Vörösmarty ​Mihály költeményei I-III.

József Attila - József ​Attila összes művei I-III.
I. ​kötet: Versek 1922-1928 II. kötet: 1929-1937 - zsengék, töredékek, rögtönzések III. kötet: cikkek, tanulmányok, vázlatok

Fodor Ákos - Még: ​mindig
ÉLET ​ÉS MŰ szellem az anyag örökégő házából menekít ezt-azt

Fodor Ákos - Pontok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Juhász Gyula - Juhász ​Gyula összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Vörösmarty ​Mihály összes költeményei I-II.
Vörösmarty ​hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi. Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.

Reményik Sándor - Reményik ​Sándor összes versei
Édesapja ​neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921. 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Versei angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le.

Fodor Ákos - Idéző ​jelek
Semmit ​sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek. Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int. Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen. Fodor Ákos

Ismeretlen szerző - Ezer ​magyar haiku
Az _antológia_ ​elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat. A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű). A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.

Orbán Ottó - Orbán ​Ottó összegyűjtött versei I-II.
E ​két kötetben az olvasó Orbán Ottó minden versét olvashatja, de nem minden könyvével ismerkedhet meg; munkásságának ugyanis van egy egészen sajátos, egyedi vonása. A költő jó néhány kötetében tematikusan is elrendezte verseinek egyes csoportjait, s ahogy maga is vallotta (s az irodalomtörténész, kritikus ezt csak megerősítheti), ezek a kiadások, bár új verseket nem tartalmaztak, mégis teljesen önállóak voltak, sőt önálló értékminőséggel rendelkeztek (olykor nagyobbal, emlékezetesebbel, mint némelyik új verseket közlő kötete). Ez a kiadás nyilvánvalóan nem terjedhetett ki még érintőlegesen sem e tematikus könyvekre, hiszen ez lehetetlen vállalkozás lett volna. Mégis - mint Orbán Ottó 1986-os utószavában - felsorolom legalább e helyütt az azóta terjedelmesre bővült címlistát: Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek), 1983; A mesterségről, 1984; Útkereszteződés Minneapolisban. Ötuenegy uers Amerikából, 1993; A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről, 1994.A kiadásban található egyszerű, minden jel nélküli évszám mindig a vers keletkezésének évét jelöli; ha a dátum mögött kérdőjel van, az azt jelenti, hogy valószínűleg abban az évben született a vers, de ezt nem lehetett teljes biztonsággal megállapítani; a zárójelbe tett évszám mindig a megjelenés idejére utal; a kötőjeles évszámok azt jelentik, hogy a költő folyamatosan, esetleg több éven át is dolgozott a művön (ezek értelemszerűen általában hosszabb ciklusok; itt jegyzem meg, hogy az egy cikluson belüli verseket külön nem dátumoztam); a törtjeles (/) évszámok pedig úgy értelmezendők, hogy Orbán Ottó azon a művön megszakításokkal, a szöveghez újra és újra visszatérve dolgozott (ami elsősorban egy korábbi szöveg újraírását vagy átírását eredményezte); sajnos a Fekete ünnepben szereplő, s később módosított szövegű verseknél az átírásnak még közelítő pontosságú dátumát sem tudtam megadni (valószínűleg a hetvenes évek elején történt mindez), de mentségemre szóljon: Orbán Ottó sem jelölte ezeket az 1986-os nagy gyűjteményében, s csak az eredeti keletkezési évszámokat ír- ta a versek mellé.A betűrendes címmutatóban dőlt betűvel szedett verscímek azt jelzik, hogy a mű egy nagyobb ciklus része is. Dérczy Péter

Grecsó Krisztián - Vízjelek ​a honvágyról
1976 ​óta éppen húsz éve, hogy a helyek függésében élek. A bölcső Szegvár, Csongrád a gimnázium, majd a békéscsabai főiskola végül. Eddig. Ki tudja mi jön ezután? Ahogy az egyiken áthágok, rögtön az újba kapaszkodom. A lírai és a valódi én közben a tudásért vagy tán az identitásért eped, de végül mindig a töprengés marad. Így csak vízjeleim vannak. A honvágyról. A vízjelek a honvágyról első könyves szerző kötete, ennek ellenére mentes az induló költőkre jellemző "kezdetiség" szembetűnő vonásaitól. Távol áll tőle a beszéddel való hivalkodás, tudja, nem ő szólal meg a versekben, hanem maga a nyelv, az az örökölt irodalmiság, amely minden alkotásban más-más narrátor hangján lírizál.

Fodor Ákos - Buddha ​Weimarban
"Elkészítési ​javaslat: versemet oldd föl / Életed Vizében: úgy, / ahogy neked jó."

Babits Mihály - Jónás ​könyve és más költemények
Matúra ​- amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia

Fodor Ákos - Lehet
Nem ​adok neki néhány napot, és nem fogok emlékezni arra, milyen volt, amikor ez a könyv még nem jelent meg. Tényleg: el lehet képzelni a világot a Varázsfuvola nélkül? A Brandenburgi versenyek nélkül? A Hermelines hölgy vagy a Primavera nélkül? Mi maradna, ha eltüntetnénk Michelangelo Dávidját (és mindent, ami vele kapcsolatos, ami rá vonatkozik, amit valaha gondoltam róla)? Világ volna az még egyáltalán? A felszínen alkalmasint igen. Hiszen éltek emberek azelőtt is, hogy - például - Rossini megírta A tolvaj szarka nyitányát, és nem hiszem, hogy kevésbé lettek volna boldogok. Mi azonban kétségkívül szegényednénk örömben, ha mindezek egyszer csak nem léteznének többé. Bizonyos művek kitörölhetetlenül felrajzolták magukat a világ arcára, és attól fogva evidenciákká váltak. Tájékozódási pontok ezek, amelyekre föltekintve a sűrűben bolyongó ember megállapíthatja, mihez képest és mennyire tévedt el. Fodor Ákos verseiből sok ilyen állócsillag került fel az én személyes égboltomra. Sőt, annál szorosabb kapcsolatba léptek velem: beépültek a szervezetembe, mint a táplálék. Ezeket a verseket már nem felidézem, hanem gondolom. A legváratlanabb pillanatokban ismerem fel némelyiket saját szavaim között. Ugyanúgy nem lehetne kiválogatni belőlem, mint egy tavalyi uzsonnát. Nem én vagyok az egyetlen, akivel így jártak ezek a versek. Fodor Ákos eddigi kötetei, hosszú idő óta megszerezhetetlenek lévén, fénymásolatban terjednek, mint a szamizdatok. (Faludy Villonja óta nem tudok verseskötetről, amely így járt volna.) Most végre egy fiatal könyvkiadó, a Fabyen - Vavyan Fable vállalkozása - a közkedvelt írónő új kalandregénye után mindjárt másodikként közreadta a Lehet című kötetet, Díner Tamás gyönyörű fotójával a címlapon. Analizálni, rokonítani, bírálni ezeket a verseket? Talán lehetne; volt, aki meg is tette. De az ítész tollát épp maga a költő fogja le szelíden. "Titok a rózsa. / Aki firtatja - talmi a tudása. / Ki csak csodálja: az a tudósa. / A rózsa: rózsa." - mondja a Canto az új könyv 127. oldalán. Ezek a pár soros versek mind megannyi rózsa: csodálni valók, nem firtatni. Tűhegyen piramisokat egyensúlyoznak, mérhetetlen messzeségbe vezető gondolatokat indítanak el az alig néhány szótagnyi hajtóerővel. A lézersugár élességével megvilágítanak valamit bennem vagy a világban, és ezáltal segítenek rendet teremteni. A rendteremtéshez pedig nem széles, látványos, hanem célratörő, pontos, takarékos mozdulatok valók. Például ilyenek: "Isten nem hivő. / A nép nem demokrata. / A víz nem szomjas." Vagy: "Minden veszteség / fájdalomba csomagolt / megkönnyebbülés." Vagy: "Talán hozzá se / nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak / gyönyörű nem lesz." Vagy: "Veszteni? nyerni? / ne, soha! csak játszani / szeretnék. Mindig." Kicsit irigylem azokat, akik most találkoznak először Fodor Ákos verseivel, a régiekkel és az újakkal egyaránt. Ma van rájuk szükség igazán. Révbíró Tamás

Kovács András Ferenc - Álmatlan ​ég
Huszonhárom ​verset talál az olvasó Kovács András Ferenc legújabb kötetében, három ciklusba "szabdalva". A versekre a szomorú játékosság jellemzõ - az újabb KAF-líra alapvetõ tónusa ez. Ennél fogva a mozarti könnyedséggel és virtuozitással megalkotott kompozíciók, a végletes humorral átszõttek is, tragikus felhangúak.

Radnóti Miklós - Bori ​notesz
A ​költő utolsó verseit tartalmazó notesz hasonmás és szedésnyomtatásban megjelenő kiadása, amely Radnóti Miklós munkaszolgálat alatt írt verseit tartalmazza. A kötet megdöbbentő mementó, s nem csupán azért, mert a notesz, amelyben az Erőltetett menet és a Razglednyicák is megtalálható, a Radnóti holttestét rejtő tömegsírból került elő, hanem azért is, mert tanúsítja, hogy még az embertelen körülmények között is képes volt ember és költő maradni.

Fodor Ákos - Dél ​után
Fodor ​Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem." Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.

Fodor Ákos - Akupunktura
A ​haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé. Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká. Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt. Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.

József Attila - József ​Attila összes versei
A ​jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.

Petri György - Válogatott ​versek
Négy ​vaskos kötetbe összegyűjtött munkái Petri György műhelyének úgyszólván minden szögletébe, legkisebb zugába is elkalauzolják az olvasót. Ha nem vigyáz, megeshet, hogy a túl sok fa eltakarja előle az erdőt. E költőt csúcsai minősítik. A válogatott versek olvasója meggyőződhet róla, hogy Réz Pállal nem a kegyelet mondatta Petri ravatalánál: "versei jóval többet szívtak magukba, és főként sokkal többet sugároztak, mint a 68-as nagy kiábrándulást, egy-egy szerelmi kapcsolat tündöklését vagy nyomorúságát, életformájának színtereit és légkörét, egy politikai esemény kommentárját, egy nő, egy költő, egy barát, egy államférfi portréját... Létversek voltak a versei, mint a nagyokéi, olyasmiről beszéltek, ami fölébe emelkedik az életrajzi vagy történelmi esetlegességeknek, ha azokból indulnak is ki, azokból épülnek föl - így követte az európai költészet személyességének nagy hagyományát."

Ady Endre - Ady Endre összes versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.