A ​magyar szókészlet finnugor elemei Etimológiai ​szótár

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az ​első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.

Ismeretlen szerző - Értelmező ​szótár+
Az ​Értelmező szótár+ egynyelvű kéziszótár. Azonkívül, hogy magyarázza a címszavakat, és használatukat példamondatokkal világítja meg, sokféle nyelvi ismeretet, számos hasznos tudnivalót is közöl róluk. A szótár magyar anyanyelvűek, elsősorban fiatalok számára készült, és alkalmas az anyanyelvoktatásban való felhasználásra. A kétkötetes kézikönyvben a 16065 címszóhoz hozzákapcsolva 250000 nyelvi adat található. A klasszikus értelmező szótári funkciók mellett ugyanis - a magyar szótárirodalomban először - egyetlen szótárban számos ismeretet tartalmaz a szócikkekbe beépítve: - megadja a szinonimákat, - felsorolja az ellentéteket, - szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat közöl, - tájszavakat sorol fel. Ezeken a nyelvi adatokon kívül az Értelmező szótár+ egy szócikken belül még további információkat is ad: - jelzi a gyakoriságot, - közli az etimológiát, - nyelvhasználati tanácsokkal szolgál, - felsorolja utótagjuk szerint az összetételeket, - illusztrációkkal szemléltet. A negyedmillió nyelvi adat szemléletesen mutatja be, hogy szavaink nem elszigetelten, önmagukban állnak nyelvünkben, hanem szinonimáikkal, ellentéteikkel, szókapcsolataikkal hálót alkotnak. A szótár szerkesztői először vállalkoztak arra, hogy a szavaknak ezt a szövevényes kapcsolatrendszerét egyetlen szótárban mutassák be. Erre utal a szótár címében szereplő "+". A szavak összetartozását szemlélteti a kötet végén található fogalomköri csoportosítás is, amely első ízben adja közre fogalomkörökbe rendezve a magyar szavakat. Az Értelmező szótár+ szerkesztői a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvművelő és nyelvi tanácsadó osztályának tudományos kutatói, a szótár szerkesztése során felhasználták a jelentéstan, a lexikológia és a lexikográfia legújabb eredményeit. Bízunk benne, hogy az Értelmező szótár+ azzal, hogy nemcsak megmagyarázza a szavakat, hanem sokféle ismeretet is közöl róluk, sokak számára nyújtja a szavaink közötti összefüggések felfedezésének izgalmas élményét, és segíti anyanyelvünk szókincsének, ezzel együtt kultúránknak minél alaposabb megismerését. A magyar nyelv kézikönyvei sorozat 13-14. tagja

Ismeretlen szerző - Etimológiák, ​szóelemzések a Czuczor-Fogarasi szótárból
A ​magyar nyelv szótárát, népszerű nevén a Czuczor-Fogarasi szótárt már megjelenésekor többen támadták, majd hosszú időn át méltatlanul elhallgatták, napjainkban viszont sokan mindenre pontos feleletet adó bibliának tekintik. Az igazság középen van: a Czuczor-Fogarasi szótárhoz összegyűjtött nagy mennyiségű nyelvi adat, valamint a két szótárszerkesztő nyelvszemlélete ma is megtermékenyítőleg hathat nyelvünk vizsgálatára és ezen belül szókincsünk történetének feltárására. Sosem szabad elfelednünk azonban a kötetek forgatásakor, hogy minden tudomány, így a nyelvtudomány is sokat lépett előre módszereiben, technikájában a szótár megjelenése óta eltelt mintegy százötven év alatt. Feladatunk tehát, hogy a Czuczor-Fogarasi szótárban közreadott nyelvi adatsorokat, szóelemzéseket, szóeredeztetéseket a nyelvészet modern módszereivel újravizsgáljuk, a szótár állításait napjaink nyelvészeti kutatásainak eredményeivel ütköztessük, hogy közelebb kerüljünk szókincsünk egyes elemeinek, szavainknak gyakran ködbe vesző történetéhez. Az eredeti mű hat kötetéből azokat a részeket adjuk közre, amelyek szavak, szóelemek, szógyökök történetével, eredeztetésével foglalkoznak. Az érdeklődők most egyetlen kötetben találják meg a Czuczor-Fogarasi szótárnak azokat a részeit, amelyek napjaink új szótörténeti vizsgálataihoz szükségesek lehetnek. Kívánjuk, hogy szótárunk lapozgatása gondolatébresztőleg hasson, sikeres búvárkodás alapjául szolgáljon, valamint hasznos kiindulása legyen új nyelvészeti kutatásoknak.

Tótfalusi István - Vademecum
"Vademecum ​(ejtsd vademékum) - régi magyarítása szerint "velemjáró könyvecske": zsebkönyvszerű útikalauz. Vademecum, szükséges segédkönyv mindennemű utazók számára (1843-ban Pesten kiadott könyv címe). - Hasznos gyakorlati ismereteket tartalmazó könyvecske, zseblexikon. - Kisalakú, zsebben hordható könyv feljegyzések számára. Latin kifejezésből: vade mecum annyit tesz: "járj velem". Egy XVII. századi lipcsei zsebkönyv használta először címként. Választékos, régies szó." Tótfalusi István a szellemi kalandozók, az olvasó fiatalok számára készített útikalauzt, amelyben az általuk nem jól értett, vagy már csak egyes jelentésárnyalatokban ismert szavaknak kívánja visszaadni jelentésük teljes gazdagságát. Igaz, ez a szószedet minden létező és elképzelhető zsebet kinőtt. Ám a könyvespolcról még könnyen leemelhető és Hegedűs István rajzaival kiegészítve, nemcsak hasznos, hanem egyben igen szórakoztató olvasmány is.

Tótfalusi István - Magyar ​szótörténeti szótár
Az ​anyanyelvi szókincs eredete mindig izgatta a kíváncsi elméket, s nem volt ez másképp a magyar nyelvvel sem. A századok során írók, tudósok és műkedvelők sokasága próbálkozott a magyar nyelv eredetének kiderítésével. Hol a héberben, hol a latinban, hol a németben vélték megtalálni a magyar ősét - nem is beszélve azokról, akik egyenest a mi nyelvünkről bizonygatták, hogy minden más nyelv belőle származik. Időközben megszületett és megizmosodott az összehasonlító nyelvtudomány; idestova másfélszáz éve bizonyosság, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek ellenére fel-felütik fejüket különc fantazmagóriák. Máig is nagyon sok laikus esküszik rá, példának okáért, és önjelölt "tudósok" hirdetik, hogy a mi nyelvünk a sumérnak egyenes ági folytatója.

Kövecses Zoltán - Magyar ​szlengszótár
A ​jelen és a közelmúlt magyar szlengszavai és szlengkifejezései - gazdag szóanyag és értelmezések - több mint ezer példamondat - bevezető tanulmány - szinonimamutató

O. Nagy Gábor - Mi ​fán terem?
Ha ​úgy keresünk valamit, hogy átkutatjuk érte minden holminkat, azt mondjuk: tűvé tesszük érte a lakást. Ha egész városrészeket bejárt valaki, mondhatjuk rá: nyakába vette a várost. Amire nagyon kíváncsiak vagyunk, az fúrja az oldalunkat. Tűvé tesz, nyakába veszi a várost, fúrja az oldalunkat - olyan kifejezések, amelyeket lépten-nyomon használunk, és amelyeknek pontosan tudjuk a jelentését, de arra a kérdésre már nemigen tudnánk felelni, hogyan jutottak ezek a szókapcsolatok közkeletű, átvitt jelentésükhöz. Honnan erednek szólásmondásaink? Az átfogó szólásmagyarázó szótár erre a kérdésre ad választ.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szókincstár
A ​Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.

Kovalovszky Miklós - Szőke István - O. Nagy Gábor - Juhász József - Magyar ​értelmező kéziszótár
Az ​átdolgozott Magyar értelmező kéziszótár általános szótár, vagyis a magyar nyelvnek lehető legszélesebb tartományait öleli fel, kiterjedve a szaknyelvi és a nyelvjárási szókészletnek a köznyelvvel szorosabban érintkező, mintegy közös rétegeire, sőt a határon túli regionális nyelvváltozatokra is.

Hernádi Miklós - Közhelyszótár
Ritkán ​van időnk, módunk a legmegfelelőbb nyelvi vagy gondolati formát megtalálni. Ez a szótár a gondolkodás időzavarát, igénytelenségét, gépiességét illusztrálja. Nem lebeszélő szótár mégsem - hisz nem állít tilalomfát minden egyes tétele mellé. Inkább rábeszélő szótár: arra buzdítja olvasóját, hogy a szótárban foglalt anyag helyett jobbat, igényesebbet keressen s találjon. Ahogy a szerző, Hernádi Miklós írja: A minimális cél: közhelyes gondolataink újragondolása.\' A negatív példák olvastán ki-ki maga lelheti meg a kellő pozitív formákat. Mulatságosan is komoly játék, mert a nyelvvel folytatott kísérletezés teljes életünkben kamatozhat.

Ismeretlen szerző - Helyesírási ​kéziszótár
Egy ​negyedszázadnál is több idő telt el azóta, hogy 1961-ben megjelent a Helyesírási tanácsadó szótár első kiadása. Ennek a hamar népszerűvé vált könyvnek az elkészítését (majd 9 változatlan kiadásban ismételt közrebocsátását) főképpen az tette szükségessé, hogy a helyesírási szabályzatnak korlátozott terjedelmű szójegyzéke természetszerűleg nem elégíthette ki az átlagosnál igényesebb (elsősorban a nyomdai, a szerkesztőségi és az iskolai) írásgyakorlat szükségleteit. A Helyesírási tanácsadó szótár kedvező hatását és széles körű elterjedtségét ismerve, az MTA Helyesírási Bizottságában már a helyesírási szabályzat 11. kiadásának előkészítő munkálatai során kialakult az a határozott vélemény, hogy az új szabályzat megjelentetése után hamarosan korszerűsíteni kell a tanácsadó szótárt, nehogy közönségünk hosszabb ideig nélkülözni kényszerüljön a szabályzati szójegyzéknél részletesebb tájékoztatást. Egyetértett ezzel a szándékkal az Akadémiai Kiadó is.

Ismeretlen szerző - A ​magyar nyelv értelmező szótára I-VII.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bálint Sándor - Szegedi ​szótár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Magyar ​helyesírási szótár
A ​szótár 2017. május 1-jétől érvénybe lépő akadémiai helyesírás szabályzat legújabb, 12. kiadása alapján, az MTA Nyelvi Bizottsága tagjainak közreműködésében készült. A Magyar Tudományos Akadémia, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Oktatási Hivatal közös állásfoglalása alapján a 2016/2017-es tanév érettségi vizsgáin a vizsgaszervező intézményeknek már ezt a szótárat kell biztosítaniuk. A Magyar helyesírási szótár bőségesen merít a magyar köznyelvből, megadja a szavak pontos, normatív helyesírását, a rövidítéseket, elválasztásokat, szükséges esetben a szó jelentését, használati körét, a toldalékos alakokat. Áttekint minden olyan esetet, ami a magyar helyesíró számára fejtörést okozhat, így helyesírási tanácsadóként is használható: a bemutatott konkrét példák alapján a többi hasonló eset is megoldható.

Ismeretlen szerző - Nyelvművelő ​kéziszótár
A ​Nyelvművelő kéziszótár az igényes nyelvhasználatra törekvők nélkülözhetetlen kézikönyve. A szótár 5000 szócikke népszerűen közli azokat a nyelvhelyességi, helyesírási, nyelvtani, stilisztikai stb. tudnivalókat, amelyekre a művelt embernek önmaga szó- és írásbeli kifejezéséhez szüksége lehet. E kötetet nemcsak a nyelvművelés hagyományos kedvelői forgathatják haszonnal, hanem az anyanyelvvel hivatásszerűen foglalkozó szakemberek (magyartanárok, kiadói és lapszerkesztők, fordítók, tolmácsok stb.) is. A szerkesztők és a kiadó abban a reményben bocsátják útjára ezt az ismeretterjesztő munkát, hogy az el fog jutni az ifjabb nemzedékhez is, amelynek különösen nagy szüksége van arra, hogy a nyelvhasználati szokásokkal, szabályokkal, tudnivalókkal alaposan megismerkedjék. A Nyelvművelő kéziszótár a mai nyelvhasználati szokásokat, a legújabb nyelvi jelenségeket is feltérképező munka. A kisebb-nagyobb szócikkek tömören, de árnyaltan igazítják el az olvasót a magyar nyelv használatának minden lényegesebb kérdésében s ezáltal segítenek eloszlatni a napjainkban is bőven tenyésző nyelvhelyességi babonákat. A szerzőknek és a szerkesztőknek az volt a szándékuk, hogy egy olyan gyakorlati célú kézikönyvet adjanak az érdeklődők kezébe, amelytől azok nemcsak fogalmazás közben kérhetnek tanácsot, hanem amelyet szükség esetén szellemi fegyverként szegezhetnek szembe mind a türelmetlen "nyelvtisztítókkal", mind a nyelvművelés létjogosultságát kétségbe vonó szkeptikusokkal. A Nyelvművelő kéziszótár az ezredforduló korának korszerű nyelvhelyességi és nyelvhasználati lexikona, amely betűrendben tárgyalja a leggyakrabban felvetődő kérdéseket a következő tárgykörökben: - új szavak és szójelentések (magyarok és idegenek); - idegen elemek befogadása, a szómagyarítás lehetőségei; - nyelvtani kifejezőeszközök, szövegalkotási technikák; - nyelvi illemtan (köszönés, megszólítás, tegezés-magázás stb.). Hogyan tükröződnek a nyelvhasználatban a rendszerváltás korszakának és az azt követő másfél évtizednek a gazdasági, politikai, életmódbeli stb. változásai? Hogyan bánjunk anyanyelvünkkel, hogy az segítségünkre legyen ebben a megváltozott és napról napra változó világban? Ebben nyújt tájékoztatást és kézzelfogható segítséget az érdeklődő olvasónak a Nyelvművelő kéziszótár.

Ismeretlen szerző - Magyar ​szólástár
A ​Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll: A szótári rész a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is. A névfelidéző szókapcsolatok listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István'). A fogalomköri mutató a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni. A szómutató a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel. A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.

Kálmán László - Nádasdy Ádám - Hárompercesek ​a nyelvről
A ​kötetbe felvett írások, melyek eredetileg a Bartók rádióban 1992 és 1997 között, a Muzsikáló reggel című műsorban hangzottak el Nyelv-ész-érvek címen, a nyelvészethez szeretnék elvezetni az olvasót. Nem bevezetés tehát a nyelvészetbe, nem is tankönyv: műfajából adódóan nem lexikális ismereteket közöl, hanem közismert tényeket magyaráz, s inkább kérdéseket tartalmaz, mint válaszokat. A szerzõk gyakran kitérnek a `hagyományos iskolai nyelvtanok` hiányosságaira és az iskolai anyanyelvoktatás furcsaságaira, mivel nagyon sajnálatosnak tartják, hogy a mai nyelvészeti közgondolkodás nem jelenik meg az iskolákban, a nyelvtudomány egyáltalán nem szerepel a tananyagban, sõt a tananyag nyelvtani, tehát nyelvészetileg érdekesebb részét is hallatlanul unalmas, osztályozó szempontból tárgyalják a tankönyvek. A tartalomból: * I. Nyelvészeti alapfogalmak * Mi a nyelv, és ki a nyelvész? * A hangok tartománya * A szavak tartománya * A szerkezetek tartománya * A jelentések tartománya * II. A nyelvek sokfélesége * Hasonlóság és különbözõség * Nyelvi eszközök * Népek és nyelvek * A nyelv és a társadalom * III. Jelenségek a magyarban * Magyar hangtan * Magyar nyelvtan * Magyar szókincs * Magyar szavak története

Kiss Lajos - Földrajzi ​nevek etimológiai szótára
Az ​1978-ban közzétett szótár volt hazánkban az első terjedelmesebb kézikönyv, amely a Magyarországon vagy Magyarországon kívül található (fontosabb) helységek, folyók, tavak, barlangok, szigetek stb. nevéről, a tenger- és kontinensnevekről stb. a kor színvonalán álló felvilágosítást nyújtott. 1980-ban, illetőleg 1983-ban változatlan tartalommal ismét a közönség kezébe került a könyv. A kedvező fogadtatás arra ösztönözte a szerzőt, hogy munkáját lényegesen kibővítse, s ahol szükséges, kiigazítsa. 1988-ban a szótár kétszeresére növekedett szócikkmennyiséggel és javított, tökéletesített szövegezéssel jelent meg. Az első kiadásnak mintegy 6820 szócikkével szemben e bővített és javított kiadásban és ennek jelenlegi, változatlan lenyomatában a szócikkek száma meghaladja a 13 330-at. Minthogy azonban az ugyanarra a földrajzi objektumra vonatkozó földrajzi nevek (pl. _Bécs, Vindobona, Wien, Vienna_ és _Dunaújváros, Sztálinváros, Dunapentele, Pentele, Intercisa,_ illetőleg _Pécs, Pečuh, Pečuj, Quinqueecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae_) közös szócikkbe (az adott esetben _Bécs, Dunaújváros és Pécs_ alá) kerültek, a feldolgozott földrajzi nevek együttes száma lényegesen nagyobb a szócikkekénél. Az eligazodást nagyszámú utalás könnyíti meg. A szócikkek három részre tagolódnak: nyelvtörténeti adatokra, etimológiai magyarázatra és irodalomjegyzékre. [Az 1988-ban megjelent második, javított és bővített kiadás 1997-es első, változatlan lenyomatának fülszövege.]

Erdélyi István - Sumér ​rokonság?
A ​kötet szerzője a MTA Régészeti Intézetet tudományos tanácsadója, aki évtizedek óta foglalkozik már a magyar őstörténet kérdéseivel. Ebben a könyvben a főleg a külföldön élő magyarság körében népszerűvé vált sumér-magyar nyelvi rokonság kérdéseiről ír. Bevezetőjében utal a néprokonság és a nyelvrokonság eltérő voltára, mindkettő nagyfokú bonyolultságára és eddigi elméleti kidolgozatlanságára is. Elsősorban Varga Zsigmond, Érdy Miklós, Komoróczy Géza és mások munkásságára építve, kritikusan szembesíti az egyes szerzők véleményeit a vitatott kérdést illetőleg. Így az olvasó az eredeti munkák egyes részeinek szó szerinti idézése nyomán már maga is véleményt alkothat. Ő maga lényegében negatív álláspontot foglal el.

Ismeretlen szerző - Magyar-német ​kéziszótár
Új, ​a felhasználó igényei szerint készült általános köznyelvi szótár a keresést megkönnyítő kék címszavakkal - több mint 40 000 címszó, 100 000 ekvivalens, 70 000 példa és fordítás - egyértelmű és könnyen áttekintheto felépítés, az élo beszédet tükrözo, aktuális szókincs és példaanyag - az új helyesírás szabályai szerint, a legfontosabb régi alakok feltüntetésével - Elsődleges célcsoport: középiskolások, nyelvszakos hallgatók, tanárok, fordítók - Tudásszint: haladó...