Akik ​a jobbik részt választották

Edith Stein - A ​Bárány menyasszonya
Edith ​Stein korunk egyik legjelentősebb nőalakja. (...) Olyan korban élt, amely jobban szerette a sötétséget, mint a világosságot. Ezért kellett életét az erőszaknak kioltania. Szelleme, halhatatlan művei annak bizonyítékai, hogy haláláig az igazságosság hitvallója volt. II. János Pál pápa 1998. október 11-én iktatta a szentek sorába. Emléknapja augusztus 9. (...) A dokumentumokat Teresia Renata Posselt, Benedicta nővér egykori perjelnője fűzte egybe és látta el magyarázó jegyzetekkel. A könyv 1948-ban jelent meg németül, majd több nyelvre lefordították, és számos újabb kiadást ért meg. Magyarul most olvasható először. Sarutlan Kármelita Nővérek, Pécs, 1998

J. N. D. Kelly - Szent ​Jeromos élete, írásai és vitái
Az ​egyháztörténet egyik nagy egyéniségéről írott alapmunka J. N. D. Kelly professzor könyve. A szerző hatalmas felkészültséggel, filológiai alapossággal, de a nem szakemberek számára is könnyen befogadhatóan, rendkívül élvezetes stílusban mutatja be Szent Jeromos szellemi küzdelmekkel teli életét és munkásságát.

Gergely Jenő - II. ​János Pál pápa élete és munkássága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Capuai Boldog Rajmund - Sziénai ​Szent Katalin élete
Több ​indok is készteti a Szent István Társulatot arra, hogy Sziéniai Szent Katalin életét és műveit a magyar Egyház olvasói kezébe adja. 1980-ban volt hatszáz éve Szent Katalin halálának. 1970. szeptember 27-én VI. Pál pápa egyházdoktorrá nyilvánította Avilai Nagy Szent Terézzel együtt, akinek művei már korábban is eljutottak a magyar olvasóhoz. Szent Katalin most szól hozzánk először magyarul. Elsőnek a szent életét, majd tanítását, a Dialógust adjuk közre. Ezt követi majd 389 levele. Különös aktualitást ad a művek kiadásának az a II. Vatikáni Zsinaton megfogalmazott igény, hogy a laikusok egyre aktívabban kapcsolódjanak bele az Egyház életébe. Szent Katalin, aki nem kolostorban élt, ősmintája az ilyen hívő lelkeknek. Az életrajz műfaja, a legenda eredetileg a szentekről szóló írásokból (mártírtakták, szent remeték és hitvallók élete) olvasásra kiválasztott részleteket illetve ezek gyűjteményét jelentette. Jelen esetben sajátos tárgyilagosságot és hitelességet kap a mű attól, hogy a szent gyóntatója állította össze az anyagot részben a saját ismeretei, részben az általa jól ismert szemtanúk vallomásai alapján.

Szeghy Ernő - Emlékeim
Tegnap, ​1943. augusztus 26-án meglepetésszerűen ért elöljárómnak az a felszólítása, írnám meg életem emlékeit. Hosszú ideig lázongtam az eszme ellen, de hát jól van, legyen meg az Isten akarata. Művem irodalmi értékre egyáltalában nem tart számot. Nézetem szerint pongyola tákolmány, egy vén embernek a fecsegése, melyet csupán korom és keletkezésének körülményei mentenek. A parancs elhangzása után elöljárom és egy kedves rendtársam állandó biztatása mellett készült. Ha valami jó hatása lesz, az csupán annak lesz köszönhető, hogy becsületes, őszinte egyszerűségre törekedtem benne. Igyekeztem mindent úgy elmondani, amint tényleg megtörtént, amint van. De meg azután, azt hiszem, hitem sugárzik ki belőle, az pedig mindig jótékony. A pécsi nagy lelkigyakorlat alkalmával, valami húsz esztendeje, egyik kedves, de velem szemben mindig klerikustársi közvetlenségig őszinte cisztercita társam ezt mondta nekem: "Tudja, Ernő, azok a nagy szónokok (mert hiszen fel voltak sorakoztatva mind), hát hiszen szép: élvezet őket hallgatni. De mikor maga beszél, az ember érzi, hogy hiszi, amit mond." Ha ezt a kritikát megkapja a könyvem, minden várakozásom ki lesz elégítve.

Ismeretlen szerző - Deum ​docuit
„Deum ​docuit”, azaz Istenről tanított – áll Schütz Antal (1880–1953) tudós piaristának, egyetemi tanárnak, a XX. század magyar Egyházának kiemelkedő teológusának, a Magyar Tudományos Akadémiának rendes tagjának sírján. A Központi Hittudományi Akadémia hetvenedik születésnapján ezt írta jegyzőkönyvébe: „Pázmány óta senkinek sem sikerült olyan hatalmas és modern felkészültségű egységbe foglalni a keresztény hit rendszerét, amint azt Schütz Antal megalkotta.” Elméleti és gyakorlati tudós volt egy személyben. Fontos munkát végzett a diákpasztorációban, hitoktatásban, évekig tanított a rend iskoláiban. Hittankönyveket írt, Sík Sándorral _Imádságosköny_vet. Egyetemi tanár idejében a dogmatika tanítását világszínvonalra emelte. Kétkötetes _Dogmatiká_ja főműve. Az egyetem összes hallgatói számára nyilvános előadásokat tartott (lásd az ezekről megjelent könyveket: Krisztus, Házasság, Örökkévalóság, Isten a történelemben, Eucharisztia). Prohászka halála után ő rendezte a szentéletű püspök összegyűjtött munkáit huszonöt kötetben sajtó alá, amely ma is a Prohászka-irodalom nélkülözhetetlen forrásanyaga. Ez a könyv emlékének és gazdag munkásságának adózik. Első részében tanulmányokat tartalmaz a „mesterről” többek tollából (Sík Sándor, Koncz Lajos, Sóczó Ferenc, Belon Gellért, Tuba Iván). A könyv szerkesztője, Előd István Schütz Antal pályáját és irodalmi munkásságának bibliográfiáját adja mintegy huszonöt oldalon keresztül. A könyv második része szemelvényeket ad Schütz Antal műveiből.

Puskely Mária - Avilai ​Teréz
Tudós ​szakemberek sokat írtak Szent Teréz életművéről (a könyv végén található irodalmi tájékoztató jelzi az újabbakat és a fontosabbakat), de mivel magyar nyelven Szeghy Ernő kármelita 1921-ben kiadott kétkötetes munkája (Szent Terézia és a kármeliták) és ezt követően Szent Teréz műveinek jegyzetekkel ellátott fordítása óta nem jelent meg szinte egyetlen számottevő könyv sem, bemutatja a magyar olvasóknak Szent Teréz életművét, éspedig a legújabb kutatások felhasználásával. A könyv végén található egy Időrendi táblázat, amely lehetővé teszi, hogy Szent Teréz életének főbb mozzanatait elhelyezzük a kor társadalmi és kulturális összefüggéseibe.

Dér Katalin - Szépséges ​értelem
Canterbury ​Szent Anzelm a keleti és a nyugati Egyház kettészakadásának (1054), a Canossa-járásnak (1077), a clunyi reformnak és a keresztes háborúk megindulásának (1095) mozgalmas korában élt (1033-1109), amikorra az utolsó európai népek megtérésével kibontakoztak a szellemileg egységes Universum Christianum körvonalai, miközben egyszersmind hallatlanul megnövekedett az érdeklődés a ratio, a hitkérdések filozófiai, értelmi megközelítésmódja iránt. Írásai az eukarisztikus és szentháromságtani polémiák, a Filioque-vita, az egyházi és világi hatalom viszonya körüli csatározások közegében, a szellemi pezsgésnek ebben a kereső és vitatkozó légkörében születtek meg. Ami Canterbury érsekének személyiségét, munkásságát minden korban figyelemre érdemessé, példaértékűvé teszi, az a hit és értelem harmóniáját megvalósítani törekvő, ugyanakkor a kettő viszonyának problematikus voltát mélységesen, szenvedélyesen komolyan vevő intellektuális habitusa. A kötet elsőként ad átfogó pályaképet magyar nyelven a korai skolasztika e nagy alakjáról, gondolkodásának meghatározó vonásairól, filozófia- és teológiatörténeti jelentőségéről, kiemelten hangsúlyozva életművének maradandó, időtálló, ma is aktuális aspektusait; mindazoknak szól, akik érdeklődnek a középkor teológiája és bölcselete, hit és értelem, Biblia és logika, teológia és filozófia viszonya vagy a középkori nyelvelmélet iránt. A szerző Anzelm korának, életrajzának, művei tartalmának, személyiségének, gondolkodói sajátosságainak áttekintése után a Bibliához és az ágostoni tradícióhoz fűződő viszonyát és eredetiségének mibenlétét elemzi, majd - a kutatás új meglátásait saját tudományos eredményeivel ötvözve - az iratokat alapvetően meghatározó egységtörekvés aspektusából értelmei legfontosabb alkotásait, a Monologiont, a Proslogiont és az azt követő polémiát (Vita a Proslogionról), A grammaticusról című logikai, nyelvelméleti dialógust, a Miért lett Isten emberré? című megváltástani művét és annak helyét a 11. századi zsidó-keresztény vallásközi kapcsolatok szempontjából, nem mellőzve a többi írást sem (Az igazságról, Az akarat szabadságáról, A Sátán bukásáról, A Szentlélek származásáról, A szeplőtelen fogantatásról és az áteredő bűnről stb.). A könyv zárórészében kerül sor az anzelmi teológia esztétikai aspektusának tárgyalására, ami napjainkban - főként Hans Urs von Balthasar nyomán - a teológiai érdeklődés homlokterében áll.

Molnár Antal - Szabó Ferenc - Bangha ​Béla SJ emlékezete
Ez ​a kötet a százesztendős magyar jezsuita rendtartomány egyik kiemelkedő apostola, Bangha Béla (1880-1940) jezsuita egyéniségét mutatja be. A szerzők, Szabó Ferenc (1931) jezsuita teológus, író és Molnár Antal (1969) történész, rendi levéltáros tanulmányai a régi Bangha-kép megújítását tűzik ki célul. A "világhódító" stratéga, a briliáns szónok, a sajtószervező és a harcos hitvédő alakját eddig alig ismert vonásokkal kívánják kiegészíteni, árnyalni: a jezsuita szerzetes lelkiségét és az "engedelmes lázadó" elöljáróival való bonyolult kapcsolatát mutatják be. Az írások elsődleges forrásait a római elöljárókkal való levelezés és a nemrégiben felfedezett naplójegyzetek jelentik, amelyek a kötetben teljes terjedelmükkel napvilágot látnak.

Kiss Mária Hortensia - Új ​idők apostola
Mottó: ​"Halálod után kinyilatkoztatja és megmutatja az Úr Jézus, hogy valóban az Ő eszköze voltál és engesztelő áldozata. És Én megmutatom, hogy az Enyém voltál és az Úr Jézus leghatalmasabb Akaratából történt és fog történni minden. Nagy szándékainak megvalósításához téged használt és környezetedet eszköznek." (A Boldogságos Szűz szavai Galgóczy Erzsébethez, 1946. aug. 30-án.) E könyvből származó tiszta jövedelem Galgóczy Erzsébet boldoggá-avatási ügyét támogatja.

Jo Lemoine - Casciai ​Szent Rita
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Peter Brown - Szent ​Ágoston élete
Peter ​Brown harminc évvel ezelőtt megjelent klasszikus életrajzát már hosszú ideje a Szent Ágoston életét és tanítását bemutató alapműként tartják számon. Nemrégiben azonban Ágostonnak számos eddig ismeretlen levele és prédikációja került elő, és ez a nagyszerű fölfedezés új megvilágításba helyezte püspökségének első és utolsó évtizedét. Ezek a szövegek arra késztették Peter Brownt, hogy felülvizsgálja némely megállapítását mind a Vallomásokat író szerzővel, mind pedig az észak-afrikai római uralom utolsó éveiben prédikáló és író idős püspökkel kapcsolatban. Brown professzor az eredeti életrajzhoz - melyet változatlan szöveggel közlünk - csatolt terjedelmes Epilógus két fejezetében foglalja össze gondolatait ezekről az újonnan felfedezett dokumentumokról. Emellett arról is áttekintést nyújt, miként alakult az Ágoston-kutatás a hatvanas évek óta.

Szent Faustyna Kowalska - Napló
Szent ​Fausztina, polgári nevén Helena Kowalska 1905-ben született a lengyelországi Łódź melletti Glogowiec faluban egy tízgyermekes család harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve az ima szeretete, a szeretet, az engedelmesség, és az emberi nyomor iránt való érzékenység jellemezte. Iskolába csak 3 évig járt, majd elhagyta otthonát és gazdag családokhoz ment szolgálóleánynak. Húsz éves volt, mikor belépett az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációjába, amelyben Maria Faustina nővérként 13 évet élt le szakács, kertész és portás munkakörben. Élete az Istennel való rendkívül bensőséges egységet takarta, habár igen egyhangúnak és szürkének tűnhetett. Gyermekkorától kezdve szeretett volna nagy szent lenni és következetesen törekedett is erre, együttműködve Jézussal az elveszett lelkek megmentésében. Egész életét fölajánlotta áldozatként a bűnösök megmentésére. Ennek a jegyében is hunyt el, hosszadalmas, fájdalmas betegeskedés után. Misztikus, istenközeli élményeiről naplót vezetett, ami majdnem teljes egészében kiadásra is került. Nyelvezete, stílusa alapján nehezen hihető, hogy egy 3 osztályt végzett nő írta. Tartalma, és a hatására bekövetkezett csodák mellett ez is alátámasztja hitelességét, isteni sugalmazottságát.

Egres Odo S. - Szent ​Bernát élete és tanítása
Egres ​Odó műve nem történész munkája, mégis sajátos értéke van. Amikor a magyar ciszterciek egy csoportja Zirc feloszlatását követően Dallasban megtelepedett, szükség volt egy kis könyvre, amely a ciszterciek eredetét és eszményeit szemléltető módon és népszerű rövidséggel előadja. Odó atya, aki még a negyvenes évek a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg a doktori címet, majd rövid ideig Baján volt tanár, vállalkozott a mű megírására. Elsősorban Szent Bernát barátjának, Saint Thierry Vilmosnak életrajzára és Bernát műveinek szövegére támaszkodva vázolta föl a nagy clairvaux-i apát arcképét, amit azután más életrajzi forrásokból és legendai hagyományok alapján egészített ki.

Csávossy Elemér SJ - Gyulay Endre - Puskely Mária - Mester Margit Mária - Nyiredy Maurus - Isten ​bennünk - egyek Istenben: Mester Margit Mária élete
Mester ​Margit Mária édesapja közjegyző volt, akit azonban fiatalon elvesztett, így tanulmányait befejezve már tizennyolc évesen családjának megélhetéséről kellett gondoskodnia. 1927 azonban változást hozott életében. Lelkigyakorlatos szentgyónása alkalmával kegyelmi hívást hallott, s szüzességi fogadalmat tett. Lelkivezetője, a jezsuita Csávossy Elemér eleinte a vizitáció felé próbálta vezetni, de hamar kiderült számukra, hogy Isten másra hívta meg Margitot: az emberek között hirdetni Istent, Istent vinni az emberek közé. 1938-ban Mester Margit Mária megalapította az Unum Sanctissimae Trinitatis Társaságot, melyet Glattfelder Gyula csanádi püspök hagyott jóvá.

Ismeretlen szerző - Paolai ​Szent Ferenc élete
Ez ​a legrégibb életrajz Szent Ferencről. Szerzetes kortársa, tanítványa állította össze a Szentről. A szerző ismeretlen akart maradni, de a történészek könnyen felismerték írásából a calábriai doktort, P. Lorenzo Clavense-t. Ezt az életrajzot latinból olaszra fordította P. Nicola Lusito. Ennek a Szent Ferencről írt első életrajznak értékei: történetisége, gördülékeny egyszerűsége és velős tömörsége.

Osho - Az ​ego könyve
Az ​ego nem más, mint a valódi éned ellentéte. Az ego nem te vagy. Az egót a társadalom találta ki; ezzel csapnak be, hogy nyugodtan játszadozhass tovább vele, mint valami játékszerrel, és soha ne gondolkozz el azon, hogy mi is a valóság. Ezért mondom folyton, hogy amíg nem szabadulsz meg az egódtól, addig képtelen leszel megismerni önmagad. (...)

Wimmer M. Anzelm O.S.M. - Az ​izzó tűz embere
Előszó A ​kedves Olvasó most ott kezdi, ahol én befejezem: az előszónál. Természetesen azt a hangulatot szeretném neki közvetíteni, amely bennem e könyv írása közben alakult ki. Ez számára csak előnyt jelent, mert ezáltal ahhoz a páratlan egyéniséghez jut közelebb, kinek életalakulását szemléli, és akinek a modern ember részére nem egy mondanivalója van. Mert a Szent előbb a forradalom izgalmán ment keresztül s csak azután jutott el oda, ahová az isteni Gondviselés már kezdettől fogva szánta. Mint a pártütés zászlóvivője ismeri a terepet, de azokat is, akik ezt benépesítik. S ért a politikai szenvedélyhez is. Egyszóval nem elfogult ember, aki bizonyos kényes és veszélyes dolgokat csak hallásból ismer. A harctérről jön izzadtan, porosan és arról tesz jelentést, amit ott látott és tapasztalt. Talán felesleges túlságosan hangoztatni, hogy ez az, ami érdekel és ami nekünk kell.

Grüll Tibor - Pontius ​Pilatus
Ki ​volt Pilatus? Egy erőszakos és bosszúszomjas, velejéig antiszemita SS-Gauleiter, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el, ha zsidókat gyilkolhat? Vagy egy gyengekezű, korrupt bábfigura, aki az igazságot bármikor kész volt alárendelni pillanatnyi érdekeinek? Vagy talán csak egy csinovnyik lelkületű tisztviselő, egy apró fogaskerék a Római Birodalom hatalmas gépezetében, aki minden helyzetben görcsösen jól akart dönteni, s éppen ezért sohasem sikerült neki? Korunk történészeinek egy része is ezekre keresi a választ a Pilatusra vonatkozó egykorú dokumentumokban, amelyek bemutatására e kötet vállalkozik.

Ismeretlen szerző - Domonkos
"Nem ​akarok halott bőrök fölé hajolva tanulni, amíg emberek éhen halnak." E beállítottságától alapította meg Domonkos (kb. 1170-1221) az első apostoli rendet, a Domonkosok rendjét, amelynek alapszabályaihoz a szegénység és a vándorprédikátori élet tartozott. A Domonkosra vonatkozó iratanyagot itt történeti összefüggéseiben mutatjuk be, a szerkesztő részletes bevezetőjével kiegészítve; ilyen módon kísérli meg Assisi Szent Ferenc kortársának hiteles arcélét megrajzolni. Vladimir J. Koudelka 1919-ben Csehszlovákiában született. Domonkosrendi, egyháztörténelemből doktorált. 1952 és 1976 között Rómában a Domonkosok Történeti Intézetében a Szent Domonkosra vonatkozó iratok kutatásával foglalkozott; sikerült több új felfedezést is tennie. 1976 óta St. Niklausban (Svájc) a domonkosrendi nővérek Bethánia kolostorában spirituális.