Из ​армянсокй поэзии

Сергей Александрович Есенин - Избранное
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Weöres Sándor - Egybegyűjtött ​műfordítások I-IV.
Weöres ​Sándor műfordításai a köztudottan nagyszerű magyar fordítás irodalmi legjava terméséhez tartoznak. A költő területileg és időben a világirodalom legkülönbözőbb műveinek magyar nyelvű tolmácsolására vállalkozott, proteusi alkatából fakadóan bámulatos beleérző képességgel, nyelvi kreativitással. Mivel az ötvenes években csupán fordításai jelenhettek meg és létfenntartását is csak ezeknek köszönhette, rengeteg ismert és ismeretlen verset teremtett újjá anyanyelvünkön. Ezeknek csak egy részét közölte az Egybegyűjtött műfordítások 1986-ben megjelent három kötete. A mostani életmű kiadás teljességre törekedik, a műfordítások első részeként a híres keleti (kínai, indiai, perzsa, vietnámi, mongol) anyagot adja közre, amelyben nemcsak az eddig összegyűjtött művek szerepelnek. Mivel Weöres a keleti életszemléletet és filozófiát alaposan ismerte és magáévá tette, műfordításai nem csak művészi szépségük miatt olyan nevezetesek, de azért is, mert e művek szellemiségét talán minden más műfordításnál hitelesebben sugározzák.

Petőfi Sándor - Arany János - Mosolygó ​Sándor és Somolygó János
Mi ​történt a tudós macskájával? Hogyan élnek a boldog pestiek? Milyen a nap házasélete? Miért nincs pénze János gazdának? Többek között ezekre a kérdésekre kap választ, aki elolvassa ezt a több szempontból is rendhagyó verseskönyvet. Petőfi és Arany mindennapi életét talán könnyebben közelíthetjük meg vidám, néha kevésbé ismert, a költők lelkivilágát, egyéniségét leleplező verseik elolvasásával. A kötet újdonsága Sajdik Ferenc könnyed iróniával átszőtt grafikája. Sajátos karakterei mindenki előtt ismertek, most önálló képi világot hoz létre a tőle megszokott szellemességgel, természetességgel. Napjainkra mind Petőfi, mind Arany számos verse vált a tananyag részévé. Ez a kötet ezt a kötelezőséget szeretné oldani, felváltva idézve a két költő irónikus, bosszankodó, gunyoros vagy csak egyszerűen vidám gondolataiból, fűszerezve a kötet oldalaira újabb és újabb humorszilánkokat csempésző rajzokkal.

Alekszandr Szergejevics Puskin - Puskin ​válogatott versei
A ​legnagyobb orosz költő nemcsak hazájáé, hanem a világirodalomé, s mint a bevezető tanulmány joggal állapítja meg, a miénk, magyaroké is. Részben a legjobb magyar műfordítók régebbi fordításaiból, részben új fordításokból, köztük magyarul most első ízben megjelenő Puskin-versekből áll e kötet, amely végre méltó képet ad Puskin költői lángelméjének sokoldalúságáról és eleven aktualitásáról.

Berzsenyi Dániel - „Forr ​a világ...”
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gergely Ágnes - Tigrisláz
Gergely ​Ágnes eredeti foglalkozása szerint tanár. A katedrát 1963-ban szerkesztői íróasztalra cserélte, dolgozott a Magyar Rádiónál, az Élet és Irodalom-nál, a Szépirodalmi Könyvkiadónál, végül a Nagyvilág-nál. Közben megalkotta azt a költői-prózaírói-műfordítói életművet, amelyet 2000-ben Kossuth-díjjal ismertek el. 1991-ben jött a felkérés, hogy műfordítás-elemző szemináriumot vezessen az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol tanszékén. Ennek a szemináriumnak a gyümölcse ez a könyv, kiegészítve Az idegen vers megközelítése című székfoglaló előadással, amelyet 2000-ben tartott a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián. "A szemesztert a korai angol romantikával kezdjük, a kései modernekkel fejezzük be, a fordítók a Nyugat költői, azután a követőik, néhányan nemrég haltak meg, néhányuk él, és én sem menekülök a fordítói felelősség elől. Az indexbe írandó tárgy: "A vers műfordítói megközelítése"." Nem könnyű szívvel vág bele. "Újra és újra megcsap, hogy idegen a vers, a nyelv, az ember, aki a verset írta, a kultúra, amely mögötte áll. Rémületem, hogy talán nem bírok velük azonosulni, elveszi a maradék biztonságérzetemet is. Nincs közöttünk "hinta", nincs "porond". Álarcot sincs módom ölteni: műszavakat, idegen szavakat, a fölülemelkedés látszatát. A vers és a versfordító arca mezítelen." Valóban: aki tudós tanulmányokra kíváncsi a műfordítás tárgyköréből, ne itt keresse. Itt műhelymunka folyik, az idegen vers szövetének fölfejtése. Tudni való, idegen verset legjobban úgy érthetünk meg, ha lefordítjuk. Lehetőleg persze úgy, mint azok a legnagyobbak, akikből Gergely Ágnes a tananyagát összeállította. Voltak az egyetemen legendás műfordító-szemináriumok. Ez itt abban kivételes, hogy magunk is részt vehetünk benne. A szerző minden mondatából a személyes jelenlét sugárzik - ezzel kínál meg bennünket, olvasókat is.

Christian Morgenstern - Akasztófa-énekek ​és más költemények
Az ​akasztófa-költészet: egy darabka világnézet. A zárójelbe tett, anyagtalan dolgok korláttalan szabadsága. Ez az, ami szóhoz jut benne. Tudjuk, mi az, hogy: mulus - az iskolapad és az egyetem közötti irigylésre méltó köztes fok. Az akasztófa-testvér ugyanígy irigylésre méltó köztes fok ember és világegyetem között. És nincs tovább. Az akasztófáról másként tekintünk a világra; s mást látunk meg benne, mint mások.

Ismeretlen szerző - Пизелонь ​каштаз / Berkenyekoszorú
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Ismeretlen szerző - Fiúk ​évkönyve 1969
A ​Fiúk Évkönyvének eddig megszokott három nagy fejezete - Hazai körkép. Nagyvilág. Innen~onnan - az idén új résszel bővült. Csak fiúknak! - ez áll a fejezet elején. s valóban: olyan írásokat riportokat kötöttünk csokorra benne melyek a 13-16 éves fiatalok legáltalánosabb, gyakran kényes kérdéseire igyekeznek feleletet adni. Milyen pályát válasszak hogyan viselkedjem a lányokkal. s hogyan a felnőttekkel? Mit tegyek, hogy "egyéni" legyek? Hogy verjem el unalmas óráimat, s mit vegyek fel. hogy ízlésesen s mégis "menően" öltözzem? Íme. néhány téma a novellákkal versekkel, karikatúrákkal színesített összeállításból. Gazdag választékot nyújt a másik három fejezet is. A Hazai Körképben a Hajdúságba s a Hortobágyra látogatunk el, hogy megismerjük e sok romantikával körülvett vidék valódi múltját és jelenét. Majd tágul a látóhatár s a Nagyvilág riporterei segítségével Ciprus szigetet s Írországot járjuk be: felmászunk a Pamírrá: a magyar Afrika-expedíció nyomát követve reszt veszünk egy varázsló misztikus. őserdei szertartásán; s néhány hazánkban tanuló külföldi diák vallomása nyomán messzi országok gyermekeinek életével ismerkedünk meg. Az Innen-onnan fejezet a tudomány és a technika új. nagyszerű eredményeiről ad ízelítőt - többek közt arról. hogyan dolgozik az operatőr, miért méreg a LSD. milyen tudományos módszereket, eljárásokat használ fel a rendőrség a bűnözők leleplezesénél -, s portrét rajzol néhány kedvencünkről is: Claudia Cardináléról, Sandie Shaw-ról. Wichmann Tamásról, az indián csónak bajnokáról. Több száz mesteri fénykép. művészi rajzok és színes oldalak illusztrálják a kötetet, melyben, reméljük. minden kedves olvasónk megtalálja a neki szóló, érdekes írást.

Ismeretlen szerző - Ver(s)ziók
"Elképzelésünk ​nagyjából az volt – írják a bevezetőben a kötet szerkesztői –, hogy a 'kísérletező költészetnek' Európában lényegében már az utóbbi két évtizedben polgárjogot nyert alakzataihoz viszonyítva legalább annyit próbáljunk szemléltetni, miben és hogyan halad együtt a legújabb költők lírai gondolkodása a jellegadó áramlatokkal." De az itt felsorakozó, legfiatalabb költők versei a szó "hagyományos" értelmében tulajdonképpen nem tartoznak az avantgarde költészet körébe. "Ha szabad így mondanunk – mutatnak rá a szerkesztők –, inkább valami visszafogott ironizáltság, önkisebbítés, csöndes understatement uralkodik itt, mintsem az avantgarde lázadóbb, radikálisabb, mindent újraértelmezni akaró lendülete." (Ami azt is jelenti, hogy a "költői" és a "prózaírói" szemlélet és magatartás közötti hagyományos távolság csökkenőben van.) De formai vonatkozásban is mértéktartóbb ez a legfiatalabb lírikus nemzedék európai kortársainál, közvetlen elődeinél. Ott a bonyolult (nemcsak szóbeli) előadhatóság, az akusztikus versek, gépversek, kibernetikai alkotások jelzik azokat a határokat, amelyek között újra kell gondolnunk a költészet mibenlétét. Antológiánk költői ritkán követik ezeket a szélsőséges formákat, de a vers határainak radikális újraértelmezését ők is elodázhatatlannak érzik. Valószínű, hogy e versek horgán fennakad majd a mai európai költészet színképét kevésbé ismerő vagy az efféle kísérletezéseket az "értelem" nevében eleve visszautasító olvasó. De érdemes meggondolnia, hogy az "értelem" a költészetben nem az egyedüli iránytű, s még az sem biztos, hogy a verset mindig (racionálisan) meg lehet, meg kell érteni, vagy csak megérteni kell. A kötet egyik költője pl. mintegy használati utasításként ezt írta versei alá: "A következő két vers az értelemszerűen olvasó szem számára üres szöveg, az érzékien olvasó szem számára partitúra, de csak a mormoló, felpattanó, ritmikusan tagoló száj és zenei fül számára költemény." (Ezzel nyilvánvalóan a zenéhez közeledik a költő, a költemény.) Az antológia "verseinek" egy részét pedig nemcsak olvasni, hanem – mint a képzőművészeti alkotásokat – nézni kell. Közülük a fotó–szöveg montázsok egyike-másika vélhetően felborzolja majd némely olvasóinak erkölcsi érzékét, ízlését. Akiknek azonban azt is figyelembe kell venniök, hogy ezek a fiatal költők nem a kor- és sorstársaikról táplált illúziókat, hanem életük, külső és belső világuk valóságos képét próbálják felmutatni maguknak és olvasóiknak. És persze játék ez is, játék a – nem mindig szívderítő – valósággal. A költők, minden komolyságuk mellett, játszanak, szavakkal, formákkal, szétszedve, majd új és új alakzatba összerakva a vers alkotórészeit. De úgy gondolják, ez a játék nem öncélú: komolyan veszik.

Ismeretlen szerző - Szép ​versek 1992
Ez ​a Szép versek nem protokoll-lista. Ez a Szép versek fiatal. Ez a Szép versek, ha úgy tetszik, sanzongyűjtemény. Ez a Szép versek kiszámíthatatlan. Ez a Szép versek nagyon is kiszámítható. Úgy tűnik, ez a kaotikus év a verstermésben kristályosan rendeződik. Miközben kiderült: költőink inkább mintha elszenvednék a politika térnyerését a lélek belső tájain. Mert ebben az évben nem lehetett "műveljük kertjeinket"-tel elegánsan visszavonulni. Hiszen "hol szabadság van, ott szabadság van". De - s ez most és itt nem paradoxon -, ez a Szép versek nem politizál. Ez a Szép versek - micsoda botrány! - esztétizál. Nemre, felekezetre, életkorra, tekintélyre és tekintélytelenségre való figyelem nélkül. Hogy semmiféle költői klikk (pardon, csoportosulás!), semmiféle megszokás és semmiféle megszokatlanság irányába ne billenjen el a mérleg. Hogy az lehessen a kötet, ami lényege szerint volna: szeizmográf. Értékjelző szeizmográf. Mindenki tudja, a Szép versek arra való, hogy lapozgassa az olvasó; ki a kedvenc, ki a kötelező "mai magyar" költőjénél üti fel, ki a névsorban csemegézik, az egyik azt nézi benne van-e X, a másik azt, hogy miért hiányzik Y, a harmadik meg-megáll, ha neki tetszőt talál. (Nahát meg persze a képek!) Nos, ez a kötet még valami újat hozott az eddigiekhez képest: úgy lehet olvasni, mint egy regényt. Az elejétől a végéig. Mert ez a Szép versek - jó versek. Köszönet érte a költőknek!

Ismeretlen szerző - Ablak ​a tavaszi térre
Ennek ​a versgyűjteménynek a címe akár jelkép is lehet: tavaszi térre - tágas, fiatal költészetre - szeretné magával vonni az olvasó tekintetét. A költők nevei közül néhány magyar fülnek is ismerősen cseng, de nagyobb részük gyűjteményben most jelenik meg először magyar nyelven. Természetesen nem teljességében látjuk itt az új szovjet lírát, hanem változatosságában, amennyire ilyen szűkre szabott terjedelem megengedi. A válogatás és a fordítás a szovjet költészet első számú hazai népszerűsítőjének, Rab Zsuzsának nagyszerű munkáját dicséri.

Ismeretlen szerző - Csillagok ​Suomi egén
Sokan ​megkérdezték tőlem: miért éppen finnből fordítok? Először azért, mert készülök könyvet írni a magyar nyelvről. S ehhez kell a finn nyelv tudása is. Finn versfordításaim bizonyítékok akarnak lenni a világ felé: tudok már annyira finnül, hogy hozzáfoghatok a magyar szavak jelentéstanának a megírásához. Másodszor: A finn versek új ingert adtak az elfáradt léleknek. Új tárnákat nyitottak meg bennem. Megkaptam bennük azt az "új lovat", amit Ady is kér, hogy tovább vágtathasson, "Mert az embernek, míg csak van ember, Megállni nem lehet". Harmadszor: Úgy gondoltam, hogy azokat a nyelvi szépségeket, amelyek még itt szunnyadnak bennem, kitomboltatom a finn versfordításokban.

Nâzım Hikmet - Nehéz ​a távollét
Nâzım ​Hikmet, az emigrációban élő kommunista költő a modern török irodalom egyik legnagyobb alakja. A magyar olvasóközönség költészetével és az ötvenes évek elején ismerkedett meg, elsősorban aktuálpolitikai tárgyú versein keresztül. Nâzım Hikmetnél azonban a legőszintébb egyéni líraiság és a politikum elválaszthatatlan: verseiben a honvágy elemi erejű érzése a kommunista tudatosságú önszámvetés gondolatával ötvöződik. Kötetünk a költő legújabb, legérettebb verseit foglalja magában.

Lord George Gordon Noël Byron - Byron ​válogatott művei I-II.
Ez ​a két kötet először ad magyarul teljes képet Byron sokfelé ágazó, változatos életművéről. Azonkívül, hogy egybegyűjti a régebbi Byron-fordítások legszebbjeit és új fordításban mutatja be a költő két leghíresebb drámáját, a Manfred-ot és a Káin-t, számos olyan művet tartalmaz, mely még sohasem jelent meg magyarul, például, keleti tárgyú elbeszélő költeményt: A gyaur-t, az Ég és Föld című misztériumjátékot, a politikai és irodalmi szatírák legjavát és Byron lírájának jó néhány darabját. A második kötetben főműve, a Don Juan jelenik meg újra. Byron válogatott műveiben a romantikus költészet kedvelői bőségesen találnak élvezetes olvasnivalót, az irodalomtörténeti érdeklődésű olvasók pedig föllelhetik Puskin Anyegin-jétől Arany László művéig, A délibábok hősé-ig oly sok későbbi remekmű ihlető példáit.

Ismeretlen szerző - Kínai ​és japán költők
A ​kínai nép állandóan a halál pitvarában kuksol. Régi szent könyvei alapján azt hiszi, hogy a Föld négyszögletes, s az ég kerek. Helytelen csillagászati fogalmai vannak. De az ember helyét pontosan tudja a világegyetemben... Kína irodalma szakadatlan folytonosság, immár több, mint négyezer esztendő óta. Az elbeszélést - a mesét, a regényt - meglehetősen kevésbé veszik, nem is tekintik költészetnek. Szemükben csak a bölcselet nagy, s a vers, amely az élet sűrített kivonata, önfeledtség és önkívület, gyermekélet és örök élet. A japán haikut az európai epigrammákkal vetik egybe, de az csak külsőleg emlékeztet rá. Voltaképpen merőben más. A haiku egy természeti rajz, egy "rajz körvonala", utalás egy festményre, vagy "ennek a festménynek csak a címe". Ilyen háromsoros versekben élték ki magukat, tündököltek századokon át legnagyobb költői lángelméik. Kosztolányi Dezső

Jaan Kaplinski - Meztelen ​juharfák
Jaan ​Kaplinski, a mai észt költészet vezéralakja 1941-ben Tartuban született. A hatvanas évektől publikál verset és esszét, műfordítóként is ismert. Köteteiért többjelentős hazai és külföldi díjban részesült (Juhan Liiv-díj, 1968; Juhan Smuul-díj, 1985; Eino Leino-díj, 1992; Wihuri-nagydíj, 1995), Nobel díjra is fölterjesztették. Magyarul eddig egy tucat verse jelent meg folyóiratokban, illetve az Európa kiadó észt költői antológiájában (1975).

Valerij Brjuszov - A ​városhoz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kálnoky László - Szerenád ​- versek a szerelemről
Műfordítások. ​Több mint nyolcvan költő százharminc versét válogatta egybe , műfordító-teljesítményének legszebb darabjait.

Ismeretlen szerző - A ​Magyar Költészet Kincsesháza
Ifj. ​Bókay János Endrődi Sándornak az akkor már méltán híres magyar irodalmi gyűjteményét bővítette és szerkesztette meg az ifjúság számára. Így vall munkájáról: „Néhány szóban vázolni kívánom azokat a szempontokat, melyeket antológiám szerkesztésénél figyelembe vettem. A kiválasztott verseknek mintegy a felét - vonatkozik ez különösen régebbi költőink verseire - Endrődi Sándor páratlan gonddal és szakértelemmel szerkesztett antológiáiból merítettem. Ezt az értékes, gazdag anyagot legjobb lelkiismeretem szerint megrostáltam és egyben felfrissítettem, mivel az endrődi antológiák megjelenése óta elmúlt huszonöt esztendő nem egy változást hozott költőink értékelésében. Természetesen ez utolsó huszonöt év költői termésének színe-javát is felvettem gyűjteményembe, azzal a céllal, hogy ifjúságunk lehetőleg hű képet alkothasson magának mai költészetünkről. Az új anyag kiválasztásánál csupán két szempont vezetett: a művészi és a hazafias szempont. Igyekeztem a legteljesebb objektivitással felülemelkedni minden kicsinyes elfogultságon. Hiszem, hogy lelkes ijfúságunk szívéhez - a különböző költői irányokra való tekintet nélkül -egyformán utat talál minden költő, aki magyar nyelven és magyar lélekkel ír. A magyar szó a legerősebb fegyverünk, s a magyar kultúra erejét bizonyitó minden költő nemzeti értékünk kincséhez tartozik, s ma minden igaz értékünket százszorosan meg kell becsülni. Gyűjteményem majdnem minden egyes darabjából kicsendül az a meghatott nemes érzés, melyet e három szó rejt magában: Isten, Ember és Haza.” A kötet több száz magyar szerzőjének egy részét már nemigen ismerjük, sajnos, de itt olvasható költeményeik valóban örök értékűek.