Az ​elátkozott királyok I-III.

Robert Merle - Libben ​a szoknya
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

Robert Merle - Íme, ​a király!
Robert ​Merle történelmi regényfolyamának minden kötete, így ez a negyedik is, önálló történet, képzelt hősük, Pierre Siorac, a hugenotta bárófi kalandjai fűzik össze őket, s a háttérben persze az igazi francia történelem. Merle ebben a könyvben Franciaország tizenhat esztendejét beszéli el a Szent Bertalan éjszakájától III. Henrik időleges diadaláig. A szoknyabolond Pierre-ből a király orvosa és titkos "ágense" lesz, s kettős szerepében felbecsülhetetlen értékű szolgálatokat tesz Henriknek jó és rossz cselekedeteiben. Közben politikai missziója érdekében gyakran - bár nem kedve ellenére - veszedelmes és lebilincselő szerelmi cselszövényekbe keveredik. Elkísérjük hősünket III. Henrik hálószobájába és Angliai Erzsébet tróntermébe - a gáláns doktor bizonyára sajnálta, hogy fordítva nem történhetett - tanúi vagyunk Guise herceg és a francia király történelmi párbeszéd-ének, látjuk mint űzi el Henriket a lázongó Párizs, és végül hogyan lesz úrrá a király a végromlással fenyegető anarchián.

Robert Merle - Liliom ​és bíbor
A ​Magyarországon hallatlanul népszerű francia író, Robert Merle immáron tízkötetesre terebélyesedett regényfolyama, a Francia história a viharos XVI-XVII. században játszódik. Főhőse, Pierre de Siorac, a szenvedélyes és gáláns lovag, a reneszánsz típusú, okos és nemes lelkű katona- polgár- értelmiségi- arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes és izgalmas kalandokba és nem kevésbé érdekfeszítő szerelmi cselszövésekbe keveredik. Mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Ezúttal XIII. Lajos udvarában, az 1624 és 1627 közötti években. Villanásnyi idő egy ország, egy nemzet történelmében, ám ezt a kurta három évet fontosabbnál fontosabb események fémjelzik: Richelieu bíboros kinevezése a Királyi Tanács élére, a Valellina megmentésére indított itáliai hadjárat, a hugenották elleni ádáz harc folytatása, a király húgának, Henriette Máriának házassága Anglia uralkodójával, I. Károllyal, és a botrányok botránya, Buckingham hercegének széptevése a királynőnek, Ausztriai Annának. Az események egyre gyorsabban peregnek, az udvari intrikák cselszövéssé, a cselszövések összeesküvéssé nőnek-bonyolódnak. A királyné és a király fivére szövetkezik Lajos ellen. Féltestvérei, a Vendome-ok sorra állítják a halálos csapdákat Richelieu-nek. A király is csak hajszál híján menekül meg egy bérgyilkos késétől. A válasz sem késik. Száműzetés, tömlöc, nyaktiló sújt le a bűnösökre. Buckingham hercegét, aki a hugenották segélykérő hívására partra száll Franciaországban, véres harcok árán kiűzik az országból. Merle roppant mesterségbeli tudással eleveníti meg a francia történelemnek eme mozgalmas és lélegzetelállítóan izgalmas korszakát, rajzolja meg ezt a hol véres, hol könnyes, hol mulatságos, de mindig színpompás kavalkádot. A sorozat kötetei sorrendben: Francia história Csikóéveink Jó városunk, Párizs Íme, a király! Szenvedélyes szeretet A pirkadat Libben a szoknya A gyermekkirály Az élet rózsái Liliom és bíbor

Robert Merle - Az ​élet rózsái
Miután ​Lajos visszaszerzi trónját a száműzött miniszterek helyére visszahívja a „szakállasokat” és hű embereit is kitünteti, így Siorac lovagot is, akiből szavazati jog nélküli tanácsost csinál az államtanácsban. Valamint érdemei elismeréséül neki adományozza az Orbieu grófja címet, de hogy ne csak az „üres” címet viselje, ráadásként még 200 000 frankot is ad, hogy a birtokot is megvegye és rendbe hozassa. Amit Siorac - miután apja és La Suire lovag szemrevételez és jó vételnek tart -, meg is vesz , bár az apja visszaélésre utaló nyomokra bukkan, amivel a birtok intézőjét gyanúsítják (s akivel később lesz még gondja). Hősünk ezek után felfogadja az özvegy Orbieu grófné titkárát, aki rajong a vidéki életért, és teljesen megbízható. Majd egy hetet tölt uradalmában. Ez idő alatt bejárja a birtokot és megmutatja magát embereinek (akik szemmel láthatóan alultápláltak, és sokan nyomorékok a nehéz munka miatt). Visszatérve Párizsba „keresztanyja” Guise hercegné magához hivatja, és elégedettségét fejezi ki fia új címe és birtoka miatt, de egyben aggodalmát is, mivel legkisebb fia felszarvazta a frissen nősült Luynest (aki egyébiránt Lajos kegyence), akinek a nejébe a király is szerelmes volt a maga módján, és most tart a megtorlástól. Miután Pierre megnyugtatja, hogy megtorlástól sem a férj, sem az uralkodó részéről nem kell tartani, ismét felvetődik a régi nóta, neki is nősülnie kéne, de az ifjú Siorac már a gondolattól is „rosszul lesz”. Közben Richelieu bíboros Bloise-ban azon dolgozik, hogy kibékítse Lajost az anyakirálynéval, de mivel ez azt jelentené, hogy a királynéval ő is visszatér Párizsba, és kitúrhatja a nagy kegyben álló, ám politikailag teljesen analfabéta Luynest, ezért az elintézi, hogy Richelieu-t Avignonba száműzze a király. Orbieu gróf március végén visszatér birtokára, és parasztjaival kijavíttatja az utakat a saját költségén vett kővel és, hogy legyen elég munkáskéz, csalinak ingyen kaját ajánl fel a parasztoknak. De mit csinál mindeközben az ifjú király? Mennyire nő fel a feladathoz? Sikerül teljesen függetleníteni magát anyjától? És ami sokkal fontosabb, mennyire képes összefogni a széthúzó arisztokráciát, ellensúlyozni a különböző vallási irányzatokat? A válaszokat a következő részekben kapjuk meg, egyvalamiben azonban teljesen biztosak lehetünk: Pierre Emmanuel de Siorac továbbra is hűségesen szolgálja királyát.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Virginia Woolf - Orlando
Orlando, ​a költői hajlandóságú, gyönyörű nemesifjú az Erzsébet-kori Angliában látta meg a napvilágot. Életében szerepet kap Shakespeare, kalandjai során megismerkedik és kapcsolatba kerül egy szép, de csapodár orosz hercegnővel, magával a királynővel, a nagy Erzsébettel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal, egy csapat vándorcigánnyal. Törökországban nemet vált, majd Angliába hazatérve átcsöppen a XVIII. századba s a korabeli irodalmi szalonokba. A század nem nyeri el a tetszését, átvált a XIX.-be – mind közül a legálszentebbe, a dagályos építészet, a krinolinok és a jegygyűrűk világába. Férjhez megy, s végre kiadják több száz éven át készült remekművét, egy hosszú költeményt. Utoljára a XX. században látjuk, hever az ősi otthon tölgyfája alatt, próbál rendet tenni sokféle megtestesülése között, s várja haza férjét, a hajóskapitányt – akiről talán csak az utolsó pillanatban derül ki, hogy férfi-e valóban. Különös, szertelen, merész regény – tónusa néha elbűvölő, néha infantilis, aztán maróan szatirikus meg egészen személyes is, s mintha azt üzenné, mindnyájan androgünök vagyunk, s nem mindig tőlünk függ, hogy melyik „nemünk” dominál. Az első angol kiadást az írónő szerelme-barátnője, Vita Sackville-West férfiruhás fotói díszítették. Virginia Woolf (1882–1941) a modern angol próza, a lélektani regény, a tudatfolyam-technika egyik megteremtője és legnagyobb hatású művelője, a Bloomsbury-kör nevű irodalmi csoport alapítója, amelyben a XX. század első felének legjelesebb angol művészei és tudósai (T. S. Eliot, E. M. Forster, Lytton Strachey, J. M. Keynes) tevékenykedtek. Fontosabb regényei: Mrs. Dalloway (1925), A világítótorony (1927), Orlando (1928), Hullámok (1931), Felvonások között (1941). Forrás: http://www.europakiado.hu/index.php?l=h&s=3&n=519

Maurice Druon - A ​megfojtott királyné
A ​világszerte ismert Maurice Druon számtalan nyelvre lefordított, nagy sikerű, hétkötetes regényciklusa, Az elátkozott királyok a XIV századi Franciaországba, az utolsó Capetingek és a százéves háború idejébe kalauzolja az olvasót. A második kötet, A megfojtott királyné a környezete által csak Civakodó Lajosnak nevezett X. Lajos uralkodásának a történetét dolgozza fel fordulatosan, lebilincselően. Lajos képtelen az apja, Szép Fülöp, a keménykezű, céltudatos Vaskirály által oly nehezen, annyi véres-könnyes áldozattal helyreállított rendet fenntartani. Az uralkodó egyetlen gondja: hogyan szabaduljon meg hűtlen feleségétől, és egy új házassággal mi módon biztosítsa az örökösödés rendjét. Miközben Lajos házassági terveken töri a fejét, a bárók ligája új erőre kap, és mindenáron vissza akarja szerezni régi nemesi kiváltságait. A királyi udvarban ismét az intrika, a marakodás, a tőr, a gyilok dívik. A központi államszervezet egyre gyengül, a klikkek egymás torkának esnek, Avignonban új pápa megválasztására készülnek, éhínség fenyeget, valóságos átok ül az országon. Ám Civakodó Lajost mindez nem érdekli: ő elérte célját. A házasságtörésért fogságban tartott királynét a börtönben megfojtják, és Lajos végre nőül veheti Károly Róbert magyar király húgát, Klemenciát. Vajon milyen jövő vár az elátkozott király elátkozott országára? Ezt a nagyszabású történelmi sorozat következő kötetéből tudhatja meg az olvasó.

Yann Martel - Pi ​élete
Pi ​Patel különös fiú. Egyesek szerint (közéjük tartoznak a szülei is) bogaras. Tizenhat évesen elhatározza, hogy nemcsak hindu akar lenni (születésénél fogva az), hanem keresztény és moszlim is. És keresztül is viszi az akaratát: nemcsak hogy megkeresztelkedik, de beszerez egy imaszőnyeget is. Hősünknek már a neve is furcsa: keresztnevét - Piscine Molitor - egy párizsi uszodáról kapta. Iskolatársai persze Pisisnek csúfolják, mire ő lerövidíti a nevét, és a gyengébbek kedvéért felírja a táblára: π=3,14. Az is furcsa, hogy egy állatkertben lakik Pondicherry városában, amelynek apja a tulajdonosa és vezetője. És éppen itt kezdődnek a bajok: az állatkert nem jövedelmező - a család úgy dönt, hogy eladja az állományt, s átköltöznek Kanadába. Az Észak-Amerikába szánt példányok egy része velük utazik a Cimcum nevű teherhajón. A hajó egy éjszaka valahol a Csendes-óceán kellős közepén elsüllyed. Az egyetlen túlélő Pi Patel - valamint egy mentőcsónak-rakományra való állat: egy zebra, egy orangután, egy hiéna - és egy bengáli tigris! Kezdetét veszi a jámbor, vallásos és vegetáriánus Pi több mint kétszáz napos hányódása a végtelen vizeken. Vajon mennyi és miféle leleményességre van szükség ahhoz, hogy egy kamasz gyerek meg egy két és fél mázsás tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? S ha ez sikerül is, honnan és hogyan szereznek ételt-italt ilyen hosszú időn át? Egyáltalán: mivel telhet ilyen hosszú idő a végtelen, de korántsem kihalt tengeren? Milyen kalandok, milyen élmények várnak rájuk? Meg lehet-e úszni ép ésszel az ilyesmit? A Spanyolországban született, Kanadában élő Yann Martel egy csapásra világhírű lett ezzel a lebilincselően izgalmas és fájdalmasan szép könyvvel, amellyel elnyerte a Booker-díjat is.

Umberto Eco - Baudolino
"Hát ​ez meg mi?" - bök Nikétasz úr, a bizánci birodalom legfőbb bírája és történetírója az orra elé tolt, nehezen kisilabizálható irományra - Baudolino maga alkotta nyelven írt, kamaszkori naplójára - az Úr 1204. esztendejének eleje táján. És Baudolino mesélni kezd. Bizáncot keresztes martalócok fosztogatják, a város lángokban áll, menekülniük kell, de Baudolino közben is mesél és mesél. A meséje nyomán kibontakozó kópéregénynek - a világhírű író-filozófus legújabb, immár negyedik, diadalútját járó regényének- a hőse ő maga, Baudolino, Rőtszakállú Frigyes paraszti származású fogadott fia. Méghozzá felettébb tevékeny hőse: Baudolino képzelő- és tettereje nem ismer határokat. Legfőbb ötlete egyenesen a Német-római Császárság egészének sorsát igyekszik új útra terelni... Ötlet és valóság viszonya azonban - a korábbi Eco-regényekből ismerős módon - igencsak összekuszálódik. Létező személy-e a távol-keleti "János pap", és írt-e levelet Barbarossának (a pápának, a bizánci uralkodónak)? Mi közük a babiloni háromkirályoknak a Grál-legendához, Nagy Károlyhoz és a Német-római Császársághoz? Baudolino és a cimborái mindenesetre elhatározzák: maguk mennek el a világ végére, János pap országába... Hogy a végén (de még inkább azon túl) megint mindenre fény derüljön, természetesen.

Anna Gavalda - Együtt ​lehetnénk
Egy ​ügyefogyott, dadogós, fiatal arisztokrata, egy anorexiás festőnő, egy zseniális, ám fölöttébb morcos szakács, valamint az életből kifelé tartó, emlékeibe visszavonuló nagymama - az élet sodrába beilleszkedni képtelen, magányos emberek. Az arisztokrata megmenti a lány életét, a lány a szakácsot és a bolondos arisztokratát, s együtt megszépítik a nagymama utolsó hónapjait, majd némi bukdácsolás után ők maguk is rálelnek a boldogságra. A helyszín egy hatalmas, kongóan üres párizsi lakás - à la Utolsó tangó Párizsban -, egy bűbájos vidéki házacska, a párizsi elegáns éttermek konyháinak hajszolt mindennapjai, és maga Párizs a nyüzsgő, lüktető életével, megkopott varázsával. Szellemes, könnyed, néhol megrázó történet a szerelem és a barátság felszabadító erejéről, és arról, hogy csak akkor vagyunk szabadok, ha nemcsak adni, hanem kapni is tudunk. Egyedül nem megy, de együtt talán sikerül - erről szól Anna Gavalda új könyve, mely rövid idő alatt óriási siker lett Portugáliától Oroszországig.

Robert Merle - Francia ​história
Valóságos ​írói rekordot állított fel a Magyarországon is rendkívül népszerű, világhírű francia szerző. Tizenhárom izgalmas, fordulatos regényben dolgozta fel a francia történelem egyik legmozgalmasabb, legviharosabb időszakának, a XVI. század végének és XVII. század elejének, a hugenották, az első Bourbonok, Navarrai Henrik, Medici Mária, XIII. Lajos és Richelieu korának történetét. A regényfolyam főhőse a szenvedélyes és gáláns Pierre de Siorac lovag, a reneszánsz típusú, okos, nemes lelkű és finom érzésű katona-polgár-értelmiségi arisztokrata figura, aki lépten-nyomon veszedelmes kalandokba keveredik, és mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol "libben a szoknya". Mert Pierre de Siorac nemcsak a királyoknak, hadvezéreknek, főpapoknak és nemesuraknak, hanem az előkelő szépasszonyoknak is nagy barátja. Nem csoda hát, hogy sokszor eszére, szívére, diplomáciai érzékére és kardjára egyaránt szüksége van, hogy kivágja magát szorult helyzetéből. A Francia história című, 13 kötetes regényfolyam első darabja.

Nathaniel Hawthorne - A ​skarlát betű
Még ​a legszigorúbb irodalmkritikusok is úgy tartják, hogy Nathaniel Hawthorne a XIX. század amerikai irodalmának egyik legnagyobb alakja. 46 éves korában készült el az első, ám azonnal nagyhatású regénye, A skarlát betű. A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.

Alexandre Dumas - A ​fekete tulipán
„A ​haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére – nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett. Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen. De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra […]. Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt.” A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát. Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában.

Robert Merle - Ármány ​és cselszövés
A ​XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő nagyszabású regényfolyam legújabb kötete 1628-ban kezdődik, amikor a szebbik nemet felettébb kedvelő, gáláns Orbieu herceg révbe érve feleségül veszi gyermeke anyját, Brézolles márkinét. Az ifjú pár azonban nem sokáig élvezheti a szerelmes együttlét és családi fészek örömeit, mert a francia királyságban egyszerre két háború is kirobban. Az egyiket a terjeszkedő, európai egyeduralomra törő spanyolokkal és osztrákokkal vívja XIII. Lajos Itáliában, a másikat pedig az udvari ármánykodókkal, az "ördögi szoknyákkal" és az ájtatosokkal. A cselszövők a király anyjának, az öntelt, korlátolt, gyűlölködő Medici Máriának és öccsének, a trón várományosának, a léha, csélcsap Gastonnak a vezetésével szövetkeznek a király és legfőbb támasza, a zseniális politikus, államférfi és hadvezér, Richelieu bíboros ellen. Mindkét háború a király győzelmével ér véget, és mint a mesében, a jók elnyerik méltó jutalmukat, a gonoszak pedig méltó büntetésüket. Richelieu dicsősége teljében tér meg az itáliai hadjáratból, s Lajos hálából hercegi-pairi címet adományoz neki, az anyakirálynét viszont végleg száműzik Franciaországból: 1642-ben szegényen és elhagyatottan hal meg Kölnben, abban a házban, amelyet a híres festő, Rubens irgalmasságból bocsátott a rendelkezésére. Ám Robert Merle regénye nem mese, hanem maga az élő-eleven, nagybetűs Történelem, igazi tudóshoz illő pontossággal-hitelességgel és vérbeli íróhoz méltó lenyűgöző mesterségbeli tudással megrajzolva...

Robert Merle - Veszedelem ​és dicsőség
A ​XVI. és XVII. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát és az azt követő éppoly zaklatott időket felelevenítő, nagyszabású regényfolyam főhőse, a gáláns és szenvedélyes Pierre de Siorac lovag mindig ott van, ahol a korabeli történelmet alakítják, és ahol „libben a szoknya”. Ezúttal, a tizenegyedik kötetben La Rochelle ostrománál, ennél a nagyszabású történelemformáló eseménynél, Franciaország és Anglia erőpróbájánál, amely nemcsak a francia királyság sorsát befolyásolta, hanem valamennyi, a katolicizmus és a megreformált vallás között választani kényszerülő európai országét. La Rochelle hugenotta erődítmény volt, a vallási üldözöttek bevehetetlennek hitt és kikiáltott mentsvára, hiszen a tenger felé nyitott volt, így onnan az ostromlottak bármikor segítséget remélhettek. És reméltek is 1627-ben. Ám hiába: La Rochelle-t kerek egy évig tartó ostrom után végül bevették XIII. Lajos és Richelieu seregei. A La Rochelle-i, inkább kisebb-nagyobb csetepaték, mintsem véres, kegyetlen ütközetek jellemezte ostrom kimenetelét végül egy, a hadviselésben addig még nem alkalmazott újdonság döntötte el: a roppant kőgát, amely eltorlaszolta az öböl bejáratát, s így lehetetlenné tette, hogy az angolok élelmet juttassanak el az éhező városba és katonai segítséget nyújtsanak a védőknek. Ebben a nem mindennapi ostromban vesz részt a történet narrátor-főhőse, Orbieu grófja - illetve a regény végére hercege és Franciaország pairje -, akit ismét számos dicsőséges, ám veszedelmes küldetéssel bíznak meg a hatalmasok. Közben persze arra is jut ideje, hogy a szívének oly kedves gentil sesso körül forgolódjék, és láss csodát, most először a házasság, a családalapítás gondolata is felmerül a csapodár, ám lovagias széptevőben. Merle a tőle megszokott mesterségbeli tudással rajzolja fel a sokszínű, árnyalt történelmi tablót, jellemzi hőseit, királyokat, hadvezéreket, főpapokat, nagyurakat s persze szépasszonyokat, festi a csatajeleneteket, az udvari intrikákat, szerelmi cselszövéseket.

Alexandre Dumas - A ​jávai orvos
Izgalmas ​és titokzatos kalandok bonyolódnak Dumas regényében. Eusebius Vandenbeeknek, az együgyű holland fiatalembernek a tűzszigeten, Jáva szigetén, kialudt vulkánok tövében, az őserdő ezer veszedelmének, tigrisnek, párducnak, mérges kígyóknak fenyegető közelségében, varázslók és jövendőmondók, hatalmi tébolytól és vad bosszúállás vágyától fűtött jávaiak, malájok és kínaiak, szép háremhölgyek és megátalkodott kalózok környezetében kell megbirkóznia az élet adta kísértésekkel. Miként lesz úrrá józan eszén, emberi tisztességén és tiszta szerelmén a pénzvágy és a bujaság, és miként győz minden földi és földöntúli misztikus hatalmon feleségének igaz szerelme: ezt mondja el a világhírű francia regényírónak ez a meseszerűen kalandos regénye.

Robert Merle - Védett ​férfiak
Robert ​Merle antiutópiájában halálos, de kizárólag a nemzőképes férfiakat fenyegető járvány söpör végig a világon. A kór a legnagyobb pusztítást az Egyesült Államokban végzi, ahol hamarosan egy férfigyűlölő elnökasszony kerül hatalomra. A fegyveres női milicisták által őrzött "védett zónák" egyikében, Blueville-ben tudósok kis csoportja kutatja a betegség ellenszerét - ők a címben szereplő "védett férfiak". A kutatást irányító Dr. Martinelli, miután megtudja, hogy az egyik szomszédos laborban egészen más jellegű kutatások folynak, kockázatos játszmába kezd, amelynek tétjét kezdetben valójában fel sem tudja mérni. Helyzetét tovább nehezíti, hogy vele van a fia, a tizenegy éves Dave is, s emiatt Martinelli igencsak sebezhető. A doktor - és általában a férfiak - szerencséjére nem minden nő osztja az elnökasszony radikális nézeteit, és az ellenállásnak Blueville-ben is van egy titkos sejtje. A járvány radikálisan átalakítja a társadalmat, s különösképpen a család intézményét, hiszen a férfiak tömeges pusztulása miatt a monogámia immár szinte bűnné válik. Ez számos tragikomikus incidenshez vezet, melyeket Merle megértő humorral tár az olvasó elé

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

J. D. Salinger - Zabhegyező
A ​regény főhőse Holden Caulfield 17 éves amerikai gimnazista, akit éppen a negyedik iskolából rúgtak ki. A cselekmény egy meg nem értett, a társadalmi konvenciókat befogadni és gyakorolni képtelen s ezért mindenünnen kitaszított kamasz fiú háromnapos kálváriája. Holden első személyben mondja el a kicsapása utáni három napjának történetét, melyet New Yorkban éjszakai mulatóhelyeken, kétes hírű szállodában s az utcán tölt el. Közben mindent megpróbál, hogy a világgal, az emberekkel normális kapcsolatot alakítson ki, de sikertelenül. Menekül az emberek elől, de mindenütt hazug embereket talál. Az egyetlen élőlény, akivel őszintén beszélhet, s aki talán meg is érti valamennyire, titokban felkeresett tízéves kishúga. De ő sem tud segíteni: Holden a történteket egy ideggyógyintézet lakójaként meséli el. Salinger regénye nemcsak a kamaszlélek kitűnő, hiteles rajza, hanem a társadalmi konformizmus ellen lázadó ember kudarcának is szimbóluma.

Margaret Mitchell - Elfújta ​a szél
Tizenhét ​inch, azaz negyvenhárom centi, úgy is mondhatnánk, szűk két arasz - ekkora Scarlett O'Hara dereka, és erre nagyon büszke. A gazdag, déli földbirtokos lánya minden ujjára kap udvarlót, de neki csak egy kell: Ashley Wilkes. A férfi azonban mást vesz feleségül. Scarlett bosszúból férjhez megy, éppen azon a napon, amikor kitör az amerikai polgárháború. Az elkényeztetett, magabiztos tizenhat évesből nagyon gyorsan felnőtt lesz a háború szörnyűségei között. Egyet akar csak: megtartani a családi birtokot, amiért akár az ördöggel is szövetkezne. Három férj, három gyerek, a beteljesületlen szerelem - a könyv végén, tizenkét évvel később, Scarlett felelősségteljes nő, aki kezdi érteni az életet. Margaret Mitchell egyetlen regénye 1936-ban jelent meg, és óriási sikert aratott. Azonnal megfilmesítették a kor szupersztárjaival, és Scarlettet a legtöbben azóta is a gyönyörű Vivien Leigh alakjában képzelik el. Pedig "nem volt szépség", de ezt a férfiak nem tudták megítélni, , "annyira elbűvölte őket". Érdemes tehát elolvasni a regényt akkor is, ha a filmet - talán többször is - láttuk már: az alakok összetettebbek és elevenebbek - nemcsak Scarlett, hanem Ashley Wilkes és az ördögi Rhett Butler is... Készült a regényből több musical is, sőt Magyarországon Dvořák zenéjére hatalmas sikerű balett. S mindeközben a könyvet minden új generáció felfedezi magának. Amerikában a Biblia után a legnépszerűbb mű, harmincmillió példányban kelt el. Magyarra már 1937-ben lefordították, azóta olvashatjuk - és olvassuk is.