Olyan útleírás-gyűjteményt vesz kezébe az olvasó, amely nem az útleírás műfajában megszokott módon, az expedíció sikeres befejezése után, a kiegészítő adatokat és korábbi leírásokat tartalmazó, kényelmes könyvtárszobában készült, hanem a helyszínen, Afrikában, a bihéi Masisi-Kuitu folyó partján fekvő “Magyar-szállás”-nak nevezett libátában, a Munda-Evámbo hegyrendetegében és expedíciók pihenőhelyein 1849-1857 között.
Kapcsolódó könyvek
Almásy László - Az ismeretlen Szahara
Az angol beteg, aki se nem angol, se nem beteg. A híres magyar sivatagkutató és vadász kiváló útikönyve.
"Ismeretlen földrészek, járatlan területek, a lét új lehetőségei és a természet új csodái... ezek felé irányul az örökké törekvő emberiség legősibb vágya.Korunk lázas tevékenységgé fokozta ezt a legemberibb törekvést, de mintha fejlődésünknek olyan korszakába értünk volna, amelyben a megismerés vágyát a türelmetlenség vezérelné. A mai ember egyidőben kívánja feltárni évezredek óta feledésbe ment eredetének titkát és jövő fejlődésének lehetőségeit. Segítségül veszi korának minden technikai alkotását, hogy leszállhasson ismeretlen mélységekbe és felemelkedhessen oly magasságokba, ahonnan áttekintést nyerhet eddigi kötöttségén.De mialatt szűkül a kör az ismeretlen földrészek körül, amint egyre csökken új területek feltárásának lehetősége, azalatt mintha elfakulna a tudományos munka érdeme az új kor új beállítása mellett: már nem az elért eredmény számít, hanem a rekord, nem a megismerésért folyik a munka, hanem a szenzációért.
Sarki kutatók, a legmagasabb bércek megmászói, óceánok leküzdői, őserdők és sivatagok feltárói, egymással versengve, egymást túlhaladva küzdenek azért, amit a felfedezés és megismerés legnagyobb jutalmának tartanak - az elsőségért!
A régiek pedig, az igazi úttörők joggal fordulnak el azoktól, akik csak az elsőségben látják az eredményt, csak a szenzációban keresik a kielégülést. Magam is ismeretlen földrészeket jártam, úttörő és felfedező munkára vállalkoztam a legtitokzatosabb kontinensen, Afrikában."
A kötet szerzője, Almásy László Ede (Borostyánkő, 1895. augusztus 22. - Salzburg, 1951. március 22.) felfedező, utazó, Afrika-kutató, pilóta, autóversenyző, üzletember, a Magyar Cserkészszövetség nemzetközi biztosa, az elűzött IV. Károly magyar király visszatérési kísérletének aktív résztvevője. 1926-ban indult egy Steyr autóval Alexandriából, és a Nílus mentén egészen Kartúmig jutott, majd átkelt a Líbiai- és a Núbiai-sivatagon.
Első jelentős felfedezése a Zarzura Oázis megtalálása volt. Almásy tartalékos tisztként a Rommel által vezetett Afrikakorps-hoz került, ahol elismert, megbecsült mélységi felderítőként szolgált.
A háború után letartóztatták, háborús, népellenes bűncselekményekkel vádolták, megkínozták és bebörtönözték, végül felmentették. 1947-ben Ausztriába menekült, azonban súlyos beteg lett. Halálos ágyán 1951-ben értesült arról, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet igazgatójává.
Patrick Leigh Fermor - Erdők s vizek közt
Egy tizenkilenc éves angol fiú 1934-ben, útban Londonból Konstantinápoly felé, fél év alatt gyalogszerrel keresztülvág az országon, majd évtizedek múlva, már mint a nagy hagyományú angol útleírás világszerte ismert, élő klasszikusa, nekiül, és emlékezetből, valamint naplója és egy újabb, önellenőrző látogatás alapján fölidézi és megírja fiatalkori utazását. A művelt angol, sőt amerikai és nyugat-európai olvasóközönség tekintélyes része ma ennek a sok kiadást megért könyvnek az alapján képzeli el Magyarországot és Erdélyt, vagy indul el, hogy közelebbről is megnézze magának. Az angol útirajz legjobb hagyománya az előítélet nélküli szemlélődés, a mindenre nyitott kíváncsiság, tényszerűség és személyes hang ötvözése. Fermor is ezt követi. Remek megfigyelő, minden érdekli a bejárt országokban: a táj és földrajza, a természeti környezet, a helyi történelem, a nyelv, az életforma, a társadalom, az építészet, a folklór. Magyarországon megdöbben a hihetetlen szegénység, az elképesztő fényűzés, a feudális szokások láttán, de roppant élvezi, hogy még isten háta mögötti helyeken is minduntalan angolul kiválóan beszélő, nagy műveltségű, világot járt, bölcs öreg arisztokratákkal cseveghet. Nekünk, magyaroknak különösen a szívünkhöz szólhat, hogy míg e nevezetes memoárok első kötete Hollandián, Németországon, Ausztrián és Csehszlovákián végigvonulva a párkány-esztergomi hídon végződik, addig ez, a második szinte teljes egészében a magyarok közt, Csonka-Magyarországon és Erdélyben "játszódik". A rokonszenves, kulturált, a klasszika-filológiában és az európai történelemben egyaránt jártas fiatalember a szó szoros értelmében belehabarodott a két világháború közötti Magyarországba, Budapestbe, mágnásokba, nagypolgárokba és parasztokba egyaránt. Gróf Teleki Pál Uri utcai palotájától Vajdahunyadig, az Arizona mulatótól a hegyi pásztorokig, úrikisasszonyoktól cigánykaravánokig mintegy a harmincas évek közepének magyar világa őrződött meg sajátos zárványként ebben a könyvben, amelyhez csak Eötvös Károly balatoni útleírása és Szabó Zoltán remeke, a Szerelmes földrajz hasonlítható. A könyv szerzője nagy sikerrel dedikálta könyvét a 2001. évi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
Michael Palin - Szahara
Michael Palin 2001-ben vágott neki stábjával a Szaharának, hogy filmet forgasson a Föld egyik legkiismerhetetlenebb és legveszélyesebb vidékéről. A kis csapat dacolva hőséggel, széllel és homokkal a Gibraltár, Marokkó, Algéria, Nyugat-Szahara, Mauritánia, Szenegál, Mali, Niger, Algéria, Líbia, Tunézia, Algéria, Gibraltár útvonalat, vagyis az egykorvolt francia gyarmatokat járta be autón, vonaton, hajón, gyalog vagy teveháton. A tavak, vízesések, folyók és hegyvonulatok között piramisokat, agyagvárakat, amfiteátrumokat, hadszíntereket, sok évszázados kultúrákat találtak. Útjukat tevekaravánok, csempészek, menekültek, bevándorlók és fantasztikus emberi sorsok keresztezték.
Sándor Anikó - El Camino
Akik túlélték a halál pillanatát, azt mondják, pár másodperc alatt lepereg a szemük előtt az életük. De csak ott, az utolsó pillanatban kristályosodik ki a lényeg – akkor általában már késő.
Én negyven napot kaptam a sorstól, hogy végignézzem életem filmjét – még időben. Mint amikor a sötétben váratlanul felkapcsolják a villanyt... Megismerhettem a lényeget... Zarándoklatra indultam, fájdalmas vezeklés lett belőle. Egy olyan „bűnért”, amiről nem is tudtam, hogy elkövettem. Amit itt leírtam, nem a képzelet szüleménye. Legyalogoltam a nyolcszáz kilométert, és átéltem minden pillanatát. Remegtem a döbbenettől, amikor kézzel foghatóvá vált a csoda, és sírtam a zavarodottságtól, amikor nem értettem, mi történik velem. Ha más meséli, amit ott átéltem, azt mondom, túl színes a fantáziája.
Peter Hessler - Kína országútjain
Peter Hessler ezúttal szokatlan dolgokat művel Kínában. Autót bérel, és bár tilos lenne vele elhagynia Pekinget, heteken át tartó utazásokat tesz, egészen Belső-Mongóliáig eljut. Hétvégi házat bérel egy Sancha nevű faluban, a Nagy Fal szomszédságában, és aktívan részt vesz a helyiek életében. A vadonatúj autópályákon délre megy, hogy tudósítson a szédítő ipari fejlődés következtében szinte napról napra változó vidék lakóinak életéről. Hessler új autós szerepében persze ugyanaz a kíváncsi újságíró, akit a Két év Kínában című könyvből már jól ismerünk: szenvedélyes megfigyelő, aki közel megy az emberekhez, nemcsak felvázolja, hanem részletesen ismerteti is életpályájukat, elhelyezi őket a szédületes iramban változó ország nyugati aggyal már-már felfoghatatlan társadalmi viszonyai között. Nem elégszik meg felszínes utalásokkal, szemügyre veszi a történelmi hátteret, amely nélkül számos jelenség érthetetlen. És noha a valóságnak csak egy szeletét mutatja be, a kínai szűrőn átderengenek az általános igazságok, kétségek, kérdőjelek, sokkok és a globálisan megoldhatatlannak tetsző problémák. Peter Hessler lassacskán jobban ismeri Kínát, mint lakóinak többsége. - (The Wall Street Journal)
Cholnoky Jenő - A jég-világ
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ismeretlen szerző - Az utazás divatja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Régi Tamás - Nomádok között Kelet-Afrikában
Ez a könyv arról a három hónapos antropológiai kutatóútról szól, melyet az észak-kenyai Chalbi-sivatagban és a dél-etiópiai Omo-medencében tettem. Egyedül vándoroltam, csomagjaimat legtöbbször magam cipeltem, a helyiekkel együtt aludtam, ettem, legeltettem az állataikat. Ha elfáradtam, szamarakat vagy biciklit béreltem, stoppoltam, hajóra vagy teherautóra ültem. Antropológiai szempontból leginkább az érdekelt, hogy milyen viszonyban vannak a 21. század elején a sivatagban élő nomád népek a sivatag határán létrejött városokkal és a kormányokkal. Tisztában voltam azzal, hogy a választ csak úgy kaphatom meg, ha minél több helyre eljutok. Sivatagok mélyére, isten háta mögötti porfészkekbe, ahol nem ritkák a fegyveres nomád rablóportyák és a nőrablások sem.
De megfigyeléseimet megpróbáltam függetleníteni a mindennapi kényszerű kalandoktól. Az olvasóra bízom, hogy ez mennyiben sikerült.
Francis Drake - Angol lobogó alatt a Föld körül
Kalóz volt-e, vagy nagy tengerész a fölfedező - kalandor-e, vagy diadalmas hős? Ezt a kérdést a hálás angol közvélemény már régen Drake javára döntötte el. Sir Francis Drake föld körüli útját (1577-1580) a vezérhajó lelkészének egykorú följegyzései örökítik meg. Az útleírás, amelynek nyomán a magyar fordítás készült, 1628-ban jelent meg nyomtatásban.
Cholnoky Béla - Gróf Teleki Sámuel útja Kelet-Afrikában
Teleki Sámuel gróf már az 1880-as évek elején foglalkozott azzal a gondolattal, hogy nagy vadászexpediciót szerel fel. Afrika akkoriban még jórészt ismeretlen belsejében akarta ezt a szenvedélyét kielégíteni. Rudolf trónörököshöz személyes barátság fűzte és a főherceg a legmelegebben pártfogolta az eszmét. Teleki nagy magánvagyona teljesen független szabadságot biztosított számára. A kiváló főherceg világosan látta, hogy egy ilyen eredetileg vadászkirándulásnak tervezett expedíció is nagy tudományos eredményeket mutathat fel, ha alkalmas ember veszi kezébe a vezetést. Erre alkalmasabbat pedig keresve sem találhatott volna Telekinél. A gróf minden testi fáradsággal szemben közömbös, hatalmas erejű, kiválóan erélyes és eszes ember volt. Számtalan bizonyságát adta rettenthetetlen bátorságának és éles eszének. Azok közé a ritka gazdagok közé tartozott, akik mindig tudatában vannak annak, hogy vagyonuk nem csupán saját kicsinyes szenvedélyeik és szeszélyeik kielégítésére való, hanem bizonyos mértékig tartoznak vele az emberiségnek és hazájuknak is. Teleki elhatározta az utazást és az ő elhatározását tett szokta követni. Rudolf trónörökös ajánlatára még egy európai kísérőt vett maga mellé, hogy legyen mellette valaki, aki otthonos a csillagászati helymeghatározásokban, térképezésben, és fáradtságot nem kímélve szenteli magát az expedíció tudományos eredményeinek gyarapítására.
Vámbéry Ármin - Dervisruhában Közép-Ázsián át
A Vámbéry sorozat első, egyben a szerző legismertebb, leghíresebb kötete a Dervisruhában Közép-Ázsián át. A történet Isztanbulban kezdődik, ahonnan négy év szellemi, és lelki felkészülés után, elindult hősünk, hogy dervisnek öltözve, bejárja, az akkor még félelmetes, ismeretlen Közép-Ázsiát.
Naplószerűen számol be az eseményekről, szinte napról-napra követhetjük útját, először Teheránig, ahol jó félévet időzött, majd elképzelt útvonalát a lehetőségekhez igazítva, nekivágott, hogy pusztákon, hegyeken, sivatagokon át, örök félelemben attól, hogy felismerik európai arcvonásait, elérje a ma is jól ismert Szamarkand és Buhara hajdani városait.
Karavánokhoz csapódva, a legegyszerűbb emberek társaságában utazott, de számtalan ajánlólevele révén a nagyhatalmú khánok gyakori vendégeként, mindent látott a szegénységtől a gazdagságig.
A hajdani Bocharából aztán tovább zarándokolt a mai Afganisztán területét is érintve, míg hatalmas utat bejárva vissza nem jutott újra Perzsiába, majd Törökországba.
Vámbéry Ármin remek stílusban ír, így a könyv egy nagyon érdekes kalandregényként olvastatja magát, hűen bemutatva az akkori Ázsia kiszámíthatatlanságát, az ott élők félelmetes vadságát, a biztonság teljes hiányát, de mégis, végig éreztetve az olvasóval az utazás szépségét, izgalmát.
Sokat tanulhatunk a szerzőtől, méltó arra, hogy kitartása, szorgalma példaként álljon előttünk.
Maga a könyv pedig érdemes arra, hogy időnként elővéve, újra elolvasva, ne engedjük elhalványulni emlékezetünkben.
Peter Hessler - Két év Kínában
Amikor 1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuán tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Békehadtest önkénteseként azért keveredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.
Halász Gyula - Öt világrész magyar vándorai
Halász Gyula könyve jó példája a legnemesebb értelemben vett ismeretterjesztésnek. A műben szereplő 13 világhírű magyar utazó és földrajzi felfedező - Benyovszky Móric, Kőrösi Csoma Sándor, Magyar László, Xántus János, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Lóczy Lajos, Zichy Jenő, Teleki Sámuel, Déchy Mór, Bíró Lajos, Torday Emil és Stein Aurél - életútja és tudományos pályafutása felér egy-egy kalandregénnyel.
Földünk szinte minden tája, ismert és kevésbé ismert szöglete vonzotta világjáró honfitársainkat, akikre méltán lehetünk büszkék: nevükhöz számos - a földrajztudomány által mindmáig számontartott - felfedezés, kutatási eredmény fűzödik.
A reprint kötetet újonnan készített földrajzi névmutató egészíti ki.
Ismeretlen szerző - Kolumbusz útinaplója
Cristoforo Colombo vagy hagyományos magyaros nevén Kolumbusz Kristóf - portugálul Cristóvao Colombo, spanyolul Cristóbal Colón (Genova, Genovai Köztársaság, 1451. augusztus 25. és október 31. között - Valladolid, Kasztíliai Királyság, 1506. május 20.).
Olasz származású, a portugál, majd a spanyol korona szolgálatában álló utazó, tengerésztiszt, az amerikai kontinens felfedezője.
„Milyen kicsinyek a dolgok közelről nézve, milyen lényegtelen apróságokkal kezdődik az újkor, milyen kevéssé tudják a történelemalakító emberek, hogy mit cselekszenek. Columbus és társai hősiesen nekivágnak a még át nem hajózott óceánnak, három karavellával, mai fogalmaink szerint három törékeny bárkával - és ebből lesz Amerika!"
Szerb Antal
Rakk Tamás - Telihold a Kilimandzsáró felett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Kubassek János - Magyar expedíciók Ázsiában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Miriam Fields-Babineau - A kutyakiképzés alapjai
Társalogjon sikeresen a kutyájával, és meglátja, hamarosan azt fogja tenni, amit kér. Akár szobatisztaságra, követésre, ülésre megtanítja, akár azt szeretné, hogy odajöjjön, játsszon vagy trükköket mutasson be, ebben a könyvben megtalálja majd a megfelelő kiképzési módszereket. A gyors és hosszan tartó eredményesség kulcsa a dicséret, nem pedig a kutya játékokkal vagy jutalom falatkákkal történő elkényeztetése. Tanulja meg hatékonyan alkalmazni beszédét és testbeszédét, és sajátítsa el a kutya testbeszédét is. Lelje örömét abban, hogy feltárja kedvence különleges személyiségét, érvelőkészségét és humorérzékét. Ez a színes útmutató mindemellett számos egyéb tudnivalót tartogat a kutya- és kölyökgondozástól, a ketreces kiképzéstől és ápolástól a testmozgáson át egészen a kutya társas fejlődéséig. Különleges meglepetésként táblázataink segítségével 75 kutyafajta eltérő ápolási és mozgásigényét tárjuk fel önöknek.
Próbálja ki ön is ezt a könnyen használható és teljességre törekvő útmutatót. Kezdje az újszülött kutyusok gondozásáról szóló ötletek olvasásával, majd térjen át a mintegy nyolchetes szabályozott kiképzési programra, ami előkészíti kutyáját az egész életen át tartó tanulásra. S ami a legnagyszerűbb, hogy kutyájának kiképzését gyakorlatilag bármely életkorban elkezdheti, mert - félretéve a régi mondást - nem igaz az, hogy "öreg kutyának nem lehet új trükköt tanítani".
Miriam Fields-Babineau állatkiképző szakember, valamint a Training Unlimited nevű cég tulajdonosa, amely bemutatókra képezi ki az állatokat, tulajdonosaikat pedig arra tanítja, miként kell kedvenceiket megmutatni másoknak. Az írónő számos televíziós és rádiós műsor meghívott vendégeként ismert, írásai pedig országszerte újságok és képes folyóiratok oldalain jelentek meg. Miriam családjával, két kutyájával, két macskájával és lovával Virginiában él.
báró Huszár László - Kwaheri
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Erdélyi Lajos - Teleki Samu Afrikában
Az Afrika-kutató eredeti fényképfelvételeivel
Sáromberkén, átellenben a földszintes, barakkos kastéllyal, enyhén lejtő domboldalon, szokatlan méretű sírkamra közepén nyugszik Teleki Sámuel Afrika-kutató.
Negyvenéves volt, túllépett a férfikor küszöbén, és még egyetlen jel sem utalt arra, hogy beáll azok sorába, akik egy utolsó fáklyalánggal megvilágítják a híres nevet. A békekorszakban felnevelkedett tartalékos huszártiszt, a következetes kormánypárti, lojális, dilettáns politikus nem ígért semmi olyat, ami kiemelje őt a szürke jelentéktelenségből. Mígnem egy váratlan kalandos utazással Afrikában örökre beírta nevét a tudományos kutatás nagyjai közé - hogy ennek utána feljegyzésre érdemtelenül lemorzsoljon még közel három évtizedet hátralevő életéből.
Ő az egyetlen hazai utazó, aki jelentősen hozzájárult a térképek utolsó fehér foltjainak eltüntetéséhez. Nevét - és ezzel egyidejűleg szülőföldünkét - beírta a nagy földrajzi felfedezések aranykönyvébe.
Széchenyi Zsigmond írja: "Az Afrika-vadászoknak két fajtáját ismerjük. Két aránytalan csoportját, mert az egyik fölényes többséggel áll a másik elenyésző kisebbségével szemben. Ennek a kisebbségnek a tagjai egytől egyig kiváló, jeles emberek, ritka kivételek, akik megérdemlik a legnagyobb elismerést. Ők azok, akik nem írnak könyvet." Sajnos, Teleki Samu is közéjük tartozik. Afrikai útjairól csak szűkszavúan és ritkán írt. Megmaradt egy zanzibári levele, a bécsi udvari levéltárból előkerültek a Baringó tó vidékéről írott jelentései, valamint az a cikke, amelyet az expedíció befejezése után, zanzibári pihenőjük napjaiban fogalmazott, s amely először a londoni Times hasábjain jelent meg.
Ezekre, valamint útitársa, Ludwig von Höhnel révén nyomtatásban is napvilágot látott útinaplórészleteire alapozva foglaljuk össze a két és fél esztendős expedíció eseményanyagát s tesszük hozzáférhetővé az 1886-1889 között az Egyenlítői Afrikában megtett híres út eredeti fényképfelvételeit.
Erdélyi Lajos