|
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg.
Kapcsolódó könyvek
Adele Faber - Elaine Mazlish - Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje
"Csodálatos szülő voltam, mielőtt gyermekeim születettek volna" - kezdi könyvét az írópáros. Nem éreztük ezt gyakorló szülőként oly sokszor? Elméletben mindig sokkal könnyebben mennek a dolgok, de amikor saját családunkban kell szembenézni a durcás gyerekkel, a hisztivel, a kiabálásokkal, sértődésekkel, akkor megfogadjuk: Holnaptól másképp lesz! Azután kezdődik elölről, mert nem tudjuk, hogyan.
Ez a könyv segít megtanulni:
- hogyan birkózzunk meg gyerekeink csalódásaival, frusztrációival, negatív érzéseivel;
- hogyan mutassuk ki mérgünket anélkül, hogy bántóak lennénk;
- hogyan állítsunk fel határokat úgy, hogy megőrizzük a gyerekek szabadságát;
- mit tegyünk büntetés helyett;
- hogyan oldjunk meg családi vitákat.
Az egész világon hatalmas sikert arató könyv egyszerű, gyakorlatias megoldásokat kínál szülőknek arra, hogyan beszéljenek gyerekeikkel, és hogyan hallgassák meg őket. A szerzők tisztelettel, megértéssel és józan logikával felépített módszereit szülők és szakemberek egyaránt sikerrel alkalmazzák bármilyen korú gyerekeknél. Az életből merített példákkal és kedves grafikákkal egyaránt gazdagon illusztrált könyv segítségével a szülő-gyerek kapcsolat örömtelivé, stresszmentessé, mindkét fél számára eredményesebbé varázsolható.
Kalamár Hajnalka - Sziszik Erika - A CAT bemutatása és használati lehetőségei az iskolában / A JEPQ személyiségkérdőív ismertetése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Magyar Judit - Egy kiscsoportos fejlesztő program kísérlete
Az iskola fő elvárása az iskolapszichológussal szemben, hogy az ún. „problémás gyerek” gondját a vállára vegye, ezzel könnyítve a pedagógus helyzetén, tehermentesítve őt. S természetesen: jól alkalmazkodó, s viszonylag jól tanuló gyermeket szeretne rövidesen látni.
A „probléma” általában viselkedési zavart jelent, ezen belül is a túlzott nyugtalanság, hipermobilitás a leginkább zavaró. Sokszor azonban ezek a tünetek nem önmagukban léteznek, hanem tanulási nehézségekhez társulnak, illetve azokból erednek.
A pszichológus elsődleges feladata, hogy kiderítse, mi áll a rendellenes viselkedés hátterében. Nagyon gyakran kiderül, hogy tanulási zavarral állunk szemben. Fontos ennek megállapítása, mert ez ezúttal meg is határozza a fejlesztés, beavatkozás módját: csupán személyiségfejlesztés legyen-e a cél, vagy ez képesség-, illetve készségfejlesztéshez társuljon.
Az iskolát tekintve lényegesnek tartom, hogy a gondot jelentő gyerekek nem elszigetelten, önmagukban élnek, hanem egy csoport, egy osztályközösség tagjaiként, nem lehet tehát őket attól függetlennek tekinteni. Tanulmányomban egy általános iskolai csoportról beszámolni, természetesen ismertetve a hatásvizsgálatát is. A csoportfolyamatot is bemutatom – a lényeges mozzanatokat kiemelve –, pontosan azért, hogy nyilvánvaló legyen a kimutatható változások és bizonyos csoporttörténések esetenkénti összecsengése.
Fodorné Földi Rita - Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és korrekciójában
Arra, hogy valójában hány gyermeket érint a fent jelzett probléma, nincs igazán pontos adatunk. Mégis a nemzetközi és hazai vizsgálatok alapján az iskoláskorú gyermekek mintegy 10-15%-a az, akik a tanulási zavar kategóriába sorolható. A tanulási zavar súlyosan érinti a személyiségfejlődés egészét, hiszen ebben az életkorban a gyermek a teljesítményén keresztül próbál elismerést szerezni magának, és ha teljesítménye kudarcra van ítélve, akkor Erikson szavaival élve „fogyatékosság és elégtelenség” érzése alakul ki benne. A probléma súlyossága és időszerűsége indokolja, hogy a már korábban kidolgozott eljárások mellett újabbakat is alkalmazzunk, illetve a meglévőket kiegészítsük. Úgy gondolom, hogy a fejlesztésként megjelölt valamennyi terület – mozgásfejlesztés, testsémafejlesztés, percepciófejlesztés és a verbalitás fejlesztése is – hatékonyan valósítható meg testnevelési játékok felhasználásával.
A testnevelési játékok a gyermek elsődleges tevékenységébe illeszkedve biztosítják azokat a változatos ingerfelvételeket, amelyek a biológiai fejlődés és érés alapját képezik.
A játékban megvalósul a szenzoros-perceptuális és motoros rendszerek közötti interakció, mivel a mozgás közben a gyermek a szenzoros percepcióhoz igazítja mozgásválaszait. A játék folyamán fejlődnek a pszichikus alapfunkciók, és mivel mozgás közben az egyes érzékszervekből származó információk is kapcsolatba kerülnek egymással, fejlődik az érzékek közötti asszociáció, az interszenzoros integritás.
Mivel a testnevelési játékok a szabályok változtatásával könnyíthetők és nehezíthetők, lehetőség nyílik arra is, hogy a korosztálynak és a csoport (osztály) fejlettségének megfelelőt válasszunk. Ez természetesen azt jelenti, hogy hatékonyan alkalmazhatók az iskolában a testnevelési órán, de az udvaron szabad játékidőben is vagy éppen az osztályteremben.
Szitó Imre - Az érzelmi intelligencia fejlesztése az iskolában
Az érzelmi intelligencia a szív látása. Ha barátot keresünk, ha majomkenyérfát öntözünk saját tulajdonú bolygónkon, ha a helyünket, a karriercélunkat keressük az életben, akkor mindezt az érzelmi intelligencia erejével tesszük. Az iskola jobban értékeli az értelem fényét, az IQ-t, mint a szív látását, az EQ-t. Az érzelmi intelligencia fejlesztésének programja minden pedagógust arra ösztönöz, hogy tanítványaival együtt fedezze fel a személyiségformálás egy új és érdekes világát, ehhez nyújt segítséget a könyv.
Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Készségfejlesztő eljárások tanulási zavarral küzdő kisiskolásoknak
Az iskolában a tanulás az a kulcsfontosságú tevékenység, mely forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatok szerveződésének, realizálási területe a pedagógus és a gyermek együttműködésének. A tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskola munkájának. Érthető tehát, hogy a tanulás sikere közös érdeke és célja mind a pedagógusnak, mind az iskolás gyermekeknek. A pedagógusok legfőbb törekvése, hogy megteremtsék a gyermekek számára az értelmes tanulás feltételeit, ezáltal biztosítva mentális fejlődésük optimális ütemét. A siker másik feltétele a gyermek érettségében, tanulásra alkalmas személyiségében keresendő. Korábbi diagnosztikai szűrőeljárások kialakítását célzó vizsgálataink eredményei azt mutatták, hogy bizonyos típusú tanulások zavarok okai a perceptuo-motoros funkciók fejletlenségében, illetve ezeknek a funkcióknak a diszparitásában, integrációs zavarában keresendők. (P. Balogh, 1985, P. Balogh – J. Kósa, 1986)
Kalamár Hajnalka - Tanulási zavarok korrekciója és személyiségfejlesztés
Ha egy tantestületben folytatott beszélgetés, nevelési értekezlet, vagy módszertani előadás során érdekfeszítő és izgalmas vitát szeretnénk provokálni, vagy esetleg újra felkelteni, a „tanulási zavarok” témakörét kezdem feszegetni. Az iskolai teljesítmény zavaroknak ez a speciális köre szinte minden pedagógust érint. Szíves fogadtatásra talál a probléma elméleti megközelítése, az ehhez kapcsolódó hazai kutatás eredményeinek ismertetése. Ezen túl viszont – mindig, mindenhol – azonnali konkrét tanácsot, segítséget kérnek. Szerencsére a szakirodalom ebben a témában egyre bőségesebb, és ez segíthet az érintett gyermekek adekvát fejlesztésében. E kötet célja, hogy kézikönyvként használható legyen a készségfejlesztő kiscsoport megszervezésénél és vezetésénél. Remélem a gyakorlatok részletes leírása technikailag is érthetőbbé teszi a feladatokat, az egyes jegyzőkönyvekből közölt részletek pedig a feladathelyzeteket, a bennük rejlő variációs lehetőségeket érzékeltetik. A pszichológiai értelemben vett csoportvezetés szakmai kérdéseiről itt csak a szükséges minimálszinten van szó, mivel a még érintetlenek számára ez a keret úgysem elegendő (esetleg megtévesztő), a már kiképzettek számára pedig szükségtelen, hogy itt is újra olvassák, amit máshol megtanultak.
Kalamár Hajnalka - Tíz alkalom - Tanulási zavarok korrekciójához kapcsolódó fejlesztő program tapasztalatai és lehetőségei
Az iskolai teljesítményzavaroknak azt a speciális problémakörét, az ún. „tanulási zavarok” (más megnevezések szerint „tanulásképtelenség”, sőt... „hiperaktívitás”, „MCD”, „tanulási alkalmatlanság”…stb.) területét vizsgálta az ELTE BTK – akkor még – Fejlődés- és Neveléslélektani Tanszék, 1980-tól kezdődően, Porkolábné dr. Balogh Katalin vezetésével. A kutatás kezdeti fázisában egy longitudinális vizsgálat keretében próbáltuk kialakítani azt a teszt-battériát, amellyel iskolakezdés előtt kiszűrhetők azok a gyerekek, akik feltehetően tanulási zavarokkal fognak küzdeni. A szűrő és diagnosztizáló vizsgálatokról, azok eredményeiről több publikáció is beszámolt. Az ezt követő időszakban a fejlesztő programok kialakításán dolgoztunk. A munka során megpróbálkoztunk a szerteágazó problémakör különböző szintjeihez kapcsolódó konkrét fejlesztő-korrekciós programok kialakításával. Az én célom az volt, hogy olyan programot alakítsak ki, amely a kognitív szférán túl a tanulási zavarokkal küzdő gyerekek személyiségének, énképének alakulását is befolyásolja. A fejlesztés kezdetben pszichológus-pedagógus kettős vezetésével működik, megfelelő körülmények esetén a pszichológus később csak a „tanácsadó” szakember, a „szupervizor” szerepében dolgozik, és a fejlesztés egyértelműen a kiképzett pedagógus feladata, hatásköre.
Ebben a tanulmányban ezzel a fejlesztő eljárással foglalkozom, ismertetem annak
-konkrét programját,
-az egyes, már lezajlott csoportfoglalkozások egyedi tapasztalatait, amelyek azonban általános tanulásokat hordoznak,
-azokat a kérdéseket, amelyek a csoportprogramokban felvetődtek, és amelyek adott esetben a program módosítását, ill. a programvariációk kialakítását sugallják.
-javaslatot teszek a fejlesztőprogram elhelyezésére az iskolapszichológus eszköztárában.
Martonné Tamás Márta - N. Kollár Katalin - A tanulók életmódjának kérdőíves vizsgálata / Tanulási szokások és módszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dr. Szőnyi Magda - Jacqueline Royer: Metamorfózisok tesztje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bácskai Júlia - Kezdeti tapasztalatok, „saját élményem” az iskolapszichológiáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Gyenei Melinda - Tanulási zavarok korrekciója a tanórákon
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Bagdy Emőke - Dr. Csernus Imre - Dr. Czeizel Endre - Daubner Béla - Feldmár András - Kádár Annamária - Kígyós Éva - Pál Ferenc - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Szendi Gábor - Belső utakon
Ki vagyok én valójában? Milyen tényezők alakítják viselkedésemet és sorsomat? Miért keveredem újra meg újra hasonló helyzetekbe? Hogyan ismerhetném és érthetném meg jobban önmagam? Meddig terjed a szabadságom, mi áll rajtam, s mi az, amire már nincs befolyásom? Miként változtathatok magamon és a körülményeimen?
Ki ne tenné fel ezeket a kérdéseket élete során számtalan alkalommal? Néha úgy érezzük, „halljuk” belülről a választ, máskor elbizonytalanodunk ebben, olykor pedig nincs más, csak süket csönd a szívben.
A Nyitott Akadémia sorozat keretében hazánk legnevesebb gondolkodói, lélektani szakemberei is sokszor igyekeztek körüljárni ezeket az izgalmas témákat. E gyűjteményes kötetben az elmúlt kilenc esztendő gazdag terméséből adunk közre tizenegy válogatott előadást.
Az egyes fejezetek szerzői különböző ösvényeken indulnak el, saját egyéniségükön átszűrve, más és más nézőpontokból közelítik meg sors, önismeret és szabad akarat kérdéseit, de lehet, hogy ugyanoda jutnak.
Fogadd el önmagad, és el tudod majd fogadni sorsodat is. Változtass magadon, és meg fog változni sorsod is.
Edward de Bono - Hat keret
Az információk özöne, amelyben élünk, könnyűvé teszi a hozzájutást az ismeretekhez, hírekhez, adatokhoz interneten, telefonon vagy a média eszközein keresztül. De az információáradat egyetlen darabja sem elég önmagában: a tudás abból ered, ahogy az információt gondolatilag feldolgozzuk. Hogy nyerhető a legtöbb tudás, a legnagyobb érték az információkból? Ha tudatos figyelemirányítással választjuk ki és dolgozzuk fel a tevékenységünkhöz szükséges információanyagot. A figyelem olyan szellemi folyamat, ami bármely váratlan dolognak ki van szolgáltatva. Mit tehetünk azért, hogy képesek legyünk figyelmünket közvetlenül egy konkrét dologra irányítani? Az eszköz: a tudatosítás. Ahelyett, hogy hagynánk, hogy figyelmünket a szokatlan dolgok vonják magukra, felállítjuk a tudatos figyelemirányítás kereteit. Így magunk választjuk ki azt az aspektust, amire a figyelmünket terelni szeretnénk. A tudatos figyelemírányítás hat kerete a megfigyelés hat módja, vagy területe. Az információ hat jellegzetessége alapján Edward de Bono a rá jellemző egyszerű módszert alkotott, amivel hat aspektusból lehet megvizsgálni az információkat. A keretek olyan módszert adnak a kezünkbe, amivel a lehető legtöbb értékes anyagot kinyerhetjük az információkból. A hat keret a figyelem hat aspektusa. Ezek ugyanolyan fontos összetevői a gondolkodási folyamatnak, mint maga az információ.
Bácskai Júlia - Önismereti csoportok céljai és módszerei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Kreácsik Judit - A Wartegg-teszt bemutatása és iskolai alkalmazásának lehetőségei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Porkolábné Dr. Balogh Katalin - Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és korrekciójára
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Nagyné Elek Eszter - Gyenei Melinda - A diagnosztikai és fejlesztő munka lehetőségei a gimnáziumban / Kísérleti tapasztalatok az iskolai motiváció mérése terén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Dehelán Éva - Szász Balázsné - Sárossy Györgyné - Egy pályaválasztási érettséget fejlesztő módszer alkalmazásának néhány iskolai tapasztalatáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.
Vekerdy Tamás - Érzelmi biztonság
Vajon mire van szükség ahhoz, hogy gyerekeink érvényesüljenek, beváljanak az életben? Valóban annyi mindenre, és olyan eszeveszett tempóban, mint azt a világ ma sugallja?
Vekerdy Tamás szerint a válasz: nem. Nem az lesz sikeres felnőtt, aki kisgyerekkorában már felnőtt módon hajtott és teljesített, hanem az, aki teljes értékű kisgyerekéletet élhetett.
Szülőként az érzelmi biztonság megadása a legjobb lehetőségünk arra, hogy megvédjük gyerekeinket a normálisnál nagyobb mértékű szorongástól, a sodródástól, a személytelen, így személyiséget roncsoló kapcsolatoktól.
Aki érzelmi biztonságban, testi-lelki értelemben ölelő melegségben nő fel, az gyerekként és később felnőttként is jóval eredményesebben tudja megoldani és kiegyensúlyozottabban átvészelni az élet nehézségeit.
„Sokszor és sokfelé »tartottam előadást« a Nyitott Akadémia szervezésében. Azért tettem idézőjelbe a »tartottam előadást«, mert sokkal szívesebben mondanám így: beszélgettem. Ebbe a könyvbe tíz ilyen »előadás« – beszélgetés – szövege került bele, írott, szerkesztett formában.
Szerzőtársaim mindazok a szülők, nagyszülők és gyerekek, óvónő, tanító és tanár kollégák, akikkel a rendelés, az óvoda-iskola látogatás óráiban vagy az »előadásokon« találkoztam, beszélgettem. (És persze remek szerkesztőm, aki írássá simította az élőszót.)
Ha tehát találnak valami jót ebben a kötetben, azt maguknak köszönjék mindazok, akik az elmúlt években, évtizedekben szóba álltak velem, ha tévedésekre bukkannak, azt az én számlámra írják. Ott korlátolt maradtam. Nem tudtam a másik véleményt – a magamé mellé – el- és befogadni.”
Vekerdy Tamás
