Szemem ​fénye

Linn Ullmann - Stella ​zuhan
2000. ​augusztus 27-én Stella lezuhan egy oslói toronyház tetejéről. Véletlen baleset történt, vagy férje, Martin taszította le? A világhírű norvég írónő könyve többek közt erre a kérdésre keresi a választ. A rendhagyó krimiben az olvasó betekintést nyer az Ullmannra olyannyira jellemző varázslatos figurák világába. Megismerkedhet az örök életre kárhoztatott, múltjában sötét titkokat rejtegető Axellel, Martinnal, a bútorkereskedővé vedlett strucckirállyal, a sellőhajú Edithtel, aki fává akart változni, egy vízvezeték-szerelővel, aki munkavégzés közben, mintha mi sem lenne természetesebb, beköltözik megbízójához... Rajtuk keresztül pillantunk be Stella életébe, vágyaiba és érzéseibe - ami az egyedüli lehetséges út a rejtély kibogozásához.

Linn Ullmann - Mielőtt ​elalszol
A ​fiatal írónő első műve egyfajta modern családregény, amelyben a valóságot át-átszövi a képzelet, a néhol abszurd ötletek hálója. A főhős, Karin Blom családjának mintegy négy generációját ismerhetjük meg. Esküvő, születés, halál - életünk sorsfordító eseményei, miképpen hőseink életének is. Nagyszülők, szülők, gyermekek, unokák mindennapjaiba, örömeibe, de leginkább fájdalmaiba, magányukba pillanthatunk be. A történeteket maga Karin meséli el olvasóinak, és közben elcsábítja, megbabonázza őket csakúgy, mint a köré csoportosuló rokonokat, szeretőket. Változnak az idők, változnak a helyszínek, hol New Yorkban, hol Tokióban, de leginkább Norvégiában találjuk magunkat.

Philippe Pozzo di Borgo - Életrevalók
„Soha ​nem ismeri be, annyira hiú, rátarti, brutális, szeszélyes, emberi. Nélküle már szétestem volna, halott volnék. Abdel szünet nélkül ápolt, mint egy csecsemőt. A legkisebb jelre is figyelt, ott termett minden ájulásomnál, védelmezett, ha gyenge voltam. Megnevettetett, ha összeomlottam. Ő lett az én ördögi őrizőm.” Egy gazdag, de mozgássérült arisztokrata és egy fiatal, külvárosi bevándorló igaz története. A könyv, mely az itthon is elsöprő sikerű Életrevalók című filmet inspirálta. 1993-ban a Pommery Pezsgőgyár ügyvezető igazgatója, Philippe Pozzo di Borgo nyaktól lefelé megbénult egy siklóernyős balesetben. 42 éves volt. Két nagy múltú francia család örököseként szembe kell néznie a kirekesztettség és a tehetetlenség érzéseivel - mindörökre. Abdel bevándorló, Philippe ápolója és „ördögi őrizője”, immár tíz éve. Ez a könyv az ő történetük.

Karin Fossum - Indiai ​feleség
Speciális ​könyv, kiváló krimi: Sejer felügyelő második nyomozása magyarul, melyet 2009-ben minden idők legjobb norvég krimijének választottak. "Gunder Jomann utazásával kezdődött minden. Gunder egészen Indiáig repült, hogy feleséget találjon magának. Mikor az emberek megkérdezték, nem árulta el, hogy ez a szándéka. Magának is alig vallotta be. Csak egy átlagos utazásról van szó, hogy megismerje kicsit a világot, magyarázta, ha kollégái rákérdeztek" - a javakorabeli agglegény egzotikus utazása nemcsak Gunder mindennapjait, de szűkebb környezete, a csöndes norvég falucska életét is felborítja...

J. K. Rowling - Átmeneti ​üresedés
Az ​alig negyven-egynéhány évesen megboldogult Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városkát. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött háború tombol: gazdagok háborúja a szegényekkel, kamaszoké a szülőkkel, feleségeké a férjekkel, tanároké a tanítványokkal... Mert Pagford nem az, aminek látszik, és Barry megüresedett önkormányzati helye a valaha megélt legnagyobb háborút robbantja ki a helységben. Ki fog győzni a szenvedélyektől, köpönyegforgatástól, döbbenetes leleplezésektől viharos választáson? A The Casual Vacancy (Átmeneti üresedés) a páratlan mesemondó új alkotása az első olyan regény, amelyet Rowling a felnőtteknek írt.

Neil Gaiman - Coraline
Coraline ​családjának új lakásában huszonegy ablak és tizennégy ajtó van. Tizenhárom ajtó nyílik és csukódik. A tizennegyedik zárva van, mögötte csak egy téglafal, amíg egy nap Coraline ki nem nyitja, és egy átjárót nem talál egy másik házba, amely a sajátjuk mása. Csak mégis más… Eleinte a másik lakásban minden csodás. Jobb a kaja. A játékdobozban felhúzható angyal van, amely körbe-körbe repül a szobában, a könyvek képei mozognak, a dinoszaurusz-koponya csattogtatja a fogát. És van itt Coraline-nak másik anyja és másik apja is, akik azt akarják, hogy velük maradjon. Legyen az ő kislányuk. Meg akarják változtatni, és többé el nem engedni. Ebben a lakásban a tükör mögött még más gyerekek is csapdába estek. Coraline az egyetlen reményük. Be kell vetnie minden ravaszságát, hogy megmentse az elveszett gyerekeket, a szüleit és saját, normális életét.

Linn Ullmann - Kegyelem
Linn ​Ullmann harmadik – és eddigi legsikeresebb – regénye lebilincselő szerelmi történet, amely az élet–szerelem–halál hármasának bonyolult kérdéseit feszegeti. Főhőseink, Johan és Mai számára a szerelem – a szó legmélyebb értelmében – élet-halál kérdése. A Kegyelem magával ragadó története antik mintára épül: a két főhős szenvedélyesen szereti egymást, jól tudván, hogy a végső búcsú pillanata közeleg. A házaspár egyezséget köt. Mai megígéri súlyosan beteg férjének, hogy átsegíti a halálba, ha majd eljön az idő. Ám ahogy közeleg a vég, Johan meginog elhatározásában. Amint az élet és a halál közötti határvonal elhalványul, a szerelmespárt cserbenhagyják a szavak. Ki dönti el, mikor jön el az idő? Johan vagy a szerető felesége, Mai? A halál valóban megkönnyebbülést hozhat, de kinek? Mai szerelmi zálogként tett ígérete lehet-e számukra a kegyelem forrása? Linn Ullmann hétköznapi könnyedséggel tárja elénk az élet fájdalmas szépségeit, Johan reményekkel, álmokkal, apró titkokkal és jelentéktelen hazugságokkal átszőtt emlékeit, és esetlenségükben is elragadó emberi kapcsolatait. A drámai történetet némi humorral és iróniával teszi felejthetetlen olvasmánnyá a mai norvég irodalom élvonalába tartozó írónő. Linn Ullmann a New York Egyetemen szerzett diplomát angol irodalomból, és doktori kutatásait is ott kezdte el. 1990-ben visszaköltözött szülővárosába, Oslóba, ahol rövid idő alatt elismert újságíró lett. Ma már neves irodalomkritikus, külön rovattal Norvégia vezető napilapjában. Regényei a hazai díjakon túl meghozták számára a nemzetközi hírnevet is, műveit több mint 30 országban adták ki. Jelenleg is Oslóban él férjével és gyermekeivel. Könnyű kötet súlyos gondolatokkal. A "Kegyelem" nem az eutanázia mellett vagy ellen érvel, hanem nyomasztóan árnyalt képet fest egy félszeg férfiról, aki szeretne legalább méltósággal búcsút venni az élettől és a szerelemtől. The New York Times Kifogástalan mű […] Linn Ullmann különlegessé varázsolja a hétköznapi dolgokat. Frankfurter Allgemeine Zeitung Linn Ullmann könyve különleges élményt nyújt, akárcsak egy háromfelvonásos dráma [...] ahol a gyöngédség szörnyű, a könyörület pedig kíméletlen. Lire Nagyszerű mese a halálról és a kegyelemről [...] Rejtett ajtókat nyit meg bennünk. Nem igazán arról szól, hogy szembe kell nézni a halállal [...] inkább rámutat arra, hogy igazán élünk. Hufvudstadsbladet

Harper Lee - Ne ​bántsátok a feketerigót!
A ​Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

J. R. R. Tolkien - Elveszett ​mesék könyve
Középfölde ​és Valinor átfogó koncepciójának első formája Az elveszett mesék könyve. Az ősi mítoszok képzeletvilágába ágyazott mesefüzér kerettörténetében Eriol, a tengerész, nyugatnak tartó hosszú hajózás után elvetődik Tol Eresseára, ahol a tündérek lakoznak. Eriol letelepszik náluk, és az ő szájukból ismeri meg már-már feledésbe merült történeteiket valákról, tündékről, orkokról, törpökről, emberekről, a világ keletkezéséről, Valinor tündökléséről és homályba borultáról.

Karin Fossum - Aki ​mást szeret
A ​szokatlanul meleg szeptemberi napon egy kiránduló házaspár, Kristine és Reinhardt szeli keresztül a nyugalmat árasztó őszi erdőt. Váratlanul szembetalálkoznak egy nyilvánvalóan zaklatott férfival, aki szokatlan módon nem fogadja Kristine kedves mosolyát, sőt láthatóan sietős léptekkel távozik. Miközben a pár folytatja útját, szörnyű felfedezést tesz: a bokrok tövében megpillantanak egy élettelen testet – egy gyermek holttestét. Ebben a pillanatban életük gyökeresen megváltozik… Hogy mi okozta a kisfiú halálát? – eleinte még Konrad Sejer, a tapasztalt idős felügyelő sem tudja megmondani. Ám egyben biztos: a tettes pedofil… Telik-múlik az idő, s a kérdések továbbra is megválaszolatlanul feszülnek a levegőben. A látszólag békés vidéki közösség és a környékbeli gyerekek még fel sem ocsúdtak tragédiából, amikor újabb kisfiú tűnik el…

Erlend Loe - Elfújta ​a nő
Az ​"Elfújta a nő" egy első - vagy majdnem első szerelem - története: huszonéves főhősünk, akinek élete abból áll, hogy munkát keres és időnként lenéz az uszodába, egyszer csak azon kapja magát, hogy az életébe egy szép napon besétált Marianne, és ott is maradt. A lány komódjával és ruháival lesz tele a lakás. Veszekedések és kibékülések, szeretkezések és elmélkedések követik egymást, majd a pár európai körútra indul, ahonnan azonban külön-külön térnek vissza... Erlend Loe, mára már a hazai olvasóközönség számára is kultíróvá vált norvég kortárs szerző, első regényében már szinte készen találjuk a szerzőre később is jellemző fanyar humort és rendkívüli intelligenciát, amellyel az élet nagy kérdéseiről kis dolgokon keresztül, megkapó egyszerűséggel, ám annál inkább elgondolkoztatóan tud beszélni.

J. R. R. Tolkien - Befejezetlen ​regék Númenorról és Középföldéről
A ​hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok olvasói ismét belemerülhetnek J. R. R. Tolkien világába. Ebben a kötetben olyan történeteket gyűjtött össze Christopher Tolkien, amelyeket édesapja ugyan nem fejezett be, de eléggé kidolgozott ahhoz, hogy érdekesek legyenek az olvasók számára. A regék átölelik Középfölde három nagy korszakát – az első korból Tuor és Húrin legendája, a másodikból Númenor leírása valamint Galadriel és Celeborn története, a harmadikból Isildur halála, Cirion és Eorl esküje és a Gyűrű utáni kutatás részletei találhatóak meg a kötetben. Most különösen érdekfeszítőek lehetnek Az erebori kutatás részletei, A Fehér Tanácsról, a mágusokról (istarok) és a palantírokról szóló tanulmányok, hiszen Peter Jackson, A Gyűrűk Ura és A hobbit rendezője ezeket is felhasználta filmje készítéséhez. Ez a könyv más kiadónál már megjelent A Gyűrű keresése címen.

Umberto Eco - A ​prágai temető
A ​középkori és ezoterikus, a barokk és a pikareszk, és végül a képregényes Eco után itt a legújabb: a XIX. századias kalandregényt író Eco. A prágai temetőnek már a mozgalmas metszetekkel illusztrált lapjai is Dumas-t, sőt Eugene Sue-t idézik. Főszereplője és egyik elbeszélője egy fél Európa titkosszolgálatainak zsoldjában álló cinikus hamisító, aki hazugságokat kohol, összeesküvéseket sző és merényleteket szervez, befolyásolva kontinensünk valóságos történelmének és politikájának menetét. Simone Simonini a képzelet szülötte, de nagyon is valószerű gazember; és bár a kor valamennyi, később nagy karriert befutó hamisítványához csak a regényes képzelet szerint van köze, a hamisítványok (el egészen a közvetve milliók értelmetlen halálát okozó Cion bölcseinek jegyzőkönyvéig), a tényekkel és az összes többi szereplővel együtt, sajnos mind igaziak. Az olasz Risorgimentótól a párizsi Kommünig, a 48-as forradalmaktól a Dreyfus-perig és a századfordulóig záporozó tényeket Eco a könyv végén egy részletes időrendi táblázatban hozza összefüggésbe a regény történéseivel. Ez jól jön, mert A prágai temető csupa időjáték: a memóriazavarral küszködő Simonini, illetve titokzatos alteregója, egy Dalla Piccola nevű abbé négykezes naplója (melyet néha ,,az Elbeszélő" is kommentál) megannyi flash-back segítségével eleveníti fel a múlt eseményeit, fényt derítve, de csak legvégül, persze, a kettejük kapcsolatának hátborzongató titkára is.

Jon Krakauer - Út ​a vadonba
1990 ​nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére. Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének mozgatórugóit. Jon Krakauer szabadúszó újságíró, cikkeit számos magazin, köztük az Outside, a Smithsonian és a National Geographic közli. Az Út a vadonba a második nagy sikerű könyve, melyet az Ég és jég – az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója – követett. A szerző feleségével Colorado államban él.

Erlend Loe - Doppler
Norvégia ​talán legnépszerűbb kortárs írójának ötödik regénye abszurd humorú komoly történet korunk sikeres és okos emberéről, aki nem akar többé korunk sikeres és okos embere lenni. Hirtelen elhatározásból felmond a munkahelyén, és családját hátrahagyva kiköltözik egy sátorba az erdőbe. Vadember lesz. Túlkoros, viking Maugli, modern Robinson, aki minden nehézsége ellenére megkísérli függetleníteni magát a civilizáció termékeitől és kötöttségeitől.

Jeffrey Eugenides - Egy ​test, két lélek
"Láttam ​rajta, hogy tudja. Tudja, mi vagyok, ahogy hirtelen én magam is rájöttem, mi vagyok, hogy nem lány vagyok, hanem valami a lány és a fiú közt." Mi történik akkor, ha egyetlen családi örökségként egy hibás gén rejtőzik bennünk? Egy gén, amely elindul Kis-Ázsia ligeteiből, átkel a nyugodt Atlanti-óceánon és a háborgó XX. századon, majd megérkezik a hatalmas Amerika kohóiba, s végül a század epilógusának színpadára, az eggyé osztott Berlinbe. Egy gén, amely átszörfölt az évszázadon, miközben ott bújócskázik az ember legbensejében, felforgat és helyre tesz, kalanddá varázsol és elsimít, titkosít és elmagyaráz... mindent? Pikareszk krónika és családregény, a század gyermekének vallomása, anekdotafüzér és kíméletlen önanalízis - ezeknek összessége az, amit most a kezében tart az olvasó. Jeffrey Eugenides (ejtsd: dzsefri judzsinidis) Detroitban (USA) született 1960-ban, görög származású szülők harmadik fiaként. Első regénye, a Virgin Suicides (Ártatlan öngyilkosságok), 1993-ban jelent meg, s azóta 15 nyelvre fordították le, mozifilm is készült belőle. Az Egy test, két lélek 2003-ban Pulitzer-díjat kapott, és több mint egy évig szerepelt az amerikai és európai toplistákon. A szerző jelenleg Berlinben él a feleségével és kislányával

Békés Pál - Csikágó
Az ​író új kötete a budapesti Csikágóban, a Keleti pályaudvar környékén játszódik. Ám a gangregény egymásba fonódó szálai nem csupán a pesti Csikágó gangjainak, körfolyosóinak, hanem az amerikai Chicago gengjeinek, gengsztereinek, szeszcsempészeinek világába is elvezetik az olvasót. Szerelmek, sötét tragédiák, történelmi korfordulók és ironikus történetek dús szövevénye ez a hihetetlenül sokszínű, fordulatos és szórakoztató kötet. A szereplők a hetedik kerület jellegzetes figurái, olyanok, akikre ismerősként tekint az olvasó. Ám mindegyikük története egy-egy kalandregény, akár bejárta a fél világot, és három földrészen át menekült sorsa elől, akár soha el sem mozdult a kopott utcasarokról, ahol megszületett. A gangregény komor és mulatságos figurái a Milleneumtól napjainkig lakják be a nyílegyenes utcákat, itt élnek és halnak a városrészben, mely a könyv helyszíne és főszereplője. A kötet lapjain száz év repül el a Csikágó fölött. Meg egy bagoly.

Murakami Haruki - 1Q84
1984 ​már nem létezik. 1Q84 van. Kicserélődött a levegő, kicserélődött a táj – két hold ragyog az égbolton. Mindenkinek be kell illeszkednie az új világ rendjébe. Mint amikor új vad kerül be a vadonba, és megváltozott szabályok között kell életben maradnia. Murakami legújabb, minden korábbinál grandiózusabb – zenei és matematikai összefüggésekre komponált – trilógiája a világ teljességét igyekszik megragadni, eltörölve a valóság és a misztikum eddig ismert határait. A földi világ és az életek bonyolult hálózata az olvasót sem hagyja érintetlenül, menthetetlenül a könyv légies szövedékű gubójába kerül, egyre azt várva: mikor és miként születhet újjá – a másik világra…

Jonathan Franzen - Szabadság
„Mestermű” ​– New York Times Book Review „A nagybetűs Amerikai Regény” – Esquire #1 Bestseller John Gardner prózadíj (2011) Nemzeti könyvkritikusok díja – jelölés (2010) Los Angeles Times könyvdíj – jelölés (2010) Oprah könyvklub Eposzi léptékű mű a modern világról, szerelemről és házasságról. A Szabadság lapjain tragédia és komédia keveredik – Franzen könnyeden és bölcsen mutatja meg, milyen kísértésekkel és milyen terhekkel jár a szabadság. Walter és Patty Berglund egy tanulási folyamat megszemélyesítői: Hogyan éljünk az egyre bonyolultabb világban, miközben hibákat követünk el és igyekszünk minden lehetséges örömöt besöpörni? Franzen panorámaképe örökre velünk marad. Jonathan Franzen az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. 1959-ben született az illinois-i Western Springsben. Öt regénye jelent meg, melyekkel számtalan díjat nyert el. Jelenleg Kaliforniában él. A 21. Század Kiadó szerzői sorozatban publikálja nagyregényeit, amelyek megjelenésük után azonnal klasszikussá váltak. A sorozat első kötete Franzen negyedik regénye, a Szabadság, amely az USA-ban éppen tíz éve, 2010-ben jelent meg.

Karin Fossum - Ne ​nézz vissza
„Sejer ​tekintete reflexszerűen az ösvényre tapadt. Nem mintha attól félne, hogy megbotlik valamiben. Avatott szeme nyomokat keresett. Ha tényleg történt valami, nem árt előrelátónak lenni (...) Az iszapos vízben egy nő holtteste feküdt, oldalára fordulva, háttal feléjük; testét csupán egy sötét esőkabát takarta. Amúgy teljesen meztelen volt." Karin Fossum igazi írói tehetség, aki olyan árnyalt karaktereket teremt krimijeiben, melyek ritkaságszámba mennek a bűnregények műfajában - nem véletlenül hívják a „krimik norvég királynőjé"-nek. Megragadja cselekménye légkörét, a viszonylagos elzártságban élő skandináv vidéket és lakóit, és tökéletesen adja vissza azt az atmoszférát, melynek látszólagos békéjét a mélyben lappangó indulatok és félelmetes titkok valósággal szétfeszítik. Az 1995-ben megszületett Sejer-krimik főszereplője nem „csodanyomozó", nem valamiféle sztárrendőr, hanem precíz, megfontolt detektív, aki lépésről lépésre cserkészi be a „vadat". Okosan, a maga útját járva, mégis némileg Maigret nyomdokain haladva...