Kapcsolódó könyvek
József Attila - József Attila összes művei I-III.
I. kötet: Versek 1922-1928
II. kötet: 1929-1937 - zsengék, töredékek, rögtönzések
III. kötet: cikkek, tanulmányok, vázlatok
Fodor Ákos - Még: mindig
ÉLET ÉS MŰ
szellem az anyag
örökégő házából
menekít ezt-azt
Fodor Ákos - Pontok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Juhász Gyula - Juhász Gyula összes versei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vörösmarty Mihály - Vörösmarty Mihály összes költeményei I-II.
Vörösmarty hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi.
Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.
Reményik Sándor - Reményik Sándor összes versei
Édesapja neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is, de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt. A költőt a lelkek építészének tartotta. Első kötetei (Mindhalálig, 1918; Végvári versek 1918-1921. 1921). E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista felfogása. Alapításától. 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, felbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szimbolizmus. A Gondolatok a költészetről (Arad, 1926.) c. tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el. Versei angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre fordították le.
Fodor Ákos - Idéző jelek
Semmit sem lehet igazán végigmondani (hát még végighallgatni!) - akkor már inkább az ellenkezőjével próbálkozom. Keresem a Szükséges Minimumot; a hordozható kivitel-lel kísérletezem. Ennek a törekvésnek anyagválasztási és egyszerű mennyiségi konzekvenciái is vannak - engem most elsősorban ezek foglalkoztatnak. Terjedelmes, drága, kényes holminak csupán kínzó hiányát cipelhetjük magunkkal ilyen-olyan számkivettetéseinkkor; a "portable" élmények viszont, az idézhető dallamok, a felidézhető képek, emlékezetes érintések életünk fájdalomcsillapítói lehetnek.
Másfelől: ugyan ki tudhatná, nem mondta-e el már első tíz szava között azt a hármat (kettőt?, egyet?), amiért érdemes volt megtanulnia - úgy-ahogy - beszélni? E meggondolás is szerénységre int.
Terjedelmesebb megnyilatkozásaimat úgy tekintem, hogy azokból (idő vagy tudás hiányában) még nem sikerült kihagynom a romlandó fölösleget. Ez a jegyzet is ilyen.
Fodor Ákos
Ismeretlen szerző - Ezer magyar haiku
Az _antológia_ elsőként vállalkozik arra, hogy a nálunk nemrég meghonosodott és népszerűvé vált költői műfaj, a haiku magyar alkotásaiból gazdag válogatást nyújtson. E japán eredetű költemény először csak fordításokban jelent meg magyar nyelven. A japán költészet utáni érdeklődés az impresszionizmus elterjedésével függött össze a XX. század elején. Hiszen a haiku pillanatnyi benyomást próbál meg érzékeltetni, a világról alkotott hangulatokat, érzéseket önti szavakba, arra bíztatva az olvasót, hogy tovább szője magában ezeket az impressziókat.
A magyar költők is egyre többen alkották és alkotják meg ilyen típusú sűrített verseiket. Nemcsak a négy évszakot megéneklő klasszikus műforma bűvöletében írnak, hanem a modern haikunak is vannak követői, nem is kevesen. Ebben a gyűjteményben kétszáznyolcvankét magyar költő verseit olvashatjuk: szerzők határon innen, túl, olykor messze túl.. A kötet avatott összeállítója, a tanulmány értékű előszó írója, Vihar Judit huszonöt témakörbe csoportosította a bő válogatásból merített ezer haikut. Helyet kaptak olyan halhatatlan költőink remeklései is a kötetben, akik még csak haikuszerű költeményeket írtak, így Radnóti, Jékely, Pilinszky, Petri György verseiben gyönyörködhet az olvasó. A magyar haiku azonban az idők során sajátosan magyar arculatot vett föl. Bizonyos esetekben a formája változott, máskor tartalmi jegyei alakultak át, de olyan haikukkal is találkozhatunk, melyek mind formai, mind tartalmi szempontból magyar jellegzetességekkel rendelkeznek (példa: a filozófiai töltetű epigrammaszerű haikumű).
A kötet mindezen törekvések s eredmények színes tárházát kínálja.
Orbán Ottó - Orbán Ottó összegyűjtött versei I-II.
E két kötetben az olvasó Orbán Ottó minden versét olvashatja, de nem minden könyvével ismerkedhet meg; munkásságának ugyanis van egy egészen sajátos, egyedi vonása. A költő jó néhány kötetében tematikusan is elrendezte verseinek egyes csoportjait, s ahogy maga is vallotta (s az irodalomtörténész, kritikus ezt csak megerősítheti), ezek a kiadások, bár új verseket nem tartalmaztak, mégis teljesen önállóak voltak, sőt önálló értékminőséggel rendelkeztek (olykor nagyobbal, emlékezetesebbel, mint némelyik új verseket közlő kötete). Ez a kiadás nyilvánvalóan nem terjedhetett ki még érintőlegesen sem e tematikus könyvekre, hiszen ez lehetetlen vállalkozás lett volna. Mégis - mint Orbán Ottó 1986-os utószavában - felsorolom legalább e helyütt az azóta terjedelmesre bővült címlistát: Helyzetünk az óceánon. Versregény (válogatott prózaversek), 1983; A mesterségről, 1984; Útkereszteződés Minneapolisban. Ötuenegy uers Amerikából, 1993; A költészet hatalma. Versek a mindenségről és a mesterségről, 1994.A kiadásban található egyszerű, minden jel nélküli évszám mindig a vers keletkezésének évét jelöli; ha a dátum mögött kérdőjel van, az azt jelenti, hogy valószínűleg abban az évben született a vers, de ezt nem lehetett teljes biztonsággal megállapítani; a zárójelbe tett évszám mindig a megjelenés idejére utal; a kötőjeles évszámok azt jelentik, hogy a költő folyamatosan, esetleg több éven át is dolgozott a művön (ezek értelemszerűen általában hosszabb ciklusok; itt jegyzem meg, hogy az egy cikluson belüli verseket külön nem dátumoztam); a törtjeles (/) évszámok pedig úgy értelmezendők, hogy Orbán Ottó azon a művön megszakításokkal, a szöveghez újra és újra visszatérve dolgozott (ami elsősorban egy korábbi szöveg újraírását vagy átírását eredményezte); sajnos a Fekete ünnepben szereplő, s később módosított szövegű verseknél az átírásnak még közelítő pontosságú dátumát sem tudtam megadni (valószínűleg a hetvenes évek elején történt mindez), de mentségemre szóljon: Orbán Ottó sem jelölte ezeket az 1986-os nagy gyűjteményében, s csak az eredeti keletkezési évszámokat ír- ta a versek mellé.A betűrendes címmutatóban dőlt betűvel szedett verscímek azt jelzik, hogy a mű egy nagyobb ciklus része is. Dérczy Péter
Grecsó Krisztián - Vízjelek a honvágyról
1976 óta éppen húsz éve, hogy a helyek függésében élek. A bölcső Szegvár, Csongrád a gimnázium, majd a békéscsabai főiskola végül. Eddig. Ki tudja mi jön ezután? Ahogy az egyiken áthágok, rögtön az újba kapaszkodom. A lírai és a valódi én közben a tudásért vagy tán az identitásért eped, de végül mindig a töprengés marad. Így csak vízjeleim vannak. A honvágyról.
A vízjelek a honvágyról első könyves szerző kötete, ennek ellenére mentes az induló költőkre jellemző "kezdetiség" szembetűnő vonásaitól.
Távol áll tőle a beszéddel való hivalkodás, tudja, nem ő szólal meg a versekben, hanem maga a nyelv, az az örökölt irodalmiság, amely minden alkotásban más-más narrátor hangján lírizál.
Fodor Ákos - Buddha Weimarban
"Elkészítési javaslat: versemet oldd föl / Életed Vizében: úgy, / ahogy neked jó."
Babits Mihály - Jónás könyve és más költemények
Matúra - amit tudni kell: - teljes, gondozott szöveg tárgyi és szómagyarázatokkal, értelmező kérdésekkel - pályakép a versek tükrében - összefoglalók és táblázatok a feldolgozáshoz - 60 fekete-fehér illusztráció - bibliográfia
Fodor Ákos - Lehet
Nem adok neki néhány napot, és nem fogok emlékezni arra, milyen volt, amikor ez a könyv még nem jelent meg.
Tényleg: el lehet képzelni a világot a Varázsfuvola nélkül? A Brandenburgi versenyek nélkül? A Hermelines hölgy vagy a Primavera nélkül? Mi maradna, ha eltüntetnénk Michelangelo Dávidját (és mindent, ami vele kapcsolatos, ami rá vonatkozik, amit valaha gondoltam róla)? Világ volna az még egyáltalán?
A felszínen alkalmasint igen. Hiszen éltek emberek azelőtt is, hogy - például - Rossini megírta A tolvaj szarka nyitányát, és nem hiszem, hogy kevésbé lettek volna boldogok.
Mi azonban kétségkívül szegényednénk örömben, ha mindezek egyszer csak nem léteznének többé. Bizonyos művek kitörölhetetlenül felrajzolták magukat a világ arcára, és attól fogva evidenciákká váltak. Tájékozódási pontok ezek, amelyekre föltekintve a sűrűben bolyongó ember megállapíthatja, mihez képest és mennyire tévedt el.
Fodor Ákos verseiből sok ilyen állócsillag került fel az én személyes égboltomra. Sőt, annál szorosabb kapcsolatba léptek velem: beépültek a szervezetembe, mint a táplálék. Ezeket a verseket már nem felidézem, hanem gondolom. A legváratlanabb pillanatokban ismerem fel némelyiket saját szavaim között. Ugyanúgy nem lehetne kiválogatni belőlem, mint egy tavalyi uzsonnát.
Nem én vagyok az egyetlen, akivel így jártak ezek a versek. Fodor Ákos eddigi kötetei, hosszú idő óta megszerezhetetlenek lévén, fénymásolatban terjednek, mint a szamizdatok. (Faludy Villonja óta nem tudok verseskötetről, amely így járt volna.) Most végre egy fiatal könyvkiadó, a Fabyen - Vavyan Fable vállalkozása - a közkedvelt írónő új kalandregénye után mindjárt másodikként közreadta a Lehet című kötetet, Díner Tamás gyönyörű fotójával a címlapon.
Analizálni, rokonítani, bírálni ezeket a verseket? Talán lehetne; volt, aki meg is tette. De az ítész tollát épp maga a költő fogja le szelíden.
"Titok a rózsa. / Aki firtatja - talmi a tudása. / Ki csak csodálja: az a tudósa. / A rózsa: rózsa." - mondja a Canto az új könyv 127. oldalán.
Ezek a pár soros versek mind megannyi rózsa: csodálni valók, nem firtatni. Tűhegyen piramisokat egyensúlyoznak, mérhetetlen messzeségbe vezető gondolatokat indítanak el az alig néhány szótagnyi hajtóerővel. A lézersugár élességével megvilágítanak valamit bennem vagy a világban, és ezáltal segítenek rendet teremteni. A rendteremtéshez pedig nem széles, látványos, hanem célratörő, pontos, takarékos mozdulatok valók.
Például ilyenek: "Isten nem hivő. / A nép nem demokrata. / A víz nem szomjas."
Vagy: "Minden veszteség / fájdalomba csomagolt / megkönnyebbülés."
Vagy: "Talán hozzá se / nyúlj. Csak nézd és nézd, míg csak / gyönyörű nem lesz."
Vagy: "Veszteni? nyerni? / ne, soha! csak játszani / szeretnék. Mindig."
Kicsit irigylem azokat, akik most találkoznak először Fodor Ákos verseivel, a régiekkel és az újakkal egyaránt. Ma van rájuk szükség igazán.
Révbíró Tamás
Kovács András Ferenc - Álmatlan ég
Huszonhárom verset talál az olvasó Kovács András Ferenc legújabb kötetében, három ciklusba "szabdalva". A versekre a szomorú játékosság jellemzõ - az újabb KAF-líra alapvetõ tónusa ez. Ennél fogva a mozarti könnyedséggel és virtuozitással megalkotott kompozíciók, a végletes humorral átszõttek is, tragikus felhangúak.
Radnóti Miklós - Bori notesz
A költő utolsó verseit tartalmazó notesz hasonmás és szedésnyomtatásban megjelenő kiadása, amely Radnóti Miklós munkaszolgálat alatt írt verseit tartalmazza. A kötet megdöbbentő mementó, s nem csupán azért, mert a notesz, amelyben az Erőltetett menet és a Razglednyicák is megtalálható, a Radnóti holttestét rejtő tömegsírból került elő, hanem azért is, mert tanúsítja, hogy még az embertelen körülmények között is képes volt ember és költő maradni.
Fodor Ákos - Dél után
Fodor Ákost Tandorihoz képest szokták a kortárs költészet térképén elhelyezni. A kötet hátlapján idézett interjú szerint éppen ő nyilvánítja a szerzőt "eredeti költő"-nek. Bár ez a gyűjtemény címekkel együtt sem tartalmaz többet háromszáz rövid sornál, mégsem tekinthető ötletek, rímes vagy rímtelen szójátékok, poénok, maximák véletlenszerű halmazának. Olyanféle gondolati, nyelvi sűrítés munkálkodik bennük, amilyen a haikukban, még inkább Weöres Sándor legtömörebb, olykor csak egysoros költeményeiben. Fodor Ákos elmés paradoxonjaiban mindig van továbbgondolható tanulság: "Gyertyámra sem vet / rossz fényt az, hogy folyton fogy, / amíg világít" (Védőbeszéd); "Némelyik árnyék / jelentőségteljesebb, / mint ami veti" (Metaoptika). Egyik Axiómája - valószínűleg véletlenül - csaknem teljesen egybevág W.H. Auden saját versírómódszerére alkalmazott kijelentésével: "Emberi művet / csak abbahagyni lehet / - befejezni nem."
Az epigrammatikus tömörségen túl sajátos jellemzője még a szerző helyzetjelentéseinek a szarkasztikus humor. A barguzini ásatás hisztériájától is nyűgös közélet korabeli jelenségeit például így összegzi: "Hőhányó venne inaktív Petőfit / Nemzet van. Dal nincs. A PITI tetőzik." (Helyzet, jelentés). Hasonló közéleti kiáltvány karikatúrája olvasható ki az Állás, pont-ból. Kiemelkedően szellemesek még: Bejön, majd kimegy két jelmezes figura, meg egy mezítlen; Weimari emlékkönyv-lap; Goethe-haiku; Egy románc szinopszisa; Kavafisz-hangminta, illetve az Egy vallomás hommage á Kosztolányi; Főhajtás a dramaturg nyomorúsága előtt; New Age; Az is, valamint a Politika hommage á W.S. című versei is. - Főként a szatirkus-intellektuális költészetre fogékony olvasókban válik élményszerű befogadássá.
Fodor Ákos - Akupunktura
A haiku kettőt tesz költővé, amint a szerelem kettőt, szeretővé.
Leírója nem sámán, nem szónok, nem sebész; elolvasója nem alávetett, nem elszenvedő, nem tétlen. Találkozva e fókuszban, oldva oldódhatnak, gyógyulva gyógyíthatnak s válnak, míg vállalják, valami Harmadikká.
Aszketikus forma, próteuszi műfaj, eleven mentalitás; időt, teret inkább teremt, mint fogyaszt.
Boldogok, akik - ha egyetlen haiku pontjában is - találkozhatnak és megérinthetik egymást.
József Attila - József Attila összes versei
A jelen kiadás összeállításánál az 1984-ben megjelent kritikai kiadásra támaszkodtunk. (József Attila összes versei. Bp. 1984. 1-2. kötet. Akadémiai Kiadó.) Kötetünk hét új verset tartalmaz. A Nem! Nem! Soha! címűt Szörényi László közölte a 2000 című folyóirat 1989. novemberi számában (60. 1.); a Tanítások 15. részének hasonmása a Borda antikvárium 10. sz. Ajánlójegyzékében látható (Bp. 1987. 45.); a]ött, megfogott és áthajított hasonmásának megjelenési helye: József Attila: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. (Sajtó alá rend. Tóth Ferenc.) 84. számozatlan lap. Bp. 1983. Helikon Kiadó. A Mivelhogy oly szépen terít a... kezdetű alkalmi vers hasonmása a Köztársaság 1993. április 9-i számában jelent meg. A Faragó Sáriról írt versike a Terézváros 1989. november 3-i számában, a Homonnai Ibinek szóló alkalmi vers a Holmi 2000. novemberi számában jelent meg.A költő utolsó, halála napján írt verse tévesen csak mint változat szerepelt a kritikai kiadásban. Önálló versként az Irodalomismeret 2000. decemberi számában tettem közzé és kommentáltam.
Petri György - Válogatott versek
Négy vaskos kötetbe összegyűjtött munkái Petri György műhelyének úgyszólván minden szögletébe, legkisebb zugába is elkalauzolják az olvasót. Ha nem vigyáz, megeshet, hogy a túl sok fa eltakarja előle az erdőt. E költőt csúcsai minősítik. A válogatott versek olvasója meggyőződhet róla, hogy Réz Pállal nem a kegyelet mondatta Petri ravatalánál: "versei jóval többet szívtak magukba, és főként sokkal többet sugároztak, mint a 68-as nagy kiábrándulást, egy-egy szerelmi kapcsolat tündöklését vagy nyomorúságát, életformájának színtereit és légkörét, egy politikai esemény kommentárját, egy nő, egy költő, egy barát, egy államférfi portréját... Létversek voltak a versei, mint a nagyokéi, olyasmiről beszéltek, ami fölébe emelkedik az életrajzi vagy történelmi esetlegességeknek, ha azokból indulnak is ki, azokból épülnek föl - így követte az európai költészet személyességének nagy hagyományát."
Ady Endre - Ady Endre összes versei I-III.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.