A ​király árnyéka

Robert Merle - Malevil
Robert ​Merle 1972-ben megjelent regénye az ismeretlen okból váratlanul kirobbanó, az emberi civilizációt szinte teljesen elpusztító atomháború utáni világba visz el minket. A szerző egy kis közösség, a katasztrófát egy középkori francia várkastély - Malevil - vastag falú, mély pincéjében átvészelő maroknyi túlélő történetét meséli el. A modern technikai eszközök áram híján használhatatlanná válnak, s az újrakezdéshez legfeljebb a középkori kézműveskészségek szolgálhatnak alapul. Merle hőseinek azonban a világégés okozta gyakorlati nehézségeken kívül meg kell küzdeniük a környéken felbukkanó fosztogató bandákkal is, amelyek ismét pusztulással fenyegetik az éppen csak újrakezdődő emberi együttműködést.

Suzanne Collins - Az ​éhezők viadala
A ​győztes jutalma hírnév. A vesztes büntetése halál. A közeljövő egy sötét világában tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egymással egy élő televíziós show-ban, aminek a címe Az éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek. Amikor a tizenhat éves Katniss Everdeen a húgát mentve önként jelentkezik, hogy részt vegyen a viadalon, az felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem fél a haláltól. A túlélés a vérében van.

Takami Kósun - Battle ​Royale
Valahol, ​valamikor egy diktatórikus távol-keleti országban, az állami vezetők kegyetlen kísérletet eszelnek ki: negyvenkét középiskolást egy lakatlan szigeten arra kényszerítenek, hogy életre-halálra megvívjanak egymással. Géppisztolytól kezdve a sarlón át a konyhai étkészletből származó villáig, bármilyen fegyver a rendelkezésükre áll… A Programnak csak egyetlen túlélője lehet: a győztes. Takami Kósun regénye - melyet gyakran neveznek a 21. századi Legyek urának - botrányos karriert futott be. Bár megjelenését a japán kormány is ellenezte, a regény 1999 óta több kontinensen vezeti a sikerlistákat, számos feldolgozást ért meg.

Robert Merle - Íme, ​a király!
A ​két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik. Angliai küldetésekor találkozik Erzsébet királynővel, akit ekkoriban a pápasággal és a spanyolokkal szövetkező katolikus liga orgyilkosokkal próbál megöletni. A liga vezetője, a hataloméhes Guise herceg végül még Párizst is fellázítja, és a király ellen fordítja - kész akár fegyveres erővel megakadályozni a kijelölt utód, a hugenotta Navarrai Henrik trónra kerülését...

Philip K. Dick - Palmer ​Eldritch három stigmája
"AZ ​ÚR MEGÍGÉRTE AZ ÖRÖK ÉLETET. MI EL IS HOZZUK NEKED." A Mars telepeseit az ENSZ toloncolta ki a túlmelegedett Földről, hogy a vörös bolygón megteremtsék egy élhető élet alapjait. Mert egyelőre az élet a Marson minden, csak nem élhető. A drogok persze segíthetnek. Például az, amelyik használójának tudatát apró játékbabákba vetíti, így kreálva egy egészen egyedi virtuális valóságot. Aztán egy Palmer Eldritch nevű üzletember hosszú évek után, a galaxis távoli sarkából visszatér a Naprendszerbe, és ezzel egy időben új drog jelenik meg a piacon, melynek szlogenje: "Az Úr megígérte az örök életet. Mi el is hozzuk neked." De milyen örök életről van szó? És ki az, aki végül el fogja hozni? Philip K. Dick, a tudományos-fantasztikus irodalom mestere egyik legnagyszerűbb regényében ismét a valóságot szedi apró darabokra. Metafizika, drogok, marketing és játékbabák. Palmer Eldritch eljött érted, és a valóság soha többé nem lesz olyan, mint azelőtt volt.

Stanisław Lem - Solaris
Stanisław ​Lem születésének századik évfordulójára jelentetjük meg minden idők egyik legsikeresebb, legvarázslatosabb, legnagyobb hatású sci-fijét, amelyből már három film is készült. Kris Kelvin pszichológus megérkezik egy távoli égitest, a Solaris felszíne fölött lebegő űrállomásra. A bolygót plazmaóceán borítja, amely különös intelligencia jeleit mutatja, de az emberek mindeddig sikertelenül próbáltak kapcsolatot teremteni vele. A pszichológus lassan felismeri a bolygó működésének titkát – vagy legalábbis megsejti, hogy milyen veszély leselkedik az emberekre: a plazmaóceán az őrületbe hajszolja a kutatókat: személyiségük legbelső, eltitkolt démonait szabadítja rájuk.

Kevin Crossley-Holland - A ​látókő
1199-et ​írunk. Anglia és Wales határán az ifjú Arthur de Caldicot türelmetlenül várja, hogy felnőjön és lovag lehessen. Egy szép napon apja barátja, Merlin egy fényesen csillogó, fekete követ ajándékoz Arthurnak, aki előtt így megjelennek névrokonának, Arthur királynak a történetei. A látókő a múlt megelevenedett tablója, tele érdekesebbnél érdekesebb figurákkal - megjelenik például Arthur féltékeny bátyja; Gatty, a szókimondó falusi menyecske; Tanwen, a szolgálólány; és Lady Alice, aki szörnyű titkot bíz Arthurra. Egyéni drámájuk mögött kibontakozik egy középkori uradalom élethű képe. Az egyéni drámákat pedig átszövik Arthur király legendái, s az elbeszélés izgalmas és csodálatos áradatában összefonódik a két Arthur története. A száz rövid elbeszélés nemcsak Arthur király életéről villan elénk száz eleven pillanatfelvételt, hanem a középkor földhözragadt, emberpróbáló mindennapjairól is - erről a bizonytalan jövőjű világról, az örökös háborús fenyegetésről, a mai szemmel nézve vérlázító társadalmi különbségekről, a józan ész és a babona küzdelméről és persze a kereszténység és az iszlám vetélkedéséről. A látókő az Arthur-mondakörnek a maga nemében páratlan feldolgozása. Olyan, mint az Arthurnak adott varázserejű "látókő". Segítségével belepillanthatunk a múltba s a múlton keresztül a jövőbe. Kevin Crossley-Holland, a neves költő, irodalmi antológiák szerkesztője és régi történetek felelevenítője sok könyvet írt már gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Leghíresebb művei egyebek közt a Norse Myths, Beowulf, British Folk Tales és az Enchantment: FAiry Tales, Ghost Stories and Tales of Wonder, Emma Chichester Clark illusztrációival. Az ő műve The King Who Was and Will be: Th World of King Arthur and His Knights is. Crossley-Holland most e kötet folytatásán, az Arthur-trilógia hamarosan megjelenő második és harmadik kötetén dolgozik. Kevin Crossley-holland rendszeresen tart előadásokat és szerepel a rádióban is. Éveken áttanított a Minnesotai Egyetemen, ma Észak-Norfolk partvidékén él, ahol gyermekkora nagy részét is töltötte. A Royal Society of literature tagja. Storm (Vihar) című regényéért Carnegie Érdeméremmel tüntették ki.

John Le Carré - Árulás
"Az ​angol hírszerzés legfelsőbb soraiban áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. És hogy teljes legyen a kép, Karla gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak. A legtöbben azt sem hajlandóak elismerni, hogy baj van. A legtöbben még csak bele sem mernek gondolni abba, hogy az áruló révén Karla minden egyes lépésükről tud. A legtöbbek szerint minden a legnagyobb rendben van. Kivéve George Smiley-t, a csendes, kövérkés és nyugdíjas egykori hírszerzőt, aki állhatatos munkával, bulldogkitartással és legendássá vált kihallgatási technikájával csapdát állít a soraikba férkőzött szovjet kémnek, és rajta keresztül Karlának, örök ellenfelének, a titokzatos szovjet kémfőnöknek."

Passuth László - Négy ​szél Erdélyben
Báthory ​István portréja nyolc éven keresztül köszöntötte a fejedelem által alapított kolozsvári főgimnázium lépcsőin felfelé igyekvő ifjú Passuthot. A fejedelem arcáról - úgy hírlett - le lehet olvasni a sors erélyeit. "Láttad-e ma Báthoryt?" - kérdezgették egymást az iskola diákjai, valójában tanáraik aznapi hangulata iránt érdeklődve. A Négy szél Erdélyben című regény tehát nemcsak a jelentőségében Báthory Gáborhoz és Bethlen Gáborhoz mérhető fejedelmet örökíti meg, hanem Passuth ifjúkorának egyik emblematikus figuráját is. Báthory kora, a XVI. század - mintegy az iskolásévekhez hasonlóan - a nagy válságok és merész kezdeményezések időszaka. Mindaz, ami egy évszázaddal később, Bethlen Gábor uralkodásának idején megvalósult, valójában már ekkor elkezdődött. Erdély viszonylagos önállóságát sem a Habsburg-ház, sem a törökök nem fenyegették, és ha rövid időre is, de megszilárdult a központi hatalom. Mindennek persze ára volt: le kellett verni a Békes-féle lázadást, meg kellett törni a rendek hatalmát, nem lehetett visszaadni a székelyeknek a János Zsigmond által elvett jogokat. Az eseményeket a szerző hiteles dokumentumok alapján, egy történész felkészültségével mondja el, mégsem száraz történelemkönyvet, hanem izgalmas regényt ír, amelyben a megelevenített alakoknak sorsa, emberi arca, önálló gondolatvilága van.

Jo Nesbø - Boszorkányszög
Oslo ​hőségtől szenved, s a városi rendőrségnél, aki csak teheti, szabadságon van. Amikor egy fiatal nőt meggyilkolnak a lakásán, Tom Waaler, a mintarendőr, az osztályvezetői poszt várományosa mellé a testület fenegyerekét, a különc Harry Holét rendelik ki. A régi ellenségek számára egy egyszerű ügyben sem volna zökkenőmentes az együttműködés, ám mint kiderül, ez az eset bonyolultabb, mint gondolták. A holttest egyik ujját levágták, s szemhéja alatt egy vörös gyémántot találnak. Az újabb gyilkosságok nem hagynak kétséget afelől, hogy sorozatgyilkost keresnek. De hogy mi lehet az indíték, arra hiába keresik a választ. Nesbø irodalmi ambícióval közelít a bűnügyi regény műfajához. Mély emberismerete s napjaink globalizált világáról szerzett rendkívül gazdag élményanyaga átsüt minden történetén. Elnyerte a legjobb norvég, majd a legjobb skandináv krimiért járó díjat.

Lőrincz L. László - A ​piramis gyermekei
A ​titokzatos "angyal" nem hagyja, hogy régi ismerősünk, Samuel Nelson magánzsaru, halálra igya magát Mexikóban; a halott házvezetőnő darabokra töri Mr. Holland egyiptomi gyűjteményét; Tracy kihalássza a mezítelen Junót a tengerből; többen azt hiszik, hogy Szethy visszatért a Vörös Nap világából; Szilágyi professzor és Nelson összegyűjtik a régi csapatot, hogy Egyiptomba utazzanak megkeresi a "mentőcsónakot", amiről Imu újabban előkerült felirata beszél. LŐRINCZ L. LÁSZLÓ nagysikerű A FÖLD ALATTI PIRAMIS című regényének folytatása, A PIRAMIS GYERMEKEI újabb titkokat tár fel abból a világból, amelyben a szkarabeusz még félelmetes fegyver volt, és Imu egy távoli világ küldötteként a Földre érkezett.

Jack London - A ​mélység
A ​Mélység London nyomornegyedéről szóló szociográfia, amelyben London kendőzetlenül sötét képet festett a gyári munkások, a mun­kanélküliek és a koldusok életéről. „London utcáin bárhol elkerülhetjük a sze­gények nyomorának megpillantását, míg öt­percnyi út akárhonnan a sikátorokba visz. De ahol most törtetett keresztül a kocsim, az a sikátorok végtelen szövevénye volt. Új, egé­szen másfajta nép hemzsegett a szűk kis utcá­kon, kicsire nőtt, nyomorult, sörtől átitatott alakok. Mérföldeket mentünk puszta kőfal és omladékok között, és amerre néztünk a szom­széd utcákban, mindenütt ugyanazok a kövek, ugyanazon nyomorúság képe meredt reánk. Itt-ott egy-két részeg férfi vagy nő tántorgott el, a levegő verekedéstől, káromkodástól volt terhes. A piacon reszkető öreg emberek, asszonyok keresgéltek a sárba szórt szemétben rothadt krumplit, babot meg zöldséget, míg a gyerekek, mint a legyek, úgy gyűltek rá egy csomó rothadó gyümölcsre, vállig turkáltak a folyékony, romlott halomban, és ott nyomban lenyelték a morzsát, amit kihalásztak, a félig poshadt darabokat…”

Boris Vian - A ​holtaknak már mindegy
A ​Boris Vian-életműsorozat tizedik kötete (az itthon 1991-ben Minden hulla fekete címmel megjelent regény) a második volt a Vian által Vernon Sullivan álnéven publikált könyvek sorában. A holtaknak már mindegy szorosan kapcsolódik a Franciaországban annak idején hatalmas botrányt kiváltó első Sullivan-műhöz (Köpök a sírotokra), hiszen Boris Vian ebben a regényében is az amerikai feketéket sújtó rasszizmus ellen emeli fel a szavát, persze úgy, hogy - a sullivani hagyományokhoz hűen - mindeközben egy pergő cselekményű, gyilkosságokkal és buja erotikával fűszerezett történettel is megajándékozza az olvasót. Bár az első Sullivan-regényekben Vian az akkoriban rendkívül népszerű amerikai krimiírók stílusát parodizálja, ezek a pastiche-ok szerves részei az életműnek, hiszen Boris - aki számos más álnéven is publikált (novellákat, újságcikkeket, kritikákat stb.) - a Joëlle Bausset-ként, Bison Raviként vagy Vernon Sullivanként szignált műveiben is bizonyságát adja különleges tehetségének, és ezen írásokban is tükröződik a szerző sajátos világlátása és értékrendje. A Sullivan-regények mégis különleges helyet foglalnak el a viani életműben, mivel részben ezeknek az irodalmi tréfának szánt ál-fordításoknak, illetve a hozzájuk kapcsolódó botrányoknak és pereknek "köszönhető", hogy Boris Vian saját néven kiadott műveit a kortárs közönség és kritika egyaránt elutasította, s így azok végül csak a szerző halála után váltak "kötelező olvasmánnyá".

John Le Carré - Az ​áruló
Le ​Carrét, aki olyan jól ír kémtörténetet, mint Agatha Christie krimit, jól ismerik nálunk, ha máshonnan nem, az Oroszország ház című filmből. George Smiley-nak, a brit hírszerzéstől méltatlanul kirúgott, öregedő mesterkémnek azt kell kiderítenie, ki a "vakondok", az az angol kettős ügynök, aki a Cambridge Körönd egyik vezetőjeként a szovjetek zsoldjában áll. Bele kell tehát kotornia a Körönd múltjába, s kiderül, ha megtudja, ki lőtte le Jim Prideaux-t, az egyik munkatársát 1972-ben, egy Brno környéki erdőben, nyomára bukkanhat az árulónak. A regényből a BBC filmsorozatot készített, amelyben Smiley szerepét Sir Alec Guiness játszotta.

Ugron Zsolna - Úrilányok ​Erdélyben
Ugron ​Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához – majdnem az Üveghegyen túlra. Anna irigylésre méltó életet él Budapesten: tökéletes férfi, érdekes tévés munka, sok utazás, nagy társasági élet, ragaszkodó barátok. Ám egy nap különc bécsi nagynénje és egy megrázó találkozás rádöbbenti, hogy szép üvegburája alatt már alig kap levegőt. Útkeresése közben rátalál örökségére – és egy kis erdélyi faluban a mindent felülíró szerelemmel együtt önmagára is. Pillanatképek az erdélyi arisztokrácia elsüllyedt világából, és kései utódaik nem mindennapi hétköznapjaiból.

Pierrot - Szélesi Sándor - Jumurdzsák ​gyűrűje
Egy ​hold és körülötte öt apró csillag... Egy talizmán, amelynek bűvös ereje van... A múlt és a jövő titkai... Egy New York-i újságíró, aki e titkok nyomába ered... Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza...

Hunyady József - A ​második honalapító
IV. ​Béla ifjabb korában rádöbben, apja nem jól uralkodik, s a néphangulat élére állva kikényszeríti az Aranybullát. Amikor király lesz, a néppel szembefordulva, vissza akarja forgatni az idő kerekét: célja a III. Béla korabeli abszolút királyi hatalom visszaállítása. Miután mindenkitől visszaszerzi apja adományait, és magára haragítja az uralkodó osztályt, a Kárpátok kapuján megkondul _Batu kán, a Tündöklő_ buzogánya az ország fele lakosságát lemészárolja az Aranyhorda. A lelkiismerete által halálra mardosott király visszaóvakodik az elpusztított országba, és nekilát, hogy egy évtized alatt újjáteremtse Hungáriát! De ennek nagy ára van. Akiknek 1235-ben a királyi tanácsból kihajíttatta és elégettette a székét, azok alá ő tol valóságos trónust: újjászüli a régi nagybirtokos arisztokráciát. Felnő fia, és a ravasz bárók kijátsszák egymás ellen apát és fiát, és lezajlik a magyar történelem egyik legördögibb ütközete: az isaszegi csata, amelyben magyar öldökli halomra a magyart.

John Le Carré - Suszter, ​szabó, baka, kém
Az ​angol hírszerzés legfelsőbb soraiban egy áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. A beépített és alvóügynökök nevét és címét. Mindent. És hogy teljes legyen a kép, Karla az ügynökén keresztül gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak, akik ezekkel a kémjelentésekkel próbálják megerősíteni a pozíciójukat az amerikaiaknál. A legtöbben azt sem hajlandóak elismerni, hogy baj van. A legtöbben még csak bele sem mernek gondolni abba, hogy az áruló révén Karla minden egyes lépésükről tud. A legtöbbek szerint minden a legnagyobb rendben van. Kivéve George Smiley-t, a csendes, kövérkés és nyugdíjas egykori hírszerzőt, aki állhatatos munkával, bulldogkitartással és legendássá vált kihallgatási technikájával csapdát állít a soraikba férkőzött szovjet kémnek, és rajta keresztül Karlának, örök ellenfelének, a titokzatos szovjet kémfőnöknek.

Hunyady József - Hollós ​vitéz
Fél ​évezred feledtető homálya takarja előlünk legendás hírű alakját. Ellenségei között ˝Hadak Villáma˝, ˝Egyetlen Félelemünk˝, ˝Föld Rettenete˝ volt a neve. Katonái, akik száz csatában elkísérték, János apánknak hívták. A törököktől sanyargatott déli népek ajkán mondák keringtek hőstetteiről. Őrá emlékeztet az egész világon zengő déli harangszó. Neki, Hunyadi Jánosnak, minden idők egyik legnagyobb magyar hadvezérének kíván emléket állítani ez a könyv is. Írója a katona Hunyadi János alakját keltette életre, aki egész életét arra áldozta, hogy elhárítsa a Magyarországot fenyegető török hódítás veszedelmét. A ˝Hollós vitéz˝ színes, mozgalmas képet fest a XV. századi Magyarország életéről. Hatalmas forgatagban örvénylenek lapjain az életre-halálra menő nagy csaták, kudarcok, diadalok. Szereplői a kor emberei: feudális főurak, főpapok, köznemesek, szegény jobbágynépek. Közülük nem egyet - Cillei Ulrik, Cezarini, Kapisztrán, stb. - már név szerint ismer az olvasó. Ott láthatjuk mellettük a névtelenek sokezres tömegét, akikről nem beszéltek ugyan a krónikák, mégis ők lendítették előre a század történelmét. Róluk, a névtelenekről is szól ez a könyv, amelynek robbanásig feszült légköre, izgalmas, meseszövése, színes nyelvezete, a benne ábrázolt szép, tiszta szerelem megrázó története bizonyára elnyeri az Olvasó tetszését.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics-fiúk
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.