Az ​igazság bajnoka

Victoria Holt - Szenvedélyes ​ellenségek
Hódító ​Vilmos legfiatalabb fia, Henrik, Anglia királya már életében elnyerte az Igazság bajnoka nevet. Apjához hasonlóan szigorú, könyörtelen uralkodó volt, de megtartva és betartva annak törvényeit, rendet és békét teremtett országában. Bár számos "fattyú" gyermeke született, egyedüli törvényes fia, a trón örököse halálos végű hajótörést szenvedett. Az idős király nagy dilemma előtt állt: kit nevezzen meg trónörökösének? Egyetlen törvényes leányát, Matildát, az öntelt, gőgös, uralkodni vágyó, hidegszívű asszonyt, vagy unokaöccsét, a kedves, jóképű, mindenki barátságát kereső Istvánt? Mindketten a nagy Hódító unokái, unokatestvérek - és szinte gyerekkoruktól leküzdhetetlen vonzalom, szenvedélyes szerelem fűzi össze őket. A koronáért folytatott harcuk egész életüket végigkísérő polgárháborút eredményez az országban, és halálos rivalizálást közöttük. Mi bizonyul erősebbnek? A mindent elsöprő vágy a másik után, vagy a nem kevésbé szenvedélyes vágy az uralkodásra?

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​korona árnyékában
Hogyan ​lesz egy szenvedő, hányatott sorsú kislányból rettegett királynő? VIII. Henrik és Aragóniai Katalin lánya élete első éveiben apja szeme fénye. Hamarosan azonban rá kell döbbennie, hogy uralkodói körökben mindent a politika diktál. Amikor VIII. Henrik Boleyn Anna miatt elszakad a római katolikus egyháztól, Mária törvénytelen gyermekké válik - apja elküldi a királyi udvartól és megfosztja hercegnői címétől. A tizenkét éves kislányt elszakítják imádott édesanyjától, így fiatalkorában a politikai játszmák áldozatának szerepében találja magát: többször is eljegyzik, ám végül mindegyik eljegyzést felbontják. VIII. Henrik fia, a már az anglikán egyház tanítása szerint nevelt Edward követi, ám amikor néhány évnyi uralkodás után meghal, Mária kerül Anglia trónjára, immár törvényes királynőként. Gyermekkorában, akárcsak édesanyja, Mária is a katolikus hithez menekül, és trónra kerülését Isten jelének tekinti. Úgy érzi, küldetése van: vissza kell vezetnie blolt az egyetlen igaz hithez, s Rómához. Elvakult tanácsadói hatására üldözni kezdi az anglikán egyház híveit, és az eretnekégetéssel elnyeri a Véres Mária nevet.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​sötétség hercege
Hataloméhségénél ​csak szűz felesége iránt érzett szenvedélye volt nagyobb. Oroszlánszívű Richárd, akit mindenki szeretett, döbbenetes hirtelenséggel meghalt, és örökös nélkül hagyta Angliát. Ketten vágytak a koronára: Richárd unokaöccse, Artúr és legifjabb öccse, János. Artúr Bretagne-ban nevelkedett, ezért tulajdonképpen idegen volt, így János lett a király. Egy ördögi, kegyetlen, dühöngő zsarnok, aki energiáit a hálószobában vezette le a trónterem helyett. Elrabolta a rendkívüli Izabellát, és gyermek királynéjává tette. A lány, akinek szenvedélye csak férjééhez volt fogható, rabszolgájává tette Jánost. Nem törődtek vele, hogy összedől körülöttük a királyság

Victoria Holt - Ellenségem ​a királynő
E ​regény két meghatározó tizenhatodik századi nő történetét meséli el - egyik Lettice Knollys, a történet mesélője, a Boleyn ágon keresztül Erzsébet királynő rokona -, a másik maga Erzsébet. Erzsébet trónra kerülésével hozzátartozóit pozícióba kívánta helyezni. Lettice az udvartartásban kapott tisztséget, s így közeli kapcsolatba került a királynővel. A két nő hosszú, keserű rivalizálása - akik ugyanazt a férfit szerették -, még Essex tragédiáját követően sem ért véget, s csak Erzsébet halálával fejeződött be. A szerző létező történelmi személyek életének kevéssé ismert drámai részleteit dolgozta fel hallhatatlan érdekes regényében.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - A ​birodalom királynője
Arra ​volt hivatva, hogy uralkodjon egy országon, amely uralkodása negyven éve alatt a világ csodálatától övezett birodalommá vált. I. Erzsébet halálos veszélyekkel kikövezett ösvényen haladt a trónra lépés felé. Apja, VIII. Henrik törvénytelennek nyilvánította egy hatalmi játszma során, mely megváltoztatta Európa arculatát. Csaknem tönkretette a felelőtlen, nagyravágyó Thomas Seymourhoz fűződő első, kamaszkori románca. Halálos veszedelem fenyegette Edward öccse rövidre szabott uralkodását követően, amikor a fanatikus katolikus - a nép által "Véres Mária"-ként emlegetett - féltestvére foglalta el a trónt, aki olyannyira féltékeny volt a népszerű, a protestáns Anglia reménységének tekintett fiatal Erzsébetre, hogy felségárulás koholt vádjával a Towerbe záratta. Ám az ifjú hercegnő ragyogó politikai érzékének és okos türelmének köszönhetően elkerülte a neki szánt végzetes sorsot. Mária halála után megvalósult, amire szinte gyermekkorától tudatosan készült: elfoglalta a trónt. Miközben hideg fejjel, ravasz módszerekkel, ha kellett, kegyetlen eszközökkel irányította országa ügyeit, féltékeny, flörtölni szerető, hiú asszony volt. Végigkísérte életét szenvedélyes, időnként botrányoktól sem mentes szerelme Leicester lordja, Robert Dudley iránt. Játszva kosarazta ki Európa több uralkodóját és trónörökösét, de Leicesterhez sem ment hozzá, hogy ne kelljen osztoznia a trónon. Victoria Holt lebilincselő stílusban, ugyanakkor a történelmi eseményekhez híven követi végig a korszakalkotó nagy királynő életét.

Victoria Holt - A ​francia királyné
Mary ​Rose hercegnő, VIII. Henrik húga, azon kevesek egyike, akit a király gyermekkoruk óta feltétel nélkül, rajongásig szeret. A szépséges, bájos, életvidám Mary a Tudor-család "aranygyermeke" mindenki kedvence, akinek nem létezik teljesíthetetlen kívánsága. Kivéve, mikor a házasságról születik döntés. Kislánykorában eljegyzik nagy birodalmak örökösével, a még szintén gyermek Kasztíliai Károly főherceggel. Ezt a jegyességet később fontosabb politikai és államérdekek miatt fölbontják, és Maryt - minden könyörgése ellenére - fivére férjhez adja XII. Lajos francia királyhoz. Az ártatlan, gyönyörű, tizenéves lánynak nincs választása, kénytelen Franciaországba hajózni, hogy a sosem látott, ismeretlen, öreg, betegeskedő uralkodó felesége legyen. Mary mindenkit elbűvöl a francia udvarban, még a jóképű, fiatal dauphint is, akinek régen várt trónra lépését megakadályozná, ha Lajosnak fia születne. Rövid házasság után a király meghal, és Mary ezúttal saját kezébe veszi sorsának irányítását. Szembeszegülve rettegett bátyja várható haragjával, állami és egyházi elvárásokkal és szokásokkal, keresztülviszi akaratát és titokban házasságot köt egyetlen, igazi, fiatalkori szerelmével, Charles Brandonnal. A rokonszenves, érzelemgazdag, ám céltudatos Mary Tudor lebilincselő, izgalmas, humort sem nélkülöző történetének során az olvasó Európa nagy királyi családjainak mindennapi életébe nyer betekintést.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Plantagenet ​prelűd
Aquitániai ​Eleonórát, Franciaország leggazdagabb örökösnőjét még a francia király is örömmel üdvözli, mint fia – az egyházi neveltetésben részesült Lajos – jövendőbelijét. A büszke, hatalomvágyó lány egy ideig beéri a friggyel, de érzéki, szenvedélyes természete hamarosan új utakra csábítja. A francia udvarban feltűnő személyiség bukkan fel, az ifjú Plantagenet Henrik gróf, akit a királyné a szeretőjévé fogad. Mindent elsöprő szerelem szövődik köztük: a 12 évvel idősebb Eleonóra elválik Lajostól, és feleségül megy a grófhoz, akit nemsokára Anglia trónján láthatunk viszont. II. Henrik Anglia keménykezű uralkodója, nem ismer akadályokat céljai elérésében. Hatalmi hóbortja lassan szembefordítja a szintén erős akaratú Eleonórával, mint ahogy kedves kancellárjával, a későbbi canterburyi érsekkel, Becket Tamással is. Feleségével a gyűlölet egyre mélyül közöttük, az egyházzal szintén egyre romlik a viszonya, mígnem zsarnokoskodása visszafordíthatatlan következményekhez vezet.

Victoria Holt - A ​Tower asszonya
Boleyn ​Anna az angol történelem tragikus sorsú nőalakja. A fiatal lány sosem gondolta volna, hogy egyszer VIII. Henrik felesége lesz. Gyermekéveit Franciaországban töltötte, majd később az angol udvarhoz került. Ekkor még nem is sejtette, hogy a király szemet vetett rá. Anna kitartása, hogy megőrzi magát leendő férjének, csak még elszántabbá tette a királyt. Henrik miatta akart elválni első feleségétől, Aragóniai Katalintól - kezdetét vette az évekig tartó elkeseredett harc, ám a pápa, Katalin unokaöccsétől, a spanyol uralkodótól való félelmében nem merte érvényteleníteni a házasságot. A csatározásba belefáradt Henrik végül úgy döntött, elszakad Rómától és megalapítja az anglikán egyházat. Miután már senki és semmi nem állt az útjában, 1533-ban nőül vette az erényes Boleyn Annát. Ám az ifjú királyné boldogsága nem tartott sokáig. Szembesülnie kellet a ténnyel, hogy férje szemében az utódlás kérdése a legfontosabb. De Katalinhoz hasonlóan ő is csalódást okozott: csak egy lánygyermekkel tudta őt megajándékozni, és Henrik hamarosan már Jane Seymourban vélte megtalálni születendő fia, a trónörökös anyját. Anna nem kerülhette el a végzetét. Mindössze huszonkilenc évet élt.

Philippa Gregory - Az ​állhatatos hercegnő
Philippa ​Gregory újabb bestsellere VIII. Henrik első feleségének, Aragóniai Katalinnak a történetét tárja az olvasó elé, vagyis a neves angol szerző legnagyobb sikerkönyve, A másik Boleyn lány eseményeinek előzményét meséli el. Catalina, a spanyol infánsnő, akit még gyermekkorában eljegyeztek Arthur walesi herceggel, alig tizenöt évesen érkezik Angliába, a Tudorok udvarába. Az ifjú házasok kezdeti idegenkedése szenvedélyes szerelembe csap át - csakhogy történetük hamarosan szomorú fordulatot vesz. Arthur merész kívánsága azonban meghatározza hitvese további sorsát... Ahogy rajongói már megszokhatták, Philippa Gregory most is szokatlan szemszögből ábrázolja a történelmet. Újabb regényében nem a Boleyn Anna miatt félreállított, idősödő asszonyt ismerhetjük meg, hanem az ifjú hercegnőt, a vonzó és eszes, elszánt és állhatatos lányt, akit arra neveltek, hogy Anglia királynéja legyen, s aki addig küzd, míg meg nem szerzi azt, ami hite szerint megilleti. A romantikus történelmi regényeiről világszerte ismert szerző ezúttal is mély átéléssel rajzolja meg egy erős jellemű, céltudatos, de érző szívű nő életteli portréját.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Jezabel ​királyné
Szent ​Bertalan napja, 1572… Ekkor megkondult a Louvre-ral szemben álló Saint-Germain l'Auxerrois vészharangja, és hirtelen úgy tűnt, mintha Párizs összes harangja szólni kezdene. Elviselhetetlen lárma hallatszott. Üvöltés, sikoltások, kegyetlen és gúnyos röhögés; férfiak és nők halálsikolyai keveredtek a kegyelemért könyörgő kiáltásokkal. – Isten az égben! – suttogta Anjou. – Mit tettünk? Ahogy anyjára nézett, olyasmit látott az arcán, amit eddig még sosem: félelmet. Olyan félelmet, amelyet soha többé senki arcán sem akart látni. A Medici-trilógia izgalmakban és fordulatokban bővelkedő befejező kötetében a világtörténelem egyik legszörnyűbb jelenetének, a Szent Bertalan éji mészárlásnak megidézésével folytatjuk a KÍGYÓASSZONY, a hírhedt Medici Katalin élettörténetét. Az olvasó nyomon követheti AZ OLASZ NŐ zseniális, ám aljas cselszövéseit, egyúttal betekinthet a királyi hálószobák sejtelmes félhomályába, a méregkeverők műhelyébe, vagy a börtönök sötét celláiba egyaránt. A hatalmi harcokat sűrűn átszövik a tragikus, felemelő, olykor számító szerelmek, ám ezek a szálak végül mind összefutnak a francia trón anyakirálynéja, Medici Katalin kezében.

Victoria Holt - Rózsa ​tövis nélkül
A ​nemes, nagy hatalommal és jelentőséggel bíró Howard család egy elszegényedett tagjának nyolc gyermeke közül az egyiket, a tízéves Katherine-t magához veszi nagyanyja, Norfolk hercegné. A jó szándékú, nyíltszívű, ám tanulatlan naiv és befolyásolható kislányt megszédíti a szokatlan környezet. Nagyanyját teljesen lefoglalja másik unokája, Boleyn Anna királyné tragédiába forduló, szédítő karrierje, nagybátyját, Norfolk herceget pedig az államügyek, a király körüli intrikák kötik le. Katherine élete felelőtlen szolgálók, udvaroncok társaságában telik, szeretetvágya, tapasztalatlansága korai szerelemnek képzelt kalandokba kergetik. Élete nagy fordulatot vesz, amikor az Udvarba kerül Henrik király negyedik feleségének udvarhölgyeként. Az igazi szerelem is rátalál, de nem teljesedhet be, mert a gyönyörű, életvidám fiatal lányra szemet vet a boldogtalan, öregedő király, és feleségül kéri. A káprázatos, csillogó élet, a hatalommal járó örömök, a király odaadó szerelme csak rövid ideig tartó boldogságot hoz Howard Katalin királyné számára. A múlt árnyai, az ellenállhatatlan szerelem, az intrikák, a számára szinte felfoghatatlan hatalmi bonyodalmak és árulások miatt Henrik ötödik feleségének élete is tragikus véget ér.

Victoria Holt (Jean Plaidy) - Út ​a vesztőhelyre
Stuart ​Mária ötéves korától a francia udvarban nevelkedett. Tizenöt évesen nőül ment II. Ferenc francia királyhoz, ám boldogsága nem tartott soká: beteges férje, akit gyermkkora óta őszintén szeretett, hamarosan meghalt. Mária nem maradhatott a francia udvarban, ahol ki volt szolgáltatva az anyakirályné kénye-kedvének: vissza kellett térnie Skóciába, ahol katolikus királynőként számtalan ellenségre tett szert a protestáns lordok körében. Hamarosan szembe kellett néznie a ténnyel: franciaországi neveltetése nem készítette fel arra, hogy felvegye a harcot a durva skót nemesekkel. A fiatal nőt sokan támadták országában, ellenségeinek eltökélt szándéka volt, hogy letaszítsák a trónról. Mária azonban meggondolatlanul, szerelemből feleségül ment unokatestvéréhez, Darnley earljéhez, ám hamarosan rá kellett döbbennie, hogy férje nem az a kedves ember, akinek megismerte. Ez a második házasság indította el a bukáshoz vezető végzetes események láncolatát. Vajon mekkora szerepe volt Máriának férje meggyilkolásában? A szerelemre vágyó, a testiség örömeit felfedező asszony szeretője karjába menekült, nem sejtve, hogy ezzel a lépésével a vesztőhelyre vezető útra lép.

Iny Lorentz - A ​várúrnő
A ​sok szenvedésen átesett Marie és szeretett férje, Michel végre boldogságot lel Rajna menti várukban. Az idill azonban nem tart sokáig, mivel a férfinak hadba kell vonulnia a rettegett husziták ellen. Marie magára marad, egyedül az vigasztalja, hogy búcsúéjszakájuk után végre beköszönt a várva várt gyermekáldás. Néhány hónap múlva azonban szörnyű hírek érkeznek a csehországi harctérről: a birodalmi lovagi címet éppen elnyerő Michel Adler egy összecsapás során nyomtalanul eltűnik. Az özvegynek tartott Marie-nak egyedül kell megállnia a helyét, miközben mindennapos megaláztatásoknak van kitéve. Életéről hűbérura a feje felett kíván dönteni, de a férje hazatérésében reménykedő önérzetes asszonyt más fából faragták. Végül csak egy kiút marad számára: menekülnie kell a várból, vakmerő tervével azonban mindent kockára tesz. Gyermekével együtt markotányosnőként csatlakozik a császár seregéhez, hogy Michel nyomára bukkanjon. Útja az erőszak dúlta Csehországba vezeti, ahol kalandok és megpróbáltatások újabb sora kezdődik. A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényének, A szajhának a folytatása, egy nő története, aki a középkor szörnyű háborúi közepette a saját küzdelmes harcát vívja személyes boldogságáért.

Victoria Holt - Bogáncs ​és rózsa
Tudor ​Margit a záloga annak a békének, amelyet apja VII. Henrik a skótokkal köt. Az angol uralkodó legidősebb gyermeke, a mindössze tizenkét éves hercegnő büszkén, ugyanakkor félve tekint közelgő házassága elé. Ám amint megpillantja nála tizenhat évvel idősebb férjét, IV. Jakabot, azon nyomban szerelemre lobban iránta. Jakab jóképű, elbűvölő férfi, ám amilyen kedves, olyan csalfa is. Margit hamarosan rádöbben szerelme nem elegendő ahhoz, hogy magához láncolja férjét. Házasságuk nem tart sokáig, hiszen Jakab életét veszti egy, az angol sereggel vívott csatában. Margitnak - aki angol hercegnő, ugyanakkor Skócia királynéja - kegyetlen választással kell szembenéznie: szülőföldje kedvesebb-e számára, vagy új hazája. Fia, V. Jakab mindössze egy éves, amikor fejére kerül a korona. A királyné hosszú éveken át elkeseredetten küzd fiáért, aki uralkodása első felében csak tehetetlen báb a francia- és az angolpárti frakció harcában. Margit - átélve egy botrányos második házasságot - elhatározza, hogy Skóciában marad és harcolni fog fiáért. Már-már úgy érzi, végre rátalált a boldogság. Válása után hozzámegy szeretőjéhez, ám hamarosan rá kell döbbennie, hogy átok ül rajta - valahányszor beleszeret egy férfiba, keserűen csalódnia kell. A legtöbb Tudohoz hasonlóan Margit életét is zűrzavar és elkeseredett harcok jellemzik. Ám végül az ő unokája, Stuart Mária lesz az, aki egyesíti Angliát és Skóciát, ami által lehetővé válik, hogy a két nép végre békében éljen együtt.

Iny Lorentz - A ​szajha
Konstanz, ​1410: az egyházszakadástól és erkölcsi hanyatlástól sújtott Európában a gazdag kereskedőcsalád sarja, Marie, az esküvőjére készül. Bár vőlegényét nem maga választotta, elfogadja szeretett atyja döntését, aki egy szépreményű ifjú nemeshez, Ruppertus Splendidushoz szánja. Az esküvői előkészületek váratlanul rémálomba illő fordulatot vesznek: menyasszonyi csokor helyett megbecstelenítés, a városból való kiűzetés és a szajhaság bélyege jut Marie osztályrészéül. Az álnok Ruppertus intrikája miatt a lány egy nap leforgása alatt elveszti becsületét, családját és vagyonát. Száműzetése után Marie életét a tapasztalt örömlány, Hiltrud menti meg, aki bevezeti őt az egyetlen mesterségbe, ami egy megbélyegzett nőnek sorsául juthatott: a szajhaságba. Számtalan testi és lelki megaláztatás közepette a lányt egy cél tartja életben: egykori vőlegénye elleni bosszúvágya. Öt évvel később, amikor a konstanzi zsinatra igyekeznek az egyházi és világi méltóságok, és persze a nagyurak szórakozását biztosító örömlányok is, Marie számára a bosszú lehetősége karnyújtásnyira kerül...

Anya Seton - Elizabeth 2.
Az irigység és babonáktól való félelem Elizabeth Winthropot és családját messzire űzik Watertownból, távolra nagybátyja, John Winthrop kormányzó védelmétől. Rokonuk, Toby hajóján kelnek útra a még meghódítatlan területek felé, hogy új otthonra leljenek az üldöztetés elől menekülve. A korábban áttelepült régi barát, Daniel Patrick és családja mellett azonban az őslakos indiánok törzsei is várják az újonnan letelepedőket. Hiába Elizabeth barátságos természete és indián szolgálóleányuk, Telaka békítő személye, a nyugodt egymás mellett élés itt is megvalósíthatatlannak látszik. Az angol és a holland kolóniák diplomáciai villongásai az ott élő telepeseken csapódnak le, és Elizabetht jogos szabadságvágya és függetlenségi törekvései ismét bajba sodorják. Az asszony találkozása a rég látott fiatalemberrel, Will Halettel mindenestül felforgatja kettőjük életét, s míg egyik oldalról kibontakozó szerelmük, másik oldalról férje rejtélyes, félelmet keltő leépülése válasz elé állítja Elizabetht: vagy a magány száműzöttségét választja, vagy új társával vág bele az otthonteremtésbe. A regény lebilincselően izgalmas folytatása Elizabeth és Will végsőkig elszánt küzdelmét beszéli el a boldogságért, amelyet folytonos újrakezdésben a hatalmi játszmák, a vallási bigottság és a korabeli törvények kíméletlenségének árjával szemben kell megvívniuk.

Fábián Janka - Lotti ​öröksége
Egy ​különös szerelem, egy tiltott házasság és a szerelemből született lány, Lotti története. Sorsukat számos titok, értetlenség és a Martinovics-összeesküvés árnyékolja, a háttérben pedig a francia forradalom, majd a napóleoni háborúk dúlnak.

Anya Seton - Elizabeth ​1-2.
A ​több évtizedet felölelő családregény lenyűgöző történelmi tabló, amely az első észak-amerikai államokat megalapító angol és holland telepesek közel négyszáz évvel ezelőtti történetét kelti életre. A regény főhőse egy londoni patikus lánya, Elizabeth Fones, aki önálló gondolkodásával, természettudományos érdeklődésével már egészen fiatalon kiemelkedett a környezetéből. John Winthrop, a Massachusetts-öbölbeli első kolónia kormányzójának unokahúgaként Elizabeth maga is kénytelen volt csatlakozni az Újvilágba elhajózó puritán angolokhoz, akik vállalták a sokak szemében esztelenségnek tűnő utazást, életüket kockáztatva nekivágtak az ismeretlennek, hogy a semmiből városokat teremtsenek. Elizabeth kivételes szépségével, belső tartásával és függetlenségre való törekvésével kitűnt kortársai közül, ám épp ezen tulajdonságai fordították szembe korával, és sodorták újra és újra veszélybe. A megdöbbentően sok üldöztetést elszenvedő asszony három házasságon keresztül és számos újrakezdést követően kitartóan védelmezte saját és gyermekei boldogságát, hogy aztán megtalálja a megnyugvást egy férfi oldalán, aki méltó társa lehetett. Anya Seton (Katherine 1–2.) többévi kutatás után látott neki regénye megírásának, amelyhez számos eredeti dokumentumot, levélrészletet, naplóbejegyzést használt fel. A megdöbbentő fordulatokkal tarkított életút minden részletében hitelesen meséli el a múlt azon szeletét, amely azután az egész világra hatással volt.

Iny Lorentz - A ​hagyaték
A ​Rajna menti várban Marie boldogsága nem is lehetne teljesebb: oly sok megpróbáltatás után második gyermekét várja. A családdal töltött nyugodt napoknak azonban egy váratlan esemény vet véget, s a fiatalasszony gonosz cselszövés áldozata lesz: halálos ellensége, Hulda von Hettenheim, hogy gyermekei jövőjét busás örökséggel biztosítsa, elraboltatja őt, majd kicseréli Marie újszülött fiát saját lányára. E gaztett csupán terve első része. Marie-t egy kereskedő kényére-kedvére bízza, aki hosszú és viszontagságos út után orosz földre adja el rabszolgának. Így kerül Marie egy moszkvai fejedelem házába szoptatós dajkának a kis trónörökös mellé. Ezúttal is, mint mindig, az esze segíti át a nehézségeken, s ennek köszönheti, hogy úrnője barátságát elnyerve sikerül elhagynia az országot. De vajon hazajuthat-e, és visszaszerezheti-e a kisfiát? Bosszút állhat-e Huldán? És mi történik Michellel, aki halottnak hiszi feleségét? A kötet Iny Lorentz nagy sikerű regényfolyamának harmadik része, A szajha és A várúrnő folytatása.

Michelle Moran - Az ​eretnek királyné
Amikor ​családja áldozatul esik a thébai királyi palotában kiütött tűzvésznek, az eretneknek kikiáltott királyné, Nefertiti unokahúga, a gyermek Nofertari marad a XVIII. dinasztia utolsó élő sarja. A hercegnő felcseperedve nem másba lesz szerelmes, mint a trónörökös Ramszeszbe, a majdani nagy fáraóba. Ramszesz nagynénje féltőn és minden praktikát bevetve egyengeti a lány útját, hogy királynéjaként, majd főfeleségeként együtt uralkodhasson II. Ramszesszel, ám az emberek bizalmatlanok Nofertarival szemben, akinek a felmenői, megtagadva Egyiptom ősi isteneit, Atonnak hódoltak. Ráadásul az udvari cselszövések mögött súlyos titkok lappanganak. A királyné azonban, aki szerelmével és férjével tart tűzön-vízen át, idővel bebizonyítja, hogy méltó társuralkodó, és visszaállítja családja nevének becsületét. „Történelmi regény a javából! Moran könnyedén építi be a legapróbb részleteket is az izgalmas, fordulatos, de érzelmekkel teli történetbe; képtelenség letenni a könyvet, míg meg nem tudom a végét!” – Tasha Alexander, az Aranykor és a Gyöngyként hulló könnyek szerzője