A ​nyugati és a keleti világ különbözősége

Rudolf Steiner - Makrokozmosz ​és mikrokozmosz
Az ​antropozófia a XX. század kereső embere előtt új szellemi világ- és emberképet tár föl; kapcsolódik az emberiség ősi bölcsességéhez, azonban keleti tradíciókkal ellentétben a nyugati szellemi életben gyökerezik és centrumában a Krisztus-esemény áll. Így iskolázási módszere is - az ember morális fejlesztése mellett - a nyugati gondolkodásból sarjad. A gondolkodás világprincípium, teremtő erő, melynek realitása van. Steiner szellemtudományos kutatási eredményei a gyakorlatban az élet számos területén mutatkoznak, így pl. a nevelésben (Waldorf-iskolák), a gyógyászatban és gyógypedagógiában, a művészetben (építészet, festészet...) éppúgy, mint a mezőgazdaságban és a társadalmi élet területén.

Rudolf Steiner - Egészségről ​és betegségről
18 ​előadás, Dornach, 1922. október 19. – 1923. február 10. A második kötet tartalmából: A betegségek a különböző életkorokban. Az emberi fül kialakulása. Sas, Oroszlán, Bika, Ember. A pajzsmirigy és a hormonok. Szaglás és ízlelés. A lélek élete a légzésfolyamatban. Influenza, szénanátha, szellemi betegségek. A láz. A terhesség. Az alkohol hatása az emberre. Az értelem ereje mint Nap-tevékenység. A hód és a darázs építményei. A nikotin hatása. Növényi étrend és állati ételek. A légzés és a vérkeringés összefüggése. A bolygók kapcsolata a fémekkel és ezek gyógyhatása.

Bertrand Russell - A ​nyugati filozófia története
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Laár András - Laár Aurél - Laár Tibor - Nem ​múlok el soha
Lélekvándorlásról, ​az ősrobbanás és a teremtés híveinek kibékítéséről és a buddhizmusba oltott tündeségről szólnak e könyv írásai. A betűszedő nagyapa, Laár Aurél, a mérnök apa, Laár Tibor és a rockzenész-művész fiú, Laár András művei - e különös Laár-trilógia darabjai - elénk tárják, miként újul meg egy elmélkedő családban generációról generációra a mohó vágyakozás a világ titkainak megfejtésére.

Kákosy László - Fény ​és káosz
A ​szerző egyiptológus, egyetemi tanár; jól ismertek könyv alakban is megjelent vallástörténeti munkái. E könyv témája vallástörténeti-filozófiai jellegű. A késő-antik valláskeveredés egyik különös jelensége volt a gnószticizmus. A Dél-Egyiptomban (Nag Hammadi) 1945-ben talált 13 kopt kódex nagy fordulatot hozott a gnószticizmus kutatásában az 1970-es évekre. Bár a lelet jelentősége vetekszik a holt-tengeri tekercsekével, korántsem keltett akkora feltűnést, mint a qumráni anyag. A kódexek sokáig hozzáférhetetlenek voltak, s viszontagságos kalandok során kerültek végre a tudósok kezébe. Magyarországon eddig szinte semmi visszhangja nem volt ennek a felfedezésnek, egyetlen összefoglaló munka sem jelent meg a tekercsekről, holott a gnószticizmus sajátos dualista szemlélete, gazdag mitológiája következtében nemcsak az ókeresztény ideológia iránt érdeklődők figyelmére tarthat számot, hanem új szempontokat nyújthat a filozófiatörténetnek is. A gnószticizmus általános ismertetése mellett Kákosy László részletesen foglalkozik annak egyiptomi vonatkozásaival is, amelyeket mostanáig a nemzetközi kutatás elhanyagolt.

Szabó Judit - Hazatérés
A ​könyv célja, hogy felvilágosítást és segítséget nyújtson azoknak, akik még nem tudtak megbarátkozni a halál utáni lét gondolatával... Az egyes fejezetek végén található gyakorlati tanácsok és ajánlott meditációs kérdések abban segítenek, hogy felkészülten, lelki békével, emberi méltóságunk birtokában léphessünk át az átváltozás kapuján, ha eljön az időnk.

Rudolf Steiner - A ​szabadság filozófiája
Az ​életnek sokféle területe van. Mindegyiknek megvan a maga külön tudománya. Az élet maga azonban egység. A tudományok minél inkább arra törekszenek, hogy elmélyedjenek az egyes területekben, annál inkább eltávolodnak a világ eleven egészének szemléletétől. Ezért kell egy olyan tudásnak is lennie, amely az egyes tudományokban megkeresi azokat az elemeket, amelyek az embert visszavezetik az élet teljességéhez. Az egyes szaktudományok kutatói megismerésükkel tudáshoz akarnak jutni a világról és annak működéséről. A szabadság filozófiájának egy sajátos filozófiai célja van: a tudományt magát szervesen élővé tenni. Az egyes tudományok előfokai annak a tudománynak, amelyre ebben a műben törekszem. (Rudolf Steiner)

Kurt Tepperwein - Mentáltréning
Életünket ​háromféleképpen élhetjük: szellemi segédmunkásként; munkájához jól értő kézművesként; vagy művészként, aki műalkotást varázsol az életéből. Az utóbbihoz azonban megfelelő szellemi eszközökre van szükségünk - a mentáltréning gyakorlataira. A mentáltréning olyan edzésprogram, amelyik egész nap zajlik az élet iskolájában, és amelynek a tanára nem más, mint Dr. Hétköznap. Olyan univerzális, minden ember számára alkalmas rendszer, amely felszínre hozza az önben rejlő teremtőerőt, s ezzel valóra váltja vágyait, és megmutatja, hogyan vehet részt aktívan élete alakításában. A szellemi erők alkalmazásával elérheti céljait, megoldhatja problémáit, és az élet minden területén sikeresebbé válhat. A lehetőségei határtalanok! Ha úgy dönt, hogy a saját kezébe veszi élete irányítását, kénytelen lesz szembenézni a megoldatlan helyzetekkel, azaz pontosan azzal, ami eddig az útjában állt. Ezek nem csak a negatív gondolatok, hanem olyan szokások és minták is, amelyek több inkarnáción át valóságos csomóvá gabalyodtak. A könyvben bemutatott technikákkal ezeket a csomókat is feloldhatja. "Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet. Annak, aki sikerre és boldogságra vágyik, aki gyógyulást vagy a terhektől és a hasznavehetetlen mintáktól való megszabadulást keresi éppúgy, mint annak, aki az eddig rendelkezésére álló módszerekkel nem tudta elérni céljait."

Ismeretlen szerző - Egyiptomi ​halottaskönyv
Az ​egyes fejezetekben, imákban, fohászokban, képekben egyre magasabb és magasabb tudatállapothoz vezető kulcsok vannak elrejtve. Vannak kulcsok, amelyeket tudunk használni. A kulcsok nagy többségével egyenlőre nem tudunk mit kezdeni. Csak azt tudjuk hogy a lépcsők, amelyeken a felavatandó feljebb lép, s a küszöbök, amelyeken az elköltözött lélek a Túlvilágon átlép, egymásnak megfelelnek. A beavatásban és a Túlvilágon is ugyanarról az útról van szó. Miért? Mert nincs kétféle létezés. Egyetlen lét van. Az Egyiptomi halottaskönyv néven ismert gyűjtemény, amely az elhunyt számára a túlvilági utazáshoz szükséges szent szövegeket tartalmazza, az emberiség legrégebbi írásos emlékei közé tartozik. A jelen - teljesnek mondható - fordítás szövegei legalább 3500 évesek.

Niccoló Machiavelli - A ​fejedelem
Az ​itáliai politikus-zenész-komédiaíró-filozófus munkája immár csaknem fél évezrede méltán a politika művészetének megkerülhetetlen alapkönyve – királyok, kalandorok, politikusok tanulták-tanulják belőle a hatalom gyakorlásának művészetét.

Ismeretlen szerző - 33 ​híres bölcseleti mű
A ​kötet olyan filozófiai írásokat mutat be, melyek korszaknyitó vagy korszakzáró alkotások, s a maguk korának és az utókornak a gondolkodására maradandó hatást tettek. Az elmúlt évtizedek hiányos filozófiaoktatása indokolja, hogy egy-egy gondolkodót és fontosabb művét vagy műveit az e sorozatban megszokottnál részletesebben mutassunk be. Az Upanisadokkal kezdjük, a Kr. előtti 7. századból, és többek között Platón Lakomájával, Arisztotelész Metafizikájával, Hobbes Leviatánjával, Spinoza Etikájával, Kant három, Hegel két művével folytatjuk, hogy aztán eljussunk közelmúltunk nagy gondolkodóihoz, Wittgensteinhez, Husserlhoz, Spenglerhez, Lukácshoz, Heideggerhez, Marcuséhoz.

Ismeretlen szerző - Lélek ​és elme a kartezianizmus korában
A ​szöveggyűjtemény - némiképp pótolva azt a hiányt, amely a karteziánus filozófia magyarul hozzáférhető irodalmát jellemzi - lehetőséget kínál arra, hogy eredeti alakjában tanulmányozzuk az elme "karteziánus paradigmáját". Descartes, La Forge, Cordemoy, Arnauld és Malebranche írásai részletesen tárgyalják az elme és a test különbségét, a pszichofizikai kapcsolat természetét, vizsgálják az elme oksági hatása, valamint a szabadság lehetőségét egy olyan fizikai világban, amelynek eseményeit a természet törvényei határozzák meg. A karteziánus szerzőket az újabb kutatások nem epigonokként, nem a descartes-i rendszer nehézségeit ad hoc megoldásokkal orvosolni kívánó, szorgalmas rendszerezőkként, hanem olyan eredeti gondolkodókként mutatják be, akik gyakran egészen más problémákon dolgoztak, és egészen más szellemi környezetben alkottak maradandót, mint a mozgalom névadója, Descartes. Ezzel világosan körvonalazódik egy sor olyan probléma, amelyet Searle nemrégiben egyetlen mérvadó kérdésben foglalt össze: How do we fit in? "Hogyan illeszkedünk a képbe?" Azaz hogyan illeszkedik az ember mint kognitív folyamatokkal rendelkező, cselekvő, nyelvhasználó társadalmi lény a természet folyamatai közé, amelyekről a 17. századi természetleírás mechanikai terminusokban ad számot?

Adolf Hitler - Mein ​Kampf
A ​Mein Kampf (Harcom) Adolf Hitler nemzetiszocialista vezető egyetlen, még az életében kiadott könyve, melyet landsbergi fogsága idején kezdett el írni, miután 1923-ban az ún. sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták. A könyvben áttekintette addigi pályafutását és megfogalmazta világnézetét, valamint politikai programját. A mű a nácizmus ideológiai alapvetése lett. Hitler magát a könyvben nem politikusnak, hanem programadónak (Programmatiker) ábrázolta. Eszerint „a programadó feladata nem az, hogy az ügy teljesíthetőségének különböző fokait megállapítsa, hanem, hogy az ügyet mint olyan megvilágítsa: másként szólva: kevésbé kell törődnie az úttal, mint a céllal.” Továbbá: „[a programadó] jelentősége csaknem mindig csupán a jövőben mutatkozik meg, mivel ő nemritkán az, akit „világidegen” szóval illetnek. Mert ha a politikus művészete valóban megfelel a lehetséges művészetének, a programadó azokhoz tartozik, akikre áll, hogy az isteneknek csak úgy tetszenek, ha a lehetetlent követelik és akarják.” Hitler ezzel az írással egy átfogó elméletet kívánt a nép elé állítani a marxizmus ellenében. Emellett úgy kívánta bemutatni addigi pályáját, mint ami pártja és az egész nép ideális vezetőjévé teszi őt a zsidóság, mint közös ellenség elleni összefogásban. Megerősítette az NSDAP 25 pontos programjának érvényességét. Megállapította, hogy a nemzeti szocializmus egyik elődjének számító Völkisch mozgalom sikertelen maradt és ideje lejárt; ezzel szemben az NSDAP modern, céltudatos gyűjtőmozgalommá vált, amely sikerrel tömörítheti a weimari köztársaság nacionalista és antidemokratikus erőit.

José Ortega y Gasset - Elmélkedések ​Leibnizről - Monumenta Hispanica
Az ​alapelv fogalma és a deduktív elmélet fejlődése.

Szendi Gábor - A ​nő felemelkedése és tündöklése
A ​mű az evolúciós pszichológia nézőpontjából elemzi Nő és Férfi kapcsolatát. Bizonyítja, hogy ebben a férfiközpontúnak hitt világban valójában a Nő a titkos mozgató. A Nő a szervezője és egyben a fődíja annak a férfiak közt dúló, vérre menő viadalnak, amely érte folyik. Miközben a Nő gyengének tűnik, az Erő vele van, miközben vesztesnek tűnik, mindig ő az igazi győztes. A könyv fejezetei Nő és Férfi választásainak és kapcsolatának rejtett mechanizmusait írja le. Olyan kérdésekre keresi a választ: Miért vannak nemek, miért hal ki 10 millió év múlva a férfi? Mi a női szépség és mit vár a nő a férfitől? Mi a nő „A és B terve”, miért van annyi „kakukkfióka” a családokban? Mire jó az orgazmus, mi a szerepe az emberi szimmetriának? Miről árulkodik a mutató és gyűrűsujj arányunk, honnan sejthető, hogy Michelangelo Dávidja homoszexuális? És miért küzd annyi nő a meddőséggel, s hogyan csapja be a nőt a meddőségipar? A könyv zárófejezete a freudi életmű súlyos kérdéseit feszegeti, s bepillantást enged a pszichiáter és pszichológus szakmai szexuális visszaéléseibe is. A könyv olvasmányos, népszerű stílusban mondja el a legmodernebb tudományos eredményeket, de bőséges szakirodalmi hivatkozásokkal segíti a szakmai olvasókat is. Szendi Gábor leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Változatos életútja arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Programozó matematikusnak indult, majd filmíró lett, írásaiból három film is készült, majd pár év könyvkötés után a pszichológus hivatást választotta. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként az életgubancok megoldása érdekli. Az igazság helyett a gyógyszeripari érdekek szolgálatába álló megélhetési tudományból kiábrándulva fordult a tudományos újságírás felé, céljának a hiteles tájékoztatást tartja. Ezért írta meg 2004-ben a bombaként robbanó leleplező tanulmányát, a Depresszióipart, majd 2005-ben az azonos című könyvét, melyek a gyógyszeripar és a pszichiátria veszélyes összefonódását tárták fel. Létrehozta „egyszemélyes” webszájtját, ahol cenzúrázatlanul mondhatja el véleményét. Mindezekért megtorlásként kutatói állásából elbocsátották, és a Magyar Pszichiátriai Társaság beperelte.

Lao-ce - Tao ​Te King
A ​híres kínai filozófus, Lao-ce mai napig töretlen népszerűségnek örvendő műve. A Tao te king a kínai bölcselet hatalmas jelentőségű, egyetemes fontosságú alkotása, amely egyúttal költői alkotás is. A művet Weöres Sándor fordításában olvashatjuk.

Rudolf Steiner - Az ​Akasha Kutatásból
Az ​Akasha krónikába való bepillantásnak, illetve az abban való kutatásnak különleges feltételei vannak, még egy magas szintű beavatott számára is. Rudolf Steinerről elmondhatjuk, hogy korunk egyetlen ismert, olyan szintű beavatottja, akit a szellemi világ erre a feladatra alkalmasnak tartott. Az e könyvben lévő előadás-sorozat minden szempontból különleges. Jézus életének 12-30 éves kora közötti szakaszáról sehol, semmilyen nyom nem maradt fenn, Rudolf Steiner az Akasha krónikából szól erről megindító, megrázó költői képekben. A magyar kiadáshoz Szergej O. Prokofieff írt előszót és az ő bíztatása segítette elő, hogy a mű magyar nyelven is végre elérhető legyen.

Jostein Gaarder - Sofie ​világa
Ki ​vagy te? Hogyan keletkezett a világ? Hogyan lesz földből és vízből élő béka? Hiszel a sorsodban? Mire van szükségünk a boldog élethez? Sofie Amundsen tizenöt éves norvég kislány különös kérdéseket tartalmazó levelekre bukkan a levélládában. Ahhoz, hogy megválaszolhassa az önmaga és a világ létezéseként titkait érintő kérdéseket, kalandos szellemi utazásra indul az európai kultúra és filozófia történetében. Sofie-val együtt az olvasó is észrevétlen részese lesz ennek a nem mindennapi filozófiai utazásnak, melynek során az európai kultúra legendás alakjai tűnnek elénk: Athén romjai között találkozunk az ideák mágusával, Platónnal, megtudjuk, mi köze van Démokritosznak a legóhoz, miért ügyelt Arisztotelész oly kínosan a rendre, miért azt tartotta ésszerűnek Hegel, ami életrevaló. Szókratész nyomán megtanulhatunk kérdezni, Locke az emberi gondolatok és képzetek eredetéhez kalauzol. Descartes és Spinoza, Hume és Kant, Kierkegaard és Nietzsche mindannyian kiveszik részüket a kérdések megválaszolásának izgalmas munkájából. A Sofie világa az utóbbi évek egyik legnagyobb könyvsikere Nyugat-Európában. 38 nyelvre fordították le eddig. Sikerének egyik oka, hogy Gaarder a filozófia történetének bemutatásához irodalmi formát talált, stílusa élvezetes, gondolatai tiszták, pontosak és érthetőek. Haszonnal forgathatják a fiatalok és a felnőttek is, mindazok, akik nem felejtettek el kérdezni, és megőrizték magukban a rácsodálkozás képességét.

Milan Kundera - Lassúság
Miért ​tűnt el életünkből a "lassan járj" öröme, és miért nem fogadjuk meg a "tovább érsz" jó tanácsát? Hová lettek a népdalok sehová sem siető vándor-legényei, akik a szabad ég alatt háltak, s egy cseh közmondás szerint "a Jóisten ablakait nézegették"? - teszi fel a kérdést legújabb regénye elején a cseh származású, de immár franciául író Milan Kundera, és két vidéki utazás - egy XX. századi rohanó és egy XVIII. századi ráérős - valamint két szerelmi kaland elbeszélésével adja meg a választ. Az író és felesége egy szállodává alakított Párizs környéki kastélyban tölti a hétvégét. A kastély, ahol a környékbeliek szerint a hajdani lakók kísértenek, a XVIII. században különös, libertinus szerelmi románc színhelye volt. E kaland nem mindennapi tapasztalatokat szerzett hőse találkozik össze a kastély parkjában XX. századi hasonmásával, egy, a kastélyban zajló nemzetközi konferencia résztvevőjével, aki éppoly különös szerelmes éjszakát élt át. A két hős próbálná megosztani egymással érzéseit, élményeit, gondolatait, ám próbálkozásuk kudarcra van ítélve. Mintha nem is egy nyelven beszélnének. A világhírű szerző korunk két nagy egzisztenciális témáját vizsgálja-elemzi ebben a szellemes, vidáman ironikus, remekül megszerkesztett, igazi intellektuális élvezetet nyújtó, szórakoztató regényben: a rohanást (a történelemét és az egyénét), valamint az exhibicionizmust (az intellektuellek és a politikusok erkölcsi exhibiciozizmusát, féktelen vágyát, hogy indiszkrét módon közszemlére tegyék magánéletüket.)

Franz-Peter Burkard - Peter Kunzmann - Franz Wiedmann - Filozófia
A ​kötet végigköveti a filozófiai gondolkodás alakulását és az egyes filozófusok munkásságát a Védák korszakától a mai irányzatokig. A részletes ismertető és magyarázó szöveget szemléletes, színes ábrák és táblázatok egészítik ki, alapos név- és tárgymutató könnyíti meg a könyvben való eligazodást. A tartalomból: Keleti filozófia (Upanisádok, buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus), ókori görög filozófia (Szókratész, Platón, Arisztotelész, Epikurosz), patrisztika, skolasztika, arab filozófia, felvilágosodás (Descartes, Spinoza, Leibniz, Locke, Hume, Voltaire, Montesquieu), német idealizmus (Kant, Fichte, Hegel, Schelling), Schopenhauer, Nietzsche, Husserl, Jaspers, Sartre, Camus, Heidegger stb.