Tértechnológia

Agatha Christie - A ​fogorvos széke
Hercule ​Poirot-nak fáj a foga, kénytelen fogorvoshoz menni. Pedig a világon egyedül csak ettől fél. Még szerencse, hogy dr. Morley remek szakember, bár ugyanolyan idegesítően fecseg, mint minden fogász. Poirot megkönnyebbülten távozik. Az utcán még segít egy középkorú hölgynek kikászálódni a taxiból, majd hazatér. Néhány óra múlva felbukkan Japp főfelügyelő, mert a fogorvos öngyilkos lett. De miért lőné főbe magát egy divatos, ügyes kezű fogász? És ha nem öngyilkosság volt, akkor ki tehette? A titokzatos görög, a dühös, fiatal amerikai, a gazdag bankár vagy a formás bokájú, szörnyen öltözött hajdani színésznő? Gyanúsítottban nincs hiány, indítékban annál inkább. Hercule Poirot kis szürke sejtjeire a szokásosnál is több munka vár, mire fény derül az esetre.

Egely György - Gömbvillám!
Tárgyakat ​tüntet el... fémdarabok puhulnak meg a környezetében... mozgó járműveket követ... ablaküvegen párologtat lyukat... vályogfalakat fúr ki - csupa olyan tulajdonság, mellyel szemben értetlenül állunk. A gömbvillám talán az utolsó természeti jelenség, amit alapjaiban nem értünk. S nem is érthetjük, míg a megszokott három térdimenzióban gondolkodunk! - állítja Egely György, a kötet szerzője. Lépjünk hát ki ismert terünkből, és képzeljük el a gömbvillámot négy térdimenziós folyamatként! A negyedik térdimenzió nem fikció, hanem lehetőség egy fejlett technikára, mellyel talán megoldható a "matató ménkű" rejtélye.

Szabó György - Lopes-Szabó Zsuzsa - A ​bükki füvesember gyógynövényei
Gyuri ​bácsit, a szerzőt sokan ismerik. Gyógyteáit issza a fél parlament, miniszterek és sztárok. Állandó vendége a televízió több csatornájának. Hírnevét annak köszönheti, hogy olyan ősi tudással rendelkezik, mely egyedülálló napjainkban: ismeri és használja a környezetünkben termő gyógynövényeket. Családjában népi gyógyítók voltak több nemzedéken keresztül, tudomása szerint félezer évre visszamenőleg. Újabb könyvének társszerzője lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa, szellemi örököse, a családi hagyományok továbbvivője. A könyv 65 gyógynövényről ad részletes leírást színes rajzokkal illusztrálva. Megtalálható benne, milyen betegségre milyen növényt lehet használni, hogyan lehet megelőzni a komoly bajokat. Semmi nem marad titok: a több száz éves tudást szívesen osztják meg a szerzők az olvasókkal. A könyvben olvashatjuk a gyógynövényes gyógyítás történetét, általános gyűjtési és teakészítési tanácsokat, valamint betegségcsoportokra bontva, a különféle gyógynövények alkalmazásához ad felhasználási javaslatokat. Gyuri bácsi és lánya, Zsuzsa minden titkukat megosztják az olvasóval. Olyan egyszerű nyelven megírt, közérthető és gyakorlatias könyvet adnak az érdeklődő kezébe, melyet még „kezdő” gyógynövényesek is haszonnal forgathatnak.

Charles Darwin - A ​fajok eredete
Darwin ​monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.

Umberto Eco - A ​rózsa neve
Az ​Úr 1327. esztendejében járunk. Melki Adso és mestere, Baskerville-i Vilmos egy császárbarát apátságba érkeznek. (Adso, a történet elbeszélője a később bekövetkezett szörnyűséges események miatt nem ad pontos helymeghatározást az apátságról.) Az apát úr az éles eszű és tapintatos Vilmost – akit viselkedése és előneve alapján Sherlock Holmes középkori elődjének tekinthetünk – kéri fel arra, hogy segítsen felderíteni egy, az apátságban történt különös halálesetet. Otrantói Adelmust, a fiatal kora ellenére is nagy tekintélynek örvendő miniatúrafestőt egyik reggel a kecskepásztor holtan találta az Aedificium keleti őrbástyája alatti meredély tövében. Viharos éjszakán történt a tragédia, meg sem lehetett állapítani, a szerencsétlen vajon melyik ablakból zuhant ki. Gyanúra adott okot viszont az, hogy másnap egyetlen nyitva hagyott ablakot sem találtak, ráadásul az ablakok olyan magasságban vannak, hogy azokon képtelenség véletlenül kiesni. Vilmos a tőle elvárt tapintattal és ravaszsággal lát neki a nyomozáshoz, Adso segédletével. Hamarosan újabb halálesetek történnek. A nyomok az apátság féltve őrzött könyvtárába vezetnek, ahová Vilmos és Adso is csupán titokban tudnak bejutni. A szörnyű bűntények árnyékot vetnek az apátságra, amely pedig nagy horderejű eseménynek ad otthont: itt találkoznak a ferencesek és a pápaság képviselői, hogy teológiai vitát folytassanak Jézus szegénységéről. Ebben a látszólag egyszerűnek tűnő kérdésben támadt nézeteltérések ugyanis már-már az egyházszakadás rémével fenyegetnek. A bűntények miatt az apát úr végül a Szent Inkvizíció beavatkozását kéri. A kor egyik legkönyörtelenebb inkvizítora, Bernardo Gui érkezik az apátságba. Gui alaposabb tájékozódás nélkül eretnek összeesküvésként értékeli az eseményeket, a demokrácia álcája mögött ítélkezik, máglyákat állíttat. A máglyahalálra ítéltek egyike az a fiatal parasztlány, aki a szerelmet jelenti Adso számára…

Egely György - Parajelenségek
Egely ​György a parajelenségek legkiválóbb és legismertebb szakértője és kutatója. E könyvben szereplő két írását - rövidített változatban - már megismerhették a Rádió és Televízióújság olvasói. A Parajelenségek voltaképpen a témakör legjobb összefoglalása: színesen és érdekesen tájékoztatja az olvasót mindazokról a furcsa, szokatlan képességekről - a kanálhajlítástól a jövőbelátásig, a szellemidézéstől a tárgylebegtetésig -, amelyekkel meglepően sokan rendelkeznek. Az Elhallgatott találmányok - ahogy a cím is jelzi - olyan kutatásokról és találmányokról szól, amelyek gazdasági, politikai érdekből kerültek a süllyesztőbe, holott megoldhatnák az emberiség legnagyobb gondjait: környezetkímélő energiát szolgáltathatnának.

Maurice Merleau-Ponty - A ​filozófia dicsérete
Maurice ​Merleau-Pontyt (1908-1961) negyvenhat évesen választották meg - eladdig legfiatalabbként - a College de France tagjának. "Hálája jeléül" pompás székfoglaló előadásban foglalta össze, mit gondol a filozófus szerepéről. A francia fenomenológia kimagasló képviselőjének ez a kötete a címadó tanulmányon kívül további kilenc rövidebb írást, esszét tartalmaz. Maurice Merleau-Ponty egy időben ideológiailag is közel állt Jean-Paul Sartre-hoz. Később egyre inkább eltávolodott Sartre individualista egoizmusától, "ultra-bolsevizmusától". Életműve a XX. századi gondolkodás egyik legizgalmasabb és egyben leghiggadtabb teljesítménye.

John Rawls - Az ​igazságosság elmélete
Az ​igazságosság elmélete a modern nyugati politikai filozófia egyik legjelentősebb, megkerülhetetlen műve. 1971 óta majd két tucat nyelven jelent meg, s a róla írt kritikai tanulmányok jóformán egy teljes könyvespolcot megtöltenek. John Rawls könyve az alkotmányos demokrácia erkölcsi alapjainak elmélete. Az "eredeti helyzet" kanti jellegű "társadalmi szerződése" annak a magyarázata, hogy szabad, egyenlő és ésszerűen gondolkodó személyek az igazságosság milyen elveire építik méltányos együttműködésüket.

Richard Dawkins - A ​vak órásmester
E ​világhírű könyv szerzője szerint az élők világát megszabó vak égi "órásmester" maga a halmozódó szelekció. Dawkins érthetően és szemléletesen foglalja össze az "élet tudományának" mai állását, melynek vezérelve a ma is sokat támadott evolúciós gondolat. A szerző arra törekszik, hogy megmagyarázza a vak véletleneket, a látszólagos csodákat. Megpróbál rávilágítani az élő szervezetek bonyolultságának rejtélyére, és egyben a megoldást is megadja.

J. R. R. Tolkien - Az ​elveszett mesék könyve I-II.
Középfölde ​és Valinor átfogó koncepciójának első formája Az elveszett mesék könyve. Az ősi mítoszok képzeletvilágába ágyazott mesefüzér kerettörténetében Eriol, a tengerész, nyugatnak tartó hosszú hajózás után elvetődik Tol Eresseára, ahol a tündérek lakoznak. Eriol letelepszik náluk, és az ő szájukból ismeri meg már-már feledésbe merült történeteiket valákról, tündékről, orkokról, törpökről, emberekről, a világ keletkezéséről, Valinor tündökléséről és homályba borultáról.

Bárdos Lajos - Modális ​harmóniák
Teljességre ​és végleges érvényre a munka nem tart, mert tarthat számot. A témakör olyan gazdag és annyira feltáratlan, hogy egy ilyen első nekikészülés nem lehet több, mint kísérlet, anyaggyűjtés és előkészítő munka az utódok - bízzunk benne: a fiatal magyar zenetudósok - számára. Ha mégis lesz valamilyen haszna, azért köszönetet kell mondanom egykori tanáromnak, Kodály Zoltánnak, amiért annak idején a vokális területtel és a zeneelmélettel való foglalkozásra biztatott.

Mircea Eliade - A ​samanizmus
Sámánok ​- különféle neveken, de hasonló jellemzőkkel és szerepben - a világ szinte minden archaikus kultúrájában léteztek, és léteznek sokfelé ma is. Mircea Eliade az első, aki ezt az igen összetett jelenséget egységes egészként kezelte és illesztette az általános vallástörténet keretei közé. Eliade bemutatja a sámánná válás lépcsőfokait, a különféle beavatási technikákat, a szibériai, az indoeurópai, az észak- és dél-amerikai, az indonéz, az óceániai samanizmust, a sámánszimbolikát, valamint a kapcsolódó mítoszokat és rítusokat. A magyar olvasó gyakran találkozhat ismerős motívumokkal, hiszen a mi sámánunk, a táltos alakja és szimbolikája sokáig elevenen élt a néphagyományban. A kötetet Hoppál Mihály utószava zárja, összefoglalva az 1968-as, bővített francia kiadás megjelenése óta eltelt időszak kutatási eredményeit.

Mihail Mihajlovics Bahtyin - A ​beszéd és a valóság
A ​világhírű szovjet irodalomtörténész-esztéta, Mihail Mihajlovics Bahtyin neve nem ismeretlen a magyar olvasó előtt. Legutóbb Rabelais-monográfiája aratott jelentős sikert. Kötetünk annyiban tér el, az eddig hozzáférhető írásaitól, hogy nem annyira konkrét esztétikai-irodalmi elemzéseket tartalmaz, hanem főként azokat az írásait gyűjtöttük össze, amelyekben az elemzések filozófiai-társadalomelméleti háttere, Bahtyin sajátos beszédelmélete bontakozik ki. A beszéd és a megnyilatkozás az a két alapkategória, amelyek segítségével kidolgozza sajátos "dialogikus" művészet- és társadalomértelmezését. A kötet érdekességét fokozza, hogy helyet kapott benne több, Bahtyin hagyatékából előkerült s a Szovjetunióban is csak az utóbbi években napvilágot látott munka, továbbá azok a fontos írások is (a freudizmusról, marxizmusról és nyelvfilozófia viszonyáról), melyeknek szerzősége igen sokáig vitatott volt.

Gottlob Frege - Logikai ​vizsgálódások
Kant ​- teljes joggal - úgy vélekedett, hogy a logika tudománya egy lépéssel sem haladt előre Arisztotelész óta az ő koráig. (A logikatörténészek persze árnyaltabban látják ezt a kérdést.) A 19/20. század fordulóján azonban hatalmas lépés történt előre a modern logika irányába. Ennek a fordulatnak - Arisztotelész ót valószínűleg a legnagyobbnak - volt egyik atyamestere, mindmáig (sőt a mához közeledve egyre inkább) becsült kezdeményezője Gottlob Frege. Kezdeményező mivolta főként két vonatkozásban karakterisztikus: egyrészt az elsők között volt, ki az addig szokásos "szöveges" logikát áttette a szimbólumok, a matematikaihoz hasonló jelek szférájába, ezzel korántsem csupán formális fordulatot hozva, hisz e jelek révén nemcsak a hagyományos ("klasszikus") logika teljes problématartománya volt kifejezhető, de - épp a műveletek megsokszorosított, illetve sokszorosodott jellege miatt - teljesen új terrénumok is nyíltak a logikában, lényegében kialakult a mai (régebben logisztikának is, szimbolikus vagy matematikai logikának is nevezett), modern logika (amelynek semmi köze a csak nevében logikai diszciplínákhoz, a kanti transzcendentális vagy a hegeli dialektikus logikához). A másik fordulatot hozó tette Fregének ebben a vonatkozásban az volt, hogy a logikai alapfogalmakat, alapkategóriákat is minuciózus vizsgálat tárgyává tette, előlegezve a modern analitikus filozófia számos eredményét a fogalom, tárgy, jelentés, jelölet stb. kapcsán. A most megjelent kötet Frege legfontosabb, mindmáig alapvető logikai tárgyú írásait tartalmazza (a nemrég újra megjelent Az aritmetika alapjai, 200001011 kivételével korábbi válogatás, a Logika, szemantika, matematika, 801282 teljes anyagát és még újabb darabokat is). A könyv természetesen igen nehéz olvasmány, bár a szerkesztők az olvasását azzal is megkönnyítették, hogy Frege jelöléseit áttették a ma szokásos szimbólumok "nyelvére". - Kizárólag a logikában iskolázott olvasóknak ajánlható, számukra viszont "kötelező" olvasmány.

Bereczkei Tamás - Evolúciós ​pszichológia
A ​mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.

Betty Edwards - Jobb ​agyféltekés rajzolás
Amikor ​elmélyülünk egy alkotási folyamatban, lelkünk megkönnyebbül, kiszabadul a mindennapi gondok szövevényes hálójából. A rajzolás, az alkotás – mindegy, művészi-e vagy sem – az emberi lélek egyik legősibb kifejezési módja. A tizenhárom nyelvre lefordított Jobb agyféltekés rajzolás c. könyv a maga 2,5 millió eladott példányával a világ legszélesebb körben alkalmazott rajztankönyve. Nem pusztán rajztechnikákat, hanem egy új látásmódot tanít, melynek áldásos hatását életünk más területein is tapasztalhatjuk. Segít abban, hogy elszakadjuk korábbi megrögzött sémáinktól, és új megoldások felé tekintsünk. A könyvben szereplő gyakorlatok összetett hatása azt a célt szolgálja, hogy növelje az önbizalmat a döntéshozatalok és a problémamegoldások során.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.

Michel Foucault - A ​szavak és a dolgok
Foucault-nak ​számos műve megjelent magyarul, ám ezek kivétel nélkül a kései, nemcsak érett, de az elmélettől egyre inkább a konkrétumok (igazságszolgáltatás, kórház, börtön, szexualitás stb.) felé forduló - alapelveit, vezérlő szempontjait immár olvasónál feltételező - szerzőt mutatják. Ez a mű feltehetőleg a szerző legfontosabb, nevét igen hosszú időre fenntartó alkotása. Ebben az alapelveket mutatja be, méghozzá abban a stádiumban, amikor Foucault maga is "rájött" arra, hogy mi az "uralom", mi a tudás "igazi" szerkezete, mi indokolja, sőt generálja a "gyanakvást", mi az emberi szituáció alapvető struktúrája; mi a tudás "archeológiája" stb. Bevezető és alapozó tehát ez a fiatalkori munka az egész Foucault-i életműhöz, és rajta keresztül a strukturalizmus, neostrukturalizmus és posztmodern egész összetett kérdésköréhez. Maga a mű - külső formáját tekintve - tulajdonképpen filozófia-, illetve eszmetörténeti vizsgálódás, annak kutatása és bemutatása, hogy miképp és mit kutatott és kutat a társadalomtudomány, a filozófia és az emberrel foglalkozó számos tudományos diszciplína. Lényegét, mélystruktúráját tekintve pedig olyan ismeretelméletről van szó, amely egyben antropológia és történetbölcselet is, olyasféle fordulat az ember és megismerése tárgykörében, mint Freudé a pszichológiában, vagy Nietzschéé az etikában. A mű több bravúros egyedi filozófiai és művészeti, történeti és közgazdasági elemzést tartalmaz, lényegét azonban nem ezek a sokszor idézett és bámult csúcsteljesítmények adják, hanem ember "eltűnéséről", mármint a tudományok felé irányuló reflektorfényéből való eltűnéséről, az eldologiasodás (éppen nem hegeli-marxi) koncepciójáról szóló alapeszmék, amelyek Foucault helyét a gyanú filozófiájának legnagyobbjai közt jelölik ki, és akinek hatása nemcsak a posztmodern vezető filozófusainak (Derrida, Rorty stb.) eszméin mérhető fel, de a filozófia, társadalomtudományi közgondolkodás ún. "normál" szerkezetén is. Alapmű, minden igazi - filozófiai, társadalomtudományi - műveltségre törő olvasó kötelező olvasmánya.

Immanuel Kant - A ​tiszta ész kritikája
Semmi ​kétség, minden megismerésünk a tapasztalattal kezdődik; hisz mi más késztetné munkára megismerőképességünket, ha nem az érzékeinkre ható tárgyak, melyek részint maguk váltanak ki képzeteket, részint értelmi tevékenységünket hozzák mozgásba, hogy e képzeteket egybevesse, összekapcsolja vagy szétválassza, és így az érzéki benyomások nyersanyagát feldolgozva létrehozza a tárgyakra vonatkozó ismereteket melyeket tapasztalatnak nevezünk. Így tehát az időben semmilyen tudásunk nem előzi meg a tapasztalatot, és minden ez utóbbival kezdődik. Ám jóllehet minden tudásunk a tapasztalattal veszi kezdetét, ebből még nem következik, hogy minden tudás a tapasztalatból ered. Mert nagyon is lehetséges, hogy maga a tapasztalati megismerés összetett valami legyen, hogy részint abból álljon, amit benyomások útján nyerünk, részint pedig abból, amit a tulajdon megismerőképességünk önmagából tesz hozzá (az érzéki benyomásokból csupán a késztetést merítve); csakhogy e kiegészítést nem különböztetjük meg azon alapanyagtól, amíg hosszas gyakorlat föl nem hívja rá a figyelmünket, és képessé nem tesz az elkülönítésére.

Henry Chadwick - A ​korai egyház
A ​kötet a jeruzsálemi ősgyülekezetből megszülető és az 5. század közepén már nemcsak nyelvében, hanem teológiájában és hagyományában is két ágra: a nyugati és a keleti egyházakra szétváló kereszténység történetének fő vonalait mutatja be. A kiváló angol egyháztörténész arra a kérdésre keresi a választ, hogy Jézus követőinek kicsiny közössége hogyan vált az apostoli misszió, az üldöztetések, történelmi fordulatok, a teológiai és egyházszervezeti viták közepette világegyházzá, s mindeközben hogyan jöttek létre a későbbi évszázadokat meghatározó intézményei, a teológiai gondolkodást megalapozó dogmatikai döntései, a mindennapi életet átható sajátos hagyományai. Chadwick feltárja az egyház sokrétű és korántsem ellentmondásmentes kapcsolatát a zsidósággal, a hellén civilizációval, a római állammal és a pogánysággal.