Ajax-loader

További értékelések

Az alábbi értékelések a Moly.hu-ról származnak. A Rukkola értékelésekhez kattints ide.


pdaniel
5.0/5

Valláspótlék. ​A szerző elmélete az egyéni életszemlélettől (és -tapasztalatoktól) függően új nézőpontba helyezi a dolgokat, vagy megvilágosodást okoz. A legjobb népszerű pszichológiai könyv, amit eddig olvastam, mert keretbe foglalja azokat a dolgokat, amiket a többi hasonló írás csak felvázol, sejtet. Mindenkinek el kéne olvasnia (kivéve azoknak, akik már egyesültek Buddhával: nekik már úgyis mindegy).


Orsi_olvas
4.5/5

Hogyan ​beszéljünk valamiről, ami megfoghatatlan?
Egy ásvány, egy kémiai vegyület, egy épület fizikai paramétereinél fogva körülírható.
Hogy beszéljünk a szerelemről annak, aki még nem volt szerelmes?
Hogy tanítsunk meg valakit úszni pusztán szavakkal?
Ilyen problémákkal küzdhet az, aki a flow-ról szeretne beszélni. A flow egy intrapszichés történés, egy állapot. Koncentrált, belefeledkező és örömteli állapot.
Habár Csíkszentmihályi konkrét tevékenységekhez köti, mégis nehéz elvonatkoztatni a keleti filozófiák meditációra alkalmazott definíciójától: meditáció során az ember képes magában élvezni az élet áramlását.
Jó könyv, megkísérli a lehetetlen: szavakkal leírni, amire nem igazán vannak szavak. Definíciókat alkot, kutatási eredményeket hoz, egyéni példákat mesél, hogy kézzelfoghatóvá tegye a megfoghatatlant.
Nem csodakönyv. Nem gyógyír minden panaszra. Nem a bölcsek köve. De elindíthat egy úton, amin érdemes haladni.


colorstar
5.0/5

Mi ​az élet értelme? Az hogy értelmet adjunk neki.

Ez a mondás jutott eszembe a könyv elolvasás után. De kezdjük az elejéről.
Már elég régóta hallottam – ha nem is magáról a könyvről – a flow élményről. Akkor úgy éreztem hogy ezért kár elolvasni a könyvet, ezt érezni kell. :D Én személy szerint a kreativitásban szoktam kiélni magam. Ha valamit alkothatok akkor teljesen belemerülök a készítési folyamatba, és igazából nem is a végeredény miatt csinálom (a legtöbbet ugyanis ajándéknak szánom) hanem mert teljesen leköt, mintha meditálna az ember, nem gondol a mindennapi problémákra, csupán arra hogy a lehető legélethűbben alkossa meg azt, amit elképzelt, és azon elmélkedik, hogy ennek érdekében mit kell tennie. Inspirációt keres, tervez, ötletel, kísérletezik, bosszankodik…(ha nem úgy sikerül ahogy elképzelte), újrakezd, virraszt (mert nem képes abbahagyni), örül, és már el is felejtette… Mert egy másik dologgal újrakezdi az egészet, csak a korábbi tapasztalataiból tanulva egyre gyorsabban és eredményesebben.

Hát körülbelül ez a flow, legalább is ahogy én megélem. És a könyv elolvasása után megbizonyosodtam hogy igen, valóban ez az, vagyis ez is egy fajtája. Mindenki másban élheti meg, én személy szerint a kreativitásban, de más a kutatásban vagy a sportban, a főzésben, az olvasásban, a tanulásban vagy akár a munkában, akármiben, a lényeg hogy érzed hogy teljesen lekötöd a figyelmedet, sikeréményed van és egyre többet tudsz meg az adott területről így egyre bonyolultabb és nehezebb feladatokra vállalkozhatsz.

Tehát úgy érzem annak ellenére hogy már a könyv elolvasása előtt megtapasztaltam a flow élményt mégis érdemes volt elolvasni a könyvet. Volt benne sok gondolat amit fontosnak éreztem, megfigyelések és összefüggések, valamint annak a kifejtése, hogy a különálló élmények össze tudnak állni egy teljes egésszé egy életcél formájában.

Majd a könyv a végén a szerző az egész emberiségre is kiterjeszti a flow-élményt, de szerintem ez a megállapítás saját életünkre is megfeleltethető. Találni egy célt magunknak, hogy azután ne hiábavalóan bolyongjunk a nagyvilában, hogy mindig lehessen egy fogódzkodónk, amit nem mások, hanem mi állítottunk fel magunknak, így pedig pontosan tudjuk milyen szilárd az és hogy annak segítségével mit tudunk elérni életünkben: “Ha felismerjük az emberi akarat határait és elfogadjuk, hogy a világegyetem felett nem uralkodni kell, hanem együttműködni vele, akkor a száműzött vándor megkönnyebülésével érkezünk haza. Ahogy az egyén céljai összeolvadnak az egyetemes áramlattal, az élet is értelmet nyer.”


Nienna001
5.0/5

Sokat ​adott ez a könyv, ez talán látszódik a karcok számában, amit hozzá írtam. A barátom ajánlotta, hogy egy öröm témájával foglalkozó fizetős tanfolyam helyett olvassam el a könyvet. Elolvastam, tanultam belőle, de a tanfolyamot attól még szeretném majd elvégezni a jövőben, ha majd bővebb keretből gazdálkodom.


Maya
5.0/5

Hát ​ehhez már nem is kell hozzászólni. Úgy érzem ez lesz az új bibliám. Legszívesebben máris bejelölném az újraolvasást. Pedig jó sokáig tartott amíg kiolvastam, sokat kellett emészgetni vissza-visszatérni egyes részekhez. De ezt csak így érdemes olvasni.


K
3.5/5

Jó ​néhány gondolat akadt, ami számomra nem volt már újdonság. Ezeken túl azt éreztem, mintha csak a felvezetést olvasnám a lényeg felé, majd egy ponttól pedig mintha csak újból ismételné a korábbiakat. Néhány példát pedig erőltetettnek véltem. De a lényeget azt hiszem sikerült megértenem.


morin5
4.0/5

A ​flow élményt ösztönösen keressük, még ha nem is nevesítjük tudományosan.
Én például mindig várom a pillanatokat, amiket a szavak áramlatában tölthetek.
És amihez többnyire szépirodalomra van szükségem…


Lecter
4.0/5

Becsülöm ​Csíkszentmihályit azért, hogy egyből az elején leszögezi: semmi újdonságot nem fog állítani. Nehéz is lenne, mert háromezer év alatt volt rá idő ezt kitalálni a világ bármely pontján. Épp ezért nem is igen tudom, hogy mit tett ő hozzá ehhez az egész folyamathoz. Példákat hoz persze, de attól még nem lesz ez spanyolviasz.
Ez a könyv a Hogyan?-ra ad választ. Engem sokkal jobban érdekel a Miért?. Próbál rá megoldást találni az utolsó fejezetben, de az édeskevés. A szándék viszont nemes, és a közérthetőségért is jár a jó pont. Végre nem nekem kell elmondanom a rengeteg nihilista ismerősömnek, hogy miért is érdemes élni, egyszerűen elolvastatom velük ezt. Már csak egy kis elméleti háttér kell, és rendben is lesznek életük végéig. Haladóknak éppen ezért túl egyszerű, kezdőknek abszolút ideális.
Pár megjegyzés:
- az Eichmannos részt remélem nem gondolta komolyan
- az oké, hogy Nietzschét nem említi meg, de pszichológus létére Jungot kihagyni hiba (mindketten nagyon hasonlót állítanak az entrópiáról)
- Joseph Campbell Ezerarcú hőse ugyanúgy belefért volna. A Fejlődés útjaiban talán ezek is benne lesznek.


cheoppy
5.0/5

Nem ​illik erre is rámondani, hogy alapmű, pedig de. Leírja, hogy miként alakíthatjuk a figyelmünket, hogyan csöndesítsük le a kavargó tudatunkat és hogy honnan ered az öröm az életben. Megtanulhatjuk belőle, hogy miként örüljünk a pokolnak is és hogyan tegyük tartalmassá az életünket. Nekem az volt az érzésem, hogy az élettapasztalataim nagy részét eddig is abba az irányba mutattak, hogy rájöjjek, hogyan kell áramlatba kerülni és maradni, de eddig ezt csak öntudatlanul tettem. Most már tudom is. :)


Jaina
3.0/5

Egy ​TED előadásban hallottam először Csíkszentmihályi Mihályól és a flow-ról. Magát az érzést én is többször megtapasztaltam már, így nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan tudja ezt az egészet megfogni a könyv. Sajnos nehezen. Ahhoz, hogy elméleti legyen, túl gyakorlatias. Viszont egy klasszikus életmód “receptkönyvhöz” képest túlságosan elkalandozik, mintha egy pohár vizet szeretnél megtartani a tenyeredben. Bár ha belegondolok ez is “flow” :) Egy keménykezű szerkesztő szerintem segített volna gatyába rázni a könyvet, de így sem volt rossz.


← Vissza a könyv adatlapjára


Értékelések

Rukkola értékelés
5.0/5

Statisztika

54.0
átlagos pontszám i
0
aktív példány
0 példány értesítés alatt
0 prerukkolt példány
0 elérhető példány
0 eladó példány
0
folyamatban lévő rukk / happ

Címkék

Kollekciók