A magyar családnevek kialakulása több évszázadra visszanyúló, izgalmas folyamat eredménye. Hatottak rá történelmi események, kulturális hatások és divatjelenségek is.
A Családnevek enciklopédiája a magyar tudományos ismeretterjesztő irodalomban elsőként foglalja össze mindazokat az ismereteket, amelyeket a kutatás mindeddig megfogalmazott a vizsgált nevekről.
A kézikönyv a leggyakoribb 1230 családnevet dolgozza föl. Elmondja a nevekről gyakoriságukat, eredetüket, változási folyamatukat és jelentésüket. Utal földrajzi elterjedésükre, bemutatja a XIX. századi névváltoztatásokat, névmagyarosításokat.
A kötet részletesen ismerteti a magyar nevek mellett a leggyakoribb német (Jung, Klein, Schmidt), szláv (Novák, Gyuricza, Petrovics) és román (Argyelán, Marosán, Moldován) családneveket is.
Az eredet kifejtése során a szerző minden esetben megadja a főbb jelentéstani típusokat:
- pogány egyénnévi eredetű (Bács, Csete),
- keresztnévi eredetű (Benedek, Laczkó, Lázár),
- nép- vagy népcsoportnévi (Besenyő, Kun, Orosz),
- helynévi eredetű (Dunai, Erdélyi, Pesti),
- életmódra, vagyoni helyzetre vonatkozó (Bujdosó, Gazdag, Pór),
- külső-belső tulajdonságra utaló (Csonka, Sánta, Szakáll).
Ajánljuk mindazoknak, akik érdeklődnek saját vagy ismerőseik családnevének keletkezési és használati körülményei iránt, és kíváncsiak a nevekben megőrzött nyelvi, kulturális, művelődéstörténeti értékekre.
Hajdú Mihály az ELTE BTK emeritus professzora, a több mint fél évszázados kutatói munkája során tucatnyi könyvben és monográfiában adta közre vizsgálatainak eredményeit.
A TINTA Könyvkiadó közelmúltban megjelentetett Keresztnevek enciklopédiájával a Családnevek enciklopédiája szerves egységet alkot.
Kapcsolódó könyvek
Ismeretlen szerző - A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára I-III.
Az első nagyszabású és a magyar szókincs egészére kiterjedő etimológiai szótár mintegy 12 000 szócikkben, több mint 60 000 szó történetéről és eredetéről nyújt tájékoztatást. Címszóanyaga felöleli a mai magyar irodalmi és köznyelv szókészletén kívül a régi nyelv és a nyelvjárások fontosabb szavait is. A szócikkek első része a címszó alakváltozatait és jelentéseit mutatja be, második része pedig a címszó eredetét tárgyalja, felvázolva az alaki és jelentéstani fejlődés menetét is. Különös figyelmet fordít a szótár a művelődés- és tárgytörténeti mozzanatokra, a nyelv és a társadalom, a nyelv és az élet kapcsolataira, minthogy ezek éppen a szókincsben tükröződnek a legjobban. A szócikkeket a felhasznált etimológiai irodalom bibliográfiai adatai zárják le. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára nemcsak a nyelvész szakemberek számára nélkülözhetetlen, hanem mindazoknak, akiket érdekel szavaink eredete, nyelvünk múltja, s korszerű kézikönyv hiányában eddig nem tudtak gyorsan és megfelelően tájékozódni.
Fercsik Erzsébet - Raátz Judit - Keresztnevek enciklopédiája
Fercsik Erzsébet és Raátz Judit nyelvész-tanárok magas szakmai színvonalon megírt névmagyarázatait irodalmi idézetek, népi rigmusok teszik olvasmányossá a hagyományok iránt érdeklődők számára. Keresztneveink családi és földrajzi névi vonatkozásai miatt pedig nélkülözhetetlen könyve a szakembereknek. A nevek történetét látványosan egészítik ki a rokon neveket és a nevek becéző alakjait bemutató ábrák.
Ez a hiánypótló kötet egybegyűjti a hazánkban leggyakrabban használt keresztnevek minden magyar vonatkozását.
Mark O'Connell - Raje Airey - Jelek és szimbólumok enciklopédiája
A gazdag képanyaggal illusztrált enciklopédia a szimbólumok feletti egyetemes tartalmak megismeréséhez nyújt segítséget. A tematikus felépítésű kötet első része az élet jelképeivel ismertet meg, végigkalauzolva az olvasót az ősi kultúrákon és civilizációkon, hogy bevezetést nyújtson a következő fejezetekhez: a különféle vallások spirituális szimbólumainak, a freudi és jungi lélektan által felismert szimbólumoknak, majd pedig a társadalom életét szervező, meghatározó jeleknek, jelképeknek a világába. A második rész szintén tematikus rendben vezet végig a jelképek erdején - a mindennapi élettől a mintákon és grafikákon át a mitológiai, kozmikus jelképekig, az élet körforgására utaló szimbólumoktól a természeti erőket megjelenítőkig. Az olvasó így nyer beavatást a legkülönbözőbb ezoterikus és exoterikus hagyományokba a sámáni rítusoktól az alkimista transzmutációig, az iszlám misztikától egészen a modern reklámpszichológiáig. A jelképek annotált jegyzékével, képmutatóval, név- és tárgymutatóval kiegészített mű elsősorban a legáltalánosabb információkat közli, de a rendkívül széles spektrumra tekintő mű sok érdekes újdonságot is nyújt.
Ismeretlen szerző - Magyar nyelvtörténet
A nyelvtörténeti kutatások új eredményeiről számos terjedelmes összefoglaló munka látott napvilágot a közelmúltban, ám egyetemi tankönyv 1967 óta nem jelent meg. Új tankönyvünk nemcsak a magyar nyelvtörténet újdonságait közvetíti, hanem azokat a nyelvtörténeti korszakok, a nyelvállapotok egymásutánjában tárgyalja. A könyv anyaga az új magyarázatok érvelő bemutatására épül, de nem bonyolódik bele a tudománytörténeti előzmények részletes kommentálásába. A fő fejezeteket kisebb-nagyobb munkát igénylő feladatok egészítik ki. A szerkesztők az egyes fejezetekhez a témába vágó legfontosabb olvasmányokat felsoroló bibliográfiát is csatoltak.
Adolf Hitler - Harcom
A Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett.
Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.”
Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.
Nyáry Krisztián - Így szerettek ők
Nyáry Krisztián néhány évig költészettörténetet tanított a pécsi egyetemen, majd a 90-es évek közepén otthagyta a katedrát, azóta kommunikációs tanácsadóként dolgozik. Vezetett pr-ügynökséget és közvélemény-kutató intézetet, volt állami szervezet kommunikációs igazgatója, de a hobbija az irodalomtörténet maradt. 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelemi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenötezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához.
40 történet Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról.
Makkay János - Az indoeurópai népek őstörténete
˝Az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozó, ma is beszélt önálló nyelvek száma meghaladja az ötvenet. Ma Földünk túlnyomó részén ezeket használják. A kérdés magától adódik: honnan származnak az indoeurópai nyelveket beszélő népek, volt-e közös őshazájuk, ha igen, hol és mikor érhető el biztos történeti nyomuk. Makkay János munkája az indoeurópai eredet, művelődéstörténet, módszertan, nyelvészet eddigi tudományos eredményeinek pontos és teljes összefoglalása, egyéni rendszerezése. Az indoeurópai népek őstörténete bizonyos pontokon összekapcsolódik a finnugor népekével, hiszen a két nyelvcsalád népei sok évezreden át szomszédok voltak Skandinávia és az Urál között, és azok ma is, kelet és nyugat között. Az olvasó az európai őstörténeti kutatás kézikönyvét tartja a kezében, amely Európához tartozásunk fontos szálaival ismertet meg.
Ismeretlen szerző - Magyar szólástár
A Magyar szólástár egyetemi oktatók tízéves gyűjtőmunkája eredményeképpen több mint 13 000 szólást (kivágja a rezet), szóláshasonlatot (szegény, mint a templom egere), helyzetmondatot (Most ugrik a majom a vízbe), közmondást (Ki korán kel, aranyat lel) tartalmaz és közreadja azok pontos magyarázatát, értelmezését. A magyar nyelv ilyen gazdag szólásgyűjteménye legutoljára 30 éve jelent meg. Nyelvünk irodalmi, népies vagy ma már kissé régies, de még közérthető fordulatain, szokásmondásain kívül legnagyobb számmal természetesen a mai köznyelvre jellemző állandósult szókapcsolatok szerepelnek benne, de nem maradtak ki a diáknyelv szlenges kifejezései sem. A Magyar szólástár az alábbi részekből áll:
A szótári rész
a szólások magyarázata mellett megadja azok időbeli (régies, ritka), regionális (népies), csoportnyelvi (szleng) és stiláris (pl. bizalmas, gúnyos, tréfás, választékos, vulgáris) minősítését, használati körét is.
A névfelidéző szókapcsolatok
listája válogatást ad a szótári definícióval nehezen ellátható, frazeológiai értékű ragadványnevekből (pl. a legnagyobb magyar 'Széchenyi István').
A fogalomköri mutató
a szólások, helyzetmondatok és közmondások aktív használatát segíti elő azok számára, akik egy-egy fordulatot nem a bennük előforduló egyedi szavak, hanem a sokkal általánosabb fogalomkörök (pl. BUTA, BUTASÁG) alapján kívánnak megtalálni.
A szómutató
a szókapcsolatokat azok minden fontosabb szavánál felsorolja. Itt a szótárhasználó csokorba gyűjtve, együtt látja azokat a szókapcsolatokat, amelyekben egy adott szó szerepel.
A Magyar szólástár anyanyelvünk oktatásának nélkülözhetetlen eszköze az általános és a középiskolákban, továbbá haszonnal lapozgathatják a hivatásos tollforgatók (írók, újságírók, fordítók, szerkesztők) mellett mindazok is, akik beszédjüket, írásukat képszerűbbé, színesebbé kívánják tenni.
Ismeretlen szerző - Magyar szókincstár
A Magyar szókincstár az anyanyelvoktatás, a szókincsfejlesztés hasznos segédeszköze. Az anyanyelv szabatos, színes, helyes használatához nyújt segítséget, amely gazdag tára a rokon értelmű szavaknak, más néven szinonimáknak, és feltünteti a szavaknál nagyobb lexikai egységeket (szókapcsolatokat, szólásokat, közmondásokat) is. A magyar szótárirodalomban elsőként közli a szavak ellentétét, antonimáját. A szótár 25 500 vastag betűs címszót tartalmaz. A szócikkekben található szavak száma 80 600. Szerzői 14 400 szónak, szinonimasornak adták meg az ellentétét. Több mint 3 800 közmondás, szólás található benne 760 címszó alá besorolva. A mai köznyelv szavain kívül szép számmal szerepelnek benne régies, nyelvjárási és idegen hangzású szavak, de nem maradtak ki a diáknyelv lexikai elemei és a szleng jellegű kifejezések sem. Háromszor több szót tartalmaz minden korábbi szinonimaszótárnál. Tudományos igényű kínálati szótár, amelyben használója megtalálja és kiválaszthatja egy-egy címszó tágan értelmezett szinonimái közül a legmegfelelőbbet. A többéves gyűjtőmunka során nyelvészek, egyetemi és főiskolai tanárok 28 korábban megjelent szótárt dolgoztak fel. Az összegyűjtött gazdag nyersanyag elrendezése a nyelvészet és azon belül is a lexikológia és a jelentéstan legújabb eredményeinek figyelembe vételével, korszerű eszközök (számítógép, célprogramok) alkalmazásával történt. Szótárunk a magyar anyanyelvűek legszélesebb köre számára készült, haszonnal lapozhatják a hivatásos tollforgatók (az újságírók, a fordítók, a szerkesztők) is.
Nádasdy Ádám - Prédikál és szónokol
"A nyelvész csak biológus lehet, nem orvos, hiszen a nyelv nem lehet beteg. Természetesen vannak nyelvi zavarok, melyeknek gyógyításában a nyelvész nélkülözhetetlen (afázia, dadogás, siketség stb.), ám ezek az egyén zavarai, nem a nyelvé. Talán a nyelvhasználat is lehet beteg (például készséggel nevezném betegnek a 'csendőrpertu' használatát a cigányokkal szemben), de ez meg a társadalom betegsége... Ezek gyógyításában közreműködni mindnyájunk kötelessége."
Hoppál Mihály - Szemadám György - Nagy András - Jankovics Marcell - Jelképtár
"Alapvető kézikönyv megírására vállalkozott a négy szerző: mintegy félezer címszó segítségével kalauzolják végig az olvasót - támaszkodva az összehasonlító mitológia, a néprajz, a vallástörténet és a szimbólumkutatás legfrissebb eredményeire - jel- és képvilágunk sokszor áthatolhatatlan erdejében. A lexikon közel ötszáz szócikke felöleli a legelemibb ábrázolások, a primitív kultúrák, a népművészet képnyelvét, és eligazít a nagy civilizációk művészeti, vallásos és tudományos kultúrájának - mára sokszor megfejtendő talánnyá vált - jelkészletében. A szerzők - és ez egy úttörő jellegű hazai kézikönyv esetében több mint indokolt - külön is gondot fordítottak a magyarság szellemi hagyományának, jelképi örökségének bemutatására és feltárására.
Ízelítőül néhány a címszavakból:
ÁG, ALKÍMIA, APA, ARC, ASZTROLÓGIA, BÉKA, BOR, CÉGÉR, CÍMER, CSILLAG, DICSFÉNY, DISZNÓ, EMBER, FA, FÁTYOL, FENÉKBÉLYEG, GÓLYA, HALÁL, KENTAUR, KERESZT, ÖRDÖG, RAGADOZÓ MADARAK, RÓKA, ROVÁSÍRÁS, SÁRKÁNY, SZABADKŐMŰVES SZIMBÓLUMOK, SZAMÁR, SZÁMOK, TEMPLOM, VILLÁM, VIRÁGOK, ZÁSZLÓ.
A lexikont a szócikkek világos utalásrendszere és gazdag irodalomjegyzék teszi mindenki számára könnyen forgatható kézikönyvvé, szemléletességét pedig csaknem ezer kísérő ábra biztosítja."
Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán - A magyar nyelv története
A mű nyelvünk történetét tekinti át a nyelvészeti eszközökkel kitapintható legrégibb időktől napjainkig. Bár érinti a magyar nyelv előtörténetét, a rokon nyelvi együttélés idejét, a fő súlyt nyelvünk önálló történetének megrajzolására fekteti. A magyar nyelvtörténet forrásainak bemutatása és felhasználásuk módszerbeli kérdéseinek tárgyalása után sorra veszi a nyelvrendszer különféle részlegeinek történetét: nyelvünk hangfejlődését szókincsbeli és szerkezeti változásait. Mindezen részlegek összefoglalásaként általános áttekintést is ad a magyar nyelv életének egészéről, népünk történetéhez, a gazdasági, társadalmi, művelődési változásokhoz fűződő viszonyáról. A mű végén a magyar nyelvtörténetírás rövid áttekintése található. - A munka elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, de haszonnal forgathatja a nyelv kérdése iránt érdeklődő művelt olvasó és különösen a magyar szakos pedagógus.
Bernard Comrie - Stephen Matthews - Maria Polinsky - A nyelvek világatlasza
A nyelvek eredetének kutatását sokkal inkább találgatások, mint tudományos tények fémjelzik. A nyelvészeti és régészeti bizonyítékok azonban ennek ellenére egyre több támpontot adnak a kezünkbe. A nyelvek világatlasza javított és átdolgozott kiadása közérthető módon vezeti be az átlagolvasót a nyelvészet és a nyelvek világába. A világ nagy földrajzi térségeinek ismert nyelvcsaládjait számba véve könyvünk feltárja és magyarázatokkal látja el az izgalmas és esetenként egyedülálló nyelvtani és szókincsbeli jelenségeket. A régészeti, történelmi, kulturális és szociopolitikai háttér szintén vizsgálat tárgyát képezi, amennyiben hatással volt egy adott nyelvcsalád fejlődésére, elterjedésére vagy éppen hanyatlására. Több mint 30 színes történelmi és jelenkori térkép szemlélteti a nyelvek földrajzi elterjedését. Az általános érdeklődésre számot tartó ismertetőket külön kiemelve találja meg az olvasó a főszöveg mellett. A világ ismert írásrendszereit szintén részletesen mutatjuk be. Végül a kihalófélben lévő nyelvek problémája is szóba kerül, amelyekkel együtt sok esetben egy ősi kultúra és életmód is eltűnik.
Beryl Dhanjal - Jelek és jelképek
Vannak jelek, jelképek, amelyek mindenki számára egyértelműek, hiszen a gyors kommunikációt szolgálják. De gyakran előfordul, hogy egyszerűen elsétálunk az olyan szimbólumok mellett, amelyeket nem értünk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy ne is törődjünk az ilyen jelképekkel, pedig ezek gyakran ősi és lenyűgöző dolgokról mesélnek. Mivel ezek a jelképek nem a hétköznapi dolgokat írják le, ezért a pontos jelentésüket sokféleképpen lehet magyarázni. Könyvünkben áttekintjük ezeket az si jelképeket, és megpróbálunk választ találni arra a kérdésre is, hogy miért nem értjük meg manapság e régi szimbólumok üzenetét.
Ismeretlen szerző - Magyar dialektológia
Az új egyetemi tankönyvben a mai magyar nyelvjárásokra és kutatásukra vonatkozó friss ismereteket foglalja össze az egyetemi oktatási tapasztalatokkal is rendelkező öt nyelvjáráskutató.
A szerzők arra vállalkoztak, hogy a dialektológia legfontosabb általános kérdéseit és a fő magyar nyelvjárási típusokat, illetőleg nyelvjárási jelenségeket a didaktikailag szükségesnek vélt terjedelemben és mélységben mutassák be. Középpontban értelemszerűen a magyar nyelvjárásokkal - a magyarországiakkal és a határokon kívüliekkel -, valamint a magyar nyelvjárási beszélőkkel összefüggő kérdések állnak.
A könyv öt részből áll, amelyeket bibliográfia és tárgymutató egészít ki. Mivel tankönyvről van szó, feladatok és továbbvezető irodalom, továbbá a kulcsfogalmak és kifejezések fejezetekre lebontott kiemelése segíti az olvasót.
Illés Andrea - Magyar kincsek, ereklyék
Kötetünkben a magyar történelem értékes, múltidéző tárgyi emlékeit válogattuk egybe, felidézve a hozzájuk kapcsolódó fordulatos eseményeket, érdekes személyeket is. Koronázási kincsek, múltunk írott emlékei, kultikus tisztelettel övezett tárgyak és pompás ötvös-remekek. Kizárólag olyan ma is meglévő emlékek kerültek bele a 125 művészi fotóval illusztrált válogatásba, amelyek elsősorban nekünk, magyaroknak jelentenek különös értéket, magukba sűrítik népünk múltját, mintegy összefoglalva a honfoglalástól eltelt több mint 1100 esztendőt.
Ismeretlen szerző - UNESCO Világörökség Közép-Európában
Óvjuk és csodáljuk!
Ez a gyönyörűen illusztrált könyv Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország világörökségi státuszt nyert természeti és kulturális értékeit mutatja be 36 világörökségi helyszínen kalauzolva végig az olvasót.
Ismerje meg Magyarország, Ausztria, Csehország és Szlovákia védett természeti és kulturális kincseit!
Gazdag képanyag és térképek segítik a tájékozódást. Három főváros, Budapest, Bécs és Prága csodáit ismerheti meg, majd számos kisebb történelmi város, mint Pécs, Selmecbánya, Lőcs vagy Graz mutatkozik be. Egyedülálló kultúrtájak képeiben gyönyörködhet Tokaj vagy a Fertő-Neusiedlersee vidékéről. A népi építészet remekművei várják Hollókőn vagy Holašovicén. A természet szerelmesei ellátogathatnak Hortobágyra, utazhatnak a legendás semmeringi vasútvonalon vagy elámulhatnak az Aggteleki- és a Szlovák karszt barlangjainak szépségétől. E képzeletbeli utazást minden bizonnyal valódi is követi, ha végiglapozza a könyvet.
Terence Conran - A lakberendezés kézikönyve I-II.
A világhírű angol lakberendező átfogó kézikönyvében először általános belsőépítészeti és esztétikai elvekkel ismertet meg bennünket. Beavat a tervezés, a szerkezeti átalakítások, a fűtés és a tárolás kérdésének legapróbb részleteibe. Okos tanácsokkal segít abban, hogy otthonunk minden elemét egyéniségünknek megfelelően, harmonikus stílusban alakítsuk ki. Sorra veszi a különböző helyiségeket, és bemutatja, miként lehet ügyesen ötvözni a praktikus és az esztétikai szempontokat. A színes képekkel gazdagon illusztrált enciklopédiában mindenki megtalálhatja az ízlésének, életmódjának és anyagi helyzetének leginkább megfelelő megoldásokat. A lakberendezés kézikönyve 1. és 2. most egy kötetben!
Ronald Wardhaugh - Szociolingvisztika
"A szociolingvisztia és a nyelvszociológia különbsége nagyrészt hangsúlykülönbség, azon múlik, hogy a kutatót a nyelv vagy a társadalom érdekli-e jobban, és hogy miben van nagyobb jártassága: a nyelvi vagy a társadalmi struktúrák elemzésében. A két terület közt igen nagy az átfedés, s nem látom értelmét, hogy megpróbáljuk világosabban elválasztani a diszciplínákat, mint amennyire jelenleg elválnak egymástól."
A kötet elsődleges célja, hogy bevezetést nyújtson a szociolingvisztia, a nyelv szociológiája általános fogalmaiba. Nem igényel különösebb nyelvészeti, szociológiai, antropológiai előismereteket, ezért alapszinten is hasznosnak bizonyulhat.
Kiszely István - Hankó Ildikó - Szokatlan szokások
Testdíszítések és más biológiai és társadalmi furcsaságok
Milyen szokásaik voltak az embereknek a testükkel kapcsolatban az évezredek alatt? A szerző, A Föld népei sorozat készítése közben rengeteg furcsa testszokással találkozott: a koponyatorzítástól a tetováláson át a testfestésig, a legkülönösebb ruházkodásig, Ezeket gyűjtötte egy kötetbe és készített rendkívül érdekes látleletet az emberi hiúság és feltűnni vágyás évezredeiről több mint 800 fekete-fehér és 180 színes képpel.