Az ​őrvidéki magyarság sorsa 1922-1945

Adolf Hitler - Harcom
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

Turbucz Dávid - Horthy ​Miklós
A ​kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​az első világháborúban
A ​Romsics Ignác szerkesztette kötet neves szerzők tanulmányain keresztül mutatja be Magyarország részvételét a különböző frontokon folyó harcokban; a hátországbeli életet; a Monarchia tengeri és folyami ütközeteit; a hadifogság és a háború után megkötött békeszerződés részleteit. A fotókkal és mellékletekkel rövid életrajzokkal, dokumentumokkal kiegészített keretes anyagok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század e vérzivataros éveiről.

Cieger András - Politikai ​korrupció a Monarchia Magyarországán
A ​könyv közérthető nyelven képet kíván adni a korrupció manapság is jól ismert jelenségének működési mechanizmusairól a modern értelemben vett politizálás kialakulásának idején. Célja azonban nem a dualizmus kori politikusok bűnlajstromának összeállítása, hanem hogy bemutassa a politika korabeli finanszírozásának a problémáját, a közérdek és a magánhaszon változó viszonyát, a politikusi szerep és a nyilvánosság átalakulását, a korrupciós vádaskodás anatómiáját vagy éppen a közéleti botrányok jellegzetességeit. A szerző az 1867-es kiegyezést követő öt évtized korrupciós ügyei után kutatva összegyűjtötte a tárgyalt esetek levéltári dokumentumait, röpiratait és sajtóanyagát, illetve a téma szépirodalmi ábrázolásának számos példáját. A könyvnek egy-egy ügy kapcsán nem az "igazság" kiderítése és a bűnösök megnevezése a szándéka (sok esetben ez szinte lehetetlen is), ám nagyon érdekes és tanulságos a korabeli forgatókönyveket és magyarázatokat olvasni. "Az auktoritások hanyatlását a sajtó idézte elő, mely közel hozta a közélet tényezőit a közönség szeméhez, már pedig közelről az igazi nagy emberek sem látszanak nagyoknak – hát még a nem igaziak?" (Mikszáth Kálmán) "Talán mint nő, nem is vagyok feljogosítva e levél írására, csak is az jogosít fel, hogy az 1848iki első magyar felelős kormány egyik tagjának vagyok leánya […] Az nem lehet, hogy a hősök, a tiszta jellemes hazafiak országa oda süllyedjen, hogy közéletében a gazság és romlottság uralkodjék, itt teljesen nyílt eljárásra, világosságra van szükség." (Klauzál Soma, 1903) "…most nem a szereplési viszketeg vezet, hogy kormányokat buktassak, de az igaz honleányi érzelem, hogy a sajtó útján adjam tudtára a nemzetnek, hogy ne bízzék oly kormányban, ahol a korrupció egész a szuverén törvényhozásig ér. Legalább volt bátorságom megmondani az igazat, most míg a kormány betörheti a fejemet, míg meneszthetik férjemet, de én semmi áldozatot sem sokallok, ha arról van szó: a haza minden előtt." (Buday Zádorné, 1903)

Balla Tibor - A ​Nagy Háború osztrák-magyar tábornokai
A ​XX. század őskatasztrófájának tartott, 1914–1918 között lezajlott Nagy Háború osztrák–magyar tábornokainak neve és sorsa a legtöbb olvasó számára ismeretlen. Nem véletlenül, hiszen az összesen mintegy 1200 fős tábornoki testület tagjainak életútjáról és háborús szerepéről máig nem született tudományos igényű, tárgyilagos összefoglalás. Balla Tibor, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Levéltári Kirendeltségének vezetője, az első világháború ismert kutatója ezt a hiányt pótolja jelen kötetével. A közel tízéves kutatómunka után elkészült, a magyar és a nemzetközi szakirodalomban mindeddig egyedülálló könyv az első világháborús császári és királyi tábornoki kar legmagasabb rangot elért 178 tagjának – akik között 25 magyar is található – pályafutását és világégés alatti tevékenységét foglalja össze lexikon formájában. A mű bevezetőjében a szerző elsőként vállalkozik a generálisok életrajzi adatainak történeti-statisztikai és szociológiai vizsgálatára, melynek eredményeként átfogó értékelést ad a tábornokok születésére, halálozására, nemzetiségére, vallására, családi viszonyaira, származására, iskolázottságára, nyelvismeretére, hazai és külföldi kitüntetéseire, adományozott címeire és rangjaira, hadjáratokban történt részvételükre, előmenetelükre, beosztásaikra, az általuk írt írásművekre, valamint háború utáni sorsukra vonatkozóan, új vonásokkal egészítve ki az Ausztria–Magyarország katonai elitjéről kialakult képet. A Monarchia altábornagyi és vezérőrnagyi rangú generálisainak életrajzai jelen munka folytatásaként, további kötetekben látnak majd napvilágot.

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert - A ​Waffen-SS Magyarországon
E ​könyv kísérletet tesz arra, hogy itthoni és külföldi levéltári dokumentumok felhasználásával, valamint az újabban megjelent nemzetközi és hazai szakirodalom alapján adatokban gazdag áttekintést nyújtson a német Waffen-SS és Magyarország kapcsolatáról a második világháború idején. A kötet szerzői először a Schutzstaffel (SS) katonai szerepvállalásnak hátterét, az SS-csapatok szervezetét, harcászatát és eszközeit tekintik át, majd a fegyveres szervezet Magyarországról történt létszám-kiegészítésével foglalkoznak. A terjedelem legnagyobb részét a Waffen-SS olyan birodalmi, önkéntes és besorolt alakulatainak hadtörténete teszi ki, amelyek harcoltak magyar területen. Külön részben olvashatunk a Waffen-SS magyar egységeinek történetéről is.

Balla Antal - Magyarország ​története
Magyarország ​első népszerű, de szigorú tárgyilagossággal megírt történetét nyújtjuk át az olvasónak: az ezeréves magyar élet történelemkönyvét. A Szerző nagyszerű könyvében őszinte és közvetlen hangon beszéli el, mi történt velünk ezer év alatt. És ami különösen kiemeli Balla Antal művének jelentőségét, az az, hogy megmagyarázza az eseményeket és felderíti azok titkos rúgóit. A nem egyszer meghamisított történetírás után végre megismerhetjük hazánk ezeréves igaz történetét. Első kötelessége minden hű és meggyőződéses magyar demokratának, minden haladó szellemű magyarnak, hogy a magyar nép igaz történetét befogadja szívébe és lelkébe. Tudnia kell minden magyarnak, hogyan buktak el a történelem során a magyar nép legjogosabb nemzeti és demokratikus törekvései, harcai és ezért mennyi szenvedés hárult erre a jobb sorsra érdemes népre. Balla Antal magyar lélekkel írt könyve a magyar lélekhez szól. Érdekfeszítő módon tár fel egy eddig sok tekintetben ismeretlen világot és szolgálja egyben a magyar újjászületést.

Gyáni Gábor - Pritz Pál - Romsics Ignác - Szarka László - Tomka Béla - A ​mi 20. századunk
Az ​ezredforduló a világ számos történészét késztette arra, hogy a 20. századról véleményt alkosson. A 2000 körüli években egy vagy több szerzős világ- és régiótörténetek éppúgy nagy számban jelentek meg, mint hosszabb, rövidebb ország-történetek. Ennek ellenére a téma nem kimerített, magyar vonatkozásban hangsúlyosan nem. A magyarság számára ugyanis a hosszú és/vagy rövid ez nyilvánvalóan nézőpont és tematikai szempontrendszer kérdése 20. század nem egyszerűen a szélsőségek kora volt, hanem a minden korábbinál gyorsabb technikai haladás és a minden korábbinál borzalmasabb önpusztítás mellett szétszakíttatásunk kezdete, az idegen megszállás és a függetlenség elvesztésének, valamint az állandó újrakezdéseknek az időszaka is. Az ismétlődő kényszerhelyzetek és gyakorta beszűkülő mozgásterek okán szinte állandósultak a kiegyensúlyozott fejlődést megszakító törések. A magyar 20. század akár a többnyire egymást tagadó, folytonos újrakezdések időszakaként is értelmezhető lenne. A külső és belső történések eközben egyidejűleg keltettek felfokozott reményeket és pillanatokon belül szenvtelenül romboltak le illúziókat. Olyan nehezen érthető száz év volt ez, amelyben mintha több évszázad történései sűrűsödtek, teleszkopizálódtak volna. Súlyos és mindmáig értelmezésre váró, több olvasatú történeti üzenetek és tanulságok tárháza, amelyek egymásnak gyakran ellentmondó történelemképek konstruálására ösztönözték és ösztönzik még ma is a különböző szocio-kulturális csoportok emlékezőit és identitáspolitikusait. Az 1867 utáni dualista időszaknak végén az ún. boldog békeidőkkel majdnem ugyanolyan ellentmondásos a megítélése, mint a Horthy-, vagy a Kádár-korszaknak. Egyik időszakról sincs olyan össznemzetileg elfogadott, konszenzusos történelemképünk, mint 1848-49-ről vagy a legtöbb korábbi korszakról. Az interpretációs sémák a század főbb folyamatairól és fordulópontjairól mind a mai napig igen ambivalensek, gyakran egyoldalúak. Ezért nem csoda, hogy olykor éles ellentmondásban állnak egymással. Ilyen megfontolásokból kiindulva döntött úgy 2009-ben szerkesztőségünk, hogy a nagy összegzések időrendben haladó narrációi helyett tematikai szempontból tekintjük át a magyar 20. század jellegzetes vonásait. Vagyis nem egyes korszakok komplex teljesítményét tesszük mérlegre, hanem meghatározott szempontokból hosszú távú folyamatokat vizsgálunk meg, és ezek belső logikája szerint viszonyítjuk egymáshoz az egymást követő korszakokat. Öt ilyen alapvető szempontot találtunk. Ezek a következők: politika rendszerek, társadalmi változások, gazdasági fejlődés, külpolitika és magyar kisebbségek. A feladatra az egyes témák legavatottabb magyarországi történész szakértőit a témák sorrendjében: Romsics Ignácot, Gyáni Gábort, Tomka Bélát, Pritz Pált és Szarka Lászlót kértük fel. Felkérésünknek valamennyien vonakodás nélkül eleget tettek, s a Korunk 2010. áprilisi száma így A mi 20. századunk címmel jelenhetett meg. A szám fogadtatása Erdélyben és Magyarországon egyaránt igen pozitív volt. Ez indított bennünket arra, hogy a tanulmányokat kibővítve külön kötetben is kiadjuk. Ezzel azt a hagyományt kívánjuk folytatni, amelyet a 2001. május 25-én, Budapesten tartott konferenciánkon elhangzott előadások kötetbe rendezésével kezdtünk el 2003-ban (Erdélyről Európában mítosztalanul), majd 2005-ös kolozsvári konferenciánk anyagainak a kiadásával folytattunk 2006-ban (Történelmünk a Kárpát-medencében. 1926-1956-2006). Az öt szerzővel együtt erősen bízunk benne, hogy vállalkozásunk nem volt hiábavaló, s kötetünk eljut olyanokhoz is, akik nem olvassák a Korunkat. S már most jelezzük, hogy sorozatunk folytatódik: az első három kötethez az elkövetkezendő években újabbak fognak csatlakozni reményeink szerint a magyar, és ezen belül az erdélyi történelem iránt érdeklődök örömére és megelégedésére.

Gyurgyák János - Magyar ​fajvédők
Ez ​a könyv Gyurgyák János magyar eszmetörténeti sorozatának utolsó darabja. Előző kötetei (Zsidókérdés Magyarországon és Ezzé lett magyar hazátok) viszonylag jól behatárolható kutatási területet jártak körbe: a zsidó–magyar együttélés problémáit, illetve a magyar nemzeteszme elágazásait és útvesztőit. Most azonban olyan terepre tévedt, amely a modern biológia-genetika szerint nem létező (emberi fajok közötti különbség), vagy teljességgel vitatott problémakör: etnicitás a történelemben, magyar etnogenezis, etnikai különbségek Magyarországon. De mivel a probléma történetileg és a jelenben is mégis létezik, szólni kell róla. Már csak azért sem lehet erről hallgatni, mert a magyar fajvédelem eszmerendszere és politikai mozgalma túlélte a XX. század harmincas–negyvenes éveit, s túlélte a magyar létező szocializmus korszakát is.

Ismeretlen szerző - Trianon
A ​Nemzet és emlékezet sorozat második darabjaként megjelenő kötet a történelmi Magyarország fölbomlása, a trianoni békeszerződés megalkotása, valamint politikai és szellemi utóélete dokumentumainak gazdag gyűjteménye. Az egykorú források mellett a szakirodalom jellegadó műveinek több évtizedre visszatekintő válogatása, valamint a békeszerződés és a békerevízió kérdéseivel foglalkozó roppant tömegű ideológiai-publicisztikai termés legfontosabb és legtanulságosabb szemelvényei kapnak helyet benne. Végül széles körű annotált bibliográfia tekinti át a témakör forrásanyagát és a kapcsolódó történeti visszaemlékezéseket, valamint az utóbbi években rendkívül megszaporodott és differenciált szempontokat megjelenítő szakirodalmi munkákat.

Romsics Ignác - Volt ​egyszer egy rendszerváltás
Romsics ​Ignác a tudós precizitásával és távolságtartásával közelít közelmúltunk meghatározó eseményfolyamához, a rendszerváltáshoz. A kiváló történész-akadémikus bemutatja a legfontosabb okokat és előzményeket, kitérve a gazdaság állapotára, a társadalom kőzérzetére és a nemzetközi összefüggésekre. Ugyanazon folyamat két oldalaként érzékelteti az állampárt szétesését és az ellenzék megerősödését, pártosodását. Az átmenet jelentős állomásai közt tűnnek fel az első nagy tüntetések,1956 átértékelése vagy 1989 nyarának két temetése. Ám 1990, a demokrácia első éve a sorsdőntő választások mellett újabb tűntetésekkel, botrányokkal folytatódik. A privatizációval járó problémák és a gazdaségi-szociális válság elmélyűlése jelzi, a politikai folyamat lezárható, a társadalom átalakulása azonban még hosszabb távon folytatódik. A kötet lapjain megelevenedő eseményeket a kitűnő sajtófotós, Prohászka Imre 200 felvétele teszi még érzékletesebbé.

John Maynard Keynes - A ​békeszerződés gazdasági következményei
John ​Maynard Keynes (1883-1946) angol közgazdász, a XX. század legnagyobb hatású gazdasági gondolkodója. Az etoni középiskolás évek után Cambridge-ben tanul közgazdaságtant, matematikát és filozófiát. Lenyűgöző intellektusa, színes egyénisége már korán érvényesül, a korabeli angol szellemi életben jelentős, írókból és művészekből álló Bloomsbury-csoport egyik vezéralakja. Tanulmányait befejezve Cambridge-ben tanít, később hivatalt vállal, kezdetben India pénzügyeivel foglalkozik, majd az első világháború alatt a brit pénzügyminiszter tanácsadója. Ebben a minőségben vesz részt a párizsi békekonferencián, de 1919 júniusában az erkölcstelen, kivihetetlen és a legyőzött országokat kifosztó békeszerződés ellen tiltakozva lemond állásáról. Lépése okait még abban az évben az olvasóközönség elé tárja A békeszerződés gazdasági következményeiben, amely világsikert arat. A könyv valódi mestermű, ellenállhatatlan lendületű érvelésében egyaránt helyet kap a békekonferencia főszereplőit megörökítő vitriolos és ragyogó stílusú portré, a békeszerződésben Németországra rótt gazdasági terhek katasztrofális következményeit tárgyilagosan vizsgáló szakszerű elemzés, az Európa gazdasági és politikai helyreállítását szolgáló átgondolt javaslat. A háborút követően Keynes visszatér Cambridge-be, idejét megosztja az egyetemi oktatás, a tőzsdei spekuláció és a publicisztika között. A harmincas évek nagy válságát követően adja ki fő művét: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete című könyvet, amely forradalmasítja a közgazdaságtant: először foglalja egységes elméleti keretbe az állam aktív beavatkozására épülő, a teljes foglalkoztatás megteremtésére irányuló gazdaságpolitikát, s alapot teremt a második világháborút követő évtizedek példátlanul sikeres gazdasági növekedésének a nyugati világban. Keynes a második világháború idején a brit kormány fő gazdasági tanácsadója, és jelentős szerepet játszik a háborút követő rendezés gazdasági intézményeinek kidolgozásában.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története
A ​Magyarország történetének első fejezete a magyarság eredetével és a honfoglalással foglalkozik. A második és a harmadik tárgya a középkori Magyar Királyság története, amelyen belül az Árpád-ház 1301-es kihalása számít választóvonalnak. A negyedik az Oszmán és a Habsburg Birodalom közé szorult és ezért három részre szakadt Magyarország történetét mutatja be 1526-tól 1711-ig. Az ötödik fejezet címe: Magyarország a Habsburg Monarchiában. A kötetet záró utolsó nagy egység 1918 őszétől a 21. évszázad küszöbéig követi nyomon az ország történetét. A kötet nemcsak történészi értelmezéseket, hanem forrásszövegeket, térképeket és táblázatokat, valamint részletes kronológiát és didaktikusan tagolt bőséges irodalomjegyzékeket is tartalmaz.

Barta János - Gergely Jenő - Kristó Gyula - Magyarország ​története előidőktől 2000-ig
Ez ​a szintézis az első olyan 21. századi összefoglalás, amely egy kötetben teljes képet igyekszik adni a mögöttünk hagyott évezredről, sőt előtörténetünkről is. Szerzői professzorok, több évtizedes oktatói és kutatói tapasztalattal a hátuk mögött, egyszersmind három nagy múltú egyetem - a budapesti, a debreceni és a szegedi -történészműhelyének méltó reprezentánsai. Tagjai a sokkötetes Magyar Századok című, nagy szakmai- és közönségsikert aratott millenniumi sorozat alkotóközösségének. A könyvben kísérletet tesznek arra, hogy e monumentális vállalkozás eredményeit még közérthetőbb formában az olvasóközönség szélesebb körének közvetítsék. Megőrizve természetesen a Magyar Századok fő erényeit: a hitelességet, az elfogulatlanságot, a korszerű szemléletet és a tárgyszerű előadásmódot. A sűrített formának köszönhetően ebben az összefoglalásban még inkább kidomborodik a megélt történelem teljességére törekvő ábrázolás, a koncepcióalkotás igénye. A Magyarország története előidőktől 2000-ig című könyv egy Európába talált és ott magának tartósan helyet foglaló nép története. Egy sokat próbált, sok vihar sújtotta, a történelem kataklizmáit legyűrő nemzeté. Egy túlélő, a hosszú idő perspektívájából nézve sikerre ítéltetett országé. Ez a könyv Magyarország balsors motiválta sikertörténetéről szól.

Ismeretlen szerző - Csonka ​Mihály élete és világképe
A ​magyar társadalom túlnyomó többsége évszázadokon át vidéken élt, és mezőgazdasággal foglalkozott. A parasztság még a 20. század első felében is a lakosság több mint felét tette ki, s csak 1945 után indult gyors hanyatlásnak. Ez a kötet a hagyományos magyar parasztság utolsó generációjának küzdelmes életébe és alig ismert gondolkodásába enged bepillantást. Hőse egy 70 holdas kiskunhalasi tanyás gazda, aki 1875-ben, a parasztság polgárosodásának hajnalán született, és 1964-ben, a "téeszvilág" kezdetekor hunyt el. Közben mindazt átélte, amit kortársainak többsége: a "boldog békeidőket", az I. világháborút, az 1918-19-es forradalmakat, a Horthy-korszakot, a II. világháborút, s végül a "népi demokráciát" és a "szocializmus alapjainak lerakását". Sőt nemcsak átélte, hanem le is írta azt, ami vele történt. Élete alkonyán hosszabb-rövidebb feljegyzésekben rögzítette sorsának alakulását és véleményét a világ dolgainak folyásáról, majd 3000 oldalon. Romsics Ignác ebből a hatalmas anyagból válogatta ki és szerkesztette páratlanul élvezetes olvasmánnyá azokat a részeket, amelyeket fontosnak és egyediségükben is jellegzetesnek talált. Csonka Mihály leírásait fényképek, egyéb mellékletek, valamint a szerkesztő kommentárjai egészítik ki.

Papp-Váry Árpád - Magyarország ​története térképeken
A ​térkép a történelem leghűbb lenyomata. A könyvben korabeli térképeken követhetjük végig Magyarország történetét Pannónia római kori ábrázolásától egészen a 2002. évi országgyűlési választásig. Olyan térképeken, melyek egyszerre földrajzi remekművek szemet gyönyörködtető művészi alkotások. Lebilincselő történeteket olvashatunk születésükről, alkotóiknak életéről és a térképkészítés egykori módjairól. A térképeket csodálva pedig kicsit mi is elrepülhetünk a múltba.

René Bebeau - Középkori ​magyar várak és várromok
René ​BeBeau, amerikai diplomata, hosszú ideje foglakozik a középkori várak és kastélyok történetével. Szenvedélyes rajongása késztette őt arra, hogy sokfelé utazzon, és felkutassa Európa szerte a középkori emlékeket.1997 és 2000 között a Budapesti Amerikai Nagykövetségen dolgozott. Ez alatt az idő alatt alkalma nyit arra, hogy meglátogassa az összes Magyarországon fennmaradt várat és várromot.Különös értéke e könyvnek, hogy egy hazánkban dolgozó amerikai diplomata írta, aki hétvégéin felfedezte Magyarország várait, végiglátogatta a legkisebb várromokat is. Ez az útikönyv nemcsak a külföldi turistákat, hanem bennünket, magyarokat is arra ösztönöz, hogy induljunk el; és fedezzük fel országunk szépségeit, látogassuk meg ezeket az oly sokat .;szenvedett” köveket. Hisz épp ez volt a szerő fő célja.

Ismeretlen szerző - Magyarország ​története a 19. században
A ​"hosszú" XIX. század magyar történelmét bemutató egyetemi tankönyv - amely az első kiadás bővített, javított változata - korszerű, új kutatásokon alapul. Megjelenése nem csupán a felső-oktatás, hanem az egész közoktatás, a szakközönség és az érdeklődők számára is rendkívül fontos, hiszen igen sok romantikus elképzelés, hivatkozás és vita kötődik a korhoz. A hiteles, összefoglaló ismereteket nyújtó szakkönyv a történelemtanárok továbbképzéséhez is nélkülözhetetlen. A kötet szerzői elismert magyar történészek: Csorba László, Dobszay Tamás, Fónagy Zoltán, Gergely András, Kövér György, Pajkossy Gábor, Pölöskei Ferenc, Tóth Zoltán. A tankönyvben megtalálhatók a szöveggyűjteményre vonatkozó kereszthivatkozások is.

Koltay Gábor - Horthy ​a kormányzó
Koltay ​Gábor: Horthy a kormányzó című dokumentumfilmje sokáig titokban tartott érzéseket és gondolatokat tesz közkinccsé, cáfolja a generációk egész sorába sulykolt tévhiteket, szándékos hazugságokat. Évtizedekig a Horthy-korszakról csak rosszat lehetett mondani, miközben az 1920 utáni sikeres nemzetépítés tanulságai mai, megváltozott politikai-társadalmi körülményeink közepette is példamutatóan aktuálisak. A könyv a film készítésének hátterét, szenvedélyes fogadtatásának körülményeit mutatja be, tartalmazza az alkotás teljes szövegét is. Mivel ellentmondásos rendszerváltozásunk minden sajátos szellemi nyomorúsága tetten érhető a film történetével kapcsolatban, ezért a könyv egyben jellemző kordokumentum is. A kötet gazdag képanyaggal kiegészülve segít a közelmúlt magyar történelmének jobb megértésében, s mindenekelőtt vitéz nagybányai Horthy Miklós személyének, szerepének előítéletektől mentes értékelésében, méltón tisztelegve a király nélküli királyság kormányzója előtt, halálának 50. évfordulója alkalmából.

Ipolyi Arnold - A ​magyar szent korona története
Ipolyi ​Arnold püspök eredeti könyvének reprint kiadása. A nemzet történeti jelképei közt kétségtelenül a legméltóbb helyet foglalja el az ország Szent Koronája. Mint állami létünkkel legalábbis egykorú nemzeti hatalmi jelvény és műkincs, közkegyelet tárgya - egyszersmind államhatalmi és nemzetközi jogi tényező. Törvényes jelentőségénél fogva máig jogérvényes hatású.