A ​Harmadik Birodalom nyelve

Karl R. Popper - A ​nyitott társadalom és ellenségei
E ​könyvében Popper az általa kidolgozott kritikai racionalizmus módszerével keresi a XX. század totalitárius diktatúráit éltető filozófia gyökereit. A nagy vitákat kiváltott mű előterében Platón és Marx elemzése áll, de helyet kap Hérakleitosz, Arisztotelész, Hegel és ]. S. Mill bírálata is, nem szólva olyan gondolkodókról, mint Fichte, Mannheim, Wittgenstein, Whitehead és Toynbee. A műben akarva-akaratlanul kirajzolódik egyfajta történetfilozófia, amelynek alapját a nyitott és a zárt társadalom - más szóval az egyének szabadságára épített demokrácia és a tekintélyelvű parancsuralmi diktatúra - koncepciója alkotja. Fordította: Szári Péter. Készült a Felsőoktatási Tankönyv­ és Szakkönyvtámogatási Program keretében.

Michel Foucault - Felügyelet ​és büntetés
A ​Felügyelet és büntetés című munkájában Foucault szembeállítja egymással a büntetés két modelljét: – a középkori- kora újkori modellt, amelyben a bűnös, a Rossz elpusztítása a cél. A nyilvános kivégzések egyfajta színházat jelentenek, az uralkodói hatalom és tekintély reprezentálását. – A modern korban a test elpusztítása helyett a bűnös javítása, nevelése kerül előtérbe: „…a büntetés művészete a fegyelmező hatalmi rendszerekben nem a vezeklést, még csak nem is a szigorú értelemben vett elfojtást célozza”, hanem az egyének hasznossá tételét.

Martin Heidegger - A ​metafizika alapfogalmai
Martin ​Heideggernek ez az 1930/31-ben Freiburgban tartott előadás-sorozata csak 1982-ben látott napvilágot, s mindjárt akkora jelentőségre tett szert az életművön belül, hogy Rüdiger Safranski róla szólva egyenesen "titkos főműről" beszélt, s Jacques Derrida is kiemelt szerepet juttatott neki Heideggerről szóló elemzésében. A mű több szempontból is unikumnak számít a heideggeri oeuvre-ön belül. Egyrészt itt olvashatjuk a legalaposabb elemzéseket a filozófia egzisztenciális vonatkozásáról és ezzel összefüggésben az unalom fenomenológiájáról és időszerkezetéről. Másrészt - Heideggertől szokatlan módon - a könyv második részét alkotó kérdés kapcsán, nevezetesen: hogyan értelmezendő a tézis, mi-szerint a kő világ nélküli, az állat világban szegény, az ember pedig világ-képző, tüzetesen megvizsgálja a korabeli biológia és "etológia" neves figuráinak (Roux, Uexküll, Driesch) megfigyeléseit és elméleteit, és ezekből, illetve ezekkel vitázva fejti ki a világ jelenvalólét- (Dasein-) specifikus metafizikáját. A filozofálás mibenlétét, az unalom időiségét, valamint az állat korlátozott világát taglaló nagy fejezetek után Heidegger a világ-konstituáló logos analízisével zárja a sort. A harmadik mozzanat, amiért különleges érdeklődés övezi ezt a művet, abban rejlik, hogy a heideggeri filozófia híres fordulatának, mely épp a húszas-harmincas évek fordulópontjára tehető, eddig igencsak szegényes dokumentumait egy hatalmas, több mint ötszáz oldalas munkával bővítette.

Körösényi András - Vezér ​és demokrácia
A ​demokráciaelméletek doktrinersége illetve utópizmusa és az európai demokráciáknak az elmúlt másfél-két évtizedben megjelenő empirikus jelenségei - mediatizálódás, kartellpártosodás, a kormányzás de facto "prezidencializálódása" - között egyre szélesebb távolság alakult ki. A Vezér és demokrácia szerzője ezt a szakadékot kívánja áthidalni: a politikaelmélet azon realista tradíciójához tartozik, amelyik a politika természetét kívánja megragadni, megérteni. Elhatárolódik egyrészt a politikai filozófia domináns áramlatától, amely jobbára kimerül az erkölcs-, illetve morálfilozófia programjának a politika területére való alkalmazásában, másrészt a politikatudomány pozitivista paradigmájától, amelyik egyre kifinomultabb módszertani apparátussal vizsgál specializált, de jobbára érdektelen részkérdéseket. A szerzőt a politikai tudás, a politikai cselekvés, a kormányzás, a képviselet és a demokrácia természete érdekli. Az utóbbi megragadására az uralkodó demokráciaelméleti diskurzussal szemben Max Weber vezérdemokrácia-koncepciójához nyúl vissza.

Tamás Gáspár Miklós - Törzsi ​fogalmak I-II.
Ennek ​a könyvnek a forrása a demokratikus ellenzék, a hetvenes-nyolcvanas évek földalatti irodalma. A még erősen hatvannyolcas hangütésű esszé tizenöt éve íródott a nacionalizmusról mint metaforáról; a mintegy tizenkilenc éve a Bibó Emlékkönyv számára írott "Republikánus elmélkedések" valahol az anarcho-szocializmus és a liberalizmus között helyezkednek el; a nemzeti érzés erkölcsi lényegéről, az "értékválság" legendájáról, a hagyományról szóló fejezetek 1985-86-ban keletkeztek. A kéziratot egy nyugati diplomata csempészte ki Londonba, onnan jutott el Párizsba, a Magyar Füzetek kiadójához...

Michel Foucault - A ​szavak és a dolgok
Foucault-nak ​számos műve megjelent magyarul, ám ezek kivétel nélkül a kései, nemcsak érett, de az elmélettől egyre inkább a konkrétumok (igazságszolgáltatás, kórház, börtön, szexualitás stb.) felé forduló - alapelveit, vezérlő szempontjait immár olvasónál feltételező - szerzőt mutatják. Ez a mű feltehetőleg a szerző legfontosabb, nevét igen hosszú időre fenntartó alkotása. Ebben az alapelveket mutatja be, méghozzá abban a stádiumban, amikor Foucault maga is "rájött" arra, hogy mi az "uralom", mi a tudás "igazi" szerkezete, mi indokolja, sőt generálja a "gyanakvást", mi az emberi szituáció alapvető struktúrája; mi a tudás "archeológiája" stb. Bevezető és alapozó tehát ez a fiatalkori munka az egész Foucault-i életműhöz, és rajta keresztül a strukturalizmus, neostrukturalizmus és posztmodern egész összetett kérdésköréhez. Maga a mű - külső formáját tekintve - tulajdonképpen filozófia-, illetve eszmetörténeti vizsgálódás, annak kutatása és bemutatása, hogy miképp és mit kutatott és kutat a társadalomtudomány, a filozófia és az emberrel foglalkozó számos tudományos diszciplína. Lényegét, mélystruktúráját tekintve pedig olyan ismeretelméletről van szó, amely egyben antropológia és történetbölcselet is, olyasféle fordulat az ember és megismerése tárgykörében, mint Freudé a pszichológiában, vagy Nietzschéé az etikában. A mű több bravúros egyedi filozófiai és művészeti, történeti és közgazdasági elemzést tartalmaz, lényegét azonban nem ezek a sokszor idézett és bámult csúcsteljesítmények adják, hanem ember "eltűnéséről", mármint a tudományok felé irányuló reflektorfényéből való eltűnéséről, az eldologiasodás (éppen nem hegeli-marxi) koncepciójáról szóló alapeszmék, amelyek Foucault helyét a gyanú filozófiájának legnagyobbjai közt jelölik ki, és akinek hatása nemcsak a posztmodern vezető filozófusainak (Derrida, Rorty stb.) eszméin mérhető fel, de a filozófia, társadalomtudományi közgondolkodás ún. "normál" szerkezetén is. Alapmű, minden igazi - filozófiai, társadalomtudományi - műveltségre törő olvasó kötelező olvasmánya.

Ladányi János - Szelényi Iván - A ​kirekesztettség változó formái
A ​közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. A kirekesztés alakváltozásait történeti és nemzetközi összehasonlításban tárgyaló mű első, a történeti- szociológiai részében a szerzők kísérletet tesznek a szakirodalomban általánosan használt és sokat vitatott underclass fogalom tisztázására, illetve azon sajátos történelmi helyzeteknek és speciális társadalmi feltételeknek a körvonalazására, amelyek a társadalom ilyen típusú kettészakadását eredményezik. Mindezen elméleti fejtegetéseiket egy észak-kelet- magyarországi kistelepülésen 12 éven át végzett kutatásuk eredményeivel egészítik ki. A könyv második részében a szerzők nemzetközi összehasonlításban elemzik a szegénység és roma etnicitás egymással való összekapcsolódásának variánsait. Megvizsgálják, hogy mennyire sajátos vagy mennyire tipikus az a folyamat, amelyet az általuk vizsgált településen megfigyeltek, felvetik a kérdést, hogy beszélhetünk-e underclass kialakulásáról.

Erving Goffman - A ​hétköznapi élet szociálpszichológiája
A ​modern társadalomkutatás egyik legszínesebb és irányzatokba igen nehezen besorolható képviselőjének tanulmányait veszi kezébe az olvasó. Erving Goffman népszerűségének „titka" talán az, hogy rendszeresen bontja ki a hétköznapi élet „pszichológiáját", a mindannyiunk által természetesnek elfogadott és nem vizsgált rítusok, érintkezési sémák mögött rejlő dramaturgiai szabályokat és stratégiákat, s mindezt rendkívül élvezetesen, olvasmányosan teszi. Vállalja a hétköznapi élet „szentségeinek" profanizálását, a tapintatlan érdeklődést a mindennapok gyakorlatába belemerült egyén viselkedése iránt, a „kegyeletsértő" következtetéseket. Mindehhez lemond a szociálpszichológiában honos „objektív", mind a kutatónak, mind a tárgyként vizsgált egyéneknek egyfajta védelmet biztosító kísérleti módszerekről. Olyan fenomenologikus stílusú elemzésmódot alakít ki, amely az emberi kapcsolatok, interakciók „mikroelemzésére" összpontosít.

Michel Foucault - A ​bolondság története a klasszicizmus korában
A ​modern világban az ember és a bolond talán szilárdabban kötődnek egymáshoz, mint azokban a hatalmas állati átváltozásokban, amelyeket hajdan Bosch tűzbe borult malmai világítottak meg: egy kölcsönös és összeegyeztethetetlen igazság kitapinthatatlan köteléke fűzi őket össze. Elmondják egymásnak lényegüknek azt az igazságát, amely eltűnik azzal, hogy egyikük elmondta a másiknak. Minden egyes fény kialszik az általa létrehozott nappaltól, s ekképp visszaadatik annak az éjszakának, amelyet széttépett... Napjainkban az ember csak a bolond talányosságában rendelkezik igazsággal... Foucault könyve nemcsak a pszichiátria születéstörténete: mindenekelőtt filozófiai utazás az értelem és túloldala, a nem-értelem szembesülésének zónájába.

Edmund Burke - Töprengések ​a francia forradalomról
A ​lovagiasság kora a múlté..., s örökre oda Európa dicsősége. Az összes szép illúzió, mely a hatalmat szelíddé, az engedelmességet kötetlenné tette, s harmonizált az élet különböző árnyalataival, s amely finoman beolvasztotta a politikába azokat az érzelmeket, melyek megszépítik a magánemberek társadalmát, s enyhét adják - szertefoszlanak a világosság és az értelem új, hódító birodalmától... Egészítsük ki, ha úgy tetszik, de tartsuk meg, amit őseink ránk hagytak, s a brit alkotmány szilárd talaján állva elégedjünk meg azzal, hogy megcsodáljuk, de ne próbáljuk meg követni a francia aeronautákat kétségbeesett repülésükben. A brit konzervativizmus klasszikus művének első magyar kiadása.

Alexis de Tocqueville - Az ​amerikai demokrácia
Tocqueville-t ​olvasva mindig újra és újra eszünkbe kell idéznünk, hogy brilliáns Amerika-elemzését a szerző 1835-ben vetette papírra. Olyan kérdésre keres választ, amely ma talán még időszerűbb, mint 1835-ben. Mitől működik jobban a demokrácia általában, illetve az amerikai demokrácia, mint más, különböző örökségektől terhes rendszerek? Két dolog különösen meglepő Tocqueville-nál: a gondolatmenet tisztasága és látszólagos egyszerűsége (az embernek mindig az az érzése, hogy erre maga is rájöhetett volna), és a szerző fényes pártatlansága. Tocquville, a francia nemesúr, az ancien régime gyermeke fejébe veszi, hogy összehasonlítja a francia és az angol politikai rendszert, s ezért 1821-ben elutazik - Amerikába, mert hite szerint itt tanulmányozhatja a demokráciát a legtisztább formában. Nem feltétlen híve a demokráciának, de kénytelen tudomásul venni, hogy jobban működik, s előbb-utóbb uralkodóvá válik a földön. Még azt is megjósolja, hogy két nagyhatalom lesz, az amerikai és az orosz (megint jusson eszünkbe: 1835-ben), az egyik a szabadság, a másik a szolgaság fegyverével hódítja meg a világ felét. Másfelől rámutat a demokrácia buktatóira: a közvélemény előtti teljes behódolásra (Ebben a Tömeg és hatalom gondolatmenetét előlegzi meg), a kultúra elsekélyesedése, sőt még olyan, a politikától látszólag messze eső kérdéásekre, mint a család átrendeződése, s a túlzottan emancipálódott nők nőietlensége. Amerikaiak és franciák egyaránt büszkék Tocqueville-re, egyaránt a sajátjuknak tekintik. Műve már korábban is nagy sikert aratott, jelentősége azóta egyre nő. Ha valaki Amerikát akarja tanulmányozni, Tocqueville művével kell kezdenie.

Leo Strauss - Joseph Cropsey - A ​politikai filozófia története I-II.
A ​nagyszabású összeállítás - melynek kis részét Strauss írta, nagyobb részét tanítványai és munkatársai - közel két és fél ezer esztendő politikatudományát, Thuküdidésztől Heideggerig közel negyven gondolkodó eszméit öleli fel.

Mannheim Károly - Ideológia ​és utópia
"Gottfried ​Keller jóslata szerint 'a szabadság végső győzelme száraz lesz'... Az utópia eltűnése statikus tárgyiasságot hoz létre, amelyben az ember maga is dologgá válik... Az ember, miután eljutott a tudatosság legmagasabb fokára - ahol a történelem immár nem vak sors, hanem saját alkotása -, elveszti történelemformáló akaratát és ezzel betekintését a történelembe." A tudásszociológia atyjának főműve - csonkított és titkos kiadása után - először jelenik meg magyarul.

Émile Durkheim - A ​társadalmi tények magyarázatához
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Durkheim - A ​társadalmi munkamegosztásról
Émile ​Durkheimet a szociológia egyik megalapítójaként tartják számon. A társadalmi munkamegosztásról című, 1893-ban megjelent könyve négy nagy munkája közül az egyik. A könyv a társadalmi integráció (szolidaritás) alapvető mechanizmusait elemzi. A mai fejlett társadalmak is azzal a kérdéssel kerülnek szembe, mint Durkheim korának francia társadalma: vajon a gazdasági érdek és a piaci csere világa elégséges összetartó erőt jelent-e. Megfontolandóak maradtak Durkheim gondolatai a társadalmi szolidaritás zavarairól. Egy korábbi, könyvárusi forgalomba nem került válogatás után most a teljes (a társadalompolitikai szempontból jelentős 2. előszót is tartalmazó) mű jelenik meg megfelelően igényes fordításban és a könyv olvasóit a mű kontextusa és tudományos jelentősége tekintetében eligazító utószóval.

Hankiss Elemér - A ​Nincsből a Van felé
Feljutni ​a Mount Everest jeges-sziklás csúcsaira? Elindulni egy törékeny hajón az Északnyugati-átjáró felfedezésére? Megírni a Divina Commediát? Megoldani az élet keletkezésének titkát? Nagy Sándorként meghódítani a fél világot? Ikaroszként felrepülni a nap közelébe? - Igen, mindez nagy kaland. De nem törpül-e el mégis a végső nagy kaland mellett? Életünk céljának, értelmének keresése, életünk átalakítása tartalmas emberi sorssá: nem ez végül is a legfontosabb emberi kaland? Könyvében Hankiss Elemér áttekinti azt, hogy az elmúlt két-három évezredben az emberiség nagy gondolkodói, tudósai, művészei és mindennapi emberei milyen választ próbáltak adni arra a kérdésre, hogy: Mi lehet az emberi élet értelme? A könyv az EMBERI KALAND SOROZAT 4. kötete.

José Ortega y Gasset - A ​tömegek lázadása
"A ​történelem olyan vers, amelynek minden szaka más ütemre lejt. De ha így van, nekünk, akik e század strófáiban vagyunk beiktatott szavak, e strófa üteme éppoly fontos, mint maga a vers. Ez az ütem a parancs, amelyet a verstől kapunk. Amit Ortega úgy mond: mindenkinek első kötelessége saját kora imperatívuszát megérteni." Németh László: Ortega és Pirandello

Martin Heidegger - Útjelzők
Martin ​Heidegger gondolkodói útja meghatározó állomásainak, mérföldköveinek előszámlálását ebben az 1967-ben összeállított gyűjteményes kötetben, az _Útjelzőkben_ végezte el a legátfogóbb módon: az 1927-ben megjelent _Lét és időt_ követő bő harminc esztendő termését mutatta be a koncepcionális okokból befejezhetetlenné vált főmű utáni útkereséstől a második korszak léttörténeti prespektívaváltásán át a kései, a szakirodalomban léttopológiainak nevezett korszakig. A könyv teljes anyaga most jelenik meg először magyarul.

Martin Heidegger - Rejtekutak
Martin ​Heidegger 1935 és 1946 között született tanulmányainak a szerző által összeállított és 1950-ben megjelentetett kötetét az utókor szemében elsődlegesen az tünteti ki, hogy itt olvasható a német filozófus legnagyobb lélegzetű és mindenképpen legnagyobb hatású "esztétikai" gondolatmenete, _A műalkotás eredete_. A kötet további öt, első látásra igencsak eltérő irányokba kalandozó tanulmányát összefogó "szemléleti keret", az idő haladtával mind hangsúlyosabbá váló léttörténeti és ilyenképp metafizika-kritikai perspektíva kibontakozását reprezentálja a tudomány és a világkép összefüggésének feltárása, valamint Nietzsche, Hegel, Rilke és Anaximandrosz szövegeinek elemzése révén.

G. W. F. Hegel - Előadások ​a világtörténet filozófiájáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.