A ​másik királynő

Philippa Gregory - A ​Boleyn örökség
Jane ​Seymour halála után VIII. Henrik ismét házasodni készül. A kiszemelt ara a protestáns Klevei Anna hercegnő, mert a klevei hercegség hasznos szövetségese lehet Angliának a német-római császárral folytatott területi vitában. Anna kedves, őszinte fiatal nő, aki igyekszik beilleszkedni az udvar nyüzsgő életébe, ahol mindenki árgus szemmel figyeli. Az elhízott, kiszámíthatatlan, férfierejét vesztett zsarnok király azonban hamar kiábrándul belőle, és nem sokkal a házasság után már szemet is vet Anna egyik udvarhölgyére, Katherine Howardra. Így a gyönyörű, hamvas lányt, aki nem fukarkodik a hízelkedéssel és a kacér pillantásokkal, hamarosan Katalin királynéként rajongják körül az udvaroncok. Lady Jane Boleyn rangidős udvarhölgyként már a korábbi két királynét is szolgálta, s mindenről tud, ami az udvarban történik. A lelkét óriási teher nyomja: az ő közreműködésével ítélték halálra sógornőjét, Boleyn Annát, és a tulajdon férjét, George Boleynt. Most ismét hasonló szerepet szánnak neki, Henrik ugyanis Howard Katalintól is szabadulni akar. A három nő így rettegve várja, milyen sors vár rájuk – kegyelem vagy a hóhér bárdja…

Philippa Gregory - A ​másik Boleyn lány
A ​romantikus történelmi szerelmes regényeiről ismert szerző első magyar nyelven megjelenő regénye VIII. Henrik udvarába kalauzolja el az olvasókat. A fiatal király erőtől, tettvágytól duzzadó férfi, ám asszonya, Aragóniai Katalin nem tud életképes fiúnak életet adni. Henrik türelmetlenül áhítja a fiú örököst, s mivel Katalin nem képes eme vágyát beteljesíteni, figyelme a fiatal udvarhölgyek felé fordul. A helyzetet kihasználva, a Boleyn család mindent elkövet, hogy Henrik szeme a már férjezett Maryn (a kevéssé ismert másik Boleyn lányon, Anna húgán) akadjon meg. Mary végül is szerelmes lesz Henrikbe, az erős, hatalmas férfit látja Anglia legnagyobb emberében, a királyban. S bár vígan lovagolnak, vadásznak, táncolnak s szeretkeznek, Mary úgy érzi, becsapta és ő maga is megalázta szeretett királynéját, Katalint. Ez a lelkiismeret-furdalás aztán örökre ott marad szívében. Időközben az addig a francia udvarban nevelkedő Anna is hazatér. Mindenben segíti testvérét, de már nem testvéri szeretetből, hanem abból a meggyőződésből, hogy a családnak segít a legtöbbet, ha Henrik ágyasát istápolja. Mary először egy leány- majd egy fiúgyermekkel ajándékozza meg a királyt. Henrik boldog: lám, tud ő fiút nemzeni, hiszen nem rajta múlik. Mary azonban fáradt, kimerült, már nem is kívánja a királyt mint férfit: Henrik teste már nem fiatalosan ruganyos, és szeretőjére telepedve meglehetősen súlyos. Mary szeretőből anyává lett, valóságos anyatigrissé, akinek mindennél és mindenkinél fontosabb két királyi porontya. Elérkezett hát Anna ideje. Hihetetlen ambícióval és önbizalommal tör előre, célja nem kisebb, mint a király soron következő szeretőjévé, s majdan királynővé válni. Maryvel szembeszegülve harcol a király kegyeiért. És mint ahogy arról már történelemórán is értesültünk, a Boleyn és Howard családok leánykája valóban királyné lesz. Izgalmas, sok feszültséggel és félelemmel teli a történetben ez az időszak, a történetet sok-sok mellékszál teszi még érdekesebbé és színesebbé. A számos nyelven megjelent és nagy sikert aratott regényből előbb a BBC készített rendkívül népszerű televíziós sorozatot, majd Hollywood is lecsapott rá: neves sztárokkal készül a mozifilm, melyet idén karácsony előtt mutatnak be.

Philippa Gregory - A ​vörös királyné
Az ​1400-as évek második felében járunk, angol földön javában zajlik a rózsák háborúja. A trónért két család verseng: a Yorkok és a Lancasterek, vagyis - jelképeik alapján - a fehér és a vörös rózsa. Margaret Beaufort, a Lancaster-ház örököse nőként nem is álmodhat arról, hogy felkent uralkodó legyen belőle, ám nem is magának akarja megszerezni a trónt, hanem fiának, Henrynek. A Yorkok már készen állnak arra, hogy kihasználják a király betegségéből adódó bizonytalan helyzetet, csakhogy az uralkodó felesége, Anjou Margit keményen ellenáll. S ezzel megkezdődik a rózsák háborújának újabb fejezete, amelyben idővel Margaretnek is jelentős szerep jut. Nem is csoda, hiszen akár egyetlen igaz szerelmét is hajlandó kockára tenni, hogy isteninek hitt küldetését beteljesítse, és Henryt királlyá koronáztassa. _A másik Boleyn lány_ szerzőjének, a romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert Philippa Gregorynak újabb lenyűgözően izgalmas, életteli kötete azt a szerelmekkel, halálos szenvedélyekkel és szövevényes udvari intrikákkal teli korszakot mutatja be, mely végül a Tudor-dinasztia felemelkedésével zárult.

Philippa Gregory - Az ​állhatatos hercegnő
Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el. Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát... Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Philippa Gregory - A ​királynő bolondja
A ​Tudor-udvarba érkezik Hannah, az inkvizíció elől menekülő zsidó lány: kémkedni küldték Mária hercegnő, Edward király trónjának elfeledett örököse után. Hannah-nak meg kell találnia a biztonságos utat olyan időkben, amikor a lélekbelátás képessége egyenlő a boszorkánysággal, s amikor a más vallás és az igaz szerelem a halált jelentheti. A másik Boleyn-lány és A Boleyn-örökség nagy közönségsikere után újabb Philippa Gregory-regény is elbűvölheti az olvasót.

Philippa Gregory - A ​szűz királynő szeretője
A ​másik Boleyn lány, A Boleyn örökség és A királynő bolondja szenvedélyes történetei után Philippa Gregory tovább lép a történelmi időben. 1558 őszén Angliaszerte harangok hirdetik, hogy Erzsébet királynő lett. Csak egyetlen asszony hallgatja e hírt rémülettel: Amy Dudley tudja, hogy férje, Sir Robert Erzsébet trónra lépésével visszatér a ragyogó Tudor-udvarba, a harangok diadalittas zúgása a férfit ismét a hatalomba – és egy érzéki, fiatal királynő mellé – hívja. Dudley a lehetetlent tervezi: félreállítani szerető hitvesét, hogy Erzsébetet feleségül vehesse.

Philippa Gregory - A ​folyók asszonya
Egy ​szenvedéllyel és legendákkal átszőtt történet Bedford hercegnéjéről, aki még az árulástól sem riad vissza, hogy a Rózsák háborújában megnyerje a saját csatáját. Miután Bedford hercege, Franciaország angol régense, John Lancaster feleségül veszi Jacquettát, bevezeti őt a tudomány és az alkímia rejtelmes világába. A népes udvarban az ifjú asszonynak csupán egyetlen barátja akad: a herceg pajzshordozója, Richard Woodville, aki akkor is támasza lesz, mikor a hercegné váratlanul megözvegyül. Egymásba szeretnek, majd titokban összeházasodnak és VI. Henrik király udvarába költöznek, ahol az új királyné bizalmas barátnőjévé fogadja Jacquettát. Woodville-ék hamarosan a Lancaster-udvar életének központi szereplőivé válnak, bár Jacquetta közben érzi: Anglia népe elégedetlen, és riválisaik, a Yorkok egyre komolyabb fenyegetést jelentenek a királyi család számára. Miközben az asszony elszántan harcol a király és a királyné oldalán, ráébred, hogy lányára, Elizabethre ragyogó jövő várhat: egy váratlan fordulat kövekeztében lehetősége nyílik megszerezni számára Anglia trónját és York fehér rózsáját...

Steven Saylor - Róma
Steven ​Saylor a Róma első ezer évét bemutató regényében a történelmet, a legendát és az új régészeti felfedezéseket egy lebilincselő történetté szövi össze, amely a két szerencsétlen sorsú ikerrel, Romulusszal és Remusszal kezdődik, és akkor ér véget, amikor Róma már a világ leghatalmasabb birodalmának fővárosa.

Philippa Gregory - Michael Jones - David Baldwin - Asszonyok ​a rózsák háborújában
Három ​asszony rendkívüli, igaz története, akikről a történelem mindeddig jórészt megfeledkezett. Érdekfeszítő háttérolvasmány _A fehér királyné_ és a többi historikus regényremek szerzőjének, Philippa Gregorynak s két szerzőtársának a tollából. Talán csak rokonok képesek egymás ellen oly elszánt, kegyetlen és folyamatos árulásokkal, pálfordulásokkal zajló harcot vívni, mint amilyet a Lancesterek és a Yorkok vívtak az angol trónért a 15. században. „Kuzinok háborújának” nevezték a kortársak, mi Rózsák háborújaként ismerjük, mivel York fehér rózsát használt jelképeként, Lancaster szimbólumai között pedig időnként egy vörös rózsa jelent meg. A három főszereplő: _Luxemburgi Jacquetta_, a királyi hercegnő, aki rangján alul, szerelemből házasodott, egy királyné anyja lett; _Elisabeth Woodville_, aki özvegyen nevelte gyermekeit, amikor feleségül ment az ifjú IV. Edward királyhoz; _Margaret Beaufort_, aki felségárulást követett el Anglia egy felszentelt királyával szemben, majd az ő fia, VII. Henrik került trónra, első Tudor-uralkodóként. Bevezetőjében Philippa Gregory így beszél róluk: „Ők az én hősnőim, az ősanyáim. Az Ecclesiasticus 44.1 szavaival: „Nagyhírű asszonyok dicséretét zengem, az anyáinkét, egymás után szépen…” Ha egy nő érdeklődik a saját, identitáshoz és hatalomhoz vezető küzdelme iránt, akkor érdekelni fogják más nők is. A könyvben megjelenő asszonyok élete megmutatja számomra, hogy mit tehet egy nő, még formális hatalom, oktatás vagy jogok nélkül is, egy férfiak által uralt világban. Ezek az asszonyok a női lélek erejének ihlető példái.”

Steven Saylor - Birodalom
Steven ​Saylor az új regényével óriási feladatot tűzött ki maga elé: túlszárnyalni a kirobbanó sikert aratott Rómát. A szerző maradéktalanul teljesítette a célt, és olyat alkotott, amely minden olvasónak egyszeri és feledhetetlen élményt fog nyújtani. A Birodalomban öt generáción keresztül követhetjük az arisztokrata Pinarius család sorsát, Augustus uralkodásától a Római Birodalom fénykoráig. A família tagjai tanúi lesznek Tiberius fondorlatainak, Caligula őrületének, Nero hanyatlásának, valamint annak, amint Domitianus gyilkos üldözési mániája előkészíti a terepet a Traianus- és Hadrianus-féle aranykor számára. Átélhetjük a Kr. u. 64-es év nagy tűzvészét, Nero keresztényüldözését és a Colosseum megnyitását kísérő döbbenetes bemutatókat.

Elizabeth Gaskell - Észak ​és Dél
Margaret ​Hale, egy idilli dél-angol városból, Helstonból a textiliparáról híres, északi Miltonba költözik szüleivel. A családi döntés oka az, hogy lelkész apja meginog az egyházban, és lelkiismereti okokból feladja hivatását. Margaret szenvedélyes és szókimondó ifjú hölgy, és mivel nehezen viseli anyja megromlott egészségi állapotát és a költözést, szigorú kritikával illeti új környezetét. A munkássztrájk kirobbanásának idején ismeri meg apja egyik tanítványát, a helyi textilgyár tulajdonosát, a tehetős és felettébb sármos John Thorntont. Margaret mélyen együttérez a nehéz sorsú munkásokkal, ám éppen emiatt képtelen objektívan megítélni a kialakult helyzetet. Hamar rá kell ébrednie, hogy Thornton céltudatossága, őszintesége és szenvedélye a sajátjához fogható. Margaret önnön érzelmeinek csapdájába kerül...

Robert Merle - Libben ​a szoknya
A ​XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő, nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam hetedik kötetében, amelyben immár Siorac márki fia játssza a főszerepet, egyre csak libben, röpül a szoknya. Nem csoda, hiszen az ifjú Sioracról elmondhatjuk, hogy nem esett messze alma a fájától, éppoly szenvedélyes és gáláns, kalandvágyó és bátor, eszes és nemes lelkű mint édesapja. A kor pedig IV. Henrik uralkodásának utolsó három esztendeje, az 1607-től 1610-ig terjedő időszak is mintha a léhaságnak kedvezne. Egymást érik a lakomák, táncjátékok, lépten-nyomon szerelmi kalandokat hajszoló donjuanokkal, ledér főrangú hölgyekkel, felszarvazott, mégis elnéző férjekkel találkozik az ember a bálok forgatagában. De a csillogó felszín kegyetlen, véres valóságot takar: cselszövések, összeesküvések közepette a király két fronton harcol. Az országon belül a fanatikusokkal küzd, akik tűzzel-vassal pusztítják a protestánsokat, az országon kívül a Habsburgok egyeduralmi törekvéseivel kell szembeszegülnie.

Robert Merle - Íme, ​a király!
A ​két évvel a véres Szent Bertalan-éj után trónra lépő új francia király, III. Henrik a katolikusok és hugenották összebékítésén fáradozik. A korszak eseményeinek krónikása, a házassága után Párizsba költöző Pierre de Siorac hamarosan a királyi udvar fontos személyiségévé válik, mivel azon túl, hogy az uralkodó orvosaként tanúja, olykor pedig cselekvő részese lesz az udvarbeli intrikáknak, titkos küldetéseket, fontos diplomáciai megbízásokat is teljesítenie kell - melyek során gyakran veszedelmes szerelmi cselszövényekbe is keveredik. Angliai küldetésekor találkozik Erzsébet királynővel, akit ekkoriban a pápasággal és a spanyolokkal szövetkező katolikus liga orgyilkosokkal próbál megöletni. A liga vezetője, a hataloméhes Guise herceg végül még Párizst is fellázítja, és a király ellen fordítja - kész akár fegyveres erővel megakadályozni a kijelölt utód, a hugenotta Navarrai Henrik trónra kerülését...

Mary Hooper - Édességek ​kicsiny boltja
Az ​utcákon tyúkok, malacok, kutyák, macskák szaladgálnak, árusok kínálják portékáikat, trágyadombok, eldobált hulladék, sikátorok, nyüzsgő sokaság, hintók, díszes ruhákat viselő hölgyek és urak, sár, temetést játszó gyerekek, gazemberek karóra tűzött fejei, ezt látja Hannah, aki nővéréhez érkezik a fővárosba, 1665 nyarán. Nővérének, Sarahnak kis édességboltja van, ahol elkél a segítség, azonban mire Hannah odaér, felüti fejét a rettegett betegség. Mary Hooper könyvének feszültségét ez a kettősség adja: miközben a főszereplő kamaszlány szemével figyeljük a zsibongó várost, s átéljük Hannah fiatalságának minden izgatottságát, lelkesültségét, amit az új hely, egy másfajta életmód kínál számára, aközben ott settenkedik a félelmetes ragály, és lépésről lépésre közeledik feléjük. A testvérek eleinte bizakodók, remélik, hogy a pestis távol marad az ő körzetüktől. Lefoglalja őket az édességek készítése, árusítása, apró kis gondjaik, Hannaht pedig a város fölfedezése és egy bontakozó szerelem. Azonban egyre gyakrabban hallják a lélekharang zúgását, és egyre közelebb oson hozzájuk a halál, míg egy nap már az ő utcájukat is eléri. A vesztegzár alá vont városból elmenekülni csak a nagyon gazdagok számára leheteséges, csak ők képesek megvenni a távozásukhoz szükséges méregdrága egészséglevelet. A történet végén Hannah és Sarah már-már krimibe illő módon mégis kijut Londonból, és mi bízunk benne, hogy nem vitték magukkal a gyilkos kórt.

Philippa Gregory - A ​fehér hercegnő
A ​Tudorok anyjának döntenie kell, melyik oldalra álljon. Választania kell a vörös és a fehér rózsa között. A rokonok háborúja-sorozat legújabb kötete a fehér királyné lányáról, Elizabeth yorki hercegnőről szól. Amikor Tudor Henrik felemeli az angol koronát a bosworthi csatatér sarából, már tudja, hogy feleségül kell vennie az ellenséges York-ház hercegnőjét, Elizabethet, hogy ily módon egyesítsék a csaknem húsz éve folyó háború által megosztott országot. Csakhogy a menyasszony még mindig Henrik meggyilkolt ellenségébe, III. Richardba szerelmes, az anyja pedig - akárcsak fél Anglia - az eltűnt York-örökösről ábrándozik, akit annak idején biztos helyre menekített a fehér királyné. Az új király átvette ugyan a hatalmat, de a nép szívéhez nem tud közel férkőzni. Titkon sokan azon mesterkednek, hogy előkészítsék a York-ház diadalmas visszatérését. Henrik attól retteg a leginkább, hogy valahol egy herceg rejtőzködik, aki előbb-utóbb ellene tör, és magának követeli a trónt. Amikor pedig csakugyan előkerül egy ifjú, aki serege élén a király ellen támad, Elizabethnek választania kell, férje mellé áll-e, akit lassanként már kezdett megszeretni, vagy a fiú mellé, aki azt állítja magáról, hogy ő Elizabeth hőn szeretett, eltűnt öccse, York rózsája, aki végre hazatért. ,,Bárcsak az iskolai történelemkönyvek is ilyen érzékletesek volnának!" - Entertainment Weekly ,,Gregoryban sosem kell csalódnunk." - New York Post ,,A királyi udvarban játszódó történelmi regények királynője." - USA Today

Robert Merle - A ​gyermekkirály
IV. ​Henrik meggyilkolása megrázza az egész országot, gyilkosa kivégzésére szinte egész Párizs kíváncsi. A király halálával Medici Mária (Henrik felesége) lesz az uralkodó, mint régens, akinek első dolga a király által létrehozott kormányzótanács (benne királyi hercegek, főrendek, marsallok) mellett egy titkos tanács létrehozása. Ennek tagjai név szerint: Dolé főügyész (aki a kormányzó királyné ügyvédje), Cotton atya (a jezsuita szerzetes), a pápai nuncius, a spanyol nagykövet, Leonora Galigai (a királyné dajkájának lánya), és Concino Concini (Leonora férje, olasz nemes, akit otthon felhúznának az első fára a viselt dolgai miatt). Ez az állapot persze minden igaz franciát feldühít, nincsenek ezzel másként Siorac-ék sem. Egy ebédnél, amire l’Estoile (Siorac márki barátja) is hivatalos kiderül, hogy még ez a tanács sem az igazi, mivel a királyné minden ülés után tanácskozik Doléval, Leonorával és Concinival, és az ő véleményükhöz igazodva gyakran megváltoztatja a tanács döntését, de a háromból csak Leonora számít, mert ő az igazi kegyenc, akinek korlátlan hatalma van az ostoba királyné felett. Mindezeknek köszönhetően az anyakirályné és Lajos között a viszony nem túl jó, mondhatni utálják egymást, mivel a királyné félti korlátlan hatalmát. Ráadásul a királyné elég népszerűtlen saját alattvalói szemében, ezért Lajos népszerűsége mögé szeretne bújni, miközben nem győzi hangoztatni, hogy Lajos alkalmatlan az uralkodásra. Lajost 9 évesen megkoronázzák Reimsben, ahová Siorac márkit, Siorac lovagot, és La Surie-t is meghívják. A koronázás után Guise hercegné magához hivatja „keresztfiát” Siorac lovagot, és elmondja neki, hogy Saint-Régis márki vissza szeretne vonulni, és mivel rokonságban áll a Guise házzal így nekik szeretné eladni hivatalát (ami nem más, mint a „király belső szolgálatára kirendelt első nemes”) potom 100.000 frankért. Visszatérve Párizsba megkötik az üzletet Saint-Régis márkival, így Siorac beköltözik a hivatallal járó louvrei lakosztályába, amit a Guise hercegnőtől kapott bútorokkal rendez be. Amikor bemutatják XIII. Lajosnak, az meglehetősen hűvösen fogadja, de Héroard doktortól megtudja, ez csak álca, mivel a király környezetében besúgók vannak, és rögtön eltávolítják a közeléből azt, akit kedvel. A következő évek a hatalom megszerzéséről (a trónörökös), illetve annak megtartásáról (az anyakirályné) szólnak, s talán mondanom sem kell, az ifjú Siorac is ott van minden fontosabb eseménynél - mint a leendő uralkodó tántoríthatatlan híve.

Ransom Riggs - Vándorsólyom ​kisasszony különleges gyermekei
"Fordulatos, ​megindító, sajátos hangulatú regény. Izgalmasan társítja a furcsa régi fényképeket a felejthetetlen történettel." John Green, a _New York Times_ újságírója, több sikerkönyv szerzője Egy rejtélyes sziget Egy elhagyott árvaház Egy különös fényképekből álló gyűjtemény Ez vár felfedezésre a _Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei_ című felejthetetlen regényben, amely a fantázia és a fotográfia elegyéből kever izgalmas olvasmányt. Történetünk kezdetén rettenetes családi tragédia indítja útnak a tizenhat esztendős Jacobot egy távoli, Wales partjai közelében lévő szigetre, ahol felfedezi Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekek számára alapított otthonának omladozó romjait. Ahogy Jacob végigjárja az elhagyott hálótermeket és folyosókat, rájön, hogy Vándorsólyom kisasszony gondozottjai nem csak különlegesek voltak, de talán veszélyesek is. Lehet, hogy nem véletlenül száműzték őket egy kietlen szigetre. És valamiképpen – lett légyen ez bármilyen valószínűtlen – talán még mindig élnek. Ez a nyugtalanító, réges-régi fényképekkel illusztrált regény élvezetes olvasmány felnőtteknek, tiniknek és bárkinek, aki élvezi a hátborzongató kalandokat.

Robin Maxwell - Boleyn ​Anna titkos naplója
Nem ​sokkal azután, hogy Erzsébet trónra lép, megjelenik nála egy titokzatos öregasszony, aki Boleyn Anna bizalmasa volt a tragikus sorsú királynő utolsó napjaiban. Egy bőrbe kötött könyvecskét ad át Erzsébetnek: Boleyn Anna titkos naplóját. Erzsébet királynő a napló lapjain ismerkedik meg édesanyjával, akitől kisded korában elszakították. Az amerikai írónő nagyszerű korrajzot nyújt Anglia legizgalmasabb korszakairól: VIII. Henrik és lánya, I. Erzsébet uralkodásáról. A magával ragadó történelmi regény témája örök: a szerelem és hatalom.

Frances Mayes - Napsütötte ​Toszkána
A ​könyv egyaránt nevezhető útleírásnak, szakácskönyvnek vagy társadalomrajznak, de leginkább regény. Frances Mayes naplószerűen beszéli el, hogy élete új párjával miként teremtettek igazi otthont a toszkánai Cortona melletti régi házban, és leltek második hazára Olaszországban. Az írónő egyszerre tudja rabul ejteni az olvasó gondolatait és érzékszerveit. A sültmalacárus, a zöldséges, a házvétel körüli hercehurca, a toszkán konyha megannyi fortélya, a pohárban megcsillanó bor ugyanolyan fontosságot kap, mint a történelmi, művészettörténeti, irodalmi kitekintés. Megjelenését követően a könyv több mint két évig folyamatosan szerepelt az amerikai bestsellerlistákon.

C. J. Sansom - Az ​uralkodó
1541 ​ősz. Mérföldnyi hosszú menet halad York felé. VIII. Henrik király egy, a trónja megdöntésére irányuló összeesküvés leleplezése után pompázatos körutat szervez északra, hogy lenyűgözze lázadó alattvalóit. Ezer katona, a nemesség krémje és ötödik felesége kíséretében a király fogadja a yorki előkelőségek látványos behódolását. Cranmer érsek megbízásából Matthew Shardlake is Yorkba utazik. A jogi munka mellett Shardlake vonakodva, de elvállalja egy fontos, de veszélyes összeesküvő Londonba szállítását. Egy yorki üveges mester halála után azonban egyre átláthatatlanabb rejtélyekbe keveredik, amelyek nem csak a yorki vár foglyával, de magával a királyi családdal is összefüggnek. Amikor a hatalmas menet megérkezik a városba, Shardlake titkos dokumentumokba botlik, amelyek napvilágra kerülése megrendítheti a Tudor trónt …