A ​kutyák csillaga avagy ​szívderítő kutyatörténetek

Karel Čapek - Egy ​kis foxi élete
"Szervusztok, ​fiúk és lányok, papák és mamák, kicsik és nagyok! Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam: Én egy kis foxikutya vagyok. Nevem Dásenka. A következőkben rólam lesz szó. De mivel én nem tudok olyan szépen beszélni, megkértem az első gazdámat, szóljon helyettem. Jól figyeljetek minden szavára! Vau-vau-vau!"

Jaroslav Hašek - Švejk, ​a derék katona a háború előtt és más furcsa történetek
Ha ​néha-néha lezuhantak, és ripityára törték a gépet, a roncsok közül mindig elsőnek a vitéz Švejk kászmálódott elő, és mialatt tiszt urát lábra segítette, leadta a jelentést: - Alássan jelentem, lepottyantunk, de azért élünk és egészségesek vagyunk. Igen kellemes útitárs volt. Egy nap Herzig hadnagy úrral szállt fel, és amikor már nyolcszázhuszonhat méter magasságban voltak, a motor csődöt mondott. - Jelentem alássan, kifogyott a benzin - szólalt meg a tiszt háta mögött Švejk a tőle megszokott kellemes és tisztelettudó hangon -, én, kérem alássan, elfelejtettem megtölteni a tartályt. - Kisvártatva hozzátette. - Jelentem alássan, a Dunába pottyanunk. Amikor néhány pillanat múlva fejük felmerült a Duna zavaros, zöld hullámaiból, Švejk a tiszt úr nyomában a part felé úszva megállapította: - Jelentem alássan, ma magassági rekordot csináltunk. Jaroslav Hašeket, a század eleji cseh írót, híres _Švejk_-regénye emelte a világirodalom nagyjai közé. Ez a kötet az író kisprózai munkáiból nyújt válogatást, s ennek megfelelően szatírákat, humoreszkeket, humoros tárcákat tartalmaz, valamint a főmű előzményének tekinthető írást, a _Švejk, a derék katona a háború előtt_ című novellafüzért, amely a később született világirodalmi remekmű őse, előmunkálata.

Ota Pavel - A ​halak jegyében
Halak, ​folyók, halastavak, horgászok, horgászkalandok, halétkek, orvhalászatok és vadevezős túrák, látszólag csak ezekről szólnak a nagy ígéretnek tartott, de fiatalon elhunyt cseh író elbeszélései. Valójában minél előbbre halad az olvasó e füzéren, az apró s hol komikus, hol tragikus, hol kalandos, hol költői történetek mögött egyre jobban kibontakozik két élet: a bohém, halakat és természetet imádó ügynökapa és a halakat és természetet nem kevésbé szerető fiú, a történetek írójának élete és tragédiába hajló sorsa. De a keresetlen eszközökkel elmondott egyszerű történeteket még más is emlékezetessé teszi: az a megnyerő hang, amellyel az író örömről és bánatról, a világ otromba és szép dolgairól, a természet és az élet szeretetéről szól, s egy bölcs és tiszteletre méltó emberi magatartásról tanúskodik.

Karel Čapek - Zsebtörténetek
A ​Zsebtörténeteket olvasva leginkább egy prágai kocsmában érezhetjük magunkat, ahol az asztaltársaság tagjai söröskorsók mellett beszélgetnek, mesélik egymásnak a saját történeteiket. Emberi, kedves humorú, olykor groteszk történeteket. Bűnügyi eseteket, de nem rendkívülieket, csehek, prágaiak hétköznapi törbéneteit. Karel Čapek az egyik legismertebb és elismertebb cseh író Bohumil Hrabal és Milan Kundera mellett. Életműve igen gazdag, elbeszélések, regények mellett több drámát írt, és a napi publicisztikában is értékeset alkotott. A Zsebtörténetek a Történetek az egyik zsebből és a Történetek a másik zsebből című novellásköteteket tartalmazza.

Czifferszky István - Vava
A ​polihisztor szerzőt irodalmi berkekben elsősorban jeles vadászíróként tartják számon. Jelen gyűjtemény elbeszélései az ember legjobb barátjáról, a kutyáról szólnak, aki kiváló, okos, hűséges, és ha kell, önfeláldozó társa az embernek, vagy éppen magányos hős, ha a sors úgy hozza. Czifferszky István sokra tartotta a kutyát, de leginkább a kutya és gazdája kapcsolatát, melyet sorskötésként definiált a címadó elbeszélésben: "a sorskötés, az a kötés, ami csak ember és kutyája közt lehetséges, ha egymáshoz valók". Ilyen kötés van Vava és gazdája, vagy Jancsi, a gátőr fia és egy hatalmas újfundlandi között, akit a kisfiú maga ment ki az áradó Dunából a Kutya az árban című elbeszélésben. A kötetben nemcsak a sorskötés kialakulásáról olvashatunk, hanem arról is, amikor ez a kötés valamilyen ok miatt megszakad, mint például a Nagyrablóban, vagy pedig kibővül, adott esetben egy kisbáránnyal (A sete bárány és a kuvasz). A záró elbeszélés (Az istenes rendőr) pedig egy nagyon kedves és mulatságos példája a sorskötésnek, ahol egy öregemberről a kutyája "gondoskodik".

Bohumil Hrabal - Macska-maszkabál, ​avagy gyónás feloldozás nélkül
"Néha ​amikor felkelek, amikor kezdek magamhoz térni aléltságomból, fáj az egész helyiség, az egész szobám, fáj az ablakból elém táruló látvány, a gyerekek iskolába mennek, az emberek bevásárolni indulnak, mindenki tudja, hová menjek, csak én nem tudom, hová mehetnék, kábán öltözködöm, tályogok, fél lábon ugrálok, a nadrágomra taposok, amikor húzom felfelé, megyek és megborotválkozom, hány éve már, hogy amikor borotválkozom, nem nézek a tükörbe, sötétben borotválkozom vagy a túlsó sarokban... már nem szívesen nézek szembe magammal, magam is elborzadok a fürdőszobabeli látványomtól, már a saját látványom is fáj..." írta Bohumil Hrabal 1989-es keltezésű A varázsfuvola című elbeszélésében. A világhírű cseh író ekkorra már számot vetett életével, elérte az üresség legfelső fokát, elmerült zajos magányában, eljutott legményebb mélységeibe, hogy azután egy végső nekirugaszkodással még egy emelettel lejjebb ereszkedjen, a lelkiismeret-furdalások és szemrehányások alagsorába, ahol már az egész világ fájt neki. Ezt a kínzó érzést az írással próbálta enyhíteni, a ki- és feltárulkozással, az egész fájó és egyre inkább kiüresedő világnak szóló gyónással. A Macska-maszkabál ennek az időszaknak, az 1989 és 1995 közötti éveknek a terméséből válogat. Hrabal öregkori szerelmének, az amerikai diáklánynak, Áprilkának, valamint élete utolsó, leghűségesebb társainak, a macskáinak címzett levelekből, a róluk és nekik szóló írásokból, amelyeknek nagy része eddig még nem jelent meg magyarul. Fájdalmas önvallás ez a kötet, szívszorító gyónás, amelyre a feloldozást csak az olvasó adhatja meg.

Karel Čapek - Történelmi ​görbe tükör
Szeretné ​hallani, mi volt Janácek, a neandervölgyi ősember véleménye ezekről (azokról!) a mai fiatalokról? Kit és miért kért Arkhimédész, hogy ne zavarja a köreit? Mi Rómeó és Júlia igazi története? Čapek névtelen hősei kommentálják a legendás történelmi pillanatokat Benedek Miklós hangján. Őt, őket hallgatva ráeszmélünk: nincsenek is oly távol tőlünk: kései leszármazottaikkal találkozunk nap mint nap...

Nyirő József - Havasok ​könyve
"...az ​eleven élettel nyüzsgő, csodálatos titkokkal telített székely havasról mesél szebbnél szebb, izgalmasnál izgalmasabb történeteket ez az új könyv, melynek címe: Havasok könyve. Megszületett a székely dzsungel-könyv. A mi madaraink énekelnek benne fülünknek ismerős dalokat, a mi állataink beszélnek anyánktól tanult, édes nyelven, megértjük a székely ősvadon zúgását, a hulló fenyőtoboz zaját, a bokrok és a fák minden parányi neszét. Sírni lehet a gyönyörűségtől. (...) A fontos csak az, hogy olyan írásmű született, amilyen az egész világirodalomban kevés van, s a maga nemében páratlan. A leíróművészet európai érvényű iskolapéldája. Sok-sok idő múltán is bizonyára örömet és megifjító, bűvös italt nyújt majd az élet vándorútján megfáradottaknak, és számos nyelven hirdeti a szépség és jóság hervadhatatlan igéit. Talán a Gulliver és a Robinson társa is lesz valamikor, ki tudja. Tündéri havas, erdők, vadonok világa, sohasem halhat meg a te varázslatos romantikád! Magyar nyelv, sohasem némulhat el a te zengő szépséged, melyet most egyetlen könyvbe sűrítve a kezemben tartok." Dsida Jenő Keleti Újság (Kolozsvár), 1937. február 8.

Bohumil Hrabal - Tükrök ​árulása
„Totális ​realizmusnak” nevezte Hrabal azt az írásmódot, amelyre 1952-ben Jarmilka című elbeszélésével talált rá, megszabadulva a szürrealizmus „képtelen metaforáitól”, „szójegeceitől”, kladnói vasmunkásként „fogta fel”, hogy úgy kell írnia, „mintha riportban számolna be az emberekről, a beszédükről, a munkájukról s egyáltalán az életükről”. Ez a kulcsnovella, a Jarmilka csak megcsonkított, öncenzúrázott formában jelenhetett meg korábban, s így került be a nálunk 1977-ben kiadott Tükrök árulása című kötetbe is. Most végre a teherbe ejtett csúnyácska munkáslány történetének teljes szövegét olvashatjuk, s a náci koncentrációs táborokról szóló hátborzongató oldalakat élesen ellenpontozza a „szocialista építőmunka” gunyoros ábrázolása. A 77-es kötetet a Jarmilka mellett az 1989-ben megjelent A Perkeo márkájú atomgép című visszaemlékezés egészíti ki, amely az író első igazán hrabali korszakának születéséről tudósít. Az 1951 és 1956 között írt elbeszélésekben rendre megjelennek Hrabal addigi hányatott életének színterei (volt vasúti forgalmista, ügynök, vasmunkás, papírhulladék-csomagoló, díszletmunkás), s különös fénytörésben villan fel számtalan komikus és tragikus emberi sors; a Poldi-kohó munkásai, akik „remény nélkül emlegetik a besározott reményt”, az érzelmes fegyőr, aki tudja, hogy az embereknek „legalább egyszer naponta meg kell mutatni az élet naposabb oldalát is”, a papírhulladék-gyűjtő, aki teli van emlékekkel, melyek visszaidézése „jobban lesújt, mint annak idején maga a valóság”, a cementgyári festőzseni, aki mindent elöntő szürkeségből impresszionista színeket varázsol, a vak lány a vonaton, aki oly gyönyörűnek látja a világot, „mint egy csöbör nagyságú szív”, vagy akár csak „néhány akasztott ember, akikkel átzörgött az úton egy villamos”.

Vera Kistlerová - Ne ​menj oda, kisfiam, gyilkos van ott
Nem ​mindennapi és bizonyos értelemben mégis tipikus életutat bejárt szerző nem mindennapi könyvét tartja kezében az olvasó. A cseh származású írónő, Vera Kistlerová, született Vera Polenová több mint harminc éve az Amerikai Egyesült Államokban, a dél-karolinai Darlingtonban él. Egyike volt azoknak az európai nőknek, akiket a II. világháborúban kontinensükön harcoló amerikai katonák "kikapartak a romok alól", s mintegy hadizsákmányként, győzelmi trófeaként hazavittek. Önmagáról és sok száz sorstársnőjéről írta Vera Kistlerová ezt a tárgyilagosságában is torokszorító, monotematikusságában is sokszínű, személyes élmények hitelesítette, drámai erejű elbeszéléskötetet. Arról, hogy mit találtak ezek a gyakran naiv, szép elképzelésekkel teli fiatal nők és gyereklányok a szétdúlt, romokban heverő Európához képest "ígéret földjének" számító Amerikában, főleg a déli államok minden hiedelemmel ellentétben nagyon is zárt, merev, idegenektől ódzkodó világába. Az esetek többségében kemény próbatétel, keserű, nemegyszer tragédiába torkolló csalódás várta őket. Hiszen a fess amerikai katonák otthon bizony hamar "kivetkőztek" jól szabott egyenruhájukból, visszavedlettek átlag amerikaivá, és így a "háborús menyasszonyoknak" - ahogy Amerika-szerte nevezték őket - sem volt más választásuk, minthogy "levetkőzzék" Európából hozott romantikus illúzióikat, és megpróbáljanak alkalmazkodni a korántsem rózsás valósághoz.

Karel Čapek - Az ​ellopott gyilkosság és más bűnügyi történetek
A ​bűnügyi történetek Čapek főművei közt foglalnak helyet, s hírük méltán vetekszik a világirodalom legjobb hasonló írásainak népszerűségével. A magyar olvasók előtt sem ismeretlenek már, s éppen közkedveltségük tette indokolttá, hogy a nagy cseh író valamennyi bűnügyi történetét most egy kötetbe gyűjtve kapja kézhez az olvasó. ___"Minden rejtély, a bűnügyeket kivéve - fejtegeti egyik elbeszélésének detektívje - a bűneset a valóság egy pontosan meghatározott darabja, a valóság egy szelvénye, amelyre rávilágítottunk." ___Čapek bűnügyi történetei is ilyen értelmeben vett valóságszelvények, s éppen ezáltal mindegyik több puszta logikai játéknál, izgalmas olvasmány, szellemes ötletnél, alakjait, pompás figuráit azért érezzük közeli ismerőseinknek, "eseteit" valóban megtörtént eseteknek.

Bohumil Hrabal - Táncórák ​idősebbeknek és haladóknak
Egy ​rendkívül hányatott életű író (jegyzőgyakornok, vasúti pályamunkás, raktáros, távírász, forgalmista, tisztviselő, ügynök, kladnói vasmunkás, papírhulladék-csomagoló és díszletmunkás) roppant színes világából ad ízelítőt a kötet három elbeszélése. Szerzőjük a mai cseh próza legolvasottabb és legtöbb vitát kiváltó írója. Pedig első könyve csak 1962-ben, negyvenkilenc éves korában jelent meg. Elbeszéléseinek legfőbb jellegzetessége az, ahogyan a reális és szürreális elemek, a fekete és fehér, az útszéli és emelkedett, a komikus és tragikus szüntelenül keveredik, ölelkezik, egymásba fonódik bennük. A vén suszter egyetlen végeérhetetlen tücsök-bogár mondata (Táncórák idősebbeknek és haladóknak) így lesz maga az élet színes, zavaros, parttalanul s mindent összemosón hömpölygő áradata. Az unalmában és dévajságában a távírdászkisasszony csupasz ülepét az állomás összes pecsétjével ellátó, majd német szerelvényeket robbantó forgalmista esete (Szigorúan ellenőrzött vonatok) éppen az erős ellentétek együttes fényében hat oly véres-valóságosan. És a szélhámoskodó ügynökök kalandjai (Bambini di Praga 1947), a kalandjaik során felbukkanó mulatságos és megható figurák, a groteszk helyzetek, az egymással feleselő végletek Hrabal ellentéteket szintézisbe fogó tükrében a valóság "égi mását" mutatva bizonytják, hogy a bonyolult ellentmondásoktól terhes, egyszerre szép és csúnya élet valójában egyértelműen szép.

Jaroslav Hašek - Szemelvények ​"A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt" történetéből
Hasektól, ​az úgynevezett egykönyves írótól a rendszerváltásig minden fontos művét kiadtak, kivéve `A törvény keretein belül mérsékelten haladó párt történeté`-t, pedig abban az időben volt külön Párttörténeti Intézet is. A könyv megjelentetését most a Svejktársaság és a Glória Kiadó vállalta magára. A pártot Hasek 1906-ban találta ki barátaival, az ötlet igazán 1911-ben durrant, amikor a Monarchia népei is küldhettek képviselőket a bécsi Parlamentbe. A múlt századforduló Prágájának abszurdra, végletesre inspiráló közegét már sokan tárgyalták, de Hasek asztaltársaságából említsünk meg néhány kiválóságokat:Kafka, Egon Erwin Kisch, Max Brod, Ivan Olbracht, a Capek testvérek vagy az autóépítő és versenyző Laurin és Klement. A párt nem lett politikai tényező, de Hasek megírta ezt a svejki méretű novella-, esszé- és politikaibeszéd-gyűjteményt.

Jaroslav Hašek - Lőcsei ​közjáték
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Jaroslav Hašek - Alserbach ​százados háborús zárszámadása
Június ​16-án reggel Alserbach százados úr kótyagos fejjel kimászott a fedezékből. A lövészárokban jó szokása szerint rákezdte: - Kutyák, disznók, disznó, kutya, disznó, kutya... Hirtelen azonban elhallgatott. Hangja búsan és idegenül csendült a szokatlan csöndben. A nap már magasan állt, de a lövészárokban furcsa némaság honolt. Alserbach százados tévedhetetlen hadászati érzékével hamarosan megállapította, hogy a lövészárok üres. Szerteszét puskák, szuronyok, borjúk, köpenyek hevertek, és amerre csak a szem ellátott, mindenfelé ki nem lőtt töltények borították a földet. A lövészárok partját letaposták, és a százados úgy érezte, hogy itt valami nincs rendben. Az egyik vastraverz mögött halottmereven feküdt Frank káplár, aki életében olyan tehetségesen rugdosta a katonákat...

Karel Čapek - A ​repülő ember és más furcsa történetek
Huszonöt ​novellát tartalmaz Karel Capek kötete, a válogató, Hunyadi Csaba jóvoltából nemcsak remek, telitalálatú, nagyobbrészt világirodalmi rangú írásokat, de - négy ciklusba osztva - olyanokat, amelyek a nagy cseh író legjellemzőbb, legsajátabb műfajait mutatják be, a viszonylag kis terjedelem ellenére is lehetővé téve, hogy a kötet olvasója szinte az "egész" Capeket ismerhesse meg. Az első ciklus a "neofrivol" írót mutatja be, csupa olyan elbeszéléssel, amelyek az élet "édes" irracionalizmusát láttatják (A glória; Lábnyomok; A repülő ember stb.), azt, hogy "semmi sincsen egészen úgy", mindig történik valami más, mindig történik valami csoda. A másodikban azok az írások sorjáznak, amelyek a "sötét", az abszurd csodákat állítják középpontba (A jósnő; A látnok; Az írás titka stb.), azt nyomatékozzák, hogy ki vagyunk szolgáltatva egy félelmetes és kiismerhetetlen univerzumnak. A harmadik rész darabjai (A kor romlásáról; Lázár; Pilátus meséje stb.) a kafkai, a "monarchikus" írót villantják fel, azt, akinek az abszurd a természetes, aki már nem vár csodákat, hisz az igazi csoda az lenne (ez persze lehetetlen), hogy minden "normálisan" történjen, úgy, ahogyan valamikor az életet, a társadalmat, a sorsot elképzeltük. Végül a negyedik rész darabjai már nem is novellák, inkább elmélkedések, reflexiók (persze legtöbbször fiktív keretbe állítva) vagy az életről mint olyanról, vagy annak egyik-másik alapjelenségéről (A fantáziáról; Az ember végső dolgai; Az ember, aki nem tudott aludni stb.). Remek összeállítás, kitűnő írások gyűjteménye a kötet, széles körben érdemes ajánlani, még az igényesebb "vidám" könyvek kedvelőinek is tetszésére lesz.

Frantisek Nepil - Saját ​manccsal írtam
Hogy ​milyen a KUTYANAPTÁR? Hát ilyen: Február - a hóemberek hónapja, április - az apró bolhák hónapja, október - a csontos mócsingok hónapja, december - a hidegtálak hónapja. És így tovább. Burkus, "a királyi eb" ebbe a naptárba írja bele s. m. (azaz saját mancsúlag) feljegyzéseit a világról, amelyben közel sem a gazdi a legfontosabb szereplő. sokkal fontosabb nála a fecske, a béka, a csigabiga. De a világ közepe természetesen ő maga, BURKUS, és a többiek azért olyan furcsák, mert kétlábúak vagy négynél több lábúak. Szecskó Péter grafikái jól illeszkednek ebbe a jó humorú cseh író frappáns történetébe.

Karel Čapek - Nehéz ​a kertész élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Bohumil Hrabal - Münchhausen
Mikor ​az a tisztesség ért, hogy hommage-ként, kollegiális olvasatként felmondhattam, elhantázhattam a Münchhausent, a kisebb novellák tán legnagyobbikát, arra gondoltam, hogy könnyű lesz a dolgom. Könnyű persze nem volt, de jó igen, hisz Hrabalt az ember magában is hangosan olvassa, nem lehet máshogy, lévén irályának, elmezaj és szívnevetés ragyogóan sötét elegyének természetes hordozója az emberi hang, a csapkodó, föl- és alábukó egyszeri, civil beszéd.(Parti Nagy Lajos)

Bohumil Hrabal - Véres ​történetek és legendák
A ​kötet az 1948 és 1986 között írt időszak elbeszéléseit gyűjti egybe, amelyek sokáig csak íróasztalfiókban hevertek. Magukkal ragadó kis történetek ezek, szórakoztatóak, és elgondolkodtatóak is egyben, néhol szürreális, néhol meg fűtött erotikával teli. Szóval nagyon is Hrabali. Ajánlom mindenkinek.