Szeleburdi ​család

G. Szabó Judit - Sok ​a csinos lány
A ​három testvér - a nagyszájú Mari, a mindenre kíváncsi Anikó és a búzavirágszemű Évi - most újabb kalandokba keveredik Mari névnapján, ahonnan a fiúk jól elkésnek, kiderül, hogy a szerelem nem is olyan egyszerű dolog, a legjobb ajándék pedig egy fekete kiscica...

G. Szabó Judit - A ​macskát visszafelé simogatják
"Amikor ​te lettél a mi mamánk, akkor én még kis hülye voltam, és nem tudtam, hogy engem nem fogsz szeretni. Csak aztán mindig jobban megnőttem, és mindig jobban rájöttem." Ilyet persze hangosan soha nem mondana a nevelőanyjának Judit, de éjszaka a kórházban, ahol az ember úgysem tud aludni, sok minden kimondható, vagy legalábbis végiggondolható. Juditnak most bőven van ideje a magányos párbeszédre, hiszen jó darabig nem rohanhat úszni, dzsúdózni, huzakodni ikertestvérével, a lüke Ágival, hiszen feküdnie kell. Mivel ledobta a hátáról egy Juci nevű ló. Csak hanyatt fekszik, kispárnával a harmadik csigolyája alatt, és gondolkodik. Végigondol mindent, az egész "csodálatosan vacak" életét. Az első gimnazista pályafutását. Még a hülye Botondot is.

Jean Webster - Nyakigláb ​Apó
Jerusha ​Abbott mint "talált gyerek" került csecsemő korában árvaházba, ahol új keresztnevet kapott: immár Judy néven folytatja életét. Az eleven eszű kislány hamarosan kiharcolja magának a jó képességű gyerekeket illető jogot: továbbtanulhat. Ugyan nem teljesül leghőbb vágya, hogy igazi családi otthonba kerüljön, ám a kifürkészhetetlen sors egy kegyes, de titokzatos jótevővel áldja meg. Judy Nyakigláb apónak nevezi a rideg ismeretlent, és neki ír vidám és borongós, hosszú és lefirkantott leveleket a kollégiumi életről, vívódásairól, szerelméről - no és persze arról, ami majd kifúrja az oldalát: vajon ki is lehet a titokzatos pártfogó? Üde olvasmány. Mindenkinek, aki kedveli L. M. Montgomery, Jane Austen írásait. És az lányaiknak, anyukáiknak. Tízéves kortól ajánljuk

Fehér Klára - Bezzeg ​az én időmben
"Bezzeg ​az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok." "Bezzeg..." - mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is. Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

G. Szabó Judit - A ​Madárijesztő-ház
Az ​írónő új regénye új környezetben, de az ismert hősök szereplésével játszódik. A történet főszereplője és egyben mesélője, a tizenéves Anikó vidékre utazik, hogy „birtokba vegye” a családi örökséget, amely nem más, mint a Madárijesztő-ház az erdő közepén. Nyári szünet van, Anikó csak egy-két napot akar egyedül eltölteni a házban, várja a család később érkező tagjait, de az idillinek induló nyaralás sötét fordulatot vesz. Mintha kísértetek járnának az öreg házban, amelyet jogos örökösein kívül többen is meg akarnak kaparintani. Feltünedeznek a szomszédok, a távoli rokonok is előkerülnek. Anikó szerencsére nem sokáig marad egyedül a titokzatos, visszatérő éjszakai látogatóval, mert megérkeznek a testvérei, majd a nagymama is, és a végén fény derül a rejtélyre.

Lázár Ervin - A ​Négyszögletű Kerek Erdő
Lázár ​Ervin klasszikus meséje Mikkamakka, Ló Szerafin, Szörnyeteg Lajos, Bruckner Szigfrid, Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, Vacskamati, na és persze Dömdödöm közös életéről a Négyszögletű Kerek Erdőben...

G. Szabó Judit - Hárman ​a szekrény tetején
Az ​igazság az, hogy eleinte csak egy lány ül a szekrény tetején, s úgy érzi magát odafönt, mint várkisasszony a kacsalábon forgó várban. Persze, ha az embernek van egy húga, akkor csöndes magányát néha elkerülhetetlenül fel kell áldoznia a nemkívánatos társaság kedvéért. De mi történik akkor, ha egy szép napon a rég nem látott nővérke is betoppan? Elfér vajon három lány is a szekrény tetején? G. Szabó Judit ellenállhatatlan humorú regénye egy eseménydús vakáció krónikája. A szórakoztató könyvet Várnai György szellemes illusztrációi egészítik ki.

G. Szabó Judit - Mari, ​ne bomolj!
Anikó, ​a szemfüles kamaszlány, a család életének krónikása, nővére, a fülig szerelmes, már az "igazit" kereső Mari, no meg kishuguk, a kotnyeles Évi ennek a kis- és nagylányoknak szóló, vidám perceket, jó szórakozást kínáló regénynek a hősei. G. Szabó Judit új könyve a nagy sikerű Hárman a szekrény tetején és Megérjük a pénzünket folytatása.

Jeff Kinney - Egy ​ropi naplója – A nagy kiruccanás
Egy ​kirándulás a családdal jó móka – kivéve, persze, ha az a család Heffley-éké! Az utazás ígéretesen indul, de aztán hamar beüt a balhé. Benzinkúti mosdók, megkergült sirályok, egy kis koccanás, meg egy elszabadult malac – Greg Heffley frankóbb nyári szünetet is el tudna képzelni ennél. De még a legcudarabb kirándulásból is válhat kaland – ezt a kalandot pedig nem fogják egyhamar elfelejteni sem Heffley-ék, sem az olvasók!

Gárdonyi Géza - Egri ​csillagok
A ​mű tárgya történeti eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául. A mű lapjain kibontakozik a három részre szakadt Magyarország állapota: a mohácsi csata után a törökök 1541-ben elfoglalják Budát, az ország középső része török fennhatóság alatt áll. A törökök hatalmuk megerősítését és területük kiterjesztését megcélozva 1552 nyarán újabb hadjáratot indítanak a még el nem foglalt magyar területek ellen, majd több nagyobb végvár birtokbavétele után három seregük Szolnok alatt egyesült erővel indul a végvár ellen. A vár bevételét követően a 80 000 főnyi óriási haderő Eger vára alá vonul, mely Dobó István kapitány vezetésével, maroknyi csapattal küzd meg az egyesült török sereg ellen. A szeptember 11-től többször megrohamozott, ostrom alá vett védősereg keményen helytáll a támadásoknak, így a törökök súlyos emberveszteségeket szenvednek. Az egyre hidegebb, támadók számára barátságtalanabb időjárás, a járványok és a heves ellenállás egyaránt hozzájárulnak a magyar sikerekhez, s végül a törökök október 17-18-án (38 ostromnap után) - feladva a további hadakozást - visszavonulnak és eltűnnek a vár alól. Az egri diadalnak óriási fontosságot tulajdonított a korabeli Európa, a XVI. században ez volt az első alkalom, hogy sikeresen megvédtek egy magyar végvárat a védők, mely kiemelkedő stratégiai fontosságú helyen állt, hiszen az egész Felvidék előretolt védőbástyája volt s több falu is a védelme alá tartozott.

Szabó Magda - Abigél
Ginát, ​az elkényeztetett pesti lányt 1943 őszén tábornok apja felpakolja és minden magyarázat nélkül elszakítva megszokott környezetétől egy vidéki református leánynevelő intézetbe viszi. Az árkodi Matulában egyedül maradó kislányt teljesen letöri a szépségtől mentes purintán környezet, ami annyira más, mint amihez hozzá volt szokva, hogy egyszerűen képtelen elfogadni helyzetét. Összevész osztálytársaival, s szökésre készül. A balul sikerült akció után azonban az apja felfedi előtte az igazat, s ezek után Gina önként vállalja a rabságot, s miután kibékül a többi ötödikessel is, 19-en lesznek testvérek, sőt már ő maga is kezd hinni a helyi legendákban. Például a Matula kertjében álló szobor, Abigél varázserejében, aki ha nagy bajban hozzá fordulnak a lányok mindig segít. De a háború és az ezzel járó változások egyre közelednek, s talán a vastag falak se lesznek sokáig biztonságosak egy olyan gyermek számára, akinek Vitay tábornok az apja.

Erich Kästner - A ​két Lotti
Melyik ​gyerek nem gondolt még arra, mennyire jó lenne egy ikertestvér, aki úgy hasonlítana rá, hogy még az édesanyjuk sem tudná megkülönböztetni őket? Nos, Kästner regényében két ilyen kislányról van szó. Ráadásul még nem is ismerik egymást, mert szüleik régóta elváltan élnek, s egyik az apjánál, másik az anyjánál nevelkedik. Az ikrek egy gyermeknyaralóban találkoznak, és rájönnek, hogy testvérek. Hasonlóságuk sok mulatságos bonyodalmat okoz, de a két kislány komolyabb dolgot tervez: ki akarják békíteni az elvált szülőket, s ezért szerepet cserélnek. Hogyan viselkedik mindegyik a megváltozott élethelyzetében, és miképp sikerül tervük végrehajtása - erről szól A két Lotti könnyes-vidám története.

Gárdonyi Géza - A ​láthatatlan ember
Gárdonyi ​egyik legnépszerűbb történelmi regénye, színes, ősi világot elevenít meg: a népvándorlás korának izgalmas, sorsdöntő fejezetét, Attila - hun királynak - mindent elsöprő uralmát és hirtelen halálát. Egy fiatal görög rabszolga, Zéta, Attila közelébe sodródik és krónikási hűséggel meséli el élményeit, tapasztalatait a hunok táborában. Ő maga művelt, nagytudású ifjú, íródeákja Priszkosz rétornak, aki a császár követeként indul Konstantinápolyból a Tisza partjára, Attila udvarába. Zéta szerint rettenthetetlen, vad harcosok élnek a hunok földjén, de asszonyaik sem akármilyenek. Van köztük egy, aki különösen kedves neki. Tőle tanulja meg, hogy az embereknek csak az arca ismerhető meg, igazi lényük rejtett, láthatatlan. Zéta nevet, rangot, vagyont remélve indul még a katalaunumi ütközetbe is, hogy méltó lehessen a hun főúr lányához. De Emőke számára csak egy csillag ragyog: Attila - akit halálakor önként követ a sírba.

Kiss József László - Talán ​Pista
Talán ​Pista ipari tanuló, majd egyetemista lett, Cirkli asztalos, Hosszú esztergályos, Pati könyvtáros, Gyurkó lakatos, Zsíros Jóska pincér és bokszoló. De a banda banda maradt. Mert nem akármilyen társaságról van szó. A regény veszélyeztetett gyerekek otthonában játszódik, ahová Talán Pista piaci tolvajlásai miatt kerül; mások apró betörésekért vagy egyszerűen azért, mert a részeges szülők mellett csavargóvá váltak. De együtt a jó gyerekotthonban ember lesz belőlük. Hogy mitől? Ezt néhány mondat bizonyítja: "Közben ki vigyáz ránk? - kérdezte az osonó. - Mi közben? - Hát munka közben. - Aközben miért kéne vigyázni? - Mert megszökhetünk! - Ha marhák lennénk! - Miért lennénk marhák? - Mert itt jó! Te ütődött! Én ide szöktem, nem innen máshova." Kiss József László, a Jó szelet, kapitány! című, nagy sikerű úttörőregény szerzője második könyvében kitűnő humorral éli gyermekeivel együtt a "bandaélet", minden napnak megvan a csattanója, öröme, nyaralás közben még kísértetet is fognak a fiúk. Hogyne változnának meg! Aki ezt a regényt elolvassa, személyes ismerősének tekinti valamennyi szereplőjét, izgul sorsáért, eredményeiért, félti a kudarcoktól. A nagyon mulatságos, cselekményes, de egyben tanulságos regényt Várnai György illusztrációi díszítik.

Verbőczy Antal - Buksi ​nem válogatós
A ​vidám történetek szereplői jó ismerőseink, hiszen Szakállas Apuról, Szeplős Anyuról, az iskolás Dóráról, az óvodás Fürtöskéről és a szeleburdi nagynéniről már olvashattunk a szerző Talán az elefánt című kötetében. A kis család életének újabb kacagtató, mulatságos epizódjait Somorjai Éva kedves rajzaival jelentetjük meg.

G. Szabó Judit - Ez ​mindennek a teteje!
"Boldog ​esküvőt... és életet kívánok, mindenkit csókol Anikó, Magyarország, Budapest, Práter utca 5 per 10, negyedik emelet, a felvonótol jobbra a harmadik ajtó, ilyenkor nyáron szép borostyán levegőzik kint a függőfolyosón, télen bent lakik." Ezt írta a rénói képtár vendégkönyvébe Anikó, akit G. Szabó Judit korábbi regényeiből már jól ismerhet az olvasó. Na már most. Ha Tömörjohanna, az osztályfőnökük nem neveli pontosságra az aprónépet, akkor talán Anikó nem írja a jókívánság után a teljes nevét és címét, akkor napokon belül nem ólálkodik, mászkál körülöttük az egész díszes és dísztelen társaság, úgymint Szőkeházy Szívtipró Rénó, Fekete, vagy Rabló Rénó... és főleg Rasid, a szegény kis Rasid! Igaz, hogy akkor mi sem tudhatnánk meg, visszakerül-e jogos tulajdonosához a Tündérszív nevű drágakő.

Tamási Áron - Ábel ​a rengetegben
Ábel ​népmesei ihletésű hős, az ő sorsát kiséri végig Tamási Áron trilógiája - Ábel a rengetegben, Ábel az országban, Ábel Amerikában - küzdelmét a létért, a megmaradásért. Csavaros észjárású, furfangos emberke, aki kalandjai során talpraesettségével, humorával, emberségével, segítőkészségével úrrá lesz a nehéz helyzeteken. Megjárja a rengeteget, a várost, Amerikát, hogy aztán visszatérjen szülőföldjére, a havasokhoz, mert ahogy a könyvben található, már szállóigévé vált mondat állítja: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne".

G. Szabó Judit - Rózsás ​Letícia
A ​kék szempárral kezdődött minden. A skót dudás ránézett Anikóra elbűvölően égszínkék szemével, és a lány megérezte, hogy számára a békés skóciai vakáció véget ért. A találkozás után beborul az ég, és a vihar elől Anikó egy kastélyba menekül. Itt ismeri meg az életvidám Bettyt és a bájos Rózsás Letíciát, aki nem túl eleven. Ugyanis több száz éve halott. Vagy mégsem? Erről talán a kastélyban bolyongó szellemeket kellene megkérdezni. Vagy inkább a kék szempár tulajdonosát? G. Szabó Judit új, ellenállhatatlan humorú könyve igazi különlegesség: egyszerre krimi, mese, szerelmi történet és kísértethistória.

Jeff Kinney - Egy ​ropi naplója
New ​York Times bestseller "Egy napon híres leszek, de egyelőre itt dekkolok a felső tagozatban egy csapat idióta társaságában." Gyereknek lenni tényleg gáz. Senki nem tudhatja ezt jobban Greg Heffleynél, hiszen a felső tagozatban rohad, ahol méreten aluli nebáncsvirágok teremnek az olyan izompacsirták között, akik már rég borotválkoznak.

Janikovszky Éva - Kire ​ütött ez a gyerek?
"Amíg ​kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok…Amióta nagy vagyok, és ütődött és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Jót derülhet az éppen kamaszkorát élő olvasó, éppúgy mint a kamasz fiait-lányait nevelő szülő, s fedezhetik fel együtt, hogy változhat divat és technika, a kamaszlélek problémái változatlanok.