Gubólakók

Michael Crichton - Az ​Androméda-törzs
A ​hidegháború tetőpontján a két szuperhatalom versengve küldi az űrbe kutató és kémműholdjait. Az egyik visszatérő amerikai űrszonda egy arizonai kisváros mellett zuhan le. Piedmont lakói a NASA-t megelőzve összeszedik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott - egy csecsemőt és egy vén alkoholistát kivéve. A szerteszét heverő holttestek arcára döbbenet fagyott. Mi okozhatta ezt a borzadályt? A hadsereg titkos laboratóriumában, a Nevadai-sivatag alatt sokemeletnyi mélységben az USA legkiválóbb tudósai próbálják azonosítani a pusztulás okát és ellenszerét, miközben elindul a visszaszámlálás a gyilkos kór elterjedését megakadályozó végső lépés, a körzet teljes nukleáris megsemmisítése felé. Michael Crichton ezzel a regénnyel új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajóskalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét, akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták _Az Androméda-törzs_et. Az azóta megismert újabb és újabb vírusok és világjárványok azt mutatják, Crichton fantáziája nem járt messze a valóságtól...

Ismeretlen szerző - A ​holnap meséi
Kötetünkben ​"a science fiction kalandos útja", vagy "a sci-fi különös története" is lehetne a címe, mert ennek a furcsa XX. századi kulturális és művészeti jelenségek fejlődését, múltját, lehetőségeit mutatja be. A science fiction, vagyis a tudományos fantasztikum tele van ellentmondásokkal, paradoxonokkal, rajongók és ellenfelek veszik körül, csatatere az ideológiai, esztétikai, társadalmi vitáknak. Tarkasága, mozgékonysága, irodalmi gátlástalansága egyszerre vonzó és riasztó, fantasztikus korunk kifejezője. Könyvtárakat írtak róla, de módszereinek, hatásának "titkait" még nem leplezték le. A tudományos-fantasztikus irodalom mostanában kapott polgárjogot hazánkban, történetét, esztétikáját, a körötte kavargó heves vitákat azonban alig ismerjük. Válogatásunk összefoglaló képet ad az érdeklődő olvasóknak és a szakembereknek. Meghatározásuk, irodalomtörténeti áttekintésük, kritikák, polémiák, olvasólevelek, vezércikkek szerepelnek kötetünkben, amelynek szerzői a "sci-fi birodalmának" világszerte ismert tekintélyei. Vitatkozó, vitára késztető könyvet tart kezében az olvasó. De izgalmas olvasmányt is, melyből megismerheti a modern kultúra hátterében működő társadalmi erőket éppen úgy, mint a science fiction témáit és történetét.

Alan Dean Foster - Elfelejtett ​űrhajó
Egy ​rossz helyen felejtett szendvics olvadó sajtrétege megbolondítja egy robotizált háztartási gépgyár vezető komputerét, és onnantól kezdve valamennyi, a futószalagról kikerülő cikk öntudatra ébred. A kenyérpirítótól a fűnyíróig, többek között, azon kezdenek töprengeni, hogy léteznek-e az univerzumban más értelmes lények. Az emberi kolóniákon megáll az élet, az összes automata üzeneteket kezd sugározni az űrbe, és türelmetlenül várja a választ. Eközben a Földön öt öregember egy konyhai robot irányításával rátalál a többi gép által hiába keresett idegenek nyomára. Vajon kit tekintenek majd azok egyenrangú partnereknek, a gondolkodó automata által képviselt gépeket vagy a nyugdíjasok bemutatta emberiséget? Foster nem ismeretlen a magyar olvasók előtt, remek filmnovellái közül több is megjelent már. Önálló regényei is figyelemre méltóak, ezt igazolja az is, hogy egyikük elnyerte a Hugo-díjat.

Jean-Claude Dunyach - Ayerdhal - Haldokló ​csillagok 1-2.
Valamikor ​réges-régen az emberiség találkozott egy rendkívüli életformával. Ezek az értelmes, hús-vér városok új jövőt kínáltak az instant űrutazás csodájával. Évszázadok teltek el azóta, és az emberi civilizáció négy ágra oszlott, amelyek egymástól szinte teljesen függetlenül terjeszkednek a galaxisban. Különbözőbb lények nem is lehetnének, csupán közös őseik kötik össze őket. És ekkor elérkezik az ideje, hogy az AnimálVárosok ismét beavatkozzanak az emberek életébe. Sorsszerű találkozásra hozzák össze a négy nép képviselőit, mert összefogás nélkül nem maradhatnak fenn. Kozmikus méretű katasztrófa fenyegeti a kiterjedt emberi birodalmakat, de nem csak azokat: minden életet a galaxisban. A Halott csillagok szerzője a regény nagyszabású folytatásához egy írótárs segítségét kérte, és a közös munkájuk eredményeként megszületett, epikusan hömpölygő, filozofikus SF-mese Franciaországban több rangos irodalmi díjat is elnyert.

Alan Dean Foster - Kiberrítus
Vernon ​Moody afféle modern zsaru, aki az idejétmúlt módszerek helyett jobban szereti modern eszközökkel: számítógépekkel, adatbázisokkal elkapni a gyilkosokat. Így azután egyáltalán nincs ínyére, hogy legújabb ügye egy ősi, misztikus navaho festmény körül bonyolódik. Azt pedig nem is sejti, hogy - a festmény hatására - megszokott világába földönkívüliek akarnak betörni. S a rutinnyomozásnak indult gyilkossági ügy hamarosan rémálommá válik...

Poul Andersen - Szupernóva
A ​fekete űr legmélyéről jöttek. A sötétségből születtek. Évezredek óta úton vannak. Közben mindent elpusztítottak. A következő célpont a Föld. Már gyülekeznek. Milliónyi fekete csillaghajó. Még soha, senki nem győzte le őket. Elérkezett az utolsó pillanat, hogy megállítsuk őket. Poul Andersen legújabb regénye talán minden idők egyik legjobb science-fiction története. Hátborzongatóan izgalmas, meglepően eredeti, fordulatos, letehetetlen olvasmány, amely méltán emeli a műfaj legnagyobbjai közé.

K. E. Ciolkovszkij - Séta ​a Holdon
Két ​fiatalember váratlanul a Holdon találja magát. A földinél hatszorta kisebb vonzóerő, a levegőhiány, a véget érni nem akaró napok forrósága stb. meglepő helyzeteket teremt az akaratuk ellenére Holdra került utasok számára. A kalandos elbeszélés végén aztán kiderül, hogy tulajdonképpen csak egy fiatalember lázálmáról volt szó, aki tudományos kutatásainak eredményeképpen jól ismeri a holdbeli viszonyokat. Ciolkovszkij, a fantasztikus elbeszélés szerzője, a Hold tudományos vizsgálatának és a modern rakétakészítésnek egyik legkiválóbb úttörője volt, mind tudományos, mind irodalmi munkásságával jelentős mértékben hozzájárult az űrhajózás megvalósításához és népszerűsítéséhez.

Erich von Däniken - Tévedtem ​volna?
Pontosan ​20 évvel ezelőtt, 1968-ban jelent meg először Däniken merész feltételezéseket tartalmazó könyve, A jövő emlékei, melynek nagyszabású filmváltozatát a magyar mozinézők is láthatták filmszínházainkban. Däniken feltételezései meglehetősen felkavarták a kedélyeket, nálunk is kialakult a fanatikus hívők és a precíz tudományosságot számonkérő, józan realisták egymással vitatkozó tábora. Däniken két évtizeddel később ezelőtt felvetett alaptételeihez ma is ragaszkodik, s noha ebben a témában ez már a tizenkettedik könyve, lényegében most is ugyanazokat a kérdések veti fel, mint korábban: azaz folytatja és tovább variálja az alapkoncepciót: évezredekkel ezelőtt egy fejlettebb civilizáció követei már jártak a Földön, s rejtélyes találmányaikkal mintegy termékenyítően hatottak az emberi kultúra fejlődésére, s ennek konkrét, kézzelfogható jeleit, bizonyítékait ma is megtaláljuk a perui Nacza-fennsík talányos, geometrikus képződményeiben, az indiai védikus szent szövegekben, a néprajzkutatók által is jól ismert cargokultuszokban, az amerikai maja-azték kultúra fejlett civilizációjában. A közben eltelt hosszú időszak alatt azonban kritikák is érték könyveit, melyek egy részére ezúttal válaszol is, elismerve, hogy jó néhány hipotézise naivnak bizonyult, nem állta ki a tudományos vizsgálódások próbáit, de alapkoncepciójához továbbra is ragaszkodik, sőt újabb "bizonyítékokat" tár az olvasók elé. Teljes egészében közli az indai professzor, D. K. Kanjulal tanulmányát, mely a szankszrit szövegekből vett idézetekkel próbál bizonyítékokat szolgáltatni ahhoz, hogy a Földön már évezredekkel ezelőtt is voltak űrhajók, űrvárosok, sőt "csillagok háborúja" is. Däniken könyvét kommentár és hozzáfűzött megjegyzések nélkül adjuk a Tisztelt Olvasó kezébe, döntse el maga, hogy rajongói vagy kritikusai táborába kíván lépni, s keresse a választ arra, amit Däniken a címben feltesz.

Ismeretlen szerző - UFO-k ​és elsüllyedt világok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Stephen King - Világnagy ​strand
Egyik ​novelláskötetének ajánlásában King beszélgetésre invitálja az olvasót. S nem akármilyen csevegésre. Beszélgessünk a félelmekről, a rettegésről - mondja. - Képzeljük magunkat egy elhagyott házba. Kint hideg februári szél fúj, vigasztalanul esik az eső. Ilyen időben az embert egyszerűen elhagyja az ereje - sugallja az író -, de itt a legjobb alkalom, hogy elgondolkodjunk azon, mi űzi az embert az őrület határáig s még azon túl... A kötetben összeválogatott nyolc novellában izgalmasan keverednek a science fiction, a fantasy és a horror elemei. A színhelyek elhagyott, titokzatos erdei utak, pókhálós padlások, lélegző, eleven sivatagok, űrállomások vagy éppen az ember leghétköznapibb élettere. A történés a fontos, s abban biztos lehet az olvasó, hogy izgalmas, fordulatos s olykor hátborzongató elbeszéléseket tart a kezében.

Brian W. Aldiss - A ​Rendszer ellenségei
Turistacsoport ​indul jutalomutazásra a messzi Lysenka bolygóra. Ők a Rendszer támogatói, kiszolgálói, az elitcsapat, akik megérdemlik, hogy szabadságukat kivételes helyen, különleges körülmények között töltsék, de váratlan fordulat történik: első kirándulásukon foglyul ejtik őket a vad bennszülöttek. Nem mások ők, mint az egykor hajótöröttekként a Lysenkán ragadt emberek elállatiasodott utódai.

William F. Nolan - G. C. Johnson - Logan ​futása
A ​második évezred elejére már annyi ember élt a Földön, hogy az éhínség katasztrófája fenyegetett. Valamit tenni kell. Valakik úgy határoztak tehát, hogy meg kell szabadulni a feleslegesség vált, idős egyedektől, mindazoktól, akik betöltötték 21. életévüket. A rendszer megbízhatóan, kifogástalanul működött. Minden újszülött jobb tenyerébe egy különleges kristályt ültettek be. A felnőttek, azaz a 14 éven felüliek kristályvirága karmazsinszínben villogott, s akié feketére váltott, annak jelentkeznie kellett az álomboltban... Voltak lázadók is, akiknek nem akaródzott elfogadni az álmot, vagy a halált, de nem menekülhettek messzire, mert az álomrendőrök, az ÁR legényei a nyomukba eredetek, és megöltek mindenkit, aki önként nem fogadta el az álmot. Logan egyike volt az ÁR legügyesebb, leggyorsabb és legmegbízhatóbb alkalmazottainak. Csakhogy egyszer az ő tenyerében is feketén kezdett villogni a beültetett kristályvirág...

John Wyndham - Chocky
Különös ​dolgok történnek egy Matthew nevű angol kisfiúval. Egyszer csak elkezd magában beszélni. Szülei, mint a helyükben bárki más, megpróbálják leszoktatni róla, de a helyzet egyre rosszabb lesz. Mintha szenvedélyes vitákat folytatna valakivel, aki ellentmond, tiltakozik. S újabb furcsaságok is történnek: Matthew, aki nem tud úszni, kimenti fulladozó húgát a folyó sebes vizéből; Matthew, aki eddig meglehetősen közepes rajzoló volt, csodálatos képeket kezd festeni... A titok nyitja Chocky, aki vagy ami a fiú fejébe költözött. Együttélésük története ez a könyv.

C. S. Lewis - Perelandra
Ransomot, ​A csendes bolygó főhősét ezúttal a Perelandrára, a földiek között Vénuszként ismert égitestre szóltja a titkos küldetés. A távoli bolygó a természet csodája: a rajta lakó élőlények szelídek, barátságosak, nem ismerik a félelmet. A tenger-bölcső úszó szigetein ők kísérik Perelandra királyát és királynőjét, hogy egymásra találjanak. Ransom hamarosan rádöbben, hogy a Paradicsomba került, ahol még nem történt meg a bűnbeesés. Ám a hatalmát kiterjeszteni igyekvő gonosz itt is csábításra készül, ezúttal új alakot öltve. C. S. Lewis klasszikussá vált kozmikus trilógiája számos országban tucatnyi kiadást ért meg.

Ismeretlen szerző - Kétszázadik
Negyven ​évvel ezelőtt jelent meg a Kozmosz Fantasztikus Könyvek első darabja. A sorozat később nevet váltott, a szerkesztői által összeállított magazin után Galaktika Fantasztikus Könyvekre keresztelték át. Bárhogy hívták is azonban, mindig egyazon cél vezérelte: a hazai és külföldi SF legjavát megismertetni az olvasókkal. A fantasztikus irodalom klasszikusai és legfrissebb irányzatai is bemutatkozhattak lapjain, a legfőbb szerkesztési elv pedig a sorozat tarkaságát, sokoldalúságát és az értékek közvetítését tartotta szem előtt. Az eltelt negyven esztendő alatt 199 kötetünk jelent meg, és most, hogy e kerek számról méltóképpen emlékezzünk meg, kétszázadikként egy antológiát állítottunk össze olyan szerzők elbeszéléseiből, akik fontos szerepet játszottak-játszanak szerkesztőségünk életében. Húsz írás, amelyek most jelennek meg először magyarul nyomtatásban. Jó szórakozást, ünnepeljük együtt olvasással az elmúlt negyven évet, és az előttünk álló, egyelőre csak az SF-írók által ismert jövőt! Isaac Asimov / Nemere István / E. C. Tubb / Kasztovszky Béla / Arkagyij és Borisz Sztrugackij / Kánai András / Robert Silverberg / Michael T. Cricket / Mike Resnick / László Zoltán / Ted Chiang / Takács Boglárka / Jean-Claude Dunyach / Somlai Nóra / Elisabetta Vernie/ Antal József / Szergej Lukjanyenko / Szélesi Sándor / Gustavo Valente / F. Tóth Benedek / Jonathan Lethem / Galántai Zoltán / Robert Charles Wilson / Tom Anderson

William Gibson - Bruce Sterling - A ​gépezet
Az ​1855. év szmogtól fojtogatott Londonja a világ közepe. Innen manipulálják a szétforgácsolódott Észak-Amerika helyi politikai csatározásait, vezénylik a brit seregek diadalmas krími menetelését és építgetik a törékeny diplomáciai kapcsolatokat az újonan megnyíló, egzotikus Japánnal. Az angol főváros – és az egész birodalom – felemelkedését Lord Charles Babbage-nek köszönheti, aki gőzhajtású számítógépezeteivel forradalmasította a tudományokat, a hadviselést és a mindennapi életet. A brit hegemónia azonban veszélyben forog, és e veszély forrása egy kis doboznyi lyukkártya, aminek titkát senki nem ismeri. Sybil Gerard, egy kivégzett luddita vezér leánya és dr. Edward Mallory, a radikális elméleteiről elhíresült őslénykutató külön utakon erednek a rejtély nyomába, ám hamarosan szembesülniük kell a ténnyel, hogy a fél világ titkos és kevésbé titkos ügynökei szintén részesei ennek a történelemfordító játszmának, és céljuk elérése érdekében a gyilkosságtól sem riadnak vissza.

Joan Slonczewski - Génszimfónia
A ​hely- és táplálékszűkébe került emberiség szétrajzott a világűrbe, és kolóniákat hozott létre valamennyi olyan bolygón, ami csak kicsit is lakhatónak tűnt. A Prokarion ebből a szempontból nem volt éppen ideális, hiszen mérgező volt a légköre csakúgy, mint a teljes élővilága. A szükség azonban nagy úr, és a szorongatott helyzetben segítségül hívták a modern genetikát. Csak néhány apróbb módosítás kellett, és az ember alkalmassá vált a prokarioni viszonyok elviselésére. Azóta két külön telep is létesült a bolygón, árvákat gondozó szerzeteseké, valamint a bolygó páratlan ökológiáját vizsgáló tudósoké. A mesterséges intelligenciák hathatós közreműködésével dolgozó kutatók valami titok nyomára bukkantak, egy mitikus, magasabb rendű értelem keze munkájára a különös helyi élővilág kialakulásában, de elméleteik bizonyítására talán már nem marad idejük. Döntés született a kolonizáció felgyorsításáról, ami a Prokarion földiesítését jelenti. Pótolhatatlan kincsek vesznek el, ha nem sikerül időben megtalálni a „rejtett urakat”.

Brandon Hackett - Isten ​gépei
Egyik ​pillanatról a másikra történt: 2027-ben a Nap eltűnt az égről. Helyén egy vörös törpecsillag ontja rőt fényét a Föld világos oldalára, míg a halott és fagyott sötét oldal fölött sosem látott csillagképek ragyognak. Az Ugrásnak nevezett jelenség oka ismeretlen, az emberi civilizáció beleremeg a sokkba: a napos oldali országokat menekültek milliói árasztják el, a világgazdaság összeomlik, az emberiség a túlélésért küzd. A pusztulásból azonban lassan új világ születik. Húsz év múlva a technikai fejlődés soha nem látott ütemre gyorsul, az élet friss és modern, a fiatal generációk számára a régi Föld már csak a legendákban létezik. Kerti Szófia, a genetikailag módosított budapesti lány és társai inkább a jövőbe tekintenek, ahol újabb fordulópont, a technológiai szingularitás várja az emberiséget. Egy esemény, ahol a fejlődés görbéje függőlegessé válik, amely mögé semmilyen előrejelzés nem láthat be, és ahol tudása az embert saját istenévé avathatja. De vajon valóban független-e egymástól a 2027-es Ugrás és a technikai fejlődés szédítő felgyorsulása, vagy a kozmikus színfalak mögött egy végletekig precíz kísérlet zajlik, melynek alanya maga az emberiség? A Zsoldos Péter-díjas Brandon Hackett új regényének hősei az általunk ismert emberi létezésen túl is elmerészkednek, hogy választ találjanak a rejtélyekre.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Napvihar
„Újabb ​fergeteges kaland, már alig vártuk.” − New York Times Book Rewiew „Azoknak, akik a fantasztikus regényekben is szeretik a jól megalapozott tudományt és a problémamegoldásra kész embereket.” − Publisher Weekly 2037. június 9. Bisesa Dutt, az ENSZ békefenntartó erőinek hadnagya felbukkan Londonban, öt évvel azután, hogy átzuhant egy párhuzamos világba. Csakhogy a Földön eközben mindössze egyetlen nap telt el, és látszólag senki nem tud arról a jelenségről, amely a bolygó körül darabjaira törte a téridőt. Aztán egy rekordméretű napkitörés szinte megbénítja az emberi civilizációt, és a csillagászok közlik, ez még csak előfutára volt a fenyegető igazi katasztrófának. Megakadályozható-e a világégés, különösen ha kiderül, hogy egy idegen értelem mozgatja a háttérből a szálakat? Az SF két élő klasszikusa tovább szövi lebilincselő meséjét az emberi faj újabb Odisszeiájáról, amelyben régről ismert, emlékezetes fordulatok váltogatják egymást kiszámíthatatlanul sorjázó, eredeti ötletekkel.

Arthur C. Clarke - Stephen Baxter - Elsőszülöttek
Az ​Elsőszülöttek a történelem kezdete óta szemmel tartották az emberiséget, és amikor a Föld elérte a 21. század fejlettségi szintjét, a tettek mezejére léptek. Először végrehajtották az Időtörést, és a bolygót apró darabkáiból újraalkotva kísérleti laboratóriumot hoztak létre egy párhuzamos világegyetem formájában, hogy közelebbről tanulmányozhassák a legkülönbözőbb korokból elhurcolt emberpéldányokat. Azután gigantikus napkitöréssel próbálták eltörölni civilizációnk utolsó nyomát is, de egy páratlan nemzetközi összefogásnak köszönhetően tervük nem járt sikerrel. Most, hogy a Föld végre kezd kilábalni a napvihar okozta természeti és társadalmi zűrzavarból, mind több baljós jel utal arra, hogy az Elsőszülöttek még nem adták föl elpusztításunkra szőtt terveiket. Vajon ezúttal milyen kozmikus „végső megoldást” főztek ki galaktikus boszorkánykonyhájukban? Egy biztos csak: az emberiség túlélésének kulcsfigurája Bisesa Dutt, az egykori ENSZ-katona, aki évtizedes krioálmából ébredve hirtelen ismét az események középpontjában találja magát, élő kapcsot képezve a Föld és a párhuzamos világban új utakat járó párja, a Mir között. Az angol és az egyetemes SF-irodalom két szupersztárjának fantáziája nem ismer határokat, aprólékosan kidolgozott Időodisszeia-ciklusuk befejezéseként egy lélegzetelállító izgalmakat tartogató akcióregényt alkottak, amely azonban a technikai csodák és a pergő cselekmény mellett fontos gondolatokkal is szolgál. "Az _Elsőszülöttek_ a trilógia leginkább clarke-i kötete. Emlékezetünkbe idézi azokat a klasszikus történeteket, amelyek eredetileg megszeretették velünk az SF-et." - Locus "A szerzők ravaszul illesztgetik össze az elképzelt jövő történelmének kirakós-darabkáit, lendülettel és nagy gonddal szőve csábító hálójukat az olvasó köré." - SciFi Weekly