Az ​önmegvalósítás tudománya

Osho - Mindennapra
Osho ​felismerései több mint harminc éve jelentenek nagy örömet és kihívást a spirituális keresőknek. Az Osho mindennapra e felismerések esszenciája. Összhangot teremt a spirituális és filozófiai tradíciók, valamint a modern tudomány és pszichológia vívmányai között. Ez az inspiráló könyv mindennapra kínál egy meditációt, melyek segítségével teljesebben élhetünk a jelenben, és átléphetünk egy újfajta létezésbe, ahol szerves egységet alkot a test, a lélek és a szellem.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Rája-vidyá, ​a bölcsesség királya
Oly ​büszkék vagyunk akadémiai képzettségünkre, de ha megkérdezik tőlünk, kik vagyunk, nem tudunk válaszolni. Mindenki azt hiszi, hogy a test az önvaló, a védikus írásokból azonban megtudjuk, hogy ez nem így van. Csak akkor léphetünk be a valódi tudás birodalmába, s csak akkor érthetjük meg, hogy kik is vagyunk valójában, ha felismerjük, hogy nem ez a test az énünk.

Chaim Potok - A ​nevem Asher Lev
"A ​nevem Asher Lev. Az az Asher Lev, akiről az újságokban és a képeslapokban olvasnak, akiről annyi szó esik a vacsora- és koktélpartikon, a Brooklyni Feszületről elhíresült, legendás Lev. Vallásos zsidó vagyok. Igen. Hívő zsidók természetesen nem festenek feszületeket. Ami azt illeti, hívő zsidók egyáltalán nem festenek - úgy, ahogyan én. Szerfölött kemény szavakat írnak és mondanak rólam, vádakat koholnak ellenem: áruló vagyok, hitehagyott, öngyűlölő, a családom, a barátaim, a népem szégyene; másfelől, a keresztények eszméinek kigúnyolója, a nem zsidók által kétezer éve mélységesen tisztelt létformák istenkáromló kufárja. Nos, semmi efféle nem vagyok. Mindazonáltal teljes őszinteséggel megvallom, hogy vádlóim egészében véve nem tévednek: bizonyos szempontból csakugyan mindegyik vagyok..."

Farkas Judit - Ardzsuna ​dilemmája
Ha ​a Krisna-hívők kizárólag hirdetőoszlopokon népszerűsítenék programjaikat, valószínűleg csak egy lennének a sok megváltást ígérő plakát között. Ők azonban már megjelenésükkel is tudatosan felhívják magukra a figyelmet (ahogyan ők mondják: az öltözékükkel is prédikálnak); bekopognak lakásunkba, megszólítanak az utcán, adományt kérnek az ételosztásra, és könyveket, szórólapokat adnak a kezünkbe, melyekben meghívnak minket egy Krisna-templomba „egy napra, egy hétre vagy egy életre”. A Krisna-hívők nemcsak az indiai vallást követik, hanem az indiai életmód egy szakrálisnak tekintett változatát is igyekeznek átvenni, a gyakorlatban megvalósítani. Ez a kísérlet és megvalósulása a néprajzi−kulturális antropológiai kutatás fókuszába vonja a közösséget. A kulturális sokféleséget idegenben és itthon egyaránt vizsgáló antropológia számára a krisnás mozgalom egyszerre jelenti az egzotikumot, az idegen kultúra kutatását, és a saját kultúra vizsgálatát is. Ugyanakkor tudományunk olyan témái, mint a kultúrák találkozása és egymásra hatása, adaptáció és enkulturáció kérdései, itt sajátos vetületbe kerülnek, hiszen az idegen kultúrát ebben az esetben külső kényszer nélkül, önálló döntés eredményeképpen adaptálja egy csoport, az átvétel gyakorlatilag az átvett világkép és értékrendszer „bennszülöttjeivel” való találkozás nélkül történik meg, és a nyugati Hare Krisna mozgalom az indiai Krisna-hit revitalizálójának tekinti magát. Ez az átvétel az egyének részéről kultúraváltást kíván meg; az indiai kultúra idegensége pedig az átvett életvezetésnek a befogadó szociokulturális környezethez való alkalmazását teszi szükségessé. Könyvem megírásakor e néhány speciális, ugyanakkor az egész krisnás életvilágot meghatározó probléma (kultúraváltás, adaptáció, és az ezeket biztosító legitimációs keret) megértésére és megértetésére törekedtem. Könyvem eredményei remélhetőleg hasznossá válnak más alternatív vallási- és életmódközösségek tudományos vizsgálatában. Másfelől remélem, hogy – a laikusok számára is – izgalmas bepillantást enged egy, a magyar kultúrában idegennek tekintett vallási csoport életébe. Farkas Judit a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1999-ben végezte el a kulturális antropológia specializációt, 2001-ben a néprajz, 2002-ben pedig a magyar szakot. PhD fokozatát is itt szerezte 2006-ban. 2003 óta kibocsátó egyetemén, a Néprajz−Kulturális Antropológia Tanszéken oktat. Szűkebb szakterülete a vallási, társadalmi és életmód mozgalmak kutatása. E munka a szerző első könyve.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Kṛṣṇa, ​az Istenség Legfelsőbb Személyisége I-II.
Hosszú ​évezredeken keresztül India védikus irodalma emberek milliói számára volt a tudás és a boldog időtöltés kimeríthetetlen forrása. E szanszkrit nyelvű művek egy része azonban - talán éppen a legizgalmasabb szövegek néhány darabja - sajnos sokáig elérhetetlen volt a nyugati olvasók számára. Mára azonban ez a hiány szerencsére megszűnt: Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda munkásságának köszönhetően a világ legősibb kulturális és vallási hagyományának e magasztos alkotásai a ma embere számára is hozzáférhetővé váltak. Ebben a művében, mely az ősi indiai szentírás, a _Shrímad-Bhágavatam_ tizedik énekének prózai feldolgozása, a Legfelsőbb Úr, Srí Krsna evilági kedvteléseit beszéli el, rendkívül lebilincselő s mindenképpen az olvasó lelki gazdagodását szolgáló módon.

Dr. Joseph Murphy - Az ​élet titkai
Dr. ​Murphy egyszerű technikai segítségével megvalósíthatod a látszólag lehetetlent. Miközben döbbenetesen alakuló emberi sorsokról olvasol, megtanulhatod, hogyan érheted el céljaidat a belső útmutatás törvényének alkalmazásával; hogyan erősítheted meg testedet, elmédet és lelkedet a gyógyulás törvényének felhasználásával; hogyan győzheted le félelmeidet a bátorság törvényének segítségével; hogyan lehet a tiéd az igazi gazdagság a boldogulás törvénye révén. A régmúlt spirituális bölcsességét a modern lélektan felfedezéseivel vegyítő Dr. Murphy megmutatja, hogyan használjuk a rendelkezésünkre álló, szellemi eszközöket, hogy csodálatos új életet teremtsünk magunknak és szeretteinknek.

Ismeretlen szerző - Abortusz ​és...
Az ​őszi parlamenti döntés előtt úgy tűnik, már mindent elmondtak az abortuszról, amit csak lehetséges. Aki ezt a kötetet a kezébe veszi, meggyőződhet arról, hogy az érvek és ellenérvek pergőtüzében még korántsem "sütöttek el minden patront"; jobbára csak politikai, ideológiai vaktöltények pukkanásait hallotuk. Az abortuszvitában hiányolt érveket számba véve lényegében elmondjuk miről szól e kötet. Nyolc tanulmányát a kérdések legjobb ismerői, értői vetették papírra. Ezeket sorolva magyarázatot kapunk a kicsit szokatlan címre: Abortusz és... Abortusz és jog, abortusz és bioetika, abortusz és történelem, abortusz és szociológia, abortusz és pszichológia, abortusz és filozófia kapcsolatát boncolgató írásokat jelez a rejtélyes három pont. Szerzőinknek nem az a céljuk, hogy állást foglaljanak, egyik vagy másik politikai döntés mellé állítsák az olvasót. Az elvi problémákat felvetve ahhoz szeretnék hozzásegíteni az olvasót, hogy felelős döntést hozhasson az élet által mindannyiunknak feltett kérdésre. Lehet, csak eszmei a döntés, lehet, hogy egy emberke sorsa fordul meg rajta, s lehet, hogy egy nemzedéknyi ember élete a tét. Bármekkora is a súlya, jó csak akkor lehet a döntés, ha szilárd alapokon nyugszik. Az Alkotmánybíróság elnöke egy interjúban így szólt a kérdésről: "A törvényhozásnak megszabtuk, milyen keretek között tudja alkotmányosan meghozni az új abortusztörvényt. Ez olyan elméleti újdonság, ami igazából nem tűnt fel senkinek. Azt mondjuk, el kell dönteni, hogy mi a magzat. Ezt eddig minden Alkotmánybíróság megkerülte. Mi a Parlamentre hárítottuk, mondván, az Alkotmányból nem lehet megállapítani, mi is a magzat. Márpedig a kérdést nem lehet megkerülni. ÓRiási terhe ez a magyar parlamentnek, hogy erre választ kell adnia, és akkor is válaszol - ha nem válaszol."

Dr. Gyökössy Endre - A ​növekedés boldogsága
Nem ​találkoztam életem és lelkigondozói szolgálatom alatt olyan emberrel, aki valamilyen lelki görcstől, komplexustól szenvedve boldog lehetett volna. Legkevésbé a kisebbrendűségi érzés áldozata – az még zsugorodott is lélekben, olykor testben is. Be sok halálig és halálba zsugorodó ember él közöttünk! Egyre inkább nyomasztott, foglalkoztatott ez, mert naponként találkoztam vele. Kerestem rá a megoldást, a szent panáceát, a csodagyógyszert. Ugyanakkor a jézusi boldogmondásokat tanulmányoztam, eközben leltem a gyógyulás titkára. Gondolom, nem én bukkantam rá először. Ám mindenkinek mindenre magának kell rátalálnia, hogy az számára életalakító élménnyé lehessen.” Tartalom: Nem találkoztam A boldogság az élet növekedésének terméke Növekedés - a 0 (nulla) pontról Növekedés - ÉN-ig és a TE-ig Növekedés - erőben Növekedés - igazságban Növekedés - szeretetben Növekedés - Istenben Növekedés - szolgálatban Növekedés - szenvedésben

Mezei Balázs - Vallás ​és hagyomány
A ​vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyűjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót őriznek, tanaikat mindezek alapján és egységében határozzák meg. Másfelől a hagyomány fogalma ugyancsak vallási jellegű. Végiggondolva a mai emberiség életét meghatározó hagyományok körét, azt látjuk, hogy a legmélyebben ható, a legrégibb és legszilárdabb tradícióelemek jellegüket tekintve vallásiak. E kötet vallás és hagyomány filozófiailag értett kapcsolatáról szól, benne nem általában a vallásról, hanem a vallás filozófiai felfogásáról esik szó. A könyv konklúziója szerint a valódi filozófiai gondolkodás mindenkor vallásfilozófiai, vagyis a vallásra irányul, és végső soron a vallásból fakad.

Nicolas Malebranche - Beszélgetések ​a metafizikáról és a vallásról
Nicolas ​Malebranche (1638–1715), a Descartes utáni gondolkodás kiemelkedő alakja, minden kétséget kizáróan mély hatást gyakorolt a filozófia történetére. Életében páratlan tisztelet övezte, kortársai a „metafizikusok fejedelmének” nevezték, ám a francia felvilágosodás metafizika-ellenes orientációja már a 18. században megtépázta gondolkodói hírnevét, így a későbbi filozófiatörténet-írásban sokáig csak a nagy szellemi áramlatok margóján, a kartezianizmusnak szentelt rövid fejezetekben kaphatott helyet. Műveinek megítélése napjainkra alaposan megváltozott. Munkásságának kutatása a 20. század elején új lendületet vett, az azóta megjelent monográfiákból pedig egy olyan eredeti gondolkodó képe bontakozik ki előttünk, aki a filozófia számos területén játszott meghatározó szerepet. A Beszélgetések a metafizikáról és a vallásról (1688) Malebranche egyik legfontosabb írása, amely a kifejtés dialogikus jellegénél fogva alkalmas bevezetést nyújt a szerző gondolkodásába. Malebranche döntő pontokon módosítja azt a descartes-i filozófiát, amely kritikai megjegyzései dacára szilárd vonatkoztatási pontot jelentett számára egész életében. Az ok–okozati kapcsolat „okkazionalista” elmélete, az érzéki tapasztalat és a fogalmi gondolkodás éles szembeállítása, az anyagi világ létezésének racionális bizonyíthatatlansága – megannyi erőteljes tézis, amelyekben Malebranche világosan szembehelyezkedik a korban uralkodó Descartes-olvasattal, és amelyek megtermékenyítően hatottak a felvilágosodás filozófiájára Locke-tól Berkeley-n és Hume-on át egészen Kantig.

Babits Antal - Végtelen ​ösvények
Babits ​Antal kötete nagy nyeresége mind a judaisztikának, mind a középkori zsidó filozófia iránt érdeklődőknek. A könyv középpontjában a zsidó filozófia és misztika kölcsönhatása áll, mindenekelőtt a zseniális Széfer Jecírá (Az Alkotás könyve) értelmezése és hatástörténetének vizsgálata bontakozik ki. Babits nem csupán a szövegek gondos olvasója és a korszerű tudományos eredmények feldolgozója, hanem a hermeneutika módszerének alkalmazásával önálló felfedezésekkel is gazdagítja a szaktudományt, amikor például Szaadjá gáon, Jehuda Halévi és Maimonidész vallásbölcseleti műveit a középkori zsidó misztika szempontjából is olvassa. Tanulmányai egyben paradigmaváltási kísérletek is, melyek új összefüggésekre is rávilágítanak. A kötet útmutatásait követve megismerhetjük azokat a szellemi mozgatórugókat, amelyek máig előítélettel és a meg nem értés csökönyös alapállásával tekintenek a misztikára. Nem tartjuk véletlennek azt sem, hogy a leghangsúlyosabb helyet Maimuni korszakos művének, A tévelygők útmutatójának beható vizsgálata és annak recepciója foglalja el, mely egyben mintegy tengelyét képezi Babits kutatásainak. A szerző megítélése szerint az Útmutató befejezése előtt szigorú értelemben nem beszélhetünk kabbaláról − azaz, a kabbala szisztematikus írott formájáról, amely hozzáférhető lett volna −, azt is mondhatnánk, hogy Maimonidész volt az „első kabbalista”. Ebben a tekintetben úgy is fogalmazhatunk, hogy Maimuni egy ősi − ám sokak által vitatott − hagyomány olyan újrafelfedezője volt, aki új dimenziót nyitott az ezotéria integrálásának a zsidó vallásbölcseletben! A kötetet olvasva kiderül az is, hogy a kabbala esetében éppen a sikeres meditáció avathat be olyan új szférába, amelynek segítségével átmenetileg megragadható az „Örökkévaló Palotájának” közelsége! Mindez az Istent kereső ember bölcseletet is meghaladó megtapasztalási igényéből fakad. Tudományos szakszerűsége mellett a kötet számos izgalmas művelődéstörténeti és művészetfilozófiai kérdést is érint. Gondolatébresztő megállapításaival újabb szempontok keresésére ösztönöz. Babits Antal ezzel a művével a hazai judaisztikai kutatásban elsőként tesz komoly kísérletet arra, hogy a középkori zsidó vallásfilozófusok tanításait egybevesse a korabeli kabbala írásbeliségének kibontakozásával.

Horváth Andrea - Istenkeresők
"És ​az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek és meg ne verjem e földet átokkal" (Malakiás próféta könyve 4.6) Az ember évezredes igénye fogalmazódik meg a fenti szavakban. Igény arra, hogy közvetítsük Isten szavát, közvetítsük akaratát, majd ebben a fényben mi magunk legyünk az istenek. "Majd mi megmutatjuk, hogy ki is Ő valójában" - hirdeti egyház és ember, közösség és magányos próféta. Majd sokan csalódottan elfordulnak, meghasonlanak önmagukkal, mert nem akarják szolgálni azt az Istent, Akit az emberi gyarlóság emelt az egekbe.

Krishna Dharma - Mahábhárata
A ​Mahábhárata, mely India ősi irodalmának, a Védáknak a része, egyedülálló helyet foglal el a történeti-elbeszélő művek sorában. Kevés olyan könyv van még, mely ilyen hosszú időn keresztül fennmaradt volna, mint ez az ötezer éves eposz. Maradandó népszerűsége már önmagában arról tanúskodik, hogy lapjai mély, örök érvényű bölcsességet rejtenek. Lelki üzenetén és megragadó történetein túl a Mahábhárata mélyreható betekintést nyújt a régmúlt világ mindennapi életébe is. "India kulturális enciklopédiájának" is nevezik, a mű látómezeje azonban messze túlmutat ezen a meghatározáson: az egyetemes igazságoknak minden ember számára érvényes tárháza is egyben.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Visszatérés
Az ​élet nem a születéssel kezdődik és nem a halállal végződik. Mi is történik pontosan az énnel, miután elhagyta mostani testét? Egy másik testbe kerül? Örökké újra kell születnie? Hogyan működik _valójában_ a reinkarnáció? Tudjuk-e irányítani következő születéseinket? ___A _Visszatérés_ választ ad ezekre a legmélyebb és legtitokzatosabb kérdésekre, tiszta és tökéletes magyarázatokat merítve a világ leghitelesebb, időtlen, túlvilágról szóló tudásának forrásaiból. ___E könyv segítségével megtanulhatjuk azt, hogy miként irányítsuk jelenünket, hogyan határozzuk meg jövőnket, s miként változtassuk meg radikálisan az életünket.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Születésen ​és halálon túl
Van-e ​élet a halál után? Srila Prabhupada arról beszél, hogyan vándorol a lélek egyik testből a másikba, s elmondja azt is, hogyan ér véget a születés és halál körforgása, ha eljutunk végső otthonunkba.

A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Könnyű ​utazás más bolygókra
Bármelyik ​bolygóra megkísérelhetünk eljutni, ahová csak vágyunk, de ez csak az elmében végbemenő pszichológiai változások által vagy a yoga erejének használatával lehetséges. Az elme az anyagi test magva. Bárki, aki a bhakti-yoga végzésével arra készíti fel elméjét, hogy az anyag helyett Isten lelki formája felé forduljon, könnyedén eléri Isten birodalmát az antianyag égben. Efelől nincs kétség. A szerző, Ő Isteni Kegyelme A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupāda, India filozófiai és vallási klasszikusainak több mint hatvan kötetnyi hiteles fordítását, magyarázatát és összefoglaló tanulmányát írta meg. Könyvei akadémiai körökben is nagy tiszteletnek örvendenek hitelességükért, mélységükért és tisztaságukért, s számos főiskola és egyetem használja őket hiteles szövegkönyvekként szerte a világon.

Őszentsége a Dalai Láma - Howard C. Cutler - A ​boldogság művészete
A ​könyv beszélgetés Őszentségével, aki rendkívüli képességekkel, intelligenciával, remek humorral, derűs nyugalommal van megáldva. „Hiszem, hogy életünk célja a boldogság keresése. Ez világos. Akár van vallásos hitünk, akár nincs, akár ebben vagy abban a vallásban hiszünk, mindannyian valami jobbra törekszünk az életben. Ezért azt hiszem, hogy az életünk meghatározó célja a boldogság felé való haladás.” - Dalai Láma Ebben a könyvben a nyugati pszichológusnak a dalai lámával készített interjúsorozata arról szól, hogy a keleti és a nyugati ember által képviselt hitelvek hogyan ütköznek vagy hogyan egyeztethetők össze. A dalai lámával folytatott beszélgetésből kiderül, miként küzdhetjük le belső békénk megteremtésével mindennapi félelmeinket, depressziónkat, dühünket, aggodalmaskodásunkat, negatív szemléletmódunkat. Az ő megközelítési módja sokkal szélesebb és összetettebb szemléleten nyugszik, amely magába foglal minden kis részletet, mind azt a lelki gazdagságot és összetettséget, amit az élet kínál. Érveléséből a remény és a mérhetetlen szeretet hangja szól. Módszere a józan érveken, a közvetlen tapasztaláson, az alapvető hitek során alapszik: hit minden emberi lény jóságában, az együttérzés értékében, a jóindulat erejében. Nézetei a 2500 éves hagyományban gyökereznek, amit azonban áthat a józan ész és a modern problémák iránti kifinomult érzékenység. Ennek végeredménye az a bölcsesség, ahogy egyszerre közelít derűlátóan és realisztikusan az emberi problémákhoz.

G. Hajnóczy Rózsa - Bengáli ​tűz
Germanus ​Gyula, a világhírű keletkutató feleségével, Hajnóczy Rózsával a híres költő, Rabindranáth Tagore meghívására kerültek Indiába. A kötet az ott eltöltött izgalmas évekről szól. Regényes útirajz, kalandos beszámoló a távoli Kelet legszínesebb országáról, Indiáról. A Bengáli tűz a szórakoztató irodalom s az ismeretterjesztő útleírás szerencsés ötvözete. Mintegy húsz év után újra, nem sokkal a sikeres angol nyelvű kiadás után kerül a magyar olvasóhoz. Könyvünkben számos, eddig hozzáférhetetlen eredeti Germanus-fotó is szerepel.

Ismeretlen szerző - Védelmező ​istenségek és démonok Mongóliában és Tibetben
Az ​1996-ban indult sorozat negyedik kötetét tartja kezében az olvasó. Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre néhányat, melyek előadás változata elhangzott a címadó témának szentelt konferencián is. A harmadik kötet (Helyszellemek kultusza Mongóliában) megjelenése óta a terepkutatások során felkeresett területek közé erőteljesebben bevontuk a Mongol Köztársaság keleti és központi, halhák és burjátok lakta vidékeit is. A megelőző évek gyűjtőútjain feljegyzett anyagok feldolgozása folyamatos, s jelen kötetben is ezekből közlünk a korábbiakhoz híven mind a szájhagyományra, mind a kéziratos anyagra támaszkodó elemzéseket. Az expedíciós kutatások mellett a kötet előzménye egy, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban megrendezett kiállítás (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2002-2004), amely a tibeti és mongol népi vallásosság vizuális vonatkozásait dolgozta fel. A kiállítás és az időközben megjelent hozzá kapcsolódó katalógus (Démonok és Megmentők: Népi vallásosság a tibeti és mongol buddhizmusban, 2003) különleges, a nemzetközi szakirodalomban is alig publikált anyagokra hívta fel a figyelmet. Ugyanakkor a népi vallásosság számos vonatkozása sem a kiállításon, sem a katalógusban nem volt megjeleníthető. Ezt a hiányt próbálta pótolni a Hopp Ferenc Múzeumban megrendezett konferencia (Démonok és Megmentők, 2004), melyen a tibetológusok és mongolisták a korábbi kiállításhoz és katalógushoz kapcsolódó, ám abból többnyire kimaradt, vagy kevésbé részletezett témákból adtak elő. Kötetünkben többek között e konferencia kibővített előadásainak egy részét is közreadjuk.

Ismeretlen szerző - Kérdések ​és válaszok a Krisna-tudatról
Füstölőillat. Ételosztás. Könyvterjesztők. Különleges ​ruhák. Dobok és cintányérok. India. A legtöbb embernek ennyi jut eszébe a Krisna-hívőkről. Sokan még tudni vélnek róluk egyet s mást. Néhányan már hallottak is róluk valamit. És vannak, akik már látták is őket. Most azonban mintegy százötven kérdés és válasz fényt derít a Krisna-hívők valódi életére és tanításaik kevésbé közismert részleteire is.