Két ​történelmi esszé

José Ortega y Gasset - Az ​"emberi" kiesése a művészetből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Valuch Tibor - Magánélet ​Kádár János korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Ken Follett - A ​Titánok bukása
A ​VÉRES ÉS GYÖNYÖRŰ HUSZADIK SZÁZAD TÖRTÉNETE ÚGY, AHOGY AZT CSAK KEN FOLLETT TUDJA ELMESÉLNI. A titánok bukása a század történelmének első húsz, felkavaró éve, amely nemzetek bukását és felemelkedését hozta. A cselekmény középpontjában egy angol arisztokrata, Fitzherbert gróf áll, akinek Elisaveta orosz hercegnő a felesége. Miközben a gróf a walesi szénbányákban szipolyozza ki a bányászokat, kastélyában uralkodókat és diplomatákat lát vendégül. Ezen diplomaták egyike a rejtélyes Walter von Ulrich gróf, a német követség attaséja, aki beleszeret a gróf szabadgondolkodású húgába. A vendégek közt több különös alak is felbukkan. Egyikük Wilsonnak, az Egyesült Államok elnökének személyi titkára. Amerikában pedig él egy orosz üzletember, Vyalov, akiről mindenki tudja, hogy a szesztilalmat kihasználva tett szert roppant vagyonára. Vyalov szolgálatába szegődik, majd elcsábítja annak lányát Lev Peskov lovász, aki hamis útlevéllel vándorolt ki Petrográdból. Bátyja, Grigorij Peskov öntudatos munkás, a kommunista vitakör tagja, majd az 1917-es oroszországi forradalom egyik vezetője. Lenin és a bolsevikok győzelme után komisszárként a Kreml egyik elegáns lakásába költözhet be családjával. Ezeknek a világ különböző részein élő családoknak a sorsa a nagy történelmi események, elsősorban a világháború során egymásba kapcsolódik. A titánok bukása – Ken Follett többi regényéhez hasonlóan – izgalmas, mesterien felépített cselekményű regény, amely megmutatja, hogyan sodródott bele Európa és Amerika az első világégésbe. Ken Follett legújabb nagyszabású regénytrilógiájának címe: Évszázad. A három kötetben az író arra vállalkozik, hogy elmesélje a 20. század európai és amerikai történetét öt család életén keresztül, akiknek sorsa egymásba kapcsolódik, összefonódik. Az 1. kötet, A titánok bukása a 20. század első éveitől az első világháború végéig, a Párizs környéki békekötésekig terjedő időszakban játszódik. A 2. kötet (megjelenés 2012) a két világháború közti időszakról és a második világháborúról szól, szereplői az 1. kötet hőseinek gyermekei. A 3. kötet pedig (megjelenés 2014) a következő generáció életét mondja el a hidegháború időszakában. KEN FOLLETT (Cardiff, Wales, 1949. június 5.) Brit író, aki történelmi kalandregényeket és napjainkban játszódó krimiket ír. Világszerte több mint 100 millió példányban adták el köteteit. Művei rendszeresen a bestsellerlisták élére kerülnek. A kritikusok egyöntetűen állítják, hogy az Évszázad-trilógiájával újabb mestermű született.

Stanisław Lem - Tudományos-fantasztikus ​irodalom és futurológia
Kevés ​olyan téma van, amely az utóbbi időben nagyobb figyelmet vívott volna ki magának, mint a jövőkutatás, a futurológia. Stanislaw Lem nevét jól ismerik a magyar olvasók. Tudományos-fantasztikus művei, köztük a KIBERIÁDA, a SOLARIS nagy könyvsikerek voltak, az utóbbi alapján készült filmet pedig nálunk is bemutatták. Elméleti íróként és gondolkodóként sem most mutatkozik be először, néhány éve jelent meg a modern technikai kérdésein elmélkedő SUMMA TECHNOLOGIAE című könyve. E könyvében a jövőt kutató tudományos-fantasztikus irodalom, a sci-fi fölmérésére vállalkozott a lengyel író. Voltaképpen arra keres választ, hogy a tudományos-fantasztikus irodalom hogyan, milyen hitelességgel és milyen elképzelések jegyében ábrázolja a modern civilizációt és problémáit. Eközben magát a sci-fi is bonckés alá veszi esztétikai, szociológiai, természettudományos, filozófiai szempontokat alkalmazva. Imponáló terjedelmű anyag – több száz tudományos-fantasztikus mű - alapján dolgozza fel a sci-fi-témákat: a katasztrófa, a robotok és androidok, a kozmosz, a jövő erotikájának és szexuális életének kérdéseit. Ragyogó logikájú eszmefuttatásai közben bőven idéz is az elemzett művekből.

Ungváry Krisztián - A ​Horthy-rendszer mérlege
A ​szociálpolitika egyúttal mindig újraosztást is jelent, és az újraosztás legszélsőségesebb formája a hátrányban részesítettek megsemmisítését is eredményezheti. A magyar zsidóság történetének és a holokausztnak számtalan megközelítési módja és értelmezése létezik. A szerző a kérdést a társadalom nemzsidó részének oldaláról vizsgálja meg, Célja nem csupán az eseménytörténeti rekonstrukció, hanem a tettesek tevékenysége alapján a magyar holokauszthoz vezető út bemutatása és a diszkrimináció dinamikájának vizsgálata. Értelmezése szerint a zsidóság kárára folytatott politika a 19. században látensen egyúttal egyfajta államszocialista átalakulás lehetőségét is magában hordozta. Az ellenforradalmi rendszerben ez különböző, későbbiekben részletezett okok miatt nem tárulhatott fel teljes mértékben, de mint lehetőség folyamatosan jelen volt és egyre inkább meghatározta a kor közbeszédét. A könyv a zsidóság kifosztásának szellemi előzményeit és eseménytörténetét a magyar történelem szélesebb összefüggéseibe helyezve mutatja be. Ezért számos olyan kérdést is érint (mint például a németek kitelepítése, az irányított tervszerű gazdálkodás, a szociálpolitika és a modernizáció), amelyeket a témával eddig foglalkozó szerzők nem tartottak a holokauszt szempontjából fontosnak.

Gyáni Gábor - Hétköznapi ​élet Horthy Miklós korában
A ​Corvina Kiadó sorozata, amely a hétköznapi élet eseményein keresztül ismertet meg az emberiség történetével, a világtörténelmi témák mellett eredeti művekben dolgozza fel a magyar történelem fontos korszakait. A Kádár-korszakot bemutató kötet után Gyáni Gábor történész könyve a Horthy-korral, a két világháború közötti időszak hétköznapjaival foglalkozik. A kiadvány az 1919-től 1945-ig tartó, mintegy 25 éves korszak köznapi életét tekinti át, színes képet adva ezen időszak munka- és életkörülményiről, lakóhelyeiről, közlekedéséről, sajtóéletéről, családi körülményiről, divatjáról, testápolásáról, táplálkozásáról, bűnözéséről, kultúrájáról, ünnepeiről és sok egyéb témáról. A szöveget korabeli idézetek és nagyrészt eddig publikáltan fotók gazdagítják.

Ismeretlen szerző - 20. ​századi egyetemes történet I. - Európa
Az ​első kötet először kínálja magyarul Európa 20. századi történetének szintézisét. A legfontosabb csomópontok: az első világháború, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, Európa nemzetközi rendszere, egyes térségeinek fejlődése a két világháború között, a második világháború, Európa megosztása s nemzetközi kapcsolata és újjászervezése az 1990-es években. Az európai országok története mellett a kötet vezérfonalát az Európa-gondolat és megvalósulása, illetve a nemzetközi kapcsolatok alkotják.

Ismeretlen szerző - 20. ​századi egyetemes történet II. - Európán kívüli országok
A ​második kötet - magyarul szintén először - az Európán kívüli országok 20. századi történetét tárgyalja. Amerika, Ausztrália és Új-Zéland, Ázsia, Afrika, a Közel- és Közép-Kelet s Délkelet Ázsia történelmének fejleményeit a legismertebb hazai történészek írták meg. Izgalmas elemzéseik nyomán kirajzolódnak az egyes térségeket és sorsunkat meghatározó nagyhatalmi politika tendenciái, mozgatóerői és személyiségei. Külön fejezetben ismerkedhetünk meg a nemzetközi kapcsolatok 1945-2000 közötti történetével, valamint a 21. század elejének világjelenségeivel és problémáival. A kötet naprakészségét jelzi, hogy tematikája a 2001. szeptember 11. utáni új világrend elemzésével zárul.

George Orwell - Állati ​gazdaság
Eric ​Arthur Blair (George Orwell) 1903-ban született Indiában, ahol apja a Civil Service munkatársaként dolgozott. Családja pár év múlva hazaköltözik Angliába, s a cseperedő Eric már itt kezdheti meg tanulmányait. 1917-ben szülei beiratják a rangos Eton College-ba, ahol tehetségét különféle diáklapok írásában és szerkesztésében próbálgatja. 1921-ben elhagyja az iskolát, s a következő évben belép a Burmai Birodalmi Rendőrség kötelékébe. Hat esztendőt tölt Burmában, mélyen meggyűlöli a gyarmattartó rendszert, leszerel és visszatér Európába. Távol-keleti élményeit írja meg első - egyetlen nálunk is megjelent - könyvében, a "Burmese Days"-ben. (Tragédia Burmában, Bp. 1948) A válság esztendeit Párizsban és Londonban vészeli át csavargók és nyomorgó kisemberek negyedeiben súlyos nélkülözések közepette. /Erről vall irodalmi aszociográfiája, az 1933-ban megjelent megromlott egészsége miatt csakhamar kénytelen feladni. Egy hamsteadi könyvkereskedésben biztositani magának. 1936-ban bejárja Lancashire és Yorkshire munkanélküliség-sújtotta vidékeit, s útjáról megdöbbentő riportkötetben számol be "The Road to Wigan Pier" címmel. Személyes tapasztalatai radikalizálják társadalomkritikáját, politikailag független szocialistának vallja magát. Számos értelmiségihez hasonlóan így kerül a spanyol polgárháborúba, önkéntesként harcol a köztársaságiak oldalán, súlyosan megsebesül, s kishíján maga is ott marad a kommunisták és a Franco-gárdisták gyilkos harapófogojában. E tragikus helytállás dokumentuma a "Homage to Catalonia". A második világháború alatt belép a Home Guardba, 1940-től három éven át a BBC keleti adásainak munkatársa. Hamarosan a Tribune közismert kommentátorává válik. Ujságíró pályafutását haditudósítóként folytatja a nagytekintélyű Observernél, majd a Manchester Evening News állandó szerkesztője lesz. Ekkoriban írja két politikai allegóriáját, az "Animal Farm"-ot és a "Nineteen Eighty-Four"-t. E két írói remek méltán szerzett nevének világhírt, s azóta is nemzedékek ABC-je maradt a bolsevik diktatúra természetéről. A háborút követően az író tüdőbetegsége mindinkább elhatalmasodik. Utolsó éveit már szanatóriumban tölti. 1950-ben, ötvenhat éves korában éri a halál. Ez a kötet magyarul először Budapesten, 1984-ben, a nemzetközi Orwell-évben látott napvilágot, az AB Független (szamizdat) Kiadónál, tisztelgésül az író szellemének.

Javier Marías - A ​szívem fehér
Egy ​öngyilkosság titkáról szól Javier Marías regénye, mellyel a spanyol szerző berobbant a világirodalomba: sorra nyerte a díjakat, s a művet egy szakmai zsűri az elmúlt húsz év egyik legjobb spanyol prózai írásának ítélte. A regény narrátora egy diplomáciai tolmács, aki az őt körülvevő emberek minden gesztusát, rezdülését, szavát hol tudatosan, hol önkéntelenül is "lefordítja" és értelmezi, s közben a házasságáról, a férfi-nő viszonyról, a felelősségről, az idő természetéről töpreng. Ezzel párhuzamosan izgalmas cselekmény is kibontakozik: a főhős-narrátor nem akarja tudni a tragikus igazságot, s mégis, szinte akarata ellenére felderíti családja nagy titkát: hogy miként halt meg apjának első felesége, s hogyan lett öngyilkos a második. Ezt a történetet színezik a cselekménybe beszüremkedő, pikáns, erotikus vagy humoros-szatirikus epizódok, amelyek ugyanazt a témát variálják: valaki, talán csak véletlenül, elmesél egy titkot, a címzettje vagy akaratlan fültanúja pedig kíváncsi, s ugyanakkor menekül is a történet elől, mert fél, hogy a beavatás által ő maga is bűnrészessé válik. Javier Marías szuggesztív, hajszálpontos megfogalmazásokra törekvő elbeszélői stílusával egészen finom lelki rezdüléseket ábrázol, s ugyanakkor feltárja a fordítás-tolmácsolás-értelmezés nehézségeit: az élet történéseit - sugallja - elbeszélésekké változtathatjuk, de maga a valóság mindig kisiklik a markunkból.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.

Polcz Alaine - Asszony ​a fronton
Minden ​háborúnak ezer arca van. Ez az enyém, ahogy én élem meg. Egy fiatal nő, én magam, tizenkilenc-húsz évesen pár hónapos asszonyként hogyan kerültem az erdélyi kisebbségi sorból, az anyaországhoz visszakapcsolt Erdélyből a csákvári Esterházy-kastélyba. Egy asszony élete a fronton. Éhezés, tetvek, lövészárokásás, krumplihámozás, hideg, mocsok. Ez az élet nemcsak az enyém volt. Férjem fehér hajú édesanyját uyanúgy elhurcolták és megerőszakolták, mint a serdülőlányokat. Az orosz katonák megtámadtak, elvertek, megvédtek, csizmával a kezemre léptek, megetettek. Milyenek voltak ők és milyenek voltunk mi? Miért erőszakolták meg a nőket, hogy esetleg az életükkel fizessenek érte? Nemcsak a bombák és a lövedékek pusztítottak, nemcsak magyarokat és németeket végeztek ki. Miért harcoltak ők? És mi? Polcz Alaine

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​pokol tornáca I-II.
Az ​időpont: 1949 decembere. A tét: megakadályozza-e a magas rangú szovjet diplomata, hogy a Kreml kezébe kerüljön az atombomba titka, elkészül-e Moszkva I. számú szakbörtönében, a saraskában a világ legtökéletesebb lehallgatókészüléke. Szolzsenyicin 1955 és 1958 között írott regénye az egy hónapos jelenetben az 1917 óta zajló történelmi fejlődés valamennyi lényeges kérdését felveti, és rendkívül szuggesztív módon megválaszolja. Nem véletlenül mondják a kritikusok e regényt a XX. századi orosz élet enciklopédiájának, Szolzsenyicin mestere Lev Tolsztoj szellemében építi fel monumentális művét, nagy formátumú hősöket teremt, filozófiai alapkérdéseket feszeget, olyan helyzetekbe állítja szereplőit, hogy a legfontosabb emberi döntéseket kelljen meghozniuk. A pokol tornáca a XX. századi orosz nyelvű irodalomban olyan szerepet játszik, mint Gogol A köpönyegje száz évvel korábban, a mai irodalom megannyi alkotója e műből merített, ki látásmódot és bátorságot, ki motívumokat és helyzeteket.

Alekszandr Szolzsenyicin - A ​Gulag szigetcsoport
E ​megrázó erejű dokumentumregény megjelenésekor még azokból is kétkedést váltott ki tényeivel, aki a veszélyt vállalva kézről kézre adták a hat részre szabdalt könyvet. Nemcsak a szovjet értelmiségnek a "brezsnyevcsinát" elítélő, a valósággal azonban csak félve szembesülő, közel sem szűk köre riadt vissza a sorokban rájuk tekintő tragédiáktól, de a nyugat-, és különösen a kelet-európai olvasók is. A Gulag azóta fogalommá vált. nem egyszerűen a személyi kultusz, a sztálinizmus, a brezsnyevi önkény elleni fellépés szükségességének a szimbolumává, hanem a XX. századi embertelenség jelképévé is. Szolzsenyicin könyve nem egyike a "lágerirodalom" nagyszámú visszaemlékezéseinek, hanem maga a kollektív emlékezet. Emlékezet a múltból és a jelenből, s a jelennél is inkább a jövőhöz szól. A regény hősei - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező - a mai dokumentumregény minden szabályát felrúgva - létező és létezett személyek, saját névvel. Az eseménysor sem írói absztrakció formálta valóság, hanem maga a valóság.

Titus Livius - A ​római nép története a város alapításától
Livius ​nagy műve a nagyszerű római gesztusok gyűjteménye. Emberei mind olyan rómaiak, mint ahogy a rómaiakat elképzeljük, és hogy így képzeljük el, az nem kis mértékben Liviusnak köszönhető. Livius hagyományozta az utókorra a rómaiság sokatmondó helyzeteit: Brutust, a konzult, amint halálra ítéli fiait, és végignézi kivégzésüket; Horatius Coclest a hídfőnél; Menenius Agrippát, amint lecsillapítja meséjével a lázongó köznépet; Mucius Scaevolát, amint jobbját tűzbe tartja, Coriolanust és az eke mellől diktátornak hívott Cincinnatust; a római követet, aki háborút és békét hoz tógájában - akárhol ütjük fel, mindenütt olyan jelenetre találunk, amely fiatal nemzedékek százainak vérét indította gyorsabb ütemre a római jellem igézetével... Inkább művész volt, mint tudós, a drámai hatás kedvéért feláldozta az igazságot; a római előidők nyers egyszerűsége iránt nem volt érzéke.... De sokkal fontosabb, hogy érzéke volt Róma méltósága iránt. Megírta azt a történelmet, amelyet kora várt tőle, az augustusi imperium méltó előtörténetét. Az utókor tőle tanulta meg, hogyan kell a nemzeti történelmet, amely sokszor csak barbár harcok, kegyetlen rablókalandok emléke, áthumanizálni, a magasztos pátosz síkjára felemelni. Szerb Antal

Kurt Vonnegut - Bajnokok ​reggelije
Ez ​a lexikonként is forgatható, gazdagon illusztrált regény valójában születésnapi ajándék. Kurt Vonnegut, Jr. írta önmagának, az ötvenedik születésnapjára. Az volt vele a célja, hogy - miként hajdan a rabszolgatartók tették a rabszolgákkal - felszabadítsa kitalált szereplõit. Személyesen. A Bajnokok reggelije világszerte sokmillió olvasót nevettetett meg és gondolkodtatott el, mert bizony nagyon különös könyv. Sok-sok könyv született arról, hogy a Bajnokok reggelije mennyire nagyon különös könyv.

Appianos - Róma ​története
A ​Kr. u. II. században élt görög nyelvű római történetíró, Appianosz művének pontosan a fele jelent meg eddig magyarul 1967-ben, Hahn István kiváló fordításában, mindössze 800 példányban. A megjelent fejezetek a római köztársaság polgárháborúit ábrázolták Tiberius Gracchus reformjától Octavianus és Antonius összecsapásáig. A mostani kiadás Appianosz munkájának valamennyi fennmaradt fejezetét és töredékét tartalmazza, a királyság korától Itália meghódításán keresztül a hispániai és a pun háborúkig. A Római Birodalom által meghódított területek korábbi történetét addig foglalja össze a szerző, amíg azok sorsa össze nem olvad Rómáéval (Numidia, Makedónia, Illyria, Syria). A mithridatési háborúkról és Pannónia meghódításáról (Illyriké) ilyen terjedelemben egyetlen más forrásban sem olvashatunk. Külön érdekesség Appianos gazdaságtörténeti érdeklődése: a hódításokat, illetve azok megszakadását a meghódított területek gazdasági hasznával, illetve megtartásuk ráfizetéses voltával magyarázza. A megértést rövid az egyes fejezetek fordítói által a legújabb szakirodalom alapján írt jegyzetek segítik. A kötetet Hahn István és Németh György kísérő tanulmányának fordítása zárja, amely először egy rangos német kézikönyvben látott napvilágot.

Antony Beevor - A ​spanyol polgárháború
Guernicával, ​a Condor-légióval, Hemingwayjel, Orwell-lel, a Nemzetközi Brigádokkal, Federico García Lorca halálával a spanyol polgárháború a XX. századi történelmi mitológia része lett, s ezért is igaz, amit Beevor, a kiváló angol történész könyve bevezetőjében ír: "A spanyol polgárháborúnál meggyőzőbben semmi sem bizonyítja, hogy a történelmi tárgyú vitákban nem lehetséges megfellebbezhetetlen ítéletalkotás." S bár tudatában van annak, hogy ő sem lehet kivétel (azaz nem tud tökéletesen előítélet-mentesen közelíteni a témához), könyve mégis kiváló példája annak, hogyan lehet egy roppant összetett történelmi eseményt minden oldalról megvizsgálni. Beevor, miközben - főként a polgárháború katonai-hadászati vonatkozásaira és legnagyobb csatáira koncentrálva - világos és áttekinthető eseménytörténetet ad, elsősorban a spanyol polgárháború különféle sematikus ábrázolásai ellen hadakozik. A konfliktusban részt vevő valamennyi erő gyökereit, társadalmi beágyazottságát, politikáját, propagandáját elemzi, eloszlatva mind a jobb-, mind a baloldali mítoszokat, s bemutatva mindkét oldal kegyetlenségeit. Spanyolország 1936 és 1939 között bizonyos értelemben a második világháború első nagy hadszínterét jelentette - főként a németek, olaszok és szovjetek számára olyan kísérleti terepet, ahol új fegyvereiket és katonai doktrínáikat kipróbálhatták, s ahol már olyan atrocitások zajlottak, amelyek előrevetítették a második világháború borzalmait. E jelentősége ellenére magyarul még nem jelent meg objektivitásra törekvő, kiegyensúlyozott munka a spanyol polgárháborúról: e hiány pótlásához járulhat hozzá Antony Beevor könyve.

Boris Vian - Venyigeszú ​és a plankton
A ​kiadó Vian-sorozatának második kötete, a Venyigeszú és a plankton egyfelől két, irigylésre méltó profizmussal megszervezett, fergetegesen erkölcstelen házibuli történetét kínálja az olvasóknak, másfelől pedig betekintést nyújt annak az agyalágyult bürokratákkal teli Hivatalnak a hétköznapjaiba, amelyet egy rövid időre az ifjú, friss mérnöki diplomás Boris Vian is kénytelen volt munkahelyéül elfogadni. A regény szereplői – a szívderítően nimfomán lányok, a holt laza jampecek, a minden őrültségre kész zenészek, a szinte fájón röhejes aktakukacok, az inkontinens vadászblézer, az álnok Venyigeszú, az Alvilágjárókból már jól ismert Antiochio-Őrnagy páros és ez utóbbi jegyese, Óvadóc de la Petrence – valamennyien a szving lüktető ritmusától hajtva rohannak elkerülhetetlen végzetük felé. „Boris, aki kortársai többségéhez hasonlóan igyekezett nem tudomást venni a tragikus valóságról, e struccpolitika kiegészítéseként a passzív ellenállás egy igencsak kellemes formáját választotta: csatlakozott a Franciaország (és különösen a francia ifjúság) erkölcsi megújulásának szükségességét hirdető Vichy-kormány bornírt prédikációra fittyet hányó, feltűnő, hóbortos ruhadarabokat viselő, a jazzt és főleg a szvinget szinte vallásos áhítattal imádó zazou-khoz (jampecok). Nem túlzás kijelenteni, hogy a németek által megszállt Franciaországban, ahol a túlbuzgó kollaboránsok még a germán félisteneknél is szigorúbban ítélték meg és el a jazzt, ezt az „erkölcstelen és értéktelen”, ráadásul „zsidó-néger-amerikai” zenét, a New Orleans-i stílus vagy a szving iránti rajongás – és főleg e zenei műfaj művelése – az ellenállás egy formája volt.” Takács M. József

François Furet - A ​forradalomról
François ​Furet a század egyik legnagyobb hatású, nagy tekintélyű történészeként halt meg 1997-ben. Utolsó, monumentális könyvében, mely az Egy illúzió múltja címet viselte, és a kommunista-sztálinista történelemszemlélet históriáját adta, látszólag mindent elmondott már 1789 utóéletéről, a francia forradalom XX. századi reinkarnációiról is. Ez az először 1999-ben, folyóiratban közölt tömény, mégis kellemes stílusú kis tanulmánykötet azonban azt bizonyítja, hogy Furet-nek maradt még mondanivalója a témában. A bevezetővel együtt hat tanulmány nem egyszerűen történeti, hanem történetfilozófiai munka is. Az első értekezés arra keresi a választ, hogy lehetséges-e forradalom terror nélkül. A felelet tudományosan is megalapozott: igen. A második tanulmány lényegében választ ad arra a kérdésre is, mi tette az európai gondolkodásban a forradalmat és a terrort bizonyos fokig egymás szinonímáivá? Természetesen a francia forradalmi ideológia és politika konnotációi - adja meg a választ Furet, igen érdekesen boncolva a francia társadalomfejlődés negatív hatásait a világtörténelemre. Ennek továbbgondolását és kései kritikáját végzi el a harmadik fejezet. A negyedik részben a terrormentes forradalmi elmélet korai és kései eszmetörténetét követi végig Furet, míg a zárófejezet a francia forradalom és a bolsevizmus kapcsolatát elemzi. A szöveget szakmailag ellenőrizte Hahner Péter.