Tigrisláz Tíz ​óra a magyar versfordításról

Szepes Erika - Szerdahelyi István - A ​múzsák tánca
Ellentmondásokban ​szűkölködő korunk egyik jelensége, hogy miközben világszerte prófétai ihletű ítészek évtizedek óta temetik a lírát, a líra ma is él, sőt hazánkban mintha kezdené visszanyerni vezető szerepét is. A mai magyar lírával foglalkozók újabb ellentmondásként tapasztalhatják, hogy míg szabályt és kötöttséget nem tűrő, lázadó korunk több mint fél évszázada a szabadverset hirdeti önmaga egyetlen megfelelő kifejezési formájának, addig az új magyar költészetbe újra meg újra visszalopódzik a forma. Magunk is meglepődtünk, amikor az 1945 utáni reprezentatív antológiákat, életműveket, egyedi köteteket átolvasva nemcsak hogy sok kötött formájú verset találtunk, hanem szinte azt a törekvést is, mintha költőink a világ csaknem minden versformáját meg akarnák honosítani. És ez nem csupán egy-egy olyan költőre jellemző, aki formaművészetéről, versfordítói bravúrjairól közismert, hanem a magyar lírikusok jelentős részére. Ennek a törekvésnek az eredményeképpen vált lehetővé, hogy verstani kisenciklopédiánk megírásakor a jellegzetesen magyar versformákon kívül a világ valamennyi közismert versformájához találtunk példát a legújabbkori magyar költészetben. Köszönet érte költőinknek, akik ily módon segítenek az egyetemes kultúra értékeit továbbmenteni és új talajba gyökereztetni.

Martin Heidegger - Magyarázatok ​Hölderlin költészetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Martin Heidegger - Magyarázatok ​Hölderlin költészetéhez
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tandori Dezső - Föld ​és vadon
Föld ​és vadon: ez a könyv egy Randall Jarrell-verstől kölcsönzi a címét. A versben szereplő róka, e pillanatban úgy gondolom, Saint-Exupéryrókája. Erre eléggé későn jöttem rá ; jóval a fordítás után. És lehet, hogy most is tévedek. "E pillanatban"... Talán ez a kulcs-szó. Ez a könyv: e pillanat könyve, így olyan, amilyen. Alig tíz évet zár le - vagyis: egyáltalán nem csinál semmit ezzel a tíz évvel - a jelen pillanat. Legföljebb tekintettel lehetek az említett időszakra ; ezért nem akarok másmilyen könyvet csinálni itt, mint amilyen ez a tíz év versfordítás számomra lehetett. Ahogy számos véletlenből ilyenné alakult. Nem költőket, nem korokat mutat be ez a könyv, nem ad semmiféle "teljes" képet. Véletlen, hogy épp Beckett szerepel "összes versével". S hogy Sylvia Plath fordítását csak most kezdem el, ha sikerül; jelzi ezt is egypár vers. Betűrendben jönnek a költők; nemzetek, nyelvterületek bemutatása véletlenül se lehetett volna szándékom. "És lehet, hogy most is tévedek..." Ennyi műfordítás-válogatások nagy pillant. Ezért volna nevetséges, ha a fordító azt hinné, önmagát mutatja meg. Ugyan. Ha viszont abban az egy róka-dologban nem tévedek, jogos az alábbi idézet: "Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. ..Ha akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem... Sok-sok türelem kell hozzá.Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit... De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz..." (Vajon - ?) És aztán, másnap: "jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal..." Jó szívvel ennyit állíthatok : ebben az idő-dologban én is, ösztönösen is igyekeztem. Tréfálkozásnak hatna, ha azt mondanám : megpróbáltam mindennap ugyanabban z időben elkezdeni s szintúgy befejezni a fordítást. Az igazság e mulatságosan konkrét és a fellengzősen jelképes jelentés között lehet. (Az idézet fordítója Rónay György. Húsz évvel ezelőtt ő segített nekem először műfordítás-ügyben. Könnyen kiszámítható, hogy aztán tíz évig csak ütöttem-vétettem a dolgot. Akkor meg egyszerre szorgalmas lettem. De hát ezek már érdektelen véletlenek ; legföljebb személyemet érintik.) Tandori Dezső

Tandori Dezső - Föld ​és vadon
Föld ​és vadon: ez a könyv egy Randall Jarrell-verstől kölcsönzi a címét. A versben szereplő róka, e pillanatban úgy gondolom, Saint-Exupéryrókája. Erre eléggé későn jöttem rá ; jóval a fordítás után. És lehet, hogy most is tévedek. "E pillanatban"... Talán ez a kulcs-szó. Ez a könyv: e pillanat könyve, így olyan, amilyen. Alig tíz évet zár le - vagyis: egyáltalán nem csinál semmit ezzel a tíz évvel - a jelen pillanat. Legföljebb tekintettel lehetek az említett időszakra ; ezért nem akarok másmilyen könyvet csinálni itt, mint amilyen ez a tíz év versfordítás számomra lehetett. Ahogy számos véletlenből ilyenné alakult. Nem költőket, nem korokat mutat be ez a könyv, nem ad semmiféle "teljes" képet. Véletlen, hogy épp Beckett szerepel "összes versével". S hogy Sylvia Plath fordítását csak most kezdem el, ha sikerül; jelzi ezt is egypár vers. Betűrendben jönnek a költők; nemzetek, nyelvterületek bemutatása véletlenül se lehetett volna szándékom. "És lehet, hogy most is tévedek..." Ennyi műfordítás-válogatások nagy pillant. Ezért volna nevetséges, ha a fordító azt hinné, önmagát mutatja meg. Ugyan. Ha viszont abban az egy róka-dologban nem tévedek, jogos az alábbi idézet: "Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. ..Ha akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem... Sok-sok türelem kell hozzá.Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit... De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz..." (Vajon - ?) És aztán, másnap: "jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal..." Jó szívvel ennyit állíthatok : ebben az idő-dologban én is, ösztönösen is igyekeztem. Tréfálkozásnak hatna, ha azt mondanám : megpróbáltam mindennap ugyanabban z időben elkezdeni s szintúgy befejezni a fordítást. Az igazság e mulatságosan konkrét és a fellengzősen jelképes jelentés között lehet. (Az idézet fordítója Rónay György. Húsz évvel ezelőtt ő segített nekem először műfordítás-ügyben. Könnyen kiszámítható, hogy aztán tíz évig csak ütöttem-vétettem a dolgot. Akkor meg egyszerre szorgalmas lettem. De hát ezek már érdektelen véletlenek ; legföljebb személyemet érintik.) Tandori Dezső

Kecskés András - Szilágyi Péter - Szuromi Lajos - Kis ​magyar verstan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kecskés András - Szilágyi Péter - Szuromi Lajos - Kis ​magyar verstan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Somlyó György - Philoktétész ​sebe
Philoktétész ​a görög mitológia szerint a Trója ellen vonuló görög seregek egyik vezére volt. Megmarta egy kígyó és bűzös sebe miatt kiközösítették a seregből; kitették egy lakatlan szigeten, csupán Héraklésztől kapott győzhetetlen íja maradt vele. Tíz évig élt itt, teljes magányban és elhagyottan, ám ekkor kiderült: nélküle és íja nélkül a görögök sohasem vehetik be Tróját. Somlyó György hatalmas, világirodalmi horizontú esszéjében ehhez a mitológiai metaforához folyamodik, hogy a költő modern világban elfoglalt ellentmondásos helyét és szerepét - kiközösítettségét és a birtokában levő csodálatos fegyver erejét és szükségességét megvilágítsa. Hét nagy fejezetre oszló könyvében különböző oldalakról világítja meg a modern költészet sokat vitatott kérdését: az eszmék és a technika, a hagyomány és az újítás oldaláról, a társadalom mozgásával és a filozófia, a tudomány fejlődésével összefüggésben. Mi a költészetben modern, és mitől az, mennyiben folytatja ma a költészet az elmúlt századok hagyományait és mennyiben szakít velük, illetve nyúl vissza hagyományaiért még messzebbre és még mélyebbre az emberi kultúra múltjába? Felfogása szerint a modern költészet, sokféleségében és ezer változatában, egységes folyamat, amely az utolsó száz évet öleli fel, egészében a _szabad vers_ új technikájának uralma alatt, amely kategóriának azonban az eddigitől eltérő, szélesebb jelentést tulajdonít. Somlyó a modern költészet közös "világnyelvének" grammatikáját vizsgálja. Azt a világnyelvet, "amelyre immár egyre nagyobb szüksége van az egész, önmaga-fenyegette emberiségnek, s amely egyetlen látható menedékünk a magány és közölhetetlenség Lémnosz-szigetéről, ahol a megoszthatatlan Én még mindig úgy üszkösödik szavainkban, mint Philoktétész sebe."

Somlyó György - Philoktétész ​sebe
Philoktétész ​a görög mitológia szerint a Trója ellen vonuló görög seregek egyik vezére volt. Megmarta egy kígyó és bűzös sebe miatt kiközösítették a seregből; kitették egy lakatlan szigeten, csupán Héraklésztől kapott győzhetetlen íja maradt vele. Tíz évig élt itt, teljes magányban és elhagyottan, ám ekkor kiderült: nélküle és íja nélkül a görögök sohasem vehetik be Tróját. Somlyó György hatalmas, világirodalmi horizontú esszéjében ehhez a mitológiai metaforához folyamodik, hogy a költő modern világban elfoglalt ellentmondásos helyét és szerepét - kiközösítettségét és a birtokában levő csodálatos fegyver erejét és szükségességét megvilágítsa. Hét nagy fejezetre oszló könyvében különböző oldalakról világítja meg a modern költészet sokat vitatott kérdését: az eszmék és a technika, a hagyomány és az újítás oldaláról, a társadalom mozgásával és a filozófia, a tudomány fejlődésével összefüggésben. Mi a költészetben modern, és mitől az, mennyiben folytatja ma a költészet az elmúlt századok hagyományait és mennyiben szakít velük, illetve nyúl vissza hagyományaiért még messzebbre és még mélyebbre az emberi kultúra múltjába? Felfogása szerint a modern költészet, sokféleségében és ezer változatában, egységes folyamat, amely az utolsó száz évet öleli fel, egészében a _szabad vers_ új technikájának uralma alatt, amely kategóriának azonban az eddigitől eltérő, szélesebb jelentést tulajdonít. Somlyó a modern költészet közös "világnyelvének" grammatikáját vizsgálja. Azt a világnyelvet, "amelyre immár egyre nagyobb szüksége van az egész, önmaga-fenyegette emberiségnek, s amely egyetlen látható menedékünk a magány és közölhetetlenség Lémnosz-szigetéről, ahol a megoszthatatlan Én még mindig úgy üszkösödik szavainkban, mint Philoktétész sebe."

Ismeretlen szerző - Miért ​szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay ​György Előszó Vas István Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben Szabó Ede Stefan George: Böcklin Nemes Nagy Ágnes Rainer Maria Rilke: Este Dudás Kálmán Milan Rakié: Rezgőnyárfa Gáldi László Tudor Arghezi: Bőség Lengyel Balázs Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút Gyergyai Albert Jules Supervielle: Három vers Rába György Aldo Palazzeschi: Fehér tenger Vajda Endre Gottfried Benn: Negyedkor Georg Trakl: Grodek Nemes Nagy Ágnes Saisnt-John Perse: A fal Hoványi János Blaise Cendrars: Táj Rónay György Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra Szőke György Anna Ahmatova: Folyócska ballag Rónay György Giuseppe Ungaretti: Reggel Somlyó György Fernando Pessoa: Autopszichográfia Hankiss Elemér T. S. Eliot: Marina Fodor András Borisz Paszternak: Ballada Lator László Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron Szabó Ede Johannes Becher: A hazatérő Görgey Gábor Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba Timár György Jorge Guillén: Vézna tavasz Eörsi István Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek Juhász Péter Geo Milev: Szeptember Gáldi László Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas Fodor András Szergej Jeszenyin: A fekete ember Tellér Gyula Eduard Bagrickij: TBC Rónay György Paul Éluard: Egy halotthoz Lator László Eugenio Montale: A magnólia árnya Lengyel Balázs Louis Aragon: Elza a tükör előtt Garai Gábor Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről András László Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc Vajda Endre Jorgosz Szeferisz: Argonautika Garai Gábor Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz Szalatnai Rezső Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról Szabolcsi Éva Salvatore Quasimodo: És már itt is az este Fodor András Nyikolaj Zabolockij: Ősz Szalatnai Rezső Ladislav Novomesky: Utazás Fodor András Wystan Hugh Auden: Erdők Rónay György André Frénaud: A kastély és a költemény keresése Vajda Endre Louis MacNeice: Kezek és szemek Timár György Miguel Hernández: A nép vihara Devecseri Gábor Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével Geher István Dylan Thomas: A szerző előhangja Rónay György Pierre Emmanuel: Ars poetica Fodor András Tadeusz Rózewicz: Első szerelem Bori Imre Vasko Popa: A kavics álma Pályi András Miron Bialoszewski: Vak bizalom Elbert János Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde Elbert János Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus Garai Gábor Jevgenyij Jevtusenko: Integetők

Ismeretlen szerző - Miért ​szép? - A világirodalom modern verseiből
Rónay ​György Előszó Vas István Konsztantinosz Kavafisz: Egy kisázsiai községben Szabó Ede Stefan George: Böcklin Nemes Nagy Ágnes Rainer Maria Rilke: Este Dudás Kálmán Milan Rakié: Rezgőnyárfa Gáldi László Tudor Arghezi: Bőség Lengyel Balázs Guillaume Apollinaire: A megsebzett galamb és a szökőkút Gyergyai Albert Jules Supervielle: Három vers Rába György Aldo Palazzeschi: Fehér tenger Vajda Endre Gottfried Benn: Negyedkor Georg Trakl: Grodek Nemes Nagy Ágnes Saisnt-John Perse: A fal Hoványi János Blaise Cendrars: Táj Rónay György Pierre Jean Jouve: Egy selyem zászlóra Szőke György Anna Ahmatova: Folyócska ballag Rónay György Giuseppe Ungaretti: Reggel Somlyó György Fernando Pessoa: Autopszichográfia Hankiss Elemér T. S. Eliot: Marina Fodor András Borisz Paszternak: Ballada Lator László Oszip Mandelstam: Mosdom éjjel kinn az udvaron Szabó Ede Johannes Becher: A hazatérő Görgey Gábor Nelly Sachs: És mi, akik a távolokba Timár György Jorge Guillén: Vézna tavasz Eörsi István Vlagyimir Majakovszkij: Szergej Jeszenyinnek Juhász Péter Geo Milev: Szeptember Gáldi László Lucian Blaga: A csillagos homlokú szarvas Fodor András Szergej Jeszenyin: A fekete ember Tellér Gyula Eduard Bagrickij: TBC Rónay György Paul Éluard: Egy halotthoz Lator László Eugenio Montale: A magnólia árnya Lengyel Balázs Louis Aragon: Elza a tükör előtt Garai Gábor Bertolt Brecht: Dal a jó emberekről András László Federico Garcia Lorca: Alvajáró-románc Vajda Endre Jorgosz Szeferisz: Argonautika Garai Gábor Jifi Wolker: Vendég áll a házhoz Szalatnai Rezső Vitézslav Nezval: Huszonegyedik szonett a koldus királyról Szabolcsi Éva Salvatore Quasimodo: És már itt is az este Fodor András Nyikolaj Zabolockij: Ősz Szalatnai Rezső Ladislav Novomesky: Utazás Fodor András Wystan Hugh Auden: Erdők Rónay György André Frénaud: A kastély és a költemény keresése Vajda Endre Louis MacNeice: Kezek és szemek Timár György Miguel Hernández: A nép vihara Devecseri Gábor Nikiforosz Vrettakosz: A Tajgetosz emlékével Geher István Dylan Thomas: A szerző előhangja Rónay György Pierre Emmanuel: Ars poetica Fodor András Tadeusz Rózewicz: Első szerelem Bori Imre Vasko Popa: A kavics álma Pályi András Miron Bialoszewski: Vak bizalom Elbert János Zbigniew Herbert: Fortinbras gyászbeszéde Elbert János Jevgenyij Vinokurov: Antik kórus Garai Gábor Jevgenyij Jevtusenko: Integetők

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Ismeretlen szerző - Századvég ​és avantgarde
Ez ​az antológia a modern európai líra néhány jellegzetes sítulsirányának szemléltetésére készült. Nem akar általában a modern költészetről átfogó képet adni: nem "világirodalmi antológia". Figyelmen kívül kellett hagynia mindazt, aminek a kiválasztott áramlatokhoz nincs vagy csak közvetett összefüggésekben van köze: azaz - ritka kivétellel - nemcak az egész Európán kívüli lírát, hanem az európainak is jelentős részét.

Ismeretlen szerző - 99 ​híres magyar vers
Ennek ​a kötetnek a magyar költészet a főszereplője. Mi sem természetesebb, mint hogy nemcsak a lírai darabokat vonultatjuk fel, hanem a költők portréját és a versek értelmezését is. Miközben az ihletett sorok belső izgalmaira fény derül, a kötet egy-egy metszete kirajzolja a magyar tájköltészet, a gondolati, majd a szerelmi líra vagy az istenes versek fejlődésvonalát.

Ismeretlen szerző - 99 ​híres magyar vers
Ennek ​a kötetnek a magyar költészet a főszereplője. Mi sem természetesebb, mint hogy nemcsak a lírai darabokat vonultatjuk fel, hanem a költők portréját és a versek értelmezését is. Miközben az ihletett sorok belső izgalmaira fény derül, a kötet egy-egy metszete kirajzolja a magyar tájköltészet, a gondolati, majd a szerelmi líra vagy az istenes versek fejlődésvonalát.

Franyó Zoltán - Atlanti ​szél
A ​Herder-díjas Franyó Zoltán életműkiadásának e harmadik kötete a középkori latin, olasz, francia, provanszi, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, svéd nyelvű finn, finn és norvég költészetből nyújt gazdag válogatást, bepillantást engedve a világirodalom legnagyobb romániai magyar tolmácsolójának nyugat-európai műhelyébe.

Franyó Zoltán - Atlanti ​szél
A ​Herder-díjas Franyó Zoltán életműkiadásának e harmadik kötete a középkori latin, olasz, francia, provanszi, belga, spanyol, angol, ír, holland, flamand, svéd, svéd nyelvű finn, finn és norvég költészetből nyújt gazdag válogatást, bepillantást engedve a világirodalom legnagyobb romániai magyar tolmácsolójának nyugat-európai műhelyébe.

Vladimír Holan - A ​létezés művészete
"Holan ​költészete a hagyományos értelemben nem tartalmaz érzelmeket, mert érzelmei ezekben a versekben robbannak és visszájára fordulnak, aligha akad köztük olyan vers, amit emlékkönyvbe lehetne beírni, vagy nők meghódítása céljából lenne érdemes elsajátítani. Ámbár ki tudja. A kor ott lohol az előtte járók nyomában, lehet, hogy ma már egy átlagos nonkonformista (kicsit mindenki nonkonformista, senki sem kíván megállapodni) érzései is ilyenek. Szerelemről keveset hallunk, vagy ha igen, azt tárgyak érzik egymás iránt ("ha a tengeren pozdorjává törik egymáson két hajó, / az nem a kölcsönös szeretetlenség miatt van..."). Annál többet beszél a testiségről, az érzékiségről, szövegei sokszor szándékoltan durvák, pornografikus elemektől sem riad vissza. Mintha a test démonát akarná körülírni."

Vladimír Holan - A ​létezés művészete
"Holan ​költészete a hagyományos értelemben nem tartalmaz érzelmeket, mert érzelmei ezekben a versekben robbannak és visszájára fordulnak, aligha akad köztük olyan vers, amit emlékkönyvbe lehetne beírni, vagy nők meghódítása céljából lenne érdemes elsajátítani. Ámbár ki tudja. A kor ott lohol az előtte járók nyomában, lehet, hogy ma már egy átlagos nonkonformista (kicsit mindenki nonkonformista, senki sem kíván megállapodni) érzései is ilyenek. Szerelemről keveset hallunk, vagy ha igen, azt tárgyak érzik egymás iránt ("ha a tengeren pozdorjává törik egymáson két hajó, / az nem a kölcsönös szeretetlenség miatt van..."). Annál többet beszél a testiségről, az érzékiségről, szövegei sokszor szándékoltan durvák, pornografikus elemektől sem riad vissza. Mintha a test démonát akarná körülírni."

Ismeretlen szerző - Skandináv ​költők antológiája
Az ​északi germán népek, a skandinávok nagy múltú irodalma csupán az utóbbi száz év alatt vált a világirodalom jelentős részévé, elsősorban nagy próza-és drámaíróik révén. Költészetükről, különösen hazánkban, mindmáig keveset tud az olvasó közönség. Antológiánk - a magyar irodalom történetében első alkalommal - három nagyobb (norvég, dán, svéd) és két, lélekszámra kisebb, de irodalmában igen jelentős nép (izlandi és faerőeri) költészetének keresztmetszetét nyújtja a kezdetektől és népköltéstől kezdve napjainkig; Bernáth István válogatásában és alapos jegyzetapparátusával.

Ismeretlen szerző - Skandináv ​költők antológiája
Az ​északi germán népek, a skandinávok nagy múltú irodalma csupán az utóbbi száz év alatt vált a világirodalom jelentős részévé, elsősorban nagy próza-és drámaíróik révén. Költészetükről, különösen hazánkban, mindmáig keveset tud az olvasó közönség. Antológiánk - a magyar irodalom történetében első alkalommal - három nagyobb (norvég, dán, svéd) és két, lélekszámra kisebb, de irodalmában igen jelentős nép (izlandi és faerőeri) költészetének keresztmetszetét nyújtja a kezdetektől és népköltéstől kezdve napjainkig; Bernáth István válogatásában és alapos jegyzetapparátusával.

Ismeretlen szerző - Új ​szerelmes kalendárium
A ​népszerű Szerelmes Kalendárium mintájára új válogatást nyújtunk át olvasóinknak: háromszázhatvanöt költő egy-egy verssel vall a szerelemről. Ebben a bibliofil kötetben jelentünk meg először élő magyar költőket a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett: huszonötöt, köztük sok a fiatal. Gyerek- és kamasz-szerelem, vágyódó szerelem, beteljesült szerelem, házasság, civódások, szakítások, emlékezések, öregkori szerelem verscsoportjai követik ennek az érzésnek az életét születésétől haláláig.

Ismeretlen szerző - Új ​szerelmes kalendárium
A ​népszerű Szerelmes Kalendárium mintájára új válogatást nyújtunk át olvasóinknak: háromszázhatvanöt költő egy-egy verssel vall a szerelemről. Ebben a bibliofil kötetben jelentünk meg először élő magyar költőket a magyar és a világirodalom klasszikusai mellett: huszonötöt, köztük sok a fiatal. Gyerek- és kamasz-szerelem, vágyódó szerelem, beteljesült szerelem, házasság, civódások, szakítások, emlékezések, öregkori szerelem verscsoportjai követik ennek az érzésnek az életét születésétől haláláig.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - József ​Attila-versek elemzése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Tüskés Tibor - Pilinszky ​János
Pilinszky ​János verseinek jelentőségét a XX. századi magyar, illetve európai lírában ma már nem vonja kétségbe senki: költészete a modern líra egyik alapvető létmeghatározását adja, amely a világháború poklának, a koncentrációs táborok "botrányá"-nak eksztatikus fehérizzással megidézett, apokaliptikus képeitől a metafizikus szorongás tragikus élményén keresztül a részvét végletesen átérzett és átgondolt vállalásáig ível. Pilinszky határtalan érzékenysége rendkívüli erővel vetíti elénk a történelem - és a mindenkori lét - keresztjére feszített ember passióját, de a részvétet is e szenvedés iránt, a keresztényi együttérzést a megalázottakkal - az emberrel. Tüskés Tibor könyve életrajz és műelemzés. A szerző - részint új, eddig ismeretlen adatok alapján - nyomon követi Pilinszky legendákba burkolt, különös életének legfontosabb állomásait, ismerteti műveinek keletkezéstörténetét és hazai-nemzetközi recepcióját, értőn elemzi legnagyobb verseit. - A kötetet gazdag képanyag egészíti ki.

Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan ​úton az időtlen időben valami közelít, aminek neve sincsen, nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova. Megszül-e? megszületünk-e valaha?"

Fodor Ákos - Jazz
"Úttalan ​úton az időtlen időben valami közelít, aminek neve sincsen, nem mozdul s közeleg. Nemhonnan, nemhova. Megszül-e? megszületünk-e valaha?"

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Levendel Júlia - Vörösmarty ​Mihály
A ​kiadó most induló sorozata a magyar szépírás, a magyar költészet nagy, halhatatlan alakjainak körébe vezeti el az olvasót. Nem új értékek kutatása, felfedezése vezérli a kiadót s az egyes kötetek íróit, szerzőit, hanem sokkal inkább a magyar irodalom klasszikus és mai értékeinek megőrzése, valamint a költészet értő és élményt adó olvasásának rejtelmeibe bevezetni az olvasót. A sorozat első három kötete még idén napvilágot lát, s ezek közül Vörösmarty Mihállyal, Csokonai Vitéz Mihállyal és Arany Jánossal foglalkoznak. Levendel Júlia Vörösmarty Mihályról írott és költeményeiből összeállított kötete személyes hangú, szinte már lírai vallomás az emberről, a költőről, aki a Szózat sorainak szellemében élt, alkotott, s életének minden tragikus fordulata ellenére reménykedett. A kötet olvasása, forgatása maradandó élményt nyújt minden embernek, aki meg akar ismerkedni költészetünk e kimagasló alakjával, s különösen javasoljuk azoknak a fiataloknak, akik most ismerkednek a költővel, és szeretnék ismereteiket bővíteni, mélyíteni.

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Beck János - Szépfalusi József - Turi József - Susog ​a nád
Három ​szerző munkáját tartalmazza a könyv. Turi József novellái megindító emberi sorsokat tárnak az olvasó elé. A másik két szerző kellemes, játékos verseivel, műfordításaival szórakoztatja az olvasót. A Goethe-fordító Beck János és a költő Szépfalusi József a hazai német kisebbség képviselője. Közös kiadványuk az egy hazában élő, különböző nyelvű írók, költők együttmunkálkodásának szép példája. Ezt a kezdeményezést méltatja előszavában a német kisebbségi önkormányzat szegedi elnöke, Kendl György

Ismeretlen szerző - Hang ​és szöveg
A ​tanulmánykötet a magyar költészet történetét a 19. század végétől a 20. század közepéig tekinti át. Az egyes tanulmányok jelentős életművek és műalkotások példáira összpontosítanak, elsősorban a magyar irodalmat tartva szem előtt, de a világirodalmi távlatra is ügyelve. A szerzők az időszak fontosabb költői törekvéseit taglalva, az alkotások értelmezése során a lírai modernség alakulástörténetének újragondolására tesznek kísérletet. Nem enciklopédikus fölsorolás a cél, hanem a klasszikus modernség, az avantgárd, a késő modern és kitekintésszerűen a posztmodern művészi-poétikai jellemzőinek és összefüggéseinek a megvilágítása. Az egységes, ugyanakkora a szövegértelmezések gyakorlatán keresztül rugalmassá csiszolt és nyitott korszakértelmezés az oktatás igényeit is tekintetbe veszi, és mindenekelőtt a felsőoktatásban hasznosítható műelemzéseket foglal magában.

Ismeretlen szerző - Hang ​és szöveg
A ​tanulmánykötet a magyar költészet történetét a 19. század végétől a 20. század közepéig tekinti át. Az egyes tanulmányok jelentős életművek és műalkotások példáira összpontosítanak, elsősorban a magyar irodalmat tartva szem előtt, de a világirodalmi távlatra is ügyelve. A szerzők az időszak fontosabb költői törekvéseit taglalva, az alkotások értelmezése során a lírai modernség alakulástörténetének újragondolására tesznek kísérletet. Nem enciklopédikus fölsorolás a cél, hanem a klasszikus modernség, az avantgárd, a késő modern és kitekintésszerűen a posztmodern művészi-poétikai jellemzőinek és összefüggéseinek a megvilágítása. Az egységes, ugyanakkora a szövegértelmezések gyakorlatán keresztül rugalmassá csiszolt és nyitott korszakértelmezés az oktatás igényeit is tekintetbe veszi, és mindenekelőtt a felsőoktatásban hasznosítható műelemzéseket foglal magában.

Kiss Ferenc - Művek ​közelről
Tartalom Művek ​közelről A "Tiszai csönd" Kosztolányiról Az áhítat költője Tóth Árpádról A "Külvárosi éj" Radnóti patriotizmusa A "Dőlt vitorla" költője "Légy tenmagad!" Benjámin László költészete Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről "Káromkodásból katedrális" Nagy László költészete A műértés változatai Ady irodalompolitikája A teljes szembesülés első vizsgái Metszet a marxista kritika történetéből Napjaink irodalmi szociográfiája Az "Olvasónapló" Veres Pétere Új magyar verstan? Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat című könyvéről Barta János két könyvéről: Élmény és forma. Költők és írók Király István: Ady Endre

Kiss Ferenc - Művek ​közelről
Tartalom Művek ​közelről A "Tiszai csönd" Kosztolányiról Az áhítat költője Tóth Árpádról A "Külvárosi éj" Radnóti patriotizmusa A "Dőlt vitorla" költője "Légy tenmagad!" Benjámin László költészete Párbeszéd Juhász Ferenc költészetéről "Káromkodásból katedrális" Nagy László költészete A műértés változatai Ady irodalompolitikája A teljes szembesülés első vizsgái Metszet a marxista kritika történetéből Napjaink irodalmi szociográfiája Az "Olvasónapló" Veres Pétere Új magyar verstan? Gáldi László: Ismerjük meg a versformákat című könyvéről Barta János két könyvéről: Élmény és forma. Költők és írók Király István: Ady Endre

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb versei
Négy ​évezred költészetéből állítottuk össze a világirodalom legszebb verseit bemutató gyűjteményünket. A versszerető olvasó kedvére lapozhat benne: megtalálja az ősi sumér-akkád művészet himnikus áradású énekeit, a görög irodalom mindmáig varázslatosan ragyogó, minden antológiába belekívánkozó csodálatos remekeit, a fájdalom és a múlandóság, a szerelem és az életöröm ma is elevenen ható latin lírikusait. Mert az igazi költő, ha személyes sorsát, ha korát énekelte is, mindig a maradandót ragadta meg a szüntelenül változó világban. Az ember elemi érzései folyton módosulnak, minden időben másképp színeződnek, de legbenső lényük korról korra öröklődik. Az ezerszájú költészet annyiféle nyelven, annyiféle formában valamiképpen mindig az emberiség egyetemes élményeit mondja. Ezért szólhat hozzánk szellemi anyanyelvünkön az egyén, a közösség sorsát, a világ változását kecsesen súlyos négysorosokba sűrítő kínai vagy a fűszeresen illatozó, érzékien forró hindu költészet. Ezért hatnak megváltozott világunkban is a középkor ősi mondáit megörökítő énekek vagy az emberi nyomorúság kínzó képeit festő, a felemelkedni vágyó ember áhítatát zengő himnuszok. Villon világa rég letűnt, de ezer szállal hozzákötő indulatai, dühei és gyönyörei hevét nem oltotta ki az idő. A költészet titka, hogy a francia Ronsard, az olasz Michelangelo vagy a magyar Balassi olvasása közben mi is átéljük a középkorból kilépő ember hirtelen tágranyíló gondolatait, érzéseit. S a nagy múltszázadiak már-már a mi nyelvünkön beszélnek, otthonosan mozgunk Goethe nem mulandó csillagokkal ragyogó világegyetemében, hallgatjuk Hugo roppant orgonazengését, értjük Lermontov, Baudelaire vagy Rimbaud modern érzékenységét, Arany szemérmes bölcsességét. S minél közelebb jutunk a mához, annál bonyolultabb a kép: a modern költészet olyasmiket igyekszik megfogalmazni, amit még csak sejtünk, amit még csak tudni készülünk magunkról. Gyűjteményünkben nem törekedtünk irodalomtörténeti teljességre. Szép verseket akartunk egybegyűjteni, olyan verseket, amelyeket nemcsak elolvasunk, hanem újra és újra visszatérünk hozzájuk.

Ismeretlen szerző - A ​világirodalom legszebb versei
Négy ​évezred költészetéből állítottuk össze a világirodalom legszebb verseit bemutató gyűjteményünket. A versszerető olvasó kedvére lapozhat benne: megtalálja az ősi sumér-akkád művészet himnikus áradású énekeit, a görög irodalom mindmáig varázslatosan ragyogó, minden antológiába belekívánkozó csodálatos remekeit, a fájdalom és a múlandóság, a szerelem és az életöröm ma is elevenen ható latin lírikusait. Mert az igazi költő, ha személyes sorsát, ha korát énekelte is, mindig a maradandót ragadta meg a szüntelenül változó világban. Az ember elemi érzései folyton módosulnak, minden időben másképp színeződnek, de legbenső lényük korról korra öröklődik. Az ezerszájú költészet annyiféle nyelven, annyiféle formában valamiképpen mindig az emberiség egyetemes élményeit mondja. Ezért szólhat hozzánk szellemi anyanyelvünkön az egyén, a közösség sorsát, a világ változását kecsesen súlyos négysorosokba sűrítő kínai vagy a fűszeresen illatozó, érzékien forró hindu költészet. Ezért hatnak megváltozott világunkban is a középkor ősi mondáit megörökítő énekek vagy az emberi nyomorúság kínzó képeit festő, a felemelkedni vágyó ember áhítatát zengő himnuszok. Villon világa rég letűnt, de ezer szállal hozzákötő indulatai, dühei és gyönyörei hevét nem oltotta ki az idő. A költészet titka, hogy a francia Ronsard, az olasz Michelangelo vagy a magyar Balassi olvasása közben mi is átéljük a középkorból kilépő ember hirtelen tágranyíló gondolatait, érzéseit. S a nagy múltszázadiak már-már a mi nyelvünkön beszélnek, otthonosan mozgunk Goethe nem mulandó csillagokkal ragyogó világegyetemében, hallgatjuk Hugo roppant orgonazengését, értjük Lermontov, Baudelaire vagy Rimbaud modern érzékenységét, Arany szemérmes bölcsességét. S minél közelebb jutunk a mához, annál bonyolultabb a kép: a modern költészet olyasmiket igyekszik megfogalmazni, amit még csak sejtünk, amit még csak tudni készülünk magunkról. Gyűjteményünkben nem törekedtünk irodalomtörténeti teljességre. Szép verseket akartunk egybegyűjteni, olyan verseket, amelyeket nemcsak elolvasunk, hanem újra és újra visszatérünk hozzájuk.