Szociális ​jog I.

Szilágyi Péter - Jogi ​alaptan
Szilágyi ​Péter Jogi alaptan című munkája elsősorban a kezdő joghallgatók számára íródott tankönyv, de azok is haszonnal forgathatják, akik a napi hírekben is előforduló jogi fogalmak pontos jelentésére kíváncsiak. A mű más hasonló tárgyú tankönyvektől abban különbözik, hogy nem korlátozódik a tételes jog tanulmányozásának előfeltételét képező olyan jogi alapfogalmak rövid magyarázatára, mint a jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrás, jogszabály, jogi norma, jogtétel, jogviszony vagy alanyi jog, hanem emellett részletesen tárgyalja a jog- és állambölcseletnek azokat a kérdéseit is, amelyek megértéséhez nincs szükség előzetes tételes jogi tanulmányokra. Így többek között behatóan foglalkozik az állam- és jogtudományok tudományelméleti és módszertani kérdéseivel, az állam és a modern állam kialakulásának folyamatával és következményeivel, az állam sajátosságaival, funkcióival, szuverenitásával, az állami szervek típusaival, a normativitás mibenlétével és a jog fogalmával. Az ELTE jogi karának nívódíját 2002-ben elnyert mű átdolgozott és bővített kiadása az európai közösségi jog sajátosságait és alapvető fogalmait is tárgyalja, emellett kitér néhány, a közelmúltban nagyobb figyelmet kiváltó kérdésre is, így elemzi a visszaható hatály tilalmának és a szerzett jogok védelmének a különbségét is.

Nagy Ferenc - A ​magyar büntetőjog általános része
A ​mű bemutatja a büntetőjog alapvető fogalmait, a hatályos büntetőjogi rendelkezések elméleti hátterét, a vonatkozó Btk. rendelkezések és a kapcsolódó joggyakorlat magyarázatát, valamint az európai tendenciák mellett az uniós jogfejlődés eredményeit.

Pokol Béla - Jogi ​alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vékás Lajos - Magyar ​polgári jog - Öröklési jog
"Az ​emberi társadalom történetében a törzsi-nemzetségi rend felbomlásával párhuzamosan jött létre és fokozatosan vált uralkodóvá a termelési eszközök és fogyasztási javak egyéni elsajátítása, a magántulajdon. Minél inkább előrehaladt ez a társadalmi folyamat, annál inkább válaszra várt a magántulajdon halál esetére történő jogutódlásának kérdése, vagyis jogi elismerésre várt az egyéni öröklés, tehát az öröklési jog igénye. Az egyszerű árutermelés legfejlettebb jogrendszere, a római magánjog alakulása igen jól példázza ezt a társadalmi összefüggést: a gyorsan tért hódító és erősödő magántulajdoni berendezkedés életre hívta az öröklést és az öröklési jogot. A magántulajdoni rend és az öröklés összefüggését a történelmi-társadalmi fejlődés későbbi időszakaiban is világosan nyomon követhetjük. A feudális tulajdon kötöttségei korlátozzák a magántulajdont és egyben behatárolják a vagyon halál esetére történő átörökíthetőségét is. Más módon, de még nagyobb mértékben korlátozott a magántulajdon szerepe a szocialista tulajdoni rendszerben; s ezért szűk körre, az egyéni tulajdon körére szorul vissza az öröklés lehetősége is. A kapitalista tulajdoni berendezkedés a magántulajdon szentségére épül; ennek egyenes következménye az öröklés lehetőségének teljes körű jogi elismertsége."

Kengyel Miklós - Magyar ​polgári eljárásjog
A ​Magyar polgári eljárásjog egy kötetbe sűríti össze azokat az ismereteket, amelyeket egy joghallgatónak a polgári perről, a bírósági végrehajtásról és az alternatív vitakezelés különböző formáiról tudnia kell. A tankönyv a polgári eljárásjog alapfogalmainak, jogforrásainak, fejlődéstörténetének és alapvető elveinek a bemutatásával kezdődik. A bírósági szervezet áttekintését a polgári eljárás általános rendelkezéseinek, majd a polgári per szerkezetének, az első- és másodfokú eljárásnak, a perorvoslatoknak és a különleges pereknek a leírása követi. A kötet bemutatja a kisértékű perekre és a kiemelt jelentőségű ügyekre vonatkozó eljárási szabályokat is. A nemperes eljárások közül részletesen foglalkozik a fizetési meghagyással és a bírósági végrehajtással. Zárófejezetei a polgári eljárás alternatíváit, a közvetítést (mediációt) és a választottbíráskodást tekintik át. A nemperes eljárásokra vonatkozó terjedelmes jogszabályanyag kiiktatásával a polgári peres eljárás mélyebb és alaposabb megismerését szeretnénk előmozdítani. 1998 óta a tankönyv tizenegyedik kiadását veheti kézbe az olvasó. A legújabb kötet már azokat a változtatásokat is tartalmazza, amelyeket az Alaptörvénnyel együtt hatályba lépett sarkalatos törvények és más jogszabályok idéztek elő a polgári eljárásjog területén. Jó hír a joghallgatók számára, hogy a jogszabályanyag gyarapodása ellenére a tankönyv terjedelme nem változott.

Ismeretlen szerző - Emberi ​jogok
A ​kötet hazai és külföldi jogeseteket alapul véve, nemzetközi össze-hasonlító módszert alkalmazva mutatja be az alapvető jogok általános kérdéseit és az egyes alapjogok sajátosságait. Az első rész az emberi jogok igazolásával, csoportosításával, a jogok korlátozásának alapjaival foglalkozik, valamint bemutatja az emberi jogok védelmének nemzetközi intézményrendszerét és a magyarországi alapjogvédő fórumokat. Az egyes alapjogokat tárgyaló második rész egy-egy fejezete foglalkozik az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a hátrányos megkülönböztetés tilalmával, a véleménynyilvánítás szabadságával, a gyülekezési és az egyesülési joggal, a vallásszabadsággal, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő joggal, a politikai részvételt biztosító jogokkal, az eljárási jogokkal, a tulajdonjoggal, valamint a szociális jogokkal. A kötetet átfogó irodalomjegyzék és részletes eset-, név- és tárgymutató zárja.

Lenkovics Barnabás - Dologi ​jog
A ​polgári jog a jogrendszer talán "leghétköznapibb" ága, abban az értelemben, hogy a polgári jog által szabályozott társadalmi viszonyok olyan általánosan és olyan terrnészetességgel vannak jelen mindennapjainkban, hogy-e viszonyok "jogiasságát" gyakorta nem is észleljük. Ha valaki reggel munkájába indulva rmondjuk villamosra száll, aligha jut eszébe, hogy azzal, hogy a járműre felszállt, egy személyfuvarozási szerződést kötött. A mindennaposság mellett a polgári jogra az is jellernző, hogy a bennünket körülvevő társadalmi valóság hihetetlenül széles spektrumát fogják át szabályai és egészen szokatlanul nagy mozgásteret biztosítanak a benne szereplő alanyoknak: egy és ugyanazon polgári jog szabályozza pl. a tulajdonviszonyokat, a szerződések bonyolult világát, az öröklési jogot, a szellemi alkotások jogát stb. Más szavakkal ezt úgy szokás kifejezni, hogy a polgári jog által szabályozott életbeli tényállások lényegében felleltározhatatlanok, végtelen számúak és végtelen számú variációkkal vannak jelen valóságunkban. Ez a fajta sokféleség és sokszínűség jócskán megnehezíti az elmélet művelőinek dolgát abban, hogy a polgári jog fogalmát szabatosan meghatározzák. Kivétel nélkül megálló, egyszer és rnindenkorra szólóan igaz meghatározást adni valószínűleg nem is lehet, bár ezzel sokan megpróbálkoztak. A magunk részéről a leghelyesebb rmegoldásnak azt tartjuk, ha két, a számos definíciókísérlet közül legelterjedtebb és legelfogadottabb koncepciót ismertetjük anélkül, hogy köztük bárrnilyen szernpontból értékbeli hierarchiát állítanánk fel vagy rnás rmódon egymásra vonatkoztatnánk őket.

Patrick Daillier - Alain Pellet - Kovács Péter - Nguyen Quoc Dinh - Nemzetközi ​közjog
A ​tankönyv a francia nyelvterületen jelenleg használatos leghíresebb tankönyv magyar fordítása és egyben adaptációja. A nemzetközi közjog ismeretanyagát átfogóan mutatja be, különös hangsúlyt fektetve a nemzetközi bírósági joggyakorlat legfontosabb tételeinek pontos idézésére. A hivatkozások az Állandó Nemzetközi Bíróság és a mai Nemzetközi Bíróság ítéleteire és tanácsadó véleményeire ily módon a nemzetközi jogi gondolkodásmód elsajátítását is elősegítik. A kötet általános nemzetközi közjogi ismeretanyagába az adaptáció során beépült a magyar alkotmányjogi, alkotmánybírósági és szerződéskötési gyakorlat ismertetése is. A kötet a Miskolci Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hivatalos tankönyve, ugyanakkor kézikönyvszerűen is használható a jogalkalmazó és az érdeklődő olvasó által.

Peter Stein - A ​római jog Európa történetében
A ​római jog története nem ért véget a Nyugatrómai Birodalom bukásával, mert azóta is, mindmáig jelen van Európában. E ténynek köszönhetjük az európai kultúra egyik alapvető értékét: a jog uralmát (rule of law), de egyszersmind az egész európai kultúra számos jellegzetes vonását is. A neves brit jogtudós, Peter Stein, a Cambridge-i Egyetem nyugalmazott regius professora ebben a művelt nagyközönség számára is jól befogadható módon megírt könyvében az ókori kezdetektől a középkoron át egészen a jelenkorig követi nyomon, hogyan gyakorolt hatást a római jog az európai jogrendszerek és az európai jogtudomány fejlődésére. A szerző szemléletesen mutatja be, hogyan élt tovább a római jog a középkorban és a kora újkorban hosszú évszázadokon át mint ius commune, vagyis mint az európai államok közös joga. A 19-20. században megalkotott polgári törvénykönyvek is döntően a római jogi tradíció átvételét tükrözik. Ezért szolgálhat a római jog napjainkban is modellként a magánjog európai szintű egységesítése számára. A könyv minden bizonnyal meggyőzi az olvasót arról, hogy a római jog korunkban sem vesztette el kiemelkedő jelentőségét.

Bódiné Beliznai Kinga - Föglein Gizella - Horváth Attila - Máthé Gábor - Révész T. Mihály - Völgyesi Levente - Magyar alkotmánytörténet
A korábbi magyar alkotmány- és jogtörténeti tankönyvekhez képest e tananyag módosított szerkezettel kívánja szolgálni az egyetemi oktatást. A tradicionális feldolgozásokkal szemben a kötetben a kronologikus szempont másodlagossá vált a magyar állam történeti modelljeinek analízise mellett. Ezt a felfogást kívánja szolgálni az állammodellek általános elemzésének és az államfejlidés legáltalánosabb tendenciáinak kiemelt ismertetése, az állami szervek működési és szerkezeti sajátosságainak különválasztott kezelése. Harmadik átdolgozott, javított kiadás.

Pokol Béla - Középkori ​és újkori jogtudomány
Az ​állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek. Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.

Ismeretlen szerző - A ​Munka Törvénykönyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Munkahelyi ​ügyeink lexikona
Munkahelyünkön ​is számos intézni való ügyünk van, sok esetben tudni szeretnénk, hogy dolgainkat jól intézték-e. A jogok és kötelességek pontos ismerete ma már nélkülözhetetlen minden munkaviszonyban álló dolgozó számára. A Mindennapi ügyeink lexikonának 1983. évi első kiadása után joggal vetették fel, hogy az egyébként sikeres kiadvány kevés tájékoztatást adott a munkahelyi ügyek intézéséhez. Négy esztendő múltán a Mindennapi ügyeink lexikonának új, átdolgozott kiadása jelent meg, ennek a folytatása ez a kötet. A kiadó és a közreműködők úgy vélik, hogy a munkahelyen előforduló, ismeretet, tájékoztatást és útbaigazítást igénylő ügyek nagy többségét tartalmazza a Munkahelyi ügyeink lexikona. Minthogy ez úttörő vállalkozás, nem támaszkodhattunk korábbi tapasztalatokra, bizonyosan lehet majd a címszavak körét bővíteni.

Ismeretlen szerző - A ​társasági törvény magyarázatokkal és mintákkal
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tamás András - Legistica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

M. Nyitrai Péter - Nemzetközi ​és európai büntetőjog
A ​nemzetközi büntetőjog iránt az utóbbi években érthetően megélénkült az érdeklődés, hiszen a nemzeti büntetőjog alkotása és alkalmazása során számos esetben elkerülhetetlenné vált a büntetőjog nemzetközi dimenziójának figyelembevétele. A témában megjelent eddigi írások egy-egy konkrét szakterületre koncentráltak, ugyanakkor továbbra is hiányzik egy olyan átfogó munka, amely a nemzetközi büntetőjog diszciplínájának egészét, annak minden sarkalatos összetevőjét rendszerezetten, összefüggő egészet alkotva, az alapvető összefüggéseket feltárva foglalja össze, megkönnyítve ezzel a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók és szakemberek biztonságos eligazodását e szövevényes tudományterületen. A kötet e hiány pótlására vállalkozik: bemutatja a nemzetközi büntetőjog fogalmi-rendszertani kérdéseit, a tudományterület történeti fejlődését, a jogforrások rendszerét, a jogalanyok körét, a felelősségre vonás feltételrendszerét, a nemzetközi bűncselekmények dogmatikáját, valamint a nemzetközi büntetőjog kikényszerítésének modelljeit. A szerző az európai regionalizációs törekvéseket, így különösen az Európai Unió büntetőjogának specifikumait fejezetenként, az adott résztémakör összefüggésében taglalja, ezzel is érzékeltetve az európai büntetőjog önállósuló rendszerjellemzőit, illetve a nemzetközi büntetőjog fejlesztésében vállalt vezető szerepét.

Nagy Boldizsár - A ​magyar menekültjog és menekültügy a rendszerváltozástól az Európai Unióba lépésig
Magyarország ​a menekülteket kibocsátó országból valóban menekülteket befogadó országgá – vagy legalábbis ugródeszkává – vált a nyolcvanas évek végétől kezdődően? Ha igen, miért tette? Miért nem költözhet mindenki oda, ahová akar, miért kell a menekülőnek „kivételt”, rendkívüli bebocsáttatást kérnie? Másképp kell-e, szabad-e bánni az Erdélyből menekülővel, mint az Afganisztánból érkezővel? Szigorodott, vagy enyhült a magyar menekültügyi rendszer az Európai Unióhoz közeledvén? Csak néhány kérdés azok közül, amelyekre választ kap az Olvasó. A könyv elméleti fejezetei megvilágítják, hogy miért képzelhető el egy olyan világrend, amelyben mindenki (aki nem közvetlenül veszélyes a társadalomra) oda költözhet, ahova akar, s azt is, amíg ez az állapot nem következik be, miért helyes a menekültekkel kivételt tenni. A magyar történelem, a jogszociológia, a demográfia, a politológia, a nemzetközi jog s mindenekelőtt a magyar menekültügy iránt érdeklődők olyan könyvet kapnak kezükbe, amely elsődleges – gyakran nem publikus – források feldolgozásával, és a nyilvános diskurzus elemzésével kínál tükröt. Megmutatja, hogy a független magyar menekültpolitika időszakában, a nyolcvanas évek vége és az uniós csatlakozás közötti negyedszázadban mit tettünk mi – akik annyi hullámban menekültünk el innen – azokért, akik nálunk kerestek oltalmat.

Antalffy György - Szalay ​László a reformkor politikai-jogi gondolkodója
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hautzinger Zoltán - A ​magyar katonai büntetőeljárás fejlesztési irányai
E ​monográfia arra tesz kísérletet, hogy történeti vetületeinek átfogó ismertetését követően a katonai büntetőjog gyakorlati érvényesítésének legfontosabb területeként mutassa be a katonai büntető eljárásjogot. Számba veszi annak magyar és nemzetközi vonatkozásait, a hazai szabályozás sajátosságait és jellemzőit. Tételesen elemzi a katonai büntetőeljárás hatályát, az eljáró hatóságokat és egyéb alanyait (az eljárásban részt vevő fő- és mellékszemélyeket), valamint a katonai büntetőeljárásra vonatkozó – általános eljárástól eltérő – szabályokon keresztül annak menetét.

Sári János - Somody Bernadette - Alapjogok
A ​kötet az állampolgárok alapvető jogainak eszme- és intézménytörténetét, magyar szabályozását és nemzetközi gyakorlatát vizsgálja. Az alapvető jogok körében nemcsak az első és második generációs jogokat tárgyalja, hanem a legújabb kutatási eredmények és alkotmánybírósági gyakorlat alapján harmadik generációs alapjognak tekintett jogokat is (környezethez való jog, betegjogok, fogyatékosok jogai stb.) A szerző az egyes jogok kapcsán az alkotmányos szabályozás mellett szisztematikusan elemzi az azokhoz kapcsolódó elméleti megállapításokat, alkotmánybírósági határozatokat, nemzetközi dokumentumokat és bírósági gyakorlatot is, valamint bemutatja az alapjogok érvényesülésének magyar és nemzetközi biztosítékrendszerét. Mindezzel azt a célt szolgálja, hogy az alapjogok méltó súlyt kapjanak az alkotmányjogi gondolkodásban és a jogi oktatásban. A kötet a Kukorelli István szerkesztette Alkotmánytan I. című tankönyv második kötete, s együtt felölelik az alkotmányjog teljes területét és tananyagát.