A legelső vers végén egy zuhanó gépet talál az olvasó. A gépben egy alvó utast, az utas fejében egy álmot, ami nem derülhet ki soha. A kép romantikus és leleplező: ezek a versek tele vannak szenvedéllyel, pedig látszólag semmi nem áll messzebb tőlük, mint a romantikusság. Inkább tűnnek nagyon szomorú és nagyon pontos blogbejegyzéseknek. Vagyis őszinték, mint egy napló, de olvasókhoz beszélnek. Mindenkihez, aki maradt már egyedül.
Aki Simon Márton verseihez fordul vigasztalásért, nem csalódik. Éppen azt fogja kapni tőlük, amivel át lehet vészelni egy magányt: igen, ez most ilyen. Meghalt egy anya. Elmúlt egy szerelem. Volt, nincs. Igen, most üresség van. De ez az üresség jó, most éppen ez kell, mert enélkül nincs jövő. Márpedig jövő igenis van. Erőt és tartást kap az olvasó ezekből a versekből. Segítenek élni.
Kapcsolódó könyvek
Grecsó Krisztián - Mellettem elférsz
Grecsó Krisztián új regényének hősei hisznek az öröklődésben. Tudják, hogy a génekkel együtt sorsot is kaptak. A főszereplő – egy harmincas éveinek közepén járó férfi – aggódva figyeli magát, saját mozdulatait, testének minden változását. Barátnője elhagyja, ráadásul egy családi titok véletlen lelepleződése miatt rejtélyek hálójába gabalyodik. Miközben az összes talányt földeríti, és lassan megismeri családja viselt dolgait, magára ismer. A türelmetlen lánykérésekben, a titkos szerelmekben, a hosszú évek magányos várakozásaiban egyre inkább ő a főszereplő. Hiszen nem csak a mozdulatait, a haja színét, a testalkatát kapta a családtól, de ha jól figyel – a jövőjét is.
Az addig széttartó életpályák a ma Budapestjén találkoznak. A Mellettem elférsz nem egyszerűen családok, generációk, szerelmek és vágyak regénye. Mert bár átutazunk vele a huszadik századon és a Kárpát-medencén, mégis, a könyv minden mondatával a mához, a mának szól.
Mrena Julianna - Kilenc élet
Mrena Julianna elsőkötetes szerző versgyűjteménye szabad asszociációkat megengedő 'számmisztika' által rendezett. A Kilenc élet, Nyolc szerető, Hét szőrszál, Hat sövény, Öt karom, Négy agyar, Három ház, Két hold és Egy macska címek - melyeknek egymás utáni olvasata önmagában olyan képi világot szül a vizuális olvasónak, mely a teljes mű olvasására készteti őt - alatt ugyanannyi költeményt találunk, mint amennyit a cím megígér. Ily módon a kötet fokozatosan vékonyodik, a versek is egyre fogynak, s a bennük felbukkanó 'szerelmes bolondok, ezüst szakállú rémek, sárkányt nevelő hóbortosok, álomi macskák és dögevő galambok, plakátleányok meg leopárd-istenek, borjúnagy tücskök és kimenőruhás angyalok, dzsigolók, szobacicák és vérkandúrok' (Szepesi Attila kötetértékelő felsorolásában) egyszerre jelennek meg álom- és valóságszerűen.
(kello)
Krusovszky Dénes - Elromlani milyen
Krusovszky Dénes a legújabb magyar költőnemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. Rangos folyóiratok évek óta közlik verseit - második kötete ezekből készült, szigorú válogatás eredménye. Verseiben nyoma sincs a pályakezdők útkeresésének, költői mutálásának - ellenkezőleg: érett, fegyelmezett, tudatosan építkező líra az övé. Az _Elromlani milyen_ a kortárs magyar költészet fontos eseménye.
Audrey Niffenegger - Az időutazó felesége
Amikor először találkoztak, Clare hatéves volt, és Henry harminc. Amikor összeházasodtak, Clare huszonkettő, és Henry még mindig harminc. Henry idő-eltolódási rendellenességgel született. Genetikai órája a legváratlanabb pillanatokban visszaáll, és még abban a másodpercben eltűnik. Ilyenkor elmúlt és eljövendő élete érzelmi csomópontjain találja magát, meztelenül, védtelenül. Sohasem tudja, mikor történik meg újra, sohasem tudja, hol köt ki legközelebb.
Az időutazó felesége a világirodalom egyik legkülönösebb szerelmi története. Clare és Henry felváltva meséli el történetüket. Rajongva szeretik egymást, megpróbálnak normális családi életet élni: biztos állás, barátok, gyerekek. Mindezt olyasmi fenyegeti, amit sem megakadályozni, sem irányítani nem képesek, történetük ettől olyan megrendítő és felejthetetlen.
„Azoknak, akik azt mondják, nincsenek igazán új történetek, szívből ajánlom Az időutazó feleségét, ezt az elragadó regényt, amely irodalmilag kiváló, szédítően fantáziadús, és észbontóan romantikus.”
Scott Turow
Parti Nagy Lajos - Parti Nagy Lajos legszebb versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bencsik Orsolya - Kékítőt old az én vizében
A kiadó Gemma sorozata (első kötetesek) negyvenedik köteteként látott napvilágot a fiatal szerző többnyire lírai hangvételű, a vers és az esszé mezsgyéjén született szövegei, amelyek azt is tükrözik, hogy esetünkben filozófia magyar szakos hallgató írta.
Sirokai Mátyás - A beat tanúinak könyve
Sirokai Mátyás új versei mintha régészeti leletek lennének egy eljövendő civilizáció szent irataiból: nehéz eldönteni, vajon hétköznapi mozdulatainkat írják-e le egy poszthumán sámán lézerpontosságú figyelmével, vagy épp a megváltás felé vezető ösvényt álcázzák egyszerű gyakorlatoknak. De akár a tajga közepén, akár egy intergalaktikus mentőkapszulában érezzük magunkat olvasás közben, egy dolog biztos: költészet ritkán van ilyen közel a csillagokhoz.
Krusovszky Dénes - Az összes nevem
Két sor a könyvből:
_"A követ, amit utánam dobtatok,_
_még mindig a kezemben tartom..."_
Első olvasásra az ismerős jelenet ragad meg (kit nem dobtak meg iskoláskorában?), közben ráérzünk az időbeli távlatokra (évtizedek!), végül pedig fura érzésünk támad: mitől ennyire természetes dolog évtizedeket állni a kezünkben egy kővel? (Mert az!) A kulcs talán ez a mondat: "lehet, hogy egy nagy eső közeleg, lehet, hogy egy nagy ébredés". Ez a könyv álmoskönyv. Ugyanarra a célra is szolgál, mint az álmoskönyvek: közvetíteni az emberek két világa, az álom és az ébrenlét között. Csakhogy amíg az álmoskönyveket evilági (éber) embereknek írják, hogy el tudjanak igazodni az álmok világában, addig Krusovszky Dénes kötete olyan álmoskönyv, ami a valóságban segít tájékozódni a túloldaliak számára. Élni segít azoknak, akiknek az igazi világa az álom. Ha úgy tetszik, az alvajáróknak. Nincsenek ám ezek olyan kevesen! Az idealisták, a szerelmesek, a csalódottak, a hívők, a nagyon boldogok, a nagyon boldogtalanok.
És ha valaki azt mondja, á, már megint egy holdkóros költő, és minden költő szomorú, akkor igaza van. Ez is egy holdkóros és szomorú könyv. De ha valaki pozitív töltésre vágyik, talál benne azt is. Mint egy nagyon elegáns márkajelzés, humor és önirónia bujkál benne: _"ha nászútra mész, ne egyedül indulj"_. A költő nem szégyelli, hogy a lelke nem csak költői lélek. Hanem esendő, uram bocsá', vidám: "hogy sírjak, ha minden hullám nevet". Az olvasó azonosulhat vele, mint egy regény főhősével, a katarzis mégis megmarad. Így tenni ki egy lelket, ez nagy varázslat.
(Kemény István)
Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan úton az időtlen időben
valami közelít, aminek neve sincsen,
nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova.
Megszül-e? megszületünk-e valaha?"
Nemes Z. Márió - Alkalmi magyarázatok a húsról
Ezek a rituális szenvtelenséggel és igen szűkszavúan (le)beszélő, (le)építkező versek ideig-óráig akár hidegen is hagyhatják olvasójukat. Kályha sehol, az esetleges hőhullámok mintha inkább a váratlanul működésbe lépett műtárgyak — mint fridzsiderek — hátszelének volna tulajdonítható. Az élet mintha csupán a nemlét entrópikus hulladéka volna. A működő, felpörgetett nemlété — alkalmasint egy kéjgyilkos gyermeké, akit a humanitásnak, egyelőre legalábbis, még nem sikerült megvezetnie. Lélegzetállító, amikor ez a gyerekhang tökéletesen érett bölcseleti tisztázottsággal megszólal, ahogy ő maga mondja: „akkurátusan, de kihívás / nélkül, épp csak úgy, / mintha ez volna az út vége.” Vagyis Nemes Z. Márió huszonévesen pontosan tudja, hogy kihívóbban ennél már nemigen beszélhetne. Többnyire rejtett, csak néhol nyilvánvaló utalásai, parafrázisai bizonyítják, hogy intenzív(!), autentikus értője mindannak, amit a közelmúlt legizgalmasabb költői, íri produkáltak. Kafka, Beckett, Pilinszky, vagy a festő Bacon: valósággal életre kelnek ezekben a hűtőcellákban. Nem hivalkodó hivatkozással, hanem sarkított egyszerűséggel, feneketlen humorral, túl az elégikumon és az irónián. Játszi kézzel előkapott húsdarabokként a tudat vágódeszkáján. De mégis! Íme egy elégikumnyesedék: „az emberi szív szomorú, / a test boríték.” Borítékolhatom, hogy ennek a költészetnek egészen perdöntő következményei lesznek a mára egészen elhangulatosodott honi lírában.
Marno János
Ughy Szabina - Külső protézis
Ughy Szabina műveit a mindenre kiterjedő keresés jellemzi, mely a költészet legfontosabb mozgatórugója. Olyan verseket keres, melyeket még nem olvasott sehol, de már emlékszik rájuk. Ez a vékony versfüzet a jéghegy csúcsa, elképesztő munka van mögötte: az önmegértés, önmeghatározás, hangkeresés munkája. És ezt a munkát csak és egyedül versírás során, versek révén végezheti a költő. Ugyanakkor Ughy Szabina számottevő kritikussá vált az utóbbi években, és jó néhány emlékezetes próza is kikerült a keze alól. Éles és pontos képekkel dolgozik, de tárgyszerű, mai nyelven szól, ezért aktuális. Jelen posztmodern korunkban újítóan hagyományos, lírátlan korunkban merészen lelki, érzéketlen korunkban bátran és frivolan érző, személytelen korunkban döbbenetesen személyes, magamutogató korunkban mértéktartóan őszinte, józan korunkban szabályozottan szélsőséges, rosszul szabályozott korunkban szabad és szertelen, amit csinál.
Ughy Szabina a lényegről beszél. Költő.
(Vörös István)
Fodor Ákos - Gonghangok
Fodor Ákos az aforisztikus haikut műveli, nála a koan bölcs tanítása egybefonódik a haiku műfajával. Haikuit általában a közép-európai sors vállalása jellemzi. Ironikus-önironikus bölcselet az övé, haikuiban rendkívül sok a játékosság.
„Örülnék, ha alkatom és működésem valamelyest GONGszerűnek bizonyulna – a többi: Játékosaimon múlik.” – írja tizenhetedik kötetében a költő.
Tim Burton - Rímbörtön
A zseniális amerikai filmrendező abszurd rajzai és versei. Tim Burton rendezőt ötletesen hátborzongató vizuális zsenialitása tette világhírűvé. Egyedi látványvilágú animációs filmjeinek – ezeknek a keserédes, modern tündérmeséknek – köszönhetően mára beírta magát a filmtörténelembe. A saját maga által illusztrált kötet hősei egytől egyig meg nem értett, tragikus sorsú kölykök, akik mindent megtesznek, hogy szeretetet és megértést találjanak kegyetlen világunkban. Burton természetesen olyan morbid és abszurd, ugyanakkor kedves humorral ír róluk, hogy mikor olvasás közben kicsordul a könnyünk, nem tudjuk: a sírástól vagy a nevetéstől.
Ágoston Csilla - A test és megannyi szilánk
Ágoston Csilla sokat elárul, életről, mesterségról, alázatról és kegyelemről, örömről és bánatról: a női lét ezernyi aspektusáról. Mit akar? Megérteni, beszélni. Hozadéka s legfőbb záloga a termékeny beszéd, amely szétterül, pásztáz, megszólalásai mégis egyetlen de-centrumból sugároznak, áradnak felénk e finoman kimunkált lírai szövegtérben.
Závada Péter - Ahol megszakad
A Moszkva tér kocsmáitól a népligeti fákig, az Oktogon hajszalonjaitól a Bartók Béla úti mecsetig sokféle tájat bejárnak Závada Péter versei, akit legtöbben a kortárs underground kultikus zenekara, az Akkezdet Phiai tagjaként ismernek, ám a dalszövegei mellett évek óta publikál rangos irodalmi folyóiratokban is. Első verseskötetében a budapesti betonrengeteg zabolátlan nyelve és a magyar költészet legjobb hagyományai találkoznak, ahol a szerelmi fájdalom épp olyan jól megfér a bódult körúti hajnalokkal, mint a családi történelemmel való viaskodás a felszabadult rímjátékokkal.
Krusovszky Dénes - A felesleges part
,,mégis ők múlnak el hamarabb, nem a délután
Krusovszky Dénes a fiatal költőgeneráció egyik legtehetségesebb költője, akinek immáron harmadik kötete a Magvető Kiadónál jelenik meg. A szerző előző könyve, az Elromlani milyen Artisjus Irodalmi Díjat kapott. Krusovszky Dénest azon költők közé sorolják, akinek már az első köteteiben is új versnyelv jelenik meg, és akinek líráját a visszafogottság, a pontosság és a fájdalom szépségének megragadása jellemzi. A felesleges part folytatja a megkezdett utat, a versek összetéveszthetetlen stílusban és a történetmesélés igényével repítenek egy nem is olyan távoli világba, a költészetébe.
Palya Bea - Altatok
"Az ötlet, hogy altatókat írjak, már nagyon régi, sok dalkezdemény hevert papíron, gépben. De a lendületet, hogy az Altatok könyv-lemez megszülessen, a hasamban rúgicsáló kislányom adta. Szenvedélyes inspiráció volt ez. Az énekek a lélek belső tájaira is elvezetnek minket, hiszen nemcsak az altatásról van bennük szó, hanem általában az intimitásról, a gyengédségről, amely mindenki számára alapkérdés. Gyakran csak az énekhang szól, és sok dalban csak finom hangszerelés van. Egzotikus hangok, apró csilingelések, hangtálak, a keleties oud, tanpura… Kérdezték tőlem, ez vajon gyereklemez-e. Hát, annyira, amennyire az Álom-álom kitalálom. Leginkább azt írnám rá, hogy 0-99 éves korig. Vannak “felnőttesebb” és “gyerekesebb” dalok, ám én azt gondolom, hogy a kicsik - és a nagyok is - majd egyben fogadják be az anyagot, és majd az a lelkükben, fülükben megtalálja a maga helyét.Az álombirodalmi utazást kicsik és nagyok számára Szottfried Zsófia festményei segítik majd, így ez a könyv-lemez egyszerre ajándék a fülnek, a szemnek, az agynak és a léleknek."
Palya Bea
Petri György - Petri György munkái I. - Összegyűjtött versek
Halhatatlan életmű - az első kötet. Olyan gyűjtemény ez, amely a közelmúltban elhunyt költő valóban összes versét tartalmazza, beleértve a fiatalkori zsengéket, a Versek című kötet egészét, a Magvető gondozásában kiadott Amíg lehet című utolsó kötetet, valamint a hagyatékban talált műveket.
Nádasdy Ádám - Verejték van a szobrokon
1947-ben születtem Budapesten. A Toldy Gimnáziumban érettségiztem, majd az ELTE-n angol-olasz szakot végeztem. Angoltanár és nyelvész lettem, már sok éve a pesti bölcsészkaron tanítok angol nyelvészetet. Később színdarabokat kezdtem fordítani (főleg angolból és főleg Shakespeare-t), ez eléggé elhatalmasodott rajtam. Angolul jól tudok, de sose jutott eszembe, hogy angolul írjak: a magyar sokkal izgalmasabb. Fiatalon sokáig nem akartam írni, mert meleg vagyok és nem mertem ezzel előállni, pedig a szerelemről van a legtöbb mondanivalóm. A világról, országról, boldogulásról sokmindent gondolok, de ezek nekem ritkán verstémák. Istenről is szoktam írni, úgy érzem, van vele kapcsolatom (remélem, ő is így érzi). Első versem 35 éves koromban, 1982-ben jelent meg. Eddig hat verseskötetem volt, mind elég vékonyak. A jelen kötet ezek válogatott anyagát tartalmazza, megtoldva egy adag olyan verssel, amelyek kötetben itt jelennek meg először.
Erdős Virág - Ezt is el
Az év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.