A ​Mérleg

Charles Duhigg - A ​szokás hatalma
Nap ​mint nap meghozott döntéseink többségükben megfontolt választásnak tűnnek, pedig egyáltalán nem azok – csupán szokások. És bár az egyes szokások önmagukban viszonylag jelentéktelenek, idővel óriási hatást gyakorolnak az egészségünkre, a termelékeny­ségünkre, a pénzügyi biztonságunkra és a boldogságunkra. Évszázadok óta próbálják megfejteni, miért alakulnak ki a szokásaink, de a neurológusok, pszichológusok, szociológusok és piackutatók csak az elmúlt két évtizedben kezdték megérteni a szokások működését – és ami ennél is fontosabb, azt, hogy miként változnak a szokásaink. A szokás hatalma című könyvében Charles Duhigg, a New York Times díjnyertes újságírója, izgalmas tudományos felfedezésekről mesél nekünk, amelyek magyarázatot adnak arra, miért léteznek a szokásaink, és megmutatja, hogyan változtathatunk rajtuk, hogy átalakítsuk üzleti vállalkozásainkat, közösségeinket – és az egész életünket.

Csukás István - Keménykalap ​és krumpliorr
"Gá, ​gá" - kiált a Vadliba őrs. Harci kiáltásuk vajon miféle kalandokat jelez? Nos, ezek a derék legénykék a regény elején még nem sejtik, miféle kalandokba csöppennek. Egyelőre csak beteg pajtásukat, Pétert akarják elszórakoztatni. De hát vajon mivel? Erre a célra egy kitalált cirkusz a legjobb, legalábbis addig, ameddig az elképzelt cirkuszból - igazi nem lesz. Márpedig lesz! Közben értékes teknőcök tolvaját kergetik, bebarangolják Budapest minden zegét-zugát, közben botrány tör ki a divatbemutatón, és... na, a többi már legyen ennek a vidáman pergő, izgalmas regénynek a titka! A regénybeli történet szolgál alapul az azonos című tv-filmhez.

Sigmund Freud - A ​szexualitásról
Ismerjük ​vagy nem ismerjük, elismerjük vagy sem Sigmund Freudot - nélküle és pszichoanalitikus iskolája nélkül a lélektan nem fejlődött volna olyanná, amilyennek ma tapasztaljuk. Számtalan gyakorlati esetből, megfigyelésből levont általános következtetéseit rögzíti ez a kis kötet, amely három "értekezést" (tanulmányt) tartalmaz a legizgalmasabb tárgykör, a szexualitás témájában. Az első A nemiség tévútjai címet viseli. Ebben mai szemmel is kivételesen tárgyilagos modorban fejti ki a kérdés természetes vagy kóros vetületét - mennyiben változat, mennyiben betegség. Második és harmadik értekezése a gyermeki és a serdülőkori szexualitást elemzi. Sok, ma már közkeletűvé vált fogalom kap itt először világos értelmezést (szorongás, elfojtás, szublimáció stb.) A könyvben csupán egy kis szeletét látjuk Freud világának, ahogyan azt 1905-ben megfogalmazta. 1915-ben már a magyar olvasó is hozzáférhetett, dr. Ferenczi Sándor közérthető, gördülékeny fordításának köszönhetően, aki nem csupán kiválóan ismerte a freudi életművet, hanem közvetlen munkatársa is volt a professzornak.

Sigmund Freud - Totem ​és tabu
Az ​őshorda állapotában a szabad és kötetlen szexuális élet lehetett a domináns vágy, ezt a vezérhím korlátozó hatalma gátolta, amíg ezt a hatalmat le nem lehetett küzdeni, az ősapát meg nem ölték fiai. Ezzel azonban el is vesztették azt, bűntudatuk támadt, és a szeretett-gyűlölt apa megölésének kényszerét elhárítandó kialakították az incesztus tilalmát. Ez viszont nagy terhet ró a vágyakra, ösztönökre, ezt a tilalmat nagyon nehéz betartani, ezért is kell a tilalmat határokkal messze kihelyezni, megtiltani az endogámiát, tiltani mindenféle lázadást a paternális hatalom ellen. Ezt szolgálja a tabu, egyes viszonylatokban a totem. A totem és a tabu tehát a védekező mechanizmusok projektív, rituális megnyilvánulása.

Stefan Zweig - Sigmund Freud - Stefan ​Zweig és Sigmund Freud levelezése
Kétségtelen, ​hogy századunk osztrák kultúrájából Stefan Zweig és Sigmund Freud volt a legnagyobb hatással Európára, sőt az egész világra. Kapcsolatuk több mint baráti: tanítvány és tanítómester egymást építő és gazdagító kapcsolata ez, amelyet csak ritkán árnyékol be félreértés, halvány féltékenység. Zweig soha nem titkolta, hogy műveinek, remekül ábrázolt novella- és regényhőseinek, sőt történelmi portréinak a megírásakor Freud módszerét alkalmazta, s Freud a Zweighez intézett levelekben valóban pszichoanalitikusan szedi ízekre, elemzi részletesen az Érzések zűrzavarát, a Sakknovellát, a Nyugtalan szívet, a Dosztojevszkij- és Hölderlin-tanulmányt, és még sok, ismert és népszerű Zweig-művet. Zweig Freud-esszéje pedig az egyik legtömörebb, leglényegretörőbb írás, amely a nagy hatású, de sem saját korában, sem később a tudomány által igazán soha el nem ismert mesterről született.

Albert Einstein - Sigmund Freud - Háború, ​de miért?
A ​kötetben Albert Einstein és Sigmund Freud két háború közötti levélváltása és Iszak Aszimov drámai írása olvasható, amely 40 évvel ezelőtt jelent meg a Der Spiegelben.

Sigmund Freud - Álomfejtés
A ​pszichoanalízis megalapítójának nagy hatású összefoglaló műve a klinikai lélekelemzéshez anyagot adó egyik legfontosabb jelenséget, az álmot vizsgálja, bebizonyítva, hogy az álom nem véletlenszerű és értelem nélküli, hanem a pszichikumnak logikusan értelmezhető, belső törvényei szerint létrejött terméke. A klasszikus műhöz írott utószavában állapítja meg Hermann István: ebben a felfogásban új "nemcsak az, hogy a régimódi babonás álomfejtéssel Freud tökéletesen szakít, és nem is csupán az, hogy az álmok egy részét vágyálomnak tekinti, vagy a vágyak valamiféle torzulása variációjának. Ezeknél sokkal fontosabb, hogy először von bele a pszichopatológia tárgykörébe egy olyan életterületet, amely látszólag a mindennapi élet tárgykörébe tartozik. Ennek az eljárásnak megvannak a maga veszélyei. Az egyik veszélye az, hogy a normális életet is pszichopatologikusnak kezdik sokan tekinteni. De megvannak az előnyei is. Arról van szó, hogy nincsen teljesen külön, teljesen elválasztott pszichológia és pszichopatológia. A pszichopatológiának, vagyis az ideggyógyászatnak és a lélekgyógyászatnak azon kell alapulnia, amit a normális életben a lelki működésekről tapasztalunk. Az álom tehát még nem ideggyógyászati vagy lélekgyógyászati jelenség. De az álom magyarázata, értelmezése feltétlenül hozzájárulhat egy-egy személyiség lelki világának tudatos rekonstrukciójához".

Sigmund Freud - Újabb ​előadások a lélekelemzésről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sigmund Freud - Három ​értekezés a szexualitásról
"Freud ​ezen értekezéseinek tudománytörténelmi jelentősége is van" - írta Ferenczi Sándor, a kötet fordítója, a mű első, 1915- ös kiadásának élén. A meghökkenést és botrányt okozó kis könyv - amely első ízben németül 1905-ben látott napvilágot, Freud addigi pszichoanalitikai munkásságának összegzéseként - a lélektani kutatás és terápia új útjait nyitotta meg. A nemiséget - visszanyúlva az erotika klasszikus görög értelmezéséhez - fejlődésében és összetettségében tette a lélektani vizsgálódás tárgyává, az analitikus terápia tapasztalataival bizonyítva a libidó, az elfojtás, az átvitel, a szublimáció, a gátlás jelenségeinek fontosságát az ember pszichés működésében.

Sigmund Freud - A ​lélekelemzés legújabb eredményei
A ​mindennapi élet pszichopatológiája Freud alapvető műve. Azt mutatja meg benne, hogy egészséges emberek mindennapos gondolataiban és cselekvéseiben hogyan nyilvánulnak meg a tudattalan erői. A tulajdonképpeni pszichopatológia, a kórlélektan tárgy éppen a társadalom mindennapjaiba beleilleszkedni nem tudó aszociálissá vált ember, aki ösztönei és indulatai rabjaként szenved. Kis elvétések, elszólások, elírások, feledékenységek analízise árulja el a könyvben a tudattalan mozgását. A mindennapi élet ilyen apró "kórtüneteiből" elemzi ki Freud a mögöttük meghúzódó indulati és ösztöntényezőket. Az anyag, amelyben Freud a tudattalan szerepét itt bemutatja, mindenkinek rendelkezésére áll; mindennapi élete apró jelenségeinek megfigyelésével mindenki önmagán tanulmányozhatja és ellenőrizheti Freud állításait. A mindennapi élet pszichopatológiájában elemzett jelenségek tudattalan motívumai számos esetben korántsem fekszenek olyan mélyen, hogy a műben adott útmutatás segítségével alkalomadtán bárki ne próbálhatná ki önmagán is felderítésüket, elmélyítve ezzel önismeretét, emberismeretét.

Sigmund Freud - A ​halálösztön és az életösztönök
A ​pszichoanalitikus elméletben fenntartás nélkül elfogadjuk, hogy a lelki folyamatok lefolyását az örömelv (Lustprinzip) önműködően szabályozza, s úgy hisszük, hogy ez a lefolyás mindenkor kínos feszültség következtében indul meg, és oly irányban halad tova, hogy végeredményében ennek a feszültségnek a csökkentésével, tehát a kín elkerülésével vagy az öröm előidézésével essék össze.

Sigmund Freud - Mózes
Nem ​könnyű vállalkozás elvitatni egy néptől azt a férfit, akit legnagyobb fiának tisztel, különösen, ha az ember maga is ehhez a néphez tartozik. De nem lehet olyan érv, mely rábírhatna, hogy állítólagos nemzeti érdekeket elébe helyezzek az igazságnak, és különben is, a tények felderítése, megvilágítása csak haszonnal járhat. Mózes, az ember, a zsidó nép szabadítója, törvényhozója, és vallásalapítója, olyan régmúlt idők alakja, hogy vele kapcsolatban okvetlenül felmerül a kérdés: vajon történelmi alak volt-e, vagy csupán a monda szülötte? Ha valóban élt, ez az időszámításunk előtti XIII., talán XIV. században lehetett, nincs más adatunk róla, mint a szent könyvek és a zsidók írásba foglalt hagyománya. Ha tehát nem is tudjuk teljes biztonsággal eldönteni a kérdést, a történetírók nagy többsége mégis amellett foglalt állást, hogy Mózes valóban élt, és a személyéhez fűződő kivonulás Egyiptomból valóban megtörtént. Joggal állítják, hogy Izrael népének későbbi története érthetetlen volna, hogyha ezt a feltevést nem fogadnók el. A mai tudomány általában sokkal óvatosab lett és sokkal kíméletesebben bánik a hagyománnyal, mint a történelmi kritika kezdeti időszakában. Előrebocsátom, hogy nem vagyok műértő, hanem laikus. Gyakran észrevettem, hogy egy műalkotás tartalma jobban vonz formai és technikai sajátosságainál, amelyeknek pedig a művész elsőrendű fontosságot tulajdonít. A művészet számos eszköze és egynémely hatása iránt tulajdonképpen hiányzik belőlem az igazi megértés. Mindezt meg kell mondanom, hogy biztosítsam a magam számára e kísérletem elnéző megítélését. Ámde művészi alkotások, kiváltképp költemények és szobrok mindig is erős hatást gyakorolnak rám, a festmények némileg ritkábban. Az ilyen művek arra indítottak, hogy megfelelő alkalmakkor hosszan elidőzzem előttük, próbálván a magam módján megragadni őket, azaz érteni akartam, hogy miben áll hatásuk. Ott, ahol ezt nem tehetem, például a zene esetében, csaknem képtelen vagyok élvezni a művet. Racionális vagy talán analitikus hajlamom berzenkedik ellen, hogy valaminek a hatása alá kerüljek, és közben ne tudjam, hogy mi hat rám, mi az, ami elragad.

Sigmund Freud - A ​szexuális élet pszichológiája
A ​Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának IV. kötete a szerelemmel és a szexualitással foglalkozó írásokat gyűjti egybe. Freudnak aligha van olyan klinikai vagy elméleti írása, amely valamilyen összefüggésben ne utalna kötetünk témáira, hiszen a szexualitás problémája az egész életműben központi szerepet játszik. Indokoltnak láttuk azonban, hogy külön kötetet szenteljünk azoknak a Freud-műveknek, amelyek tárgya közvetlenül is az emberi szexualitás és a szerelmi élet, márcsak azért is, mert egy kivétellel ezek a szövegek itt látnak először napvilágot magyar nyelven.

Sigmund Freud - A ​Farkasember
A ​Freud sorozat hetedik kötete, az 1993-ban megjelent "Patkányember"-hez hasonlóan esettanulmányokat tartalmaz. A "Farkasember" nem csupán a történet meghökkentő részletei és a leírás irodalmi értékei miatt vált híressé, hanem azért is, mert Freud itt számos, alapvető technikai, elméleti és metapszichológiai kérdéssel foglalkozik. A "Farkasember" a pszichoanalízis történetének leginkább feltárt esete - a különféle elemzések mellett magának a páciensnek a memoárjai, a vele készült interjúk is hozzáférhetők. Az orosz nemzetiségű Pankejev " a Karamazov testvérek örököse", "az orosz századforduló tipikus értelmiségi figurája". Paszternak Zsivágó doktorára emlékezteti az olvasót. A Katharináról és az Elisabeth von R. kisasszonyról szóló tenulmányok "úgy olvashatók, akár egy novella, és úgyszólván nélkülözik a tudományosság komoly jellegét". A "Gyereket vernek" című írás a gyerekkori szexuális elfojtás kovetkezményeit taglalja. A kötetben található még Freud "A női homosexualitás egy esetének pszichogeneziséről" szóló 1920-as tanulmánya is.

Sigmund Freud - Művészeti ​írások
A ​"Sigmund Freud művei" című sorozat IX. kötete Freud képzőművészettel és irodalommal foglalkozó munkáit tartalmazza. A freudi gondolatrendszernek és módszernek egyik lényeges összetevője éppen a kultúra legtágabb értelemben vett fogalma, és ezen belül a mitológia, a művészet, az irodalom műalkotás világa.

Sigmund Freud - Önéletrajzi ​írások
Ötven ​évvel ezelőtt, 1939-ben halt meg Sigmund Freud. E kötettel emlékének kívánunk tisztelegni. Az önéletírás Freud egyik sajátos műfaja volt. Élete és a pszichoanalitikus mozgalom története egybefonódott, ezért minden önéletrajzi reflexió alapvető fontosságú a mozgalom története szempontjából, s minden történeti adalék egyben életrajzi mozzanat is. Freud önéletrajzi, illetve mozgalomtörténeti írásai a pszichoanalízis keletkezéstörténetének és e gondolkodásmód tudományos szerkezetének megismerése szempontjából egyaránt elsődleges források.

Sigmund Freud - Tömegpszichológia
A ​Cserépfalvi Könyvkiadó Freud-sorozatának V. kötete társadalomlélektani írásokat tartalmaz. A társadalmi jelenségek lélektani vizsgálatával Freud az 1910-es évek elején kezdett foglalkozni. Kötetünk középpontjában a tömeglélektan értelmezését adó, magyarul eddig nem publikált Tömegpszichológiai és én-analízis című tanulmány áll, ezt egészíti ki két, a háború pszichológiájával foglalkozó írás: az első világháború alatt íródott tanulmány, valamint a híres Einstein - Freud levélváltás a háborúk lélektani okairól. Átdolgozott fordításban, s első ízben csonkítatlan formában közöljük a Totem és tabu szövegét is.

Sigmund Freud - Ösztönök ​és ösztönsorsok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sigmund Freud - Esszék
Négy, ​a pszichoanalízis történetében és kultúrtörténeti vonatkozásban is rendkívül érdekes művet tartalmaz kötetünk. A vicc és viszonya a tudattalanhoz egy mindennapi jelenség nyomán bizonyítja az ökonómiai elvet a pszichikus működésben és vizsgálja az elfojtás és más szorongás-elhárító mechanizmus szerepét. A Leonardo da Vinci egy gyermekkori emléke módszertani etűd, de egyben a pszichoanalitikus művészetelmélet kiindulópontja. A Rossz közérzet a kultúrában a freudi emberkép dilemmáit veti fel. A pszichoanalízis foglalata az elmélet végső, legkiforrottabb formájának összefoglalása, Freud utolsó műve. Hermann István Freud az esszéista című előszava a válogatás filozófiai, művelődéstörténeti célkitűzéseit ismerteti, Buda Béla Utószava a tanulmányok helyét és jelentőségét vizsgálja Freud tudományos nézeteinek fejlődésében. Kiadványunk a századfordulón kialakított, sokat vitatott pszichoanalízis-elmélet fejlődésének útját kíséri nyomon. Az értékes gondolatokban gazdag, invenciózus írások Freudot mint az irodalomban, művelődéstörténetben, a művészettörténetben, a történelemben is kimagaslóan képzett, humanista gondolkodót mutatják be.

Sigmund Freud - Bevezetés ​a pszichoanalízisbe
1932-ben ​jelent meg először magyar fordításban azoknak az előadásoknak a szövege, amelyeket 1916-1917 telén Sigmund Freud orvosoknak és laikus hallgatóknak tartott a pszichoanalízis alapvető kérdéseiről, a pszichoanalitikus kezelésről „a szavak alkalmazásáról a pszichoterápiában", ahogyan ő maga jellemezte módszerét. Három alapkérdést elemez a huszonnyolc fejezet. Az elvétések, az álom és a neurózisok tana körül csoportosítva a pszichoanalitikus teórián és gyakorlaton kívül megismerjük azokat a társadalmi körülményeket és azt a tudományos légkört is, amelyekben a freudizmus kialakult és világszerte ismertté vált. A Bevezetés a pszichoanalízisbe kiadásával egyidejűleg Hermann Imre remek fordítói tevékenységére emlékezünk: ma is jórészt az ő magyar szakkifejezéseit használja a pszichoanalitikus szakirodalom.