A ​megkoronázatlan király Habsburg ​Ottó élete és kora

Gyáni Gábor - Magánélet ​Horthy Miklós korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Estók János - Széchenyi ​István gróf élete és kora
Széchenyi ​Istvánról sokat tudunk: egyévi jövedelmét ajánlotta föl a Magyar Tudományos Akadémia felállítására, ő álmodta meg a Lánchidat, és megírta a reformkor alapművét, a Hitelt. Kossuth Lajos szavaival ő a "Legnagyobb magyar". Vajon tudjuk-e, hogy az 1825-1827. évi országgyűlés idején lóversenyt és kaszinót szervezett, s hogy angol barátaival - az úri társaság csodálkozására - Bécsből Pozsonyig evezett? Hogy romantikus rajongással szeretett egy férjes asszonyt? Valóban ismerjük őt? Estók János könyve tényekre alapozva, Széchenyi leveleit, naplóját is felhasználva mutatja be az író-politikus mellett az embert. Széchenyi hitte és gyakorolta, hogy az egyén boldogulása a közjavát is szolgálja. A csaknem 200 képet tartalmazó könyvből megismerkedhetünk a reformkor legmozgékonyabb személyiségével, aki fölkarolta a dunai és balatoni gőzhajózást, a gőzmalom- és hajógyár-alapítást. Sikeres vállalkozó volt. Korszerűsítette és jövedelmezővé varázsolta birtokát, és gyümölcsöző befektetéseket tett. Mindeközben a gróf igazi sportemberként ötvenhat évesen uszályokat kerülgetve úszott a Dunában, rendszeresen lovagolt, és szívesen sétált a Gellérthegyen. A könyvet olvasva szinte látjuk, amint jellegzetes alakja feltűnik a budapesti utcán. Lehet, hogy a Gyáralapító Társaság vagy a Magyar Mezőgazdasági Egyesület ülésére igyekszik, esetleg a Csónakdába vagy a Pesti Gyepre siet. A kötet, amelyet a Tisztelt Olvasó most a kezébe vehet, a történelmi hűséget szem előtt tartva, színesen mutatja be Széchenyi életét és alkotásait. Nyomon követi álmainak megvalósulását, mindazt, ami a következő nemzedékek számára a mába érően kijelölte a polgárosodás útját Magyarországon.

Krász Lilla - Magánélet ​a Habsburgok korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Kristó Gyula - Szent ​István király
Az ​egy évezrede megkoronázott Szent István király életéről és koráról rendkívül kevés forrás maradt az utókorra. Személye, tevékenysége mégis megkerülhetetlen, hiszen az ő neve forrt össze a legszorosabban a magyarsággal és egyszersmind a magyarok európaiságával. Nem csoda hát, ha a 20. században minden korszak megalkotta a maga Szent István-képét: öt biográfia is készült róla. Kristó Gyula Szent István-életrajza azonban nem csupán abban új, hogy ez a harmadik évezred első ilyen műve, hanem abban is, hogy sok tekintetben átrajzolja a köztudatban élő Szent István-képet. A forrásanyag kritikai megrostálásával, új hangsúlyok, összefüggések és feltevések megfogalmazásaival alapvetően új portré született az államalapító királyról és koráról, melyet a szerző több évtizedes kutatómunkája hitelesít, s amelyet most először bocsát népszerűsítő formában a szélesebb olvasóközönség elé.

Francois Trassard - Dimitri Casali - Antoine Auger - Magánélet ​a Napkirály korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Gróf Edelsheim Gyulai Ilona - Becsület ​és kötelesség 1-2.
Gróf ​Edelsheim Gyulai Ilona 1918. január 14-én született Budapesten, gyermekkorát és fiatal kora javarészét azonban Szlovákiában töltötte, hiszen Trianon a felvidéki családi birtokot is elszakította az anyaországtól. Életének döntő fordulata 1940 áprilisában következett be, amikor férjhez ment Horthy Miklós kormányzó fiához, Istvánhoz, akkor a MÁVAG vezérigazgatójához. Ezzel a "vidéki grófkisasszony" - valóságosan és jelképesen is - áttette székhelyét a budai várba, és akarva-akaratlan történelmi szereplővé - személyiséggé, cselekvő tanúvá lépett elő. 1942 augusztusában Horthy István kormányzóhelyettes tragikus repülőszerencsétlenség áldozata lett, s ettől fogva a fiatal özvegy a kormányzó bizalmasaként, szerényen a háttérben maradva egyre fontosabb szerepet játszott: józansága, példás lelki ereje és kivételes érzékenysége nagy hatással volt mindenkire, akivel kapcsolatba került. A háborúba sodródott Magyarország egyre riasztóbb és szinte reménytelennek tetsző helyzetében világos fővel és kitartással mindent megtett a nagyobb tragédia elkerülésének érdekében. A sikertelen 1944. októberi kiugrási kísérlet után azonban az ország és a Horthy család sorsa is megpecsételődött. E könyv utolsó lapjain az ausztriai Weilheim mellett, Waldbichlben búcsúzunk Horthy Istvánnétól, a kormányzóval és feleségével együtt, miután Magyarországról védőőrizetnek álcázott akció keretében a németek elhurcolták őket. Az emlékezések első kötetében talán az egyik leghitelesebb tanú szólal meg a XX. századi magyar történelem egyik döntő szakaszának eseményeiről. Horthy István kormányzóhelyettes özvegye sok döntő momentum és helyzet szemlélője és aktív szereplője volt. Mindaz, amiről most beszél, egy őszinte, tiszteletre méltó személyiség vallomása, s egyben rendkívül fontos adalék bizonyos történelmi események tisztázásához, hamis legendák eloszlatásához.

Sally Bedell Smith - Erzsébet, ​a királynő
Amióta ​1952-ben, alig huszonöt esztendősen elfoglalta a trónt, II. Erzsébet királynő példátlan közfigyelem tárgya, de a csillogás és a szóbeszéd ködén át vajon mennyire alkothatunk pontos képet a világ leghíresebb uralkodójáról? A neves életrajzíró, Sally Bedell Smith számtalan interjúra és korábban sosem idézett dokumentumra támaszkodik, amikor egy ritka pillanatra félrelebbenti a fátylat, hogy megismertessen annak a királynőnek nyilvános és magánéletével, aki páratlan tekintéllyel, tapintattal és eleganciával vezette át hazáját és a Nemzetközösséget az elmúlt hatvan év minden háborúján és zűrzavarán. Az Erzsébet, a királynő minden részletében hiteles, mégis olvasmányos és szórakoztató közelkép egy olyan asszonyról, akit eddig csak távolról, a tévé képernyőjéről ismerhettünk - egy kivételes személyiségről, aki eleven humorérzékkel és mérhetetlen józansággal végzi kötelességét, bármit rójon is rá a munkája és a családja. Az Erzsébet, a királynő figyelemre méltó és rokonszenves portré, emellett lenyűgöző beszámoló arról a kivételes modernkori vállalkozásról, amivé az uralkodás vált. A könyvben megismerünk egy fiatal lányt, aki nagybátyja trónfosztása után hirtelen a trónörökös szerepében találja magát. Találkozunk a tizenhárom éves Lilibettel, amint beleszeret egy Fülöp nevű fiatal tengerészkadétba, és eltökéli, hogy feleségül megy hozzá, még ha szülei a vagyonosabb angol arisztokratákat részesítenék is előnyben. Látjuk a tizenéves lányt, ahogy a második világháború idején katonai teherautókat szerel, majd a győzelem napján ott áll Winston Churchill mellett a Buckingham-palota erkélyén. Majd fiatal királynőként lép elénk, aki igyekszik egyensúlyt találni kettős szerepkörében, mint uralkodó és mint kétgyermekes fiatalasszony. Sally Bedell Smith átcsempész minket a palota kapuin, hogy nyomon követhessük a királynő mindennapos rutinjait - a "vörös dobozokat", bennük a kötelezően áttekintendő aktuális dokumentumokkal; a heti audienciákat, amelyeken az idők során tizenkét miniszterelnök vett részt; a fizikailag is megerőltető külföldi körutazásokat; a sajtó szüntelen figyelmét - s persze személyes kapcsolatát Fülöp herceggel, élete szerelmével és hatvannégy esztendeje hű férjével; a gyermekeivel s olykor zűrös házastársaikkal; az unokáival és a barátaival.

Gordon Brook-Shepherd - Habsburg ​Ottó
Gordon ​Brook-Shepherd, az egyik legismertebb angol történész és az osztrák történelem nagyszerű ismerője Ottó főherceg életútját mutatja be: a trónörököstől a kozmopolita Páneurópa-elnökségig. Történelmi ábrázolás keveredik szellemes és jellemző anekdotával magával ragadó és igényes monográfiává. Amilyen jellemzően, olyan szemléletesen is rajzolja a szerző az utolsó nagy Habsburg hatalmas történelmi és földrajzi horizontját új és érdekes képpé.

Sigrid-Maria Grössing - Sisi ​családi körben
Erzsébet ​császárné és királyné sugárzó személyisége és tragikus sorsa napjainkban is nagy érdeklődést vált ki. Bajorországban nevelkedett, majd 16 éves korában Ferenc József császár feleségeként került a bécsi császári udvarba, ahol addigi szabad és vidám élete drámai fordulatot vett. Családtagjai gyakran támogatták, elkísérték élete kanyargós útjain, de sok ellensége is akadt. Kora egyik legszebb asszonya volt, kivételes egyéniségének, a magyarok iránti szeretetének köszönhetően történelmünk egyik legnépszerűbb személyisége.

Kollarits Krisztina - Egy ​bujdosó írónő - Tormay Cécile
A ​könyv egy régóta hiányzó monográfia az évtizedekig elhallgatott íróról. Az egykor Nobel-díjra jelölt Tormay Cécile-t (1875-1937) az 1945 utáni rendszer politikai okokból tilalmi listára helyezte. Kollarits Krisztina előítéletek és csoport-elfogultságok nélkül, beleérzéssel és a tényekhez ragaszkodva írja meg az életrajzot, és dolgozza fel a mindmáig kényes témát: Tormay Bujdosó könyvét és annak történelmi hátterét: az ezeréves ország összeomlásának tragikus korszakát. Könyve az írónő minden tisztelője számára megragadó olvasmány, egyben komoly szakmai teljesítmény, mely várakozást ébreszt a szerző további munkái iránt.

Geoffrey Regan - Királyi ​baklövések
Színes ​és változatos gyűjteményében Geoffrey Regan hadtörténetíró kíméletlenül, és némi kajánsággal mutatja be a királyok, királynők és császárok megannyi botlását, baklövését és botrányát, miközben olyan egymástól merőben eltérő egyéniségek közéleti szerepléseit és magánéletét tárja elénk, mint például a különc II. Lajos bajor király, vagy Károly herceg.

Natalie Scharf - Sophie, ​Sissi lázadó húga
Sophie ​a "magyarok királynőjének", Sissinek a legfiatalabb és talán a legkedvesebb húga volt. A vadóc, életvidám teremtés, frissítően hatott egész környezetére. Kérője szép számmal akadt, fényes királyi udvarokból érkeztek. De Sophie szívét egy közrendű polgár, egy müncheni fotográfus nyerte el. Szerelmük azonban tragikus fordulatot vett... Az izgalmas regény élvezetes stílusban, színesen eleveníti meg a bajor udvar légkörét, s a kötöttségek ellen lázadó Sophie megrendítő sorsát.

Gerhard H. Waldherr - Nero
Ez ​az életrajz az 1. században élt véreskezű római császárról szól, aki szabadon lépte át az erkölcsi határokat és a tabukat, és hatalmával visszaélve széttörte a hagyományokat. Őrült tetteinek indítékai egyaránt lehettek egyszerű, napi események vagy fontos politikai szempontok. Nero hírhedt cselekedetei következtében (anyagyilkosság, Róma felgyújtása), a történelem ördögi alakjai közé tartozik. Személyiségét nemcsak a szakemberek próbálták meg évszázadok óta megérteni és megfejteni, hanem számos irodalmi alkotás is megelevenítette alakját.

Ismeretlen szerző - Budapest ​Anno és Most
Különleges, ​időutazásra csábító fotóalbum, amelyben a XIX.-XX. század fordulójának budapesti életképeit és az adott helyszíneken, a korabelivel azonos nézőpontból napjainkban készített városképeket egyszerre láthatjuk. Így a saját szemünkkel győződhetünk meg róla, mi változott, mi nem, fényes fővárosunkban az elmúlt több mint egy évszázad leforgása alatt. A legismertebb belvárosi helyszínek mellett a Budai vár kacskaringós kis utcáiba és a főváros világhírű fürdőinek belső életébe is bepillanthatunk a kötet lapjain. A Kiscelli Múzeum gyűjteményéből válogatott bámulatosan jó minőségű régi fényképeket többek közt Erdélyi Mór és Klösz György készítette, az ezek nyomán 2009 és 2012 között „újrafotózott” városképek pedig Vancsó Zoltán és Almási Zétény alkotásai.

Niederhauser Emil - Szvák Gyula - A ​Romanovok
Egy ​több mint háromszáz éven át megszakítás nélkül uralkodó dinasztia története minden korban figyelmet érdemel. Hát még akkor, ha egy nagy birodalom élén áll, amely a világ sorsát és az egyetemes fejlődést hatékonyan képes befolyásolni, gátolni vagy előmozdítani, hiszen a földkerekség egyhatodán terpeszkedik. Az 1613-tól 1917-ig regnáló Romanovok nem voltak se rosszabbak, se jobbak, se műveltebbek, se kulturálatlanabbak, se tehetségesebbek, se tehetségtelenebbek, mint koronás kollégáik a világtörténelem forgószínpadán. Tizennyolcan uralkodtak ez idő alatt: többségük vagy jelentéktelen, vagy léha, vagy bornírt despota volt. Azért néhány jelentős személyiséget is adtak a történelemnek: I. Péter és II. Katalin nem érdemtelenül kapta meg a "Nagy" előnevet, de Alekszej Mihajlovicsot, I. és II. Sándort is jelentékeny államférfiként tartjuk számon. Uralkodásuk az orosz történelem addigi legnagyobb anarchiájából nő ki, és abba is torkollik. Azalatt azonban egy periferiális országból világbirodalmat kovácsoltak. Tűzzel-vassal.

Edvard Radzinszkij - Sztálin
A ​történelem egyik legnagyobb tömeggyilkosáról szól ez a könyv: Joszif Visszarionovics Dzsugasviliről, azaz Sztálinról, az "Acélemberről" , akinek az élete - jóllehet jó néhány történész írta már meg az életrajzát - mindmáig tele van titkokkal. Edvard Radzinszkij (_Az utolsó cár_ című világsikerű könyv szerzője) ebben az új művében elsősorban a Sztálin nevéhez kapcsolódó rejtélyeket próbálja megfejteni. A kommunista uralom éveiben "szigorúan titkos" levéltári anyagokat és az életben maradt szemtanúk visszaemlékezéseit felhasználva festi meg Sztálin portréját, aki Radzinszkij - és az általa felkutatott tények, dokumentumok és vallomások - szerint a hatalom megszerzésének és megőrzésének ördögi zsenije volt; hideg fejjel, mesteri sakkjátékosként irányította azt a kegyetlen, véres játékot, amelyben a "Nagy Ábránd", a kommunista világforradalom nevében sok millió embert áldozott fel, megteremtve a totális rettegés és hazugság társadalmát. Radzinszkijtől tudjuk meg, hogy Sztálinnak még a hivatalos születési dátuma is hamis; valójában nem 1879. december 21-én született, hanem egy teljes évvel korábban. S miközben a szerző drámai jelenetekbe sűrítve meséli el a Szoszó nevű grúz kisfiú, a Koba nevű grúz terrorista és a Sztálin nevet viselő szovjet párt- és államvezető élettörténetét, még számtalan rejtélyre derül fény; már amennyire egyáltalán felderíthető egy olyan ember élete, aki módszeresen meghamisította a múltat. Többnyire alaposan dokumentált, hihető verziókat olvashatunk például arról, hogy milyen terrorista akciókat hajtott végre fiatal korában; hogy csakugyan a cári titkos rendőrség, az Ohrana ügynöke volt-e; hogy valójában milyen szerepet játszott az októberi forradalomban; hogy mi állhatott Lenin híres végrendelete mögött, amelyben óvta a pártot Sztálintól, hogy szerepet játszott-e felesége halálában; hogy miként irányította a harmincas évek nagy koncepciós pereit, hogy hódító háborút akart-e indítani Németország és Európa ellen, amikor Hitler megtámadta; hogy milyen apokaliptikus terveket készített elő halála előtt a szovjetunióbeli zsidók ellen és egy újabb háború megindítására; hogy Berija, Molotov és a szovjet felső vezetés többi tagja - akiket minden bizonnyal ugyanúgy elpusztított volna, ahogy a harmincas években Zinovjevet, Kamenyevet, Buharint, Tuhacsevszkijt - hozzájárult-e valamiképpen a halálához... "Ezennel meg van oldva annak a végtelenül hidegvérű vezérnek a rejtélye, akinek számára semmi sem volt szent az abszolút hatalom felé vezető úton, s aki minden bizonnyal a nyugati történelem legnagyobb tömeggyilkosa" - írja az amerikai kiadás fülszövege. Radzinszkij természetesen nem old meg mindent (hogyan is lehetne "megoldani" sok millió ember elpusztításának "rejtélyét" ?), s a könyve talán elsősorban nem is a történészeknek mond sok érdekeset - akik a drámaíró Radzinszkijnél nyilván alaposabban és "tudományosabban" fogják megvizsgálni a megnyílt levéltári anyagokat -, hanem minden egyszerű, laikus olvasónak... Mert nem száraz, tudományos történelemírás ez, hanem sokkal inkább egy különös lelkű, különösen kegyetlen emberről szóló, olykor szubjektív indulatú dokumentumregény.

Antonia Fraser - VIII. ​Henrik hat felesége
Számos ​művészeti ág kedvelt témáját dolgozza fel nagyívű (és bestseller érdekességű) történelmi esszéjében a kitünő angol történész-író, akinek Mária, a skótok királynője című könyve már szintén megjelent magyarul. Az angol reneszánsz idején, VIII. Henrik, a Tudor-házbeli uralkodó és az angol reformáció korában játszódó történet hőse valójában hat asszony, hat királyné, akiket a köztudatban nem elsősorban életük különböztetett meg egymástól, hanem inkább az, ahogyan ezek az életek - jobbára tragikusan - véget értek. Hat egymástól nagyon különbőző asszony életének története ez a könyv, ám alapjában mégis összefüggő elbeszélés. -Igyekeztem - mondja a szerző- valamennyi asszonyt azzal a rokonszenvvel szemlélni, amelyet már csak azért is megérdemelnek, mert VIII. Henrik feleségeinek korántsem irígylésre méltó sors jutott osztályrészül. És mégis : tárgyilagos távolságtartásra törekedtem... Remélem sikerült ugyanilyen távolságtartást tanúsítanom a királlyal kapcsolatban is. Ő a hatalmas májusfa, mindennek a középpontjában, körülötte járták körtáncukat ezek az asszonyok. Ám ez itt, nem az ő története, hanem az asszonyoké.

Kállay Miklós - Magyarország ​miniszterelnöke voltam 1942-1944 I-II.
Kállay ​Miklós (Nyíregyháza, 1887–New York, 1967) egykori magyar miniszterelnök „személyes számadása” hazánk újabb kori történetének különösen súlyos két esztendejéről szól. A volt szabolcsi főispánt, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnökét, aki addig soha nem foglalkozott „nagypolitikával”, Horthy Miklós 1942 elején jelölte ki a kormány élére, amikor még töretlen volt Németország támadó ereje. A szerencsétlenül háborúba sodort ország kettős félelem szorításában élt: rettegett a náci német megszállástól, amely nemcsak nemzeti függetlenségétől fosztotta volna meg, hanem ezrek és ezrek életébe is került volna (aminthogy került is 1944. március 19-e után), és rettegett a bolsevizmustól, amely a beözönlő orosz hadak nyomán óhatatlanul uralma alá hajtotta volna a magyarságot (ami később szintén bekövetkezett). E kettős veszedelmet elkerülni, a magyarság függetlenségét, az ország területi integritását megőrizni, s a háborúból az országot kivonni: ez volt az a lehetetlenséggel határos, az adott körülmények között már eleve kudarcra ítélt feladat, amire Kállay Miklós vállalkozott. Próbálkozásait az országban is csak nagyon kevesen értették meg, „hintapolitikának” csúfolták, béketapogatózásait a szövetségesek rendre elutasították, a németek viszont állandóan követelték Horthytól miniszterelnöke menesztését… Amikorra mutatkozott volna valami halvány remény a kibontakozásra, bekövetkezett a katasztrófa: az ország megszállása. Kállaynak is menekülnie kellett, nyolc hónapig a budapesti török követ rezidenciáján élt, a nyilas puccs után elhurcolták és koncentrációs táborba zárták a németek. Ezzel megszűnt számára a politikai cselekvés lehetősége. Soha többé nem térhetett haza. Emigrációban halt meg az Egyesült Államokban.

Valuch Tibor - Magánélet ​Kádár János korában
A ​sorozat izgalmas történelmi intimitások képeskönyve. Feleleveníti a nagy korszakok hétköznapi életét: a kor egyszerű embereinek mindennapjait, szerelmi és családi életét, étkezési szokásait, lakását, öltözködését, mindezt korabeli képekkel illusztrálva. Szerzői azt vallják ugyanis, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek.

Jean Sévillia - Az ​utolsó császár és király
1916-ban ​Ferenc Józsefet I. Károly osztrák császár, IV. Károly magyar király néven felszentelt uralkodó követte. A huszonkilenc évesen trónra lépő fiatalembernek határozott elképzelései voltak: békét és reformokat akart, béketárgyalásokat kezdeményezett a központi hatalmakkal. 1918-ban azonban le kellett mondania az oszták és a magyar trónról egyaránt. 1920 márciusában és októberében két sikertelen puccskisérletet hajtott végre, hogy visszaszerezze a magyar koronát. 2004-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.