A legtöbben stresszel teli életmódot élnek, ezáltal az étkezés sok egyéb dologgal együtt háttérbe szorul. Pedig korántsem mindegy, milyen étel kerül az asztalra nap mint nap. Vannak például, akik nehezen téríthetők el a bevált, megszokott ízektől, vagy vannak akik állandóan fogyókúráznak. Egy biztos, szokásaink a táplálkozás terén eléggé eltérőek. A legtöbben viszont imádunk sütni, főzni, érdekes ízeket, új recepteket kipróbálni, újabb és újabb, finomabbnál finomabb ételekkel elkápráztatni önmagunkat és környezetünket. Az ízek világa sorozatunkban mindenkinek szeretnénk ötletet adni, hogy szokásaihoz, ízléséhez mérten megtalálja a legmegfelelőbb fogásokat.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - Haikuk és Wakák
A haikuk és a wakák valójában nem versek, hanem kezek, amelyek tisztára törölnek egy tükröt. Lábak, amelyek elindulnak vissza a Természet irányába, a cseresznyevirágok, a lehulló falevelek, a holdfény, a saját természetünk felé. Olyanok, akár a hideg téli eső, az éjszaka árnyai, a nyár melege. A kötetbe klasszikus japán öt- és háromsoros verseket válogattunk össze. Az anyag gerincét a magyarul korábban még nem publikált Ogura Hjakunin Iszu művei képezik, amihez a 7. és a 18. század között élt japán költők, szamurájok és udvarhölgyek halállal, szerelemmel, természettel és a zennel foglalkozó verseit csatoltuk.
Yoshimura Kenichi - A japánok és a kard
Különleges mű. Ellentétben sok más, Ázsiáról szóló kulturális témájú könyvvel, ez az írás eredetileg nem japánul és nem is angolul, hanem francia nyelven született.
A szerző, Yoshimura Kenichi, aki hosszú évekig volt a francia kendó válogatott technikai igazgatója, a japán kultúra számos aspektusát tartja megközelíthetőbbnek a kard és annak történetén keresztül.
Kifejezetten európai olvasóknak, franciául írta meg könyvét, rengeteg olyan képi illusztrációval gazdagítva az anyagot, amelyek korábban nem voltak elérhetők.
A könyv kimagasló erénye, hogy egyszerre fest történelmi és kultúrtörténeti tablót, miközben rendkívül összetetten mutatja be a japán kard fejlődését, annak technológiai hátterével együtt. Mindeközben sosem válik unalmasan részletezővé, vagy feleslegesen szakmaivá.
Finom utalásai és szórakoztató történetei révén pedig azoknak is intellektuális csemege, akiktől maga a kard témája esetleg távol áll.
Aktuális olvasmány, hisz a könyv tulajdonképpen az alkalmazkodás történetét tárja elénk. Azt bontja ki színes történelmi tablók során, hogy miként tudta egy nemzet befogadni az újat és megőrizni a régit, mindig újraépítve saját hiteles nemzeti önazonosságát. A globalizációról beszélve, vagy azzal fenyegetve, egy Európai Unióban, ahol minden nemzet keresi vagy védi a helyét, ezek a kérdések és meglátások igen gondolatébresztőek lehetnek.
Kokubu Tamocu - A japán színház
Kokubu Tamocu könyve távoli világot tár az olvasó elé: a japán színház érdekes, színes, egzotikus, az európai ember számára talán kissé titokzatos világát. Hiszen a japán színház klasszikus műfajai máig megőrizték minden színház közös eredetének, a varázslási táncoknak és szertartásoknak hangulatát, jellegét, jelrendszerét.
Kokubu munkájából az olvasó megismerheti: a legfontosabb japán színházi műfajok (a nó, a bunraku és a kabuki) fejlődéstörténetét, műfaji sajátosságait, zenéjét, dramaturgiáját, kultikus hátterét - s mindezek eszmei és esztétikai jelentését. A könyvet terjedelmes, önállóan is használható apparátus egészíti ki: a szakkifejezések kislexikona, kronológiai táblázat, a darabcímek katalógusa, a színpadi műfajok kialakulásának táblázata és bibliográfiája.
Gáncs Nikolasz - Shodo - Az ecset útja
* Néhány szó a nem távol-keleti kalligráfiáról: Az írás rövid története, Nyugati kalligráfia, Tibeti kalligráfia, Arab kalligráfia
* Japán története röviden, központban a művészettel
* A japán buddhizmus története, különös tekintettel a zenre
* Japán "utak" bemutatása: Az íj és nyíl ösvénye, a zen íjászat (kyūdō), A teaszertartás, vagyis a „tea útja” (chadō), A virágkötészet, az ikebana, vagyis a „virág útja” (kadō), A „kard útja” (kendō)
* Kína, Korea és Japán kalligráfia története
* Húsz mester életének, tanításainak és néhány kalligráfiájának bemutatása, leírása, mint Kūkai, Ikkyū Sōjun, Sen no Rikyū, Miyamoto Musashi, Hakuin Ekaku, Tōrei Enji, Sengai Gibon, Yamaoka Tesshū, Shōdō Harada rōshi és sokan mások.
* Kedvelt zen kalligráfia témák bemutatása
* A kalligráfia eszközeinek és a gyakorlás módjának leírása
* A kalligráfia helye a 21. században
* Képmelléklet
Cseh Éva - Japán művészete - Japanese Arts
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Ito Nobuo - Maeda Taiji - Miyagawa Torao - Yoshizawa Chú - Japán művészet
A színes fametszetektől eltekintve, a japán művészet külföldi kutatása és ismertetése bizonyos fokig elmaradt a kínai művészethez képest. Ennek több oka is van. Későbbi időre esett a japán szigetország felfedezése és behatóbb megismerése. Portugál tengerészek - Pinto és társai - 1543. évi partraszállása után ugyan a portugálok, majd nyomukban a spanyolok reális ismereteket szerezhettek az országról, a kereskedelem is ígéretesen kezdett fejlődni, de ezek a kapcsolatok még meglehetősen korlátozottak voltak, és néhány évtized múlva meg is szakadtak. Az Edo-korban (1615-1868) kormányzó Tokugawa-család vezetői a XVIII. század elején lezáratták a japán kikötőket a nyugati hajók előtt, megtiltották a kereskedelmet, miközben több hullámban folyt a japán keresztények üldözése. E szigorú intézkedések oka főleg a külső hatásoktól való félelem, a késői feudális rendszer védelme volt. A közel teljes elzárkózás 1868-ig, a Meiji-korszak kezdetéig tartott. Csak ezután indulhatott meg Japán igazi felfedezése. A japán nyelvet és kultúrát nem ismerő nyugatiak leírásai nyomán kialakult kép azonban még tarka egzotikumok világát vetítette az emberek elé. Ehhez járult a múlt század utolsó negyedében Európába jutott, az impresszionista és posztimpresszionista festők által felkapott színes japán fametszetek felfedezése, ábrázolásaiknak egyoldalú értelmezése. Jobb híján ezek általánosítása alakította ki a nyugatiak elképzelését a japán életről és az egész japán művészetről. E színes fametszetek azonban - minden művészi értékük ellenére - csupán egy korszak, sőt ezen belül is csak a késői feudalizmus feltörő városi polgárságának életét és ízlését tükrözték. Csupán egy irányzatot képviseltek a japán művészet egészéből.
Szató Tomoko - A japán művészet
A Scolar Art-sorozatban megjelenő kötet egyedi módon tárja fel a történelmileg és társadalmilag különleges Edo-kor vizuális kultúrájának gazdagságát. A függő tekercsképektől a színes ukijo-e nyomatokon át a textíliákig és a díszített kerámiákig sokféle műalkotásról olvashatunk a könyvben. Szató Tomoko húsz fontos művön keresztül mutatja be a japán művészetet. A válogatásba vagy a téma alapján vagy a művész hagyományokhoz való újfajta megközelítésmódja révén kerültek be a műremekek. A szerző az alkotások történeti és társadalmi jelentősége mellett megismerteti az olvasót a művészeti technikákkal, színekkel és stílusokkal is. Hokuszai ikonikus Nagy Hullám című műve vagy Ninszei díszes teaedénye révén az Edo-kor fontos jellemzőiről és motívumairól kapunk áttekintést.
Ismeretlen szerző - Japán népmesék
"Valamikor réges-régen, ezer évnél is régebben, élt egy nagy bölcs Nippon földjén. Takakuni volt a neve, dajnagon (udvari ember) volt a tisztsége. Törvényt hozott, ítéletet, ítélkezett élők felett; bölcs urának parancsára, a nagy sogun (fejedelem) kívánatára. Élemedett korában volt már, amikor pihenőre tért és Udzsiba vonult vissza cseresznyevirágos, szilvafaárnyékos, hűvös, kies nyaralójába. Évek fáradalmait ott pihente ki, bölcs elmélkedésekbe hajtván a hosszú évek gondjaitól barázdált arcát. Udzsi bölcse lett a neve, messze terjedt híressége. Amint élt-éldegélt a nyaralójában, krizantémok berkeiben, madárdalok zengzetében, sok mindenen akadt meg a szeme s eltűnődő, figyelgető gondolatja. Buddha szentségére nézvén bizakodvást, házi oltárához járván imádkozvást, Nippon népe sorsa kóválygott fejében, annak gondja rezgett aggódó szívében. Térdvánkoskáját maga alá hajtván, ott üldögélt est est után, és a leáldozóban levő Napistenkének ott játszadoztak előtte aranyfonal-sugarai."
(Részlet az előszóból)
Ismeretlen szerző - Japán
Lenyűgöző ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elevenednek meg.
Alb Gabriella - Kezdő japán csak lazán / Starter Japanese Just Easily
A „Kezdő japán csak lazán” a kezdő nyelvtanulók számára egy lámpás a sötétben, ha úgy tetszik, ízelítő a japán nyelvből. Címe is arra utal, hogy csak könnyen lazán haladjunk, mintha keresztrejtvényt fejtenénk. Egyszerű mondataival könnyen elsajátítható, mert latin betűs átírással, a kiejtés feltüntetésével készült, segítséget nyújt a japán írásmódok elsajátításához, és csak kevés nyelvtant tartalmaz.
A könyv bővített, javított, igényesebb változata az első kiadásnak. Angol magyarázattal, szótárral is kiegészült, így hozzáférhetővé vált az angol nyelvű olvasók számára is.
A könyv három nyelvű: magyar, angol, japán
„Starter Japanese just easily” provides a ray of light in the dark or a taste of Japan if you like. The title also calls us to take it easy and study the language as we would do crosswords. It teaches Japanese through simple sentences transcribed with Latin letters and the pronunciation is also described. It helps you learn the Japanese characters and has little grammar. This book is the extended, corrected and upgraded version of its first edition. It has been completed with and English glossary and dictionary so English speakers may also take advantage of it."
The book is written in three languages: Hungarian, English, Japanese
Arthur Rose-Innes - Japán mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Helen Davies - Kezdők japán nyelvkönyve
A világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, a mindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavakat egy-egy téma köré csoportosítottuk (A család, A test, Ház és Lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, BevásárIás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.), s a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén a legfontosabb tudnivalókat összegző néhány oldal következik A nyelvtanról dióhéjban címmel. Befejezésül pedig szójegyzék található. Ebben a magyar ábécé rendjét követve azokat a szavakat, kifejezéseket és mondatokat adjuk közre, amelyek a könyv illusztrált oldalain előfordulnak.
Georges Jean - Az írás, az emberiség emlékezete
Az írás története öt évtizeden ível át. Fontos epizódjai a Tigris és az Eufrátesz partjától az Égei- és a Földközi-tengerig mind-mind a hétköznapokban gyökereznek. Íróvessző, nádtoll, véső, lúdtoll: az eszközök alakítják a formát. És a forma fokról fokra bontakozik ki.
Terjed az írás, ez a csodálatos örökség: az emberiség emlékezete.
Jagjú Munenori - Az életet adó kard
"Hogy a barátokkal való kapcsolatunkban a kezdetektől a végig nincsenek konfliktusok, az annak köszönhető, ha látjuk a kapcsolat alapelveit, és ez is az elme harcművészete...
Tárgyakat elhelyezni a lakószobában: minden helyre az oda megfelelő dolgot tenni, ehhez látni kell a hely elveit. És ez nem különbözik a harcművészetek igazi lényegétől. Igazándiból, a színpad változhat, de az elv mindig ugyanaz, és így aztán alkalmazhatod akár a nemzet ügyeire is, és nem követsz el hibát.
Nem érted a lényeget, ha azt hiszed, a harcművészet csak levágni egy embert."
Jagjú Munenori, a XVII. századi Japán egyik legjelentősebb kardforgató-mestere foglalta össze gondolatait e könyvben az életről és az Útról, ami mindannyiunk számára járható, függetlenül attól, hogy van e kard a kezünkben.
Mijamoto Muszasi - Szugavara Makoto - "A nyughatatlan géniusz" / Az öt elem könyve
A legendás japán kardvívók között talán Mijamoto Muszasi neve a legismertebb. Népszerűsége nem csak Japánban, de külföldön is töretlen. Ez a rendkívüli képességekkel megáldott szamuráj első – halálos kimenetelű – párbaját tizenhárom éves korában vívta, tizenhat évesen pedig már részt vett a véres szekigaharai csatában. Élete során számtalan párbajt vívott, de nem talált legyőzőre. Utolsó éveiben írta meg a két kardos vívás és a taktika esszenciájának számító híres művét, „Az öt elem könyvé”-t, amely manapság is széles körű olvasottságnak örvend – nemcsak a harcművészetek iránt érdeklődők körében.
A kötet első részében Muszasi történelmi alakjával. bonyolult és rejtélyes jellemével, szövevényes életútjával ismerkedhetünk meg, a második rész pedig a híres "Gorin no so"-t, a japán eredetiből fordított "Az öt elem könyvé"-t tartalmazza.
"Muszasiról írva a legmegbízhatóbb adatokat válogattam ki, amelyek a lehető legközelebb állhattak történelmi személyiségéhez. Az énáltalam jellemzett Muszasi így valószínűleg kissé különbözik a népszerű japán regényben található karaktertől."
(Szugavara Makoto)
Mijamoto Muszasi - Taira Sigeszuke - A szamuráj útja
A kötetben szereplő két művet azzal a céllal állítottuk párba, hogy az olvasó hitelesebb képet alkothasson a középkori Japán katonai hagyományairól és az ehhez kapcsolódó sajátos filozófiáról. Az öt elem könyve 1645-ben íródott. Szerzője, M. Muszasi egy valódi csatákban edződött, híres vívómester volt, aki művében saját tapasztalatain alapuló, gyakorlati útmutatással szolgált mindazoknak, akik a Harcos Útját választották. A szamuráj becsületkódexének írója, T. Sigeszuke korának híres, konfuciánus szellemiségű tudósa és hadművésze volt. Igyekezett pontos szabályok formájában rögzíteni mindazt, amire egy leendő harcosnak hivatása gyakorlásához és szolgálatának teljesítéséhez szüksége lehet.
Claude Cahen - Az iszlám
Egyetlen nagy vallás sem lépett fel annyira nyomatékosan és leplezetlenül a világi hatalom megszerzésének igényével, mint Mohamed prófétáé. Az iszlám fogalma tehát nemcsak egy vallási közösséget jelöl, hanem azoknak a népeknek a történetét és kultúráját is, amelyek a Próféta tanítását követik.
A közelmúltig az iszlám történetét ritkán értékelték Európában úgy, ahogy az megilleti. Voltak, akik az Ezeregyéjszaka hatására mesés dicsfényben látták, mások meg az európai történelem egyszerű függelékének tekintették. Így figyelmen kívül hagyták, hogy milyen gazdag volt a középkori iszlám világ kultúrája, ha összehasonlítjuk azzal, amit a Karolingok utáni Európa vagy akár Bizánc produkált. Az iszlám országokban dinamikusan fejlődött a kereskedelem és a városi élet: virágzásának teljében Bagdadot több százezren lakták, akkor, amikor Európa legnagyobb városaiban alig tízezer ember élt. Minden iszlám városban legalább egy könyvtár és egy iskola működött, ami jelzi, hogy a művelődés intézményei a kor színvonalához képest meglehetősen elterjedtek. Nem vitatható annak a szellemi örökségnek a jelentősége sem, amit a Nyugat az iszlámtól kapott, különösen Spanyolország közvetítésével, ahol a két kultúra találkozott.
Claude Cahen professzor mindenekelőtt az iszlám gazdaságtörténettel foglalkozó munkáinak köszönheti nemzetközi hírnevét. A gazdaság és kereskedelem fejlődésének e művében is tág teret szentel. Emellett foglalkozik a városok és a sík vidék társadalmi struktúrájával, behatóan elemzi a politikai-vallási mozgalmakat, figyelemmel kíséri a kultúra változásait. A politikatörténetet sem hanyagolja el: nyomon követi az eseményeket az egységes arab birodalom létrejöttétől egészen a felbomlásig, a részállamok kialakulásáig, a mongolok betöréséig.
A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda - Bhagavad-Gíta
A Bhagavad-gítát India Bibliájának tartják. Ez az egyik legnépszerűbb szentírás, amely nemcsak a hinduk körében, de az egész világon rendkívüli tiszteletnek és érdeklődésnek örvend. E könyv a Mahábhárata című óind eposz legfontosabb része, amely a védikus szentírások lényegi tanításainak összefoglalása. A 18 fejezetből és 700 versből álló művet filozófusok, irodalmárok, történészek és az abszolút tudás után kutató emberek sokasága tanulmányozza. Cselekményének keretéül az ötezer évvel ezelőtt lezajlott kuruksetrai csata szolgál, amely a Pándava- és a Kaurava-dinasztiák között dúlt. A hagyomány szerint a tizennyolc napig tartó csatában mintegy 64 millió ember pusztult el. Bár a modern tudomány e csatát pusztán allegorikusnak, jelképesnek tekinti, a védikus kultúra követői úgy tartják, hogy valódi történelmi eseményről van szó.
A Bhagavad-gítában Ardzsuna, a kiváló harcos lelki tanítómesterének fogadja el Krisnát, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Beszélgetésük a csata előkészületei közepette zajlik, miközben a két hadsereg harcra vágyva felsorakozott már a csatamezőn. Ardzsuna az ellenség táborában barátait és rokonait látva hirtelen elveszti harci kedvét, s megzavarodik kötelességét illetően. Ekkor Krisna elmondja nagyszerű tanításait, amelyek a védikus tudás végső következtetései.
Első tanításában rámutat, hogy az élőlény nem azonos anyagi testével, hanem örök lélek, aki csupán átmenetileg került az anyagi test börtönébe. Krisna elmondja Ardzsunának, hogy az élet tökéletessége a Legfelsőbb Úr előtti teljes meghódolás, s arra ösztönzi őt, hogy: "Gondolj mindig Rám, légy a bhaktám, imádj Engem, ajánld hódolatodat Előttem! Így kétségtelenül eljutsz Hozzám. Ezt megígérem neked, mert nagyon kedves barátom vagy."
A Bhagavad-gíta a védikus tudás lényege, s úgy mondják, ha valaki a hiteles tanítványi láncolaton keresztül sajátítja el a benne rejlő transzcendentális tudást, tökéletessé teheti az életét.
Margaret Kent - Szerezd meg a szuper férfit!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Lendvai L. Ferenc - Nyíri J. Kristóf - A filozófia rövid története
Elõszó
Könyvünkkel a filozófia története iránt érdeklõdõk számára kívánunk rövid bevezetést nyújtani; egy ilyen jellegû munka érezhetõ hiánya bátorított bennünket arra, hogy az itt adódó nyilvánvaló buktatókat vállaljuk. A könyv a kapitalizmus elõtti korok filozófiájának történetét és a polgári filozófia történetét tárgyalja. Könyvünkben mindvégig arra törekedtünk, hogy a filozófiai eszméket a társadalmi teljesség részeként mutassuk be. E törekvésünkben, módszertani példaként, mindenekelõtt Hauser Arnoldnak a mûvészet és irodalom társadalomtörténetérõl írott munkája, valamint Lukács György mûve, Az ifjú Hegel hatottak ösztönzõen. Forrásaink részletes felsorolásával nem terheljük az olvasót: ami az összefoglaló jellegû filozófiatörténeteket illeti, itt Hegel alapvetõ jelentõségû elõadásain kívül a régebbi munkák közül Karl Vorländer, az újabbak közül F.C. Copleston mûvét használtuk; a Bevezetésben a Kossuth Kiadónál 1971-ben megjelent Munka és emberréválás címû kötetre, továbbá Hahn István és Tõkei Ferenc különbözõ munkáira is támaszkodtunk.
Köszönetet mondunk Erdélyi Ágnesnek, Faragó-Szabó Istvánnak, Hermann Istvánnak, Hont Istvánnak, Munkácsy Gyulának, Simon Endrének, Tõkei Ferencnek és Vidrányi Katalinnak, akik megjegyzéseikkel és tanácsaikkal a kézirat végleges megfogalmazásában segítségünkre voltak. A kézirat technikai elkészítésében Fürst Beáta és Orbán Lívia voltak segítségünkre.