Az ​állati evolúció

Richard Dawkins - Folyam ​az Édenkertből
RICHARD ​DAWKINS, a Charles Simonyi által Oxfordban újonnan alapított Tudománynépszerüsítõ Tanszék elsõ professzora. A VILÁG - EGYETEM sorozat számára írt könyvében a génkutatás újabb eredményeit ismerteti. Miként alakulhatott ki az élet a Földön? Digitális információk, bitek halmaza az élet, s az ember - vagy bármely élõ szervezet - kivételes "programozott túlélõgép"? Egyetlen közös õstõl származik minden földi élõlény? Miért 50-50% a nemek közti arány? A gének hömpölygõ folyamáról szóló könyv az evolúció történetén kalauzolja végig az olvasót.

Bereczkei Tamás - Evolúciós ​pszichológia
A ​mai pszichológia többféle módon keresi a megújulás lehetőségeit. Az evolúciós pszichológia az egyik legígéretesebb új szintézis. Bereczkei Tamás könyve ezen irányzat első magyar nyelvű szisztematikus feldolgozása: gazdag anyagot foglal össze az emberi viselkedésről. Ugyanakkor megőrzi az evolúciós pszichológia provokatív mondanivalóját, de úgy, hogy nem valamelyik doktriner irányzat hívévé szegődik. Számára a szintézis éppen a komplexitást jelenti. Hat részre tagolódik: Evolúciós pszichológia: egy új paradigma; Egyén és csoport; Párkapcsolatok; Szülői stratégiák; Elme; Kultúra. Több mint kétszáz ábra, valamint tucatnyi táblázat teszi szemléletesebbé a szövegben kifejtett mondandót.

Steven M. Goodman - Jonathan P. Benstead - The ​Natural History of Madagascar
Separated ​from the mainland of Africa fro 160 million years, Madagascar offers an incredible wealth of biodiversity, with thousands of species that can be found nowhere else on earth. The Natural History of Madagascar provides the most comprehensive, up-to-date synthesis available of this island nation's priceless biological treasures. Contributions by nearly three hundred experts from around the world cover the history of scientific exploration in Madagascar, its geology, climate, forest and human ecology, as well as marine and coastal ecosystems. Detailed discussions of conservation efforts also highlight several successful reserve programs that could serve as models for other areas. With over one hundred color illustrations and fifty color photos by nature photographer Harald Schütz, The Natural History of Madagascar is an invaluable reference for anyone interested in the Malagasy environment.

Richard Dawkins - Az ​Ős meséje
Az ​Ős meséje különös zarándokútra viszi az olvasót. Mi mai emberek vagyunk a zarándokok, akik a szerző vezetésével az elképzelhetetlenül távoli, négymilliárd éves múltba, még az élet hajnala előtti időkbe indulunk őseink felkutatására. Velünk együtt más élőlények - állatok, növények, gombák és baktériumok - is hasonló utat tesznek meg visszafelé az időben, hogy rátaláljanak őseikre. A bizarr utazáson találkozunk olyan fajokkal, amelyekkel közös ősön osztozunk. Ahogy megyünk, mendegélünk, visszautunkon tömeges kihalások nyomai kísérnek, és egyre több, mind távolibb közös ősre bukkanunk, mígnem elérkezünk a Földön kialakult élet eredetéhez, valamennyi életforma egyetlen őséhez. Ezen a ponton összefutnak a zarándoklatok. Valóságos mese ez a nagyszerű elbeszélés, amely összefogja a könyv mondandóját. Az időutazás során megismerjük a legkülönfélébb zarándokok meséjét. Bár saját őseinkre összpontosítunk, s általában csak akkor vesszük észre a többi lényt, amikor hozzánk csapódnak, időnként mégis felpillantunk az útról, és emlékezetünkbe idézzük, hogy más zarándokok is járják a maguk többé-kevésbé független útját végcélunk felé. Számozott találkozás-mérföldkövek és az időrend megerősítéséhez szükséges közbülső útjelző táblák jelölik ki utunkat. Mindegyik mérföldkő új fejezetet jelez, ahol megállunk, hogy számot vessünk zarándoklatunkkal, és esetleg meghallgassunk egy-két mesét. Időnként valami jelentőségteljes történik a környező világban, és ekkor zarándokaink rövid pihenőt tartanak, hogy elgondolkodjanak a történteken. A legújabb DNS-kutatások eredményeinek birtokában megdöbbentő betekintést nyerhetünk az evolúció lenyűgöző történetébe. Az evolúció egységes alapelve érvényesül minden mesében, s fogja össze őket ezzé a rendkívüli történetfüzérré, amely nem más, mint az ember és minden élő történelme. Ez a könyv a jelenből a múltba vezető zarándoklattól szóló beszámoló formáját ölti. Valamennyi út az élet eredetéhez vezet. Ám mivel emberek vagyunk, az általunk követett út saját őseinké lesz. Az Ős meséje fajunk kivételességének lenyűgöző története, s rávilágít arra a szoros kapcsolatra, amely a többi élőlényhez fűz bennünket.

Charles Darwin - A ​fajok eredete
Darwin ​monumentális műve, A fajok eredete másfél évszázad alatt semmit sem veszített az időszerűségéből. Ma éppúgy lelkes ünneplés és heves ellenzés veszi körül, mint megjelenése idején, 1859-ben. A művelt ember könyvespolcának szinte kötelező darabjaként még mindig az élő természettudományos műveltség fontos része, de a tudományt és az evolúciót elutasítók figyelmét is joggal vonja magára. Mi e tartós siker titka? Egyrészt az, hogy A fajok eredete világos logikájú, a mai biológia és geológia fényében is helytálló szemléletű, átfogó munka. Hatalmas ívű érveléssel mutatja meg az okokat, amelyek alapján a tudomány a fajok leszármazással való keletkezésére következtetett. Másrészt, mint Darwin maga mondja, a könyv ,....egyetlen hosszú gondolatmenet", olyan egymást támogató elemek láncolata, melyek földrajzi, geológiai, ásványtani, őslénytani, rendszertani, örökléstani, embriológiai és más részletekből állnak össze. Az evolúcióelmélet részproblémái iránt érdeklődők vagy az elméletet egészében elutasítók pedig ma egyaránt e Darwin által felállított lánc elemeit vizsgálgatják. Más szóval, A fajok eredete kétféle értelemben is modern mű: mind ismeretközlő funkcióját tekintve, mind pedig abban, hogy felmutatja, vagy számos esetben előre megsejti azokat a gondolati fordulópontokat, amelyek az evolúció kérdését a mai napig olyan izgalmassá és továbbgondolásra is érdemessé teszik. A pszichológia, a filozófia, az ismeretelmélet, a szociológia, a nyelvészet és még számos más tudományterület frontvonalában ma sikerrel hasznosítják Darwin örökségét.

David Attenborough - Az ​emlősök élete
Az ​erszényesekről, az egerekről és az emberekről. Sir David Attenborough 23 éves írói és BBC-filmes pályafutása alatt kialakult éleslátásával lebilincselően tárja elénk a törzsfejlődés csúcspontját képviselő emlősök felemelkedését, az intelligencia fejlődését, majd a tudat megjelenését. Mindössze százmillió év alatt az emlősök fejlődésnek indultak, sokasodtak, benépesítették, és végül uralmuk alá hajtották a Földet. Mindennek elsősorban a tej és a szőrzet volt az alapja. A hőtermelés és a hőszigetelés képessé tette az emlősöket arra, hogy szinte bármilyen élőhelyhez alkalmazkodhassanak. Az utódnevelés volt a tanulás és a nagyobb agy kifejlesztése felé a kezdőlépés. Vidrák, tevék, oroszlánok, rókák és juhok, vakondok a föld alatt, cetek a tengereken, denevérek a levegőben, jegesmedvék, antilopok, mókusok, egerek, majmok és az ember meghódítottak minden élőhelyet és kiaknáztak minden táplálékforrást. Az ő történetüket meséli el ez a könyv.

Dr. Becze József - A ​nőivarú állatok szaporodásbiológiája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Örösi Pál Zoltán - Méhek ​között
Hetedszer ​kerül az olvasók kezébe ez a méhészek körében méltán népszerű könyv. Az új kiadás tenyésztéssel és anyaneveléssel foglalkozó fejezetei bővültek lényegesebben, de többi fejezete is bővült, illetve korszerűsödött az új kutatási eredmények és gyakorlati fogások ismertetésével. A könyv felépítésében, előadásmódjában nem változott. Ugyanolyan érdekes, olvasmányos, szórakoztató és mégis igényes szakkönyv, mint az előző, nagy sikerű kiadások. A szerző bevezeti az olvasót a méhcsalád csodálatos szervezettségű életébe. A kutató éleslátásával, de a gyakorlati méhész szemszögéből nézve írja le a méhek gyűjtő ösztönét, szokásait, munkamegosztásukat. Az életjelenségek leírása kapcsán ismerteti a méhek életkörülményeit, elhelyezésüket, a méhlegelőket stb. A kezdő kisméhésztől a kutatóig mindenki részletes útmutatást talál a könyvben méhészettel kapcsolatos problémáira. Egyben szórakoztató ismeretterjesztő leírás is. Nyelvezete mindenki számára érthető. A kevéssé olvasott méhésznek 449 ötletes, egyszerű kép magyarázza a fogalmakat, tennivalókat. Az elfáradt olvasó figyelmét egy-egy tréfás kép frissíti fel. A könyv használatában részletes név- és tárgymutató segíti az érdeklődőt.

L. David Mech - A ​sarki farkas
„A ​világ legnevesebb farkasszakértője tesz vallomást élete álmának megvalósulásáról ebben az izgalmas, gazdagon illusztrált könyvben... Aki szereti a farkasokat, annak számára nélkülözhetetlen, de minden természetbarátnak javára válik." - Kirkus Reviews Távol a civilizációtól, a sarkvidéki viharok és hóförgetegek hazájában, szúnyograjok támadásainak kereszttüzében, Dr. L. David Mech többet megtudott a farkasok mindennapi életéről, mint bárki más a világon. Hónapokon át egyhuzamban figyelte, hogyan játszanak, alszanak, ismerkednek, hogyan nevelik utódaikat. Valahányszor pézsmatulok-vadászatra indultak, a nyomukba eredt. Expedíciója alkalmával gyűjtött, újszerű megfigyeléseit és szenzációs fényképanyagát ezúton adja közre. Valóságos kincs a farkaskedvelők és általában a természet szerelmesei számára Dr. Mech klasszikusnak tekintett, A sarki farkas - egy falka tagja voltam című könyvének jubileumi kiadása. Elmerülvén a lenyűgöző történetek és képek varázsában, megjelennek előttük a régi ismerősök, köztük Főnök (a domináns hím), Anyuci, Szőrmók, Csíkos, Remete; Balváll és Slampi, valamint rajtuk kívül még jó néhányan, az új nemzedékhez tartozók. Dr. Mech az 1980-as évek közepe óta tanulmányozza ugyanazt a sarkvidéki farkasfalkát. Kezdeti felfedezéseit és kalandjait A sarki farkas - egy falka tagja voltam című bestseller művében adta közre. Most, egy évtized múltán, arra invitálja olvasóit: ünnepeljék vele együtt falkatagságának tízéves jubileumát, melynek során az eredeti kép és szöveganyagon túl, megismerteti őket a farkasok életének későbbi eseményeivel, és bemutatja újonnan készült felvételeit.

Ismeretlen szerző - A ​Kárpát-medence állatvilágának kialakulása - A Kárpát-medence állattani értékei és faunájának kialakulása
2004-ben ​a Magyar Természettudományi Múzeum szervezésében alakult héttagú konzorcium három évre szóló támogatást nyert el pályázatával, amely A Kárpát-medence állattani értékei, faunájának gócterületei és genezise címet viselte. A jelen kötet a már lefutott projekt során született cikkeket, tanulmányokat, a kutatások nyomán leszűrt következtetéseket, eredményeket, statisztikákat tartalmazza tematikai bontásban. Az első két fejezetben azok az írások szerepelnek, amelyek a Kárpát-medence talaj- és rovarfaunájának taxonómiai értékeivel, faunagenezisével és zoogeográfiájával foglalkoznak, majd olyan témakörök kerülnek részletes taglalásra, mint a gerinctelenek és gerincesek populációbiológiája és filogeográfiája. Az utolsó részben a természetvédelmi biológia tárgyköréhez kapcsolódó kérdéseket tanulmányozhatjuk. A rendkívül adatgazdag, a maga nemében feltétlenül hiánypótlónak minősíthető, fejezetenként irodalomjegyzékkel záruló, rengeteg színes és fekete-fehér fotóval, ábrával, térképpel, grafikonokkal kiegészített szakmunka minden érdeklődő szakembernek, hallgatónak jó szívvel ajánlható.

Hornyánszky Balázs - Tasi István - A ​természet IQ-ja
Látszólag ​nincs semmi meglepő abban, hogy a hangyák hangyaként, a madarak madarakként, az emlősállatok pedig emlősökként viselkednek. Táplálkozási, védekezési szaporodási tevékenységeik jelentős részét születésüktől fogva adott módon, ösztönösen hajtják végre. De honnan tudják az állatok, hogy mit, mikor és hogyan kell csinálniuk? Honnan származik a természet intelligenciája? Igaz lenne az a manapság széles körben hangoztatott elképzelés, mely szerint a tudatlan anyagmassza hosszú idő leforgása alatt intelligenssé vált? Saját magától intelligens a természet? Napjainkban a legtöbb kutató az egyszerűbb viselkedésformák fokozatos változásai alapján próbálja elmagyarázni az összetett magatartásformák eredetét. Azonban óriási meglepetések érnek minket, amikor megpróbáljuk ezen a lépcsőzetes módon levezetni egyes konkrét állati cselekvések „kialakulását” – s kiderül, hogy ez lehetetlen! Elképzelhető, hogy inkább egy természetfeletti, külső intelligencia tükröződik sokszínűen a világunkban, amely – vagy aki – végtelenül ötletes megoldásokat alkalmazott az élővilág kialakítása során? Döntsön az olvasó!

Ismeretlen szerző - Lélek ​és evolúció
Hogyan ​alakultak ki az emberré válás során az emberre jellemző gondolkodási hibák? Mi a szerepe a serdülőkor konfliktusainak az ember személyiségének kibontakozásában? Hogyan befolyásolja a nővérek száma a gyermekvállalási kedvet? Az utóbbi évtized pszichológiájának egyik sikeres ágazata és jelszava az evolúciós pszichológia. Olyan törekvéseket takar, amelyek az ember látszólag összefüggéstelen pszichológiai tulajdonságait abból a szempontból értelmezi, hogy milyen alkalmazkodási funkciójuk volt az ember kialakulása során. Másrészt a mai ember gondolkodásmódjában, törekvéseiben és érzéseiben is felfedezi az eredeti biológiai funkciót. A kötet tanulmányai bemutatják az evolúciós pszichológia klasszikusait (Cosmides és Tooby, Campbell, Buss). A magyar szerzők tanulmányai pedig konkrét kutatásokban alkalmazzák az evolúciós szemléletet (Bereczkei, Csányi, Gergely, Pléh). A kötet izgalmas olvasmány és fontos szakirodalmi forrás a pszichológusok, biológusok, orvosok, szociológusok és antropológusok számára. Egyben egy tudományos irányzat első magyarországi bemutatkozása.

Richard Dawkins - A ​valószínűtlenség hegyének meghódítása
A ​Valószínűtlenség Hegyének meghódítása Richard Dawkins egyik legjobb könyve. Dawkins - talán némileg meghökkentő módon - e könyvében az organizmusok evolúciós alkalmazkodásának gyöngyszemeit tárja elénk; a szokott világos, lebilincselő stílusban. Végig olyan témákat tárgyal, melyek kapcsán darwini természetes szelekció erejét a trivialitásokon messze túlmenően bemutathatja. Egyik korábbi könyvére, A hódító génre rezonál a állatok építményeinek, kiváltképp a pókhálók természetrajzának és evolúciójának bemutatása. Tanúi lehetünk annak, ahogy - az idők jeleként - számítógépes algoritmusok reprodukálják nemcsak a pókháló szövésének folyamatát, hanem a szövést lehetővé tevő, öröklött magatartásforma evolúcióját is. a leglebilincselőbb azonban - talán - a szemek természetrajza: az evolúció mintegy negyven (!) módozatát munkálta ki - ahogy Dawkins mondja - a "felvilágosodásnak". S ez a szó kapóra jön: Dawkins könyve felvilágosító mű a javából. Most, amikor egyfelől a mesterséges szelekció modern válfaja: az in vitro (kémcsőben zajló) genetika korábban sohasem látott molekulákat termel, a másfelől nálunk is egyre-másra jelennek meg a természetes szelekción alapuló evolúciót butaságból vagy tudatos kampány részeként tagadó sajtótermékek, egy ilyen munka jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Aki ennek alapján nem érti meg a biológiai evolúció működését, az valószínűleg soha nem is fogja, viszont aki meg akarja érteni, az egyik legjobb segítőtársra talál benne. A szakemberek sem fognak azonban unatkozni: számukra Dawkins néhány korábbi, már-már dogmatikus nézetének nyílt vagy burkolt feloldásával szolgál Hogy melyek ezek? Tessék elolvasni a könyvet!

David Attenborough - A ​gerinctelenek élete
Rovarok, ​amelyek virágokra vagy levelekre hasonlítanak. Pók, amely lasszóval fogja zsákmányát. Egy bogár, amely méheket vesz rá arra, hogy felneveljék a sajat utódait. A kicsik - szépek. Hihetetlenül változatosak, hiszen sokkal több, mint egymillió van belőlük. És nagyon fontosak is. Csontváz híján a gerinctelenek nem nőhetnek nagyra. Jóval korábban megjelentek, mint mi, és akkor is élnek majd, amikor mi már nem leszünk. A Földön ők végzik a megporzás, a takarítás és az újrahasznosítás túlnyomó részét. Szerepük volt abban, hogy emberré váltunk. Nélkülük nem sokáig élnénk. Sok ember mégis elóítélettel viseltetik irántuk - tudatlanságból, félelemből, vagy csupán azért, mert mások a méreteik, és nehezen láthatók. A gyerekek azonban közelebb vannak hozzajuk, ezért ők észreveszik és kedvelik őket, miközben a felnőttek túl könnyen nyúlnak a rovarirtó szerért. David Attenborough - korunk egyik legnagyobb hatású és legkedveltebb tanítója - már akkor tanulmányozta és szerette a természetet, amikor hetven évvel ezelőtt iskolás volt Leicestershire-ben. Új tévésorozata, amelyet ez a könyv kísér és kiegészít, e kis élőlények világát tárja fel. Bemutatja, hogyan léptek ki a szárazföldre, hogyan hódítottak meg minden élőhelyet, mennyire változatos módon vadásznak, párosodnak, és mennyire jól szervezettek a közösségeik. A digitális videotechnika fejlődésének köszönhetően minden korábbinál többet láthatunk az ismeretlen és szokatlan gerinctelenekről. A vékony járatok világának és a rovarok otthonainak bemutatása még David Attenborough számára is figyelemre méltó program. Mit is mond a régi idők tollforgatója? „Eredj a hangyához, te rest; figyeld, hogy mit tesz, és okulj!" (Példabeszédek 6,6) David Attenborough pontosan ezt teszi. Érdemes vele tartanunk.

Karl Shuker - Rejtett ​képességek
A ​Rejtett képességek a legfrissebb tudományos kutatások eredményeit dolgozza fel. Témaválasztásunk széles körű, kiterjed többek között a kísérleti állatokkal, a partra vetődő cetekkel, ájuldozó kecskékkel, beszélő emberszabású majmokkal, hazataláló lovakkal és táncoló férgekkel kapcsolatos kérdésekre. Az itt közzétett történetek némelyike kitalációnak tűnhet, ám tények bizonyítják, hogy a természet gyakran furcsább dolgokra képes, mint a legvadabb képzelet. A könyv változatos témáit tizenegy fejezetbe csoportosítottuk, mindegyik az állati viselkedésformák, adottságok egy-egy aspektusát dolgozza fel.

Richard Dawkins - A ​hódító gén
Vajon ​mik azok az egységek, amelyek között a természetes szelekció válogat; kik a harcoló felek a létért folyó küzdelemben? – teszi föl ebben a könyvében is a kérdést a szerző. A biológusok egy része azt válaszolja erre: a rátermettségük növelésén fáradozó egyedek, mások viszont a saját fennmaradásukért „fáradozó” génekre igyekeznek terelni a gyanút. Nem volna elvi különbség e két nézet között, ha az élő szervezetek tulajdonságait (mármint a genetikai hátterűeket) kizárólag az adott szervezetben helyet foglaló s egymással együttműködő gének határoznák meg. Ha azonban az egyik élőlény génjeinek fenotipusos hatásai átterjedhetnek a másik élőlény testére, a közös testen osztozó gének pedig olykor egymás ellen dolgoznak, akkor az evolúciós alkalmazkodás lehetőségeinek vizsgálatát újabb dimenziókkal kell bővítenünk. Ezért nem pusztán játék a szavakkal, amikor Dawkins a termeszvár vagy a hódgát génjeiről beszél; amikor a paraziták és gazdáik közötti evolúciós „fegyverkezési versenyben” kialakult manipulációkat genetikai távolhatásként értelmezi, vagy amikor tényleges és potenciális „törvénysértő” génekről elmélkedik. Mindezzel újabb pontokon ássa alá a hagyományos egyedközpontú felfogást, hogy azután a génközpontú világkép keretében helyezze vissza jogaiba, „fedezze föl újra” a valami okból mégiscsak létező egyedi organizmust. _A hódító gén_ egy Darwinnál is darwinistább, bizonyos tekintetben mégis úttörő evolúcióelméleti irányzat alapműve, a tárgyához tartozó legfontosabb fogalmakat, eszméket és téveszméket újszerűen megvilágító tankönyve. Mint ilyen, elsősorban biológusoknak és biológusjelölteknek szól, de boldogulhat vele mindenki, aki olvasta és élvezte Dawkins első könyvét, _Az önző gént._ * * * Richard Dawkins 1941-ben született. Tanulmányait az Oxfordi Egyetemen végezte, doktori disszertációját a Nobel díjas etológus Niko Tinbergen mellett írta. 1967-től 1969-ig zoológus adjunktusként a Kaliforniai egyetemen, Berkeleyben dolgozott, majd visszatért Oxfordba, ahol azóta mint a magatartásbiológia tanára működik. Első, világsikert aratott könyve _Az önző gén_ címen 1976-ban (magyarul 1986-ban) jelent meg. Az 1982-ben kiadott _A hódító gén_ - eredeti címén _A kiterjesztett fenotípus_ - logikus továbbgondolása és letisztult újraértelmezése a sokakra reveáló erővel ható, mások szemében botránykőnek számító dawkinsi alaptéziseknek. * * * "Ha egy gyereknek rossz a matematikatanára, magától értetõdik, hogy lemaradása bepótolható, feltéve hogy a következõ évben különlegesen jó oktatásban részesül. Ám ha a jelek arra utalnak, hogy a gyerek matematikai hiányosságai genetikai eredetűek lehetnek, kétségbeesés lesz úrrá a szülõkön: ha a hiba a génekben van, akkor minden "elõre meg van írva", nincs mit tenni ...Vajon mivel szolgáltak rá a gének arra, hogy ilyen baljóslatú, könyörtelen szerepben tüntessük föl õket? Miért nem csinálunk ugyanilyen mumust mondjuk az óvodai képzésbõl vagy a hitoktatásból? ... Bármennyire feltartóztathatatlanul haladnak is a gének nemzedékrõl nemzedékre, azok a hatások, amelyeket az õket hordozó egymás utáni testekre gyakorolnak, nagyon is feltartóztathatók." "Akik még sosem szenvedtek el agymosást és soha nem váltak semmilyen kábítószer rabjává, aligha értik meg ama embertársaikat, akik már keresztülmentek ilyesmin. Ugyanebbõl a kívülállásból fakad értetlenségünk a tekintetben, hogy mi készteti a befogadó madarat a hozzá képest nevetségesen túlméretezett kakukkfióka táplálására, avagy a hangyadolgozókat arra, hogy önként és dalolva meggyilkolják az egyetlen lényt a világon, amely genetikai sikerük szempontjából létfontosságú. Az ilyenfajta szubjektív megközelítés azonban félrevezetõ ... Ha a természetes szelekció működik a háttérben, ugyan ki merne akár csak tippelni is, mi lehetséges és mi nem az idegi működések befolyásolásában?" "Mi teszi az egyedi szervezetet oly különlegessé? Ha igaz az, hogy az élet replikátorok sokaságának színjátéka, amelyek kiterjesztett fenotípusuk segítségével a fennmaradásért küzdenek, a gyakorlatban miért döntöttek úgy ezek a replikátorok, hogy százezrével sejtekbe tömörülnek, és miért késztették ezeket a sejteket arra, hogy milliószor millárdos csoportokba verõdjenek a szervezetek kötelékében? ... Ahelyett, hogy magától értetõdõnek fogadtam volna el a szervezetek létét, és azt kérdeztem volna, milyen elõnyökkel járnak a szervezet szempontjából az általa kifejlesztett alkalmazkodási formák, azt igyekeztem kimutatni, hogy már a szervezetek puszta léte is magyarázatot kíván."

Ismeretlen szerző - Élővilág ​enciklopédia I. - A Kárpát-medence állatai
A ​kétkötetes, színes enciklopédia hiánypótló összefoglaló mű, amelyben magyar szakemberek mutatják be Magyarország és tágabb környezetének csodálatos állat- és növényvilágát. Hosszú idő óta ez az első tudományosan megalapozott ismeretterjesztő munka, amely részletesen, közérthetően foglalkozik a Kárpát-medence valamennyi élőlénycsoportjával. Az enciklopédia külön érdeme a rendkívül gazdag képanyag: a szöveget kötetenként több mint ezer színes kép teszi szemléletessé. Az Élővilág enciklopédia amellett, hogy a családi könyvtárak hasznos és méltó darabja, egyben a közép- és felsőfokú oktatás fontos segédkönyve is. Az enciklopédia első kötete a különféle állattörzsek hazai képviselőit tárja az olvasók elé. (A kötet tartalmából: egysejtűek, gerinctelenek, halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök, háziállatok.)

Steve Jones - Darwin ​szelleme
Steve ​Jones rendkívül érdekfeszítő stílusban és Darwin szellemében megírt könyve mai ismereteink szintjére hozza A fajok eredetét. Szerkezetileg követi a klasszikus mű felépítését a háziállatoktól a fossziliákig, a méhkasoktól a Galapagos-szigetekig, de az ő Nagy Tényei (Darwin egyik kedvenc kifejezése) a huszadik század végéről származnak. A Darwin szelleme Charles Darwin gondolatait a legújabb tudományos eredmények fényében értelmezi. Darwin „egyetlen hosszú okfejtésnek” nevezte könyvét. A modern biológusok ezzel készséggel egyetértenek. Ha elolvassuk Darwin négyszáz oldalát, elképesztőnek fogjuk találni, hogy az érvelésbe azonnal milyen jól beilleszthető minden új felfedezés. A mű logikája semmit nem veszített lebilincselő erejéből. A benne szereplő tények azonban immár másfél száz évesek és számos hézag mutatkozik közöttük, amelyek betöltése nélkül az elméletet nem tekinthetjük teljesen bizonyítottnak. Mára azonban az összes – vagy csaknem az összes – ilyen hézag kitöltése megtörtént. „Önhittség lenne könyvemet többnek föltüntetni, mint az eredeti puszta árnyékának, tartalmában és formájában egyaránt” – mondja a szerző művéről. „A fajok eredete a tényirodalom csúcsát képviseli. Darwin jól írt, mert remekműveket olvasott. Prózája olyan, mint egy viktoriánus vidéki udvarház. Magabiztosságot sugároz, bármely irányból nézzük is, akár irodalomnak, akár önéletrajznak, akár tudományos remekműnek tekintjük. Darwin remekművét állványzatnak tekintem, nem pedig kényszerzubbonynak. Az evolúció posztmodern felfogásáról van itt szó, ennek minden előnyével és hátrányával. Szerkezete egy korábbi kor szülötte, építőelemei azonban mai anyagok. A fajok eredete – ezt is meg kell mondanunk – a legnagyobb viktoriánus komolysággal íródott, s sehol nem teszi a legkisebb engedményt sem annak érdekében, hogy szórakoztatóbb legyen. Ezekben a csipkelődőbb időkben én viszont engedtem a kísértésnek, hogy a tudományos próza időnkénti szárazságát az evolúció, illetve az evolúciót tanulmányozó tudósok életéből vett furcsa mesékkel ellensúlyozzam.”

David Attenborough - A ​madarak élete
David ​Attenbourough egész életében figyelt és tanult. Új könyve, melyet a BBC-nek készített filmsorozat egészít ki, kitűnő bevezetés a világ különböző részein élő madarak viselkedésébe. A szerző a madarak életének minden egyes szakaszát bemutatja, és megismerteti az olvasót azokkal a problémákkal, amelyeket a madaraknak meg kell oldaniuk: a repülni tanulás; az élelem megszerzése; a kommunikáció; a párosodás és a fészekrakás, a tojások, majd a fiókák gondozása; a vándorlás; a veszélyek leküldése és a túlélés szélsőséges körülmények között.

Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László - Pléh Csaba - Mindörökké ​evolúció
Az ​evolúció elmélete alapjaiban változtatta meg az emberi gondolkodást, és a legkülönbözőbb szakterületek tudósai, kutatói alkalmazták vagy szálltak vele vitába. 2009 őszén, a kettős jubileum alkalmából Kampis György, Csányi Vilmos, Mérő László, Pléh Csaba és Csíkszentmihályi Mihály mutatta be az evolúciós gondolat egy-egy új és jelentős alkalmazását. A Darwin-év tiszteletére tartott előadásokat jelen kötetben adjuk közre, Stöckert Gábornak, az Index újságírójának előszavával. Tartalom: Kampis György: Unintelligens tervezettség A mai kreacionizmus fehér lábúra festett farkas, mely a tudomány színeit öltötte magára. Az intelligens tervezettség (intelligent design, ID) nevű mozgalom amellett gyűjt érveket, hogy az élő rendszer nem keletkezhetett evolúcióval, magyarán, hogy az evolúció lehetetlen, mégpedig ugyanazért, amiért lehetetlen volna, hogy egy órát találjunk a sivatagban, hacsak az óra készítője (vagy egy későbbi tulajdonos) el nem vesztette. Lesz aztán ebből minden, tudományos halandzsa („irreducibilis komplexitás", mondják, a legtöbb átlagember pedig már ebből is láthatja, hogy biztos valami nagyon komoly dologról van szó), szimpátiakeltés a mellőzöttek elnyomása alapján (vagyis hosszas siránkozás arról, hogy a gonosz tudósok hogyan állítják félre az új eszmék képviselőit, természetesen nyilván azért, mert valójában félnek tőlük), ellentámadás (hogy az ID az igazán tudományos, míg a hivatalos tudomány valójában csak vallás, amely az evolúcióhiten alapul), és sok egyéb. A lényegről kevesen beszélnek, hogy ez a fél- (és negyed-)műveltek mozgalma, a butaság forradalma, amely rossz viszonyban van a tudományos egyszereggyel és ezért a józanésszel, de amelyet előzékenyen táplál sok tényező. Köztük van a tudomány képviselőinek gyakori nagyképűsködése és kommunikációképtelensége, a tudományt belülről átható szemforgatás, amely a laikust illetéktelennek, a megoldatlan problémákat pedig sokszor nem létezőnek kiáltja ki. Ha még nem késő, meg kellene tanulni magyarul beszélni a tudományról, vagy életveszélyes embereknek teszünk életveszélyes szívességet. Csányi Vilmos: Az evolúció története Az ember az állatvilág része, legközelebbi rokonaink a csimpánzok. Mintegy 6,5 millió évvel ezelőtt váltunk el tőlük. Az anatómiai jegyek mellett az ember viselkedésében változott meg leginkább. A csimpánz lényegében változatlan maradt. Az ember nagy evolúciós újítása a közösségek formálása volt. Már a csimpánzok is csoportban élnek, de ezek a csoportok nem közösségek. Minden csoporttag csak a saját érdekeit követi. Az emberré váló csoportokban megjelent a közösség érdeke is, amely kifejlett formájában azt jelenti, hogy a közösség tagja hajlandó a csoport érdekeit a maga érdekei elé helyezni. A közösség érdekeit a közösség kultúrája fejezi ki, amelynek megformálásában az emberi nyelv és az absztrakt gondolkodás volt a legfontosabb eszköz. Pléh Csaba: Öröklés, tanulás, szelekció: Az evolúciós pszichológia ígéretei A mai evolúciós pszichológia kiindulópontja, hogy az öröklés-tanulás vitát oldja fel, hogy az embert sajátosan tanuló lénynek tekinti. Mint minden faj, mi is speciális tanuló rendszerekkel indulunk az életnek. Ezek egy része a könnyű társfelismerést biztosítja. Egy részük viszont azt, hogy az önkényes kulturális rendszereket felkészülten alakítsuk ki. Ez a Gergely és Csibra kiemelte sajátos természetes pedagógia segíti, hogy a tudással rendelkezőktől vertikálisan tanuljunk. A munka világában vagy az interneten ezzel ellentétes horizontális tanulási mechanizmusok is megjelennek: a kortársaktól is tanulunk. E kettő viszonya korunk egyik izgalmas feszültsége. A kialakuló tudásrendszerek fontos Darwini elve a szelekció. Az emberi tanulásban ennek a szelekciónak kulturális formái is megjelennek. Szelekció megy végbe nem csupán a jutalom, hanem az átadás és ismétlődés során is. Ezek a szelekciós elvek a modern kultúra gondolat terjedési mechanizmusainak, a divatoknak is fontos irányítói. igazi e,emberi kérdésünk az, hogy vajon minden kulturális szelekció a divat vagy a pletyka terjedés szerint működik-e, vagy azért van helye a racionális szelekciónak is. Mérő László: A pénz biológiája A biológiai, a gazdasági és a szellemi élet evolúciója ugyanarra a logikára épül, mégis mindegyik evolúció más és más, mivel különböző természeti háttérmechanizmusok segítségével valósul meg. Az evolúció logikájának megértése csattanós választ ad napjaink néhány bonyolult kérdésére. Miért olyan nagyhatalmú a globális tőke? Veszélyes-e a globalizáció? Mennyiben fog különbözni az információs társadalom polgára, a homo informaticus elődjétől, a homo sapienstől? A pénznek, pontosabban a tőkének ugyanolyan formában van köze az élethez, mint a géneknek, mivel gazdasági élőlényeket, azaz vállalkozásokat hoz létre. A gén a biológiai élet elképesztően sokféle variációját, a tőke pedig elképesztően sokféle gazdasági vállalkozást képes létrehozni.