori, reneszánsz kori ütközeteket, valamint a legutóbbi három évszázad csatáit egészen az iraki háborúig. A szerzők nemcsak a legnagyobb szárazföldi csatákat értékelik, hanem az ostromokat, így Konstantinápoly (1453), Tenochtitlán (1521) és Sztálingrád (1942–43) ostromát; a tengeri csatákat Actiumnál (Kr. e. 31), Lepantónál (1571) és Trafalgarnál (1805); valamint a levegőben vívott kegyetlen harcokat, például az angliai csatát (1940) és az amerikaiak légitámadását Japán ellen (1945).
A csaták valóban az egész világot reprezentálják: attól kezdve, hogy a teutoburgi erdőben (Kr. u. 9-ben) a germánok megsemmisítették a rómaiakat, folytatva azon, hogy a Hakata-öbölnél (1281-ben) a japánok legyőzték a mongolokat, majd (1526-ban) a mogulok elfoglalták Hindusztánt. Döntőnek bizonyult az is, hogy a németek (955-ben) Augsburgnál vereséget mértek a kalandozó magyarokra, és ezzel visszaszorították őket a Kárpát-medencébe, hogy a mongolok (1241-ben) néhány nap különbséggel legyőzték a lengyeleket és a magyarokat, és hogy (1526-ban) a magyarok nem tudták megállítani Mohácsnál a törökök előrenyomulását.
Valamennyi csata esetében megismerjük az előzményeket, a csata lefolyását és a következményeket. Emellett áttekintést kapunk a haditechnika mindenkori állapotáról, a hadvezetés jellegéről és taktikai elemeiről.
A Hetven döntő csata az ókortól napjainkig több száz látványos fényképpel, korabeli ábrázolással és térképvázlattal is illusztrálja a hadtörténelem legfontosabb eseményeit.
340 illusztrációval, 260 színes képpel