Pamela, ​or Virtue Rewarded

Johann Wolfgang Goethe - Wilhelm ​Meister vándorévei
"A ​tanulóévek - ez viszonyfogalom: megkívánja a korrelátumát, a mesterséget..." írta Schiller Goethének a Wilhelm Meister tanulóévei-nek befejező munkálatai idején. Annál is inkább így vélhette, mivel a főhős nevében, a "Meister"-ben, amely "mester"-t jelent, szintén benne foglaltatott a mesterré válás ígérete. A folytatás mégsem lett közvetlen folytatás. A Vándorévek tulajdonképpen önálló mű, amely a Schiller megkívánta korrelátuma ugyan a Tanulóéveknek, de nem annyira tanonc és mester, hanem inkább a klasszicista századvég és a XIX. század kapitalizálódó első harmadának viszonylatában. A regény alcíme: "A lemondók" fejezi ki híven a Tanulóévek-hez képest történő változást. A Vándorévek-ben már nem a személyiség minden oldalú, harmonikus kiművelése a cél, hanem a közösségbe való beilleszkedés. Wilhelm Meister és társai tulajdonképpen a klasszicizmusnak arról az illúziójáról mondanak le , hogy mesterré válhat az ember önmagában is mint minden lehetőségét valóra váltó individuum. A munkamegosztás szükségének és a közösségi igényeknek a belátása nyomán Wilhelm beéri azzal, hogy hasznos hivatásra talál a seborvoslásban.

Feldmár András - Szabadság, ​szerelem
Szabadság, ​szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet. Feldmár András tavalyi három előadását ez a Petőfi-vers ihlette. Ha a szeretet önkényes rabszolgaság, hogyan lehet szabadon szeretni? A szex, a latin sexus a seco szóból ered, ami azt jelenti, hogy elvágni vagy elválasztani, vajon miért nem beszélünk akkor nexről is, ami a nexus, nectere szavak gyümölcse lehetne, hiszen ez utóbbi jelenti azt, hogy összekötni. Feldmár lebilincselő stílusában arról mesél, hogy milyen közel kerülhetünk egymáshoz és hogyan, anélkül hogy ezért bárkinek is szenvednie kellene.

Feldmár András - Szabadíts ​meg a gonosztól
Vajon ​mit kell tennünk, ha az igazi Gonosszal találjuk magunkat szemközt? Harcoljunk ellene vagy meneküljünk? Vajon alkalmas-e a terápia arra, hogy megszüntesse, elpusztítsa a sötét, gyilkos erőket? Feldmar András négy előadása során időről időre előkerülnek ezek a nyugtalanító kérdések. Ám Feldmár pszichoterápiával kapcsolatos gondolatait és az olykor szórakoztató, máskor megrázó terápiás történetet olvasva úgy érezhetjük: ha nincs is menekvés a Gonosz elől, a szerzővel való együttgondolkodás felszabadítóan hat. "Vigyáznunk kell arra, hogyan viselkedünk, amikor a Gonosszal küzdünk. Mert két eshetőség van. Egyrészt belehalhatunk, ha a Gonosz megöl minket - akkor mindegy, akkor nincs probléma. De ha megmenekülök, és még élek, akkor bele kell tudnom nézni a tükörbe. Mert amikor belenézek a tükörbe, és meglátom az arcomat, emlékezni fogok rá, hogyan viselkedtem, amikor a Gonosszal küzdöttem. Tehát úgy kell küzdeni a gonosszal, hogy ha túlélem ezt a küzdelmet, akkor tisztelni tudjam azt az arcot, amely rám néz a tükörből."

Feldmár András - Szégyen ​és szeretet
„Még ​Ábrahámról sem tudom, hogy tulajdonképpen azért fogadott szót, mert szerette Istent és elfogadta, hogy Isten mindent tud vagy félt Istentől.... Érdekes, hogy tulajdonképpen az Ótestamentum és az Újtestamentum között ez egy nagy különbség. Az Ótestamentumban mindent a félelem mozgatott. Az Újtestamentumban jött a szeretet. Az én életemben ez pontosan ugyanígy volt. Körülbelül harmincöt éves koromig minden elhatározásomban a félelem vezérelt. Mindig úgy határoztam, hogy abba az irányba menjek, amelyik kevésbé félelmetes. Először körülbelül harmincöt éves koromban hoztam olyan elhatározásokat, amelyek abba az irányba vezettek, ahova a vágyam vitt. Nem futottam attól, amitől féltem. Tehát az én életemben volt egy Ótestamentum, és aztán egy Újtestamentum.” Feldmár legújabb könyve a szégyen, a bűn, a bűntudat – valamint az ember lehetőségei, boldogulása, végső soron a szeretet kérdéseivel foglalkozik. A tőle jól megszokott könnyed és közvetlen stílusban elmélkedik a „legmeredekebb” kérdésekről is, rengeteg személyes történettel, tapasztalattal, terápiás élménnyel támasztva alá mondandóját.

Havas Henrik - Fencsik Tamás - Apám ​szép volt
A ​könyv főhőse Gabka. Azért Gabka, mert az édesapja Gábor. Az apa egyébként fontos szereplő, ő Gy. Gábor főorvos az egykori Lipótról. 1998-ban öngyilkos lett. A lány akkor huszonegy éves volt, és heroinfüggő. A főorvos alkoholizmussal és egyéb szenvedélybetegségekkel küzdött. A lánya is többször gondolt öngyilkosságra, mert ezt tartotta megoldásnak. Gabka egyéves korában a szülei elváltak. Mindkét szülő újraházasodott, jöttek a féltestvérek. Gabka élete sivár, de rendezett volt. Anyjánál megtanult kulturáltan enni, az apjánál zabálni lehetett a hűtőből. Apai nagypapa és nagymama együtt járta meg Auschwitzot, anyai nagymamánál Herendivel és ezüst étkészlettel terítettek. Gabka nem kitört, hanem kilépett ebből a világból. Ivott, és majd jött Norbert a heroinnal. Aztán jöttek még sokan: bolgárok, csecsenek, albánok, dílerek, fogyasztók... és a pecók, a vécék, a kapualjak, az őrszobák, a kórházak, a pszichiátriai osztályok, az elvonók, majd a végállomás: Komló. Kecskék, napirend, konyha, terápia, színjátszás, józanodás, felépülés, közösség. Egyszer csak a legöregebb kliens lesz, és visszatér. Ennek már tíz éve és hét hónapja. Gabka nem gyógyult, viszont tiszta. Egy felépülő függő. Ez az ő története.

Plautus - P. Terentius Afer - Római ​vígjátékok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Mihail Bulgakov - A ​Mester és Margarita
"A ​kéziratok nem égnek el"-mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritá-nak akár a mottója is lehetne. A regény-Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan- csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség...

Aldous Huxley - Az ​érzékelés kapui / Menny és pokol
Noha ​irodalmi jelentőségét kétségtelenül a Pont és ellenpont (1928), valamint a Szép új világ (1932) című regényekkel alapozta meg, Aldous Huxley (1894-1963) két, drogélményről szóló, többnyire egybekötve kiadott, hosszabb esszéinek köszönheti általános ismertségét a szélesebb, populáris kultúrkörökben. Az érzékelés kapui a kísérletező szellemű író közvetlen tapasztalaton alapuló élményeit dolgozza fel meglehetősen személyes hangvételben, míg a Menny és pokol az esszéista távolságtartásával illeszti be a meszkalinkábulat keltette benyomásokat a kollektív tudattalanban megőrzött, sőt még azon is túlmutató transzcendentális hagyományba. E két értekezés együttesen, egymást kiegészítve és kiteljesítve mintegy kijelöli a meszkalin és általában a függőséget nem okozó tudatmódosító szerek kultúrtörténeti helyét - legalábbis Huxley és az esszék megjelenésekor megszülető beatmozgalom sajátos szemszögéből nézve.

Németh László - Iszony
Németh ​Lászlónak ez a méltán népszerű regénye egy férfihoz nem vonzódó, hideg természetű fiatalasszony házasságának tragédiájáról szól. Ottrubai Nelli családi okokból kénytelen hozzámenni Takaró Sándorhoz, a társadalmi ranglétrán felfelé kapaszkodó gazdag parasztság e vérbő és olvadékony természetű, jellegzetes képviselőjéhez. Nelli mindent megpróbál, hogy házasságát elviselhetővé tegye, de zárkózott, magának való, eredendően tiszta és magányos egyénisége fellázad, valósággal megöli férjét, végül pedig a másokért vállalt munka önzetlen örömében találja meg a megtisztulás, meggyalázott élete értelmét. A regény nemcsak döbbenetes erejű lélekrajz, hanem a letűnt falusi úri világ életének pompás képe is.

Choderlos de Laclos - Veszedelmes ​viszonyok
Ez ​a regény a francia forradalom előtt hét évvel látott napvilágot, és mint kortársai írják "vészt hirdetve jelent meg a XVIII. század végének vérbe borult égboltján". Akiknek szólt, értettek a szóból. A könyvet évszázadokig kísérte az arisztokrácia bosszúja, kiadását sokáig tiltották, árusításáért büntetést osztottak. Laclos az arisztokrácia erkölcstelen életét vette célba, s bár tollát elsősorban a felháborodás vezette, olyan írói eszközöket és módszereket alkalmazott, hogy az írásból remekmű született. A francia irodalom e világhírű alkotása Örkény István kitűnő fordításában jelenik meg.

Alessandro Manzoni - A ​jegyesek
Egy ​Milánó környéki faluban, a XVII. század első felében egy fiatal mátkapár készül boldogan az esküvőre; kihirdették már őket, elkészült a kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást a nyájas-kenetes don Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt sem, mikor szülőfalujukból éjten-éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók – és hősünket egyszer csak sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói éhségtüntetésnek, az 1630-as nagy pestisjárványnak, az olasz fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! _A jegyesek_ azok közé a nagy regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi vagyona, szegényebb az egész emberiség.

Ismeretlen szerző - Oxford ​Exam Excellence
Felkészülés ​a közép- és emelt szintű angol vizsgákra Az Oxford Exam Excellence angol nyelvi vizsgafelkészítő tankönyv, amely egyaránt alkalmas önálló tanulásra vagy tanórai, csoportos feldolgozásra.

Bodor Ferencné - Biológia ​kozmetikusoknak
A ​kifejezetten a kozmetikus tanulók számára készült biológiakönyvünket két éve felújítottuk, ebben az évben pedig tovább bõvítettük. A tankönyv azokat a biológiai, biokémiai ismereteket hangsúlyozza, amelyek a kozmetikusok számára elengedhetetlenül fontosak: a szervezetet felépítõ anyagok fizikai, kémiai tulajdonságait, ezek kapcsolódását a mindennapi gyakorlathoz. Különös hangsúlyt fektettünk a vitaminok általános jellemzésére és szervezetre gyakorolt hatásukra. A tankönyvben jól láthatóan elkülönülnek a fõszövegtõl a legfontosabb részek és a kiegészítõ anyag. A korábbi ismeretek felelevenítését segítik az egyes témakörök bevezetéséhez kapcsolódó kérdések, megfigyelések. A tananyag megértését, rögzítését, az önellenõrzést szolgálják a témák utáni kérdések, feladatok, amelyek hozzájárulnak a sikeres vizsgához. Tankönyvi engedéllyel rendelkezõ, bõvített kiadás!

José de Espronceda - A ​salamancai diák
A ​XIX. századi romantikus spanyol költő új módon, de nem kevésbé szépen és meghatóan mondja el az olvasónak költői legendájában Don Juan históriáját. Ez a Don Juan csak annyiban vét az emberség parancsa ellen, hogy amikor megveti a világot, megveti a tiszta szerelmet is. Ezért bűnhődik. Berczeli A. Károly szép magyar versei szinte az eredeti nyelv közvetlenségével ismertetik meg a spanyol költő művét a magyar olvasóval.

Giacomo Leopardi - Giacomo ​Leopardi összes lyrai versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Giacomo Leopardi - Versek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Giacomo Leopardi - Gondolatok ​/ Pensieri
Giacomo ​Leopardi (1798-1837), az olasz romantika legnagyobb szerzője éles szemű kritikusa volt a modern kornak. Hamar szembesülnie kellett azzal, hogy olyan társadalomban él, ahol az értékek ellehetetlenültek, „az erényesség a tökfejek öröksége”, s az értékek képviselői, paradox módon, az élet vesztesei. Hát szükségesnek látta, hogy legkedvesebb szerzője, Machiavelli útmutatásai alapján megszülessen az _élni tudás kódexe,_ amely végre a nevükön nevezve a dolgokat, kimondja a valósághoz hűen, hogyan éljenek az emberek, és hogyan viselkedjenek a többiekkel szemben, ha boldogulni akarnak. A _Gondolatok,_ amely egy száztizenegy darabból álló prózagyűjtemény, ennek az írói programnak a megvalósítása; lényegbevágó, olykor kíméletlen látlelet a modern társadalomról, az emberi kapcsolatok igazi mozgatórugóiról. A fordítás Ördögh Éva munkája, aki jegyzetekkel is ellátta a szöveget, bevezető tanulmánya pedig értelmezi az író sajátos machiavellizmusát. Mivel a kiadvány kétnyelvű, az olaszul tudó olvasók bizonnyal élvezettel fedezik majd fel Leopardi művében a modern olasz próza egyik remekét. Ördögh Éva, a József Attila Tudományegyetem Olasz Tanszékének docense kiváló Leopardi-kutató. Az olasz szerző születésének kétszázadik évfordulójára jelentetett meg témába vágó köteteket. Fordításában olvasható Leopardi prózai fő műve, a _Rövid erkölcsi írások_ (Budapest, Eötvös József Könyvkiadó, 1998) és szerkesztői munkáját dicséri egy olasz nyelvű tanulmánykötet _Leopardi visto dagli ungheresi_ címmel (Szeged, JATEpress, 1998).

Giacomo Leopardi - Magános ​élet
___Leopardi ​az olasz nemzet klasszikus költője, a múlt századi világirodalom egyik legjelentősebb lírikusa, akit mindmáig csak alig-alig ismert a magyar olvasóközönség. A múlt század első negyedére esik működése; első költői remekművei az osztrák elnyomás ellen szítják a nemzeti önérzetet, a forradalom lángját. A kor Byron kora, színpadiasan világfájdalmas, és ennek legőszintébb, legpuritánabb filozófiai mélységeket kifejező költője ő, s ami éppilyen lényeges, pesszimizmusa jóra, nagyra, nemesre sarkall. ___A fordítás Rába György munkája, aki a nagy költőhöz méltóan végezte feladatát; fordításai nemesen szépek, nagyigényűek, a legfinomabb árnyalatokat is érzékeltetők.

Charles Agustin Sainte-Beuve - Arczképek ​a franczia ujabkori társadalomból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Charles Agustin Sainte-Beuve - Volupte
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.